Népújság, 1970. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

< s o te 3 SAÍ M 50 *5 as 0 ■ ■ 1 § o •u» ■»* g 3 N ja < n 3 ti á ä o SJ 3 < ti Sí 3 a 3 3 s JCl 3 a 3 3 •í O «f ■/! Sí O 3 3 !S ■« 3 N * < as Sí 3 a 3 3 s * iKíeit Ravasz kérdés A pszichológia proíesz- szora a következő szavak­kal kezdi előadását: — Eljutottunk a „hazug­ság” fogalmáig. Ezt a kér­dést már kifejtettem ,,A hazugságról” című tudo­mányos munkámban. Tart­sa fel a kezét, aki olvasta a könyvet. A hallgatók mind egy szálig felemelik a kezüket. — Kitűnő! — folytatta a professzor. — Ez remek példa lesz a mai előadás­hoz. Könyvem ugyanis még nem jelent meg . .. Ismerik a nőket A húsüzletben a pult mö­gött hatalmas tükör lóg. Egy vásárló megkérdezi az üzletvezetőtől: — Miért akasztottak ide tükröt? — Azért, hogy a bevá­sárló asszonyok ne a mér­leget nézzék. Főnökök figyelmébe — Mi az, magad gépelsz? Hiszen volt titkárnőd? — Igen. de feleségül vet­tem. Hnyai jó tanács A lány így szól az any­jához i — Anya, kérd meg apát, hogy adjon nekem zseb­pénzt. — Kérj csak te magad. Nemsokára férjhez mégy, itt az ideje, hogy meg- szokd az önállóságot. Ó miért oly, — hamar Autóbalesetet szenvedett férfi feleszik a kórteremben és izgatottan figyeli az aj­tót, várja a feleségét, áld minden pillanatban meg­érkezhet. Amikor nyílik az ajtó, s belép a vadonat­új bundába öltözött asz- szony, üdvözlés helyett ez a mondat hagyja el a be­teg ajkát: Isten,kém, hát ilyen hamar fizet a bizto­sító? Ó miért oly — gyorsan A taxisofőr korholja az utast: — Túlságosan gyorsan megyünk? Éppen maga mondta, hogy nagyon igye­kezzünk a kórházhoz! — De azért mégsem sze­retném, ha ott tartanának! A látnok Egy tenyérjós bíróság elé kerül, ügye nem súlyos. — ön, aki jós, meg tud­ja-e mondani, hogy fel­mentem-e, vagy elítélem? — szól mosolyogva a bíró. — Felment bíró úr. — Ugyan, ugyan és ezt miből gondolja? — Abból a tényből, hogy olyan bírónak, aki méltó erre a névre, nem volna bátorsága kigúnyolni azt az embert, akit el akar ítélni. Irodalmi pletykák Az irodalomtörténet leg­rövidebb levelét Voltaire- nek tulajdonítják. A nagy francia írót nyugtalanítot­ta egyik művének sorsa és levelet küldött a kiadójá­nak. A levélben mindösz- sze ennyi állt: ,,?” A ki­adó válasza: „I” « George Saanű XIX. szá­zadi francia írónő ezt mondotta a saját neméről: „Ö, nő, szakadék vagy, pokol és titok egy sze­mélyben és aki azt mond­ja, hogy ismert téged, az háromszorosan ostoba”« * Adam Mickiewicz, a nagy lengyel költő *&40-ben előadásokat tartott a pá­rizsi Sorbonne-on. Egyik előadásán kijelentette, hogy a lengyeleknek a franciák iránti szeretete azért olyan nagy, mert minden lengve! ott-tartóz­kodása negyedik napján már iól beszél franciául. — Ó —■ jegyezte meg az •f'gvik hallgató — a mi-> ’of(p^szórurt v ak^-o" >'• látszik, csak harmadik napja van Francia-ország­ban. Bonyodalmak egy római síremlék körül Néha igen sok türelemre volt szüksége annak, aki az utókor megbecsülésére áhí­tozott. Lucius Poblicius egy­kori római légionáriusnak például több mint másfél ezer évig kellett várnia, míg neve híressé vált. Az a mo­numentális síremlék ugyan­is, amelyet állomáshelyén, Colonia Agrippinán (Köln) emeltetett magának, most vált szenzációvá a régészeti szakkörökben, A szakmai szenzációt azon­ban megelőzte az a nagy port felverő huzavona, amely a síremléket kiásó műkedve­lő archeológusok és Köln város hatóságai között folyt le az értékes lelet adásvéte­le ügyében. Míg a város megbízásából kiszállt szakértő 320 000 már­kában állapította meg a sír­emlék értékét, az ásatást végzők által megbízott ellen­szakértő, a művészettörténe­ti, valláshistóriai és esztéti­kai szempontból egyedülálló jelentőségű leletet 700 000 márkára taksálta. Ugyanak­kor szemére hányta még a városnak, hogy ki akarta „éheztetni” a lelkes fiatal ásókat, míg azok elfogadják az értéken aluli árajánlatot. Megjegyzendő, hogy nem­csak a síremlék képvisel hal­latlan értéket, hanem az a roppant munka is, amelyet a hét ifjú ember végzett: két és fél évig dolgoztak na­ponta, 7—8 méter mélység­ben az utca szintje alatt, míg ki nem ásták házuk alól a mázsás kőkockákat, oszlo­pokat, oszlopfőket és szob­rokat. A szakszerűen aládú­colt tárnából aztán daru se­gítségével emelték házuk pincéjébe az egyes darabo­kat. Közben persze alapos tájékozottsággal rendelkező régészekké nőtték ki magu­kat. Egy magasabb helyről (Re­gierungspräsidium) kineve­zett becsüs bizottság most végre pontot tett a huzavo­na végére és jogosnak is­merte el az újdonsült régé­szek által követelt áOO 000 márkás árat. Köln város költségvetésében már helyet is szorítottak ennek az ösz- szegnek. így nyilván meg­gyorsul a még kiására váró részek feltárása és hamaro­san az egész síremlék látha­tó lesz a múzeum külön erre a célra fenntartott helyén. SZÉLRÓZSA::; SZÉLRÓZSA:.: SZÉLRÓZSA:;; SZÉLRÓZSA:.; SZÉLRÓZSA;;; SZÉ' Az év sport­fotója Első alkatommal ítélte oda a zsűri a német sportriporterek szövet­ségének foíoversenyén az első díjat egyöntetű­en egy képnek. „Az év sportfotója” (1970) díját Günter R. Müller 26 éves fényképész pilla­natfelvétele, „A mágus” nyerte el. A kép, Nabu- hiko Hasegawa japán ex világba,inokot ábrázol­ja a müncheni asztalite­nisz-világbajnokság al­kalmával. A maxikabát ártalmai Az angol biztonsági bi­zottság veszélyes ruhada­rabnak minősítette a maxi- kabátokat, amelyek egyre nagyobb teret hódí­tanak Nagy-Britanniában, nemcsak a hölgyek, hanem a férfiak között is. A bi­zottság pontokba foglalta össze, milyen veszély fe­nyegeti a maxikabát vise­lőit. így pi. a bizottság azt ajánlotta, hogy a maxika­bátosok ne használják az emeletes omnibuszok felső szintjét. Ugyancsak foko­zott óvatosságra intenek a felvonókban és a mozgó­lépcsőkön. Veszélyes a taxi. A kiszálló utasoknak meg kell győződniük, hogy nem zárták-e az ajtó közé ka­bátjuk végét és hasonlóan kell eljárniuk azoknak, akik beülnek a gépkocsiba, mert fennáll az a veszély, hogy kabátjuk egy része kívül marad. Férfiaktok kerülnek a falra ? A nők meztelen Adoniszok képeire vá­gyakoznak, mondja egy szex-szakértő, Helen Gurley Brown, a többmilliós amerikai- ol­vasóközönséggel rendelkező Cosmopolitan című képeslap szerkesztője. A férfiak sok, újságból kivágott női aktkép között válo­gathatnak, de most már a nők is szeretné­nek szexis férfiaktokat a falra tűzni, leg­alábbis az említett szex-szakértő véle­ménye szerint. De igaz ez? A nők valóban izmos, mez­telen férfiak képeivel akarják díszíteni az öltözőszekrények ajtaját, az étkezdék falát és a hálószoba szekrényeket? Egy londoni pszichiáter nem jósol nagy jövőt a falra tűzhető íérfiaktképeknek: „A nőket nem az vonzza, hogy egy férfi ho­gyan néz ki, hanem az, hogy milyen a férfi. A nők e tekintetben sokkal érettebbek, mint a férfiak, akik elsősorban a fizikai vonzerőre reagálnak. Az egyéniség, nem a duzzadó izmok vonzzák a nőket.” Megtalálták Oidipus palotáját? A thébai ásatások során napvilágra került történe­lem előtti palotaromok könnyen lehettek a legendás Oidipus király egykori szék­helyének maradványai. Mint ismeretes, ez az uralkodó arról volt nevezetes, hogy megölte apját és saját any­ját vette feleségül. Görög ré­gészek úgy vélik, hogy a mintegy 3000 éves múltú épület a mykénai Théba uralkodóinak, Oidipusnak, Kreonnak és Antigonénak a lakóhelye volt Spyros Mari­natos, az ásatások vezető ré­gészeti felügyelője szerint a kétemeletes épületet tűzvész pusztította el. Építésének ideje az időszámításunk előt­ti 1300—1230 közötti időszak­ra tehető. így is lehet kényeztetni a titkárnőt Ü W10. május 23.. szómba! 2CC0 éves papiruszok A kairói egyetem régé­szei Kum Ashimnál, a régi római város, Cranis közelé­ben ritka értékes papirusz- okmánygyűjíeményt talál­tak, amelynek korát 2000 évre becsülik. Ezenkívül textilszöveteket, kézi szövő- j székeket, cserépedényeket, üvegpalackokat és gabona- vetőmaggal telt tartályokat is találtak és kiástak egy úszómedencét, egy malom maradványait, római pén­zeket és két szobrot. A Mars vörös hava Amikor a régi Babilon csil­lagvizsgálója látcsövét a Mars­ra irányítottá, hogy onnan nezzen bele a jövőbe, annak vörös-narancs ragyogásából há­borút és pusztulást olvasott ki. Amikor a huszadik század csillagászai óriás teleszkóp­jaikat a távoli csillagra irá­nyították, hogy -felvilágosítást nyerjenek, akkor a csodálatos vörös színeződést vastartalmú ásványok jelenlétével magya­rázták. Most két amerikai fizikus újdonságot talált ki: ott fent, úgy vélik, vöröses színű pely- hekben esik a hó. A két amerikai fizikus. Wil­liam T. Plummer és Robert K. Carson a vörös Mars-hó gondolatára a Vénusszal kap­csolatos kísérletezés során jött rá. A görög szerelemistennő­ről elnevezett égitest légkörét akarták laboratóriumokban mesterségesen előállítani és ennek során a szénszuboxid- dal, egy rossz szagú folyadék­kal kísérleteztek. Amikor ezt a vegyi anya­got felmelegítették, megálla­píthatták, hogy az állandóan változtatja a színét — hasonló skála szerint, mint amilyen a Marson, van. A Mars lég­köre — így elmélkedtek — két gázból áll, amelynek a Non intenzív ultraibolya-sugár­zása következeiében szénszub- oxid-gözzé válnak. Ezt a folyamatot a kutató- csovoi~t a saját laboratóriu­mában lejátszotta és ekkor megmutatkozott., hogy a fel­szálló gőz meghatározott hő­mérsékleteknél finom, szemcsé­jű pelyhekbe szilárdul és hó- szerűen hullik, pirostól na­rancsszínűig terjedő színekben. Ugyanez történhet a Marson jön a vidámság-gép ? „Ennek a századnak a végén a mellünkön is kap­csolótáblát viselhetünk, amelyen egyszerű gombnyomás­sal felébreszthetjük vidámságérzetünket.”. — Ezt a né­zetet Herman Kahn, amerikai tudós képviselte a tudo­mányos kérdések kongresszusi bizottsága előtt. A nyomó­gombok finom drótokkal összeköttetésben állnának az agyban lévő „crömközpont” különböző részeivel. Jelenleg sok tudós végez beható tanulmányokat ar­ról, hogy hol vannak az embernél és az állatnál ezek az crömKözpontok és mi a pontos funkciójuk. Már most is lehet egyes esetei ben elektromos energiával bizonyos örömérzetet kiváltani. Kahh azt várja, hogy néhány év múlva lehetséges lesz ezeket az érzeteket bármikor, tel­jesen tetszés szerint és céltudatosan- felkeltem. És ez csak az egyik megjelenési forma a sok közül, amelyek szerint majd akkoriban a technika befolyásolja az életünket. Kahn ezenfelül azt varja, hogy a gondol­kodást messrofnenően átveszik a komputerek, sőt talán még uralkodni is fognak az emberen. Kahn fizikus, matematikus; és Cegyverszakértő. Cso­dától ..az atomkor C'ausewitzának” tartják, ellenfelei pedig különös szerzetnek. Kaim a ' org.-e-zusi tudományos bizottság részére tanulmányt dolgozott ki arról, hogy mit várhat a követ­kező évtizedekben az Eevrsü't Államok lakossága. A gyermeknevelés kizárólag a számítógépek ügye lesz, — hangoztatja többek között. ce N SZÉLRÓZSA ... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA SZÉLRÓZSA.. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.. SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA.,. SZÉLRÓZSA..; SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA..; SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA... SZÉLRÓZSA,.. SZÉLRÓZSA . A ki titkárnőjének a jövőben egy ilyen munkahelyet kínál fel, annak aligha lesz több gondja megfelelő alkalmazottakra találni. Az integrált iroiamunkahel'j-rendszer a wil- helmshaveni Olympia Művek szerint az irodák racionalizálásának új szakaszát vezeti be. A célszerű, tetszetős íróasztalba minden be van építve, amire egy modern titkárnő­nek ma szüksége van: diktálókészülék, írógép, telefon, az egyik helyiségből a más:\oz való beszélgetést lehetővé levő bevendezés, továbbá hamutartó, papLr.corar, fió.c, az írógéppapír és ceruzák számára s még a személyes holmik elhelyezésinek a lehetősé­géről sem feledkeztek el. Mindezek mellett még elegendő hely van egy virágváza és egy kávéscsésze részére is. A speciális, kerekeken nyugvó karosszék is az íróasztal tar­tozéka. A titkárnő elegáns berendezését első ízben az 1970-es Hannoveri Vásáron lehetett mp.nesndáLni.

Next

/
Thumbnails
Contents