Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
1 Értük vagy ellenük? r Ä SZÁM FÉLELMETES: fcazánk munkaviszonyban álló dolgozóinak közel íelevál- I biztatott munkahelyet az elmúlt esztendőben. Az anyagi kárt csak miiliárdakban lehet mérni. Plusz a gerinc: a legtöbbet vállalók, a legtöbbet dolgozók, a törzsgárda tagjainak erkölcsi, anyagi megsértése. Az erkölcsi kár felbecsülhetetlen.. Ki a hibás, illetve kik a hibásak? Hogyan következhetett be? Kik teremtették meg a lehetőségeit? Hol a határ? Meddig még? Nem könnyű a számadás, 9. kérdésdere választ adni. Már csak azért sem, mert a válaszok még nem felelnek a „mit kellene tenni?, mit lehet tenni?” kérdéseikre. Abban már közös nevezőre jutottak: változtatni kell. De hogy mit, mikor és hogyan, abban még javában tart a vita. EGT PRÓBÁLKOZÁSRÓL lapunk február 8-1 számában már hirt adtunk: az egri FS- nomszerelvénygyár kezdeményezésére Eger város Ipari üzemeinek, vállalatainak vezetői tanácskozásra ültek ösz- sze. és arról folytatták vitát, hogy milyen módszerekkel, eszközökkkél lehetne gátat állítani az egyre terebélyesedő munkaerő-vándorlásnak, hogy a vándormadarak —, vagy ahogyan több tanácskozáson, megbeszélésen hallottuk már — az „órabér- vadászok” ne okozzanak több anyagi, erkölcsi kárt a társadalomnak, a népgazdaságnak, az üzáneknek, a vállalatoknak, a hűségesen kitartó törzsgárda tagjainak. A tanácskozáson részt vevő vállalatvezetők abban egyetértettek, hogy véget kell vetni a dolgozók csábításának, s azóta is keresik az együttműködés lehetőségeit... Korántsem ilyen egység« azonban a vélemény az üzemek, vállalatok dolgozói között. Amíg a nagy többség: a tíz, tizenöt év óta egy munkahelyen dolgozók, tehát a törzsgárda tagjai pozitív, ésszerű lépésnek tartják a vállalatvezetők bervai tanácskozását, addig a munkáslétszám 20—25 százaléka a jogokra, a törvényekre hivatkozva azzal érvel: Magyarországon szabad munkavállalás van, és amíg ezek a törvények funkcionálnak, addig senkinek sincs joga a dolgozók szabad munkavállalását korlátozni, szankciókat hozni ellenük. Az igazsághoz tartozik: a szakszervezet is ellenei a vállalatok összefogását ÉS ALL, TART A VITA. Érdemes belehallgatni a véleményekbe. Legutóbb az egri városi pártbizottság ülésén —, amelyen Eger város gazdasági vezetői is részt vettek — hallottuk a lsét tábor „összecsapását”. Hallgassuk meg előbb a gazdasági vezetőket: „Rossz a jelenlegi pénzgazdálkodási rendszer. A vándormadarak követelőznek. Ahány munkahely, annyi óra béremelés. Különben „nem áll módjuk- bas” a vállalathoz belépni. A feltételeket nem a munkaadó, hanem a munkavállaló diktálja. Nem tudnak fegyelmezni az üzemekből, mert az első szóra megsértődnek az emberek, s mivel tudják, hogy a szomszéd üzem óra- béremeléssel fogadja, veszik a kalapjukat A pénzt a vándormadarak viszik éL Kihasználva a nagy munkaerő-keresletet, egy év alatt „lekörözik” a 10—15 éven át egy vállalatnál dolgozók anyagi megbecsülését Ilyen körülmények között hogyan tudják a termelést, a termelékenységet növelni A fegyelmet megszilárdítani Néhány vállalat milliókat költ szakmunkás-utánpótlásra. Más vállalatok pedig a kién szakmunkások csalogatására „specializálták” magukat A megemelt órabérek mögött kevés a munka, a termelés. A vándormadaraknak, a munkáslétszám 20—25 százalékának nem esett áldozatául a többség. Jogosan sértődtek meg, s várják a nagyobb, tisztességesebb megbecsülést Az anyagi, az erkölcsi javakból egyaránt Amikor változtatást, bizonyos szankciókat terveznek a termelés, a termelékenység emelésén kívül elsősorban rájuk gondolnak, A törzsgárdára. UGYANILYEN HANGOS az ellentábor is: „szabad munkavállalás van, mindenki pénzből él, csak természetes, hogy oda mennek dolgozni, ahol többet adnak. A vállalatvezetők kezdték: miért ígérgettek, miért licitáltak egymással? Miért az 1200 forintot kereső dolgozókon kérik számon a termelés, a termelékenység csökkenését, amikor a hat— nyolcezer forintot kereső vállalatvezetők vezették be, honosították meg a dolgozók csábítását, a munka nélküli órabéremelést, a sértették meg elsőként a szocialista bérezés elvét? Miért nem teremtenek, biztosítanak olyan kereseti lehetőségeket, munka-, szociális, kulturális körülményeket az üzemekben, hogy a dolgozók ne vágyjanak el? Miért nem dolgoznak ki jobb érdekeltségi rendszert? Miért nem tárják fel a belső tartalékokat? Miért nem tökéletesítik a belső, a vállalati mechanizmust? A termelékenységet így lehetnie növelni és nem a munkások jogait sértő, a dolgozók éllen hozott szankciókkal. A véleményék ötén következzenek a szomorú tények: hogy egy év alatt 1 600 000 dolgozó változtatott munkahelyet Hogy az elmúlt évben az egri ktsz-ek mun- káslétszámának 60, a tanácsi iparban 44, az egri téglagyárban 108 (!!), a Heves megyei Építőanyag- és Vegyesipari Vállalatnál 88, a háziipari szövetkezetben 78 százaléka cserélődött ki. Az egri Fin rums zerelvénygyártaan több mint 700-an vették ki munkakönyvüket. Mindezek következménye, hogy az elmúlt évben Egerben az egy foglalkoztatottra jutó termelés még az 1968. évit sem érte eL És ami a termelékenységet illeti: több iparágban az országos eredmények sem szebbek az egriekénél. Lehet tetiár érvelni, vitatkozni, jogokra, törvényekre hivatkozni, de az elmondott számok, tények is figyelmes, tetóek. MEGANNYI KÉRDÉS, pro és kontra. Ez alkalommal szándékosan maradtunk kívül a ,/körön”, hagytuk feleletek nélkül a kérdéseket. A válaszokat a legületéke- sebbektől: gazdasági, politikai, szakszervezeti vezetőktől, törzsgárda tagoktól, szakmunkásoktól, az érintettektől, az érd ékeitektől várjuk. Ki-ki a saját helyzete, szemszögéből nézve: mondja el véleményét Koős József Harcos életutak Az ügyész halált kért Születtem. Tiltakoztam. S mégis itt vagyok. Felnőttem. S kérdezed: miért? hát nem tudom. Szabad szerettem volna lenni mindig s őrök kísértek végig az úton. (Radnóti Miklós) Magyarország nagy része már szabad! A fővárosban elkeseredett harcok folynak, a fasiszták sorsa itt Is megpecsételődött Magyarország nagy részén már az új élet hajtása fakad, de az ország nyugati csücskében még téboly odottan pusztít a vandalizmus. Fasiszták, nyilasok, a Nyugatra szorult kalandorok, utolsó óráikat élik és nem kímélnek senkit és semmit, de legfőképpen nem gyűlölt ellenségeiket, az antifasisztákat, a kommunistákat Sopronkőhida, 1945. február 8. A tárgyalás reggel nyolc órakor kezdődött, este hat óra van, amikor az ügyészi vádbeszéd hangzik. Tizenegy ifjú kommunista áll a bíróság előtt A vád: hűtlenség, hazaárulás, kommunista szervezkedés, lázítás a fennálló rend ellen, stb., stb. Tizenegy meggyötört megkínzott ifjú kommunista hallgatja a szitkozódástól hemzsegő vádat és az ítéletet: az ügyész halált kér mind a 11 vádlottra. A tizenegy halálraítélt közül egy, Kurella Mátyás — 1957-től Zlmándi Mátyás — vasesztergályos, ifjú kommunista, akit a Nemzeti Szá- monkérő Szék állított bíróság elé Hallgatja a vádat, s gondolatában ez forog: ez lett a vége, hát megérte? Így fejeződik be az élet? Ezért volt minden? Aztán felvillan előtte apja és nagybátyja képe, akik aktív harcosai voltak a munkásmozgalomnak és többször lebuktak... Az illegális találkozások Aradon. a szülői házban... A tanoncélet igazságtalanságai™ Találkozás a román kommunista ifjak szövetsége tagjaival ... A munkanélküliség keserves napjai... Az első lebukás, amikor négy órán keresztül verik a román detektívek. 1400 lakás építéséhez adunk kölcsönt Betétekről, kölcsönökröt, az OTP sokoldalú tevékenységéről beszélgettünk Varga Józseffel, az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatójával. — Még mindig időszerű az elmúlt esztendő eredményeinek summázása. Ezért kérem, foglalja össze, hogyan alakult Heves megye lakosságának betétállománya? — Néhány jellemző számadatot említenék csupán: 1969. decemberében 1 milliárd 19 millió forint volt a megye takarékbetét-állománya. Ebből az összegből 173 millió forintot 1969-ben helyeztek el a megye lakód. Érdemesnek tartom megemlíteni azt is, hogy a betétek után az elmúlt esztendőben 38 millió forint kamatot fizettünk ki a megye dolgozóinak, 42-en pedig személygépkocsit nyertek. Nemcsak a felnőttek, hanem az iskolás gyerekek is jelentős betétállománnyal rendelkeznek. 1969-ben 3 millió 300 ezer forintot gyűjtöttek össze az iskolai takarékba. — Az 1970-ra esztendőből is eltelt már két hónap. Mit mutat a takarékossági mérleg? — Jelentős az emelkedés. Az OTP, a posta és a takarékszövetkezetek kezelésében jelenleg 1 milliárd 149 millió forintra emelkedett a betét- ' állomány. A kéthónapi emelkedés tehát 130 millió forint — Hogyan segíti az OTP a lakásépítkezéseket? — Az elmúlt esztendőben 1053 családi ház épült a megyében OTP-kölcsönnel. Ezekre az építkezésekre ijfcántegy 73 millió farkit kölcsönt adtunk. Ebben az évben már 140 lakás építéséhez — ebből 340 lakás korszerű társasházban lesz — tudunk kölcsönt adni. A lakásgondok enyhítésén igyekszünk segíteni, a saját beruházási társasházak építésével te Az elmúlt évben még csupán 64, úgynevezett kulcsátadásos lakást értékesítettünk, de ebben az évben már mintegy 200 • lakás eladására kerül sor. Ha már lakásokról van szó, megemlítem azt is, hogy ebben az évben készítjük elő a negyedik ötéves terv saját beruházású lakásépítési tervét, amelynek kapcsán Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, valamint Hevesen és Horton mintegy 1300 lakás felépítésének előkészületeit végezzük az illetékes szervekkel együttműködve, s további építkezésekre folytatunk tárgyalásokat. — Gyakran felmerül I kérdés, túl hosszadalmasak az építkezések, hogyan lehetne meggyorsítani ezeket? — Igaz, előfordult, hogy egyes társasház-építkezések- nél nagyon vontatott volt az előkészítés, hogy négy-öt év telt el, míg beköltözhettek a tulajdonosok. Ma már a, tanácsok és a különböző szervek segítségévéi lerövidült az előkészítési idő, s reméljük, az elkövetkező években sokkal gyorsabban épülhetnék a lakások. — Mennyi személyi és áruvásárlási kölcsönt adtak az elmúlt évben? — 1969-ben közéi tízezren vettek fel személyi kölcsönt, összesen mintegy 34 millió forintot Áruvásárlási hitelt Beszélgetés Varga Józseffel, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatójával 15 ezeren kaptak, körülbelül 60 millió forintot Ügy gondolom, ezek a számok nem csökkennek ebben az esztendőben sémi — Humoristák gyakori témája a kezes. Ezzel kapcsolatban megkérdezem, véleménye szerint a személyi és áruvásárlási kölcsönöknél nem lehetne-e megkímélni az ügyfeleket attól, hogy kezeseket keressenek maguknak? Miért nem elegendő néhány ezer forintra munkahely igazolása? — Azt hiszem, ügyfeleink is tapasztalták, hogy az utóbbi időben már rugalmasabbak vagyunk, néhány ezer forintos kölcsönnél nem kérünk kezest Ha nagyobb ösz- szegről van szó, vagy olyan ügyféllel állunk szemben, aki nem fizet rendesen, akkor kénytelenek vagyunk ragaszkodni a kezeshez. — Milyen szerencse kísérte a lottózókat és totózókat? — 11 millió 950 ezer totó-, illetve lottószelvényt értékesítettünk az elmúlt évben. A szelvények között 50 darab négytalálatos szelvény akadt. A lottózóknak összesen nyolc és fél millió forint nyereményt fizettünk ki. Totózó- ink te sikeresnek mondhatják az évet; húsz alkalommal értek el 13, illetve 13+1 találatot, a totózók nyereménye közel hárommillió forint volt — Befejezésül megemlítem. hogy tapasztalataink szerint túlzsúfolt az OTP egri fiókja, gyakran hosszú sorok állnak a pénztár előtt s köztudott hogy az emberek nem szeretnek várakozni. Különösen akkor nem, ha saját pénzüket viszik a takarékba, vagy ha ki akarnak venni néhány száz forintot Hogyan lehetne meggyorsítani az ügyintézést? — Komoly gondunk a zsú foltség. Az az igazság, hogy az elmúlt években mintegy 25—30 százalékkal nőtt az Országos Takarékpénztár ügyfélforgalma. A fentebb említett szolgáltatáson túl ugyanis mi még sok minden nel foglalkozunk. Az elmúlt évben például 30 ezer békekölcsönre fizettünk ki nyereményeket, kilencmillió forint értékű valutát értékesítettünk, föbb mint ezer dolgozónak intézzük az átutalási betétjét házépítésire alkalmas telkeket értékesítünk és még hosszan sorolhatnám, mi mindennel fogla lkoznák fiókjaink. Ami az egri fiók zsúfoltságát illeti, ezen a közeljövőben igyekszünk segíteni, mégpedig olyan formában, hogy két kihelyezett fiók létesítésével próbáljuk majd csökkenteni a jelenlegi zsúfoltságot. Az egyik kihelyezett fiókot a Bervába. a másikat Eger belvárosába tervezzük. Mint apró filmkockák rohannak agyában a gondolatok, az emlékek: az illegális út Romániából Magyarországra, a visszatoloncolás Romániába ... A száguldó gyorsvonat, amelyről leugrik és visszaszökik Magyarországra. Újból elfogják... Gyűjtőtáborok Losoncon, Tályán, Bakonyoszlopon... Rendőrségi felügyelet Szek- szárdon, ahol elhelyezkedni nem tud, mert papírjain ez £11: a közrendre gyanús, előélete teljesen ismeretlen. Kéri az áthelyezését Győrbe — ott talán jobban el tud helyezkedni egy vasas. Engedélyezik az átköltözését, és kisebb üzemek után végül is helyet talál a vagongyárban. Munka a pártban... Agitáció a szoedem. párt ifjúsági szervezetében... Rendszeresen jelentkezni a rendőrségen ... Az emlékezetes ifjúsági gyűlés Budapesten, ahol Pataki István elnökölt, (Sopronkőhidán végezték ki!) és utána a kalandos utazás, villamosról villamosra szállva az utasítást mindig mástól kapva, amíg el nem jutott Óbuda egy kis régi házába, ahol ifjú kommunistákkal találkozott, akiktől marxista könyveket, röplapokat kapott olvasásra, terjesztésre. Mintha tegnap történt volna, olyan frissek az emlékek. Műszakváltója, a szoedem. funkcionárius, mindig óva intette a kommunistáktól... Előadások a háborúról, a fasizmusról..: Sarló és kalapács, ötágú csillag a békét akarunk röplapon... Tiltakozások a gyárak, a gépek leszerelése ellen... Aztán Pesttel megszakadt a kapcsolat, összekötőjét letartóztatják, két napig várja egy utca sarkán új kapcsolatát, de nincs új kapcsolat... Pecsétes papírok a vagongyár hadiüzem-parancsnokának titkárnőiétől, — aki ifjú kommunista — papírok, amelyekkel mozogni tudtak. 1944. decemberében szorul a hurok a nyilasok, a fasiszták nyaka körül. Győrben nyüzsögnek a fasiszták és ők két gránáttal a Bakonyba készülnek... Nem tudja, hogy hat társa már lebukott, de a veszélyt érzi, állandóan változtatja helyét, mégis 1944. december 19-én éjjel fél egykor elfogják... Tildyt és Szakasitsot keresték rajta, — nem tudja hol vannak... Pesti összekötői, társai nevét akarják, a József Attila Kör tagjairól vallatják — ez volt legális szervük —, de ő nem vall, hiába a kínzás, a verés... még Szőllősi, Szálasi helyettese is verte. (Hadd idézzem itt a Dunántúli Szabad Nép, a Magyar Kommunista Párt észak-dunántúli lapja 1946. november 30-i számának egyik cikkét, amely arról számol be, hogy dr. Demeter Zoltán csendőr főhadnagy hogyan tanítja köszönni azokat akik a Nemzeti Számon- kérő Szék kezére kerülnek, íme így tanították köszönni a cikk szerint Kurella — Zi- mándi — Mátyást: „Addig ütötték, amíg as* nem mondta: Barátság! Rajta is ugyanazt a receptet alkalmazták, mint az előtte lévőkön: lehúzatták cipőjét, hasra fektették, egy csendőr a hátára ült, kettő ráállt a kezére és akinek szabad volt a keze, felváltva használta a gumibotot A kép teljességéhez tartozik, hogy az állatok között ott ült egy igazi állat a Faragó (SS-had nagy volt) farkaskutyája, amelynek az lett volna a kötelessége, hogy elharapja az áldozat torkát ha nagyon kiabál..." Nem folytatom, azt hiszem, ez is elég „a kép teljességéhez.!”) És most: az ügyész halált kért Kurella Mátyás 27 éves vasmunkásra, aki bár végig tagadott mégis vádolható hűtlenséggel, hazaárulással,'' kommunista szervezkedéssel, lázítással a fennálló rend ellen stb., stb. Az ügyész halált kért 11 ifjú kommunistára, de a bíróság kettőt — egy egyetemistát és egy gyári tisztviselőt ítélt halálra. (Az ítéletvégrehajtó túlzott elfoglaltsága miatt az ítéletet két katona hajtotta végre, önként vállalva ezt húsz, illetve harminc pengőért! (A többieket börtönnel sújtották, Kurella Mátyást kilenc évre ítélték, mert nem volt elég bizonyíték és mert nem ismert be semmit A front dübörgése egyre közeledik, 1944. március 27-én SS és magyar katonák terelik Nyugat felé az elítélteket. Szörnyű kálvária e* az út az egyre fogyatkozó, megkínzott kiéhezett foglyoknak, akik közül nagyon sok nem ért el útjuk végére. ,JJémán emelődik a test, csak a fal kiabál S tudja a szív, a kéz, meg a száj, hogy ez itt a halál, a halál” (Radnóti: Egyszer csak e, versébőL) Egyhónapos szörnyű menetelés után már Salzburg felett járt a halálraítéltek légiója, itt már az amerikai ágyúk hangja hallatszik, aztán május 3-án találkoznak az amerikai katonákkal- Magyarország már szabad, de fiainak színe-java még idegenben pusztul, — egyetlen éjszaka hetvenen halnak meg közülük. Linzen túl egy lágerban találkoznak a szovjetekkel és egy félóra múltán indulhatott haza — aki bírt Viszontagságos út után, augusztus 22-én ér vissza Győrbe Zlmándi Mátyás. Az üzem főmérnöke nem akarja visszavenni a gyárba, a Vöröskereszttől kap segélyt tagja lesz a kommunista pártnak, Pécsre kerül kéthónapos pártiskolára, utána a párt javaslatára egyetemre megy, közgazdászt diplomát szerez. Ezután már csak így megy; munka, tanulás, pártmunka. Sírokban és a Bervában osztályvezető és párttitkár. 1956. novembere után pártot szervez, majd 57-ben a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője lesz, 1966. Június 30-tól pedig a Heves megyei Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójává nevezik ki. Munkája mellett ma is sokat tesz, sokat vállal a társadalmi munkából —- szerintem talán túlságosan is sokat — munkája elismerését három magas kormánykitüntetés bizonyítja. •: Zimándl Mátyásnak szenvedélye a turisztika. Ha esik, ha fúj, télen, vagy nyáron, minden vasárnap megteszi a tizenhatezer lépést. Mintha csak harcos, küzdelmes életútját szimbolizálná „hobbyja” is: menni, csak menni, szenvedélyesen haladni a jövő. a haladás, a boldogulás elé. Menni, haladni, azokkal együtt, akikért állta a kínzást, és azért, mert az üvvész 1945. február 8-án halált kért! Papp János 1976. március L, vasárnap
