Népújság, 1970. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
de rssssssssssssstsssj 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSS/SS/Ssssss. Heg nyílt a Napsugár Húsz év alatt félmillió dolgozó üdült a Mátrában fiatal volt még Szabó László, az MTA mátraházi üdülőjének mostani vezetője, amikor 1949 tavaszán részt vett a mátrai üdülők államosításában. A hónapra és a napra ezért nem emlékezik pontosan most már, annyi idő után. Kedvessy Ferenc irányította az államosítás munkáit, aki a galyatetői Nagyszállónak volt a főportása előzőleg. Régi vendéglátó szakembernek ismerték, azért is kapta a megbízatást, ö lett a mátraházi üdülők vezetője. A mai Béke akkor a Bán- család tulajdona volt. Mindenki úgy ismerte ezt a szállót, mint amelyik nagyon színvonalasan biztosítja vendégeinek az elhelyezését A Sportot a turisták kedvelték szolidabb árai miatt. Ezt akkoriban Borbély Károly bérelte a tulajdonosától. A Napsugár a Gajdóczky család tulajdonát képezte, de a nemzetközi szervezet, a JOINT használta a volt németországi deportáltak üdültetésére. Az államosítás * A három szálló államosítása egyszerre történt meg. Különösebb esemény nem zajlott le. A tulajdonosok már várták a fordulatot, tehát a pénzszekrények sehol sem voltak tömve. Ellenállás, vita sem nehezítette a bizottság tevékenységét. A bérlőt átvették, a tulajdonos maradhatott, üzletvezető-helyettesi beosztásban. Nem kellett tartaniuk az alkalmazottaknak sere? semmitől, mert rájuk szükség volt az első perctől kezdve. Már a közel két hétig tartó leltározásban is részt vettek. Mire a nyár melege felmelegítette a mátrai hegyoldalakat, a három államosított szálló készen állt a beutaltak fogadására. Eleinte a Fürdők és Üdülők Központja Nemzeti Vállalathoz tartozott, amelynek Budapesten volt a székhelye. Csak később vette át a SZOT. De az államosítás után már szervezett üdültetést szolgált a három szálló, köztük a Napsugár. Élmunkások, sztahanovisták, mintagazdák kaptak helyet két hétre a falaik között. Külön autóbuszok hozták a csoportokat a fővárosból Transzparens fogadta őket és a vállalat megbízottja köszöntötte a megillető- 'lött embereket Ott sorako- h* a személyzet is a hallban, segített a csomagokat felvinni, a kérdésekre kimerítő választ adná. Életükben először — munka nélkül Hiszen ezek az emberek életükben először töltöttek el két hetet minden munka nélkül Azt sem tudták elképzelni, mit kezdjenek ezzel a két héttel. Meg kellett szervezni a pihenésüket. Az ebéd utáni szundikálásra szánt két óra kivételével a reggeliztetéstől kezdve a vacsora utáni csasztuskázásig, társasjátékokig mindent kitöltöttek elfoglaltsággal Az üdülő dolgozói kutúr- brigádot alakítottak, amely a műsort adta. Így aztán a szakács esetleg verset mondott a vacsora után, a fűtő pedig a tánccsoportban, járta a Kopogást Eleinte nem nagy bizalommal fogadták az alkalmazottak a csizmás falusi embereket a szerény öltözetű gyári munkásokat. Másfajta vendégkörhöz voltak szokva. Megmosolyogták csetlés-bot- lásaikat, ügyetlenségüket fél- szegségüket. De ez a tartózkodás rövid idő alatt eloszlott. Kiderült hogy ezek a vendégek emberi hangon szólnak a takarítónőhöz is, együtt „zakatolnak” esténként a felszolgálókkal a csizmájukat lehúzzák, mielőtt belépnének a szobába, örülnek és vigyáznak a rendre. — Ezek az emberek tudták, hogy a tisztaságnak ára van, és csak úgy érhető el, ha azért megdolgozik valaki. Előttük a munka mindig értéket jelentett Ezt mondta Szabó László, összegezve és találóan értékelve a kiváló dolgozó beutaltak magatartását viselkedését Az első búcsúeste nagyon emlékezetes maradt. Valóban meleg, meghitt, baráti szavak hangzottak el, sok-sok köszönettel együtt. És kiderült, hogy a falusi bácsik és a kemény kezű városi melósok is gavallérok: nem feledkeztek meg a borravalóról sem. A személyztt esetében ez sem volt mellékes dolog, hiszen korábban a jövedelműiknek egy részét a borravaló tette ki. Még akkor is, ha felírat hirdette, hogy öntudatos dolgozó nem fogad el borravalót. Levelek, üdvözlő lapok érkeztek napok múltán a volt vendégektől és ezeket a sortkai a nehezen rótt betűket jólesett olvasni Bizonyítót ták, hogy az emberség jól kamatozó tőke. Milyen volt az ellátás kezdetben? Ezt is szerettem volna hallani. Kiderült, aránylag jobb, mint mostanában. Sokkal bőségesebb kosztot kaptak a beutaltak, mert a nehéz fizikai munkát végző ember szükségletét vették alapul. Persze, nem lehetett még két esetleg háromféle menüből válogatni, de kaptok például italjegyet is, aminek fejében az étkezés után vagy két deci bort, vagy málnát vagy egy feketét kérhetett a vendég. Az üdültetés ingyenes volt az útiköltséget is a szakszervezet fizette, de beutalót nem lehetett kérni, mert ezt csak a jó munka jutalmául kaphatta meg az, aki kiérdemelte. A Napsugár tehát 1949 nyarán nyitotta meg kapuit a szervezetit üdülők első csoportja előtt Az azóta eltelt húsz esztendő alatt csupán a mátrai szakszervezeti, tehát a SZÓ .' által fenntartott üdülőkben mintegy félmillió dolgozó pihenhetett két héten keresztül Érdemes ezt a számot megjegyezni G. Molnár Ferenc Március, tavasz, Ifjúság. 'Elhatároztam, hogy építek magamnak egy olyan kedves kis izét, ami hét végén, vagy hét elején, reggel, avagy este egyaránt kényelmemet szolgálja és nézése egyben esztétikai kielégülést is okoz. Elhatározásomat tett követte, és azonnal felvonultam az építkezés megkezdésére. Az első sor téglánál azonban megjelent Petymeg Tihamér és néhány perces szemlélődés után így szólt hozzám: — Nem tudom, mit akarsz építeni, de nem is lényeges, hogy tudjam. A lényeges az. hogy bármit építesz, így nem lesz jó. Már eleve baj van a dia- gonális görbékkel! — mondta figyelmeztető- leg és faképnél hagyott. Megmondom őszinMi lesz belőled, falacska ? tén, ezzel a diagonális görbével megdöbbentett, azonnal szétszedtem az első sor téglát, amelyet lapjával raktam volt le és újból kezdtem, de most már élével. Éppen készen voltam az első sorral, amikor odalépett hozzám Prenpecs Brúnó, és kezét atyai- lag a váltamra téve, aggódó hangon jegyezte meg: — Szerencsétlen ember, hát így még a harmadik emeletnél sem fog tartani, amikor már összedől az egész. — De uram, nekem eszem ágában sincs emeletet építeni — válaszoltam szerényen, mert valóban nem volt szándékomban még egy magasföldszint sem. — Akkor pláne! — sikoltotta vészjóslóan Prenpecs Brúnó. — Meri minél alacsonyabb egy építmény, annál feszesebb koordináták szükségesek a lábazathoz. Mielőtt még egyetlen téglát elhelyezne ebbe a falba, vizsgálja meg alaposan az ypszilon-ten- gelyt — mondta és faképnél hagyott. Először elmerűlten keresni kezdtem az ypszilon-tengelyt, amelyet meg kellett volna vizsgálnom, aztán, hogy nem találtam, elméletileg próbáltam foglalkozni a koordinátákkal, miközben gyorsan szétbontottam a téglasort és most már hegyére állítva raktam őket sorba, hogy apró, szögletes kis részecskék álltak a szél rendelkezésére... — Ember, maga megőrült! Így akar maga gyárkéményt építeni? — kérdezte valaki a hátam mögött. Burbolya volt, akit nem azért utáltam, mert mindenhez értett, ugyanis semmit sem értett, hanem csak úgy általában utáltam. Vannak emberek, akiket nem lehet nem utálni. Bur- bulya is ilyen volt. — Nem gyárkéményt építek! — mondtam lakonikusan. — Függőhídnak sem jó — válaszolta erre. — Függöhidat sem építek — mondtam erre ismét. — Akkor mit épít? — Kriptát! — mordultam rá dühösen. Rontó Pál Lapunk hasábjain érdekes cikk jelent meg Gvadányi egri vonatkozásokban is bővelkedő művéről és hőséről, Rontó PálróL Éppen ezzel, az írással kapcsolatban egyik levélírónk azt kérdezte, vajon Gvadányi hősének a neve az irodalmi névadással mesterségesen alkotott „be- szélőnév”-e vagy a költő hősének Egerben és környékén is gyakori családnevet adott megnevezésül Az eddigi szakirodalom a hős nevét mesterséges névnek tekintette, amelyik önmagában is utal Gvadányi hősének jellemére, magatartására, viselkedésére. Mi azonban azt is tudjuk, hogy Gvadányi nyelvileg is hitelesítette írását és hősének viselkedését jellembeli tulajdonságait A Rontó családnév élő név volt Egerben is. Ezt bizonyítják az egri városi jegyzőkönyvekben található adatok is. 1778-ban pL Zsiha- la Mátyás hitvesét Rontó Erse névvel jegyezték be a városi protokollumba. Természetesen ez az azonosító családnév nemcsak a rombolás, a pusztítás képzetét keltheti fel, hanem utalhat arra is, hogy eredetileg ennek a tulajdonnévnek alapot adó közszó eredeti jelentése megbabonáz, bűvöl-bájol jelentésváltozatokat is magában foglalta. Gvadányi hősének a neve közmondásossá vált ós Í8F került be a köznyelvbe is. Ezt bizonyítja az ilyen megállapítás: „Ez a gyerek valóságos rontópál”. Hogy Gvadányi az ábrázolt valóságot valódi helynevekkel is hitelesíteni kívánta, igazolja az a tény is, hogy költeményében többször emleget egri helyneveket is. O maga, illetőleg hőse Egerben a Csurgó utcában lakott. A Csurgó név egyik legrégibb helynevünk, s az elnevezés valójában egy nagyobb egri városrész neve volt Helytörténeti és névtörté- nett szempontból is értékes i, az a megjegyzés, amit maga a költő fűzött a Csurgó névhez a mű első kiadásának lábjegyzetében: „A Tsurgó Eger városának egy kis szeglet része, amelyben a Páter Serviták laknak, s olyan hire vagyon ennék, mint Pozsonyban a Tzukker-Mandli- nak”. Emlegeti Gvadányi a Tihamér nevet is. Hogy a költő korcsmanévként szerepelteti, bizonyítja ez a jegyzete: „Tihamér tsak egy korcsma, amely Egren alul mintegy fél órányira az út mellett áll”. Azok az egri olvasók, akik jól ismerik az egri népnyelv jellemző sajátságait, Gvadányi műve olvasásakor gyakran fognak találkozni ezekkel az egri nyelvi izékkel, jellegzetességekkel, s már csak ezért is érdemes a Rontó Pál című elbeszélő költeményt kezünkbe venni, és figyelmesen elolvasni. Dr. Bakos József Burbulya leguggolt, alaposan megszemlélte első téglasorom építményét, majd fejcsóválva jegyezte meg: — Nem lesz jó, huzatos lesz, meg fog majd benne fázni — tette hozzá mély szakértelemmel. Es faképnél hagyott. Egy pillanatig tűnődtem még a téglasor előtt, aztán legyintettem: hagyom az egészet, ha már kriptának sem jó az, amit eredetileg nyaralónak akartam építeni, akkor minek kezdjek hozzá, legkevésbé minek folytassam... Semmi flanc, jó lesz annak idején majd fából is... (egri) március 15., vasárnap \ egy üdítő italban és hogyan kell $ azt tárolni? Nagyon örülnék, ha tévednék és 5 lenne. í De miért csak az üdítő italról 8 ejtsek most szót az előírás és az ed- § lenőrzés kapcsán?! Nyugodtan ejt- | hetnék szót autókról, gépekről, trak- ^ torokról, kombájnokról, lakásokról ^ és bútorokról, cipőkről és ruhák- S ról, a fejlődő magyar ipar egész sor § termékéről, amelyeknek használaté- hoz. árusításához nem adnak hasz- ^ nála ti utasítást és gyakran még a ^ gyártását sem ellenőrzik, vagy ha § igen, meglehetősen felületesen. Az imént majdnem elméleti fej- ^ tegetésbe bonyolódtam a Coca Cola $ kapcsán a két társadalmi rend lé- S nyegét illetően. Azt mondottam, $ hogy a szocialista társadalmi rend ^ mindent a dolgozók érdekében tesz, ^ míg a kapitalista rend.., Termé- ^ szetesen ez nyilvánvalóan így is van. ^ mert a Coca Cola precíz ellenőrzése § nem az amerikai munkásosztály s szellemi és anyagi fejlődését, vagy S közelebbről a Coca Cola-gyárak dől- § gozóinak szociális helyzetét szol- | gálja, hanem a tókések profitjának ^ megőrzését és növelését Egy kis túlzással: őrizzük meg és $ növeljük ilyen „Coca- Cola-módsze- ^ rekkel” a szocialista társadalmi § rend. a magyar dolgozó nép profit- § ját is. S akkor nemcsak üdít a Co- § ca- Cola. hanem még hasznot is hajt. 4 ban el kell és el lehet mondani az üdítő italok ürügyén, hogy valamit megint tanulhatnánk a kapitalizmus precíz szervezettségéből, a magunk, a szocializmus javára. Köztudott hogy eme két üdítő ital gyártó hazája az Egyesült Államokban van, s az Egyesült Államok nem éppen szomszédos Magyarországgal. Mégis a legszigorúbb szabvány szerint kell itt nekünk gyártanunk, tárolnunk, fel- és kiszolgálnunk, s mindezt ráadásul még ellenőrzik is. Nem egy fontos, az egész emberiség számára nélkülözhetetlen találmány sorozatgyártását ellenőrzi az amerikai cég, hanem végtére is egy agyonreklámozott kétségkívül kellemes és üdítő, de valójában egyszerű kis tucatkészítmény. De a gyár szakemberei ellenőrzik az előírásokat, mi kötelesek vagyunk betartani ezeket az előírásokat és csodák csodája!, be is tartjuk. A Coca-Colánál! A Pepsi Colánál! Az amerikai cégnek! De magyar cég előírásait betartjuk-e? És egyáltalán magyar cégnek vannak-e előírásai, például, hogy mennyi szénsavnak kell lennie is, mint ahogy tanultunk önma- -gunk és mások eredményeiből is. Mert nyilvánvaló, hogy nincs imperializmus autó, vagy konzerv, esztergagép, vagy repülőgép és nincs szocialista kenyér, vagy kombájn, avagy szocialista motorkerékpár sem. Társadalmi rendszerek vannak. e rendszerekből fakadó értékítéletek és a társadalmi rend alapján állami berendezkedés. A szocialista állam minden javát és értékét közvetve és közvetlenül a dolgozó népnek nyújtja át. természetesen erejéhez, lehetőségéhez mérten, míg a kapitalista társadalmi rend, agyaljanak ki bár filozófusai számára „fogyasztói társadalom”, vagy ehhez hasonló bármi más nevet, végső soron nem a dolgozók érdekében állítja elő termékeit, javait, anyagi és szellemi értékeit Világért sem akarok a Coca-Cola és a Pepsi-Cola ürügyén valamiféle bonyolult elvi fejtegetésbe bocsátkozni a két társadalmi rendszer különbözőségét és lényegét Illetően, módom sincs rá, helyem sincs rá. s megteszik ezt nálam sokkal szakavatottabb emberek Is, Azt azonHa memóriám nem csal — és tu N csalna, akkor utána kellene lapoz nőm a bekötött újságpéldányokban | — úgy az 1950-es évek derekán jó ^ magam is jó néhányszor leírtam ^ őszinte hittel és mély gyűlölöttel | hogy a Coca Cola hűen fejezi ki m ^ imperializmus igazi arcát Manap- ság, tudom, nevetségesnek tűnik mindez, pedig annak idején korántsem volt nevetség, és b ha netalán tán becsempésztem | volna az országba egy üveg | Coca-Colát nem hiszem, hogy nyil- ^ vános helyen teljes lelkinjnigalom- § mai meg mertem volna inni. § A Coca-Cola szimbóluma volt az & Imperializmusnak, azon belül is el- 5 sősorban az Egyesült Államok lm- | perialistáinak. S Azokban az években — nem az $ isten, hanem olvasóim a tanúk rá ^ —, ha valaki véletlenül Nyugaton ^ volt hazajötte után úgy érdeklőd- ^ tünk tőle, suttogó hangon, hogy § ivott-e Coca Colát, mint ahogy né- § hány évvel később, kicsit pironkod- § va faggattuk más ismerősünket s hogy láttott-e sztriptízt Nos, telje- ^ sen nevetséges és naiv dolog lenne § korunkat és társadalmunkat azzal 4 méltatni, szocialista demokratizmu- § sunk fejlődését azzal mérni, hogy 4 lám, ma már nemcsak Coca-Colát f de Pepsi Colát sőt Quick Colát is f lehet nálunk kapni, f Mint ahogy az is naiv dolog volt 4 hogy a valóban egészséges és üdítő s Coca Colát „lezüllesztettük” az im- $ perializmus szimbólumává Termé- $ szetesen. mint mindenből, úgy ebből $ is lehet tanulni és okulni, mint $ ahogy tanultunk és okultunk is so $ kát önmagunk és mások hibájából J A Pepsi, a Coca és társai
