Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

/ A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket sürget Milliós kötbérek Visontán R rrm ocrrn íöil nrln gépkocsiiparunk szükségszerűen maga «ián XLWXAVLi.J.j.wsu.i.A J.UI1WUU vonja a gondosabb gépjárművezetői oktatást. Az Autóközlekedési Tanintézet Baranya megyei iskolája is részt vesz az űj reformizált gépjárművezetői oktatásban. Képünkön: a tanulók a gyakorlatban is megismerkednek a különböző motortípusokkal. ______________ (MTI foto — Hadas János felv.) P ártpolitika kormánypolitika A Gagarin Hőerőmű első blokkjának 1969. novembe­rtől folyamatosan működni kellene, a második gépegység próbaüzemét pedig az elmúlt év október 31-én kellett vol­na elkezdeni. Ám Visontán, az ország legnagyobb beru­házásán jelentős késedelem állt elő, üzembehelyezési ne­hézségek jelentkeznek és ha a késedelmet idejében nem pótolják, akkor 1970, novem­berétől az ország energia- mérlegében jelentős hiány keletkezik. Mindez sokmil­liós többletköltséget és sú­lyos gondokat okoz az or­szágnak, az üzemeknek és a lakosságnak, tehát mindnyá­junknak. A beruházás helyi vezetői wem tudtak, nem mertek, vagy nem akartak választ adni arra a kérdésre, hogy mi az oka a késedelemnek, az eddigi mulasztások milyen hatással lesznek a további munkákra és mit kívánnak tenni a halmozódó további késedelem elkerülésére. Ugyanezekkel a ‘kérdésekkel kapcsolatosan a Nehézipari Minisztérium főosztályveze­tője munkaerőhiányra és műszaki nehézségekre hivat­kozott, de válaszlevelében ^ nem említette, hogy melyik 4 vállalat okozta a legtöbb bajt, a munkát hol akadá­lyozza szervezetlenség, kap­kodás és felelőtlen mulasz­tás. Ezért a Nehézipari Mi­nisztérium válaszát és az eddigi intézkedéseket szer­kesztőségünk és bizonyára a közvélemény sem tartotta ki­elégítőnek. Az elmúlt napok­ban Budapesten felkerestük a Központi Gazdasági Dön­tőbizottságot és eredeti per- iratok alapján tájékoztatjuk olvasóinkat. A Magyar Hajó- és Darugyár mulasztása Az Erőmű Beruházási Vál­lalat az első 100 megawattos kazán késedelmes szállítása miatt 12,6 millió kötbér fi­zetése miatt perelte a Ma­gyar Hajó- és Darugyárat. A Központi Gazdasági Dön­tőbizottság 1969. június 16- án 2 millió 518 ezer forint késedelmi kötbér és 100 ezer forint eljárási illeték fizeté­sére kötelezte a Magyar Ha­jó- és Darugyárat, mert az alperes, a Gagarin Hőerő­mű X. számú kazánját 1967. december 30-ra tartozott .kompletten szállítani, de a Magyar Hajó- és Darugyár sem 1967. november 30-ig, .sem a külön megállapodás­ban vállalt 1968. február 28-i határidőt nem teljesítette. Hiányoztak a ventillátorok villamos motorjai, a malmok forgórészei és több fontos kazánalkatrész. A Magyar Hajó- és Daru- gyár vagon- és raktárhiány­ra hivatkozott és azt állítot­ta, hogy késedelme a szerelést nem akadályozta. A Központi Gazdasági Döntőbizottság ezt a védekezést nem fogadta el, de a kötbér kiszabásánál - mérlegelte a körülményeket és a jogszabály szerint ki­szabható kötbért egyötödére mérsékelte. így a 'Magyar Hajó- és Darugyár 12,6 mil­lió helyett 2,5 millió forint késedelmi kötbért fizetett. Vita a II. kazán miatt A következő per szereplői ugyanazok, csak az összeg és a kazán száma változott. A Gagarin Hőerőmű II. sz., óránként 320 tonna teljesít­ményű gőzkazánját a _ Ma­gyar Hajó- és Darugyámak 1968. május 31-én kellett vol­na Visontára szállítani, de az alperes csak 83 napi ké­sedelemmel tett eleget a szerződésnek, és 5,1 millió forintos késedelmi kötbér fi­zetési kötelezettsége kelet­kezett.' A Központi Gazda­sági Döntőbizottság a Ma­gyar Hajó- és Darugyárat előbb egymillió forint, majd fellebbezés után 300 ezer fo­rint késedelmi kötbér fizeté­sére kötelezte. A Központi Gazdasági Döntőbizottság elnöke a ko­rábbi határozatokat megsem­misítette és elrendelte, hogv a II. sz. kazán ügyét újból tárgyalják. Jogerős határo-1 ütés. nincs. Vajon a 12 milliárdos be­ruházás elhúzódása, a mun­kaerő és az anyagi eszközök lekötése, de főleg az ener­giaellátás veszélyeztetése miatt mennyi kár keletkezik és mennyi késedelmi kötbért fognak megállapítani? Ezt ma még nem tudjuk. de az tény, hogy Visontán a rendkívüli helyzet rendkí­vüli intézkedéseket sürget Az érdekeltek közül töb­ben azt állítják, hogy „ob­jektív akadályok” jöttek köz­be és 83 napos késedelem ilyen nagy beruházáson „megbocsátható”. Azonban ezt az érvelést a Központi Gazdasági Döntőbizottság és a közvélemény aligha fogad­hatja el. Ugyanis az I. kazán késedelmét követte a máso­dik határidő-mulasztás. Vi­sontán több mint 30 nagy- vállalat dolgozik, egyik mun­ka láncszerűen kapcsolódik a másikba, egyik munkafo­lyamat a másiknak előfelté­tele. Elképzelhetetlen a 12 milliárdos beruházást úgy megvalósítani, hogy az egyik fontos egység 83 napos kése­delme súlyos zavarokat és milliós károkat ne okoz­zon. Nagy beruházás — nagy felelősség Véleményünk szerint sen­kit sem ment föl a felelős­ség alól az, hogy az ország legnagyobb beruházásánál dolgozik, vagy ennek ügyé­ben kell dönteni és intézked­ni. Ellenkezően, ez fokozott felelősséget, kétszeres gon­dosságot, szigort és sürgős­séget követel. Lapunk egy korábbi szá­mában már hírt adtunk ar­ról, hogy hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére kiállítást rendez­nek Egerben. A reprezenta­tív kiállítás megyénk gaz­dasági, kulturális, egészség- ügyi és sportéletének ne­gyedszázados fejlődését mu­tatja be, 300 tablón, villamos térképeken, különféle diag­ramodon és termékeken. A kiállítás előkészületei és kivitelezési munkái január n. Tágas, kényelmes lakás­ban ebédeltünk, a kanári­kalitkákat ízlésesen hímzett terítőcskékkel takarták le, s a karosszékek támláihoz is hímzett terítőcskéket tűztek, hogy a vendégek tarkója ne piszkítsa be a huzatot. Kö­rös-körül minden nagyon szolid és biztonságos volt, valamennyien ünnepélyesen ettek és ünnepélyesen mon­dogatták egymásnak: — Mahlzeit. (Egészségére.) Ezt a szót nem ismertem, de tudtam, hogy a francia méil jelentése rossz, a német Zeit-é pedig idő, tehát: rossz idő. Singer két ízben is igy nevezte Kautskyt: „az én romantikusom”. A sasorrú Bebelt meglehetősen öntelt­nek találtam. Rajnai bort it­tak meg sört: a bor sava­nyú és langyos, a sör vi­szont jó volt; az orosz for­radalomról meg a szociálde­mokrata pártról szintén sa­vanyúan és lenézően beszél­tek, a magukéról, a német pártról viszont csupa szépet mondtak: általában körös­körül mindenből önelégült­ség áradt, úgy éreztem, még a székek is elégedettek, mert a vezérek tiszteletre méltó lágy testrésze neheze­dik rájuk. A német párttal volt egy „kényes” ügyem: egyik te­kintélyes tagiának, a később ugyancsak híressé vált Par- vusnak a Znanyiie kiadó meghatalmazást adott az Éj­jeli menedékhely színházi tantiéme-jénete átvételére. Visontán országos nagyvál­lalatok dolgoznak. A gazda­ságirányítási reform beveze­tése óta a vállalatok megle­hetősen széles körű jogokat kaptak és követelnek. Vison­tán az idei beruházás össze­ge több mint másfél milliárd forint, az ország legnagyobb beruházásán az illetékes ve­zetők milliókkal, sőt milli- árdokkal rendelkeznek. Most csak a nagyobb összegű ké­sedelmi kötbért tettük szó­vá. Az idén már újabbak je­lentkeztek, és majd ezután következnek a minőségi köt­bérek. A milliós büntető jel­legű kifizetéseket bizonyára megérzi a Magyar Hajó- és Darugyár is, de a késedelem és a laza gazdálkodás követ­kezményeit nem a szerelő vállalatok vezetőinek zsebe; hanem az állam, tehát mind­nyájan érezzük. Elsősorban a vezetők fela­data, hogy a tervezés és a megvalósítás, a helyi gazda­sági egységek és a vállalati központok, illetve a felsőbb szervek közötti kapcsolatokat felülvizsgálják és javítsák. Szükséges, hogy az eredmé­nyek és a kudarcok tapasz­talatait minél előbb levon­ják, az eredményesebb, jobb együttműködést biztosítsák. A visontai beruházás a harmadik ötéves terv legna­gyobb építkezése, országosan kiemelt, nagy beruházás, ahol a hibák és a mulasztá­sok is nagyok. Visontára büszkék vagyunk, de aggó­dunk is érte. Ezért ismétel­ten hangsúlyozzuk: Vison­tán a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket sürget. Dr. Fazekas László óta tartanak. A forgatóköny­vek alapján a kivitelezők ed­dig mintegy 1500 munkaórát dolgoztak és a bemutatásra kerülő anyagok 60 százalékát már elkészítették. A legnagyobb problémát a kiállító helyiségek okozzák, mivel Egerben nincs önálló kiállító csarnok. így három helyen: a megyei Művelődé­si Központban,, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnoká­ban és a Fegyveres Erők Klubjában rendezik meg a kiállítást. Ezt a meghatalmazást 1902- ben, Szevasztopolban, a pá­lyaudvaron kapta Parvus, aki illegálisan érkezett oda. Az áltála megkapott összeg felosztási aránya ez volt: az egész összeg húsz százalékát ő kapja, a maradék egyne­gyed részét nekem, három­negyed részét pedig a szoci­áldemokrata pártkasszának kell átadnia. Parvus termé­szetesen ismerte a feltétele­ket, sőt lelkesedett értük. Négy év alatt a színdarab bejárta Németország min­den színházát, s csak Ber­linben több rmnt ötszázszor adták elő: Parvusnál véle­ményem szerint százezer márka gyűlhetett össze, ö azonban pénz helyett egy levelet küldött Pjatnyickij- nak, a Znanyijé-hez: kedé­lyesen közölte, hogy az egész összeget olaszországi útjára költötte, amelyet egy fiatal hölgy társaságában tett. Minthogy ez a minden bi­zonnyal igen kellemes uta­zás engem személy szerint csak egynegyed részben érin­tett, feljogosultnak éreztem magam, hogy a német párt központi bizottságának fi­gyelmét felhívjam a fent- maradó háromnegyedre. La- dizsnyikov útján hívtam fel figyelmüket A központi izottság közömbösen vette tudomásul Parvus utazását Utóbb hallottam, hogy Par- vust megfosztották bizonyos pártrangoktól; őszintén szól­va, jobban szerettem volna, ha mecfc,háHák a fiúét; Még később, Párizsban ^n»’*attak nekem egy nagyon 'szép le­A kormány beszámolója, a legfőbb ügyésznek és a Leg­felsőbb Bíróság elnökének tájékoztatója, interpellációk — ha a „napirendet” nézzük, ez szerepelt az országgyűlés programján. Óriási témakör. Áttekintését már a képvise­lők számára jelentősen meg­könnyítette, hogy a minisz­terelnök néhány különösen fontos, átfogó kérdésre össz­pontosította beszámolóját: az idén befejeződő ötéves terv már körvonalazható eredmé­nyei, terveink, elgondolása­ink a következő öt eszten­dőre, végül társadalmi rend­szerünk általános fejlődése, különös tekintettel a demok­ratizmus erősödésére, az if­júság kérdésére és a nők' helyzetére. Ezt a képet egé­szítette ki a külügyminisz­ter nemzetközi politikán^ felvázolásával. Apró Antal miniszterelnök-helyettes a szocialista országok gazda­sági együttműködésének tag­lalásával valamint llku Pál művelődésügyi miniszter az iskolai nevelésről alkotott kormányzati véleménnyel. Még közelebb kerülünk az országgyűlésen elhangzottak­hoz, — ha nem éppen talá-» ányzót, illetve hölgyet, és közölték, hogy ő utazott Parvusszal. „Drágaságom — gondol­tam magamban —, ó, be drága vagy”. Berlinben láttam irodal­márokat, képzőművészeket, mecénásokat és egyéb embe­reket; csak az önelégültség és öncsodálat fokozataiban különböztek egymástól. Amerikában nagyon gyak­ran találkoztam Morris Hill- quittel, aki New York pol­gármestere vagy kormányzó­ja akart lenni: az öreg Debs- szel, aki magányosan és fá­radtan üvöltött mindenkire és mindenre — éppen akkor hagyta el a börtönt —. sok mindenkit és sok mindent láttam, de egyetlenegy olyan emberrel sem találkoztam, aki megértette volna az oros2 forradalom egész . mélységét, s mindenütt éreztem, hogy csak „az európai élet saiátos megnyilvánulásának” tekin­tik, amely megszokott jelen­ség egy olyan országban, ahol —• „a szocializmussal rokonszenvező” egyik hand­some lady-t (csinos h öl gvet) idézve — „mindig vágy ko­lera, vagy forradalom van”'. Az az ötlet, hogy Ameri­kába utazzam, és a „bolse­vikok” kasszájának pénzt szerezzek. Leonvid Krpszin- tól származott. Titkáromként és előadásaim s--T-ve7öia!rÄvü Vaclav Vorovszkijnak kel­lett volna velem utaznia, ő jól tudott angolul, a párt azonban valami más mevhf- zást adott n“M. S Buropvin utazott el velem, a bolsevik lomra —kiragadunk né­hány gondolatot a tanácsko­zás alaphangját nagymérték­ben meghatározó kormány- beszámolóból. Focic Jenő is­mertette, miként növekedtek — növekednek az ez évvel záruló tervidőszakban az or­szág jövedelmei, az ipari és a mezőgazdasági termelés, a lakosság bevételei és mind­ezekkel összefüggésben ho­gyan alakúi a kereskedelmi forgalom. Szólt a reform e téren is tapasztalt kedvező hatásáról, de az áruellátás­nak azokról a hibáiról és hiányairól is, amelyek objek­tív okokkal nem magyaráz­hatók. Ezért határozott úgy a kormány, hogy idén különös figyelmet kell fordítani az alacsony keresetűek vásárlá­si igényeire, az Olcsó árucik­kek kínálatára, amelyről úgy vélte: már valamelyes javu­lást mutat. A kormánvelnök óvatos véleményformálása e kérdésben azonban világosan jelezte, a téma napirenden marad, nem tévesztik szem elől! Más jellegű közvetett fi­gyelmeztetések is elhangzot­tak. A gazdaságvezetés to­vábbra is fenntartja a kívá­Központi Bizottság ' harci csoportjának tagja; ő „nyelv nélkül” jött, csak útközben és a helyszínen látott hozzá a tanuláshoz. Az eszerek, megtudván, milyen céllal utazom, ifjonti élénkséggel kezdtek érdeklődni utazásom iránt; még Finnországban felkeresett Csajkovszkij meg Zsitlovszkij, és azt ajánlot­ták, hogy ne a bolsevikok­nak, hanem „általában^ a forradalomnak” szerezzek pénzt. Ezt visszautasítottam. Ekkor a „Nagymamát” (az eszer J. K. Bresko-Bres- kovszkaja illegális neve) küldték ki, s így az ameri­kaiaknál két ember jelent meg, akik egymástól függet­lenül, egymást elkerülve gyűjteni kezdték a pénzt, szemlátomást két különböző forradalom céljára: azt kita­lálni, hogy ezek közül me­lyik a jobb. a megbízhatóbb, az amerikaiaknak természe­tesen nem volt sem idejük, sem kedvük. A „Nagyma­mát” úgy látszik, már ko­rábbról ismerték, amerikai barátai jó reklámot csinál­tak neki. énmiattam pedig a cári nagykövetség botrányt rendezett i Az amerikai elv­társak csak „saiátos és si­kertelen ügynek” tartották az egész forradalmat, kissé „liberálisan” kezelték a pénzt, amit a tömeggvűlése- ken gyűjtöttem; egészében véve nagyon kevés doh árt szereztem, alig tízezret. Űev határoztam, hogv az újsá­goknak is „dolgosom”, de Amerikában is akadt egy Parvus. EiWöltaMn utalásom rrm sikerült, de' ott írtam meg Az anyá-t, s ez a ténv is megmagyarázza e könvv néhány „melléfogását", fo­gyatékosságát. (Folytatjuk.) natos állami támogatást a népgazdaság egészséges ará­nyú fejldése érdekében, de határozottan csökkenteni fogja a gazdaságtalan mun­kával kapcsolatos veszteség- térítéseket. A gépipar vi­szonylatában például öt év alatt 1300 millióról 400 mil­lióra. Akiket illet, bizonyára felkészülnek erre, és akkor már valami jó dolog tör­tént Rendkívüli horderejű kér­dés a szakmunkások képzé­se. Az országgyűlés nemrég törvényt is hozott e tárgy­ban. A’ kormány azonban úgy látja, az állami és a tár­sadalmi szervek általában nem úgy foglalkoznak az ipari tanulókkal, ahogy szük­séges volna. Tehát a kérdés vizsgálata nem zárult le! Ami pedig a nőket illeti, az elhangzottak summázata: sok minden történt az érdekük­ben, mégis kevés! Semmi két­ség: a kormány megvizsgál-' ja, vajon miként érvényesül a gyakorlatban például az egyenlő munkáért egyenlő bér elvte. A vitában felmerült szá­mos fontos kérdésre, érdekes gondolatra e helyen még utalni sem tudunk. Feltűnő volt, milyen hangsúlyt kap­tak — a felszólaló képvise­lők hatásos érvelésének kö- szönhetőleg is —, bizonyos vidéki ügyek. Többek között a budapesti vállalatok vidé­ki gyáregységeinek, telepei - nek sok esetben elgondol koztató helyzete, példának okáért Hevesben. Azután a vidéki iskolaügy, a tanulók hátrányos helyzete a tovább­tanulásban — egyebek között Bács megyében. És szóba ke­rültek természeti kincseink, köztük a békési földgáz. De mikor, hogyan jut majd hoz­zá a lakosság? És a szolgál­tatások, hógy valóban élvez­hessék a családok a sok ér­tékes holmi hasznát, amihez hozzájutottak. A külpolitikai beszámoló és hozzászólások elsősorban az európai béke és az ezt szolgáló, tervezett értekezlet érdekében'végzett nemzetkö­zi tevékenységünket taglal­ták, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról pedig ezút­tal főleg a szocialista orszá­gok bontakozó gazdasági in­tegrációja vonatkozásában esett szó, mely utóbbi szint­úgy a szélesebb körű, igaz: nemzetközi együttműködéí eszköze, mint maga a kö­vetkezetes szocialista béke­politika. Az országgyűlés e vonatkozásokban is helyesel­te a kormány kezdeménye­zéseit. Végül — jogéletünk vezető személyiségeinek elő­adása alapján — helyeslőleg tekintette át az országgyű­lés a szocialista törvényes­ség további erősödéséről ta­núskodó közállapotainkat. 1»70„ március 10., kedd Jó ütemben haladnak a megyei Jubileumi kiállítás előkészületei GORKIJ; LENINRŐL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents