Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-17 / 64. szám

I As elrabolt Sao Paolo-I japán főkonzulért cserébe kiengedett brazíliai politikai foglyok — képünkön — megérkeztek Mexikóvárosba. (Telefoto — AP—MTI—KS) KAIRO Kairói és Tel Aviv-i jelen­tések szerint izraeli repülő­gépek hétfőn támadást in­téztek a Szuezi-csatorna északi szektorában levő egyiptomi állások ellen. Egy egyiptomi katona megsebe­sült, a légelhárítás elűzte a támadó gépeket. (Reuter) BUDAPEST: A Magyar Állaim Népi Együttes száz tagja Fehér István igazgató vezetésével hétfőn az NDK-ba utazott. Az együttes Drezdában két, Berlinben egy alkalommal adja elő az Ecseri lakodal­mast,, A népi együttes csütörtö­kön érkezik haza, 'hogy né­hány napos pihenő után, március 23-án elinduljon újabb szovjetunióbeli turné­jára. (MTI) ALGÍR Nguyen Thy Binh asz- szony, a Dél-vietnami Ideig­lenes Forradalmi Kormány külügyminisztere hétfőn Air gírba érkezett. Látogatása során politikai megbeszélé­seket folytat majd Abdel Aziz Buteflika algériai kül­ügyminiszterrel. (ADN) BELGRAD: Sokezres tömeg jelenlété­ben nagy részvéttel kísérve temették el a szombat regge­li brezai bányarobbanás 49 áldozatát. A temetés kezdete­kor, 12 órakor egy percre egész Jugoszláviában meg­állt az élet Jugoszláviában vasárnap országos gyász volt: a középületeken félárbocra engedték a zászlókat, az új­ságok a szokásos vasárnapi vörös fejléc helyett fekete címbetűkkel jelentek meg, a rádióadók gyászzenét sugá­roztak. a televízió megvál­toztatta i>rogramját és el­maradtak a sportesemények. Dreza városában a gyász há­rom napon át tart. A vizsgálat a szombat reg­geli robbanás okairól még három-négy napot igényel, s csak ezután tesznek közzé hivatalos jelentést a szeren­csétlenségről. Annyi azonban bizonyos, hogy a robbanást metán okozta. (MTI) BERN Svájc úgy döntött, hogy bezárja konzulátusát Salis- bury-ben, jelentették be hét­főn hivatalosan Bernben. (MTI) BUDAPEST K. Belják szovjet traktor- és mezőgépgyártási minisz­terhelyettes vezetésével hét­főn delegáció érkezett Buda­pestre a magyar—szovjet traktor- és mezőgépgyártási együttműködési állandó mun­kacsoport III. ülésére. A munkacsoport megtárgyalja a kooperáció és a műszaki tudományos együttműködés fejlesztésének munkatervét. A szakosítás több kérdését, a tanácskozásokon a magyar delegációt György Gyula ko­hó- és gépioari miniszterhe­lyettes vezeti. (MTI) TEL AVIV Ezer Weizman tábornok izraeli közlekedésügyi mi­niszter elutazott az Egyesült Államokba, ahol pénzadomá­nyokat szándékozik gyűjteni Izrael támogatására. (AFP) MOSZKVAI A Kremlben hétfőn folyta­tódtak a tárgyalások egyrész­ről Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, másrészről Norodom Sziltanuk herceg, kambod­zsai államfő között Az őszinteség és a barát­ság légkörében folytatott megbeszélések során a szov­jet és a kambodzsai állam­férfiak megvitatták a két or­szág kölcsönös kapcsolatai továbbfejlesztésének kérdése­it és véleménycserét folytat­tak egy sor nemzetközi prob­lémáról, — hangzik a tár­gyalásokról kiadott közle- fcnény. (TASZSZ) X»g)i külpolitikai kommentárunk Á laoszi helyzet — Koszigin levele Hixonnak — A mediterrán térség A Laoszi Hazafias Front Pártja Központi Bizottságá­nak elnöke, Szufanuvong, üzenetet küldött az ország fővárosába. Vientianeba, So- uvanna Phouma miniszterel­nöknek. A Patet Lao javas­latait tartalmazza ez az üze­net, a béke helyreállítását illetően. A békés rendezés felté­telei között szerepel az amerikaiak teljes kivo­nulása Laoszból. Koszigin miniszterelnök pedig Nixonhoz intézett ' le­velet Laosz témájával kap­csolatban. Rámutat a szovjet kormány erőfeszítéseire an­nak érdekében, hogy Laosz a béke, a függetlenség, és a semlegesség útján fejlődjék. Ugyanakkor hangsúlyozza: az USA folytatja a há­borút Vietnamban és fo­kozza beavatkozását Laoszban, különös tehát, i hogy Nixon ilyen időszakban támogatja azt a javaslatot, amely sze­rint konzultációt kellene tar­tani az 1962 évi genfi egyez­ményeket aláíró államok kö­zött. Világosan mutat rá a Ko- szdgin levél, hogy az ellenke­zik a pillanatnyi realitások­kal, amikor is elsősoron arra van szükség, hogy az Egye­sült Államok ne eszkalálja tovább a laoszi háborút, a laoszi béke helyreállítását pedig magának Laosznak a politikai erői közötti konzul­tációval kellene kezdeni. Koszigin örömmel üdvö­zölte a Souvanna, Phou­ma és Szufanuvong kö­zött kialakuló kapcsolat- felvételt — amelyről fentebb említést tettünk —, mert a Szovjetu­nió úgy véli, ez lehetővé te­szi a laoszi feszültség eny­hülését és a politikai rende­zés feltételeinek megterem­tését. Nem elég az enyhülni nem akaró közel-keleti konfliktus, az elmúlt napokban a föld­közi-tengeri térség egy másik pontján is kiéleződött a hely­zet. Cipruson, mint ismere­tes, sikertelen merényletet kíséreltek meg Makariosz el­nök ellen, most pedig holtan találták autójában a volt ciprusi belügymi­nisztert —, • aki egyébként a hírek szerint éppen a Makariosz elleni merénylőkről készült adatokat kapni. Nyilvánvaló, hogy e nyugtalanság és za­varkeltés mögött az athéni junta keze működik. Ugyancsak „földközi-tenge­ri hírként” említhetjük Bra­vo spanyol külügyminiszter washingtoni látogatását. Franco minisztere a spa­nyolországi USA-haditá- maszpontok ügyében tár­gyal: az Egyesült Államok fontos­nak tartja — kivált most, lí­biai hadibázisának elveszté­se után —, hogy a mediter­rán térségijén Spanyolország­ban is minél szilárdabban befészkelje magát Amerikai tengerészlázadás HONGKONG: Loyd Rivers, az Egyesült Államok kambodzsai ügyvi­vője hétfőn, újságírókkal folytatott televízióbeszélgeté­se során közölte: a Colum­bia Eagle amerikai teher­szállító hajó. amelyet a hajó fellázadt legénysége vett bir­tokba, vasárnap óta Sziha- nukville kikötőben, kambod­zsai vizeken horgonyzik. A hajó lőszerszállítmánnyal volt" útban Thaiföldre. Az amerikai külügyminisz­tériumban közölték, hogy az ügy tisztázására „diplomá­ciai lépéseket” tettek. Az ed­digi jelentések szerint a ha­jót nemzetközi vizeiken fel­tehetőleg zendülő kereske­delmi matrózok vették bir­tokukba, miután a Columbia Eagle 24 főnyi legénysége egy riadó során mentőcsóna­kokon távozott a lőszert szál­lító tehergőzösről, 13—15 matróz a fedélzeten maradt. Az amerikai hadügyminisz­térium jelentése szerint a ha­jót „a fedélzeten tartózkodó személyek, valószínűleg a le­génység lázadó tagjai” vették birtokukba. A Columbia Steam Ship Company, amely­től egy amerikai kormányhi­vatal a hajót bérbe vette, közölte, hogy a Columbia Eagle legénységének minden tagja amerikai állampolgár. (Reuter) Gromiko Prágában PRÁGA: A hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn délben a Cer- nin-palotában, a csehszlovák külügyminisztérium épületé­ben felkereste Jan Marko külügyminisztert Társasá­gában volt Cservonyenko prágai szovjet nagykövet. (MTI) Smi. március 17., kedd Képtávírónkon érkezett: Ni­cosia közelében, gépkocsijá­ban, több puskalövéstől ta­lálva holtan találták Poly- carpos Gcorgadjis volt cip­rusi belügyminisztert. (Telefoto — AP—MTI—KS) NICOSIA: Nicosiában egymásnak el­lentmondó hírek terjedtek el Georgadzisz volt belügymi­niszter meggyilkolásának kö­rülményeiről. A különböző értesülések megegyeznek ab­ban, hogy Georgadisz titok­zatos kirándulását egy tele­fonbeszélgetés előzte meg. Üjabban azonban — a rend­őrség berkeiből — olyan fel- tételezések terjedtek el, hogy nem Georgadziszt hívták te­lefonon, hanem ő volt a hívó fél és ő maga kérte a mind­ezidáig nem azonosított sze­méllyel, vagy személyekkel a találkozót. E változat szerint Patatakosz rendőrtiszt, aki a volt belügyminisztert — an­nak kérésére — a találkozó­ra elkísérte, röviddel a cél előtt kiszállt a kocsiból. Ezután érte a támadás Geor­gadziszt. Amikor a rendőr­tiszt a lövéseket meghallotta, a helyszínre sietett, de Ge­orgadzisz akkor már halott volt. Nem derűi ki, hogy a lövéseket azok adták-e le, akikkel Georgadzisz a talál­kozót megbeszélte. (MTI) BUDAPEST: Az MSZMP Központi Bi­zottságának Politikai Főisko­lája és Párttörténeti Intéze­te, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézete, valamint a Ma­gyar Történelmi Társulat rendezésében hétfőn — ha­zánk felszabadulásának 2“. évfordulója alkalmából — kétnapos tudományos ülés­szak kezdődött a politikai főiskolán. (MTI) Nixon és Nyugaf-Európa Ezekben a hetekben, ami­kor az európai biztonság és ezzel párhuzamosan a német kérdés magas szintű diplo­máciai tárgyalások közép­pontjában áll — különös fi­gyelem fordul az Egye­sült Államok európai politi­kája felé. A tőkés világon belüli erőviszonyok, valamint az amerikai hadsereg és az amerikai atomfegyverek fi­zikai jelenléte Nyugat-Euró- pában világossá teszi, hogy Washington magatartásának döntő szerepe van Európa e része politikai viszonyainak jövőbeni alakítására. Egyelőre az Egyesült Ál­lamok Nyugat-Európát illető politikai elgondolásairól a legátfogóbb képet Nixon hosszú, 43 ezer szavas kül­politikai emlékiratának Eu­rópáról szóló fejezete nyújt­ja. Erre a fejezetre is vonat­kozik az, ami az egész em­lékiratra. Nevezetesen: hogy azt Washington viszonylag hosszú lejáratú, egy évtized­re szóló külpolitikai vezérfo­nalnak tekinti! Nyugat-Európát illetően a Nixon-emlékirat kulcsszava az úgynevezett „partnership”. Ez egyenrangú társulási vi­szony, partneri viszonyt je­lent. Mi rejlik vajon e kife­jezés mögött? A válasz: egy kétértelmű politika, amely­nek ellentmondásai nehezen oldhatók fel. Lehámozva a „partnership” fogalmáról a szólamokat, mondanivalója lényegében az, hogy az Egye­sült Államok fokozatosan csökkenti nyugat-európai ka­tonai terheit, sőt, alighanem bizonyos amerikai csapattes­teket ki is von Nyugat-Eu- rópából. Ezzel párhuzamosan azonban azt igényli az At­lanti Szerződés európai tag­államaitól, hogy a mostani­nál többet költsenek fegy­verkezésre, nagyobb részt vállaljanak a terhekből! Mi az amit az Egyesült Államok e nagyobb terhek vállalásáért nyújtani tud Nyugat-Európának? Nixon erre is megadja a válasz:: a konzultáció politikája. Ponto­sabban az, hogy lényegbevá­gó katonai és politikai kér­désekben Washington nem nyúl át szövetségeseinek feje felett, hanem tanácskozik ve­lük és beavatja őket a dön­tésekbe. Magyarán és némi­leg egyszerűsítve: a válto­zást tehát az jelentené, hogy Washington kevesebbet köl­tené fegyverkezésre Nyugat- Európában, a nyugat-európai országok viszont többet. S ezért hálából az amerikai külpolitika meghallgatná a „partnerré” emelt szövetsé­gesek véleményét Ha kissé mélyebben meg­vizsgáljuk ezt az új politi­kát, kettős véleményt alkot­hatunk: Az első az, hogy a nem döntő fontosságú rész­leteket tekintve valóban el­képzelhetők változások, mó­dosulások. így például szá­molni kell azzal, hogy tény­leg sor kerülhet amerikai osztagok hazaküldésére. Az angol Fehér Könyv, amely a szigetország katonapolitiká­jával foglalkozik máris cé­loz arra,' hogy visszaküldenek Nyugat-Németországba egy korábban takarékossági okok­ból kivont lövészdandárt és új típusú légvédelmi raké­tákkal erősítik meg az NSZK-ban levő brit támasz­pontokat. Számítani kell ar­ra is, hogy az új helyzetben az amerikaiak az NSZK-t az eddiginél is erőteljesebb mértékben fegyverkezésre fogiák kényszeríteni, nem törődve azzal, hogy egy ilyen fegyverkezési kurzus gyen­gítheti a Brandt-kormány egyébként sem szilárd hely­zetét. Egy másik, ezzel ösz- szefüggő lehetőség, hogy olyan hatalmak, mint Fran­ciaország vagy Olaszország, az új helyzetet kihasználja, növelni igyekeznek katonai­stratégiai befolyásukat a Földközi-tenger térségébe’ Végül: valószínűnek látszik az is, hogy az új amerikai elgondolások következtében szorosabb fegyverkezési.* együttműködés bontakozi»» majd ki a vezető nyugat-eu­rópai országok között. így például máris gyártanak an­gol—nyugatnémet—olasz koo­perációban új típusú harci repülőgépeket, angol—fran­cia együttműködéssel vadász- bombázót. Az új amerikai politikáról alkotott vélemény második fele már szöges ellentmondá­sokban van az elsővel. Ko­runk nemzetközi összefüggé­sei ugyanis olyanok, hogy a szuperhatalmakra (és így az Egyesült Államokra) külön­leges felelősség hárul. Ez Amerika és Nyugat-Európa kapcsolatában azt jelenti, hogy a legdöntőbb kérdések­ben Nixon — akármit is mondjon — nem képes mó­dosítani az amerikai politi­kát. így például semmikép­pen sem szándékozik lemon­dani arról, hogy az amerikai atomarzenál egy része Nyu- gat-Európában, mindenek­előtt az NSZK-ban legyen, s hogy fenntartsa magának az atomfegyverek bevetése fe­letti döntés jogát. Éppen így: az Egyesült Államok nem mondhat le. arról, hogy iga­zán sorsdöntő kérdésekben közvetlen tárgyalásokat foly­tasson a másik szuperhata­lommal, a Szovjetunióval. Ilyen tárgyalások jelenleg is folynak a stratégiai rakéta- rendszerek kérdéséről. S akármit ígér Nixon — a nemzetközi helyzet valósága mindig arra fogja kényszerí­teni, hogy ilyen ügyekben át­nyúljon szövetségeseinek fe­je felett. Más szóval: a Nixon által meghirdetett „partnership”- politika csak a másodrendű részletkérdésekben nyújthat újat. A sorsdöntő katonai­politikai problémák megkö­zelítésének módjában nem jelenthet komoly változást. Sőt, e két ellentmondó té­nyező együttes hatását vizs­gálva, azt lehet megállapíta­ni, hogy Nixon új módszere veszélyeket tartogat és ne­hezíti az egész Európát érin­tő gondok megoldását! Az említett „másodrendű kérdé­sek” lényeges közös vonása ugyanis a nyugat-európai or­szágok fegyverkezésének fo­kozása, katonai-politikai együttműködésük szorosabb­ra fogása. Ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy Nyugat-Európában még inkább előtérbe kerülnek a politikai integrációs áramla­tok, még merevebbé válik a blokkpolitika. Ez pedig újabb veszélyes akadályokat je­lenthet egy általános európai biztonsági rendszer megte­remtésének útjában. —{ —e Dr. Dimény Imre az EAK-ba és Szíriába utazik Az EAK mezőgazdasági és agrár-reformügyi minisztere valamint a szíriai közellátésügy miniszter meghívására dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ve­zetésével hétfőn küldöttség utazott az Egyesült Arab Köz­társaságba és Szíriába. Búcsúztatásukra a Ferihegyi-repülőtéren megjelent <lr. Soós Gábor, a miniszter első helyettese, Kazareczki Kál­mán miniszterhelyettes, továbbá dr. M. Z. Ismail, Szíria budapesti nagykövete és M. F. Kamel, az EAK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A küldöttség a két ország mezőgazdaságát, élelmiszeriparát és az érdekelt mi­nisztériumok közti együttműködés lehetőségit tanulmA* uyozza. ijvjlTI)

Next

/
Thumbnails
Contents