Népújság, 1970. június (21. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-23 / 145. szám
Gyorsan, egyszerűbben, olcsóbban Teljesíthetetlen igények — elpazarolt lehetőségek Állattenyésztés a háztájiban, vagy a közösben Heves megye északi részének természeti adottságai kedvezőtlenek, a sovány talajú dombokon az országos átlagnál kevesebbet és drágábban termelnek. De ki merné azt állítani, hogy itt az állattenyésztés lehetőségeit kellő mértékben kihasználják? Pedig a jószágtartás, hizlalás, az egyre fokozódó export biztos, jó jövedelmet jelent a további években is. Igaz, ám a gazdaságos jószágtartáshoz korszerű istállók, takarmányelőkészítők és egyéb beruházások szükségesek — mondják sokan. Egyetlen országos adatra szeretnék hivatkozni, hogy a kérdés lényegét érzékeltethessem. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mílli- áfdokat igényelnek férőhelyek építésére, de a háztáji gazdaságokban kétmillió sertés tartására alkalmas hely van kihasználatlanul. Szabad-e kétmilliárdot elkölteni és ugyanakkor kétmillió férőhelyet kihasználatlanul hagyni? Nem, ilyen pazarlást semmiképpen sem engedhetünk meg, mert nem vagyunk olyan gazdagok. Nagyon helyes az a kezdeményezés, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatják, segítik a háztáji állattartást. Célszerű és gazdaságos, ha nemcsak a közösben, hanem a háztájiban is kihasználják az adott férőhelyeket és a szükséges átalakításokat, korszerűsítéseket elvégzik. Örvendetes, hogy több községben nemcsak szavakkal biztatják a tsz-tagokat, de ahol indokolt és amennyire a készletből futja, takarmányt is adnak. Mit lehet még tenni? A megyében és országosan is bevált módszer, hogy a közössel együtt megszervezik a háztájiban hizlalt jószág értékesítését, a háztáji állattenyésztés fejlesztésével hozzáértő , "száKembért bíz meg a tsz vezetősége és a rendeletszabta lehetőségek szerint munkaegységet is számolnak el. Jól teszik a tsz vezetői, ha nem szalasztják el a lehetőségeket. Bizonyára neiji véletlen, hogy ott van a legnagyobb sikere a kocaakciónak, ahol süldőket is adnak a vállalkozó kedvű tsz-ta- goknak. Miért kell ezt csinálni? A túlzott háztáji segítség nem megy-e a közös terhére, vajon nem elvtelen megalkuvás ez? Sokan kimondják ezt a kérdést, mások csak magukban zsörtölődnek. De nem arról van szó, hogy a korszerű, nagyüzemi állattartásról lemondjunk. Szakosított, komplett gazdaságokra van szükség, ám mindenre egyszerre nem telik. Sem pénzünk, sem építőipari kapacitásunk nincs annyi, hogy a negyedik ötéves terv időszaka alatt mindenütt korszerű majorokat építsenek, talajjavításra, gépesítésre, öntözéses gazdálkodásra, szociális és jóléti célokra nem költhetünk annyit, mint amennyit szeretnénk. Ahol nagyobbak az adottságok, ahol megvan a szükséges pénz és az építőipari kapacitás, ott szakosítóit majorokat, korszerű takarmány-előkészítőt építsenek, de fürdőre és öltözőre is szükség van, mert ezt az állategészségügy megköveteli és ha a rossz munkakörülményeken nem változtatnak, akkor nem kapnak munkaerő-utánpótlást. Több bátor kezdeményezést sorolhatnánk, de akad olyan példa is, hogy a tsz nem tudja idejében befejezni a korábban elkezdett, nagy szabású beruházásokat, vagy pénz, hitel hiányában' gondot okoz a szükséges gépek beszerzése. Nehezíti a helyzetet, hogy a beruházásokhoz az állam a korábbi 70 százalék helyett már csak 50 százalékos támogatást tud adni, másrészt nem mindegyik tsz tudja igazolni a fejlesztéshez előírt összegű, saját fedezetet. Milyen összeg várható beruházásokra 1971—75 között? Az Országos Tervhivatal elnökének a napokban elhangzott tájékoztatója szerint 120 milliárddal több beruházás lesz, mint a harmadik ötéves terv idején. De a nem termelő ágazatok fejlesztésére — főleg lakásépítésre és közművesítésekre — a korábbinál sokkal többet kell fordítani, másrészt az ország és ezen belül a megye beruházási igényei nagyobbak, mint amit a népgazdaság erőforrásai és a tervjavaslatban megfogalmazott arányok lehetővé tesznek. A mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás tervezett beruházásai együttvéve a harmadik ötéves tervhez képest mintegy 30 százalékkal növekednek, de közülük a vízgazdálkodásra szánt összegeket kell leginkább növelni. Mindebből következik, hogy a beruhá zásokat a legfontosabb és leggazdaságosabb célokra kell összpontosítani. Az országos tervekben kiemelt helyen és jelentős ösz- szeggel szerepel az állattenyésztés fejlesztése. Hogyan lehetne tömören megfogalmazni beruházási programunkat? Csökkenteni kell a nagy beruházásokat, ami elkezdődött, azt minél előbb be kell fejezni. Tudományos megalapozottsággal és a jó gazda gondosságával vizsgálja meg minden tsz, állami gazdaság és ipari üzem, hogy viszonylag szerény befektetéssel hogyan lehet a termelést növelni, milyen beruházás térül meg a leggyorsabban. Kevesebb új beruházáshoz fogjunk hozzá, de megfontoltan, jó előkészítés után. Viszont ami valóban szükséges és gazdaságos, arra legyen meg a szükséges fedezet. Az igénybe vett pénzt, anyagot és kivitelezői kapacitást a lehető legjobban és leggazdaságosabban használjuk fel, a beruházást minél előbb hasznosítsuk, hogy a befektetés minél előbb megtérüljön. Amire egyelőre nem futja, arról sem kell végleg lemondani. Nemcsak a legkorszerűbb marha- és sertéskombinátokkal lehet boldogulni, sok helyen az egyszerűbb és olcsóbb megoldás gyors és biztos sikert jelent. A túlzott igényeket nem lehet teljesíteni, de az adott lehetőségeket nem szabad elpazarolni. A közöst is és a háztáji állattenyésztést is fejleszteni kell. Dr. Fazekas László A herendi porcelán párizsi sikere A Herendi Porcelángyár készítményei nagy sikert arattak áprilisban Párizsban egy kiállításon. A gyár vezetői elhatározták, hogy az ott szerepelt termékeket a hazai közönségnek is bemutatják. Ezért június 19-én. pénteken kiállítást rendeztek a Kígyó utca 4. szám alatti porcelánszaküzletben. A bemutatott művészi porcelánok közül is kiemelkedik néhány kési festésű étkészlet, duplafalú porcelánedények, múzeumi reprodukció herendi kivitelben, valamint a minta íűrökkkel díszített vázák. (MTI foto — Kácsor László felv.) Oktatógépek a gépiármivezetés szolgálatában Miskolc és Debrecen állandó, a megyeszékhelyek és több város vándorgépeket kapnak Június 18-án sajtótájékoztatót tartott Moharos ‘ Kálmán, az Autóközlekedési Tanintézet igazgatója. Az újságírók és szakemberek előtt először mutatták be azt az NDK—ELAN - oktatógépet, amelyet a Karl-Marx-Stadt- ban működő ELAN gyár hozott forgalomba. Ez év januárjától .kezdve már az ELAN-cég segítségével tanítják a ‘ gépjárművezetőket Harminc somogyi tsz a mezőgazdasági kiállításon Somogyból több mint harminc termelőszövetkezet és állami gazdaság jelentkezett az idei 67. Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra. Az állami gazdaságok közül a ba- latonújhelyi például kertészeti termékeivel, valamint saját „mini-konzervgyárában” előállított gyümölcs-és zöldségkonzervekkel, befőttekkel láván részt venni. A Kutasa Állami Gazdaság so- mogysárdi méntelepe az ország határán túl is jól ismert lótenyészetéről ad képet a látogatóknak. A megye termelőszövetkezetei közül a balatonszabadi, a ráiksi, a göllei, a nagybajomi és a kis- gyaláni szarvasmarháival és sertéseivel szeretne részt venni a kiállításon. ,sssss/sss/ssssssssssssy'sssyys/s/s/SArsFSjrrsjy/ssss/ss/ss/ssy/sssss/ssssss/sss/s/ssssss/sssssssssssssssssssssss/sssss/sss/ssssss/s/sysssss/JC*vsx/s/y-s//ssssssssss,sssssssssss/s/sss — Az is csak élőlény. — Elcsukló hangon hozzátette: — És ő hozza a kedvesemet. Még aztán a maga módján, ö is mindent megért. Talán nem is kevesebbet, mint mi — ♦ A szakadék túloldalán rakéták röppentek a falucska hazai fölé. Mária hozzám simult, fejét a zubbonyomba rejtette. De mindketten tudtuk, hogy úgysem lehet elrejtőzni. Az ellenséges gépek egészen alacsonyan repülnek. Potyognak a bombák. Először csak távolabb, aztán közelebb, egyre közelebb. Dübörögve hullik vissza a robbanások nyomán felszökő föld. Mária minden robbanásnál összerezzen és egyre szorosabban bújik hozzám. Ahogy a köröttünk tomboló tűzviharbam a karjaimba zárom, összeszorul a szívem. Szeretném megvédeni a kedvesemet, ám ugyanakkor pontosan tudom, hogy nincs hozzá elég erőm, nincs hozzá hatalmam. Vége a berepülésnek. Elhal a zaj, szinte elviselhetetlen a némaság. A felszakadozó füstből újra előhunyorognak a csillagok. — Megijedtél? — Nem tudom, Alékszej ... Olyan volt az egész, mintha összeölelkezve repültünk volna valahová.... Amikor megcsókoltam, éreztem, hogy az arca nedves a könnytől. ♦ ... Martinov őrmesterrel a parancsnokságra tartunk. Magamban számolgatom: ha a mezőn át megyünk, gyorsabban odaérünk, és akkor még marad annyi időm, hogy bekukkantsak Máriához. Az aknák olyan közel és olyan gyors egymásutánban robbannak, hogy a fülem szüntelenül cseng. Nagyon kényelmetlenül fekszem, he ahogy megmoccanok, elviselhetetlen fájdalohi nyilall a jobb vállamba. Hogy fel ne kiáltsak, beleharapok egy fűcsomóba. Hányingerem támad keserű ízétől, megszédül, a fejem. — Megsebesült, százados elvtárs? Mintha egy feneketlen kút mélyéről jönne, olyan mesz- -ziről' hallom az őrmester szavait. Próbálok feltápászkodni, de nem sikerül. Csikorgatni zdem a fogaimat. — Van ereje az erdőszélig futni? Itt_ van egészen kőéi. Tapassza erősen a sebre a tenyerét! így, ni! Behúzódtunk a fák közé. Martinov hozzálátott, hogy ■.ekötözze a sebemet. A vállamba fúródott szilánk szétszag- :atta a húst, — -csontot szerencsére nem ért. Csodálkozva követtem az őrmester vastag, eldurvult ujjainak mozgását; sílyan ügyesen, óvatosan dolgozott, mintha egész életében •uel foglalkozott volna. — A lakodalmára beheged! — mosolygott bele dús bajuszába, amikor elkészült a kötözéssel. — De máskor már ne próbálkozzon torony kánt! — Jemeljan Szidorovics — mondtam az őrmesternek — vidd el az üzenetet a parancsnokságra. Az egészségügyi zászlóalj nincs olyan messze, tudom az utat. Nem kell elkísérned ... Elszenderedtem a ringatózó nyeregben. Valahonnan a messzeségből elfelejtett emlék bukkan elő... Az éjszakai legeltetésből hazafelé tart egy kisfiú. A szakadék mentén tejszerű fehér köd gomolyog, mögüle lassan felkúszik az égre a nap vörös korongja. A fiú nem aludt az éjjel és most a feje mindúntalan a ló sörényére bukik... Almában a fiú háborúsdit játszik a pajtásaival. Működésbe lépnek a kavicsok, a göröngyök, a fakardok. A gyereket hirtelen ellenséges találat éri, s felriad az ütés erejétől... Csak percei: múlva fogom fel, hogy nem a kisfiú, hanem én ocsúdtam fel álmomból a vállamban sajgó fájdalomtól. Igaz, mintha a ■ legényke is én lettem volna. Lira csak lépked, lépked magabiztosan. Váratlanul Máriát pillantottam meg, fut felém az ösvényen. Álmodom megint? De nem, ez nem álom — valóban ő az. — Alekszej, drágám... Mi történt, az istenért?! Kiveszi a kezemből a gyeplőt, keresztülvezeti Lírát a vízmosáson, s a házuknál segít lemásznom a nyeregből. Csak ekkor döbbenek rá, hogy amíg én, bóbiskoltam, Lira a jól ismert úton elhozott a kedvesemhez, — Ne aggódj, Mária... Nem veszélyes. — Pedig ma olyan boldog voltam — mondja. Megint benn jártam a városban, felvetettek ápolónőképző tanfolyamra. Most mái* nekünk is van hadseregünk. A ti lányaitok nem maradnak el a fiúk mögött. Talán mi is meg tudjuk csinálni ... — Persze, hogy meg — biztatom és nagyon örülök az elhatározásnak, bár ugyanakkor szomorú is vagyok: lehet, hogy életünk utolsó perceit töltjük együtt. Mária a falu széléig kísér. Már a nyeregben ülök, de Lira, mintha tudná, hogy mi játszódik le bennünk, vonakodik. elindulni. Mária megint alulról felfelé néz rám, mint annál az első búcsúnál, s kék szemét lassan elborítják a könnyek. Karjai szinte maguktól nyúlnak felém, amint lábujjhegyre állva felágaskodik, hogy7 megöleljem. Megsimogatom borzas puha haját Aztán ráhúzok Lírára, s a szerencsétlen jószág a szokatlan indítástól teljesen meghökkenve nekiiramodik, mint a szélvész.... Máriát nem láttam többé. A háború a maga módján írta tovább az életrajzunkat, és nem sokat törődött azzal, hogy valaki \talakit újból lásson, hogy valaki valaki vei újból találkozzék... az NDK-ban. A különleges elektronikus berendezés segítségével előgyakorlatokat végeznek a tanulóvezetők, s az eddiginél alaposabban felkészülhetnek a balesetmentes gáp j ármű-közlekedésre. Tizenhét vezetőfülke áll egy időben a járművezetést tanulók rendelkezésére. A nyitott fülkékben minden található, egy valóságos gépkocsi vezetőfülkéjéhez hasonlóan. A volán, a kapcsolók, az irányjelző karok, a sebesség- váltó, á gáz- és tengelykap- ’ csoló pedálok, valamint a kézifék. Amikor a hallgató beül a volán mellé és már elsajátította a berendezések kezelésének alapismeretéit, szemben vele színes filmvetítés kezdődik. A hallgató figyeli a filmet és úgy érzi, hogy maga is mozgásban van kocsijával. A filmen rendőrök, gyalogosok, párhuzamosan haladó járművek és jelzőlámpák vannak. A hallgatónak úgy kell kapcsolnia, vezetnie, hogy időben lassítson, kormányozzon, megálljon, vagy irányt váltson. A tíz-tizenöt perces vetítés után, minden fülke vezetőjének tevékenységéről diagram készül, amelyről a hallgató leolvashatja, hogy mit csinált jól, mit rosszul, hogyan sikerült balesetmentesen közlekednie és — elméletileg —, mikor csinált karambolt. Ugyanezt teheti az oktató is, megállapítva tanítványának előmenetelét, esetleges gyengeségeit. Hazánkban több mint 2 millió embernek van érvényes gépjárművezetői jogosítványa. Ez a szám folyamatosan emelkedik a gépjármüvek számának növekedésével. Csak tavaly 142 ezer 477 fő tett gépkocsivezetői vizsgát és az idén is legalább 40 ezer járművezetői engedély kiadására számítanak. A következő öt esztendőben félmillió új gépjármű forgalomba állításával kell számolni, tehát ugrásszerűen nő az új jogosítvány-tulajdonosok száma. A balesetek számának növekedése indokolja, hogy alaposabbá tegyék a tanuló járművezetők oktatását, s ez a magyarázata, hogy a személygépkocsik jövendő vezetői 30, s a teherjárművek vezetői 40 órát gyakorolnak a forgalomban. Tulajdonképpen a gyakorlatlan vezetőnek legalább 70—80 órát kellene a volán mellett töltenie, hogy alapos kiképzést kapjon. Ezt — idő- és oktatóhiány miatt —, sajnos egyelőre nem lehet bevezetni — mondják a szakértők. Mégis szükséges a leendő gépkocsi- vezetők eddiginél alaposabb kiképzése és ezt szolgálja az NDK gyártmányú oktatógép, amellyel többé-kevésbé pótolható a szűkre szabott vezetési gyakorlati idő. — Lehetséges-e — kérdeztük —, hogy az oktatógépet a vidéki gépkocsivezető-képzésbe is beállíthassák? — Jelenleg ez az egyetlen elektronikus oktatógépünk van — mondotta a tanintézet igazgatóhelyettese —, de hamarosan sor kerül több ilyen oktatógép behozatalára. Miután két olyan városunk van Budapesten kívül, amelyek lehetővé teszik az új oktatógép kihasználását, az év második felében beérkező két gépet Miskolc és Debrecen kapja. Ezekben a városokban az oktatás olyan nagymérvű, hogy a gépek egész évben működhetnék. De nem hagyjuk ki a többi várost és megyeszékhelyeket sem. Két oktatóberendezést városról városra viszünk. Ennek megfelelően, minden vidéki gép járművezető-jelölt megkapja az újfajta gépi oktatást is. (Zs. L.) Megélénkült a balatoni forgalom Az időjárás, a naponta ismétlődő esőzések után a hét végén már kedvezett a Balaton vendégseregének. Az üdülők, szállodák és kempingek mintegy ötvenezer főnyi vendégserege vasárnapra megkétszereződött a víkendezőkkel. A fővároson kívül a Dunántúl nagyobb városaiból is sok ezer autós turista kereste fel a Balaton üdülőtelepeit. Külföldről, különösen Ausztriából és Csehszlovákiából érkeztek nagy számban víkend- re a Balatonhoz. A szállodák mind megteltek, de megélénkült a kempingek vendégforgalma is. Vendéglátó szakemberek szerint vasárnap már több mint húsz országból fogadták a turistákat a Balaton nyaralóhelyein. A. ba- latoníöldvári ..Magyar- tenger" kempingtáboröan 200 külföldi és 100 hazai turista ütötte fel sátrát, a siófoki strandon a déli órákban több mint húszezren fü- ' rödtek Élónk forgalmat bonyolítottak le a balatoni hajók, megteltek a kompok is, majdnem, másfél ezer gépjárművet szállítottak. A vendéglátó- és szórakozóhelyeken jól állták az első ostromot. Élénk volt Tihany, Balatonfüred és Badacsony kirándulóforgalma is. A legtöbb vendég azonban a strandokon töltötte a nap nagy részét. Az üdülők, a víkendezők a 42 település lakosságával együtt mintegy százötvenezren keresték fel a balatoni strandokat. ltfO. június 23., ked4 \
