Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

4» Ltgyesiiu txxohan .jártunk (3; Sajátos helyzet, sajátos vezetés ? Amikor megkérdeztem Szerdahelyi Jánost, a tran­zisztorüzem vezetőjét, van-e valami sajátos, különös kö­vetelménye egy ilyen telje­sen „női” üzemben az irá­nyításnak, sem határozott nemet, sem igent nem mon­dott. A női alkatra, mint meghatározó tényezőre hivat­kozott. Mit ért ez alatt? Először a testi gyengeséget, a be­tegségekkel szembeni érzé­kenységet, a családi gon­dok miatti több hiányzást, mert a gyerek belázasodik, mert a gyereket pólyás ko­rától az anyának kell gon­doznia, én mindezeken túl, de talán az elmondottaknál erőteljesebben — az érzé­kenység. A vélt sértésék és sérelmek, a pletykálkodásra való hajlam és a pletykál­kodásra való reagálás okoz­nak időben is sok tennivalót. Naponta fel kell erre ké­szülni, naponta kell magya­rázni és békítőn!. Szinte programszerűen, A férfiakkal könnyebb ? Erőltettem tovább a kér­dést. A válasz úgy hangzott, hogy a férfiakkal nem kell olyan körültekintően bánni, olyan megfontoltan beszélni, mert kiadja nekik az utasí­tást és kész. Lehet. hogy a férfiaknak is éppen any- nyi a gondjuk, mint a nők­nek, de azok magukban tart­ják ezeket a gyötrődéseket. Zárkózottabbak Néhány adatra is kíváncsi voltam. Megtudtam, hogy a tranzisztorüzemben összesen 453-an dolgoznak, közülük 401 a nő. Érdekes körül­mény: minden csoportveze­tő nő, de ettől felfelé a ranglistán; minden más ve­zetés a férfiak kezében van. Vagyis más szóval: a férfiak itt szinte kivétel nélkül irá­nyítanak. Miért? A kérdést fel kel­tett tenni. A valasz úgy hangzott, ahogy várni lehe­tett. Nem volt eddig meg­felelő végzettséggel és szak­mai gyakorlattal rendelkező nő, aki. a ranglétra maga­sabb fokára is felkapaszkod­hatott volna. És most már van? Kerül ki már ilyen a sok közül Mennyit keresnek átlagban a nők? Hozzávetően 1300 fo­rintot. A gyári átlag viszont jó néhány száz forinttal ma­gasabb ettől Figyelmeztetett az üzemvezető, hogy ne pró­báljak alaptalan összehason­lítást végezni, mert a agyár­ban egy hasonló létszámú, férfiakat foglalkoztató üzem­ben a dolgozók szakmunká­sok, itt a tranzisztorban vi­szont csak betanított munká­sok. Egyébként is, ha ösz- szevetem a jövedelmüket más gyáraié, munkahelyek női dolgozóinak havi béré­vel, a próbát kiállja a gyön­gyösi üzem. És — itt na­gyon jó üzemi körülmények között, aránylag könnyű fi­zikai munkát kell végezniük a nőknek. Tudnának-e a nők helyett férfiakat foglalkoztam? Nem. Ez volt a határozott válasz. Rögtön hozzátettem;. nem furcsa. van egy speciális munkakör, ahol a fizetés mégisem ezt a speciális helyzetet mutatja. Mi lesz tehát altkor, ha eze­ket a speciális munkaerőket már nem lesz könnyű bizto­sítani, hiszen Gyöngyösön nincs munkaerő-kínálat és máris a környék adja a munkaerőbázist. Nincs e mögött a bérezési szint mögött az a belénk csontosodott, konzervatív né­zet, hogy a női munkást mindig egy kicsit a férfi­munkás mögött tudjuk? Nem ez sugallja ennek az ellent­mondásnak a fenntartását? Szerdahelyi János kétked­ve fogadja a véleményemet és hivatkozik a kollektív szerződésre. Egy pillanatig sem vita­tom: a törvényes keretek kö­zött állapították meg a tran­zisztorüzem női dolgozóinak a bérét Tehát nem az itte­ni optikával van a baj. Ép­pen ezért mertem általánosí­tani, ha csak kérdés formá­jában is tettem ezt Mi a tapasztalata, fesze­gettem tovább a kérdést, lehet-e különbséget tenni a városi és a falusi származá­sú dolgozók között a szük­séges munkafolyamat elsajá­tításában és begyakorlásá­ban? Ismét nemmel vála­szolt. De hozzátette, hogy a különbség mégis fellelhető, de olyan dologban, hogy a városi származású fiatalok a tranzisztorüzemet csak átme­neti munkahelynek tekintik. Igyekeznek tovább tanulni, feljebb kerülni. A falusi fia­talok túlnyomó része viszont úgy áll be a munkába, hogy innen akar nyugdíjba men­ni. Mi lesz olyankor, ha férjhez mennek? Csak akkor lépnek ki a házasságkötés után, ha máshová költő: nek. Azok, akik itt kezdenek el dolgozni, nehezen illeszked­nek bele az üzemi körülmé­nyekbe. ■ Feszéiyezettek, gát­lásosak, kezdetben szinte szenvednek a hosszas üldö- gélés miatt. Aztán lassan idomulnak a környezetükhöz. A szakszervezet figyel rájuk, foglalkozik velük, és a tagjai sorába veszi őket. A mun­kások szervezettsége jó. Ugyanígy a szocialista bri­gádok is felkarolják az úja­kat. Nem kell hozzá sok idő, hogy valamelyik brigád a tagjai közé vegye. Az előbb szó volt ártól, hogy a fáradtság könnyen előveszi a friss munkásokat. A monotonság az egyik jellemzője annak a tevékenységnek, amit vé­geznek. A tranzisztorüzem­ben az egyes munkahelyeken napokon keresztül ugyanazt a mozdulatot végzi a kéz, mint egy automata. Ezért váltják a munkahelyeket idődként. És ezért kellenek ide nők, akik bírják ezt ® monoton munkát, a gépies cselekvést. Mit tesznek a feloldására, a lazítására? A munka közi tornát megszüntették. He­lyébe lépett a munkaközi szünet, a fáradékonyság ide­jén, amikor mindenkinek el kell hagynia a munkahelyét, ki kell mennie a folyosóra. Ilyenkor kint cigarettázik, beszélget, sétál az egész üzem. Ha végiggondoljuk az egé­szet, mégis sajátos megoldá­sokat követel egy speciálisan női munkahely. Ez alaptétel­nek tűnik. G. Molnár Ferenc Kilencvenezer Ima papír A Papíripari Vállalat du­naújvárosi gyára az egyik legfiatalabb városunk leg­fiatalabb gyárai közé tar­tozik. Két éve termel fo­lyamatosan. Ezen idő alatt közel 90 ezer tonna fa­mentes, fatartalmú int- és nyomópapírt adott a nép­gazdaságnak. A dunaújvá­rosi gyárban a termelés év­ről évre folyamatosan emelkedik. A fokozatos fel­futásban az idén megkö­zelíti, jövőre pedig eléri a tervezett maximális kapa­citást a gyár A közelmúlt­ban fejeződött be egy xíj kalandersor szerelése, amelynek üzembe helyezé­sével javult a dunaújváro- sa papír minősége. Képünk: Néhány tekercs papír a 90 ezer tonnából. (MTI-foío — Mező Sándor felvétele). Ä BNV megyénknek is hasznosnak bizonyult A hét elején zárta kapuit az idei Budapesti Nemzetkö­zi Vásár, amelyen — aho­gyan ezt korábbi lapszáma­inkban hírül adtuk — me­gyénk ipara is képviseltette magát Látogatásunk alkalmával valamennyien személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy üzemeink szereplése jó­val több volt az egyszerű részvételnél, a BNV sokuk számára további elismerése­ket, újabb sikereket, ered­ményeket hozott. Néhányuktól utóbb külön is tájékozódtunk. így hallot­tunk arról, hogy' a p5ac szakemberei a BNV iránt ér­deklődő egyéb látogatóhoz hasonló megelégedéssel fo­gadták például az egri Finoinszerelvénygyár bemutatott, ismertetett ter­mékeit. Új kapcsolat kiala­kítását kezdeményezte Auszt­ria, miután élénken érdeklő­Egyéves a dél-vietnami forradalmi kormány IQCQ 23-án 1900* konzultatív ér­tekezletet tartottak a DNFF Központi Bizottságának és a nemzeti demokratikus és békeerők szövetsége köz­ponti bizottságának delegá­ciói. A konferencián meg­vitatták a népképviselők kongresszusa összehívásának kérdését. Ez a kongresszus volt hivatott az ideiglenes forradalmi kormány kineve­zésére Dél-Vietnamhan. Mindkét küldöttség egyhan­gúlag egyetértett abban, hogy „létre kell hozni az ideigleries forradalmi kor­mányt, összhangban a dél­vietnami nép valamennyi ré­tegének óhajával és azzal a .szükségességgel, hogy hozzá­járuljanak a dél-vietnami nép harcához az amerikai agresszió ellen, a haza meg­mentéséért, a végső győze­lem eléréséért”. A konzultatív értekezlet határozatának értelmében 1969. június 6-án Dél-Viet- aam felszabadított körzeté­ben megtartatták a kong­resszust, amelyet azért hív­tak össze, hogy az amerikai agresszió ellen, a nemzet megmentéséért folyó népi háború eredményeit össze­gezzék és kijelöljék az ideig­lenes forradalmi kormányt, valamint konzultatív taná­csát. A kongresszus megkap­ta valamennyi dél-vietnami politikai párt, tömegszerve­zet, vallási közösség és nem­zeti csoport jóváhagyását és támogatását. A kongresszuson 88 kül­dött és 72 vendég vett részt: forradalmi harcosok, a nem­ied felszabadításért folyta­tott harc veteránjai, a mun- fcisosztály, a parasatsafi, <■« ifjúság és az értelmiség kép­viselői, a különböző nemze­tiségek képviselői, a nemzeti függetlenségért és békéért küzdő harcosok, akik az el­lenség ideiglenes ellenőrzése alatt álló körzetekből ér­keztek, a különböző vallási közösségek képviselői, sőt a saigoni bábrendszer haaa?- as beállítottságú alkalma­zottai, a bábhadsereg egyes tisztjei és katonái. A kongresszus küldöt­tei és vendégei az or­szág jövőjéért küzdő egysé­ges erőt képezték, szimboli­zálták a hős Dél-Vietnam 14 millió lakosának akaratát és vágyait. Ez a kongresszus hozta létre a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányát...! Ezzel a felszabadított terü­leteken _ ez pedig az or­s zág nagy része — megkez­dődött az alkotmányos élet. Ha egyelőre ideiglenes for­mában is, tanácskozó gyű­lés ült össze a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás] Front keretében, s ez a parlament hozzálátott az állami élet intézményes megszervezé­séhez. A tanácskozó gyűlés és a forradalmi kormány megalakulása történelmi je­lentőségű esemény Dél-Viet­nam nemzeti íelszabadítási harcában. Azt jelenti, hogy a háborús helyzettel összhang­ban önálló kormánya és par­lamentje van a felszabadí­tott területnek, amely nem­csak törvényeket hoz, tehát őrködik a belső -enden, de a nemzetközi jog értelmében is képviseli az ország lakos­ságát. A forradalmi kormány 12 pontból álló akcióprogram­jut a népi küldöttek kong­resszusán fogadták el. A Dél-vetnami Köztársaság for­radalmi kormánya e prog­ramjában célul tűzi ki Dél- Vietnam fegyveres erőinek és egész lakosságának szoros tömörítését, a katonai és a politikai harc fokozását az amerikai imperialisták teljes vereségéig; követeli az ak­cióprogram, hogy az Egyesült Államok a DNFF 10 pon­tos programja alapján Pá­rizsban folytasson érdemle­ges tanácskozást a Dél-viet­nami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányával. A program rámutat: kénysze­ríteni kell az Egyesült Ál­lamokat, hogy feltétel nélkül vonja ki csapatait Dél-Viet­namból, s hogy szüntesse meg a háborút. A z akcióprogram han­goztatja: fel kell szá­molni a korhadt saigoni re­zsimet, hogy valóban demok­ratikus és szabad köztársa­sági rendet teremthessenek, s hogy az általános válasz­tásokat az egyenlőség, az igazi szabadság, a demokrá­cia és a külföldi be nem avatkozás elvei alapján tart­hassák meg. A program szükségesnek tartja olyan ideiglenes koalíciós kormány megteremtését, amely a la­kosság valamennnyi rétegé­nek érdekeit képviseli. Tervezi továbbá a prog­ram normális kapcsolatok létrehozását Észak- és Dél- Vietnam között, békés és semleges külpolitikát, diplo­máciai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatok kialakítását valamennyi országgal, füg­getlenül politikai és társa­dalmi berendezésüktől, s így a beket; együttélés öt élve alapján az Egyesült Álla­mokkal is. Az akcióprogram hangsú­lyozza: a Dél-vietnami Köz­társaság nem csatlakozik semmiféle katonai tömbhöz, s nem engedi meg, hogy más országok katonai támaszpon­tokat tartsanak fenn és ott hadsereget, vagy katonai sze­mélyzetet állomásozlassa- nak. A Dél-vietnaimi Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kormánya akcióprogramjá­ban mélységes háláját fejezi ki a szocialista országoknak, a békeszerető országoknak és a világ haladó embereinek azért az együttérzésért és tá­mogatásért, amelyben a dél­vietnami népet részesítették az amerikai agresszió ellen, a haza megmentéséért ví­vott harcban. kormányalakítás óta eltelt esztendő műi­den téren bizonyította en­nek a fontos aktus,nalc a történelmi jelentőségét. Az IFK léte eleve leértékelte a saigoni bábkormányt a nem­zetközi porondon. Thi Binh asszony, az IFk külügymi­niszterével az a Nixon-kor- mány is kénytelen Párizs­ban tárgyalni, amelytől mi sem áll távolabb, mint a dél- vietnami nép igazi képvise­lőinek elismerése. A szocia­lista országokon kívül szá­mos afroázsiai semleges or­szág' kormánya vette fel az IFK-val a diplomáciai Kap­csolatot. Az ideiglenes forra­dalmi kormány — amelyet hazánk elsők között sietett elismerni — a vietnami sza­badságharc egyik nagy ered­ménye és sokat ígérő, a harc győzelmét jelző [reménysé­ge. A dött a bervaiak olajszabályo­zói iránt S megtudtuk Né­meti István főosztályvezető­től azt is, hogy először tár­gyalt üzleti ügyben a gyár képviselőivel Jugoszlávia, s ennek során kooperáció le­hetőségét emlegette a Diesel­adagolóelemek készítésével kapcsolatban. Ez utóbbi gyártmányra ugyanekkor in­diai ajánlatot is kaptak. A már köztudottan svéd együttműködéssel készülő MECMAN-féle pneumatikus elemek előtt további lehető­ségek nyíltak egy előzetes tárgyalás kapcsán. A külföl­diek ugyanis úgy nyilatkoz­tak, hogy az elkövetkezendő öt évben az egriek akár meg­duplázhatják jelenlegi ter­melésüket! Hangsúlyozni sem kell, hogy az ilyen mérvű svéd kooperációnak mekkora népgazdasági jelentősége le­het! A Finomszerelvénygyár részvétele egyébként inkább a mór korábban kialakult üzleti kör erősítését, a hazai igények további felmérését, a jövő évi program vázlatának összeállítását szolgálta. Tanácsi iparunkat repre­zentálta ez alkalommal is a Heves megyei Bútoripari Vállalat kiállított két — barokk és modern — garnitúrájával. A nagyobb tetszést az igénye­sebben elkészített, drágább stilszalon berendezés aratta. Ez utóbbiból, válaszképpen a vállalat — amint Kormos Pál igazgató mondta — már az idei második félév folya­mán 50 garnitúrái készít. A vállalat képviselői kü­lönben a Budapesti Nemzet­közi Vásáron már a jövő évi. összesen 27 millió forintos szerződést is megkötötték a BÜTORERT-tel! Eszerint az. rokonszenwel fogadtak a szakmabeliek, az üzletfelek. Jellemző az elismerésre, hogy csupán a kisvárdai tagválla­lattól — amely egyébként a vásái'on képkereteivel, kar­nisaival hívta magára az ér­deklődést^ — egyiptomiak osztrákok is vásárolnak majd rövidesen. Egyiptom már az első szerződést is megkötöt­te háromezer méter képke­retre. Heves megye nemrég ősz szevont nagy gazdasága, a Mátrai-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság esőtől védő házikójával, & szilvásváradiaktól küldött íz­léses kivitelű lakberendezési dísztárgyaival — különböző vázáival, virágtartóival, fo­gasaival, ülőpadjaival — a fiatal egri szobrász, Dargaí Lajos tervei alapján készí­tett művészi kivitelű belső térelválasztó fallal keltett fi­gyelmet Ugyanekkor a Találmányi Hivatal pavilonjában fény­képen bemutatott két nyu­gat-bükki 1 alkotás, a gumika­lapácsos kézi, illetve a for­gógyűrűs, automatikus kér- gezőgép vonzotta maga kő ré az érdeklődőket. 'Minden bizonnyal e régi ismeretség, a korábban szer­zett kedvező tapasztalatok növelik a vásárlók kedvét. Mint Adamkó Józseftől, az erdőgazdaság igazgatójától értesültünk: ebben az évben például a csehszlovákok is újabb 12 kézi és 20 automa­tikus kérgezőgépet kérnek több tízezer rubel értékben. S érdeklődés mutatkozik Ka­nadából, Japánból is. A feljegyzettek — mint je­leztük — természetesen csu­pán ízelítők az idei Buda­egri cég — fő tételekként ötezer gyermekágyat és ugyanennyi „Tamara” elne­vezésű garnitúrát szállít ;t kereskedelemnek. Egyidejűleg megelégedéssel búcsúzott a BNV-töl az egri­ek által életre hívott — s hét tanácsi bútoripari vállalatot átfogó — Első Bútoripari Egyesülés is, mert munkáját pesti Nemzetközi Vásár „hi­vatalos munkájából”, a me­gyénk számára is kamatozó eredményekből. Ám ez a ..kevés” is érzékletesen bizo­nyítja iparunk kétségtelen fejlődését, növekvő rangját; — s további reményekre jo­gosíthatja igyekvő üzemein1 két. Győni Gyula Szigorított közegészségügyi ellenőrzések a Balaton partján Felkészültek a nyári idegen- forgalmi főidény közegészség­ügyi feladatainak ellátására — közölte űr. Berciid Ernő. a veszprémi KÖJÁL igazgató-főor­vosa, a Veszprém megyei köz­egészségügyi-járványügyi bizott­ság szerdai ülésén. Elmondották az ülésen, hogy különösen nagy gonddal ellen­őrizték a KÖJÁL szakemberei a fagylaltkonyhákat, néhány he­lyen — a megfelelő felszereié-, sek hiánya miatt —• megvonták a fagylaltkészítési engedélyt. A vendéglátóipari vállalatok — mint megállapították, — nagy erőfeszítéseket tettek a higiéniai előírások betartására. Általában, csaknem minden vendéglátó egyseget és raktárt kifestettek, 6 növelték a hűtőkamrák es szekrények befogadóképességét, Nagy gond továbbra is a Bu- laton-parton a raktárhiány, s előfordul, hogy az élelmiszereket hosszú ideig az üzletek előtt tárolják. Hangoztatták az ülésen, hogy az egészségügyi előírások be nem tartását, különösképpen a szigorú büntetéssel sújtják és fokozottabban ellen­őrzik az idegenforgalmi helye­ket. 1370. június 6., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents