Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

99 8.20 Lányok, asszonyok ... 8.4? Operacsillagok, opera- slágerek 9.17 Chopin: e-moll zongora­verseny 10.05 Hallgassuk együtt! 10.46 J. Goll: Egy kis házi muzsika. Rádiójáték 11.45 Kórusművek 12.20 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Melódiákoktól 13.50 Könyvszemle 14.00 Nóták 14.20 Kis magyar néprajz 14.25 Új Zenei Üjság 15.20 Csak fiataloknak! 16.10 Húszas stúdió 17.05 Operettrészletek 17.26 Emil és a detektívek. Hangjáték 18.01 Világhírű előadóművészek lemezeiből 19.25 —22.00 Töltsön egy estét a rádió mellett 22.20 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél PETŐFI 8.05 Barokk muzsika 9.00 Népek zenéjéből 9.45 Válaszolunk hallgatóink­nak* 11.50 Versek 12.00 Zenekari muzsika 13.03 Jegyzet 13.13 Áriák 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosok a mikrofonnál 15.05 Csajkovszkij: Olasz capricció 15.20 Falurádió 15.50 Fúvóspíolkák 16.05 Graham Greene: Szerepjátszók. Rádió­változat 17.04 Egy rádiós naplójából 17.49 Az élő népdal 18.13 Könnyűzene 18.30 Közvetítés a Vasas—MTK labdarúgó-mérkőzésről 18.50 Riport 18.59 Mozart: Figaró házas­sága. Négy fel von ásos opera 20.20 Közvetítés a Ferencváros— Csepel labdarúgó­mérkőzésről 23.15 Nóták MAGYAR 9.00 Ökftri operettviccek 9.55 Riportfilm 10.15 Jókai: Sárga rózsa. (Tv-fi lm) 15.43 A pénzhamisítók. (Magya­rul beszélő rövidjátókfilm) 16.10 Daltanítás 16.35 Egy új mezőgazdasági kísérletről 17.00 Hírek 17.05 A magyar tudomány nagy öregei 10.00 Bach: h-moll szvit 18.20 Dokumentum film 18.35 A tv-jelen ti ... 19.20 Cicavízió . .. 19.30 Sánta Ferenc: Biró Juli 20.00 Tv-híradó 20.20 Tahi László öt perce 20.25 Frédi és Béni . .. 7. Mü- mütét 20.50 Thomson kapitány. Á József Attila Színház elő­adása, felvételről 22.45 Tv-híradó 22.55 Felvétel a cselgáncs EB- ről 23.25 Reklámrevü POZSONYI 9.30 A világ filmen 10.55 Bolondokháza az I. emele­ten. (Zenés bohózat) 16.15 és 22.40 Közvetítés a kerékpáros békeverseny- röl 17.30 Rövidfilmek 19.00 és 22.15 Tv-híradó 19.50 A Lambrene expedíció 20.35 Vidám műsor 21.10 Septimes úr nagyvendég- löje. (Francia film) 22.50 Kosárlabda VB EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. O, az a csodálatos háború Színes angol film EGRI BRÖDY: (Telelőn: 14-07) Az előadások kezdete; fél 6 és fél 8 órakor. Brúnó, a vasárnapi gyerek Színes francia—belga film EGRI KERT: A előadás kezdete: fél 8 órakor. Mílliárdokat érő ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: Arc Orvosi ügyelet Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szomba­ton 16 órától 17.30 órág. vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén. (Bajcsy- ftüilinszky utca). Hétfőn 19 őri­A célt legalább eser nap AMIÖTA az 563 napig új sziwel élő Philipp Blaiberg fokvárosi fogorvos meghalt, megcsappantak az újszíve­sekről szóló szenzációs ripor­tok. Kétségtelen — ha sza­bad ezt a kifejezést használ­ni — közülük Blaiberg volt a sztár. Megírta könyvét „Looking at my hearth” — „Nézem a szívem...” cím­mel, amelyben második éle­tének eseményeit írta meg. A könyv, az interjúk, fotók, filmek lényegesen megjaví­tották anyagi helyzetét, és szuperkényelmet élvezett. Bizonyára újszíves életének 563 napja alatt úgy élt, mint ahogy azt talán legszebb ál­maiban sem képzelhette el. A többi újszívesnek, akár a francia Boulogne abbénak, vagy az amerikai Robert Mc- Keenek megközelítően sem volt akkora publicitása, mint a Barnard professzor sztár páciensének. Az utóbbi idő­ben Barnard is lekerült a napirendről, legfeljebb új házassága és volt feleségé­nek folytatásom sorozata biz­tosítja helyét a nyugati ké­pes magazinok pletykarova- taiban. 1969. augusztus 17-én, ami­kor Philipp Blaiberg máso­dik szíve megszűnt dobogni^ egy nem mindennapos kije­lentés látott napvilágot „Ezer napig, vagy még to­vább alkarok második szí­vemmel élni!” — jelentette ki Robert McKee. Ugyanis Christian Barnard világhírű­vé vált paciense csak 563 na­pot ért meg idegen szívvel. Robert McKee az első ember a világon, aki túlszárnyalta Blaiberg „rekordját”, aki lassan már 650. újszíves napja felé tart. Őróla sokkal kevesebbet hallottunk mind ez ideig. MCKEEN a kaliforniai Palo-Altoi Stanford Klinikán Normann Shumway profesz- szor vezetésével végezték el a szívátültetést 1968 nyarán. McKee ez idő szerint utolsó óráit élte. Már csak alig tu­Újjáalakult a gyógyfürdő- ügyi bizottság Pénteken délután az Egész­ségügyi Minisztérium épüle­tében ülést tartott a Köz­ponti Gyógyhelyi, Üdüdőlhe- lyi és Gyógyfürdőügyi Bi­zottság. Elnöke ismét Barcs Sán­dor, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Távirati Iroda ve­zérigazgatója, titkára pedig újból Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságának vezetője lett. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Helga A film előadásainak kez­dete: fél 5, 6 és fél 8 órakor. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Utazás a Nap túlsó oldalára HATVANI KOSSUTH: Vietnam amerikai szemmel FÜZESABONY: Krebsz az isten PÉTERVASÁRA: Harc a sátánnal Egerben, este 7 órakor: A MOSOLY ORSZÁGA (Bérletszünet) Verpeléten, délután 19.30 óra­kor: LELEPLEZÉS tói kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zsilinszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a Il-es számú kórházban (Jókai utca, telefon: 16-36, 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Puskin utcában. (Telefon: 16-36. 16-44.) Hatvanban: szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. dott néhány lépést tenni, lé­legezni is nehezen és aludni is csak ülőhelyzetben tudott. Amióta végrehajtották rajta a szívátültetést, olyan mint aki újjászületett. Az 52 éves Robert McKeet barnára sütötte a kaliforniai nap, a képek tanúsága sze­rint mozdulatairól látszik, hogy edzett sportoló. Orvosai tanácsára hetente többször golfozik, s naponta öt mér­földet kerékpározik, jó idő­ben pedig a Csendes-óceán partjain halászgat. A friss tengeri levegő különösen jót tesz neki, olykor-olykor fut is a puha tengerparti fövé­nyen. Csupán a hét két nap­ján megy vizsgálatra a klini­kára. Ilyenkor találkozik az őt operáló orvosok közül eggyel, aki elvégzi rajta a megfelelő ellenőrző vizsgála­tokat. Eileen Blaiberg férje halá­la után járt Stanfordban. Az özvegy elmondotta az ameri­kai újszívesnek, hogy Bar­nard professzor, félve a fer­tőzés veszélyétől, megtiltotta férjének, hogy bárkit is meg­csókoljon. Ekkor — írja Mc­Kee — átkaroltam Blaiberg- nét és megcsókoltam. „Nem szabad” — jelentette ki. Mint McKee később elmondotta, Blaibergnén látszott, megráz­ta a gondolat, hogy ezáltal milyen veszélynek teszem ki magamat ROBERT MCKEE opti- misztikus és vidám életfelfo­gása bizonyára hozzájárul jó fizikai közérzetéhez. A szív­átültetéssel foglalkozó speci­alisták állítólag azt a tanul­ságot is levonhatták, hogy a bánat és a búslakodás elő­mozdítja az új szervezetbe átültetett anyag kilökődésé­nek életveszélyt jelentő fO' lyamatát. Az újszívesek doyenjének két gondja van. Az egyik az evés, mert azok a gyógysze­rek, amelyeket a beültetett szív kilökődése ellen szednek az újszívesek, csillapíthatat­lan étvágyat idéznek elő. Így hát valóságos küzdelmet kell folytatnia a farkasétvágy el­len, nehogy meghízzon, mert ez esetben a vérkeringés és a szív többlettehernek lenne kitéve. A másik egzisztenciá­lis gond. Pályát kellett vál­toztatnia, korábban ugyanis mérnökként tevékenykedett, s tekintve, hogy ezt nem tudta folytatni, átváltott az ingatlanközvetítésre. Minden áron pénzt kell keresnie, ugyanis a kórháznak nem kevesebbel, mint 23 000 dol­lárral tartózik. McKee tehát nem gazdagodott meg beteg­ségéből mint Blaiberg. Az aztán külön gondot okoz szá­mára, hogy egyetlen bank sem ad számára hitelt, ez -pedig az Egyesült Államok­ban alapvető kérdés. ROBERT McKeenek tehát több a gondja, mint világhí­rű újszíves elődjének, a fok­városi Philipp Blaibergnek. Ennek ellenére derűs és jó­kedvű, bízik benne, hogy megéli, sőt túléli az általa kitűzött célt. Boros Béla A miskolci filmfesztivál filmjeiből (Szerda. 19.10) A már hagyományosnak tekinthető fesztivál legjobb díjazott filmjeit vetíti a tv, pénteken 18.55-ös kezdéssel, majd szombaton 16 órai kez­dettel szintén láthatunk mis­kolci filmeket, végül vasár­nap 17.20-kor riportműsort sugároz a televízió a feszti­vál tapasztalatairól. A front mögött | (Szombat, 14.30) Három egyenként félórás epizódot láthatunk a háború utolsó és a béke első napjai időszakából. Voltaképpen életképeket a frontról és a békevárásról. Az első epizód egy német katona foglyul ej­téséről szól, a különlegesség ebben az, hogy a dolog a há­ború utolsó napján történik. A második epizódban egy vajúdó lengyel anya szülésé­nek egy laikus katona által történő segítése a téma, vé­gül pedig a frontápolónők küzdelmes, hősies szolgálatá­ról lesz szó. Tabi László: Spanyolul tudni kell (Szombat, 20.45) Háromfelvonásos komédia közvetítése a Vígszínházból, felvételről. 1968. őszén mu­tatta be — alig néhány hét­tel a veszprémi ősbemutató után — a Vígszínház társu­lata Tabi László legújabb vígjátékát, amelyben is­merős figurák groteszk hely­zetben való viselkedését lát­tatja sajátos humorával az író. A fantasztikus komédia döntően a „tabis” szöveghu­morra épül, s arról szól, hogy Magyarországra érkezik özvegy Pálossy Attiláné (Su­lyok Mária) bakonyterebesi házába egy közép-amerikai képzelt állam — Calavatra — elnöke és kísérete. Az el­nököt ugyanis a junta pucs- csal elűzte az országból. Ter­mészetesen ismét meg akar­ják kaparintani a hatalmat, ám ez a szándék lassan el­halványul a „remekbe sza­bott”. paprikás csirke s az egyéb magyaros ételek fé­nyében. Az élni vágyó öz­vegyasszonyt Margó, a min­den nyelven egyformán rom­lott fodrászlány (Halász Jut­ka) olyan nemzetközi visel­kedésre is megtanítja, ami szintén alkalmas az elnök itt-tartására. Labdarúgó VB I 1970. Mexikó (Vasárnap, 18.40) A megnyitó ünnepséget és az ezt követően lebonyolítás­ra kerülő első mérkőzést közvetíti a televízió. A Szov­jetunió és a házigazda csapa­tai mérik össze erejüket, s ezzel megindul az a közvetí­téssorozat, amit a VB mér­kőzéseiről a televízió kínál a nézőknek. W. Cameron: ÜZLET Mary Berns megfőzte a kávét, aztán kényelmesen el­helyezkedett a karszékben, s elővette az esti hírlapot. No­ha sem venni, sem eladni nem akart, az apróhirdetés­rovat volt a kedvenc olvas­mánya. Elejétől végig átbön­gészte. Egyszer csak megrezzent. Sétált egyet a szobában, mi­előtt újra elolvasta volna a hirdetést, amely felkeltette a figyelmét: „Hatvan évnél idősebb? özvegy? Szeretne társaságot? Akkor hívja fel ezt a telefonszámot: 202 —1122.” Minden egyezett: idősebb hatvan évnél, özvegyasszony, egyedül van. Habozott, aztán mégis csak feltárcsázta a szá­mot. '*'• — Halló — hallatszott a vonal túlsó végéről egy kel­lemes bariton. — A hirdetés ügyében je­lentkezem — mondta. — özvegy? Idősebb hat­vannál? — Igen. Mit ért ön társa­ságon? — Erről szívesebben szá­molnék be személyesen — mondta az ismeretlen. — Ha nincs elfoglaltsága, holnap szívesen felkeresném a la­kásán. Mi a címe? — Hát, nem is tudom — habozott Mary. — William Handynek hív­nak. Tekintélyes üzletember vagyok. Biztosítom, nem fog­ja megbánni. — Mary Bernsnek hívnak, fiatalember. — Mrs. Berns, igazán ked­ves, hogy fiatalembernek ne­vezett. Sajnos, már jóval túl vagyok az ötvenen. Hajlandó megadni a címét? — Természetesen. Holnap egy óra után felkereshet. Másnap nagyon lassan múlt az idő. Mrs. Berns a szokott­nál jóval előbb ébredt, s több időt töltött a tükör előtt. Pontban egy órakor kipillan­tott az ablakon. A bejárat előtt abban a pillanatban állt meg egy gépkocsi, idősebb, elegáns magas férfi szállt ki belőle. Elébe ment, ajtót nyi­tott. — Jó napot — üdvözölte a látogató. — Ha nem téve­dek, ön Mary Berns? Mond­hatom, jóval fiatalabb, mint ahogy vártam. — Köszönöm, fáradjon bel­jebb ! Fürge lép­tekkel ment át a lakáson, s igazi szak­értőként pil­lanatok alatt felmérte a be­rendezést. Szemmel lát­hatólag meg­nyerte a tet­szését. — Én is öz­vegy vagyok, nagyon jól tudom, mi­lyen nehéz egyedül élni. Azért is kezd­tem ebbe á vállalkozásba. Egyesek könyvkeres­kedőnek ne­veznek, de szerintem ez nem pontos meghatározás. • Én ugyanis azért árulom a könyveket, hogy hozzá­segítsek barát­ságok szüle­téséhez. — Hát — mondta Mrs. Berns —, én nem vagyok va­lami szorgalmas olvasó. Meg sem tudnám mondani, mi volt utoljára a kezemben. — Az én könyveim azon­ban nem közönséges olvas­mányok. Valamennyi hatvan éven felüliek számára Író­dott. Kiválaszt öt kötetet, s én utána megismertetem olyan hölgyekkel, akik szin­tén ezeket a műveket válasz­tották. A jövőben találkozhat velük, megtárgyalhatják ol­vasmányaikat, elbeszélgethet­nek, s ily módon gyorsab­ban, kellemesebben múlik az idő. — Az üzlet valóban jónak látszik. Miután az ügynök megitta a teát, előhúzott egy vastag címjegyzékei» — Válassza ki a kedvére való könyveket, én holnap benézek, hogy megtudjam, tni nyerte meg a tetszését. Mary Berns másnap mar­hasültet készített. Éppen el­készült vele, amikor a könyv- ügynök csöngetett. — Na, mondja meg Bili bácsinak, hogy mit válasz­tott —, mondta vidáman. — Hát felelt zavartan az özvegy — be kell vallanom, hogy még nem döntöttem. — Pedig meg kellett volna tennie, kedves Mary, ha megengedi, hogy így szólít­sam. Véleményem szerint az üres társadalmi szabályok betartása unalmas —, s bele­szagolva a levegőbe megkér­dezte: — Mi ez a mennyei illat? — Marhasült. Ha nincs ki­fogása ellene ... Bili.... ma­radjon itt ebédre. — Örökké hálás leszek — kiáltott fel Mr Handy lelke­sen. — A marhasült a ked­venc ételem. S Mr. Handy mindennapos vendég lett a házban, segéd­kezett a terítésben, mosoga­tásban. Egyik alkalommal szomorúan mondta: — Nem tudtam elég pénzt összegyűjteni az olvasólklub- hoz. Ügy látszik, tovább kell utaznom egy várossal. Pedig szívesen itt maradtam volna, szeretnék könyvkereskedést nyitni. — Hát miért nem nyitsz könyvkereskedést ? — Nincs hozzá tőkém. Az a néhány ezer dollár nem elég. — Talán én is segíthet­nék. Igaz, nem vagyok dús­gazdag, de valamit azért fél­retettem. Legyünk üzlettár­saik! Égy hónappal később is­mét szóba került a dolog. — Nem tudom, ináért ne le­hetnénk többek is, mint üz­lettársak — mondta Mr. Handy. Az özvegy elpirult, s percekig csak dadogni tudott. Bili hozzáhajolt, s egy csókot cuppantott az arcára. — A nászút körüli előké­születeket rád bízom — mondta aztán —, de el kel­lene intézni az anyagiakat is. — Ha már úgyis összehá­zasodunk, miért ne tehet­nénk pénzünket közös folyó­számlára? — Nagyszerű ötlet, Mary! — kiáltott fel lelkesen Bili. Másnap elmentek a bank­ba, pár száz dollárt kivettek az útiköltségekre, a többit közös folyószámlára helyez­ték. Amikor minden szüksé­ges apróságot elintéztek, Bili az órájára pillantott: — Na, én most elmegyek, megvásárolom az autóbusz­jegyeket, s összecsomagolok a lakásomon. Te csak menj ha­za, nemsokára én is ott le­szek. — Jó. Időközben veszek egy-két apróságot. Miközben Mr. Handy az autójába szállt, azon elmél­kedett, milyen ostobák is a nők. Alig két hónap kellett hozzá, hogy megkopassza ezt az özvegyet. Most mindjárt hazamegy a csomagjaiért, az­tán be a bankba, s eltűnik a pénzzel. Nem is rossz bolt, kereken harmincezer dollár. Mary utánanézett vőlegé­nyének. — Ostoba, mint min­den férfi — gondolta. — Va­lamennyi felül ennek a trükk­nek. Na, előbb a pénz. az­tán jöhet az utazás. Azonnal olajra fogok lépni — hatá­rozta el, s sietős léptekkel visszament a bankba 1970. május 23., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents