Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

< „Fiatal” a kéreg a Csendes-óceánban Tekintve, hogy bolygónk életkora mintegy 4600 millió esztendő —, s a holdkőzetek vizsgálata alapján a Hold korát is hozzávetőlegesen ek­korára kell becsülnünk, — azok a képződmények, ame­lyeknek a keletkezése óta „csak” néhányszor tízmillió év telt él, joggal nevezhetők „fiataloknak”. A kiterjedt oceanográfiai kutatások mind több helyen határozzák meg az óceáni üledékzóna alatt elhelyezke­dő kéreg korát Az eredmé­nyek igen meglepőek. Leg­utóbb például a Glotnar Challenger kutatóhajón uta­zó tudósok a Csendes-óceán északnyugati részén egészen fiatalnak mondható kőzete­ket találtak. A Fülöp-szige- tek közeléből, az óceánfenék­ről származó kőzetminták borvizsgálata azt mutatta, hogy ezek a kőzetek földtani értelemben véve egészen frissele, csak a közelmúltban keletkeztek. Hasonló ered­ményre jutottak a Cároline- szigetek és Űj-Guinea közötti óceánfenék vizsgálata során is. Megállaipítottáík, hogy e területen az üledékek alatt fekvő kőzetréteg alig 25—30 millió évvel ezelőtt jött lét­re, de még az ezektől nyu­gatra fekvő területeken levő kőzetek sem idősebbek 90— ISO millió évnél. Érdékes megállapításokat tettek a Gilbert- és Line-szi- getek közötti nagy meden­cével kapcsolatban is. Kitűnt, hogy ez a medence az elmúlt 80 millió év folyamán mind­végig tenger alatti mélység volt, de a környezetében le­vő tengeri hegyek (voltakép­pen vulkáni eredetű képződ­mények) legalább 1500—1600 métert süllyedtek a kialaku­lásuk óta élteit idő alatt A tudósok feltételezik, hogy az óceánfenék egyes övezetei egymástól függetlenül képe­sek függőleges irányban el­mozdulni, míg más részek, mint például a Gilbert- és Line-szigetek között találha­tó medenoe, hosszú időkön át nyugalomban marad és nem vesz részt semmiféle, függő­leges irányú mozgásban. Tej, kontra Whisky Már régóta ismeretes, hogy a sportot és a sikeres spor­tolót a nyugati vüág propa­gandafőnökei reklámcélokra használják ki. Skóciában nemrég úgynevezett „tejme- netet” tartottak. Háromna­pos gyaloglóverseny alatt a résztvevőknek kizárólag tej­jel és tejtermékekkel volt szabad táplálkozniuk. A 93 éves skót Bob Mc- Cormak a tejmenetet „ravasz reklámmanővemek” nevezte és azt mondta: „Még, hogy ilyet kellett megérnem! Szé­gyen, hogy skót sportembe­rek arra vállalkoznak, hogy segítsenek a whiskyt a tej kedvéért kiszorítani”. De megjövendölte: „Ez azonban Skóciában senkinek sem fog sikerülni". Hogy az egyes tengeri he­gyek egyedileg, azaz a többi­ektől teljesein függetlenül süllyedtek-e, az ma még erő­sen vitatott kérdés. Belou- szov, neves szovjet geológus professzor például úgy véli, hogy általában egyes tengeri hegyzónák végeznek süllyedő mozgást, tehát egyidejűleg számos, egymás közelében elhelyezkedő hegy mozog. Másoík viszont azt állítják, hogy minden egyes ilyen tengeri hegy önálló, a többi­től teljesen elszigetelt kép­ződmény és mozgásuk is füg­getlen egymástól. A süllyedéssel kapcsolat­ban néha dőlés is bekövet­kezik, az Aleuti-árokban pél­dául ismeretes egy olyan tengeri hegy, amelynek ere­detileg függőleges helyzetű szimmetriatengelye az évmil­liók során erősen megdőlt. Negyvenötezer ezüstpénz A pécsi Ja­nus Panno­nius Múzeumban befejeződött a híres mohácsi ezüstkincs- lelet konzerválása. Mint emlékezetes, a múlt év tavaszán a városban dolgozó útépítő munkások két agyagkorsót ta­láltak tele középkori ezüstpénzekkel — dénárokkal. A mú­zeum dolgozói a — feltehetően mohácsi vész előtt, a törökök­től elrejtett — tetemes pénzösszeget megszámolták és a két korsó 45 000 érmét tártaim azott. Hazánk területén még soha nem találtak ennyi ezüstpénzt egy helyen. A jelentős, közel 24 kg ezüstkincs, valamint a két régi — több mint 400 éves — korsó országos jelentőségű leletté avatta a mo­hácsi kincset. Ugyancsak konzerválták a 9 éves Huszics János által — a nyár folyamán Kövágószöllősön talált — XV. és XVII. századi ezüstdénárokat is. Valamennyi leletet a közeljövőben megnyíló régészeti kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. (MTI foto — Bajkor József felv.) Á férfi, aki „nővé" változott, férfi maradt Sir Roger Ormrod, a lon­doni High Court (Legfelső Bíróság) elnöke úgy döntött, hogy az ember nemét műtét­tel nem lehet megváltoztatni. Az ötven éves Arthur Came­ron Corbett és a 34 éves April Ashley (született: George Ja­mieson) házasságát ezért ér­vénytelennek nyilvánították. Jamieson 1960-ban műtét­nek vetette alá magát, fel­vette az April Ashley kis­asszony nevet és három év­vel később feleségül ment Corbetthez, aki most a há­zasság érvénytelenítését kér­te, mert April, azaz George még mindig férfi. . Tizenhat napi tárgyalás után, amelynek során kilenc orvosszakórtő mondott véle­ményt, Sir Roger döntése ez volt: „Egyedül olyan esetek­ben lehet szó a nemek meg­változásáról, amikor a szülés után a nem meghatározása tévesen történt, amit később észrevesznek és helyreigazí­tást kell tennünk.” „tytiss” Ashly „tráms-szexu- ális” — női lény, férfitest­ben. Ilyen embereknél mű­téti beavatkozással meg lehet ugyan lelki jelenségeket szüntetni, a nemet azonban nem tudják megváltoztatni. Tulipánok Amszterdamban A szófiai repülőtéren min­den reggel színpompás te­herrel megrakott gépek in­dulnak útnak. Bulgária öt év óta naponta szállít friss virágokat az összes égtáj felé — a Szovjetunióba, Franciaországba, Skandiná­viába, Libanonba és egyéb helyekre. A nagy nemzetkö­zi versenyeken a bolgár ró­zsák, szegfűk és nárciszok már több mint húsz arany­érmet nyertek. A legjobb üzletfelek közé tartozik Hol­landia. Némely amszterdami gavallér balkáni tulipánnal jelenik meg a randevún. Séta Róma városfalain A jövőben minden Rómát meglátogató idegennek olyan szórakozásban lesz része, amely még Stendhalnak is tilos volt, amikor „Római sé­ták” („Promenades dans Ro­me”) című könyvét írta: sé­tálni lehet az ókori aurelia- nusi városfalak tetején. Ró­ma egyik vonzerejét — ami­lyennel kevés más eruópai nagyváros versenyezhet —, mint ismeretes, a nagy ré­szében még fennmaradt, III. századból származó városfa­lai képezik. I. u. 271-től 275- ig épültek Aurelianus császár idejében. Ebből a régi falból 18 km még mindig megvan, festői tornyaival és kapuival együtt. Ezek létük 1700 esz­tendeje alatt sok mindent „láttak” és „éltek át”. Az Aurelianust követő császárok a falat tovább építették. Ho- norius a magasságot megkét­szerezte. Az évszázadok fo­lyamán — számos támadás torpant meg e falakon. Még a múlt században is, az egyházi állam idejében az öreg fal sokáig tudta Rómát védeni, egészen addig, amíg a győzelmes piemontieknek sikerült a Porta Pia-nál rést vágniuk rajta és betörni a városba. A légionáriusok, zsoldosok és más katonák, akik évszá­zadokon át védték Rómát, a régi falak köveibe sokféle írást karcoltak be. Egy he­lyen még ma is látható a ke­resztnek az első kereszté­nyektől származó jele és egyéb keresztény jelképek. Másutt pedig az egyházi ál­lamot Garibaldival szemben védő egyik francia katona mondása látható: „Éljen Franciaország! Halál a for­radalmárokra!” Mindenféle magánszemé­lyek az idők folyamán a fal különböző részeit birtokba vették, beleépítették házaik­ba, sőt kertjeikbe is behord- ták. Ezeket az önkényessége­ket most fel kell számolni. Hol Tolt 400 millió évvel ezelőtt a déli pólus ? A New York-i Columbia Egyetem geológusainak egy csoportja, dr. Rhodes W. Fairhrigde tanszékvezető professzor irányításával, ez év januárjában expedíciót indított a Szahara területé­re. A kutatások során szá­mos nyomét találták annak, hogy a homok alatt fekvő kőzetrétegeket több száz mil­lió évvel ezelőtt vastag jég­tömeg fedte. Megállapítot­ták, hogy a földtörténeti szilur időszakban (350—450 millió esztendővel előttünk) a Föld déli pólusai még a mai Szahara középső résszén feküdt. Ezzel igazolták azt a feltételezést, amely szerint a pólusok a Föld fejlődése so­rén elmozdultak a kontinen­sekhez képest. Valójában kettős természetű mozgásról volt szó: elsősorban a nagy száraföldek mozogtak egy­máshoz és a pólusokhoz vi- *ronyitva, s az úgynevezett Mjólusvándarlás” e mozgás­nak mintegy tükörképe; emellett azonban a pólusok ténylegesen is elmozdultak. A kontinensek által képvi­selt hatalmas tömegek moz­gása ugyanis befolyásolta a Föld belső tömegeloszlását és ennek megfelelően a pó­lusoknak is arrébb kellett tolódniuk. A tömegeloszlás és a pó­lusok helyzete közötti össze­függést illetően rendkívül érdekesek K. K. Markov szovjet geomorfológus pro­fesszor (a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tiszteletbeli tagja) számításai. Szerinte ' például, ha a Földközi-ten­ger szintje X méterrel meg­emelkednék, akkor a pólu­sok is éppen 1 métenrl csúsznának el helyükből. Ha pedig az erózió egész Ázsiát a tenger szintjének- magas­ságáig letarolná, akkor a pólusok 40 kilométerrel moz­dulnának el helyükből. A Kaukázusban éltek a szkíták? Grúz régészek feltételezik, hogy az időszámításunk előt­ti XII. században a Kauká­zus fő hegygerincének déli lejtőjén éltek a szkíták. Az ősi temető helyén több, állatképekkel díszített bronz tárgyat találtak. Két bronz­ból készült öv vadászatot és hadjáratból visszatérő har­cosok jelenetét ábrázolja. A hajdani mester hegyi kecs­kére vadászó férfiakat és el­ejtett zsákmánnyal nyarga­ló lovasokat örökített bronz­ba A lovak kötőfékein a le­győzőitek — a törzsfőnök­nek szánt — koponyái füg­genek. Hérodotosz tanúsága Sze­rint csak a szkíták akasz­tották legyőzött ellenségeik koponyáját lovaik kötőféké­re. A sírhelyen, ahol az öve­ket találták, vastárgyak nem voltak. A leletek kora az időszámításunk előtti X. szá­zad második felére datáló­dik. A tudósok feltételezik ezért, hogy a központi Kau­kázus hegyeiben az időszá­mításunk előtti máso­dik évezred végén szkíták, vagy pedig más olyan tör­zsek éltek, akikneK szokásai közel állták az előbbieké­hez. A feltevést megerősítik azok a vasból készült lele­tek is, amelyek csak akkor­tájt kezdtek feltünedezni. A vasszekercék, török, bronz dárdahegyek hasonlítanak a szkíta fegyverekhez; többek között olyan, párducot és griffmadarat ábrázoló fegy- vertokokat is találtak, ame­lyek csak a szkíták művé­szetére jellemzőek. Apróhirdetés VÍZVEZETÉK-, központifűtés-szere­lő, kompresszorkeze­lő, üveges, k.6pkere- tező szakmunkás bi­zonyítvánnyal elhe­lyezkednék, karban­tartónak, szabad szombattal, Gyön­gyösön. Danhauser, Lokodi J. u. 13., IV. 3. ______________ G YÁR- és Gép­szerelő Vállalat ke­res (Lábatlan, Ajka, Dunaújváros, Pét- Eürdő, Zagyvaróna! stb.) szerelési terü­leteire csőszerelő, hegesztő, lakatos, betanított és segéd­munkásokat. Jelent­kezés személyesen, vagy írásban: Bp., VI., Paulay Ede u. 52. Személyzeti osz­tály. ____________ A Z EGRI csillagok Vadásztársaság azonnali belépéssel vadőrt keres. Vad­őri képesítés hiányá­ban, vadőri tanfo­lyamra beiskolázzuk. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Fodor Lajos, vt-elnöknél, Eger, járási tanács vb mű­velődésügyi osztály. 4. SZ. AUTÓKÖZ­LEKEDÉSI Vállalat azonnali belépéssel felvesz autószerelő, karosszérialakatos, általános lakatos. autóvillamossági szerelő szakmunká­sokat és segédmun­kásokat. Jelentkezés: Eger, Lenin út 194. Műszaki szakosztály. [02303 ÜJ családi .ház, OTP-lcölcsönnel el­adó. Eger, Vöröstü­zér u. 81 /a. ABASARON, jutá­nyos áron, baköltöz- hetően eladó szoba, konyha, kamra, pin­ce, háromszáz négy­szögöl területtel, be­kerítve, vízvezeték, villany van. Érdek­lődni : Szabó István, Abasár, Fő tér 41. FÜZESABONY- oan, 3 szoba-össz­komfortos, 400 négy­szögöl telekkel, csa­ládi ház, beköltözhe- ;ően eladó. Füzes­abony. Turul út 2. M3XBM PRÍMA állapotban. ievő 1200-as Volks­wagen eladó. Érdek- ődni: Abasár, Béke tér 21. 600-AS Zündapp motorkerékpár, ol- ialkocsis, műszaki vizsgázott, eladó. Vízkeleti, Eger, Kül- >ősor 1. mmm 7X100-AS Sí kötő­gép eladó. Érdeklőd­ül lehet: Banka Já­nos, Aldebrő; József Attila u. 4. MÁSFÉL éves tig­riscsíkos, boxer kan, Jutányosán eladó. Eger, Pf. 16. Kiss László. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Salgó­tarján, Vásártér út 5. sz. KIVITELEZÉSBEN JÁRTÁS építészmérnököt keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítunk. Felvé­tel esetén útiköltséget té­rítünk. Jó kereseti lehetőséggel ko­ra reggeli órákban 4 órás elfoglaltsággal hírlap­kézbesítőket egész napos elfoglaltsággal pályaudvarra hírlapárust alkalmaz. Eger X. postahivatal. Mániáira* (VB *-§**&&& **£§' Képesítéssel rendelkező — árképzésben jártas íérfi munkaerőt felveszünk Ajánlatokat „Fizetés meg­egyezéssel” jeligére Magyar Hirdető egri kirendeltségé­re kérjük. A Hatvani Konzervgyár az z katonaidőt letöltött eszter­gályos és lakatos szak­munkásokat. Elemző közgazdászt valamint gyakorlott gépírót felveszünk. Heves m. Iparcikk Kisker. Vállalat, Eger, Széchenyi utca 16. Munkaügy. me­1 darab olajtüzelésű, Legvíz üzemű KOMFORT (esetleg más) típusú kazánt 60 000—80 000 K.cal telje- ntménnyeb Ajánlatokat kérjük. Fi- nomszerelvénygyár. Eger X. Pf.: 2. Gyárfejlesztési osz­tály, telefon: 11-91, 283-as mellék. Új tavasz, Új választék! Húsvétra már most vásároljon, ne várjon az utolsó hétig! CENTRUM ÁRUHÁZ, Eger, Széchenyi utca. Nyitva hétfőtől csütörtökig 8—18 óráig, pénteken 8—19 óráig, szombaton 8—17 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents