Népújság, 1970. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

«998»$ Seg^édféma; Á differenciálás & nyereségrészesedések ki­űzetése előtt vezetői berkek­ben szinte általános beszéd­téma volt a differenciálás, s azóta is gyakran szóba kerül, .hiszen nemcsak évi egy al­katommal szeretnék alkal­mazni. Többé-kevésbé teljes az egyetértés abban, hogy a régebbi egyenlősdi helyett végre kerüljön előtérbe a tényleges teljesítmény, az ér­dem szerinti bérezés. Azok­nak legyen időről időre vas­tagabb a borítékjuk, akik a közös feladatokból nagyobb részt vállalnak, végeznék. Az elvet megis nehezein tudják érvényesíteni. Noha a részesedésekre az idén lényegesen kevesebb panasz volt mint tavaly és korábban, teljes elégedett­ségről még korántsem bizo­nyosodhattunk meg, s a ha­vi fizetésekről, hóközi jutal­makról, havi, negyedéves prémiumokról ma sem be­szélhet mindenki megnyug­vással Miután a tökélete­sebb differenciálással nem minden esetben lehet talál­kozni. A kérdés hallatán sok ve- sefcő 'vakarja a tarkóját, _s valósággal beleizzad a témá­ba. Mert, hogy úgymond, a legjobb akarat mellett sem könnyű különbségeket tenni az emberek között. Való, igaz, de csak akkor =*- ha felszínesen foglalkoz­nak a megoldassál, s a szá­mításba vehető kritériumo­kat leszűkítik. Különben — aligha kell ezt bizonygatni — igenis lehet válogatni a dolgozók kozott, az érvek széles skáláját tudnák fel­használni egy-egy 1 ember mellett, vagy " éppenséggel ellen. Leggyakrabban — és leg­könnyebben — a végzettség és a szolgálati idő alapján tesznek különbséget a dol­gozók között. Nos, ez önma­gában nem is baj, hiszen nyilvánvaló, az oklevél töb­bet jelent mint a szakmun­kás-bizonyítvány, a techni­kusi képzettségnél magasabb a diplomás végzettség, s aki két-három > éve dolgozik a vállalatnál, még kevesebbét tett ott a közöshöz, mint aki öt, tíz, tizenöt, huszonöt esztendeje végzi a feladatát munkaadójánál. Ám az is igaz, hogy olykor egy ügyes kezű, nagy gya­korlatú szakmunkás többet ér a technikusnál, vagy egy másik technikus mérnöki szinten dolgozik hosszú ide­je. S előfordulhat, hogy egy- egy újabb ember, a „bemu­tatkozás” után sem lazít, vi­szonylag kevesebb szolgálati ideje alatt is tett már any- nyit az ,^asztalra”, mint a ré­gebbi dolgozó, évek hosszú során át. Sok olyan újabb ember van, aki általánosság­ban a legjobbat, legtöbbet adja, és sajnos jó néhányan vannak még azokból, akik­nek úgyszólván egyetlen ér­deme, a puszta hosszabb szolgálat. A hosszabb szolgá­lat — középszerű, vagy tör­ténetesen minimális igyeke­zettek S helyes lenne azt is Hgyelem.be venni, hogy még az 'azonos képességű, egyfor­ma teljesítményt nyújtó, ugyanannyi ideje dolgozó emberek sem kaphatnak mindig egyenlő fizetést, ju­talmat, mivél számos esetben nem azonos körülmények kö­zött végzik mindennapi mun kájukak Semmiképpen sem dicséretes például hasonló keresetet biztosítani az ál­landóan egy ,és mindig há­rom, vagy éppen két műszak­ban dolgozóidnak, hiszen az egyik szembetűnőén kényel­metlenebb körülmények kö­zé van kényszerítve, kétség­kívül nagyobb fáradsággal jut a pénzéhez mint a másik. Hasonló a helyzet a szabad­ban vagy az épületen belül foglalatoskodó, sepregető, pa­kolászó segédmunkásoknál, az automata gépek előtt ülő emberek és a nehéz fizikai munkát végző anyagmozga­tók esetében. Ilyen és hasonló példák özönét lehetne sorolni még annak bizonygatására, hogy igenis bőven tehetnénk kü­lönbséget a végzett munkák alapján, g feltétlenül keresni is kell azokat a módokat, amelyek ezt kifejezésre jut­tatják, nagyobb realitást biz­tosítanak a keresetekhez. Alaposabb elemzéssel min­denütt megtalálhatják a szükséges támpontokat, az eddigieknél igazságosabban oszthatják el a pénzt a dol­gozók között, a borítékokat ki-ki nagyobb megnyugvással veheti a kezébe. S a munkahelyeken mind­ez csak nagyobb kedvet, egészségesebb légkört teremt­het, Győni Gyula Múlt és tavasz. (MTI foto — Járay Rudolf felvétele) Tavaszi munkák Csányban Összhangban az Időjárással A esányi Búzakalász Ter­melőszövetkezet azok közé a közös gazdaságok közé tarto­zik, amelyek a kedvezőtlen tavasz ellenére is lépést tud­tak tartami a naptárral. — Igen, szerencsés hely­Csaknem 145QOO általános iskolás jelentkezett továbbtanulásra Elkészült az 1969—70-eg tanévben végző általános is­kolások továbbtanulásra je­lentkezéséről az első, még nem végleges statisztika. A felmérésből kitűnik, hogy az általános iskolák 166 527 VIIl-os diákja közül 144 070 kíván továbbtanulni. Gim­náziumba 25 774-en, szak- középiskolába 38 887-en kér­ték felvételüket, 75 827 fiatal szakmunkástanulónak, 4482 pedig egyéb helyre jelentke­zett. A tavalyi adatokkal össze­hasonlítva megállapítható, hogy a középiskolákba je­lentkezők száma 0,3 száza­lékkal csökkent, a szakmun­ka ;.ánuió-i3kolákba pályá­zók aránya viszont 43,4 szá­zalékról 45,5 százalékra emelkedett. A gimnáziumok­ba kevesebben kérték felvé­telüket, mint ahány hely rendelkezésre áll. Ezzel szemben a szakközépisko­lákba (első helyen) 22,7 szá­zalékkal többen jelentkeztek, mint ahány tanulót felvehet­nek. A fizikai dolgozók VIII.-os gyermekei közül , 84.4 száza­lék, a nem fizikai foglalko­zásúak gyermekeinek sorai­ból pedig 97,1 százalék kíván továbbtanulni. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a városi gyerekek na­gyobb hányada 'középiskolá­ban, a falusi gyerekek csak­nem 50 százaléka szakmun­kástanuló-iskolában szándék­szik tanulmányait folytatni, A középiskoládba . jelent­kezetteknek 31,6 százaléka , ■— 20 450 fiatal — kár kollé­giumi (diákotthoni)' elhelye­zést; döntő több? 'gben olya­nok, akik falud iskolákban vér ;lk a VIII. általánost. (MTI) zetberr vagyunk — mondja Juhász Árpád. főmezőgaz­dász —, hiszen időben el tudtuk végezni az aktuális munkákat. Borsóból 110 hol­dat, tavaszi árpából több, mint 200 holdat vetettünk s ezen a héten még' a földbe kerül a hiányzó lucerna és vöröshere is. Ezután már csak a kukorica lesz hátra, de azt huszad'ka előtt sem­miképpen sem akarjuk el­vetni. — Minek köszönhető, hogy zavartalanul haladtak a munkákkal? — Elsősorban annak, hogy a termelőszövetkezeti gazdák kiválóan dolgoztak, más­részt pedig annak, hogy a jó időnek szinte minden percét kihasználtuk. Külön szeren­csénk, hogy földjeink egy része homoktalaj, s ha a fe­kete:. földön nem lehetett dolgozni, akkor a homokon folytatjuk a munkát. — Az, idö'árás befolyásol­ta-e a vetésszerkezetet? — Igen. Eredetileg például csak hetven hold korai, ét­kezési zöldborsót akartunk Ljudmiita Kunyeslcafa: a ® f® * f f•vf Lenrn do.gozi szokat: an 9. Tengerentúli barátok majom és csodálkozva bámul egy 'emberi koponyára, nyil­ván az evolúcióról „töpreng”. A szobor Hammer ajándéka. Ez a vállalkozó a 29-as évek­ben az Uraiban több azbeszt­feldolgozó üzemet épített, Moszkvában pedig ceruza­gyárat létesített. Mr. Ham­mer hosszú évekig Oroszor­szágban élt, többször felke­reste Lenint, majd kétszer járt a Kremlben levő mú­zeumban. Mr. Hammer jól tudott oroszul és szívesen beszélt emlékeiről. Lenin nem titkolta vendége előtt, milyen nehéz az ország hely­zete és örömmel fogadta az üzletember ajánlatát, hogy 1 millió tonna púd gabonát vásárol külföldön Oroszor­szág számára. Beszélgetés közben Lenin az iránt érdek­lődött, milyen módszerrel ta­nul Hammer oroszuk „Ismerőseim összeírták a leggyakrabban használatos szavakat és kifejezéseket, én pedig naponta tucatnyit meg­tanulok ezekből” — vála­szolt Hammer. — „Én is majdnem ugyanígy tanultam meg angolul, amikor Lon­doniban éltem” — mondta Lenin. 1922 februárjában Vlagyi­mir Iljics levelet kapott egy elektronikával foglalkozó ki­váló amerikai tudóstól, Charles SteinmetztőL „Ked­ves Mr.' Lenin! Éleik az alka­lommal, hogy Mr. Loszev hazatér Oroszországba. Sze­retném kifejezni elragadtatá­somat az iránt a rendkívüli munka iránt, amelyet a szo­ciális és gazdasági helyreál­lításért Oroszország ilyen rendkívül nehéz körülmé­nyek között Végez. További 1920. október 25 én ke­reste fel Vlagyimir Iljicset Washington Wanderliep ame­rikai gyáros. Az Egyesült Ál­lamok és Oroszország gazda­sági kapcsolatairól és a kamcsatkai kőolajkoncesszió megteremtésének lehetőségé­ről tárgyaltak. 1921 nyarán Lenin France marylandi sze­nátort fogadta, november 28- án pedig Christiansen ame­rikai közgazdász, a neves po­litikus tárgyalt vele. Chris­tiansen 1920-ban elnökjelölt*, volt. A találkozó emlékét több fénykép őrzi, amelyek a Nép­biztosok Tanácsa elnökének dolgozószobájában készültek, s egy rövid filmfelvétel a Kreml egyik terén a beszél­gető Leninről és Chrisüan- senről. Ezek a találkozók módot adtak Leninnek ah­hoz, hogy kiderítse, miként vélekednek a hivatalos és az üzleti körök a Szovjetunió­val folytatandó kereskede­lemről. Ez a kereskedelem .lassan, de mégis megindult. Svédországból Siemens-tele­fonkészülékek és mozdonyok érkeztek. Németországból „hjdrotőzeg-termelésihez” szükséges berendezést vásá­roltak. Szovjet mérnökök in­dultak Finnországba, Svéd­országba, Dámába és Kana­dába. hogy a helyszínen ta­núimé»"- szák a tőzegkiter­. ti dszereit. Armand Hammer, amerikai üzletem­ber saj. kezdeményezésből .... az Egyesült Álla- ‘roszorezagba. íolgozószobá'ában, p ta 1 asztalon áll egy la mely mindig fel­kelti a látogatók érdeklődé­se.» Dar kön v vén ül egy sikereket kívánok önn-s töretlenül hiszem, hogy el is érik ezt. Mindig örömmel tölt él, ha technikai, elsősei ban elektrotechnikai téren erőrri- höz mérten tanácsokkal : se­gíthetem Oroszországot. Hi­ve, Charles Steinmetz!” Hosszú ideig utazott az óceá­non át a levél, amelyét a ha­zatérő Loszev mérnök vitt Leninnek. Vlagyimir Fjics )•>„••• *>• «— - /■ ........... z sanövszkijjal és Ludvig Mart eresszel. Áprilisban vá­laszolt Lenin a levélre. A ■ válasz egvebek között a kö­vetkezőket foglalta magá­ban: „Különösén szeretném megköszönni ajánlatát, hpgy tanácsaival segít Oroszor­szágnak. Mivel Szovjet-i Oroszország és az Egyesült Államok1 között nincsenek hivatalos, törvényesen elis­mert kapcsolatok, ez rendkí­vüli mértekben megnehezíti ( mind számunkra, mind az ön számára javas1 a tónak gyakorlati megvalósítását, engedőimével nyilvánosságra hozom az ön levelét és váta- ' szómat, abban a reményben, hogy Amerikában, vagy azokban ’ az országokban, — amelyek kereshet-’mi FgvesCilt Áramokkal csak­úgy, mint Oroszországgal, so­kan élnek, akik segíthetnek (információkkal, oroszról an­golra fordítással) önnek hogy megva^i-ítsa tervét és támogassa a Szovjet Köztár­saságot. Legjobb, testvéri kí- vár>«ága'mot küldöm, az ön — Leninje”. A7. amerikai tudós és a szovjet kormányfő a levelek rriellett fényképet is kül­dött egymásnak.. Hosszú ide­ig nem sikerült megtalál­nunk Steinmetz fénykénét, de nemrégiben előkerült. A pro­fesszor azt írta a fényképre: „Leninnek, az új és legjobb világ vezc ónok. Elragadta­tással iés tisztelettel, Charles Steinmetz”. C ’ -r-.n-) Figyelmesen hallgatja vendége it. vetni, de amikor hallottuk, hogy a Dunántúlon nagy hó­viharok voltak nem is olyan régen, akkor ezt megemel­tük 110 holdra. Az időjárás következtében a zöldborsó­nak az idén jó ára lesz s md kihasználjuk a lehetőségeket. Tavaszi árpából viszont csak kevesebbet tudtunk vetni, de kukoricával pótoljuk. Egyéb­ként ezen túlmenően az idén alaposan csökkent a kerté­szet területe, mivel sem munkaerő nincs elegendő, sem pedig a biztonságos ér­tékesítés nincs megoldva. Növekedett viszont az őszi árpa területe s ez perspek­tívában feltétlenül szüksé­gesnek mutatkozik, mert egy 208 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep épül szö­vetkezetünkben. A szarvas- marhák számára pedig biz­tosítani kell a takarmányt. — Mi újság a kertészet­ben? —- A talajt már előkészí­tettük a görög-, és a sárga­dinnye, a tök és a paradi­csom alá. A kikelt palánták fejlettsége is jó és ha az időjárás megengedi, akkor rövidesen ki is ültetjük a tök, a paradicsom és az uborka egy részét. —- A gazdálkodásban mi­lyen változásokat terveznek? — Hármas célkitűzésünk van, elsősorban o’yan növé­nyeket akarunk termeszteni, melyeknél megvalósítható a komplex gépesítés, az állat- tenyésztésnél a kevés embert igénylő telepeket akarjuk ki­építeni, végezetül a kerté­szetben intenzívebb mód­szereket szeretnénk bevezet­ni Látszólag ugyan ellent­mondás van a kültéri es nö­vénytermesztés és a belter­jes kertészkedés között, azon­ban ez csak látszólagos. A hármas célkitűzés megvaló­sítása még inkább összhang­ba hozzai az ágazatokat. A tavasz tehát új terve­ket, űj elképzeléseket is ho­zott a csánylakrak. Remél­hetően minél előbb meg is valósulnak. ________K. L. Kéz besítik <az ts; nyurdííoltrői szőlő határosalot A nyugdíjak felemelésével kapcsolatos kormányhatáro­zat végrehajtása során a SZOT Nyugdíjfolyósítási Igazgatósága az új nyugel­látási összegek megállapítá­sáról határozatot küld az érintett nyugdíjasoknak. A határozatokat a posta- hivatalok a jövő héten, áp­rilis 21. és 23. között kap­ják meg. A Postavezérigaz­gatóság utasította az illeté­kes postahivatalokat, hogy a határozatokat a hivatalhoz való beérkezéstől számított két napon belül valamennyi nyugdíjasnak kézbesítsék. im áprllia 16., mütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents