Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

szakmai nap krónikája Tájékoztatás, üzletkötés, változatlan érdeklődés a megyei ipari kiállításon Primőrök és primőr árak ...de mi lesz a szabadföldiekkel? X hazánk felszabadulása »segyedszázados jubileuma­inak tiszteletére rendezett eg­ri kiállítás szakmai napjai során csütörtökön tanácsi iparunk talán két legszembetű­nőbben fejlődő reprezentánsa, az egri finommechanikai, il­letve a gyöngyösi vas- és fémipari vállalat volt a „há­zigazda”. A róluk adott tájékoztatók iránt ez alkalommal is szá­mosán érdeklődtek. Annál is inkább, mivel két évtized után is sokan ismerik még e két vállalat kezdeti nehéz­ségeit, jól emlékszenek a „ki­bontakozás" idejére, s mosta­nában mind meglepőbb híre­ket hallanak felőlük, nevük­kel egyre sűrűbben találkoz­nak a kereskedelemben, a különféle szemléken, bemu­tatókon, szívesen foglalkozik velük az országos sajtó is. Veres Albin, a Heves me­gyei Vas- és Fémipari Válla­lat igazgatója a várakozásnak megfelelő számadatokkal próbálta kielégíteni a kíván­csiakat. Beszámolójában —■ egyebek mellett — elmon­dotta, hogy a legutóbbi húsz év alatt közel tízszeresére ■növelték öntödéjükben a tér- melési értéket, forgácsoló- üzemükben napjainkban már 18 különféle kompresszort készítenek, a nagy sikernek örvendő kis, műszereszter­gák, s egyéb gyártmányok mellett, de szolgáltatásaik sem forgalmaznak félmilló forintnál kevesebbet. S mind­ez csupán a jelen, és koránt­sem a végállomás: hiszen a IV. ötéves tervben további gyarapodásra számíthatnak. Már az idén 55 millió forin­tos munkaprogrammal dol­goznak, de hetvenötre elérik a 70 milliót is! Árutermelé­sük nagyobb arányú növelé­sével egyidejűleg tovább bő­vítik szolgáltatásaikat is: megkezdik majd a töltőtol­lak, gépkocsiműszerek, s va­lószínűleg az ékszerek javítá­sát. Gondoskodnak a szemre is tetszetősebb felvevőhelyek, szalonok kialakításáról, s műhelyeik mindegyikét — le­hetőség szerint — központi telepükre költöztetik a belvá­rosból. Jenes Pál, a Heves megyei Finommechanikai Vállalat igazgatója — rövid vissza­pillantásában — arról szólt, hogy műhelyeiket valamikor a füstcsőgyártásról és a gyer­mekkocsik készítéséről is­merték „hivatalosan”, s a „beavatottabb” helybeliek is Lenin rendkívül fontosnak tartotta, hogy interjút ad­jon az Oroszországba érke­zett külföldi újságíróknak, s így hitelesen számolhassanak be mindarról, ami ebben a hatalmas országban törté­nik. Fogadott svéd, angol, francia, amerikai, japán, svájci és más országokból ér­kezett újságírókat. Minden érdekelte őket, a falusi élel­miszerpolitikától a művészek életkörülményéig —, hogy például biztosítottak-e min­dent, amire szüksége van Je- katyerina Gelcernek, a híres balerinának. S minderre ma­gától az orosz miniszterel­nöktől akartak választ. Lin­coln Eire, az egyik New York-i újság munkatársa pél­dául így írta le találkozását Vlagyimir Iljiccsel, amelyre 1920-ban került sor. „Öltözé­két könnyű leírni, enyhén ke­ményített fehér gallér (Oroszországban még a ke­ményített fehér gallér Is rit­ka), fekete nyakkendő, sötét­barna zakó, nadrágját ma­gas nemezcsizmába (ez a leg­melegebb lábbeliféleség) tűr­ve viselte. Ez az öltözék egyáltalán nem jellemzi az embert, vagyis Lenin ru­háit nyugodtan felvehette volna egy megjelenésére nem sokat adó kabinetminiszter csakúgy, mint egy riporter, vagy egy jól kereső kőmű­ves”. Eire a továbbiakban így jobbára csak sok apró tevé­kenységéről emlegették. Idő­be tellett, amíg az igényeket és a vállalati érdekeket reá­lisabban egyeztethették, meg­találták a felemelkedés, a gazdálkodás tökéletesebb út­ját. Az elektromechanikai részleg korábbi leválása után sajnos, megint alaposan visszaestek, csaknem ott folytatták, ahol hajdan kezd­ték. Röpke két esztendő alatt azonban mégis sikerült talpra állniuk, szűkös körül­ményeik között is előbbre lépniük, s elérni a mostani szintet, amely viszont régiek és új partnerek előtt egy­aránt rangot, elismerést je­lent. Az utóbbi időkben a vál­lalat, egri és kerecsendi üze­meiben bázist teremtett az orvosi műszerek és felszere­lések gyártásának, s tekinté­lyes műszaki fejlesztéssel, észrevehető felújításokkal, beruházásokkal a megrende­lőkben — közöttük a mind sűrűbben érdeklődő külföl­diekben — tovább növelte a bizalmat. OOOO A vállalatok munkájáról, életéről adott tájékoztatók után az érdeklődők — a „házigazdák” kalauzolása mellett — megtekintették a fegyveres erők klubja eme­leti nagytermében- rendezett kiállítást, majd a látottakat újabb és újabb kérdéseikkel próbálták kiegészíteni. Az érdeklődésre jellemző, hogy a szakmai napon üzlet­A 4. számú Autóközleke­dési Vállalat a Népújság áp­rilis 8-i számában megjelent „Még idejében szólunk” című cikkel kapcsolatban a követ­kezőket közölte szerkesztősé­günkkel: A vállalatnak a korábbi évek tapasztalata alapján tu­domása van arról, hogy Noszvaj—Eger között — kü­lönösen munkaszüneti napo­kon — az utasforgalom nagy­mértékben emelkedett, s ezért a jelenleg közlekedő menetrend szerinti járatok ír: „Lenint olyan szellemi ké­szenlét, olyan intellektuális töltés fűtötte, amely minden bizonnyal egyik legjellem­zőbb vonása ... Vitathatat­lan, hogy rendkívüli vonz­erővel rendelkezik. Mosolya megnyerő, kacagása magával ragadó, szívélyes és szimpa­tikus ember.” A legváratlanabb akadá­lyokat kellett leküzdenie an­nak, aki meg akarta tudni az igazat Szovjet-Oroszország- ról, s el akart jutni ebbe az országba. Isaac MacBride amerikai újságíró 1919. nya­rán indult el Oroszországba. Ehhez azonban először Lett­országba indult, illegálisan átlépte az országhatárt, a frontvonalat és így jutott el sok viszontagság után Moszk­vába. Szeptember végén ta­lálkozott Leninnel. A külügyi Népbiztosság előre figyel­meztette az újságírót, hogy Lenin 15 percet szentelhet neki, de a beszélgetés úgy magával ragadta mindkettő­jüket, hogy a találkozó több mint egy óra hosszat tartott. MacBride igyekezett egybe­vetni elképzeléseit és mind­azt, amit korábban Oroszor­szágról hallott — a valóság­gal. Azt mondták, hogy az orosz miniszterelnök elérhe­tetlen. Az újságíró tanúsít­hatta. hogy ez kitalálás: ne­ki mindössze néhány percet Jaellett várakoznia, azt .is kötésre is sor került. A gyöngyösiekkel évek óta élénk kapcsolatban álló Gép­ipari Termelőeszköz Keres­kedelmi Vállalat képviselői, idei szállításra, 40 műszerész­esztergát rendeltek, s a. kompresszorokból 25—30 millió forintos igényt jelen­tettek be. OOOO Az üzleti tárgyalás során alkalom kínálkozott arra is, hogy a pesti üzletkötőkkel, Bogdán Alajos osztályveze­tővel és Káli Frigyessel szót váltsak: — Mit várnak a gyöngyö­siektől? — Természetesen most is a jó ideje megszokott minőséget és pontosságot A műszerész­esztergákból újdonságként ez alkalommal már három vál­tozatot is kérünk. Komplett gépeket, asztal nélküli, illet­ve asztal- és revolverfej nél­küli berendezéseket Ez utób­biakkal a barkácsolók ked­vében szeretnénk járni: a gépet fél árnál is kevesebbért megkaphatják. Valamivel ké­sőbbi téma ugyan, de nem titok: legközelebb már olyan kis esztergagépet rendelünk, amely menetvágásra is alkal­mas lesz. A kompresszorok között pedig máris „szüle­tik” — egyelőre ugyan még csak exportra — a két egy­séget vezérlőberendezéssel összekapcsoló, működtető, s egyszersmind védő komplett gép. Rövidesen ez lesz a slá­ger? Gyónt Gyula az utasforgalmat panaszmen­tesen nem tudják lebonyolí­taná. Ezért április 12-től a jelenleg menetrend szerint közlekedő járatokon kívül, munkaszüneti napokon egy újabb 60 személyes autóbuszt indítanak, hogy ezzel a túl­zsúfoltságot, illetve az utas­lemaradást megszüntessék. A Noszvaj—Eger közötti utas­forgalmat a későbbiek során is figyelemmel kísérik, s amennyiben szükségpes, űjabb járatokat indítanak. azért, mert a jelzett időnél kicsit előbb érkezett. Mac­Bride beszámolójában ki­emelte, hogy Lenin mindig ingadozás nélkül, nyíltan, lé- nyegretörően válaszolt. Az újságíró idézte azokat a kül­földi véleményeket, amelyek szerint a szovjet hatalom a kisebbség diktatúrája. Vála­szul Lenin a következőket mondta: „Ez természetesen nem igaz. ön elmondta, hogy járt a Nyugati fronton, meg­engedték, hogy beszélgessen, találkozzék Szovjet-Oroszor- szág katonáival; önt, az új­ságírót senki sem gátolta ab­ban, hogy tájékozódjék, járt üzemekben, gyárakban. Mód­ja volt rá, hogy megértse a tömegek hangulatát. Embe­rek ezreit láthatta, akik nap nap után kenyéren és cukor •nélkül fogyasztott teán éltek. Szovjet-Oroszországban bizo­nyára sok szenvedést látott, amelyet az az igazságtalan háború okozott, amely elle­nünk irányul es magúba:, foglalja a gazdasági blokádot is, s amelyben oly nagy sze­x-epet játszik az ön országa. Most kérdezem, mi az ön véleménye, a kisebbség gya­korolja-e nálunk a diktatú rát?” Lenin a legnehezebb na ­pokban sem vesztette el nyu­galmát, humorérzékét. A ki­tűnő amerikai publicista, John Reed felesége így írja Mennyibe kerül? Lehet-e kapni? Kora tavasszal mindig fon­tos kérdés ez, ha a primőr áruk kerülnek szóba, s az idén még fontosabb kérdés, mert tavasz eddig nemigen volt, de primőr árunak len­nie kell. — Az eddigi tapasztalat eléggé meglepő — mondja Polgári István, a Heves me­gyei MÉK áruforgalmi fő­osztályvezetője. A tavalyi év kezdete sokkal kedve­zőbb volt a zöldségféléknek, mégis az idén csaknem egy szinten vagyunk a felvásár­lásokkal. Az alábbi példa jól érzékelteti a két év kö­zötti mondhatnám kedvező különbséget — mutat egy táblázatra. Felvásárolt mennyiség áp­rilis 14-ig: 1969. 1970. Saláta (fej) 52 000 12? 000 Retek (csomó) 18 000 15 000 Zöldhagyma (csomó) 5 000 7 000 — Minek tulajdonítható, hogy így alakult a felvásár­lás? — A termelőszövetkezetek sokkal nagyobb gondot for­dítottak a primőr áruk ter­melésére, mint ezelőtt. Ért­nek köszönhető, hogy idő­ben és árban nincs nagy el­tolódás az elmúlt évhez ké­pest. Hozzá kell azonban tennem, hogy ez a hajtatott termékekre vonatkozik. Na­gyobb lemaradásra és visz- szaesésére akkor kell felké­szülnünk, ha a szabadföldi zöldségfélék ideje elérkezik. — Miből várható ez a le­maradás? —- Az újburgonya már biz­tos, hogy később jelenik meg a piacon a szokásosnál. He­ves megye több mint húsz- vagonos burgonyatartalékkal rendelkezik. A lakosság fo­lyamatos ellátását az üjbur- gonya megjelenéséig bitto- sítja az egri és gyöngyösi hűtőházakban tárolt mennyi­ség. Vöröshagymából mint­egy hat, hat és fél vagonra tehető az a szükséglet, amely a valamivel később — körülbelül május közepén — megjelenő főzőhagymáig fennáll. Heves megyében kilenc vagon vöröshagyma áll tartalékként készenlét­ben és nagy mennyiségű szárított termékkel is ren­delkezünk hagymából, gyö­kérből és sárgarépából. benyomásai. Leninre! Amikor az ember belép ■< dolgozószobájába, Lenin mo­solyogva ugrik fel, hogy kö­szöntse, kezet szorítson ve­le, majd egy mély, kényel­mes fotelba ülteti. Ö magr- közelebb húzza vendégéhez r másik karosszéket, csöppe elörehajlik, s úgy kezdi a bt szélgetést, mintha semmi má nem érdekelné a világon, mint ez a látogatás. Nagyon szeret tréfálkozni, és jóízűen nevet, ha az- em­— Mi a helyzet a primő­rökkel? — Vegyük talán sorjába a fontosabbakat és kezdjük egy összehasonlítással. Sóska 1 kg Békéscsaba 8 Ft Győr 9 Ft Kecskemét 14 Ft Eger 14 Ft Székesfehérvár 14 Ft Pécs 15 Ft Debrecen 16 Ft A saláta tavaly március 19-én jelent meg a boltok­ban, az idén március 9-én. Tavaly négy forint volt a kezdő felvásárlási ár, most három. Paprikából eddig 700 da­rabot szállítottunk a Szeged mellőli Vésztőről a megyé­be. A városok, az üdülőhe­lyek és az ipartelepek fo­lyamatos ellátását biztosítani tudjuk. A fogyasztói ár 3,60 Ft, tavaly 3 forint volt. A zöldhagyma az idén is március végén jelent meg kétforintos áron, mint a múlt évben. — Paradicsomot május vé­ge felé tudnak szállítani a megyei termelőszövetkeze­tek. de mi Szentesről vásá­rolunk fel korábban. A Gyöngyösi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága csütörtökön tárgyalta meg azt a jelentést, amelyet Kö­rösi Géza, az OTP-ríiókjának vezetője terjesztett elő a ma­gán-, társas- és öröklakások építkezésének támogatásáról. A váreshe:i az elmúlt években már :r. igkezdték és azóta is folytatják a Kálvá­ria-parton az DTP-öröklaká­sok építését, de jelentős az a lakásépítkezés is, amit a KISZ-szervezésében végeztek az OTP anyagi támogatásá­val. Az idén már beköltöz­hetnek abba a nagyon repre­zentatív Fő téri épületbe, oer egy mulatságos esetet mesél el neki, vagy ha egy útiélményt, utcai történetet elevenít fel a vendég. Lenin maga is szívesen mesél ked­ves történeteket — méghoz­zá kitűnően. De az ilyen cse­vegés nem tart soká. Egy- zerre csak abbahagyja a ne- etést, majd megkérd!: „Mi­én ember az a Harding, milyen a múltja?” (Harding 1921—23 között az USA el­nöke volt.) (Folytatjuk^ Retket először a decid: Szabadság Termelőszövetke­zet adott március 15-e ée húszadika között. Három fo­rintért kapható, tavaly már­cius közepén az első csomók­nak 4,50 forint volt az aruk. Az uborka március végén volt kapható először 4S fo­rintért, ugyanúgy mint ta­valy. — A zöldborsót június ele­jére lehet várni a szokásos, a május 20—25-i időponttal szemben. Erdőtelken a feb­ruári kedvező időben elve­tettek tíz holdat s ezt má­jus végére lehet várni. Nem primőr ugyan, de érdemes megemlíteni, hogy az alma jobb minőségben és fele áron kanható, mint tavaly. A spárga valószínűleg a lövő héten már kapható lesz. árat még nem tudunk mondani. — Még egy újdonságot szeretnék mondani: a MÉK. hogy előbbre hozza a sza­badföldi termékek piacra ke- rülési idejét, úgynevezett „kockázat-megállapodáso­kat” kötött a termelőszövet­kezetekkel, hogy minél előbb ültessék ki a palántá­kat az üveg vagy fólia alóL A növényfajtáktól függően különböző fagykártérítéseket vállal, ha az a korai kiülte­tés miatt bekövetkezne. (Sz. A4 amelynek földszintjéé ar. OTP és az Állami Biztosító mellett néhány üzlet is he­lyet kap. a többi szinten pe­dig száznál több lakás vár a vevőkre, a lakókra. Az idén az OTP száz lakás építkezé­séhez nyújtott támogatást Folytatják a KISZ-lakásofc építését is a már eddig át­adott 150 lakás ctán. A vas­útállomás mellett 20 lakásos,, a Kolozsvári utcában 36 la­kásos társasház építése fo­lyik. Szervezik a Jászsági utcai 20 lakásos és a rnáitra- füredi 12 lakásos épületek nrunkálatait. A negyedik ötéves terv idő­szakában újabb 500 lakás megépítését támogatja majd az OTP Gyöngyösön. Ezután a végrehajtó bizott­ság a Mátra Múzeum igaz­gatójának, Nagy Gyulának a tájékoztató;át hallgatta meg. Ebből kitűnt, hogy az állan­dó kiállítás elkészítő mun­kái jó üt°rrber halasinak. Minden remény megvan hogy augusztus 20-án átala­kítva, rnegfrissülve ünnepé­lyesen megnyílik több hó­napi szünet után a múzeum. Az új kiállítás összes költ­ségei a másfél milliót köze­lítik meg. Szó volt még arról, hogy a múzeum munkaerőgondok­kal küzd. Ennek megoldásá­hoz, de az egyéb anyagi ter­mészetű feladatok teljesíté­séhez is kérték a tanács to­vábbi támogatását. Biztató kezdet Rövid múltra tekint vissza az Állami Biztosító egri KISZ-alapszervezete, de a Juhász Jánosné KISZ-titkár irányításával dolgozó fiata­lok máris sokat hallatnak magukról. Mozgalmi tevé­kenységük mellett emlékeze­tes klubdélutánokat tartot­tak, szellemi vetélkedőn mér­ték össze politikai, kulturális és szakmai ismereteiket. Márciusban Petőfi-estet tar­tottak, irodalmi műsorral köszöntötték felszabadulá­sunk évfordulóját és a lelkes, kollektíva most újabb mű­sorra! készül megünnepelni Lenin születésének 100. év­fordulóiát. 1810, április 11» pésíefc VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Újabb buszjárat Eger—Noszvaj között Ijudmillo Kunyeckaja: Lenin dolgozószobájában 10. Milyen ember Mr, Harding? r-r Magyon szeret tréfálkozni. A Gyöngyösi Városi Tanács V. B„ tárgya ta: Tdbb mini sráz lakás 0 rP-kő’csonacfi az idén A következő tervidőszakba® újabb ötszáz lakás A Mátra Múzeum állandó kiállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents