Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-07 / 132. szám

Külpolitikai heti összefoglaló HÉTFŐ: KEDD: SZERDA: Heti világhíradó A Szojuz 9. szovjet űrhajó felbocsátása. Fock Jenő jugoszláviai, Péter János norvé- giai utazása. — Pompidou—Gromiko-tanács­kozás. így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Hagyománya már szinte heti összefoglalónknak, hogy az események három cso­mópont körül kristályosod­nak ki: Délkelet-Ázsia, Kö­zel-Kelet és Európa szere­pel a napirenden. Ez a ki­emelés természetesen nem a szerzőik önkényes választá­sa, hanem valóban ezekre a térségekre összpontosulnak a legjelentősebb fejlemények. Az elmúlt hét sem jelentett kivételt, s a címben feltün­tetett helységnevek tulaj­donképpen ezt a széles ská­lát kívánják jelezni. Dalat, Dél-Vietnam ki­lencedik legnagyobb városa, a saigoni előkelőségek /el­kapott üdülőhelye a fővá­rostól 208 kilométernyire. Az év elején egy amerikai tábornok még úgy nyilatko­zott, hogy ezt a helységet a lángban álló vietnami had­színtér „biztosabb’’ pontja­ként tartják számon. Nos, ezekben a napokban a nem­zeti felszabadító hadsereg tizenkettedik körzetének ka­tonái, a legendás hírű női ve­zérkari főnökhelyettes irányításával 36 I órán keresztül kezükben tar­tották Dalatot. (Amerikai hírforrások sze­rint az akciót Dinh asszony vezette — neve csupán egy betűvel tér el Binh külügy­miniszter asszonyétól.. •) A dalati rajtaütés, vala­mint vele párhuzamosan a szabadságharcos erők tevé­kenységének felélénkülése ismét bizonyíthatta, hogy sem az úgynevezett vietna- mizálás, sem a háború ki- terjesztése Laoszra és K bodzsára nem hozhatta meg a várt eredményt. A del- vletnaml népi erők váltó- _ zatlan. kezdeményezőkepes­séggel és harci erővel állják a sarat. Ez nemcsak kép­letes kifejezés; a köaelgő monszun alaposan felaztat ja a talajt... Nixon nyugtató és ma­gyarázó beszéde is végső so­ron védekező jellegű volt. Igaz, fenyegetésekben sem szenvedett hiányt, de az el­nök képtelen volt válaszolni az alapproblémára: ha igazán olyan jól men­tek a dolgok Kambod­zsában Amerika szama­ra, akkor miért van el­érhetetlen messzeségben az áhított katonai siker? Súlyos izraeli légitámadás a jordániai Irbdd- nól. — Heves összecsapások a bonni parla­mentben. CSÜTÖRTÖK: Nixon-beszód a kambodzsai helyzetről. Belgrad után PÉNTEK: SZOMBAT: Új palesztin vezető testületek létrehozása. — Olaszországban befejeződik a tartományt vá­lasztási kampány. Súlyos harcok Kambodzsában és Dél-Viet­namban. Ez a helyzet további veszé­lyeket is rejt magában. A jelek szerint az amerikai derékhad — nem utolsósor­ban a monszun miatt — visszavonul majd Kambod­zsából, de a saigoni csapa­tok maradnak, sőt esetleg thaiföldi egységekkel egé­szülnek ki. A bangkoki rendszer bevonása viszont a háború újabb szélesítése, most már az indokínai tér­ségen túlra, s még nehezeb­bé tenné a megállást. A Közel-Keleten bombák robbanása szolgáltatta az alá­festést a júniusi háború har­madik évfordulójához. A ha­dijelentések arról tanúskod­nak, hogy ennek a háború­nak még nincs vége. Az ese­mények tömegéből a kairói palesztin tanácskozást emel­ném ki, amelyet talán kicsit el Is homályosítottak a többi hírek. Első ízben történt meg, hogy valamennyi palesz­tin ellenállási szervezet egy asztalhoz ült, jóllehet, a tanácskozásokat eddig bojkottáló Népi Fel- szabadilási Front egyelőre M70. június vasárnap csupán „jelképes” küldöttel képviseltette magát. Az értekezleten három új vezető szervet választottak. Egy huszonhét tagból álló központi bizottságot a po­litikai irányvonal összehan­golására; a vezérkari főnö­kökből álló egyesített kato­nai parancsnokságot; s egy jordániai—palesztin főbizott­ságot a vitás kérdések ren­dezésére. A hírek szerint lét­rehoznak egy hasonló testü­letet Libanon, vonatkozásá­ban is. Amennyiben ezek a palesztin egységtörekvóseik sikeresek lesznek — a felté­teles módot a korábbi ked­vezőtlen tapasztalatok miatt kell használnunk — komoly mértékben járulhatnak hoz­zá a közeHkeieti erőviszo­nyok változásához. Kontinensünkön tovább folytatódik a csaknem az egész földrészt átfogó politi­kai eszmecsere. Ebben to­vábbra is igen aktív szerepet vállal a magyar diplomácia, elegendő az eseménynaptár keddi bejegyzéseire utalni: miniszterelnökünk belgrádi és külügyminiszterünk nor- végiai tárgyalásaira, vala­mint Pompidou—Gromiko párizsi tárgyalásaira, amelyek során például megállapodás született Pompidou elnök szov­jetunióbeli utazására, te­hát egy újabb szovjet- francia csúcstalálkozóra ' vonatkozóan. Nyugat-Európában ugyan­akkor bizonyos kivárás is mutatkozik: június dereka a választások Időszaka lesz. Ma járul úmák elé 33 mil­lió olasz, jövő vasárnap tart­ják meg a szavazást három nyugatnémet tartományban. Elsősorban Düsseldorfra irá­nyul a figyelem, a tizenkét­millió választópolgárral ren­delkező Észak-Fajna-Vesztfá. Hát kulcsállamként tartják számon. Végül, június 18-án dől el Nagy-Britannlában a munkáspárti — konzervatív párviadal. Alapvető változásokra természetesen egyik or­szágban sem számítha­tunk még egy esetleges londoni őrségváltás ese­tén sem. Am a szavazások eredmé­nye, a választók magatartá­sa mégis bizonyos politikai mozgásokat tükröznek. Az elmúlt napokban szem mel láthatóan kiéleződött például az NSZK belső hely­zete, a jobboldali ellenzék sok „övön aluli” ütéssel, he­vesen támadja a Brandt- kormányt. A bonni kabinet nehéz helyzetbe került, amit jórészt saját magának kö­szönhet. Kétségtelenül túl­jutott azon a „tűrési hatá­ron”, amelyet reakciós el­lenfelei elfogadnának, vi­szont korántsem tudott és akart még elérni az igazi változásig. A választások fényében mindenképpen le vonhatunk egy s más tanul­ságot Barzel és Strauss kesztyűdobásának következ­ményeiről. A politikai előrejelzés ez­úttal alighanem megbízha- tóbbnak ígérkezik a meteo­rológiánál : Dalaitól Düssel­dorfig napirenden maradnak a D-betűs városnevek, ter­mészetesen a világpolitika változatlan csomópontjait jelképezve. iPOR rj£lfN rtf ümk EGRI DÓZSA—VASAS 5:4 (1:0, 1:2, 2:0, 1:2) Eger, OB I-«s vízilabűa-mér* kőzés, 400 néző. V.: Dombi, Eger: Rüll — Ringelhann dr., Pőcsik, Katona J., Bolya, Mát- rahegyi, Kovács R. Edző: Pé­csik Dénes. Vasas: Darida -a Kis* A., T.auko I., Katona A., Olajos, Faragó, Rusorán. Csere: Hor­váth, Váczi. Edző: Szalay Iván. Kiállítások: Eger 3, Vasas 4. Góldobók: pócsik 3, Ringelhann dr., Kovács R-, illetve Faragó hármat (egyet 4 m-esböl), Ru­során. Az első negyedben sok sza­bálytalansággal tarkított, ide­ges küzdelem folyt, az egriek emberelőnyből szereztek veze­tést, majd Pócsik újabb lövése ismét a hálóba jutott, a játék­vezető azonban nem ítélt gólt. Ezután az egri csapat lendült előre, mégis a Vasas egyenlítő gólja következeit, sőt Rusorán emberhátrányos helyzetből a Vasast juttatta vezetéshez. A Dózsa a negyed befejezése előtt Kovács R. révén egyenlített. Ezt követően a közönség hosszasan tüntetett a játékvezető ellen, mi­vel Pócsik gólját ismét nem adta meg. A harmadik negyed Pécsik távoli bombagóljával folytató­dott, majd újabb látványos Pócsik-góllal 4:2-re alakult a mérkőzés állása. A hajrában Kovács R. a kapufát találta el, Faragó azonban betalált a há­lóba, ismét izgalmassá vált a küzdelem, de Ringelhann dr. gólja hamarosan megnyugtatta a kedélyeket annak ellenére, hogy közvetlenül a befejezés előtt a Vasas vitatható 4 m-es- ből belőtte negyedik gólját. A látottak alapján Eger nagyobb arányú győzelmet érdemelt vol­na. Az együttes valamennyi tagja jól küzdött, külön 1* ki kell azonban emelnünk Pócsi- kot, Katonát, és Ringelhann dr-t. Az Egri Dózsa ma Bndopesten. az Újpesti Dózsával vív újabb bajnoki mérkőzést EGY HÉT ALATT két fon­tos külföldi látogatása is volt a magyar államférfiak­nak: Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke Jugosalá- viában tett hivatalos baráti látogatást. Péter János kül­ügyminiszter pedig a norvég kormány meghívására uta­zott hivatalos látogatásra Norvégiába. Miniszterelnö­künk belgrádi tárgyalásairól megjelent közös közlemény alapján ennek a látogatás­nak eredményeit már szám­ba is vehetjük. A magyar forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnö­ke mindenekelőtt a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi kor­mányfőjével folytatott őszin­te, nyílt légkörben megbe­széléseket; baráti eszmecse­rére kereste fel Tito elnököt és számos politikai és gazda­sági vezetővel is találkozott- A látogatás befejezése előtt a magyar kormányelnök nemzetközi sajtókonferenciát tartott. Ezen a sajtóértekez­leten Fock Jenő beszámolt a magyar—jugoszláv megbe­szélésekről és számos kér­désre felelt. Volt ennek az újságírói kórdésözönnek egy olyan momentuma is, amely­re érdemes egy pillanatra visszatérni. Egy jugoszláv újságíró azt kérdezte Fock Jenőtől, hogy vajon a ju­goszláv—magyar együttmű­ködés mennyire állítható példaként mások elé. Fock Jenő így felelt: „Ha azzal az igénnyel lépünk fel, hogy példaképek kívánunk lenni, akkor ez azokból, akiket így indirekte tanítani akarunk, nem jó érzést vált ki. Ügy gondolom, hogy nem kevés tanulnivaló akad még má­soktól is, örülnék, ha a mi együttműködésünk például a tudományos kutatás terén olyan eredményes lenne, mint amilyenek az NDK és a Szovjetunió, az NDK és Len­gyelország tudományos kap­csolatai”. EBBEN AZ ŐSZINTE fele­letbe;} bennefoglaltatik az — a tárgyalásokon világos­sá vált és a közös közle­ményben is hangsúlyozott — felismerés, hogy a dinami­kusan növekvő együttműkö­dés, gazdasági kapcsolat, áruforgalom számára az ed­diginél is szélesebb, sokolda­lúbb lehetőségek adódnak. Mintha csak ezt a megálla­pítást akarta volna illuszt­rálni a kragujevaci Crvena Zastava Autógyár igazgató­ja, amikor éppen a minisz­terelnök jelenlétében írta alá a budapesti MOGÜRT- tel megkötött kooperációs szerződés egyik példányát. Amikor miniszterelnökünk ellátogatott Jugoszlávia Képtávírónkon érkezett: Vasárnap községi választások lesz­nek Olaszországban. Nagy érdeklődés kísérte az Olasz Kommunista Párt választási nagygyűlését Rómában, ame­lyen Luigi Longo főtitkár és Enrlco Berlinguer (jobb ol­dalt) mondtak beszédet. (Telefoto — AP—MTI—KS) egyik nagy tudományos in­tézetébe, az Automatizálási és Távközlési Intézetbe, ép­pen ennek a gondolatnak a szellemében emelte ki, hogy szocialista országaink csak összefogással, közös erőfeszí­téssel hozhatják be a számí­tástechnikában a fejlettebb országoktól való lemaradá­sukat. Itt is a szélesebb korú kooperáció gondolatát emlí­tették, mint a továbblépés legfontosabb elemét a két ország együttműködésében. A KÉTOLDALÚ kapcsola­tok áttekintésén túl sok s/.o esett Belgrádban a nemzet­közi politikai aktuális prob­lémáiról. Fock Jenő világo­san kifejtette a nyílt, őszin­te elvtársias légkörű tárgya­lásokról: „nyíltan beszéltünk azokról a kérdésekről ts, amelyekben nem teljes kö­zöttünk az egyetértés, vagy álláspontjaink bizonyos mér­tékben eltérőek. Azonban a ml viszonyainkban meghatá­rozó az, hogy azok a ténye­zők vannak túlsúlyban, ame­lyek tartósan összekötik or­szágainkat és népeinket.” Természetes, hogy néhány nappal a NATO római mi­niszteri tanácsülése után a megbeszéléseken különös fi­gyelemmel fordultak ‘ az európai együttműködés és biztonság kérdése felé. A Ró­mában kiadott hivatalos NATO-közlemény és nyilat­kozat, bár eléggé bonyolult és ellentmondásos módon, de mégis javaslatokat tett a szocialista országok budapes­ti felhívásában indítványo­zott európai biztonsági kon­ferencia kérdésében. Fock Jenő joggal jegyezte meg Belgrádban, hogy „volt már a NATO-nak rosszabb állás­pontja is”. A magyar—jugo­szláv közös közlemény min­denesetre a felek szilárd és aktív igenlő álláspontját szögezte le a konferencia összehívásénak kérdésében. A NÉGYNAPOS látogatás­ról hazatérve Fock Jenő minden szempontból ered­ményesnek nevezte belgrádi megbeszéléseit. A magas szin­tű érintkezés után most a mindennapok munkája kö­vetkezik. Hamarosan elő kell készíteni az új ötéves kereskedelmi megállapodást; tovább kell .bővíteni az együttműködést egy sor iparágban és mindenekelőtt műszaki-tudományos terüle­ten. . , (g. m.) Lengyel— nyugatnémet megbeszélések VARSÓ: Hétfőn folytatódnak a len­gyel—nyugatnémet megbe­szélések a két ország politi­kai kapcsolatai rendezésének témájáról. A véleménycsere mostani, negyedik forduló­jára Bonnban kerül sor, mi után az előző három találko­zóit Varsóban tartották meg. A két kormányküldöttséget változatlanul Jozef Winie- wicz külügyminiszter-helyet tes, illetve Georg Ferdinand Duckwitz külügyi államtit­kár vezeti. tovább reng a föld Peruban. azokat a híreket, amelyek szerint több tízezer lakosú városok tűntek el a föld felszí­néről. Képünkön Chimbote tengerparti város helyén keletkezeit romhalmaz látható. ______ __________________, CAR—MTI—KS) L abdarúgó-világbajnokság-1970­A labdarúgó-világbajnokság előre nem látott hatással van Mexiko gazdasági életére. A tv- közvetítések alatt ugyanis az üzemekben csaknem teljesen le­áll a munka, s a „La Aficion" sportláp szerint játéknaponként 4,8 millió dollár veszteség éri a világbajnokság házigazdáit. ♦ A mexikói rendőrség üvegpa­lackokat dobáló szurkolókat tar­tóztatott le a Marokkó—NSZK mérkőzésen és súlyos pénzbír­ságot rótt ki rájuk. Bombagólért — proílszerződés. Javir, a marokkóiak csatára óriási góllal és szellemes játék­kal mutatkozott be az NSZK— Marokkó mérkőzésen. A találko­zó után a (randa bajnokság ne­gyedik helyén álló Angouleme megfigyelői szerződést kínálták fel a fiatal afrikai játékosnak, melyet el is fogadott. ♦ A perui játékosok 250 dolláros prémiumot ajánlottak fel föld­rengés sújtotta hazájuk lakóinak. A világbajnokság rendezői is részt kívánnak venni a peruiak megsegítésében: labdarúgó-mér­kőzést szerveznek az új világ­bajnok és egy dél-ameriltal vá­logatott között. A taíálkozó tel­jes bevételét a katasztrófa ká­rosultjainak aiánlják fel. Etiópia vezetésével négy afri­kai ország felszólította a FIFA-:, hogy június 23-t kongresszusán zárja ki a szövetség köteléké­ből a fajüldöző Rhodésiát. Olasz szakvezetők szerint Luigi Ríva keserű csalódást okozott a svédek elleni mérkő­zésen. Angol megfigyelők vi­szont úgy vélekednek, hogy ha Rí­va ezen a találkozón rosszul játszott, vajon mj lesz, ha jó formába lendül, Bár a világbajnokság sztárja kétségtelenül a brazilok csilla­ga. Pelé. a legnagyobb tisztelet I<ev Jaslnt. a szovtet váloga­tott 41 éves ya'nivédő’ét övt> zi. A mpvtkpt labdarúgó-szövet­ség vezetői ajándékot készítet­tek a veterán kapusnak: az El Salvador—Szovjetunió mérkőzés után egy mexikói népviseleti kabátot adnak át, melyet a Lev következő felírás diáéi 1: Jasin 1870, Mexikó. ♦ A dél-amerikai labdai*úgó-szö­vetségek „merényletet” szervez­nek Sir Stanley Rous ellen. A Mexikó vezette ..forradalom” meg kívánja szüntetni a FIFA- ban uralkodó európai egyed­uralmat, k a szövetség élére a mexikói olimpiai bizottság ci­pőket, Canedof javasoljak. ♦ Egyszerre ltet mexikói egyesü­let, az El Oro és az Atlas kí­nált fel szerződést az „európai Pelé-nek", a román Dumitr^ché- nak. Meg nem erősített hírek szerint a román játékosnak hat számjegyű mexikói pesoösszeget ajánlottak fel. ♦ A brazilok változatlan felál­lításban lépnek pályára az an­golok elleni mérkőzésen. Sir Alf Ramsey viszont ismét csak a mérkőzés előtt jelöli ki a kez­dő Xl-et ♦ 2ft brazil szurkoló az éjszaka kellős közepén betört az ango­lok szálláshelyére, a Hilton Szállóba éti kirablásokkal, lö­völdözésekkel megzavarta a Ramsey-fiúk nyugalmát. A ga­rázdálkodásnak a mexikói rendőrség vetett véget. (MTQ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents