Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Falu, fákkal és virággal

Feldebrö. Altemplom és hárslevelű. ízes, zamatos bora, s földmélybe-vájt szép oszlopcsamokú, régi freskókkal díszes egyedülálló értékű műemléke adja hí- tét-rangját a Tama-menti falunak, ősi, öreg falu. Létezését 1388 óta jelölik. Az 1332-ből származó pápai ti- zedjegyzék pedig — mint plébániával rendelkező, lakott helynek — nevét'is felemlíti: Debrew... Előbb az Aba nemzetségből kisarjadt Debrey ág bírta, volt tulajdona számos adóztató ura közül a nánai Kompol- thyáknak, de adózott a Rá- itóczi-családnak is, legutóbb pedig a földosztó Károlyi Rjfihály birtokolta mft- í őrá tusi jogon. * &

A távoli múlt helyett a felszabadulás óta lepergett '3 • év történetét idézik most elénk Bernáth Imre vb-el- nök és Kiss Gyula vb-titkár, a község vezetői:

— Szőlős-boroa falu a miénk, anyagi gondok itt azelőtt sem terhelték különösebben az embereket. 3 hold föld jutott egy emberre,- átlagosan. Sokan nem a földből, hanem másünnen •teremtették elő a megélhetésre valót Jószágokat, szarvasmarhát vásároltak, ezeket felhizlalták, kinevelték és jó pénzért adták tovább.

— Az állattenyésztés a művelődésnek is serkentőjévé vált Sokan fogtak a kezükbe szakkönyvet, hogy okosabban, szakértelemmel gondozhassák állataikat Az emberek nagy része azonban mitsem törődött önmaga művelésével, többre tartották a testi táplálékot a szelleminél»

— Azt mondjuk, * falu borvidék. Ám, ha ittak is, az emberek itt sohasem voltak elvadultak. A bicskázás, késelés erre nem honosodott meg, nem lett divattá.

— Politikailag ez a nép mindig ellenzéki volt. Kormánypárt-ellenesek voltak az emberek. Nagyobbrészt a Kisgazda Pártba tömörültek, ám mégis a kevesebb tagot számláló , szociáldemokrata pártriak volt igazi befolyása

& közvéleményre. S nem másért, csak azért, mert a szoedem fogta össze a község legképzettebb embereit, a művelt embereket. A demokratikus megújulás üteme is azért lehetett nálunk gyorsabb. zökkenőmenie- sebb. mert a szoedemek a kommunistákban kerestek partnereket, mindenben együttműködtek velük.

A községi törzskönyvben tallózom, miként rögzítik és tükrözik a statisztikai adatok az eltelt negyedszázadnyi idő változásait, a község gazdagodását, gyarapodását.

A község utcáinak hossza kevés híján 11 km-nyi, ebből kiépített 8 km. Az utcákban 7,5 km járdát építettek. Hét közkút szolgáltat ivóvizet.

A lakóházak számának növekedése is egyenes ivet rajzol: 1930: 439, 1949 : 518, 1980: 561. S évente 5—U új házat számolva, a legfrissebb adat már 600 feletti.

Építettek 4 tantermes új iskolát, esztétikus új könyvtárat, Óvodát 30 f Arí b 1 vC amelyet most bővítettek nagyobbra, hogy 50 gyerek elhelyezését biztosítsák. Építettek pedagóguslakást or- voslabást rendelővel. És készül már a lakás a fogorvosnak is, májusban megtarthatják a házszentelőt.

S a fejlődő kulturális élet sokat mondó adatai: van a faluban 241 televízió, 439 rádió; napilapokból, folyóiratokból összesen 748-at járatnak az emberek. A könyvtárban 4379 kötet közül válogathatnak.

Szőlős-boros falu. A község termelőszövetkezetének címerében a szőlő és a bor a legfőbb motívum. Hagyományos kultúrát vettek át, s ezt formálták évek során át korszerűvé, modernné. A szűk szőlősorokat „kiszélesítették”, olyan új telepítéseket hoztak létre, amelyek a gépi műveléshez legalkalmasabbak. A hagyományos gazdálkodás korában, a kis- parcelláknál csak a neve volt igazi a hárslevelűnek, a bort — nagyobb haszon reményében — úgy hamisít- gatták, ahogy bírták. A szövetkezet visszahódította a hárslevelű rangját, hírét De a hárslevelűnek most mór versenytársa is akad. Azt mondják: a debrői olasz- rizling hamarosan, híresebb lesz, legyőzi majd a hárslevelűt is. .

Ha a termelőszövetkezet szóba kerül, mindjárt hozzáteszik; itt lehet legjobban

lemérni azt a változást, amely az emberekben végbement. Példákat említenek: a 60-as évek elején a közgyűlések olyanok voltak, mint valami zsibvásár. Az emberek egymás erejére kiabáltak, káromkodtak, veszekedtek, szitkozódtak, egyszerűen lehetetlen volt lecsillapítani a hangzavart. Igaz, a nyakasság, az ellenkezés ma sem veszett ki a? emberekből, vitatkozni ma is nagyon szeretnek Feldebrőn, de — zsibvásár nincs többé.

A változás, az emberi megnyugvás nem pusztán anyagi gyökerű, ám az okok sorában ez sem elhanyagolható. As egy tagra számított évi jövedelem például 18 ezer forintot tesz ki. A takarékszövetkezetben és a postán több mint 5 milliós betétet őriznek.

Természetesen nem beszélhetünk az elmúlt 25 év változásairól csupa szuper- lativuszban. Van gond és probléma, megoldatlan közérdekű kérdés is szép számmal Feldebrőn.

Legnagyobb gondjuk: a

korszerűtlen üzlethálózat. Három vegyesboltjuk a legelemibb igények kielégítésére sem képes.

A másik megoldatlan kérdés: a műemlék altemplomhoz vezető út tűrhetetlen, rossz állapota. A község lakói esztétikus, szép környezetet teremtettek az út mentén, arra azonban nincs erejük, nincs pénzük, hogy az utat is rendbe tegyék. Évről évre nő a szégyenkezés emiatt az emberekben, mert az idezarándoklő idegenek a feldebrőiek számlájára írják ezt az enyhén szolon minősített „szépséghibát”. Magyarázkodásuk, mentegetőzésük kevés, s nem is pótolhatja azt a pénzt, amivel az út megjavításához nem is rendelkeznek.

Azt írtam: címerük legfőbb motívuma a szőlő & a bor lehet. A virágok és a

fák sem hiányozhatnak a község felségjeléről. Fel- üebrön sokasodnak az utat szegélyező fácskák, s tavasztól őszig tarka virágok tengere színesíti a falut. Nem akartam idézni a közhely- szerű mondást, de itt elkerülhetetlen: „Aki a virágot. szereti, rossz ember nem

Pataky Dezső

Ljudmilla Kunyeckaja:

Lenin dolgozószobájában

3. Várakozás: öt perc

AZ Orasaorsaagüu látogató külföldieket általában meglepte a néptömegeik- és vezérük egysége, kölcsönös megértése. Minek köszönhette Lenin, hogy rövid beszélgetésből is megtudta a leglényegesebb dolgokat? Ebben nyilvánvalóan szerepe volt annak, hogy Lenint rendkívül érdekelték az emberek, őszintén törekedett megértésükre, de segített egyszerűsége és egyenessége is. Az'ember iránti tisztelet abban is megmutatkozott, ahogyan látogatóit fogadta. Nemcsak arra kérte titkárait, hogy minden. látogatónak időben biztosítsak a belépőt, hanem hogy elmagyarázzák azt is, mérfe kell menniük, hogy ne tévedjenek el a Kremlben. Minden őrt álló katonának tudnia kellett, hogy ezt meg ezt az embert haladéktalanul be kell engednie. A látogatásokat úgy kellett megszervezni, hogy senki se várakozzék öt percnél tovább.

1959 júliusában ellátogatott Lenin dolgozószobájába és lakásába a Kremlbe az amerikai és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló képviselője, Albert Williams. Elmondotta, hogy egy alkalommal több külföldi vendéggel együtt hosszú ideig kellett várakozfüuk. Ez rendkívül szokatlan volt a mindig pontos Vlagyimir Ujjastól. ,„Arra a' következtetésre jutottunk, hogy bizonyára valami BBndliívüli fontos személyiség

tartóztatja léi. Eltelt egy tél- óra. egy óra, másfél, de még mindig csak ültünk. Volt. aki kezdte elveszíteni türelmét, de a dolgozószobából még mindig kihallatezott a látogató egyenletes, halk beszédének nesze. Ugyan ki kaphatott ilyen hosszú au- denciát? Végre kinyílt az ajtó, általános meglepetésükre nem valami katonai vezető, diplomata vagy- magas rangú külföldi vendég lépett ki, hanem egy közönséges muzsik, aki a sok millió szegényparaszt jellegzetes öltözékét, bekecset és bocskort viselt. — Elnézést kérek, — mondta Lenin, amikor dolgozószobájába beléptem. — Egy tambovi parasztember volt nálam, s érdekelt, hogy mit gondol a villamosításról, a kollektivizálásról és a cári adósságok kifizetéséről.

Olyan érdékes és magával ragadó beszélgetés alakult ki, hogy teljesen megfeledkeztem az időről'

A Lenintől távozó parasztok nemegyszer igazolást kértek arról, hogy Lenin valóban fogadta őket. Ezeket otthon bemutatták a paraszt- gyűléseken, s ereklyeként őrizték egész életükben.

Lenin a párt egyik legelső feladatának azt tekintette, hogy a dolgozókat, elsősorban a munkásokat bevonja az ország irányításába. Bátran nevezett tó vezető állásba tehetséges, jó képességű embereket JsSíyszer például

D. i. Kursakoj igazságügyi népbiztos beszámolt Leninnek arról, milyen kitűnő érvekkel zúzta szét egy Jeszin nevű munkás a GOELRO- tervet támadó neves profesz- szor ellenvetéseit. Krzsizsa- novszkij ugyancsak tehetséges emberként jellemezte Je- szimt. Vlagyimir Hj-ics azt javasolta, hogy vonják be a fiatalembert a Munka és Védelmi Bizottság általános állami tervbizottságába. Így lett az állami tervbizottság tagja Jeszin szerelő.

A titkárságon Lenin utasítására pontosan felírták, hogy ki kér kihallgatást, mikorra és miről akar beszélni. Az ügyeletes titkár minden reggel megmutatta Vlagyimir Iljicsnek a jelentkezők névsorát. Lenin feljegyezte naptárára, hogy tót mikor fogad, másokat pedig felelős elvtársakhoz irányít- tatott.

1920-ban Ivanovo-Voznye- szenszkből, a textilipar központjából jött egy munkás, hogy elmondja Leninnek, milyen kevés a fűtőanyag, a pénz és az élelem. Lenin javaslatára a Munka es a Védelmi Bizottság külön határozatban kötelezte a megfelelő szerveket, hogy biztosítsanak mindent, amire az ivanovo-voznyeszensztó gyár helyreállításához és a termelés megindításához szükség van.

Amikor az országban éhínség volt, a pétervári iraurJkáFiatalok — akcióban

A. ilátravidéki Fémművek fiataljainak programjából Kommunista vasárnap Kiskörén

Aiig zajlottak le a forradalmi ifjúsági napok, amelynek értöielése most történik — a liszkói fiatalok maris új akciókba kezdenek. A cél: a vállalat fiataljait az eddiginél is jobban bevonni a politikai, gazdasági, kulturális életbe, hiszen ők alkotják a gyár dolgozóinak számottevő részét.

A műhelyekben, üzemekben. irodákban már tudják, hogy a lenini hagyományok jegyében rövidesen kommunista vasárnapot tartanak, amikor a fiatalok idősebb munkatársaikkal együtt dolgoznak majd a közjóra szánt műszakok sikeréért.

A kommunista vasárnapok .méltó köszöntői lehetnek a 100. évfordulónak, de a fiatalok ezzel nem elégednek meg. Szeretnének könnyíteni a szabadságáért, függetlenségéért küzdő vietnami népnek, ezért írásban is megerősítették szándékukat, hogy részt vesznek a KISZ központi bizottsága által szervezett akcióban. Munkájukkal, forintjaikkal segítik elő, hogy mielőbb elindulhasson a harcoló országba az ajándékba készített Diesel-mozdony és a hozzátartozó szerelvény.

A siroki és a füzesabonyi gyár fiataljai nemcsali határainkon túlra tekintenek, ha segítségről van szó. Együttműködési szerződést kötöttek a vállalatvezetéssel, amelyben meghatározták, hogy milyen fontos feladatok elvégzéséből vállalnak a többieknél nagyobb részt az ifjúkommunisták. Ezek közül a selejt csökkentéséért, az export növeléséért vállalt külön felelősségük említésre méltó, de a szakmai tudásuk . fejlesztésére kidolgozott tervek és tettek is nagy jelentőségűek. Szinte „napirenden” lesznek szakmai vetélkedők, de a gyáron kívüli versenyeken is indulnak ifjúmunkások, technikusok, fiatal mérnökök, közgazdászok. E vetélkedők „kamatait” nemcsak a lakatosok, esztergályosok, mérnökök hasznosítják majd, hanem az egész vállalat. így volt ez az előző években is, ezért indítanak most több versenyzőt.

A gazdasági feladatok teljesítését. úgy is szeretnék előmozdítani — és az ifjúsági

brigádok, a jubileumi verseny résztvevői már eddig is sokat tettek ezért — hogy a társadalmi munkaakciókru fél ezernél több fiatalt mozgósítanak es a közvetlen termelést segítve 500U óra társadalmi munkát végeznek el.

Ezt megtoldva — a sok éves hagyományokhoz méltóan — az üzemek, a lakótelep, a sport- és kulturális létesítmények csinosításában, építésében az idén is nagy számban és 5000 órányi társadalmi munkával vesznek részt a fiatalok.

★

Április 12-én Kiskörén is több száz fiatal munkával tölti a vasárnapot. Ez a nap más lesz, mint a többi — kommunista vasárnap.

— Kiket várnak Kiskörére?

— A hevesi és a tiszafüredi járás fiataljai értesítettek, hogy jönnek dolgozni. A füzesabonyi járásból is jelentkeztek, de ők még nem biztos, hogy jönnek — mondja Laklia László csúcstitkár.

— Kik vesznek részt a kommunista vasárnapon?

— Minden KISZ-fiatal, aki vasárnapját arra szánja, hogy segítsen a vízlépcső építkezésénél, jelentkezik a helyi KISZ-szervezetnél. Várunk ide szakmunkásokat, tanulókat, szellemi dolgozókat, egyszóval mindenkit,

Alig egy hónappal ezelőtt ért véget a szocialista országok utazási irodái vezetőinek Budapesten megrendezett IX. konferenciája, amelynek záróakkordjaként a külföldi delegációk csoportjai tapasztalatcsere-látogatási, tettek Egerben is. Lapunk február 27-i számában interjút ' közöltünk. Marko Bla- zseviccsel, a jugoszláviai Generál Turist Utazási Iroda vezérigazgatójával, aki ak-, kor — többek között .— eze-; két mondotta:

akii érdekel a kommunista Vasárnap.

— Milyen munkai végednek majd vasárnap?

— Segítenek u vagonok:.: kirakni, a parkosításban is részt vesznek, és főleg olyan munkában számítunk a fiatalokra, amely tulajdonkép - pen apróságnak tűnik. Utak megtisztítása, anyagélrendc- zés. Így is, úgy is el kellen: végezni ezeket a feladatokat es el is végeznék a helybeliek, de mégis nagy segítség, mert nem kell szak munkásokat igénybe vemé olyan helyen, ahol nem tudják kihasználni képessége: két.

— Milyen értékű munkát végeznek . el egy nap alatt ?

— Ez az egy nap tulajdonképpen ötórai munkát jelent, délben közös ebéden látjuk vendégül a hozzánk látogatókat, és akik még nem ismerik az építkezést, azokat elkalauzoljuk, hogy tudja, ismerje. mihez nyújtott segítséget. Délután pedig a legkülönbözőbb sportversenyeken találkoznak a háziak és a vendégek. Körülbelül huszonnyolc—harmincezer forint értékű munkát végeznek el a fiatalok, de talán mindennél fontosabb az, hogy az a négy-ötszáz fiatal, aki kommunista vasárnapot tart Kiskörén, meg tudja őrizni a régi szombat lendületét.

SS. A.

..a jugoszláv turisták közül Egert, mint idegenforgalmi központot kevesen is merik. Ezért megállapodtunk az IBUSZ-szal, hogy szakembereket küldünk rövidesen Magyarországra, hogy „felfedezzék” szép városaikat.” <,~¥

A jugoszláv idegenforgalmi szakemberek mintegy 25 fős csoportja kedden, a késő esti "órákban Perisic Blagojé, a PUTN1K Utazási Iroda igazgatójának vezetéséve' megérkezett megyénkbe Egerbe. A szakemberekké Molnár Eszter, az IBUS2 .egri,utazási irodájának vezetője ismertette meg Ege idegenforgalmi nevezetesse geft, szállodáit, t* vendéglátói pari szórakozóhelyeit-;•*

Szerdán délelőtt jugoszláv vendégeink — közöttük a jugoszláviai Magyar Szó négy munkatársa is — részt .vettek Kéri Istvánnak, a ’megyei tanács vb-elnökhelye, tesének fogadásán, ahol tájékoztatást kaptak megyéim idegenforgalmi helyzetéről, továbbá a mezőgazdasági,, a szőlészeti-borászati tevékenységről, nevezetesebb kulturális és sportrendezvényeinkről.

A jugoszláv idegenforgalmi vezetők megállapodtak az IBUSZ egri vezetőivel, hogy a kölcsönös kapcsolat első lépéseként mezőgazdasági — főleg szőlészeti-borászati — szakemberek cseréjét szervezik meg a közeljövőben.

Perisic Blagoje egyebek között azt is elmondta, hogy az említett budapesti konferencia után szervezett egri tapasztalatcsere alkalmával valamennyiüknek megtetszett Eger, felkeltette érdeklődésüket Heves megye számos idegenforgalmi nevezetessége. Ezért egyre több turistacsoportot kívánnak Heves megyébe irányítani a jövőben.

A jugoszláv vendégek szer dán délután a szomszédos Borsod megyébe. Lillafüredi'-, látogattak.

U Mucii)

1970. április 9., csütörtök

Az első szovjet elektromos eke kipróbálásánál a moszkvai felsőfokú mezőgazdasági intézet tangazdaságában, 1921-ben.

sok javasolták, hogy szervezzenek különleges osztagokat, amelyek segítenek az állami élelmezési szerveknek az

élelmiszer-begyűjtésben, -nyilvántartásban és -szállításban. a forradalmi hagyományairól híres Putyilovgyárban a munkások 1918 tavaszán alakították meg az első ilyen osztagot, hogy élelmet biztosítsanak a gyárnak.

N. K, Ivanovo! pedig elküldték Moszkvába, Leninhez. Vlagyimir Iljics figyelmesen meghallgatta a pétervári munkást es még Ivanov jelenlétében írt az élelmezésügyi népbiztosnak, kérte, hogy támogassa a pétervari- ak kezdeményezését. A Pravdában néhány nappal később megjelent Lenin cikke az „Éhség”, amelyet a pétervári munkásokhoz írt.

(Fol-y tatjuk)

Egy hónappal az egri tapasztalatcsere utón:

Jugoszláv idegenforgalmi szakemberek látogatása megyénkben