Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

A Külpolitikai heti összefoglalónk Másodszor 1»« Budapest így látja a hetet kommentátorunk, Pálty József: A magyar főváros neve ismételten bekerült korunk diplomáciai krónikájába az európai béke és biztonság ügyével összefüggésben. Ezt megelőzően 1969. március 17-én, a Varsói Szerződés tagországainak Politikai Tanácskozó Testületé kibo­csátotta emlékezetes „Buda­pesti Felhívását”, egy euró­pai biztonsági értekezlet ösz- szehívására. És most másodszor is a magyar főváros volt a szín­helye a Varsói Szerződésben tömörült országok új, még konkrétabb kezdeményezésé­nek. A hét elején az Ország­házban találkoztak a Var­sói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszte­rei. Tanácskozásukon memo­randumot szövegezték meg, amelyet az értekezlet meg­bízásából a magyar külkép­viseletek vezetői pénteken juttattak el az európai or­szágok kormányaihoz. A történelmi jelentőségű szocialista javaslat az euró­pai biztonság megszervezésé­re, a földrész országai közti együttműködés elmélyítésére az első megfogalmazás óta eltelt tizenöt hónap alatt fá­radságos és türelmes diplo­máciai tevékenység eredmé­nyeként közelebb került a megvalósuláshoz. Jogos büszkeséggel mondhatjuk, — ebből a munkából nagy részt vállalt a magyar dip­lomácia. Államfői, kormány­fői és külügyminiszteri lá­togatások egész során és — ahogy mondani szokták — „a hagyományos diplomáciai csatornákon” a magyar ál­lamférfiak, illetve nagyköve­tek sokat tettek azért, hogy egyrészt ismertessék a szo­cialista országok javaslata­it, másrészt megvitaissák a földrész más államainak, a NATO tagjainak, a semleges országoknak az elképzelé­seit. A mostani budapesti kül­ügyminiszteri értekezlet több vonatkozásban fontos hatá­rozatot hozott, amelyekről a már nyilvánosságra hozott memorandumban tájékoztat­ták a földrész országainak kormányait. Az egyik ilyen döntés arra vonatkozik, hogy az európai biztonsági értekezleten helye van a kontinens minden államá­nak, ezenkívül részt vehet azon az USA és Kanada is. (A két észak-amerikai or­szág a NATO révén csapato­kat állomásoztat Nyugat- Európában). A biztonsági konferencián természetesen egyenrangúként kell részt vennie a Német Demokrati­kus Köztársaságnak. A budapesti külügymi­niszteri találkozón meg­határozták a szocialista javaslatot az európai biztonsági értekezlet na­pirendjére. Az első napirendi pont az európai biztonság megte­remtése, lemondás az erő­szak alkalmazásáról, a má­sodik a kereskedelmi, gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok ki- szélesítése egész Európá­ban, végül a harmadik egy külön terv létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés . kérdései­vel foglalkozik majd. A szocialista országok kül­ügyminiszterei megállapítot­ták, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere egész sor európai értekezlet megtartását teheti hasznossá. Természetes dolog, hogy egyetlen konferencián nem lehetne valamennyi európai probléma előrehaladását el­érni, az európai biztonsági szervezet végleges kialakítása hosszú időt igényel. Heti világhíradó AZ ESEMÉNYEK KRÓMKAJA: Nimeri, szudánl államfő Budapestre érkezett — Véget ért a Varsói Szerződés államainak külügyminiszteri értekezlete HÉTFŐ: KEDD: A nyugatnémet FDP kongresszusa megerősítette a bonni kormánykoalíció fenntartását — dalija Khan, pa­kisztáni államfő Moszkvában SZERDA: , A kambodzsai felszabadító hadsereg fokozatosan kö­rülzárja a fővárost — Riblcsics, jugoszláv kormányfő Moszkvába érkezett CSÜTÖRTÖK: Rogers sajtóértekezlete, Nasszer beszéde az amerikaiak „új közel-keleti tervéről" — Dr. Gustáv Husák be- , számolója a CSKP plénumán PÉNTEK: • A magyar diplomácia eljuttatja a Budapesti Memo­randumot az európai országok kormányaihoz — Jubi­leumi ENSZ-ülés San Franciscóban SZOMBAT: Első visszhangok a Budapesti Memorandumra — Üjabb összecsapások a Közel-Keleten Egy külön szerv létrehozá­sa, amelynek feladata az len­ne, hogy rendszeresen fog­lalkozzék az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­seivel, azt jelentené, hogy az értekezletektől függetlenül is intézményesen munkákodhat- nának az európai államok a földrész kérdéseinek meg­oldásán. Szó esett a Budapesti Memorandumban az Eu­rópában levő idegen fegyveres erők csökken­téséről. Emlékezetes, hogy a szocia­lista országok már régóta szorgalmazzák az idegen csa­patok kivonását, a külföldi támaszpontok felszámolását. Ma is érvényben van az 1966- ban erről előterjesztett rész­letes javaslatuk: A NATO 1970. május végi, római mi­niszteri tanácsülésén szintén hangsúlyt kapott a „kölcsö­nös és kiegyensúlyozott had­erőcsökkentés” gondolata. Csakhogy ott más meggondo­lásból. Az amerikai szenátus többsége — mert csökkenteni akarja az Egyesült Államok fizetési mérlegének állandó deficitjét, mert meg akarja állítani a dollár inflációját — 1971. június 30-dg az USA nyugat-európai egységeinek egy részét haza szeretné ren­deltetni. .. A NATO ezek után a szükségből erényt kí­ván kovácsolni, amikor a fegyverkezési hajsza két év­tizede után egyszerre maga is a haderőcsökkentés hívé­nek kívánja feltüntetni ma­gát. .. A hét másik fontos ese­ménye Rogers, amerikai külügyminiszter sajtó- konferenciája volt. Bár adós maradt az Egyesült Államok által a közel-keleti kérdés megoldására tett „új, politikai kezdeményezés” részleteinek ismertetésével, a kiszivárgott híreket részben megerősítették Rogers kije­lentései. Az amerikai terv, amelyet eljuttattak a közel­keleti konfliktusban érdekelt, valamennyi országhoz és a nagyhatalmak kormányaihoz is, időtartamban korlátozott tűzszünetet ajánl a szemben­álló feleknek. Utalást tesz a Biztonsági Tanács emlékeze­tes, 1967. november 22-i ha­tározatára és közvetve arra ösztönözné Izraelt, hogy te­gyen intézkedéseket vagy legalábbis ígéreteket az el­foglalt arab területek rész­beni kiürítésére. Az amerikai terv nyil­vánvaló célja, hogy meg­ossza az Izraellel szem­ben álló országokat, figyelmen kívül hagyja Szí­ria és Jordánia érdekeit. Nasszer elnök válasza nem késett: a líbiai Benghaziban elmondott beszédében kije­lentette, hogy Szíria és Jor­dánia érdekei nem lehetnek alku tárgyai, az Egyesült Arab Köztársaság éppúgy követeli a szíriai Golan- fennsík kiürítését, mint Je­ruzsálem visszaadását. Az amerikai terv és Ro­gers nyilatkozata nemcsak az arab országokban talált kedvező fogadtatásra, ha­nem Izraelben is. Tel Aviv-i jelentések szerint izraeli ve­zető körökben rossz néven vették Rogers kijelentését, hogy „Izrael újabb ameri­kai fegyverek nélkül Is ké­pes megvédeni magát...” nem tartják maisnak, mint sovány vigasznak, hogy Ro­gers hangsúlyozta: „Izrael szuverenitása, függetlensé­ge, területi sérthetetlensége nemzeti érdeke az Egyesült Államoknak” — hiszen ez a megfogalmazás, bármeny­nyire is azonosítja az USA-t Izrael érdekeivel, nem tar­talmazza az 1967-es hódítás elismerését. Rogers az új amerikai terv fogadtatásá­tól tette függővé, hogy Izra­el a jövőben milyen katonai segítséget kaphat az Egye­sült Államoktól. A Borsod—Heves megyei Tas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat II. sz. Közületi boltja befejezte leltárát • ' Kérjük kedves vevőinket, hogy megrendeléseik­kel forduljanak bizalommal a közületi boltunk­hoz. ,, ÉvíY Tíz éve, 1960. június 30-án Patrice Emery Lumumba ve­zetésével kikiáltották a volt Belga Kongó függetlenségét. Ez azonban a legkisebb mér­tékben sem jelentette, hogy a fiatal köztársaság elindulha­tott a gazdasági és politikai felemelkedés útján. Korábbi gyarmatosítói a belgák, majd más neokolonialista hatal­mak mindent elkövettek, hogy befolyásuk és ellenőrzésük alá vonják a természeti kincsekben rend­kívül gazdag országot. A Kongói Demokratikus Köz­társaság elmúlt tízéves törté­nelme éppen ezért ugyancsak bővelkedett eseményekben. Gazdasági vonatkozásban a 2.34 millió km2 kiterjedésű és 16,7 millió lakosú Kongói Demokratikus Köztársaság jelentős bányakincsei révén a kapitalista világ fontos nyersanyagbázisa napjaink­ban is. A század elején Ka- tangában, Kongó egyik tar­tományában rézlelőhelyeket fedeztek fel. A lelet jelen­tőségét nagymértékben növel­te, hogy az itt bányászott érc réztartalma 7—10 százalékkal meghaladta az Egyesült Ál­lamokban és Chilében fel­színre hozott érc réztartal- mát. Napjainkban Konkó a tőkés világ réztermelését te­kintve, 8 százalékos részese­déssel a harmadik helyen, a kobalttermelést tekintve pe­dig csaknem 60 százalékos részesedéssel az első helyen áll. Világviszonylatban ugyancsak igen nagy jelen­tőségű az ékszer- és ipari gyémánt, amiből évente kü- lön-külön 14—15 millió kará­KAIRO: A kairói A1 Ahram sze­rint a palesztinai ellenállási szervezetek összeesküvést hiú­sítottak meg. Az öszesküvők kettős cél elérésére töreked­tek: — polgárháborút akartak, kirobbantani Jordániában; — meg akarták ölni Jász- szer Arafatot és más palesz- tnai vezetőket. A kairói lap szerint a pa­lesztinai szervezetek terjedel­mes bizonyító anyaggal ren­delkeznek a jordániai hadse­reg egyes tisztjeinek az ame­rikai CIA kémszervezetnek és a libanoni hírszerző szol­gálat bizonyos elemeinek együttműködésére vonatkozó­an. (MENA) MOSZKVA: Szombaton a Szovjetunió­ban felbocsátották a Koz­mosz 351. műholdat. A szput- nyik tudományos berendezé­se a korábbi program szerint folytatja a kozmikus térség kutatását. (TASZSZ) PHOM PENH: A Phnom Penh-i kormány­zat csapatai — mint egy kambodzsai katonai szóvivő Értesítjük ügyfeleinket, 1 hogy vasárnap és mun­kaszüneti napokon 6-tól 22 óráig javító szolgálati ügyeletet tartunk Az ügyelet állami és ma­gántulajdonban lévő sze­mély- és kisteher- (1 tonna) gépkocsik gyors hibaelhá­rítására, a biztonságos üzem ellenőrzésére, üzemképes­ségének végleges, vagy ideiglenes biztosítására szolgál. AFIT. XVI. Autójavító Vállalat, 4. számú üzemegysége. Eger, Lenin út 129—131. Telefon: 17-47. [ %C70. június 28., vasárnap Értesítés. Értesítjük gázfogyasztóinkat, hogy 1970. június 29-én, 21 órától, 30-án 07 óráig a Hadnagy és Gólya utcai lakótelep kivételével Eger városá­ban gázszünetet tartunk. TIGÁZ EGRI ÜZEMEGYSÉGE. az őserdők hazájába»1 Cd Feketeszén Ar Thorium Sb Réz n\ Cink a Őn A BeriT/ium A Arany A Czust iif'. Gyémánt © CinkkoBászat (D Ónkotíászat ít/znrGmő CB Fp/tőanyag-tpar Texti/ipar & Tezti/tpar C Bőripar Ir^ í'/p/nn,.r7A tot termelnek az országban. Kongó szolgáltatja a világ gyémánttermelésének mint­egy 50 százalékát. Jelentős mennyiségben ter­melnek az országban szenet, aranyat, ezüstöt, cinket, mangánt, ónt, tantált, beril- liumot, wolframot és más bányatermékeket. Az ország feldolgozó ipa­ra a bányászathoz képest fej­letlen. Kinshasában textil-, bőr- és élelmszeripar, Lika­siban építőanyag-ipari, réz­és uránkohászati, Bukavuban textilipari, Kisanganiban élelmiszeripari, továbbá Ka- tangában, Lumumbashiban réz-, horgany- és ónkohásza­ti üzemek működnek. Az 1968—1972. évi ötéves terv 650 millió font összegű be­ruházásaiból az ipari terme­lés 5 százalékos növekedését várják. T. L. COLOMBO: A ceyloni kormány beje­lentette, javasolni fogja az amerikai „Békehadtest” tag­jainak, hogy hagyják el az ország területét. Az Egyesült Baloldal Front kormánya az új parlament első ülészdkának megnyitóján közölte, hogy a Ceylonban te­vékenykedő, imperialista fel­forgató szervezeteket egytől egyig likvidálják. (MTI) r Az egészségügyi miniszter, valamint a város- és község­gazdálkodási miniszter 8200—5/1954. Eü. M. számú együt­tes utasítása 3. §-ának (1) bekezdésében biztosított jog­körében Eger Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága el­rendelte 13JO. fccnarár ’S. Hatcallyal az Eger városi (Gröber) temető lezárását és ezzel a ha­gyományos (koporsós) temetkezési forma teljes megszün­tetését, A végrehajtó bizottság az utolsó temetés idejétől, 1969. szeptember hó 22-től számított 25 év elteltével, azaz: 1994. szeptember 22-től kezdődően a temető hagyomá­nyos részének kiürítését is elrendelte s így a temetőt kizárólag az urnáriumos temetkezés részére tartja fenn. A városi (Gröber) temető fenntartója Eger Város Taná­csa VB Építési és Közlekedési Osztálya 1970. január 1-től az urnáriumos temetkezést a szóban forgó teme­tőben lehetővé tette. Eger, 1970. április 1. EGER VÁROS TANÁCSA VB ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY A közölte — a Laosszal és Dél- Vietnammal határos Ratta- nakiri tartományból teljesen kivonultak és az teljesen a partizánok ellenőrzése alá került. (REUTER)

Next

/
Thumbnails
Contents