Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

gyi bizonyítékok helyett a puszta gyanúsításra lesz kénytelen alapozni a vizsgá­lat eredményét, ez pedig szarvas szépséghiba minden­féle nyomozati konstrukción. Abban persze nem kételke­dett, hogy Dominies Vilmos­nak a gyanúsítás is éppen elegendő az ítélet meghoza­talához, de ő igényelte a csil­logást, arra vágyott, hogy kiváló emberének tekintse Orendy Norbert, a Nemzeti Számonkéiő Szék országos vezetője. Az áram okozta reszketés 'Után a hidegtől didergettBa- logh Mihály. Annyira vaco­gott, hogy kezéből kihullott a ruha, amikor öltözködni kezdett a csendőr főhadnagy parancsára. Még azt sem en­gedték meg neki, hogy letö- rülgesse magáról a vizet, amelyet eszméletre térítése­kor öntöttek rá. Bódult volt, a legegyszerűbb dolgokra Is csak erőlködve tudott kon­centrálni. — Megyünk Ácsra — kö­zölte vele Faragó. — Ha megtaláljuk a klisét a lakásodon, ott helyben fog­lak darabokra vágni. Nem is értette pontosan, mit mondtak neki. Bizony­talan, lassú mozdulatokkal öltözött tovább. Tudatához mégis elérkezett a hallottak ertelm e és ettől egycsapásra visszanyerte uralmát a gon­dolatok felett. Mozgása ,re- megőbb lett, de már a rémü­lettől. Mi lesz, ha valóban megtalálják a sokszorosító eszközöket? Akkor értelmet­lenné válik minden tagadás, világos lesz az egész, követ­kezhet a halálos ítélet. Letartóztatásakor is ször­nyen megijedt, de az csak játék volt mostani félelmé­hez képest. {Folytatjuk) Sikeres, agitatív kiállítás Heves megye 25 éve kiállítás Egerben ? Az ünnepi pillanatok már elmúltak, a kiállítás — amely három helyen nyílt meg, közös és megfelelő ki­állítóhelyiség híján — ma mar éli a maga mindennapi éietét. Ezer és ezer ember nézte már meg, nyilván nem 'lesz kevesebb azok száma sem, akik majd ezután te­kintik meg azt a jubileumi kiállítást, amely Heves me­gye 25 évnyi fejlődéséről, az itt élő, dolgozó emberek szellemi, anyagi gyarapodá­sáról ad számot. A megye párt- és állami szerveinek kezdeményezése nyomán három képzőművész, közöttük két grafikus ka­pott megbízatást, hogy e na­gyon hálás és megtisztelő, de egyben nagyon hálátlan, mert a szinte megoldhatat­lannak tűnő feladatot művé­szi hozzáértéssel, a szemlé­letessé erejével és a vilá­gos áttekinthetőség igényé­vel megvalósítsák. Gresko- vtís László, aki a színházban m megye kulturális, egész­ségügyi, sportéletben! fejlő­dését sorakoztatta fel népes segítőtársai közreműködésé­vel, jó arányérzékkel, nagy magabiztossággal használta fel egyrészt a kapott rendkí­vül gazdag tényanyagot, másrészt a modern szánházi előtér adta lehetőségeket. Csont István a megye ipa- iának, kereskedelmének ne­gyedszázados fejlődését vál­lalta az általa tervezett tiszti klubbeli kiállításon be­mutatni. Nem volt könnyű egy ilyen jellegű kiállításra aligha alkalmas teremben áttekinthető képet, s azon belül rendszert teremteni, hogy u látogatók könnyen eligazodhassanak. Vitrinsze­rű, merész, de sikeres meg­oldással a teremből kis ki­állítási egységek lettek, ame­lyek az adott lehetőségen bglül érdekes és hiteles ké­pet adhatnak a megye ipa­ri, kereskedelmi fejlődéséről; A Megyei Művelődési Ház nagyterme sem éppen úgy készült, hogy valaha ily ej? jellegű Utóllításoknak nyújt­son otthon,!. Pedig itt nyílt meg a Heves megye 29 éve Ogcar-dífa# A Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája Francia—algériai koprodukció célszerű, hogy itt és most adatokat, tényeket citáljunk a kiállítás anyagából — ér­demes és érdekes személye­sen is megnézni. Arra sincs mód és lehetőség, hogy a kiállítások műfaján elmél­kedjünk, csupán arra kell szorítkoznunk, ami a legfőbb cél volt: megközelítő pon­tosságú és agitatív képet ad-e a megye elmúlt ne- gyedévszázadi munkásságá­ról? A válasz azt hiszem egy­értelmű: igen! S ha így van, mert valóban így van, ak­kor minden elismerést meg­érdemelnek a kiállítás szer­vezői, tervezői és megvalósí­tói. És feltétlenül megérde­mel e kiállítás kapcsán ép­pen a további tervek, lehe­tőségek miatt egy megjegy­zést a közös erőfeszítés: meg kellene találni a mód­ját, hogy egy közel félszáz- ezres modern szellemű vá- fos megfelelő kiállítási csar­nokkal rendelkezzék. Amit természetesen nemosak ki­állítás, hanem akár sport, vagy még inkább hangver­senyek céljaira is fel lehet­ne használni. Mert e három kiállítás, ha valóban },egy” lehetett vol­na, messze hatékonyabban, s agitatívabb erővel példáz­ta volna fejlődésünk nagy­szerű 25 esztendejét. 1*1 Gyurkó Géza Reprezentatív borozópince nyílt Gyöngyösönt ^TZ cegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki Üzeme április 3-án nyitotta meg Bacchvs borozóját Gyöngyösön. Képünkön: a föld alatti borozó. (MTI foto — Kunkovács László íeiv.) . « • «i.... nr^vvvvMVv^-uv-ijuvvvv-. 32. Mihelyt mezítelenre vetkő­zött Balogh Mihály, hárman megragadták: jobb karjába és vállába a bikaerős Dobrai őnnester markolt, balról Weinhoífer és Bede zászlós kapaszkodott rá. Eközben Faragó Béla az áramfejlesztő géppel volt elfoglalva. Inté­sére térdre kényszerítették a foglyot. Faragó az áldozat­ra parancsolt: — Nyelvet kdöltenll Látva Demeter a vonako­dást. Balogh Mihály fejére suhintott a gumibotjával. Er­re az mégjobban összezárta a száját. Faragó megragadta a cserépkályha mellett heverő piszkavasat. Balogh Mihály keményen összeharapott fog­sorainak esett vele. addig verte, feszegette, amíg a fo­goly megadta magát. Kioltott nyelvére erősítette az egyik huzalt. amely csipeszben végződött. A másik pólus huzalát a fül mögötti ideg­gócra esi ptette. Balogh Mi­hály, számára világos volt, hogy mi vár rá. próbálta magáról lerázni eleven bék­lyóit, de annyira erősen tar­tották, hogy moccanni sem tudott térdelő helyzetéből. Faragó lassan forgatni kezdte az áramfejlesztő kar­ját. Az áldozaton heves re­megés futott végig. Faragó egyre gyorsabban tekerte a forgatókart. Balogh Mihály- ból hosszú-hosszú üvöltés szakadt fel.. Csökkent az áramerősség, majd teljes odaadással megforgatta Fa­ragó a sátáni masinát. A szenvedés hirtelen megsok­szorozódása robbanó ener­giát szabadított fel a fogoly­ban, iszonyú erővel rúgta magát talpra, s a testébe csimpaszkodó nyilasokat messzire röpítette. Azok fel- tápászkodtak, dühödten rá­rohantak, rúgták, öklözték. Balogh Mihály csupasz teste fónylett a verejtéktől és ahogy vonaglott az ütések alatt, iszappá mázolódott raj­ta a padló szennye. — Talán mégis elegán­sabb lenne, ha aláírnád a jegyzőkönyvet — beszélt hozzá fuvolázó hangon Deme­ter. A csendőr főhadnagyra né­zett semmire sem hasonlító tekintettel. Demeter Zoltán értett belőle. Alig észreve­hetően biccentett Dobrainak. A nyilasok vékony kötelet szedtek elő, sűrű hurkokkal megkötözték Balogh Mihály kezét, lábát., majd újra a padlóra lökték. Alaposan begyakorolta már Faragó az emberkínzás min­den fázisát. Mesterségszerúen foglalkozott masinájával, semmi jelét nem mutatta an­nak, hogy tele van sérelem­mel alantas szerepe miatt. Tehetetlenül, gúzsba kötve hevert előtte Balogh Mihály. Ismét működésbe hozta az áramfejlesztőt. Az elektro­mosság hátborzongató zűr­zavart okozott a szervezet­ben, össze-víssza kapkodtak a felriasztott ‘ reflexek, vadul tiltakoztak az áram táma­dása ellen. Balogh Mihály lehetetlen idomokba forgat­ta testét, cibálta kötelékeit, velőt rázó üvöltésétől még a nyilasok is megborzongtak. — Ne lármázz, beteg van a másik szobában! — szólt rá Faragó anélkül, hogy ab­bahagyta volna az áramfej­lesztést. A sűrű borzalmakban ver­gődő férfi véresre rágta a nyelvét, dúlt arca annyira el­torzult, hogy nem hasonlí­tott önmagára. Amikor már eszméletlen volt, gépiesen rángott tovább az áram ha­tására. — Hagyd abba — rendel­kezett Demeter. — Locsoljá­tok fel. Kivisszük Ácsra ház­kutatást tartani. Meg kell találnunk azt a rohadt kli­sét. Gyanújukat arra alapoz­ták, hogy valamennyi röpla­pon felismerték Balogh Mi­hály ujjlenyomatai. A Nem­zeti Számonkérő Szék poli­tikai főnyomozója perdöntő bizonyítékot akart, fitogtat­ni szerette volna kivételes szakmai talentumát. Ügy képzelte el a hadbírósági tár­gyalást, hogy leteszi majd dr. Dominies Vilmos hadbíró őr­nagy asztalára a József At­tila Kör nyomókllséjét a le­foglalt papírokkal, festékkel együtt. Legszebb reményeit változtatta köddé a kommu­nista fiatalok tagadása. Tár­Az amerikai filmművészeti és filmtudományi akadémia az 1969-es év legjobb, nem angol nyelvű filmjéért járó Oscor-díjat a „Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómi­ája” című francia—algériai koprodukcióban készült film­nek ítélte oda. Costa Gavros filmje, amely az ismert gö­rög ellenzéki politikus, Lambrakisz meggyilkolásá­nak történetét dolgozza fel, e díj elnyerésével olyan fil­meket előzött meg, mint az ugyáncsak előterjesztett ,.Adalen—31” című svéd „A nerelvai csata” című jugosz­láv és „A Karamazov testvé­rek” című szovjet alkotások. Az 1969. évi Oscar-dijak kiosztására kedden este ke­rült sor Hollywoodban. Gre­gory Peck, a filmművészeti és filmtudomanyi akadémia elnöke ismertette az Oscar- díj-bizottság döntéseit, s töb­bek között Claudia Cardina- le, Fred Astaire és Elisabeth Taylor nyújtottál? át az arany szobrocskákat. A legjobb angol nyelvű film díját a „Midnight Cow­boy” című angol film nyerte, s ugyancsak ennek a filmnek a rendezője, az angol John Schlesinger kapta a legjobb rendezőnek járó díjat. A „True Grit” című western-filmben nyújtott alakításáért kapta meg a legjobb férfiszereplő Oscar- díját a 63 éves hollywoodi veterán — John Wavn. A legjobb női alakítás díját az angol Maggie Smith kapra, egy bogaras skót tanítónő megformálásáért. Oscar-díjjil jutáim áztál, zenéjéért a „Helló, Dolly” című amerikai filmmusicalt. Ugyancsak zenei vonatkozású film, az Arthur Rubinstein nyerte a legmüvészibb doku- mentumfilm-díját. (MTI) kiállítás mezőgazdasági, élel­miszeripari „tagozata”, Nagy Ernő festőművész elképzelé­sei alapján. ízlés, mérték- tartás jellemzi ezt a részt, s rendkívül ötletes a kiállítás felett szinte uralkodó hatal­mas, kivilágítható világtér­kép: milyen mezőgazdasági termék és hová jut el Heves megyéből; A három — voltaképpen egy! — kiállítás lényegében, ■jól szolgálja azt a célt, amelyért elgondolói és kivi­telezői létrehozták. Bármely részének megtekintése önál­lóan, mindhárom együttesen, is nemcsak dokumentálható hitelességű és így objektív valóságot fest arról, hogyan Jett egykor csak a boráról, a Mátráról és az Egri csilla­gokról híres megye a múlt hagyományainak alkotó tá­mogatása mellett, modern iparral, kereskedelemmel és mind modernebb mezőgaz­dasággal rendelkező táj- és gazdasági egység. Egy-egy tabló, vitrin, vagy egy gomb­nyomás a már említett tér­képen szubjektíve is meg­elégedetté teheti a nézőt: kis megyénk alkotásainak mesz- eze világon híre van. Nem volna helyes,' sem Férfkídlíoinb&t fáká&Bun ritkán olvasga­tok divatlapot. Ritkán és legfeljebb csak ak­kor,i amikor fel akarok készülni valami ret­tenetes rosszra, a divat új őrületére. így és esért lapoztam bele az „Ez a divat” című divatlap csinos manekenékkel és igen csinos ruhákkal gazdagon illusztrált áprilisi számá­ba. S ott olvastam az alábbi szerkesztői üze­netet: „ANITA 703 as OK1SZ Labor divatbemu­tatójáról szóló riportban lathat egyszerű, modem menyasszonyi ruhát...” Gyorsan fellapoztam a riportot és meg­néztem az egyszerű menyasszonyi ruhát. Nem vagyok divatdiktátor, még szakértő is alig-atig, de hogy az az egyszerű menyasszo­nyi ruha kinek és miért egyszerű? — fogal­mam, sines. Ha nincs három darab ezres, akikor nem értek a csipkekölteményekhez. Most már csak egy kérdés: milyen lehet és mibe kerülhet a nem egyszerű menyasszonyi ruha? Ikmm király nevében kérdem én.., (—ó) Cannes-i filmfesztivál A magyar filmgyártást Gál István „Magasiskola17 című alkotása képviseli mű filmje. Csehszlovákiát Vera Ehytilova legutolsó al­kotása képviseli. A svéd Ingmar Bergman „Szenve­dély” című filmje ugyancsak a kiválasztott filmalkotások között található. Cannes közelében, Hyéres- ben április vegén ismét meg­rendezik a fiatal filmesek ta­lálkozóját. Ezen a rendezvé­nyen Simó Sándor „Szem­üvegesek” című filmje szere­pe] magyar részről. (MTI) Kiválasztották már a fil­mek többségét, a május első felében megrendezendő idei Cannes-i filmníesztiválra. A kiválogatott filmek kö- wtt több fiatal, még kezdő filmes munkája szerepel. Lengyelországot Andrzej Wajda „Táj csata után.” cí­1*1«, április 9.. csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents