Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

« Mire kmiilnek atlétáink ? Megyei mezeiíutó-bajnokság: március 22, Nagytálya Á téli alapozás és fel­készülés után lassan sor kerül a különböző szintű és fokú atlétikai versenyek­re. Az első komolyabb, me­gyei vonatkozású versenyt — Heves megye 1970. évi fel­nőtt, ifjúsági, serdülő, férfi ás női mezei futóbajnokságát — 1970 március 22-én 11 óra­kor a nagytályai repülőtér környékén bonyolítják le. A versenybíróság elnöke: Sper- lág'.i József, helyettese Kom­iéi Károly, titkára Guban- csi; Sándor. A bajnokság férfi felnőtt, férfi ifjúsági, fiú serdülő, női felnőtt, női ifjúsági és leány serdülő korcsoportokban ke­rült kiírásra. A nevezés ha­tárideje: 1970. március 19. (Sperlágh József Eger, Baj- csy-Zzsilinszky u. 6., Gyógy­szertári Központ.) Pályabajnokság Egerben Heves megye 1970. évi fér­fi és női felnőtt, ifjúsági, ser­dülő A kategóriájú pálya­bajnokságát az egri stadion- oan május 2—3-án rendezi meg a megyei atlétikai szak­szövetség. A versenybíróság elnöke Gallovits László, he­lyettese Komiéi Károly, tit­kára Sperlágh József. Az el­ső nap versenyszámai. Férfi felnőttek: 100, 400, 1500 m, 110 gát, 3000 m akadály, tá­volugrás, rúdugrás, súlylö­kés, gerelyhajítás. Férfi if_ júságiak: 100, 400, 1500 m, 110 m gát, távolugrás, rúd­ugrás, súlylökés, gerelyhají­tás, kalapácsvetés. Fiú ser­dülők: 100, 400, 2000 m, tá­volugrás, rúdugrás, súlylö­kés, gerelyhajítás. Női felnőt­tek: 100, 400 m, magasugrás, súly lökés. Női ifjúságiak: 100, 400, magasugrás, súlylökés. Leány serdülők: 100, 600 n>, magasugrás, súlylökés. A második nap műsora. Férfi felnőttek: 200, 800, 5000 m, 400 m gát, magasugrás, hármasugrás, diszkoszvetés, kalapácsdobás. Férfi ifjúsági­ak: 200, 800 m, magasugrás, hármasugrás, diszkoszvetés, 5 km gyaloglás. Fiú serdülők: 800 m, 100 m gát, magasug­rás, diszkoszvetés, kalapács­dobás, 5 km gyaloglás. Női felnőttek: 200, 800 m, 100 m gát, távolugrás, diszkoszve­tés, gerelyhajítás. Női ifjú­ságiak: 200, 800 m, 100 m gát, távolugrás, diszkoszve­tés, gerelyhajítás. Leány ser­dülők: 300 m, 80 m gát, tá­volugrás, diszkoszvetés, ge­relyhajítás. A nevezés határideje: 1970. április 25 (Gallovits László, Eger, Csákány u. M/7.) A ne­vezéseken a név mellett fel kell tüntetni a születési évet is. Kemény ellenfelek az NB I. B-ben H eves megye, férfi at­léta-válogatottja az idén is tagja az NB I. B-s csapatbajnokság mezőnyének. A CSB fordulói és párosítá­sa: I. forduló, május 8—9, Sze­ged. (Csongrád, Heves, Deb­recen.) II. forduló, május 30—31, Eger. (Heves, Szatócs, Pest.) III. forduló, október 10—11. Starján. (Nógrád, Heves, Szolnok.) IV. forduló, október 17—18. Eger. (Heves, Békés, TFSE II.) A további versenyek közül nagy érdeklődésre tart szá­mot a megyék közötti Béke Kupa viadal, amelynek első fordulóját június 21-én bo­nyolítják le,' a férfiak Deb­recenben, a nők pedig Nyír­egyházán találkoznak egy­mással. A II. forduló ideje október 25. U gyancsak , érdekesnek ígérkezik a főiskolai stapartakiád, amelynek idő­pontja május 6—7, színhe­lye: Szeged. Az országos egyetemi , és főiskolai bajnokságot május 16—17- én Debrecenben rendezik meg. (— dy) Örökolhctő-c a sporttehetség ? A sporttehetség kevesek tulajdonsága. Ezért büszkeséggel vagy irigys g- gel vegyes kíváncsisággal fi­gyelik azt a boldog — több­nyire szerencsés is — sport­embert, akit az említett jel­zővel illetnek. A szurkolók sokat szeretnének tudni egy- egy ilyen népszerű sportem­ber munkájáról, edzéseiről, életéről. Habzsolják az infor­mációkat a „nagy sportolók” titkairól. Titkon esetleg ők is a világnagysásgá válás útjá­ról álmodoznak. A tudomány módszeresen vizsgálja a kérdést: kibői lesz a sport népszerű sztár­ja? A biológia és az orvos- tudomány testneveléssel, sporttal foglalkozó kutatói már'eddig is sok, fontos vizs­gálatot végeztek annak fel­derítésére, hogy mi a titka egy-egy fantasztikus világ­csúcsnak, kimagasló teljesít­ménynek? Ugyancsak vizs­gálják a különböző sport­ágaknak az ember szerveze­tére, testalkatára gyakorolt hatását Egyre nagyobb fi­gyelemmel fordulnak a szak­emberek az örökléstani ku­tatások eredményei felé. Megfogalmazták a fontos kérdést: öröklődik-e a sport­beli tehetség, vagyis igaz-e a közismert példázat almáról és fáról. E kérdésre korántsem könnyű egyértelmű választ adni. Azt is nehéz meghatározni, hogy tulajdon­képpen mi a sporttehetség. Több összetevő eredménye, ás ezek öröklődését igen szerteágazó, módszeres vizs­gálatokkal lehet csak nyo­mon követni. A tehetség ki­alakulásában, sok más mel­lett, jelentős szerep jut az izomrendszernek, és az ideg- rendszernek. Tudósok szerint az izomzat minőségét első­sorban az öröklődés befo­lyásolja. Szerintünk már az újszülött izomzatúban, azok fejlettségében is nagy kü­lönbségek vannak. Az izom- rendszert persze megfelelő táplálkozással ,és testgyakor­lással jelentősen fejleszthet­jük. Ugyanakkor azt is meg­figyelhetjük, hogy gyenge, fejletlen izomzatú gyermek­ből csak elvétve válik jó sportoló. Az idegrendszerbeli adott­ságok hasonlóan fontosak. Az atlétikus felépítésű, kötélide­gekkel rendelkező fiatalok­ból válhat hosszú és mód­szeres testedzés után kiváló sportoló. Ha az. izom- és idegrendszer ennyire fontos adottság, akkor kézenfekvő ezek öröklődésének vizsgála­ta. Ennek kutatására legide- álisabbak a családvizsgála­tok, ahol nemzedékek vi­szonylatában elemezhetik a kérdést. Grebe, az ismert genetikus azt állítja, hogy a kiváló sportolók kimagasló teljesítményt nyújtó hozzá­tartozó között körülbelül egy- egy arányban találhatunk ugyancsak jól sportolt szü­lőket, idősebb testvéreket. Szerinte az örökletes sport­beli hajlamnak a domináns génjei adják ehhez az ala­pot. S zülők és gyermekek teljesítményének ér­tékelő vizsgálata azonban több ok következtében megle­Egerben, a Malom utcai szakiskola tornatér- illOIJ olOp Cbt lyy termében rendezték meg a megye 1970. évi felnőtt férfi asztalitenisz-bajnokságát, amelyen sok induló akadt és jó küzdelmeket láthattak az érdeklődök. A verseny egy mozgalmas pillanata. (Molnár I. felvétele) Gulyás els5 győzelme Kairóban Teniszhíradó hetősen nehézkes. Míg 40—50 évvel ezelőtt egy 6 méteres távolugrás kiemelkedő telje­sítmény volt, ma ugyanez egy ifjúsági versenyen sem számít valami nagy szenzá­ciónak. Még nehezebb az összehasonlítás azokban a sportágakban, amelyekben a teljesítmények stopperrel, vagy mással nem mérhetők. A sportágak fejlődtek, foko­zatosan megváltoztak. A legtöbb új technika,, kor­szerűbb edzés-módszer kö­vetkeztében felgyorsult, és egyre inkább a küzdőszellem domborodik ki bennük. A sportolóktól nagyobb gyorsa­ságot. kifogástalanabb küz­dőszellemet, hatásosabb ál­lóképességet kíván a ver­senyzés. E kívánalom az egész szervezetet érinti. Megköveteli az atlétikus tu­lajdonságokat. Ez az, amit a sportolók megfelelő alapok­ról, adottságokról elindulva kiegészítő sportágakkal igye­keznek megszerezni. Pénzügyőr SE—Egri Dózsa 3:0 (3:0) Előkészületi labdarúgó­mérkőzés. Eger, v.: Marmoly. Egri Dózsa: Bulyovszky — Mészáros, Kiss, (Lubai), Te­mesvári, Tátrai, Szonda (Kár­páti), Tóth Miklós, Vígh, Ko­vács F., Czeczeli, Szűcs, (Pat- varos). Meglepetésre az N13 Il-es csapat kezdett jobban és az , 5. percben megszerezte a ve­zetést — sőt a 12. percben újabb védelmi hibából Sülé 2:0-ra növelte az előnyt. Ezután mindenki azt várta, hogy a Dózsa rákapcsol, de a nézők csalódtak: a 22. perc újabb Pénzügyőr-gólt hozott. A második játékrészben sem javult a helyzet, az eg­rieknek jóformán nem akadt épkézláb akciójuk, bár va­lamivel többet kezdeményez­tek, mint az első félidőben. A Pénzügyőr SE igen jó benyomásokat keltett, az Eg­ri Dózsa viszont erősen tar­talékos volt: Kovács Ferenc edző több játékost is pihen­te tett. Az EAK fővárosában meg­kezdődött a nemzetközi nyílt teniszbajnokság, amely­nek külföldi részvevői között ott van Gulyás István is. Az örökös magvar bajnok rajt­ja jól sikerült: 6:2, 6:0, 3:6. 6:2 arányban legyőzte a szovjet Pécsenykót. ★ Caracasban, az 1970. évi Altamira nemzetközi tenisz- versenyen részt vevő magvar sportolók közül csak Szőke Péter győzött, Baranyi ... és Szörényi vereséget szenve dett. ★ A Reuter angol hírügynök ség velencei jelentése sze­rint az amatőr teniszezők ez évi Európa-bajnokságát au­gusztus 5—10 között Szófiá­ban, a bolgárok rendezik meg. ★ A Massachussetts állambe­li Cambridge-ben (Egyesült Államok) folytatódtak • a húszezer dolláros nagydíjért kiírt Egyesült Államok— Ausztria hét mérkőzésből ál­ló tenisztalálkozó küzdelmei. Í970. március X2.» csütörtök A felszabadulás után a ko­sárlabdasport viszonylag rö­vid idő alatt taipraállt, a röplabda pedig meghonoso­dott. A tönkrement hálókat összefoltozták, a ledőlt pa- láttkokat felállították, s ha­marosan megkezdődtek az edzések. A Szabadság — a felszabadult Budapest első demokratikus napilapja, 1945. március 24-én a következők­ről számolt be: „A kosárlab­dázók edzést tartottak a Sportcsarnokban. Különösen a hölgyek mozogtak jól.” Eszéki Rezső felhívására tö­megesen jelentkeztek a sportág szerelmesei. Egy év elteltével a férfi kosárlabda- csapat már nemzetközi tor­nán debütált, s 3. helyet szerzett a genfi Európa-baj- nokságon! Az első évek eseményeire Vincze György, a szövetség főtitkára emlékezik: — 1950-re tehetséges férfi és női gárda jött össze, at­létikai képességeik, szelle­mes összjátékuk a maiak számára is példakép maradt. 1953-ban a moszkvai EB-n már a dobogó második fo­kára állt a férficsapat, majd következett az emlékezetes 1955-ös esztendő, a budapesti Európa-bajnokság. A hihetet­len becsvággyal küzdő férfi­együttes, a hazai közönség lelkes biztatása mellett aranyérmet nyert Az „aranycsapat”: Bánhe­gyi, Bencze, Bolgár, Czinkán, Cselkó, Dali os. Greminger, Hódy Hódy L., Mezőfi, A kosárlabda és a röplabda eleinte jobban ment Papp, Simon. Tóth L., Zsíros sikere egyedülálló volt és — sajnos — maradt is a sport­ág történetében. A röplabdázás hazánkban csak 1945 után vált Ismertté és népszerűvé. 1946-ban az Elektromos rendezte az első villámtornát, egy év eltelté­vel már a bajnokság is meg­kezdődött, több mint hetven csapat részvételével. A szer­vezők között már altkor is ott volt Abád József, Bielicz- ky István, Prohászka László, Tarján Sándor, Zsolt Róbert — a sportág ma is ismert szakvezetői. 1947 nyarán a tiranai Balkán-játék okon még kudarcot vallott a fiatal férficsapat, három évig kel­lett várni az első jelentős si­kerre: a csapat meglepetésre harmadik helyezést ért el a szófiai Európa-bajnokságon. 1963 hozta meg az újabb fel- jebblépést a, sportág történe­tében, a romániai EB-n a házigazdák mögött a máso­dik helyen végzett, a férfi­gárda. a női csapat tovább­ra is csak a hatodik-hetedik helyen tudott végezni. A leg­jobb világbajnoki eredményt a férfi és női válogatott a Szovjetunióban rendezett VB-n érte el, ötödik, illetve hatodik helyezésével. Mindkét sportág fejlődésé­ben a gyors sikerek útját járta, de a folytatás elma­radt. A visszaesés okát egye­sek a szervezetlen utánpótlás­nevelésben látják. A két sportág vezetői 1966-ban új alapokra helyezték a ver­senyzők felkészítését, a ki­választástól a válogatott csa­pat munkájáig, és remélik, hogy ennek hamarosan meg­lesz az eredménye. A két sportág eredmény- mérlege: KOSÁRLABDA: Férfi Európa-bajnokságok: 1946. Genf: 3. Magyaror­szág. 1953. Moszkva: 2. 1955. Budapest: 1. 1957. Szófia: 4. 1959. Isztanbul: 4. 1961. Belgrád: 6. 1963. Wroclaw: 4. 1965. Moszkva: 15. 1967. Helsinki: 13. 1969. Nápoly 8. Női Európa-bajnokságok: 1950. Budapest: 2. Magyar- ország 1952. Moszkva: 3. 1954. Belgrád: 4. 1956. Prá­ga: 2. 1958. Lodz: 7. 1960. Szófia: 9. 1962. Mulhouse: 7. 1964. Budapest: 8. 1966. Ro­mánia: 9. 1968. Olaszország: 10. Női világbajnokság: 1957. Rio de Janeiro: 5. Magyar- ország. Férfi olimpiai helyezés: 1960. Róma: 9. Magyarország. 1964. Tokió: 13. Magyaror­szág. RÖPLABDA: Férfi Európa-bajnokságok: 1950. Szófia: 3. Magyaror­szág. 1951. nem indult. 1955. Bukarest: 7. 1958. Prága: 5. 1963. Románia: 2. 1965. Csehszlovákia: 10. 1967. Tö­rökország: 6. Női Európa-bajnokságok: 1949. Prága: 6. Magyaror­szág. 1950. Szófia: 6. 1951. Párizs: nem indult. 1956. Bukarest: 6. 1958. Prága: 6. 1963. Románia: 7. 1967. Tö­rökország: 5. Világbajnokságok: Fériak: 1952. Moszkva: 5. Magyaror­szág, 1960. Rio de Janeiro: 6. Magyarország, 1962. Szov­jetunió: 7. Magyarország, 1966. Csehszlovákia: 10. Ma­gyarország. Nők: 1952. Moszkva: 6. Magyarország, 1962. Szovjetunió: 11. Ma­gyarország. A viadalon az ausztrálok már 3:1-re vezetnek és mind­össze egy mérkőzést kell megnyerniük, hogy legyőzzék az amerikaiakat. IN M EN A Gagarin SE elnöksége szoros kapcsolatot teremtett a Bp. Honvéd , elnökségével, amely különböző ipádon se­gíti a kisebb _ sportkört. A feldebrőiek elkészítettek egy szemléltető tablót, amelyre a Bp. Honvéd háromheten­ként aktuális képsorozatot biztosít —, de helyed kap a tablón esetenként a Gagarin SE egy-egy sportrendezvé­nyéről készült foto is. ★ A Mátraalji Szénbányáií által szervezett felszabadu­lási egyéni sakk-emlékver­seny. — amely 1969. novem­ber 1-én kezdődött el 20 fő részvételével — a napokban befejeződött. Az ünnepi díj­kiosztón Rózsa Kálmán szb- titkár méltatta a verseny fontosságát. A maratoni vi­adalon Dobroviczki Ferenc, a megyei sakkszövetség el­nöke is közreműködött, mint versenybíró. A? jó szervezés Hamza Jenő érdeme. A baj­nokság végeredménye: 1. Ba­logh 16 pont, 2. Pankaszi 15, 3. Szatmári 15; 4. Orosz 14. 5. Bencsay 13,5, 6. Adorján 13, 7. Ludányi 12,5, 8. Végh 12, 6. Erbeszkorn 10,5, 10. Ladá­nyi 10, 11. Boros 10, 12. Czéhmester 10 ponttal. * I Gyöngyösön lebonyolítot­ták a munkahelyi asztalite- nisz-spartakiád városi dön- tőjétf amelyen a következő eredmények születtek: Férfi egyéni: 1. Csia Béla (Egye­sült Izzó), 2. Fischer (Váltó- gyár), 3. Barna (Váltógyár). Férfi csapat: 1. Egyesült Iz­zó, 2. Váltógyár. 3. Mátra Vasút. Nőd egyéni: 1. Far­kas Erzsébet, 2. Nagy Má­ria, 3. Juhászné (mind Egye­sült Izzó). Női csapat: 1. Egyesült Izzó. A Gagarin SE az elmúlt évben kitűnően szerepelt a járási, majd a megyei sport- vetélkedőn. Az idén is sze­retne jól helytállni az együt­tes, amely jelenleg a járási vetélkedőre készül. A csa­pat tagjai: Károly László, Mészáros Gyula, Nagy Ist­ván. Vasárnap délelőtt, 9 óra­kor Gyöngyösön bonyolítják le a falusi dolgozók sparta- kiádjának járási asztalit»« nisz-dön tőjét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents