Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-17 / 89. szám

Halálos

csapdában

SAIGON

Egy lőszereket szállító amerikai egység szerdán halálos csapdába került a dél- vietnami Quang Ngai tartományban. A katonák közül valaki ugyanis a szabadságharcosok által elhelyezett rejtett aknára lépett, amely felrobbant, láncreakcióként robbantva a katonák által szállított lőszereket is. Tizennégy katona meghalt, harmincnyolc megsebesült.

Csütörtökön hajnalban a szabadságharcosok megismételték hétfőn éjszakai rakétatámadásukat Saigon ellen és ezúttal ismét rakétákat lőttek a dél-vietnami fővárosra. Három épület megrongálódott, öt személy megsebesült.

(MTI)

ELHUNYT VÁCI MIHÁLY

Hanoiból érkezett a tragikus bír. csütörtökön elhunyt Váci Mihály, Kossuth- díias költő, aki magyar kulturális delegáció tagjaként tartózkodott Vietnamban. Negyvenhat éves volt, országgyűlési képviselő, az ,,Üj írás” szerkesztője. Váci Mihályt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége saját halottjának tekinti.

A magyar irodalom kiváló személyiségétől Hanoiban pénteken vesznek búcsút gyászszertartáson a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának kulturális kapcsolatok bizottsága és a hanoi magyar nagykövetség vezetői és munkatársai. Intézkedés történt a költő holttestének hazaszállításáról.

(MTI)

; HANOI:

A Vietnami Tájékoztató Iroda csütörtökön ismertette Norodom Szihanuk felhívását, amelyben felszólítja a „baráti kormányokat”, szakítsanak meg minden kapcsolatot az új kambodzsai hatóságokkal. (Reuter)

MOSZKVA:

Az „Óceán” hadgyakorlatok keretében a Földközitengeren, a Japán-tengeren és az Atlanti-óceán északi részében a szovjet hadiflotta hadihajói és légi egységei telj esi tették azokat a feladatokat, amelyek során bonyolult, viharos időjárási viszonyok között, lőgyakorlatokat végezték, és különféle manővereket hajtottak végre.

Mint Moszkvában hivatalosan közölték, a hadgyakorlatok folytatódnak.

(TASZSZ)

BUDAPEST:

A magyarországi nemzetiségek együtt tartják felszabadulási ünnepségüket vasárnap. április 19-én a Madách Színházban. Az ünnepség"”. -m elvet a Magvaror- szági Délszlávok, Német“'.;

W79. április 17., pentek

Napi külpolitikái kommentárnak

SÜLT: óvatos optimizmus - Újabb M-nap az USA-ban - Athéni hírek

Meghall Veres Péter

A rövid ideig tartó ünnepélyes csütörtöki megnyitás után, pénteken délután tartják a bécsi SALT-tárgyalá- sok első munkaülését. Bécsi jelentések — és nem kevés tudósítás érkezik az osztrák fővárosból, ahol 800 újságíró akkreditáltatta magát a szovjet—amerikai tanácskosokra — a tárgyalások érdemi részét illetően mértéktartóak. A várakozás alaphangja a mértéktartón józan optimizmus.

Azt mindenesetre örvendetes előjelnek minősíti minden megfigyelő, hogy a tárgyalások előestéjén mind Brezsnyev, mind Nixon nagy

• /7 / *

Románok és Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával közösen rendez.

(MTI)

HOUSTON:

A NASA vezető szakértői közvetlenül az Apollo 13. egyik oxigéntartályának felrobbanása után megkezdték a vizsgálatot arról, hogy mi okozhatta a robbanást. Az UP I Houstonba kiküldött munkatársa csütörtökön úgy értesült, hogy az eddigi vizsgálat alapján, a robbanást a tartályba került valamilyen „idegen test” okozhatta. Ez reakcióra lépett az oxigénnel és a reakció hője a nyomás, olyan hirtelen emelkedését okozta a tartályban, hogy a túlnyomás ellen biztosító szelep nem tudta azt elvezetni, ez vezetett a robbanáshoz. A szakértők most arról vitatkoznak, hogy mi lehetett az „idegen test.”

(UPI)

Az amerikai űrhajózási hivatal legújabb közlése szerint, az Apollo 13. pályájának utolsó módosítására pénteken, magyar idő szerint 13.35 órakor kerül sor, amennyiben annak szüksége mutatkozik.

(AFP)

jelentőséget tulajdonát a megbeszéléseknek:

a két világhatalom vezetői tehát komolyan veszik a stratégiai fegyverek korlátozásáról szóló tanácskozásokat.

A SALT-tárgyalások megnyitójának napján, csütörtökön kellett volna elhangzania Nixon televíziós beszédének is, amely a vietnami politikával kíván foglalkozni. Az elnök azonban elhalasztotta ezt a beszédet, mondván, hogy nem akarja a közfigyelmet elvonni, amikor az amerikaiakat az Apollo 13. űrhajósainak sorsa érdekli.

Az amerikaiak jó részét azonban — noha természetesen legalább úgy szurkolnak Lövették szerencsés visszatéréséért, mint a nem amerikaiak is, világszerte —,

nagyon is érdekli Vietnam sorsa is, és az amerikai katonák sorsa Vietnamban.

Erre mutat az a nagyszabású tüntetéssorozat, amely az USA jó néhány nagyvárosában szerdán lejátszódott.

Bostonban és Chicagóban, New Yorkban és Cleveland* ben, de még Washingtoniban is — a fővárosban a törvényhozás épülete előtt— ezrek és ezrek vonultak feä ezen az áprilisi moratórium- napon, hogy tiltakozzanak a

DAR ES SALAAM

Csütörtökön, az el nem kötelezett országok Dar es Salaam-i konzultatív értekezletének negyedik napjáíi a résztvevők megoldást találtak az úgynevezett „képviseleti” kérdésre. A hatvan ál nem kötelezett ország tanácskozó küldöttségei felkértéle hait afrikai felszabadítási mozgalom és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselőit, nyilatkozzanak a konferencia résztvevői előtt. Ezt követően azonban el kellett hagyniuk a tanácskozó termet Az értekezlet egyik

vietnami háború további folytatása ellen és követeljék valamennyi amerikai katona mielőbbi hazahozatalát IndokínábóL

mot vezényeltek a tön- Sok helyütt rendőrroha- tetők ellen, könnygázgránátokat dobtak közéjük és számos letartóztatásra is sor került.

A csütörtöki nap gazdag nemzetközi híranyagából ösz- szefoglalórik befejezéseként hadd ragiadjunk ki még egy örvendetes újságot: tájékozott athéni források szerint Theodorakisz családja — felesége és két gyermeke — szombaton állítólag elhagyhatja Görögországot és csatlakozhat az immár Párizsban élő nagy művészhez.

A Sunday Times című tekintélyes angol hetilap legutóbbi számában arról ír, hogy az athéni junta vezérlő csillaga újabban Janus.

A civil ruhás görög ezredesek kezdenek kétarcú politikát folytatni:

az elnyomás, a terror és a kegyetlenség mellett — főleg külföldi használatra — jóakaratának, élnézőnék is próbálnak mutatkozni. Szükség van erre, mert a rezsim fasisztáid jellege miatt mind nagyobb külföldi nyomás nehezedik Papadopuloszékra.

szóvivője közölte, hogy adél- vietnamd ideiglenes forradalmi kormány képviseletének kérdése további tanácskozásokat kíván. Elmondotta továbbá, a küldöttek határozták arról, hogy az értekezleten való részvételt attól teszik függővé, hogy az illető ország nem áll-e katonai szövetségben valamelyik nagyhatalommal. Ez a határozat kizárja Pakisztán részvételét, amely — mint ismeretes — a SEATO és a CENTO tagja,

(UPD

Elment a magyar falu legendás embere, a gyepsoriak hűséges szószólója, a mai magyar irodalom élvonalbeli mestere, életének hetvennégyedik évében elhunyt Veres Péter,

Ha valaki egy távoli kontinensen csak az ő sorsát, az ő műveit ismerné a magyar haza tízmillió lakosának életéből — gondolataiból, az tisztán és árnyaltan látná a XX. század honi küzdő parasztságának történelmi útját és helyzetét. Veres Péter a komor társadalmi szélsőségek világában született. Balmazújváros hiába épült a roppant tágasságé Hortobágy peremére, a kétkezi ember ott is gyötrőn szegény volt. Veres Péternek is már a negyedik elemi után munkába kellett állnia. Gorkiji- an hányatott ifjúsága során volt kiskondás, gulyásbojtár, napszámos, dolgozott a vasútnál pélyamunkáslkónt, aratónak szegődött a Sem- sey-uradalomba... és fiatalon megismerte a proletariátus igazának Marx által megfogalmazott igéit. A szociáldemokrata párt balmazújvárosi földmunkás szervezetének tagjaként került közel a szocializmus elméletéhez. Az ott megismert gondolatok és saját életének lázitó tanulságai késztették arra, hogy azok sorába álljon, akik vállalták a harcot a magyar feudalizmus ellen.

Már a Tanácsköztársaság idején jószívvel és minden erejével, tehetségével vállalta a forradalmi közösség szolgálatát. Tagja lett a helyi földosztó bizottságnak, direktóriumnak, munkástanácsnak. A reakció ezért élőbb másfél éves romániai internálással, majd midőn onnan kiszabadult és hazatért, egy évi börtönnel sújtotta.

Aligha volt még egy magyar író a két világháború közötti Magyarországon, aki a Veres Péterhez hasonlóan társadalom alatti helyzetben, az önművelés és önkifejezés hasonló eredményeit érte volna el. Népes család eltartásának gondjával a vállán, csendőröktől, bíróságoktól zaklatott parasztemberként is országos figyelmet keltő íróvá és közéleti emberré emelkedett. Az Alföld parasztsága, a Számadás és a Gyepsor című könyvei széles körben ismertté tették Veres Péter nevét. Veszélyes ellenfelükre ismertek benne a hatalom emberei — a tollal és az élő szóval egyaránt pompásan bánó harcostársra a márciusi fomt vezetői.

Hazánk felszabadulása szinte népmeséi fordulatot hozott az egykori balmazújvárosi szegényparaszt életébe is. Az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökeként ő irányíthatta az általa annak idején oly merészen támadott nagybirtok- rendszer szétzúzását. Elnöke volt a falusi szegénység egy részét magába ölelő Nemzeti Parasztpártnak, tagja az országgyűlésnek, miniszteri posztokat töltött be, az írószövetség elnökévé választották. Az új Magyarország közéletének egyik legtevékenyebb vezető személyisége volt.

Az állami szolgálatból visszavonuló népírói-köz- írói tevékenysége még színesebbé, szélesebb arányúvá lett, mint amilyen negyvenes éveiben volt. A próbatétel, a Pályamunkások, Az almáskert és főként a Balogh család története című trilógiája a szocialista magyar irodalom nagyhatású dokumentuma.

Veres Péter szinte halála napjáig szívósan művelte önmagát. Elemi vitatkozó ereje, emberiK tisztessége, széles látóköre még bírálóiból is tiszteletet váltott ki. Személyében tisztatollú írót, kipróbált, hűséges tehetségű közéleti férfit és gondolkodót, felejthetetlenül puritán embert gyászol az ország.

Az el nem kötelezettek értekezlete

Lenin a pedagógiáról

Szemelvények egy nagyobb tanulmányból

Száműzetéséből 1900-ban tér vissza, hogy annál keményebben szálljon szembe a rendszerrel. — Első tevékenysége, hogy egy harcos újságot szervez: az „Iszk- ra”-L — Közben azonban megragadott minden lehetőséget, hogy a tömegek szemét felnyissa. Ezt a célt szolgálta az „Alkalmi megjegyzések” cimű cikke is. Bár az OSZDMP 1898-ban megalakult, programja azonban nem volt. Első feladatának Lenin azt tartotta, hogy még a II. kongresszus előtt vitában döntsék el, hogy mit is akarnak. Ekkor — 1902 — jelenik meg a „Mi a teendő” című könyve. E könyvében is a sokoldalú meggyőződést, nevelést sürgeti és húzza alá. Az önkényuralom minden téren való leleplezését kell megszervezni és az ezzel járó felelősséget vállalni is. 1903. július 17-én megnyilt az OSZDMP IX. kongresszusa. E kongresszus jelentőség ge óriási. A „Szovjetunió Kommunista Pártja” születése ez. Az itt elfogadott program — maximális—minimális — a célt jelölte meg. Az elfogadott program nagy mozgósító erőt jelentett nemcsak politikai, vagy ideológiai, hanem kulturális és közoktatásügyi vonatkozásban is. — Pontjai között olvashatjuk: „10. Az egyház és az állam, az iskola és az egyház különválasztását; 11. Az általános ingyenes és a 16. életév betöltéséig kötelező oktatást; a szegény gyer- m-’-Mf (iioimr>74®ét. rnházását és tanszerekkel való ellátását állami költségen.” (A marxista ped. történet I. 208. oldal.) Lehet tehát célul tűzni az „ingyenes” oktatást, de nem „feudális” alapon, hanem szocialista módon — kedves Juasakov úr.

— Ezt „adta” Lenin a na- rodnyik „utópia” helyett Ez igen világos, mindenki részére érthető, mozgósító hatása volt a tömegre.

Lenin ebben is példát mintát, hogyan kell felhasznál: ni a párt dokumentumát amikor megírja falust

szegénységhez” című brosúráját, melyben a program fent idézett 10. és 11. pontját népszerűsíti.

Az 1903-ban megtartott OSZDMP II. kongresszusa után az ott elfogadott program „mozgósított” minden irányban. A fő cél természetesen politikai irányú, ennek rendeli alá az összes többi kérdéseket. Bennünket most a közoktatás kérdése érdekel, s ezért figyelmünket most ez irányba fordítjuk. Lenin az, aki érzékeli, hogy a tanulóifjúság körében megélénkült a forradalmi öntevékenység. Ebben a forradalmi fellendülés időszakában Lenin külön gondot fordít az ifjúság nevelésére, a párt befolyásának növelésére, a marxizmus mind szélesebb kiterjesztése az ifjúság körében. Két év alatt több ilyen irányú kritikai megjegyzést ír az ifjúsághoz. Legjelentősebbek: „A forradalmi ifjúság feladatai” — „Üj feladatok és új erők" — „Határozati javaslat a tanulóifjúsághoz való viszonyról” és mások.

A párt számára rendkívül fontos volt, hogy az if'úság körében hogyan alakul a párt befolyása. A tanulóifjúság rétegződésének elemzését Lenin végzi eL A kiindulási alapot Leninnek a „Sztugyent” első száma adja, ahol a diákságot 4 csoportra osztja. — Ezek elemzése alapján Lenin kimutatja, hogy valójában nem 4, hanem 6 politikai csoportról lehet és kell beszélni, úgymint; „... a reakciósok, a közömbösek, az akadémis- ták, a literálisok, a szociál- forradalmárok és a Szociáldemokraták.” (A marxista ped. tört I. 220. oldal.) Kérdés — mondja Lenin —, hogy nem véletlen-e ez a csoportosulás? Lenin — határozott nemmel válaszol. A diákság körében szükségképpen meg kell lenniük azoknak a csoportoknak, amelyek a társadalomban megvannak. Akkor talán osztályok? Nem! Bár — mondja Lenin — „az osztálytagozódás természetesen a politikai csoportosulás legmélyebb alapja; végeredményben persze mindig ez határozza meg ezt a csoportosulást. De ez a mélyenfekvő alap csak a „történelmi fejlődés” folyamán tárul fel, mégpedig abban a mértékben, amelyben fokozódik e fejlődés részvevőinek és alakítóinak tudatossága.” E rövid sorokban Lenin megfogalmazza azt a- társadalmi mozgást, amely a régi, a meglevő és az új csoportok egymással szembeni ellentétét fejezi ki. eev meghatározott történelmi ezakasrhan. Ebben a társadalmi leien*''!;

szerenet tölt be a diákság, mint .as Értelmiség legfogékonyabb része. . — amely a legpontosabban tükrözi vissza és fejezi ki az osztályérdekek és a oolitikai csoportosulások fejlődését az egész társadalomban”. (A

marxista ped. tört. I. 220. oldal.)

A fentiek tisztázása után elemzi a diákság körében végbemenő vitát és kimutatja, hogy a szociáldemokrata diáik, aki szakit minden más irányzattal és párttal és egyedüli elvként a szocialista, marxista elveket vallja és ellene van az „általános politikai mozgalomnak”, helyesen cselekszik. — Azt viszont, hogy ellene van az „általános politikai mozgalomnak”, nem jelenti azt, hogy szakítson az általános diák- és kulturális szervezetekkel. Sőt! Itt az alátalános diák- és kulturális szervekben egyre több tévelygő, közömbös diákot kell megnyerni, itt kell „dolgozni”, hogy mind szélesebb körben nyerjék meg a diákságot a tudományos szocializmus, a marxizmus számára!

Az 1905-ös év a forradalmi fellendülés éve. Lenin éles szeme látja, hogy érlelődik a forradalom és mozgatja a párt katonáit, hogy kellően készüljenek fel erre. Az oktatás és nevelés olyan időszakához érkezett az orosz nép, amikor a marxizmust nem elhanyagolva, e „forradalmi áradatot” be kell fogni a szociáldemokrata mederbe.” ... mert — mondja Lenin az „Üj feladatok és új erők” című munkájában — az új patakok azonnal befolyást keresnek és ha nem találnak szociáldemokrata medret, be- leömlenek a nem szociáldemokrata mederbe.”

*

Igen jól és világosan tükröződik Leninnek „A tanulók nemzetiségi összetétele az

orosz iskolákban” és a „Még- egyszer az oktatásügy nemzetiségek szerinti szétválasztásáról" című munkáiban, hogy mint fonódik össze Oroszország iskolaügyének bírálata, a szocialista forradalom utáni pedagógiai nevelési feladatokkal.

A vitát a nacionalisták „kulturális-nemzeti autonómia” követelésével robbantották ki, amelyre Lenin válaszol1. A válaszát a szentpétervári tan- kerületre, és Szentpétervárra vonatkozó adatok feldolgozásával elemzi, amelyben kimutatja, hogy a tankerületben összesen 31 nemzetiségű, a városban 22 nemzetiségből tevődik össze.

Hogyan biztosítsa egyenjogúságát, a nemzeti kultúra fejlesztését pl. Péterváron „a 3 örmény”, az „1 holland”, a „2 román”, a „4 olasz” stb. nemzetiségű? — Bebizonyítja, hogy lehetetlen ezeknek a nemzetiségeknek a különválása. „...Igazi demokráciában az iskolák nemzetiségiek szerinti szétválasztása nélkül is teljes mértékben biztosítható az anyanyelven történő oktatás...”

A nemzetek egymástól való elhatárolása, a nemzetek szétválasztása, egy államon belül reakciós. Mi marxisták arra törekszünk, hogy „egybeolvasszuk” ,,... a teljes demokrácia révén” biztosítsuk a nemzetiségek békés együttélését.

Ugyancsak a „jövő” emberének a „kikovácsolásán” munkálkodik Lenin „Az ifjúsági internacionálé” című munkájában is, amikor arról beszél, hogy az ifjúsági szövetség önállósága mellett foglal állást, mert e nélkül az önállóság nélkül sem jó szocialistákat nem képes soraiból kinevelni, sem arra nem képes felkészülni, hogy a szocializmust előbbrevigye.” Mikus László