Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-24 / 120. szám
As MSZMP Heves megyei Hisottsagánatí napirendjén: A munkaerő-gazdálkodás, munkaszervezés és a munka szerinti elosztás gazdasági, politikai kérdései Mini arról korábbi lapszámunkban már beszámoltunk, május 21-én ülést tartott Egerben az MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA. Az ülésen DK. TA- MAS LÁSZLÓNAK, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalták, majd elfogadták a végrehajtó bizottság „JELENTÉS A MUNKA- ERÖ-GAZDÄLKODÄS, A MUNKASZERVEZÉS JA- VfTÁSÁRA TETT INTÉZKEDÉSEKRŐL, A MUNKA SZERINTI ELOSZTÁS GAZDASÄGI ÉS POLITIKAI KÉRDÉSEIRŐL. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEKBEN” című beszámolóját, amelyet ezúttal ismertetünk olvasóinkkal, A megyei pártbizottság ipari és mezőgazdasági osztálya társadalmi aktívák bevonásával nem kevesebb, mint 90 Heves megyei ipari, mezőgazdasági, építőipari, közlekedési és kereskedelmi egységnél vizsgálta meg, mérte fel a létszámgazdálkodást, a munkaerő-vándorlás okait, következményeit, valamint a munka szerinti elosztás, a szocialista bérezés elvének érvényesítését, alkalmazását. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma 1969 szeptemberében a megye szocialista szektorában 158 ezer ember dolgozott, tizennégyezerrel több, mint 1967 azonos időszakában, Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma mintegy 60—63 ezerre nőtt, az 1967. évi 54 ezerrel szemben. Tovább nőtt a szállításban, a kereskedelemben, és a nem termelő ágazatokban is a dolgozók száma. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemekben négyezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az eltelt két esztendő alatt. Mi segítette élő a munkaerő mennyiségi növekedését? Üj ipari létesítmények épültek, nagyon sok üzem, vállalat bővítette munkahelyeit, s nem utolsósorban: a legtöbb egység, vállalat termelésnövelését létszámemeléssel valósította meg. Az is igaz, hogy néhány közgazda- sági szabályozó — bérszínvonal és a vállalati alapok képzése — is a létszámemelésre ösztönözte a vállalatokat. Az alacsonyabb keresetű dolgozók ugyanis kétszeresen is „jól jöttek” az üzemeknek: egyrészt jobban megfizethették a jól dolgozókat, másrészt: az élő munkaerő olcsóbb mint a gépesítés, s közel annyi kockázattal sem jár. Munkaerő-vándorlás, munkafegyelem 1968—69-ben Heves megye munkaerő-piacain is feszültté vált a helyzet. Az elmúlt évben az ipái’, az építőipar foglalkoztatottjainak nem kevesebb, mint 44—52 százaléka cserélődött ki, körülbelül 25—27 ezer dolgozó. A nagyarányú létszámmozgás jelentős anyagi veszteségeket okozott. Például az egri Finómszerelvénygyár- ban nem kevesebb, mint ötmillió forint nyereségkiesés lett a fluktuáció következménye. A mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban kedvezőbben alakult a helyzet. A dolgozók számának mintegy 25 százaléka cserélt munkahelyet. A munkaerő-vándorlás intenzitása megyénk különböző területein eltérően jelentkezett. Amíg az iparilag fejlett területeken — Egerben, Gyöngyösön, a gyöngyösi járásban — komoly gondot okozott, addig a hevesi, a füzesabonyi járásban, vagyis az iparilag kevésbé fejlett területeken jelentős Mennyiségű szabad munkaerő — főleg nő — vár foglalkoztatásra. Milyen okokra vezethető vissza a nagyarányú fluktuáció? Nagyon sokan közelebb mentek lakóhelyükhöz dolgozni. Elősegítette a gyermekgondozási segély bevezetése, a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének szívó hatása, a központi adminisztratív kötöttségek megszüntetése, a felügyeleti szervek mulasztásai, az anyagellátás problémái, a három műszakos termelés, az anyagi ösztönzés hiányosságai és nem utolsósorban a vállalatok ígérgetései. De hibásak a gazdasági vezetők is: több üzemben, nem fordítottak kellő gondot a munkafeltételek javítására, a szociális, egészségügyi ellátottság fejlesztésére. Nem gépesítették a nehéz fizikai munkát, nagyon sok vezető több erőt, figyelmet fordított az új dolgozók megtartására, mint a régi törzsgárdatagok megbecsülésére. Nem egy üzemben előfordult, hogy jelentősen növelték a létszámot, ugyanakkor a gyárkapun belül munkanélküliség volt. A vezetők következetlensége, a sok ígérgetés vezetett oda, hogy az üzemek számottevő részében nem kielégítő a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása, a munka intenzitása. A munka szerinti elosztás, átlagkeresetek Megyénkben az elmúlt évben sem volt veszteséges vállalat Ugyanakkor a kifizetett nyereségrészesedés volumene és aránya — a szocialista kereskedelem kivételével — csökkent az 1968. évihez viszonyítva. Ennek oka, hogy a vállalatok nagyobb összeget fordítotok a bérfejlesztésre, mint a korábbi évben. Amig 1968-ban a vizsgált vállalatoknál az éves bérköltség 9,5 százaléka került a részesedési alapba, addig 1969-ben 8,1 százalék. Az elmúlt évben tovább nőtt az állományban levő munkások és alkalmazottak átlagkeresete. Az autóközle- kedésben és az építőiparban mintegy 7,2—7,4 százalékkal, az iparban és a kereskedelemben 2—3 százalékkal. A telepített ipar kivételével a műszaki és adminisztratív alkalmazottak átlagkeresete kisebb mértékben nőtt, mint a munkásoké. Az egy munkásra jutó havi átlagkereset az autóközlekedésben a legSzabolcs-Szatmár megyében még árad a Tisza. Tisza- bércéi, Rakamaz, Tiszadob és Záhony körzetében még sok: ezren védik a gátakat, de a Szamos egy héttel ezelőtt vízzel elárasztott területein már lassan visszatér az élet. A Felső-Tisza-vidéket tengerré változtató folyók apadnak és az ár elvonul a szatmári falvakból. Az emberek azonban csak később térhetnek vissza eddigi lakóhelyükre, mert a házak nagy része romos, illetve teljesen romba dőlt. Az árvízkárokat felmérő megyei bizottság csütörtökön tartotta meg első ülését Nyíregyházán és ezen a megbeszélésen, az eddigi helyszíni vizsgálatok alapján már megszülettek az első hozzávetőleges adatok. Ezek szerint az elöntött negyvenegy szatmári községben több mint 13 ezer lakásból mintegy ötezer semmisült meg teljesen, 4 ezer lakást kell kisebb-nagyobb tatarozással lakhatóvá tenni Ahhoz, hogy falvaikba visszatérhessenek a családok, nagy összegeket kell áldozni az újjáépítésre. Kizárólag a lakások helyre- állításához és újjáépítéséhez több mint egymilliárd forintra van szükség, de nagy káKetten a magasabb, 2081 forint. Az építőiparban 2030, az iparban 1954, a kereskedelemben 1726, a szövetkezeti iparban 1530 forint. Az adminisztratív alkalmazottak átlagkeresete 1800—1900, míg a műszaki alkalmazottaké 3000—3100 forint körül alakult havonta. Több üzem, vállalat bérgazdálkodási rendszere, politikája sem volt kellően ösztönző s eredményes az elmúlt évben. Az egyenlősdi nem serkentette a dolgozókat a több, a jobb munkára, s nagyon sok pénzbe kerültek a vándormadarak is. És sajnos több központi szerv, ágazati minisztérium ellenőrző tevékenységében sem kapott megfelelő hangsúlyt a szocialista bérezés elvének vállalati alkalmazása. Á kommunisták felelőssége A gazdaságirányítási rendszerünk bevezetése óta a pártszervezetek, a kommunisták munkájában is előtérbe került a gazdálkodással való rendszeres, tervszerű foglalkozás. Az üzemi pártszervek, pártalapszerve- zetek összességében eredményesen. segítették a gazdasági feladatok megvalósítását. Segítették a gazdaságvezetést, okosan, ésszerűen politizáltak, tartalmas, propagandamunkát végeztek a vállalatoknál. Néhány téren azonban — munkaerő-gazdálkodás, munkaerő-fegyelem — politikai munkájuk nem bizonyult eléggé eredményesnek. hatékonynak. Nem tárták fel kellő alapossággal és időben a munkaerő-vándorlás okait, a munka magasabb szintű szervezését, mint politikai követelményt, nem közvetítették kellő hatékonysággal, következetességgel a gazdasági vezetés, az üzemek: kollektíváinak munkájában, tevékenységében. Biztató próbálkozások, eredmények A gazdasági vezetők, a kommunisták, a dolgozó kollektívák egyetértéssel fogadták pártunk Központi Bizottságának 1969. novemberi határozatát. És az eltelt, viszonylag rövid idő alatt bíztató próbálkozások, tervek, elképzelések és eredmények születtek. Az üzemek vezetői keresik, kutatják, megpróbálják feltárni a káros munkaerő-vándorlás okait. A korábbinál lényegesen nagyobb gondot, energiát fordítanak a belső Visszatér az élet... Megkezdték az árvízkárok felmérését és a helyreállítási munkákat Szaboícs-Szatmárban roik keletkeztek a mezőgazdaságban és az üzemekben is. A legfrissebb felmérés szerint a károk helyreállításához például százharmincezer köbméter terméskő, 90 müiió kisméretű tégla, 12 millió cserép és pala, 40 ezer tonna cement, 18 ezer tonna égetett mész és még számos más építőanyag szükséges. A megye ennek a töredékét sem tudja előteremteni, mert építőanyagipara igen kicsiny, s hozzá még két téglagyárát súlyosan megrongált az úr. Pedig az árvíz sújtotta vidék újjáépítését sürgősen meg kell kezdeni, hogy a lakosság minél hamarabb visszaköltözhessen falvaiba. Nagy munka vár a szabolcsi falvakat összekötő utakat, hidakat és vasútvonalakat ért hatalmas károk helyre- állítását végzőkre is. Az utak nagy része a fehérgyarmati járásban teljesen tönkrement, használhatatlan, A kát Fehérgyarmattal és Zaj- tával összekötő vasútvonalat például 13 helyen szakította át az áradat, nem egy helyen teljesen elmosta a vasúti töltéseket, sok községben használhatatlan a villany- és telefonhálózax is. Az ország segítsége már ezen a héten nagy erővel megindult az árvízkatasztrófa sújtotta vidékre, nagy pénzösszegek, több vagon élelem és ruha, gyógyszer és terményadomány érkezett és jön állandóan Szabolcs megyébe. A polgári védelem és más egységek most vizet fakasztanak a magyar találmányé és először itt kipróbált vízszűrő berendezés segítségével, de a kutakat is helyre keli állítani, hogy az élet újra megindulhasson, csak ezután térhetnek vissza elsőként a 20 és 40 év közötti férfiak. A nyíregyházi megyei tanács illetékesei elmondták, hogy nagy örömmel vesznek minden segítséget, de elsősorban azt várják, hogy építőanyagokat, gépeket, építőipari szak- és segédmunkásokat küldjenek az ország más területeiről Szatmár községeibe. Ez ugyanis nélkülözhetetlen az újjáépítés megkezdéséhez, az élet megindulásához. Most vették a megyében a hírt, hogy a Várostervezési Intézet s a Miskolci Tervező Iroda hozzákezdett a katasztrófa sújtotta területek községei részletes. rendezési tervének kidolgozásához. A debreceni és nyíregyházi tervező irodák dolgozói társadalmi munkában vállalták a lakóházak típusterveinek elkészítését. A helyi erőfeszítések is jelentősek Szabolcsban, önkéntes üzemi és tsz-építőbri- gádok alakultak. Ifjú mérnökök 'és technikusok, ifjú szakmunkások indulnak az újjáépítéshez, s vállalták egy-egy lakóház teljes rendbehozatalát, felépítését. Szabolcsból és az ország más területeiről több ezer fiatal jelentkezett a Szamos mentén felállításra kerülő nyári KISZ-építőtáborokba, s a kisiparosok is jelentős részi kérnek a Felső-Tisza vidéke újjáteremtésében. A lakóházak mellett folyamatosan kerül sor a mező- gazdasági és ipari üzemek s a vállalatok, kisipari szövetkezetek s intézmények, az iskolák és kuitúrházak felépítésére is. Szabolcsban rendkívül értékesnek és a szolidaritás nagyszerű példájnak tartják a Békés megyeiek most indí- tbtt országos mozgalmát: minden megye és minden budapesti kerület segítse egy-egy szatmári árvízkatasztrófát szenvedett község újjáépítését. A Békés megyeiek azonnal felajánlották segítségüket a 6 ezer lakósi számláló Fehérgyarmat újjáépítéséhez. Kopka János 1970. május 24,, vasárui»» tartalékok feltárására. Jól példázza ezt az egri Finomszerelvénygyár kezdeményezése is: belső intézkedéseit ajánlás formájában valamennyi üzemnek eljuttatta. Nem szerződésről, ajánlásról van szó. A pártbizottság javasolja, hogy a megye valamennyi gazdálkodó egysége készítsen a bervai ajánlás alapján a helyi adottságok figyelembevételével intézkedési tervet a belső tartalékok feltárására, a fegyelem javítására. Szinte valamennyi üzemben intézkedéseket tettek a törzsgárdatagok megbecsülésére, a közelmúltban véget ért bérrendezést a legtöbb üzem differenciáltan hajtotta végre, s egyre kevesebb a vállalatvezetők ígérgetése is. Aktívabbak lettek a kommunisták, a párt-, a szakszervezeti szervek. Nem egy pártalapszer- vezet tűzte napirendjére a lkáros munkaerő-gazdálkodást, s nagyobb figyelmet fordítanak az anyagi javak elosztásara is. A központi és a 'helyi, üzemi intézkedéseknek már bíztató eredményei vannak. 1970. első negyedévében az építőipar kivételével az iparban kevesebben változtattak munkahelyet, mint egy évvel korábban. Növekedett a termelés, az egy foglalkoztatottra jutó termelés — évek óta először — igen számottevően, 12,8 százalékkal növekedett. Az eredmények biztatóak. De a kitűzött gazdasági feladatainkat csak akkor tudjuk j maradéktalanul megvalósí- j tani, ha az üzemek, a gaz-1 dálkodó egységek tanulnak üz elmúlt évben elkövetett hibáikból, ha betartják, betartatják a szocialista bérezés elvét. Mindezek érdekében hozta meg határozatait az MSZMP Heves megyei ; bizottsága. A határozatok j egy része központi, míg mű- ' sík része helyi, vállalati intézkedéseket igénylő feladatokkal foglalkozik. Referátumában foglalkozott az előadó az „Értük vagy ellenük” címmel lapunkban folyt vitával is. A cikksorozat — hibái ellené re is — hozzájárult az üze mi, gazdasági és politika vezetés, a vállalati kollektívák, törzsgárdatagok felelősségének növeléséhez, e megye iparában jelentkező gondok, hiányosságok okainak feltárásához. A cimber. feltett kérdésre, ahogyan a referátumot követő, vita is összegezte, azzal válaszolhatunk: valamennyiünk, szocialista társadalmunk érdekében kell cselekedni. Nagy Veronika köszörűgépet kezel már több mint öt éve az üzemben. Valamennyien szeretik munkájukat, a törzs- gárdához tartoznak, megállják a helyüket a férfiak mellett. (Kiss Béla kepes riportja) Sok-sok asszony dolgozik az egri Finomszerelvény gyárban. A 31-es üzemben 235 nő, közülük mutatunk be kettőt, akik több mint öt éve dolgoznak az üzemben. Bárdos Mik- lósné, a kompresszorszerelő szalagon végzi munkáját.
