Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

Megemlékezések megyénkben hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) je, Lévai Ferenc, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője, Szabó Ferenc, a Hatvani Városi Pártbizott­ság titkára, Fehér István, a városi tanács vb-elnöke és dr. Novak Pálné országgyű­lési képviselő. A magyar és szovjet him­nusz elhangzása után Lévai Ferenc ünnepi beszédében megemlékezett azokról a ka­tonákról, akik életüket ad­ták hazánk szabadságáért. Felidézte azt az időt, amikor az ország számláját 35 mil­liárd pengő háborús kár ter­helte. Merészség, előrelátás és bizakodás kellett ahhoz, hogy az akkori kommunis­ták kijelentsék: Lesz magyar újjászületés! Ma már az el­múlt 25 év igazolja e kije­lentés jogosságát Negyedszázad gazdasági, fejlődését áttekintve kézzel­fogható valóságként emlí­tette a megyénk területén megvalósuló két hatalmas beruházást a kiskörei ésvi- sontai építkezést Az ipari és mezőgazdasági fejlődést — mondotta — Hatvanban is számokkal, adatokkal lehet mérni. Hét új ipari üzemrész létesült a városban az elmúlt időszak­ban, s a hatvani Lenin Ter­melőszövetkezet tiszta va­gyona ma 40 millió forint A gazdasági fejlődéssel együtt haladt a kulturális fellendülés. a műveltség egyre inkább közkinccsé vá­lik az ország minden tájé­kán. Szocialista fejlődésünket elemezve hangsúlyozta, hogy az nem volt mindig töret­len és egyenletes. Talán a múlt hibáinak is köszönhe­tő, hogy megtaláltuk a szo­cialista fejlődés sajátos út­ját amelyet a Szovjetunió éa a baráti országok segít­ségével járunk végig. A ba­ráti államokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval köl­csönös elvtársi légkörben kí­vánunk együttműködni to­vábbra is, a tőkés országok­kal pedig rendezett kapcso­latokra törekszünk, hogy így szolgáljuk a béke, a biz­tonság, a nemzetközi hely­zet es belső életünk további megszilárdulását Befejezésül megemlékezett arról, hogy hazánk felsza­badulásának negyedszázados évfordulója egybeesik az új­kor egyik legnagyobb alak­jának. Lenin születésének 100. évfordulójával. Az ünnepi beszéd után Dacskó Vlagyimir Filippo- vics százados, a lőrinci szov­jet helyőrség katonáinak üdvözletét adta át az ünnepi ülés részvevőinek. Fehér István, a Hatvani Városi Tanács V. B.-elnöke a Munka Érdemrend arany, ezüst és bronz fokozatát valamint felszabadulási ju­bileumi emlékérmet nyújtott át a kitüntetetteknek. Az ünnepi tanácsülés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget Gyöngyösi járás A Fegyveres Erők Klubjá­nak nagytermében tartották meg a gyöngyösi járás együttes ünnepi ülését, ame­lyet délelőtt tíz órakor nyi­tott meg Pethes István, a já­rási tanács vb-elnöke. Az el­nökségben helyet foglalt Nyikola} Cricel, a szovjet fegyveres erők képviseleté­ben és Hosszú Mihály, a központi bizottság munkatár­sa. Ünnepi beszédében Virág Károly, a járási pártbizott­ság első titkára előbb törté­nelmi áttekintést adott az el­múlt huszonöt év eseményei­ről. Ezután tért rá arra a fej­lődésre, amin keresztülment a gyöngyösi járás a felsza­badulás után. Mindenekelőtt a selypi medence ipari fej­lődését emelte ki. Itt épült meg az apci Qualital, a Mát­rai Erőmű, most folvik a lan. selyp! cukor- és cementgyár rekonstrukciója. A Pernye- puszta helyén létesített szo­cialista település Petőfibá- nya, ma újra fejlődésnek in­dul, hiszen a régi bánya he­lyén modern ipari üzemek dolgoznak. A gyöngyösoroszi ércbánya és ércdúsító szintén a fejlődő szocialista ipar egyik jelentős alkotása. A járásunk területén folyik az ország egyik legnagyobb beruházása: a Thorez Külszí­ni Fejtés és a Gagarin Hő­erőmű. A negyedszázad alatt a já­rás ipari munkásainak a szá­ma megtízszereződött, az ipari termelés a hétszeresére nőtt. A mezőgazdaságban a szocialista nagyüzemek kiala­kítása hozott korszakos vál­tozást. Tavaly a szövetkeze­tek a tiszta vagyonukat hu­szonöt százalékkal növelték, a biztonsági alapjukat pedig ötvennyolc százalékkal, ugyanakkor a személyi jöve­delmeket is tizennégy száza­lékkal. Az egy tízórás mun­kanapra eső nyolcvan forin­tos átlag helyett 88 forintot értsk pl, ŰJ iskolák épültek Lőrin­ciben, Petófibányán, Rózsa- szentinértanban, Gyöngyös- halászon, Karácsondon és Vá_ mosgyörkön. Három község kivételével, mindenütt meg­található a járásban a kul­túra háza. Érdekes adalék: a tv-tüLajdonosok száma meg­haladja a községekben ati- zenháromezret. Virág Károly ünnepi be­szédét azzal fejezte be, hogy tisztelettel és hálával emlé­kezett meg a felszabadító szovjet hősökről, valamint Lenin születésének centená­riumáról. Hangoztatta, a mostani ünnepi alkalom is arra ösztönöz mindnyájun­kat, hogy eredményeink to­vábbi fokozására összefogjuk erőinket, képességeink legja­vát adjuk a felszabadult nép szellemi és anyagi felemel­kedésének újabb szakaszához. Hevesen Csütörtökön reggel fellobo­gózták Heves középületeit is, s derűs, napfényes i lő kö­szöntötte a járás községeiből Hevesre érkező járási párt­bizottsága és járási tanácsta­gokat, akik a járási székhely impozáns művelődési köz­pontjában a nagyközségi pártbizottság és tanács tag­jaival együttes ülést tartottak a negyedszázados jubileum tiszteletére. Az ünnepi ülé­sen — a pártbizottságok és a tanácsok tagjain kívül — részt vettek a járás és a nagyközség társadalmi és tö- megszervezeteinek vezetői, veteránok, s ott volt a járás két országgyűlési képviselője Molnár József és Hevét La-' jós, valamint a megyei párt- bizottság képviseletében dr. Lévai András, a megyei párt- bizottság munkatársa is. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után Habé­ra László, a járási pórt-vég- rehaj tóbizottság tagja, a já­rási tanács elnöke köszöntöt­te az ünnepi ülés résztvevőit, majd Sramkó László, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság ragja, a hevesi járási párt- bizottság első titkára emel­kedett szólásra. Ünnepi be­szédében méltatta az elmúlt 25 év küzdelmeit, eredmé­nyeit és szólott arról a fel­mérhetetlen segítségről, ame­lyet — mint mondotta — leghűségesebb barátunk és szövetségesünk, a Szovjetunió nyújtott és nyújt népünknek. Elismerően elemezte a hevesi járás dolgozóinak derekas helytállását, amelyet a mun­ka frontján tanúsitottak a szocialista építömunka ne­gyedszázada folyamán. _ Az elmúlt 25 év gyöke­res változást hozott a járás mezőgazdaságában is —- hangsúlyozta többek között. — Korszerű nagyüzemeket hoztunk létre, melyekben a termelőszövetkezetek tagjai is szemtanúi és cselekvő ré­szesei lehetnek a gyors vál­tozásoknak. A járási pártbizottság első titkára ezután a közelmúlt eredményeiről szólva rámu­tatott: — 1969-ben a mezőgazda­ságban kimagasló sikereket értünk el a termelésben és a közös alapok fejlesztésében: a hozamok mintegy kétszere­sére növekedtek, s jelentősen nőtt a tsz-tagok egyéni jöve­delme is. Sikeresen zárult a sarudi termelőszövetkezet ál­tal a múlt évben kezdemé­nyezett felszabadulási, jubi­leumi murikaverseny: szocia­lista brigádjaink szorgalom­ból, felelősségből, lelkese­désből ismételten jól vizs­gáztak, s ezzel méltóképpen köszöntötték a negyedszáza­dos jubileumi évfordulót. Az ünnepi ülésen adták át a járás hat dolgozójának az Elnöki Tanács által adomá­nyozott kormányki tüntetése­ket, valamint többeknek a Felszabadulási Emlékérmet, majd színvonalas irodalmi műsorral zárult a jubileumi ülés. Ezt követően került sor a koszorúzási ünnepségre, a KISZ-fiatalok ünnepélyes fo­gadalomtételére, délben pe­dig a járási pártbizottság székházéban fogadást adtait a kitüntetett dolgozók tiszte­letére. Füzesabonyban Csütörtökön délelőtt Fü­zesabonyban, a járási tanács új székházában együttes ju­bileumi ülést tartott a járá­si pártbizottság, a járási ta­nács és a járási népfront el­nökség. Az ünnepi ülést dr. Bocsi József, a járási tanács vb-el­nöke nyitotta meg. s üdvö­zölte a résztvevőket, kiknek soraiban helyet foglalt töb­bek között a Ragoznyikov Szergej Famics kapitány ál­tal vezetett szovjet küldött­ség, Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Varjú Vilmos, a megyei ta­nács vb-OBztályvezetője és Barta András országgyűlési képviselő. . . . Az üdvözlés után Veres István, a járási pártbizottság első titkára tartott ünnepi megemlékezést. Elmondotta, hogy különös öröm számunk­ra az a tény, hogy nemzeti ünnepünkön együtt ünnepel­nek velünk a felszabadítók és az egész világ haladó embe­risége. Az elmúlt negyedszá­zad alatt elért eredménye­ket — mondotta — nem volt könnyű megvalósítani, hiszen a háború után az egész or­szág romokban hevert, s szinte a mélypontról kellett elindulni. A kommunisták vezetésével, a Szovjetunió se­gítségével azonban sikerült céljainkat valóra váltani. A következőkben a megye, a járás fejlődéséről adott szá­mot, elemezte az iparban, a mezőgazdaságban elért sike­reket, kitért az egészségügyi, kulturális, szociális eredmé­nyekre, s elmondotta, hogy munkánk a huszonöt év ösz- szegezésével korántsem zárult le, új feladatok megvalósítá­sára kell készülni. Ezután Ragoznyikov Szergej Famics kapitány emelkedett szólásra, köszönetét fejezte ki az ünnepségre való meg­hívásért, s további sikereket kívánt a járás vezetőinek, dolgozóinak. Az ünnepi ülés végén Ve­res István és dr. Bocsi József kormánykitüntetéseket és ju­bileumi emlékérmet adott át. Gyöngyösön Tegnap este 6 orakor kezdődött a városi jubileumi ünnepség Gyöngyösön. a művelődési ház nagytermé­ben. Ezen reszt vett Mihail Jakimov, a Csuvas ASZSZK legfelsőbb tanácsának elnök-: helyettese és Nyikoláj Par- muzin ezreden a szovjet fegyveres erők képviseleté­ben. Az elnöki megnyitót Va­dász József, a városi párt- bizottság titkára mondotta el, majd dr. Tamás László, az MSZMP Heves megyei bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet A jubileumi ünnepségen felszólalt Mihail Jakimov és Nyikoláj Parmuzin is. ★ Tegnap a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat központjában Barta Alajos, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője mondott ünne­pi megemlékezést felszaba­dulásunk 25. évfordulója al­kalmából. Napi hülpolitihai hommentámnh Szihanuk üzenete U Thanthoz Dél-Vietnamban megélénkültek a harcok Párizs közvetíteni kíván ? A nemrég államcsínnyel eltávolított kambodzsai ál­lamfő, Norodom Szihanuk herceg továbbra is rendkí­vüli aktivitást fejt ki jelen­legi tartózkodási helyén, a kínai fővárosban. Legutóbbi lépése: a Magyar Távirati Iroda pekingi értesülése sze­rint a herceg üzenetet inté­zett U Thant ENSZ-főtit- kárhoz, amelyben azt kér­te, hogy a világszervezet vonja meg a működési enge­délyt az új rezsim ENSZ- képviseletétől. Szihanuk a kambodzsai fejleményekért — épp­úgy, mint az indokínai háborúért — az Egye­sült Államokat teszi fe­lelőssé. Az új Phnom Penh-i rend­szer egyébként, nem tudni milyen eszközökkel, újabb magas állású személyiség tá­mogatását nyerte meg: Ung Hong Sath, aki Szihanuk idején a királyi tanács egyik vezető tagja volt, egy nyi­latkozatban gyakorlatilag Lón Nol tábornok kabinet­je mellé állt. Az amerikai politikai és katonai vezetést természete­sen továbbra is intenzíven foglalkoztatják a kambod­zsai fejlemények. Magában Dél-Vietnam- ban megélénkültek a harcok, állandósulnak a szabadságharcosok táma­dásai. Az egyik legaktívabb DNFF- tevékenység színhelye aMe- kong-deita. Egy innen kelte­zett AFP-jelentés arról szá­mol be, hogy a partizánok elfoglalták és teljesen le­rombolták a saigoni rezsim 7. hadosztályának Can Tho-i támaszpontját. Miközben egész Indokíná­ban feszültebbé vált a hely­zet, Párizsban sor került a Vietnam-konferencia immár 61. ülésére. Washington nem is tit­kolja, hogy nem sok fi­gyelmet szentel ennek a tárgyalóasztalnak és erőfeszítéseit kizárólag a „katonai megoldásra” kon­centrálja. Ennek korábbi je­le az amerikai delegáció ve­zető szintjének csökkentése volt, újabb megnyilvánulása pedig az, hogy az USA-kül- döttség az értekezleten égy- szerűen nem hajlandó ér­dembeli kérdésekkel , foglal­kozni. Ugyanakkor Párizsban olyan hírek terjedtek el. hogy a francia kormány a jö­vőben esetleg megpróbál valami látványos köz­vetítő-szerepet vállalni annak érdekében, hogy a konferencia kimozduljon a jelenlegi holtpontról. A Lenra-centenárium alkalmából Megnyílt Moszkvában a Béke-világtanács jubileumi ülésszaka >-• MOSZKVA. v Moszkvában, a szakszerve­zetek székházának oszlop- csarnokában 50 ország köz­életi és politikai személyisé­geinek részvételével csütör­tökön megnyílt a Béke-vi­lágtanács _ elnökségének a Lenin-centenárium alkalmá­ból rendezett jubileumi ülés­szaka. A megnyitó beszédet Alek- szandr Kornyejcsuk, az is­mert szovjet író mondta. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet hatalom első tör­vényhozói lépése a lenini békedekrétum volt. Annak, aki meg akarja érteni a je­lenlegi nemzetközi helyzetet, ma is azoknak a nagy fel­fedezéseknek a kincsesházá­hoz kell fordulnia, amelye­ket Lenin lángelméje ha­gyott ránk. Kornyejcsuk rámúlátott arra, hogy a jelenlegi, veszé­lyekkel terhes nemzetközi helyzet újaöb erőfeszítése­ket, újabb kezdeményezése­ket követel meg a békehar­cosoktól. A termonukleáris világháború veszélye annyi­ra fenyegető — mondotta —, hogy egységesen össze­fogva harcba kell indulnia a veszély ellen mindenkinek, aki következetesen kész sík­ra szállni a béke megvédé­séért. Kornyejcsuk megállapítot­ta, hogy Lenin kimagasló érdemei közé tartozik a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mel­lett élése elvének meghirde­tése. Az, aki elutasítja ezt az elvet — mint a mai kínai vezetők teszik — megköny- nyítik az imperialistáknak. ' hogy erőpoliiikdj., agressziót és Mi háború ksrpbbantására irányuló politikát folytassa­nak. — A békemozgalom, az egész imperialista mozga­lom napjainkban olyan ará­nyokat öltött, hogy megvan a reális lehetőségük a né­pek békeakaratának érvé­nyesítésére — hangsúlyozta Kornyejcsuk. A megnyitó ülésen felol­vasták azt az üdvözletét, amelyet a szovjet vezetők — Leonyid Brezsnyev, Nyikoláj Podgornij és Alekszej Ko­szigin intéztek az ülésszak részvevőihez. A megnyitó ülésen Nyiko- laj Tyihonov iró. a Szovjet Békebizottság elnöke tartott előadást „Lenin és a szov­jet nép harca a békéért” címmel. (TASZSZ) Két merénylet egy halottal A CIPRUSI eseményekkel összefüggésben mindent hát­térbe szorít a Makari ősz meggyilkolására tett kísérlet, a az a mindmáig homályos akció, amelynek során Gear- gadzisz volt belügyminiszter életét vesztette. Nem lehet azonban függetleníteni a je­lenlegi fejleményeket az előzményektől. Idestova egy esztendeje, hasonlóképpen az 1963-ás polgárháború elő­estéjéhez, bombák robban­tak a nicosiai utcákon és fegyveres merényleteket hajtanak végre magas ran­gú kormánytisztviselők el­len. Vagyis a terrorakcióknak bizonyosfajta eszkalációja játszódik le, s ezek sarában a legutóbbi, s legveszedel­mesebb merényletek a végle­tekig kiélezik a hónapok óta robbanékony ciprusi helyze­tet. A két válságperiódus azon­ban egy igen lényeges vo­natkozásban különbözik egy­mástól. A merényleteket 1963-ban is azok szervez­ték, akik Ciprus Görögor­szággal való egyesítését kö­vetelik, tehát az enózisz hi- vei. S a Nemzeti Front, a Demokratikus Nemzeti Ellen­állás. a hasonló jellegű, a terrorakciók mögött álló cip­rusi szervezetek alapvetően axa Is e politikai plattformot képviselik. Csakhogy 1963 karácsonyát megelőzően és követően is a fegyveres harc a sziget török származású cipriótái ellen folyt. Ma viszont görög ciprióták ve­szélyeztetik olyan görög cip­rióták életét, akik Ciprus semlegességének és függet­lenségének elvét vallják és igyekeznek azt következete­sen megvalósítani. A VÁLTOZÁS OKA ab­ban keresendő, hogy amikor a katonai junta ragadta ke­zébe a hatalmat Görögor­szágban. nyilvánvalóvá vált; Makariosz nem hajlandó Ciprust az ezredeseik kezére játszani. Nem kétséges: Cip­rus államfője nem az enó­zisz politikáját adta fel egy- szersminden korra, csupán nem kívánta országát az Európa-szerte szalonképte­len görög diktatúrához csa­tolni. Makariosz. amíg az enózisz politikáját vallotta, maga mögött tudhatta a fegyveres függetlenségi harc vezetője, Grivasz tábornok és felfegyverzett csoportja támogatását. A politikai kurzusváltozás után viszont számolnia kellett korább fegyvertárnál elvesztéséve1 sőt ezek ellenakcióival is Következésképpen új part nereket kellett keresnie. Igv került előtérbe a sziget tö­rök közösségével való tár­gyalások gondolata. Ez kü­lönösen azt követően vált szükségessé, hogy Grivasz és az enózisz híved 1967 őszén nyíltan a színre léptek, s kis híján nuulpdszor is pol­gárháborút robbantottak ki a szigeten. MÉG HA KÜLSŐ közve­títéssel akikor sikerült is el­kerülni a háborút, a ciprusi probléma nem oldódott meg. nem szűntek meg sem a to­lóik és görög ciprióták, sem az enózisz hívei és ellenzői közti ellentétek. A török cipriótákkal kezdett tárgya­lások rendkívül vontatottan haladtak. Ezzel párhuzamo­san, s feltétlenül ezen fel is bátorodva egyre nyíltabban jelentkezett az enózisz hí­veinek Makariosz politikájá­val szembeni elégedetlensé­ge. Amíg a változatlanul enó- ziszt követelő nacionalista erők csupán Görögország támogatásával számolhattak, nem jelenthettek reális ve­szélyt Makariosz politikájá­ra. 1969 őszén a Nemzeti Front ugyan ultimátumban szólította fel az érsek-elnö­köt egyrészt az enózisz és a Nemzeti Front ellenségeinek eltávolítására a kormányból, másrészt pedig a törökökkel folytatott tárgyalások meg­szakítására. A december vé­gén lejárt ultimátum ellené­re azonban semmi sem vál­tozott. A terroristák akkor fokozták tevékenységüket. Az időközben leleplezett Ermis- akció ütemtervének megfe­lelően január 19-ig végre kellett volna hajtaniuk Ma­kariosz eltávolítását az or­szág éléről. Ez a tervük azonban megbukott. A Nem­zeti Front ekkor bizonytalan időre szóló fegyverszünetet „hirdetett”. IDŐKÖZBEN igen lénye­ges változások következtek be a földközi-tengeri tér­ségben. Egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok­nak fel kell adnia líbiai tá­maszpontját. Következés­képpen Ciprus jelentősége sokszorosára nőtt, s a Gö­rögországgal való egyesülést, s ami ezzel egyértelmű, a NATO-hoz való csatlako­zást ellenző ciprusi elnök politikai ellenzéke a földkö­zi-tengeri medencében új támaszpontokat kereső Egye­sült Államok számára po­tenciális partnerré vált. Ebben az összefüggésben válik érthetővé, hogy a Nemzeti Front a januárban meghirdetett hallgatólagos fegyverszünetet feltűnő gyor­sasággal felfüggesztette, s éppen azok ellen lépett fel brutális eszközökkel, akik az enózisz politikáját ellene zik. ő. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents