Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

50 éves a Csuvas ASZSZK

írta: N. A. Voronovszkij, az SZKP Csuvas Területi Bizottságának

első titkára

• c

Q reimtet jes éu az 1970w es, a Csuvas ASZSZK dolgozói számára. Mindössze két hónap múlt el azóta, hogy köztársaságunk dolgozói, együtt a szovjet néppel és a világ haladó emberiségével, ünnepélyesen emlékezett meg a nagy géniusz, Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójáról.

És a Csuvasföld városai, s falvai ismét ünnepi díszbe öltöztek. Az ünnepi alkalom: a csuvas nép szovjet rendszer biztosította önállóságának fél évszázados jubileuma.

Félszáz éve, 1920. június 24-én jelent meg V. I. Lenin és M. I. Kalinyim aláírásával az összoroszországi Végrehajtó Bizottságnak és a Népbiztosok Tanácsának rendelete a Csuvas Autonom Területnek az Orosz Föderáció keretében történt megalakításáról. A Csuvas Autonom Terület öt évvel megalakulása után Csuvas Autonom Szovjet Sízocialista Köztársasággá alakult.

Így váltak valóra, hála a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a csuvas nép évszázados vágyai és törekvései: a múltban elnyomott, a cárizmus által kegyetlenül kizsákmányolt nép történelmében először nyert állami önállóságot.

50 esztendő múlt el ezóta.' Az eltelt 50 év alatt a csuvas nép állandóan tapasztalhatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának egy percre sem szűnő figyelmét, gondoskodását.

A párt vezette a csuvas népet a fejlődés és felvirágzás útjára, megvalósítva a bölcs lenini nemzetiségi politikát; a párt emelte az országot fejlődésben a szovjet állam más testvémépeivel egyenlő szintre. És most a csuvas nép, amely immár egyenlő az egyenlők között, önfeláldozóan munkálkodik a kommunizmus építésének minden frontján, szere-, tett hazááa javára.

M ehéz volt a csuvas nép élete a cárizmus alatt. A dolgozó ember a kettős, hármas elnyomás terhe alatt élte nyomorúságos életét: az orosz földbirtokosok és tőkések általi elnyomást a hazai kizsákmányolok elnyomása is tetézte. A csuvas vidék gazdasági életét patriarchális—törzsi maradványokkal átszőtt, erős agrár-, sőt gyarmati jelleg színezte. A terület iparát 20 —30 primitív technikai bázison alapuló, félig kézműves fafeldolgozó, élelmiszeripari és szeszfőző üzem alkotta. A lakosság 96 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatta. A paraszti gazdaságok többsége a kulákok kezén volt, a szegényparaszt rétegek nyomorban tengődtek, krónikus éhínség sújtotta őket. A cári hatalom és helyi szatrapái szándékosan tartották a csuvasokat szellemi sötétségben. A lakosság több mint 30 százaléka volt analfabéta. Csuvasföldnek nem volt egyetlen felsőoktatási intézménye, egyetlen jelentősebb könyvtára sem. Az. uralkodó körök a nemzeti nyelvet „idegennek”, „parasztinak” tartották, nemzeti nyelven könyv, napilap alig jelent meg. a népnek egyszerűen fogalma sem volt az államiságról. A cári rend a csuvasokat területileg és közigazgatásilag három különböző tartományba sorolta.

A csuvas dolgozók tudták, kik szívják-szipolyozzák vérüket, és többször keltek harcra elnyomóikkal sárba tiport jogaikért, a jobb életért. De csak az októberi forradalom nyitotta meg a szabad élethez, a szovjet rendszerhez vezető utat.'

Harc és áldozatok árán jutott szabadsághoz a csuvas nép. Bátor hősök százai ezrei áldozták életüket az

októberi forradalom győzelméért, a szovjet hatalom létrehozásáért és megszilárdításáért. E hősök emlékét sosem törli ki az idő a nép szívéből.

A szovjet emberek, acsu" vas nép nemkülönben, szívükben őrzik a magyar nép azon nagyszerű fiainak emlékét, akik ezrével vettek részt a Nagy. Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban. A proletárszolidaritás és a kölcsönös segítés dicső megnyilvánulása volt ez népeink között.

Nehéz volt a pusztító háborúk után felépíteni az új, szabad életet. Sok nehézség, akadály állta útját a szocializmus építésének. De a munkaszerető csuvas nép a Szovjetunió népeinek baráti segítségével, a lenini kommunista párt lelkesítő eszméitől inspirálva és annak vezetése alatt, már a háború előtti ötéves tervek idején teljesen megváltoztatta a köztársaság arculatát, az országot mezőgazdasági vidékből ipari-agrár területté változtatta.

A kommunista párt és a szovjet kormány méltó módon értékelte a csuvas nép és a területi pártbizottság munkáját: 1935-ben a köztársaságot Lenin-renddel tüntették ki,

A szovjet népnek nemcsak építenie kellett az új életet, hanem fegyverrel a kezében védelmeznie is. És amikor ütött a hitleri Németországgal folytatott háború órája, a csuvasok egy emberként álltak be a népek egységes hadseregébe, amely szent harcba állt a fasizmus sötét erőivel. A hős csuvas harcosok életre-halálra küzdöttek a gyűlölt ellenséggel. Hűség a hazához, Lenin pártjához, a szovjet kormányhoz, a szocializmus és a kommunizmus ügyéhez, mérhetetlen hazaszeretet és internacionalizmus, az ellenség fölötti győzelem érdekében vállalt önfeláldozás jellemzi azoknak a kemény esztendőknek minden szovjet állampolgárát, nemzeti hovatartozásától függetlenül.

A harcmezőkön a csu" vas nép fiai és lányai a bátorság, hősiesség szép példáit adták. A haza sokra értékelte harci tetteiket. Csuvasföld több mint 50 ezer harcosa kapta meg a Szovjetunió kitüntetéseit és rendjeleit, a 75 legbátrabb a Szovjetunió Hőse megtisztelő cím birtokosa lett.

A csuvasok tízezrei hazafias kötelességüket teljesítve, részt vettek a magyar nép

és Európa többi népeinek felszabadításában a hitleri Németország fasiszta katonai diktatúrája alól. Csuvasföld nyolc nagyszerű harcosa a Magyarország felszabadita- sáért vívott harcban végic- hajtott hőstetteiért _ kapta meg a Szovjetunió Hőse címet. .

A háború utáni időszakban a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetése alatt a csuvas nép újabb nagyszerű eredményeket ért el a Köztársaság fejlesztésében.

A csuvas ASZSZK jelenleg az ország egyik nagy és fejlett ipari körzete. Elég eny- nyit mondanunk, hogy a szovjet hatalom évei alatt olyan fontos ágai alakultak ki a fejlődésnek, mint a gépipar, az elektronikai, a műszeripar, a vegyipar, a textilipar. a faipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar stb.

Ma Csuvasföld gyárai és üzemei több mint 1300 fele terméket bocsátanak ki, többek között mágnesgerjeszto- ket, reléket, mágneskapcsolókat, elektromos mérőműszereket és komplex elektronikus automatizációs eszközöket, autó- és traktoralkatrészeiket, kábeleket, mosógépeket, ultrahangos forrasz- tókat, műszálakhoz való aktív festőanyagokat.

E

zelket a készítményeket a Szovjetunió ösz- szes köztársaságaiba és a világ 70 országába exportálják. A baráti ’Magyar Nép- köztársaságba elküldi termékéit többek között a csebokszári elektromos műszergyár a traktoralkatrészeket gyártó vállalat és sók más üzem is. Köztársasagunk dől- gozói szintén nap mint nap használják Magyarország iparának sok termékét.

Soha nem látott méreteket öltött a köztársaságban a beruházás. Korszerű építőipar jött létre. A szovjet hatalom evei alatt a népgazdaság tőkebefektetése egymilliard 250 millió rubel volt, ennek fele az elmúlt öt évre esik. Az építőipar évi állami tokebe- fektetése 150 millió rubel. Az építők és szerelők tucatszám hozták létre és állították munkába a nagy ipari létesítményeket. Olyan ipari óriások épültek, mint a csebokszári pamuttextil-kombi- nát a traktoralkatreszek gyára, az elektromos mérő- műszerek gyára, a kábel- üzem, a gépjárműjavító, a harisnya- és kötöttárugyár. az iseli gépgyár, a kanasi erőmű. Gyors ütemben epul a vegyipar óriása, az új cse- bokszárd vegyiüzem és a kanasi autóalkatrész-gyár is.

Az üzemekkel együtt növekednek és szépülnek a városok és a munkástelepek.

Csebokszári például a köztársaság fővárosa, tavaly ünnepelte fennállásának 500. évfordulóját. A forradalom előtti 448 év alatt a város lakóinak száma alig változott. 1768-ban 4380, az 1897- es népszámlálás idején 4570 lakosa volt. Jelenleg Csébok- száriban több mint 216 ezer lakos él, de mellette felnőtt egy új város is, Novozsebok- szársik, — 39 ezer lakossal. Az utóbbi tíz évben Csebok- száriban annyi új lakás épült, mint amennyi a város egész fennállása alatt.

És az „acéldaruk” nem csupán Csebokszári fölött magasodnak. Csuvasország- ban mindenütt láthatjuk ezeket — a köztársaságban óriási méretekben folyik a lakás- es kommunális építkezés.

A köztársaságban ki- " épült a vasút- és úthálózat, és kifejlődött a légi közlekedés, a közlekedés münden ága fejlődésnek indult.

A szovjethatalom éve alatt gyökeresen megváltozott a csuvas falvaik képe is. A lenmi termelőszövetkezeti terv megvalósításának következményeként a széttagolt és kisarutermelő paraszti gazdaságok a nagyüzemi gépesített kollektív gazdasági termelés útjára léptek. A kol- hozrendszer győzelme eredményeként még jobban megerősödött a munkásosztály és a parasztság szövetsége.

Jelenleg a köztársaság területén 321 szövetkezet, 56 állami gazdaság működik, évről évre erősödik anyagitechnikai bázisuk. Amíg a forradalomig Csuvasiában nem volt egyetlen traktor sem ég az egész „géppark7 32 lófogatú vetőgépből, 175 arató- és 11 cséplőgépből állott, most a szövetkezeti és állami gazdaságok birtokában több mint hétezer traktor. 2300 kombájn, több mint hétezer autó és még sok más mezőgazdasági gép van.

Az SZKP XXIII. kongresz- szusának határozata értelmében a mezőgazdasági dolgozók a gabonafélék hektáronkénti átlagtermését 9 mázsáról 20,7 mázsára emelték az utóbbi éevkben. Minden évben jelentősen emelkedik az államnak eladott gabona, hús, tej, tojás és gyapjú mennyisége.

A mai Csuvasiát nem " csupán a növekvő iparosítás, a gépesített mezőgazdaság jellemzi, hanem a tudományos és a kulturális fejlődés is. A köztársaságban több mint 900 tudományos munkás dolgozik, akiknek egyharmada kandidátus és a tudományok doktora. Sokat

tettek a hazai tudományos fejlődés érdekében a csuvas származású tudósok, I. D. Kuznyeeov, V. D. Dmitrijev. ü. F. Kokovszkij, a történelemtudományok doktorai: 1VI Ja. Szirotkin és V. B. Jego- rov a filológiai; G. N. Vol- kev, a pedagógiai; I. Sz. Andrejev és A. K. Jetejkin a mezőgazdasági: Sz. F. Szaj- kin, a technikai; Sz. A. 'Ab- rukov. a fizikai-matematikai tudományok doktorai. 835 iskolában, 22 technikumban és 3 főiskolán mintegy 380 ezer tanulót oktatnak.

Nem lesz fölösleges arra emlékeztetni, hogy a forradalom előtt alig 20 embernek volt főiskolai végzettsé ge. Napjainkban pedig a köztársaság népgazdaságában több mint 60 ezer közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatnak. A csuvas nép több mint 600 tudományos doktort és kandidátust adott az országnak.

A csuvas szépirodalom és művészet elérte igazi virágzását. A köztársaságban írók, zenészeik, művészek, újságírók nagy alkotó szövetségei jöttek létre, öt színház, filharmónia, tánc- és énekegyüttes, mintegy ezer klubintézmény, 665 nagy könyvtár, több mint 1160 mozifelszerelés. A művészi önképző tevékenységben mintegy 30 ezer öntevékeny művész vesz részt. Minden évben egyre jobban fejlődik a Szovjet Csuvasország és a baráti Magyai-ország irodalom-, művészet- és kultúraművelői közötti barátság. Még 1933-ban a köztársaság útépítő élmunkásainak kongresszusi munkájában részt vett a polgárháború hőse, Zalka Máté. 1940-ben K. V. Ivanovnak, a csuvas irodalom klasszikusának ötvenedik születési évfordulója alkalmából rendezett jubileumi ünnepségekre eljött Gergely Sándor, Kossuth-díjas magyar író is.

1964—1969 között Csuvas- országban sok nagy tudós és kul túrmunkás megfordult. Háromszor látogatott el hozzánk az ismert magyar zenetörténész, Vikár Lászió, s kétszer a budapesti egyetem docense, Berecaki Gábor. Mai magyar nyelvészek, Németh D., Ligeti L., Palo M., Róna—Tass A., Bereózki G. kutatásaiknak egy sor eredményét publikálták csuvas nyelven.

P sebokszáriban hang- versenyezett a Bar- tók-vonósnégyes és Kötő László, az ismert magyar hegedűművész, a Zeneakadémia tanára, Csuvas nyelven megjelent 20 magyar Iró kölrülbelül 60 műve, többek között Petőfi Sándor, Zalka Máté, Gergely Sándor, Tömörkény István, Mikszáth Kálmán és mások művei.

Magyarországon is többször jártak a csuvasföld mű lf t~í r

1 i ; liimr mii li I I irpii.LLl lüJif. ii tum ii li

PE 1 f :

s. i ? :j

íii*;

; ]

if -ill 1

■ iJ I

r i u

! Mi Ä IS?,. >' AÄ 4

* í

i li Ili:

vészei. Sok csuvas zeneszerző és író műve jelent meg magyar nyelven.

Csuvasia .jelene szép, de még ragyogóbb jövő áll előtte. Gyors ütemben épül a Volgán a csebokszári vízi erőmű, a közeljövőben tenger is létesül itt, amely gyökeresen megváltoztatja a főváros arculatát. Rövidesen hozzákezdenek egv hatalmas traktorgyár építéséhez, arneiv 200. 330 és 500 lóerős traktorokat gyárt majd.

Falvaink, községeink évről évre szépen fejlődnek, s mindent megteszünk, hogy ez a fejlődés meg gyorsabb ütemű legyen. Terveink a jövőre vonatkozóan: az építő aparátusunk kapacitásúnak növelése, a villamosener- gia szélesebb körű felhasználása. a kolhozok, szovho- zok közművesítése, gázellátása és utak építése. Továbbra is sokat áldozunk az egész- segügyi es kulturális intézményekre.

Mindezt a kommunista párt által nevelt, az ország szociális—gazdasági átalakulása tüzében megedzödött, szovjet ember keze és alkotó munkája hozza lérte. Köztársaságunkban 50 évvel ezelőtt nem volt munkásosztály (a lakosság több mint 12 százaléka) az elmúlt 25—30 év alatt jöt létre. így tehát a csuvas munkás nem ismeri a kapitalizmust és a kizsákmányolást, ez a munkásosztály a lenini eszmék megvalósításán fáradozik.

Ez a mai munkásosztály magiéi képzettségű és igen jól ismeri a modern technikát. A forradalom előtti csu- vasföldöm a csuvas munkás ritkaságszámiba ment és főleg nehéz, kisegítő fizikai munkára használták, most acélt olvaszt, vasat önt, a gyárak, üzemek és építkezések bonyolult gépeit irányítja.

Kialakult az ipari értelmiség is. A különböző vállalatoknál. a közlekedésben és az építkezésben több mint

17,5 ezer közép- és felsőfokú technikai képzettséggel rendelkező szakember dolgozik.

C alun a legmegbeesül1 tebb emberek közé tartozik a traktorista, a mérnöktechnikus, az agronómus. az állattenyésztő, az építész és a tervgazdasági szakértő. A köztársaság kolhozaiban és szovhozaiban több mint 4 ezer közép- és felsőfokú képzettséggel rendelke-’ ző, mezőgazdasági szakmunkás dolgozik, több mint 10 ezer gépkezelő irányítja a bonyolult mezőgazdasági gépeket.

A csuvas nép méltán lehet büszke sok fiára. Csuvasxöld- ről indult el a szegénypa- raszt származású Vaszilij Ivanovics Csapajev, a polgáriháború legendás hőse. A csuvasok közül már nyolc- canan viselik a Szovjetunió Hőse és harminchétén a Szocialista Munka Hőse kitüntetést. Népünk büszkesége lett Andrián Grigorjevics Nyikolájev, aki űrhajós társaival együtt az egész világon dicsőséget szerzett hazánknak.

A kommunista párt a népek barátságának szellemében, a társadalmi érdekek szem előtt tartására neveli országunk nemzetiségeinek dolgozóit. Az idősebb testvér, a nagy orosz nép és más szovjet népek testvéri segítsége és barátsága nélkül a csuvas nép nem tudta volna elérni azokat a gazdasági és kulturális sikereit, amelyekkel ma büszkélkedhet. Csali csuvasföldön harminc nemzetiség él és dolgozik testvéri egyetértésben.

A z internacionalista ba" rátság fényes bizonyítéka az a szoros kapcsolat, amely a Csuvas Autonóm Köztársaság és Heves megye dolgozói között kialakult. A Csuvas Köztársaság fél évszázados fennállásának alkalmából a csuvas nép testvéri üdvözletét küldi Heves megye dolgozóinak és további sikereket kíván a szocializmus építésében.

197*. jitniws 24,, szer8a