Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Rjää& 'KOSSUTH 8.20 Kedvelt régi melódiák (.00 Tudományos körkép (.25 Népek zenéjéből 10.05 Zenekari muzsika 11.09 Regényepizódok 12.30 Melódiakoktél 13.39 Elbeszélés 14.00 A Budapesti Fúvósötöe Játszik 14.35 Nóták 15.10 Énekkari híradó 15.40 Barlay Zsuzsa érteké 16.05 A Körmendi-együttes műsorából 16.18 Vendégségben 16.33 Népdalgyűjtő úton 17.15 Operettdalok 17.23 Kerekasztal mellett 17.53 Operacsillagok, operaslágerek 16.23 Háromszor három . ,i 13.33 Tiszán innen. Dunán hK 21.40 Könnyűzene 22.20 Köszöntjük • 78 éves Vásárhelyi Zoltánt *2.48 Népi zene 23.10 Századunk mesterműveft« o iű Filmzene PETŐFI * 05 Operaáriák 9.00 Kamarazene 9.40 Riport 12.00 Zenekari muzsika 13.03 Pécsi stúdiónk jelentkezik 13.20 Román művészek operaíelv. 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig... 18.10 Rádióegyetem 18.40 Dalciklus 13.01 A Stúdió u. Játszik 39.25 Virágénekek 19.44 Miről Ír a Társadalmi Szemle? 20.28 A mi előadóink 21.28 Iliász. R.-változat 22.40 Bartók-művek 23.15 Tánczene MAGYAR í.io rrv 18.10 Ipari vitaműsor 18.40 Írók. könyvek, kritikusok 18.50 Esti mese 19.00 Nők félórája 19.35 RiportfUm 20.00 Tv-hiradó 20.20 Pamir ’69. 20.50 Elveszett illúziók. 6. 21.45 A Tv Galériája '22.25 Tv-hiradó POZSONYI 17.15 Ifj. magazin 18.05 A Tátra és a nagyvilág 19.00 és 22.00 Tv-híradó 19.35 A kassai stúdió műsora 20.05 Kis filmtörténet Egerben este 7 órakor: JANOS VITÉZ (Moltere-bérlet) *GR7 VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Bűbájosok :grj brody: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fel 8 órakor. Ködös éjszaka GYÖNGYÖSI PUSKIN3 Bűbájosok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Minden eladó FÜZESABONY: Kötéltánc OEUED 8YEIRT Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: U-10.) Rendelés gyermekek részére is. Sági István cs Berényi Sándor a vádlottak padján. (MTI foto — Friedmann Endre feiv.) Bíróság előtt a rendőrgyilkosok Sági István a vádirat sze­rint szabadságvesztésének a letöltése után munkakerülő életmódot folytatott, soroza­tosan követett el bűncselek­ményeket. Fegyveres, tiltott határátlépés végrehajtása céljából 1969. október 16-án beszervezte Berényi Sándort és az öccsét Ezt követően sorozatosan v bűncselekmé­nyek sokaságát hajtották végre együtt A rendőrség elfogató parancsot adott ki ellenük. 1969. október 24-én Sági és társai lopott gépko­csin a határ felé menekültek a rendőrség előL Üldözés közben Sági felszólította Be­rényi Sándort, lőjön a nyo­mukban levő rendőrségi gépkocsira. Berényi lőtt, de a lövése nem talált. Körül­belül 15 km-es hajasa után a vádlottak gépkocsija meg­rekedt a laza földúton. A rendőrök kb. húsz méterre megközelítették a gépkocsit, amelyből Sági és Berényi ki­ugrottaki Sági a rendőrök felszólítása ellenére futásnak eredt és visszakiáltott Beré- nyinek, lőj! Berényi erre több lövést adott le, máso­dik lövése szíven találta Börcsök András rendőr őr­mestert, aki meghalt Beré- nyit elfogták, Ságinak azon­ban sikerült elmenekülnie. 1969. november 12-én Ko­lozsvárott a román rendőr­ség fogta el és 'adta át a magyar hatóságoknak. A vádlottak ügyét több napon át tárgyalja a Fővárosi Bí­róság. Nyeste Lajosné, Sarud: Panaszát kivizsgáljuk, kér­jük szíves türelmét. A ki­vizsgálás eredményéről le­vélben tájékoztatjuk. ’ B. Ernő, Eger: A Munka Törvénykönyve 30. §-nak 2. bekezdése sze­rint „a dolgozó a munkavi­szonyt azonnali hatállyal megszüntetheti, ha annak fenntartása életét, egészsé­gét, vagy testi épségét köz­vetlenül és súlyosan veszé­lyezteti”. Tehát ha ezt iga­zolni tudja, munkaviszonyát a felmondási idő betartása nélkül megszüntetheti. Az áthelyezéshez azonban még így sem köteles a vállalat hozzájárulni. Nyereségrészesedés a kol­lektív szerződésben foglal­tak szerint jár a vállalatok­nál. Általában az a gyakor­lat, hogy a letöltött év után fizetnek nyereségrészesedést, csupán a törzsgárdatagság- gal, vagy az eltöltött évek arányában járó pénzt nem kapják meg. Amennyiben a nyereséggel kapcsolatban van problémája, panaszával a vállalati egyeztető bizottság­hoz kell fordulnia. Nyugdíjas jeligére: Sajnos, nincs arra lehe­tőség, hogy nyugdíja fenn­tartása mellett teljes fizeté­sű állásba helyezkedjék el. Az új teljes fizetésű munka­helyen töltött időre nyugdí­ja szüneteltetését kell kér­nie. A nyugdíjasok évi kere­sete nem haladhatja meg a 6000 forintot. Kismama jeligére: A hozzánk beküldött ada­tok szerint jogosult a gyer­mekgondozási segélyre, mert rendelkezik a szülést meg­előző 18 hónapon belül 12 hónapi munkaviszonnyal, s munkaviszonyban állt a szü­lést közvetlenül megelőző időben is. Kérelmével a vál­lalathoz kell fordulnia. Vi­tás ügyekben a gyermekgon­dozási segélyben is a válla­lati egyeztető bizottság dönt­het. # Ifj. Kovács Ferenc, Bükk­szék: Köszönjük levelét, és vár­juk újabb beszámolóit a köz­ség életéről, eseményeiről. Farmost Vince, Egerbocs: Kérjük, közölje még pót­lólag, hogy vállalata üzemi kifizetőhely-e, vagy az SZTK egri igazgatóságától kapja meg táppénzét Második kér­désünk: az előre bedolgozott műszakokra megkapták-e a műszakbért? A kivizsgálást csak a hiányzó adatok isme­retében tudjuk megkezdeni. Furcsa takarékoskodás Százhúsz gyerek — bölcsódé.?, ás óvodás — gondját-baját, lel­kiismeretes, szerető nevelését vállalják nap nap után a petö- flbányat, vállalati otthonban szolgálatot teljesítő nők. Akik munkájáért újra meg újra ki is járnak az elismerő szavak a szülőktől. A maga módján az intéz­mény fenntartója, a Mátraalji Szénbányák, is megpróbálta fokozni a „köszönetétko­rábban rendszeres prémiumok­kal, havi 100—ISO forintos ösz- szegekkel toldotta meg az itt dolgozók keresetét. Mondani sem kell, hogy kinek-kinek föl jött a jövedelemkiegészités. hi­szen az itteni személyzet többsége szerény fizetésű no, még a tizennyolc éves mun­kaviszonnyal rendelkező fize­tése is csak 1300 forint. Ezek után talán azt sem ken különösebben hangsúlyozni, hogy egy idő óta milyen érzé­kenyen érinti valamennyiüket a — prémium váratlan megvo­nása ... A plusz-forintokat ugyanis, állítólag a vállalat gazdasági helyzetére való te­kintettel, az idén már vissza­tartják a bölcsődei, óvodai nőktől. Azoktól, akik sajnos nincsenek hozzászokva az egyéb jutalmakhoz, egyedül csak arra a kis prémiumra számíthattak. Ebből kalkulál­hattak odahaza, a „műszak" után jv. Természetesen nincs jogunk beleszólni a vállalat belső, pénzügyi dolgaiba, jól tudjuk, hogy a prémiumok megítélése az ottani vezetőktől függ — mégis megkérdezzük: a gaz­daságossági intézkedéseknek kt kellett terjedniük az emlí­tett intézmény dolgozóira? A vállalat egyetlen bölcsődéjé- nck, napközi otthonának dol­gozóira is? Azokra is, akik legféltettebb kincsükre, ' a gyermekekre vigyáznak, az apróságokat nevélik...? Aligha. Ügy véljük, hogy érdemes lenne ennek utánanézni a Mátraalji Szénbányák gyön­gyösi központjában — s köny- nyen visszalophatnák a 24 böl­csödéi, óvodai női arcára a mosolyt, a nagyobb elégedett­séget. Mivelhogy a petőflbd- nyal nők mostanában — ért­hetően — elég szomorúak ... (—ni) Mikor lett város Eger? Nemrégiben olvastuk a Népújságban, hogy Székesfe­hérváron a település várossá alakulásának ezredik évfor­dulóját a közeljövőben fog­ják megünnepelni, és sok­szor hallunk mostanában be­szélni arról, hogy több má­sik hely is milyen régen ér­te el a „városi rangot". Az ilyen dolgokon elmélkedve merült fel bizonyára sokak­ban itt is a kérdés: de mi a helyzet ezen a téren nálunk, ugyancsak mikor lett város a mi lakóhelyünk,, a nagy múl­tú, ősi Eger? Erre a kérdésre igyekszünk a következőkben válaszolni, amennyire a fennmaradt kró­nikák, szájhagyományok és — a középkori háborús idők következtében sajnos elég kevés számú — okiratok ezt lehetővé teszik. ★ Az Eger völgyének a vár­domb közelébe eső szakasza az ősidőkben mocsaras, ingo­ványos terület volt, a kör­nyező dombokat viszont min­denütt őserdők borították, így tehát nem véletlen, hogy (Mmmm Őrültség i i 2 A szobában elnyúj­tózott a félhomály, az árnyékok libegve kacskaringóztak a lámpa ernyője előtt, amikor megcsikor- dult az ajtó. Megfor­dultam. Fekete kö­penyes szikár férfi lé­pett be és csitító mozdulattal maga elé emelte a kezét. — Pszt. —• De uram... — Pszt. Elhoztam, — suttogta és szemé­ben lázas csillogás gyűlt. — Valami félreér­tés... — Itt van. Szétnyitotta fekete lebernyegét és egy lombikot tett az asz­talomra. A lombik alján színtelen, sűrű folyadék remegett. — Mi ez? Az idegen a fülem­hez hajolt, és foljJ- tottan ezt mondta. — Nitroglicerin. — Ee...ho... i-igen ...az ...ajtó... tessék... fáradjon... — Ez nitroglicerin — jelentette ki hatá­rozottam. — Tudom, ked­ves... izé... persze... ami úgy pukk. — Nem pukk — válaszolta keményen az idegen. — Nézze — eny­hült meg a hangja — ez a folyadék ugyanolyan sűrűségű, ugyanolyan fajsúly- lyal bír, ugyanolyan a szerkezeti képle­te, atomjainak, mo­lekuláinak ugyan­olyan a térbeli elren­deződése, mint az igazi nitroglicerin- neK. Még a színe is olyan. — Csak? — kér­deztem udvariasan. — Csak — nevet­gélt az idegen — csak, hihihi, csak ■nem robban. — Hogy mi? —y Most kezdtem csak igazán félni. Itt va­gyok a saját laká­somban, kiszolgáltat­va egy őrültnek. — Persze, nem robban, hehe, miért is rob­banna, ugyebár? Az idegen maga alá húzta a széket és íÁ'McUaa, leiüL — Szóval, maga sem érti? — Már hogyne ér­teném: kérem szé­pen — próbáltam a legmézesebb han­gomon beszélni, — ön feltalálta az új nitroglicerint, amely pontosan olyan, mint a hagyományos, csakhogy nem rob­ban. Tessék talán a találmányi hivatal perpetuum mobile osztályára fáradni. — ön őrültnek néz? — pattant fel a titokzatos látogató. — Hogy is mond­jam... — Ember, maga nem érzi, hogy a vi­lág további léte fo­rog kockán? Behunytam a sze­mem. — Ne kíméljen. Igaz, a májam egy kicsit duzzadt, pe­risztaltikám reny­he, de azért, mondja el nyugodtan. — itt ez a nitro­glicerin. Pontosan olyan mint az igazi, csak nem robban. dzabadáLmaztaloml Ezt követően meg­tervezem az új szu- pernehézbombézót, amely pontosan olyan mint az eredeti csak éppen szuperbom­bázni nem lehet ve­le, mert rajta lesz tárgyat; a lombikot, hidrogénbomba, amely pontosan olyan mint az erede­ti, csak éppen nem robban fel... Felugrottam. — Uram, de hi­szen... hiszen... ma­ga... a világ... Nem tudtam to­vább folytatni, mert elrohant. Az elkülönítőben láttam meg. Az ápo­lok szerint abszolút veszélytelen volt, mégis elkülönitöbe zárták. Naphosszat csendben ült és gug­golva elnézegette a cellájában levő két tárgyat,; a lombikot, melynek alján ott csillogott az általa feltalált nitroglicerin és a parányi föld­gömböt, amelyet a. lombik mellé állí­tott. Ezigethy András állandóan lakott helyek ek­kor nem alakultak ki ezen a vidéken. Az ' időszámítás előtti évszázadokban megin­dult népvándorlás sem ho­zott az Eger patak völgye te­lepülési viszonyaiban lénye­ges változást. Az egymást követő lovas nomád népek szokásos életmódjuknak meg­felelően inkább a közeli sík­ságok vidékén tanyáztak, er­dős, hegyes vidékre nem jöt­tek. A római birodalom sem terjedt ki idáig, így hát bi­zonyára tévedés egyes régeb­bi helytörténetírók azon ál­lítása, hogy időszámításunk első századaiban itt „Canda- num” néven város létezett volna. És végül nem kétsé­ges, hogy a honfoglalás előt­ti években — eltérően a Tár­ná és a Zagyva völgyétől — Eger környékén szláv telepü­lések sem voltak, az Eger fo­lyó völgye Szűcsig lakatlan volt A IX. század végén azután elkövetkezett a magyar hon­foglalás korszaka. A Verecke felől jövő magyarok hama­rosan birtokukba vették a Bükk—Mátra alji területe­ket is. Béla király névtelen jegyzője a „Magyarok csele­kedeteiről” szóló művében így emlékezett meg erről: .......Árpád vezér és övéi... to válbb menve eljutottak az Egur (Eger!) vizéig. Kunyhó­kat készítve több napig ott maradtak...” Az egri völ­gyet azonban a honfoglaló magyarság kezdetben még nem szánhatta meg nagyobb számban. A város keleti ha­táránál, Répástetőn előkerült nehány, a honfoglalás első évtizedeiből származó fegy­veres férfisír is azt bizo­nyítja, hogy ekkor itt még csak egy kisebb katonai egy­ség helyezkedett el az egri völgy ellenőrzésére. A X. század második felé­ből azután már családi te­metőket is ismerünk a vá­ros egy másik részén. Az 1899. évben a szomszédos Hajdúhegyen, a Szépasszony- völgy mentén újabb sírme­zőket tártak fel, amelyek nyilvánvalóan családi sírokat tartalmaztak. A hantok alatt, a férfi és női csontvárak mellett megtalált Romanos- Christoforos-, Constantinos- ezüstérmék (a 959—963. évek­ből!) pedig okmányként iga­zolják, hogy a X. szárad utolsó évtizedeiben — tehát most épen ezer ével! — kez­dődött meg nálunk a „pol­gári” lakosság betelepedése is, és ezzel elindult a város kialakulása! A tenyle^ee városépítés az Eger völgyében a XI. század elejéin vette kezdetét Ekkor (1006—1009 között) alapította meg itt a bölcs István ki­rály első óé püspöksége egyi­két, és az addig királyi bir­tokból adományozott terüle­tet az egyháznak. Ezt a tényt állítja és erősíti meg IV. Bé­la 1261-ben kelt oklevele is, amidőn a birtokadományok között „... Fel tarkan, Oltar- kan, Felnempti, Civítas Ag- riensis, Tyhemer, Thala mo- gor, Thala nogh, Moklar. 8tb., nevű helységeket említi. Az első komolyobb építke­zések az új püspöki székhe­lyen a hagyományok szerint az 1009—1010 években kez­dődtek meg. A munkálatok helyének önként kínálkozott az a völgy fölé hirtelen ki­ugró domb, amelyen ma is áll az ősi vár, hiszen ez nyújtotta a legbiztosabb vé­delmet Itt, ezen a helyen el­ső volt az egyházmegyei fő­templom megépítése. A ha­gyomány azt állítja, hogy el­ső királyunk személyesen gyönyörködött a munkálatok ­ban egy — a várdombtól északra fekvő — magaslatról, amelyet azután évszázadokon át „Királszé!d”-nék nevezeti, Eger népe... Az új székesegyház mellett természetesen elsősorban a püspök és a káptalan lakó­házai állottak, de itt települ­tek le a püspöki udvarhoz tartozó személyzet és kéz­műves jobbágyok is. A vár­domb mintegy 5 holdnyi te­rülete azonban nem tette le­hetővé a nagyobb arányú fejlődést, és ezért a város csakhamar tovább terjeszke­dett Igen, épült és szépült, annyira, hogy az egykorú írások szerint Eger az Ár­pád-korban már az ország „legrangosabb” városai kö­zé tartozott... ★ Így folytatódott azután a város sok örömmel, dicsőség­gel, de bizony gyakran vesze­delmekkel, pusztulással is te­li későbbi élete. Am mindez mér nem tar­tozik mai. a város keletke­zéséről szóló megemlékezé­sünkhöz. Most tehát csak az ezer év előtti időkre gon­doljunk vissza, és ne felejt­sük el majd mi sem megün­nepelni városunk keletkezé­sének közeli, nevezetes év­fordulóját! T-f «o*,* n ÚPflo]* 18RE március 12., csiiiéaSafc

Next

/
Thumbnails
Contents