Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

I • % * V Néikü'ük jobban boldogulunk Fiatalkorú termelőszövetkezetek? Mostanában aligha akad taggyűlés, vagy munkaérte­kezlet, ahol a felszólalók többsége ne tenné szóvá a munkafegyelem hiányossága­it. Mégis úgy tűnik, hogy er­ről a kérdésről többet beszé­lünk, de kevesebbet tettünk. A bányászat és a gépipar tatán a legtöbb helyen az építőiparban is 44 órára csökkentették a munkaidőt, de több épitésvezetösegen nem 44 órát, hanem 36-ot, vagy ennél is kevesebbet dolgoznak. Természetesen nem hivatalosan, de a veze­tők tudtával és hallgatólagos beleegyezésével. Akik érzik a felelősséget és a helyzet fo­nákságát, őszintén elmond­ják, hogy ma már nemcsak szabad szombatot, hanem „szabad pénteket” tartanak. Sőt, sokan odáig merészked­nek, hogy több munkahelyen divat lett a „suszterhétfő”. A fiatalok közül sokan nem emlékeznek már arra, hogy mi az a suszterhétfő. Régen, talán nem is a „ma­szek világban”, hanem még a céhek idején vált szokássá, hogy a cipészek hétfőn nem dolgoztak. Persze, abban az időben a suszterek vasárnap vásárra jártak. Akik jó üz­letet csináltak, azok hétfőn jogosan ünnepeltek, de a többség kényszerből őgyel- gett a kocsmák körül, mert nem volt munkájuk. Vajon manapság megen­gedhetjük magunknak azt a luxust, hogy a törvényes munkaidő-csökkentést bárki tetszése szerint megtoldja? Nem, semmiképpen sem, mert nekünk sok a dolgunk, Nem törődhetünk bele a lógásba, a fegyelmezetlenség­be, mert ma már nem kis műhelyben és egyedül dol­goznak az emberek, hanem nagy üzemekben és többnyi­re gépekkel. Ha a darukeze­lő, a kazánfűtő, vagy a gép­kocsivezető nem áll munká­ba, akkor az egész építkezé­sen, a műhely, az üzem min­den részében zavar keletke­zik, akik dolgozni és keresni akarnak, azokat is hátráltat­ják. -’r Elég bajunk és gondunk akad nekünk a fegyelmezet­tervezett forgalmat. A dollar viszonylatú piacokról a fo­gyasztási cikk import várha­tóan 14 százalékkal haladja meg a tavalyit. A növekedés egyebek között a fejlődő or­szágokkal kötött nagyobb vo­lumenű megállapodások és a jugoszláv áruk import libe- ralizásának eredménye. Az 1970-re tervezett na­gyobb kiskereskedelmi forga­lomhoz szükséges árualap nagy részét már lekötötték a hazai iparnál és importból csupán 1,9 milliárd forint ér­tékű árut — ruházati, vas­as műszaki cikkek, élelmisze­rek, tüzelőanyag _ hiányzik a várható kereslet és kínálat összhangjához. Az eddigi tárgyalások nyomán a belke­reskedelem reális lehetőség­nek tartja, hogy számos, még hiányzó cikkből az ipar nö- 'veije termelését Látható azonban már az is, hogy néhány termékből a hazai ipar nem fogja tudni kielégítíer.i a fogyasztók igé­nyeit. Ezért a Gazdasági Bi­zottság hozzájárult a már jó­váhagyott fogyasztási cikk importieret 5 millió dolláros növeléséhez. Egyben felhívta ma. érdekelt minisztereket, lenségek, a lógások nélkül is. Nincs elegendő cement és vas, vagonhiánnyal küsz­ködünk. Sok feladatunkhoz képest kevés a jól képzett szakember, a fontos beruhá­zásokra késve érkeznek a gépek és a berendezések, ilyen körülmények között ha jobban értenénk hozzá, ak­kor is nehéz a munkaszerve­zés, az „objektív akadályok” miatt sokszor jelentős több­letköltség merül fel. De ha a szabad péntekre, a suszter­hétfőre és a sok lógásra gon­dol az ember, azt kell mon­danunk, hogy saját magunk ellenségei vagyunk. Egy ideig a művezetők és a bérszámfejtők rugalmasan megoldották, hogy valame­lyes kevés pénz legyen azok borítékjában is, akik éppen csak hogy dolgozgattak. De a kevéssel ma már senki sem éri be, mindenki több forin­tot akar. A Finomszerelvény- gyárban, Sírokban, a cukor­gyárakban és az építőipar­ban nem tudnak annyit ter­melni, mint amennyire szük­ség van. Miből, honnan ad­janak több lakást, ruhát és cipőt, ha egyre kevesebbet dolgoznak. Lehetséges, hogy a nemze­ti jövedelem, a termelékeny­ség és a gazdasági hatékony­ság elvont fogalmak, sokan azt mondják, hogy ez nem érdekli a „melóst”. De azt mindenki értse meg, hogy elosztani csak azt és annyit lehet, amennyit megtermel­tünk. Ebből következik, hogy nem magánügy, hanem mind­nyájunk közös érdeke, hogy fegyelem és rend legyen a — Lemostam letöröltem a kocsit, jó a gyújtás is — most már beszélgethetünk — mondja jókedvűen Berbécs Zoltánná, a népszerű Marika. Ö az egri 4-es számú AKÖV egyetlen női „pilótája”. Te- hertaxis. Csinos, fekete nő. — A nyolcadik osztály el­végzése után, gépkezelői tan­folyamot végeztem Budapes­ti zseni én vagyok. Igaz, egyszerű, szürke kis zseni, de sohasem szerettem a fel­tűnést. Ka már zseni vagyok, akkor legyek egyszerű, sze­rény és szürke. Akinek azért van műhelye, írói műhelye és műhelyének titka is. Irtó imádom, amikor az írók mű­helytitkairól, avagy a festők műhelytitkairól olvasok, s ezért kell, hogy nékem is le­gyen ilyen műhelytitkom. Zseni műhelytitok nélkül olyan, mint a kakas farok nélkül. Ostoba tyúknak néz­né bárki. Eddig azt hittem, hogy ezek a műhelytitkok valahol egy sötét műhely rejtett sar­kaiban rejtőznek, s pontban éjfélkor előlibegnek és csak a beavatottaknak súgják meg, mi a titok nyitja. De kevés a beavatott és sok a sötét műhelysarok. És még soha nem jutottam egyetlen műhelytitok nyitjára sem. Hát ezért is kell, hogy legyen már nekem is műhelytitkom0 munkahelyeken, mindenki becsületesen dolgozzék. Mennyien lehetnek azok akiknek nem használ sem az okos szó, sem a biztatás? A bányákban, az építőknél, a vasútnál, az autóközlekedés­nél, az üveg- és a vasipar­ban, valamint a termelőszö­vetkezetekben az emberek többsége szorgalmasan, ren­desen dolgozik. Elenyésző, talán három-négy százalék azok száma, akik fegyelme­zetlenek, akik lógnak, és akadályozzák a munkát. Nem lenne-e jobb, ha ezeket be sem engednék a munkahe­lyekre? Igen, a többség, a rendes munkások véleménye az, hogy a fegyelmet bomlasztó és ezzel tetemes károkat oko­zó lógósoknak utolsó figyel­meztetést kell adni és ha ez sem használ, adják ki a muhkaköny vüket. A legtöbb vállalat igazga­tója az üzemvezetőknek, az építésvezetőknek és osztály- vezetőknek adta le a fe­gyelmi jogkört De több vál­lalatnál hónapok, sőt talán évek óta egyetlen lógóst sem bocsátottak el, mert ez nép­szerűtlen, kellemetlen fel­adat. Ám a gazdasági veze­tőnek ezt is vállalnia kall — a, többség, a közösség érde­kében. Ne tűrjék tovább a fegyelmezetlenséget, a notó­rius lógósokat bocsássák el, mert nélkülük jobban boldo­ten. Majd Egerbe kerültem, ahol az Állami Építőipari Vállalatnál darukat, csörlő- ket, kompresszorokat kezel­tem. Részt vettem a bervai ötös lakótelep építésében és néhány Éger környéki épít­kezésben is. De Marika többet akart. Ezért 1954. végén Miskolcon autóvezetői vizsgát tett. Egy újsághirdetés alapján a bu­dapesti Betonútépítő Válla­lathoz került dömpervezető­nek. A felvétel azonban ne­hezen ment. Ellenezték, hogy odakerüljön, mert, hogy ez nem nőnek való munka. Ma­rika azonban nem tágított, bizonyítani akart. Tíz éven át télen-nyáron, havazásban és tűző napsütésben „dömpe- rezett...” — 1965-ben visszatértem Egerbe. Az AKÖV-nél vál­laltam munkát, tehertaxis let­tem. Bár itt is nehezen fo­gadtak, húzódoztak attól, hogy nő kerüljön a taxisok Jcözé... Ismét bebizonyította, hogy igenis jó szakember, a volán biztos „őre”. Már több száz­ezer kilométert’ „furikázott”, baleset nélkül. Naponta szál­lítja a Heves megyei Vendég­látóipari Vállalat egri cuk­rászüzeméből a süteménye­ket, a hentes- és italárukat amelyet megfejthetek, amely mint beavatott előtt, feltá­rulkozik előttem. Jaj, de nagyszerű is lesz. Nos, tehát most egy zseni műhelytitka, sőt, műhelyének titkai következnek. Titok 1: írógépen írok. Nem tudok kézzel írni. Egye­sek sgerint írógépen sem. De fütyülök az irigyekre. Írógé­pen igenis tudok írni. Ha van témám, ha van kedvem, vagy Akadozik az alkatrészellátás A mezőgazdasági üzemek­ben jó ütemben halad a téli gépjavítás. A Mezőgazdasági Gépalkatrészellátó Vállalat összesítése szerint januárban az elmúlt évihez hasonló for­galmat bonyolítottak le pót- alkatrészekből. A gazdaságok egy hónap alatt hozzávetőleg 190 millió forintot költöttek alkatrészekre. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert ja­nuár elsejétől megszűnt a használt gépek javítása után járó ártámogatás. A gépek indítása azonban — az eddigiek szerint — nem megy majd minden fennakadás nélkül. Az al­katrészellátás az elmúlt év első két hónapjához képest — idén kevésbé kiegyensú­lyozott. A Mosonmagyaróvári Gépgyár a TTV 32-es típusú vetőgép alkatrészeiből példá­ul nem szállított annyit, amennyire az előzetes igény- felmérések alapján feltétle­nül szükség lenne. A Mátra- vidéki Fémmű vekben készí­tik az arató-kombájnokhoz nélkülözhetetlen, erősített ki­vitelű láncokat, amelyekből MEGÉV 30 000 métert ren­delt, de csak 5000 méter gyártását vállalták el. Az or­szágszerte használt, mintegy 10 000 Zetor-Szuper traktor­hoz sem tudnak elegendő cserealkatrészt biztosítani. Tízezer traktor-hengerfejet rendeltek — ebből ötezerre azonnal szükség lenne —, de a külföldi gyártók eddig mindössze háromezret iga­zoltak vissza. A szállítások meggyorsítására a Mezőgaz­dasági Gépalkatrészellátó Vállalat újabb tárgyalásokat kezdeményezett. (MTI) az eszpresszókba, vendéglők­be és italboltokba. Naponta 12 órát tölt a vo­lán mellett. A műszakot reg­gel négy órakor kezdi és dél­után négy, fél öt körül érke­zik haza. Már annyira hoz­zászokott a „kedves Nysá- hoz”, hogy nem nagyon sze­ret gyalog járni... Mindig figyeli, hallgatja a motort, a „szívet”, hogy jól működik-e. A kisebb hibákat kijavítja, a rossz alkatrészeket kicseréli. Mindene a kocsi, a motor. Öt év alatt, amióta taxis, nem is volt különösebb baj a kocsi­jával. A szakma kétszeres kiváló dolgozója. Tavaly a nemzet­közi nőnap alkalmával ered­ményes munkájáért minisz­teri dicséretben is részesült. A férje szintén szakmabeli, tehergépkocsi-vezető. A leg­nagyobb problémájuk az, hogy nincs lakásuk és albér­letben kell lakniuk. Azonban ezt is vállalják, mert nagyon szeretik Egert. Esténként be- bennek a városba, de Marika útközben is gyakran figyeli az előtte „elhúzó” kocsikat, hallgatja a motorok zúgását, mert igazi „autófüle” van. A sütéshez-főzéshez sem ért annyira, mint a motorokhoz. (mentusz) ha ugyan nincs se témám, se kedvem, de pénzem sincs. Mert én írásból élek... Ap­ropó ... Titok 2: ... hogy én írásból élek. Kész titok, hogyan tu­dok megélni belőle. Abból amit én írok. Ez műhelyem legnagyobb titka, amely mind ez ideig előttem sem lebbentette fel fátyolát. Titok 3: Magyarul írok. Eb­ben az a titok, hogy megér­tik azok is, akik szintén ma­gyarul írruik, de jelen­tésül. Mert van óma­gyar, ösmagyar — újmagyo~ A Magyar Hírlap vasár­napi száma igen érdekes és valóban tanulságos cikket közölt „Pecsenyesütő és sü-. tögető” címmel. Röviden summázva: a cikk azok fö­lött mond ítéletet, — mi­közben szigorú belső elszá­molási rendet követel —, akik a termelőszövetkezeí parazsán a termelőszövet­kezet kárára, terhére sütö­getik saját túlságosan is nagy adag pecsenyéjüket. A cikket megelégedéssel és egyetértéssel olvastam, csak egy dolgot nem értettem. — nevezetesen: „Az I-i tsz pe­csenyesütő-részlegének ve­zetője a főagronómussaí összejátszva 55 ezer forin­tot sikkasztott, a B-i tsz főkönyvelője viszont egy­maga 127 ezret. A H-i tsz- ben „vásárlási jutalék” cí­men (vesztegetés) 45 ezer forintot fizettek ki a felvá­sárló vállalatok alkalma­zottai részére.” Avagy: *A J-i Egyetértés Tsa­Rokonszenves célokat tű­zött maga elé erre az évre a SZŐVÁRU Vállalat: na­gyobb forgalom, szolid ha­szon, szolid árak, bővíteni a választékot — ha kell, na­gyobb import útján is — és csökkentem a hiánycikkek számát A hiánycikkek lis­tája nem hosszú, de alkal­manként nagyon kellemet­len, ha nyáron nincs elég hűtőszekrény, télen nincs olajkályha, általában szegé­nyes a bútorválaszték, külö­nösen a kisebb települése­ken. Hogyan igyekszik megelőz­ni a panaszokat a vállalat? Tóth Ferenctől, az illetékes főosztály vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a SZÖV- ÁRU kellő előrelátással maximális erőfeszítéseket tesz már most az általa ki­szolgált üzletek vásárlóinak egész évi. a tavalyinál jobb ellátásáért — Nincs olyan mennyiség például bútorból, amit el ne tudnánk adni, ez volt a múlt évi tapasztalat — mondia a főosztályvezető. — A szövet­kezeti kiskereskedelem ellá­tása a fő feladatunk és a növekvő igények növekvő követelményeket támaszta­nak velünk szemben is. A hazai ^bútoripartól, például a pécsi, a komlói és a kapos­vári vállalatoktól 5000 lakó­szoba garnitúrát vásárol­tunk. tárevalunk több kis­ipari szövetkezettel konyha­bútorok beszerzéséről. Ren­deltünk modern szekrényso­rokat. ülőgarnitúrákat, heve- rőket, dohányzóasztalokat is több ezres nagyságrendben, és jelentésül — magyar nyelv is. Ez az utóbbi nem az őshazában maradt és fel­lelt nyelvemlék, hanem a je­lenlegi hazában kialakult vállalati nyelvrémület. Titok 4: Ügy írok, hogy először kinézek az ablakon, amitől úgy nézek ki, mintha tűnődnék. Ha sokáig nézek ki az ablakon, akkor emiatt nincs időm írni, s így feles­legesen tűnődtem —, tiíoic, hogy akkor minek? Ha nem nézek ki sokáig tűnődve az ablakon, akkor valóban írok, csak azt nem tudom, hogy mi ebben a titok? Titok 5: Csakis úgy írok, hogy betűket igyekszem, elő­ször értelmes szavakká for­málni, majd a szavakat úgy rakni össze, hogy mondatok legyenek belőlük. Értelmes mondatok. Hogy mi ebben a titok? Az, hogy néha sikerül is. Több titkom nincs. Egy zseni ennyi titokkal is jól boldogul... Nekem eléggé nehezen mennek a dolgaim! iefitri!) ben... Az F-í Üj Világ Tsz... A D-i Győzelem Tsz.,.” ... miért csak a jelzés, és miért nem a teljes név? — merült fel bennem a jo­gos kérdés, hiszen nem; 20 —30 forintokról, hanem je­lentős és nem egy esetben büntető eljárást is mgga után vonó ügyekről irt a Magyar Hírlap e cikkében. Aztán eszembe jutott ggy rendőrségi hír, miszerint „F. János fiatalkorú agyon­szúrta nagyanyját..ahol azért nem írták ki a teljes nevét a gyilkos huligánnak, mert még fiatalkorú volt a szentem. Ezek után logikús a következtetés, a cikk azért nem irta ki teljes ne­vükkel a termelőszövetke­zeteket, mert ezek, úgy lát­szik, még fiatalkorúak. Le­het, hogy mire nagykorúak lesznek már nem lesznek pecsenyesütők és sütöge tők? Ila így van, megnyug­szom a neves névtelenség­de hát prognózisaink arról tanúskodnak, hogy ez mind kevés. Részben a hiányt pótolja, részben a választékot bővíti az import. Hat országból hozatunk be bútort a HUN- GAROCOOP és a KONSU- MEX külkereskedelmi válla­latok segítségével. így pél­dául mintegy 50 000 lemezeit és kárpitozott széket kapunk az NDK-ból. Bulgáriából és Albániából. Háromezer lakó­szoba-garnitúrát vásároltunk Romániától és az NDK-tól és most folynak további tárgyalások jugoszláv és csehszlovák partnerekkel újabb tételek vásárlásáról. — Lesz-e elég hűtőszek­rény, mire eljön a nyár? — Hamarabb is. A Szov- jetunióool és Lengyelország­ból például 14 000 darab hű tőszekrényt importálunk és számítunk a hazai iparra is. Az első szállítmányokat ko­ra tavasszal várjuk. — Egyéb háztartási ge pék? — Hosszú lenne a felsoro­lás, így csak néhány na­gyobb import-tételt említek. Csak az I. félévben 15 000 darab porszívót kapunk szov­jet, NDK és román import­ból, az év folyamán 50 000 különféle típusú kávéfőzőt 20 000 darab kávédarálói hozunk forgalomba. Számí­tunk arra is, hogy a „gépe­sített” borotválkozás mine jobban elterjed: az NDK- ból la 000 darab kitűnő mi­nőségű villanyborotvát ho­zatunk. Ebben az évben jelentőé mennyiséget sikerült bizto­sítanunk a különféle nép­szerű járművekből is: máris rendelkezünk 20 000 darab szovjet férfi és női kerék­párral — mindkettő ára 10W* Ft-on alul — a fiatalok ked­vencével, KOMÁR és RIGA mopeddel, amelyből 9000 da­rabot kaptunk. Tárgyalások folynak mintegy 1000 JÁVA típusú motorkerékpár szállí­tására is. — ‘Említette, hogy olaj­kályha is kapható a SZÖV- ÁRU-nál... — Egész évre 5000 dara bot kapunk az ipartól. Mi konzekvensen ragaszkodunk a szállítási határidőkhöz és így remélhető, hogy ezek a népszerű fűtőberendezések időben az üzletekbe kerül­hetnek. A. E. '197®, snárcíes 3., kedv3-' További ötmillió dollár a fogyasztási cikkek importja A Gazdasági Bizottság a ilelkereskedelemi Miniszté­rium jelentése alapján meg- .árgyalta az idei exportnak ás importnak a belföldi áru- ülátással összefüggő kérdé­seit s megállapította hogy Árucsereíorgalmunk ebből a szempontból általában ked­vezően alakul. A szocialista országokkal íötött külkereskedelmi meg­állapodások a tavalyinál több áru behozatalát teszik lehe­tővé, s a belkereskedelem közvetlen választékcseréjé- aen is valószínűleg elérik a hogy — a lakosság ellátásá­nak 1970. évi javítására ho­zott kormány- és GB-hatá­rozat végrehajtása érdekében — kísérjék fokozottabb fi­gyelemmel vállalataik tevé­kenységét, hassanak oda, hogy a termelő vállalatok te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket az árualapok nő­nevelésére. A lakosság ellá­tását zavaró jelenségek meg­szüntetésére a miniszteri ha­táskörben biztosított eszközö­ket is alkalmazzák a felelő­sökkel szemben. (MTI) rss/sssss/fsssss/ssssssss/ssssf/sssssssssssssssssss/sss/ss/sssssssssss/ssssssssssssssssys/ssssss/sssssssssssssss/sssssssssssss/sssssf/sss/ssssssssssssss/sssssssssssss/ssssssssss zseni tn gulnak. Dr. Fazekas László ben. (gyürkéi Bútor, hűtőszekrény« moped SZOV ARII terve én print*t,i} / / Marika — a volán mellett

Next

/
Thumbnails
Contents