Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

KOSSUTH 8.2# Operarészletek !).#0 Mi a filozófiai 8.25 K(i: \ űzene 10.05 Kaaiarazen* 11.00 Iskolaráüiő 11.40 Operettrészletek 12.30 Tánczene 13.15 Verbunkosok 13.50 Kóruspódium 14.00 Tudod-e? 14.25 Ember a vízben 15.44 V. Zeanl énekei 16.05 így élünk 17.20 Filmzene 17.30 Láttuk, hallottuk... 17.50 Csárdások 17.58 Mikrofórum 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 Népi zene 20.00 Pódium 70! 21.55 Népi zene 22.50 Vita a gyárt tómé;,’sportról 23.10 Szimfonikus zene 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Népi zene 9.00 Ezeregy délelőtt 11.49 Elbeszélés 12.00 Zenekari muzsika 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . • • 11.00 Rivaldafényben 14.50 ÜZENEtek 15.33 Rivaldafényben 17.00 ötórai tea 18.10 Falusi esték 19.00 Fúvósszextett 19.15 A romantikus dal mesterei 21.00 Gellért Endre írása 21.15 Nóták 21.43 Vita a gyári tömegsport­ról 22.03 Kórusművek 22.18 Tánczene 23.15 Operettrészletek MAGYAR 17.35 Pedagógusok fóruma 17.58 Hírek 13.05 Antenna 18.55 Esti mess 19.05 Riport 20.00 Tv-hiradó 20.20 Fekete fehér — igen, nem?1 22.20 Tv-hiradó POZSONYI 16.43 A tv-kamera szemével 13.15 Háborús napló 19.00 Tv-hiradó 19.35 A sí VB közvetítése 20.00 Utazó kamera 21.00 Jó éjt, babai Míkro- komódia \Fífn*\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. A lanflerl kolónia EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Maigret felügyelő csapdája FELNÉMET: A nagymenő GYÖNGYÖSI PUSKIN: My Fair Lady (Dupla helyárrall) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A nagy korallzátony (Csak délután!) Sirokkó (Este 8 órakor!) HATVANI KOSSUTH: Szeressétek Odor Emíliát HEVES: Kötéltáne FÜZESABONY: A csendőr nősül PÉTÉRVÁSARA: Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) <vmz Egerben, este 7 órakor: JÁNOS VITÉZ (Gárdonyi ifjúsági bérlet) UBYELET Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Ilir Jessen a 25 éve történt Az első mozielőadás Gyöngyösön Február 13-án, Moszkvában 324 ágyú 24 sortüze üdvözöl­te a 2. és a 3. ukrajnai arc­vonal hős csapatait, ame­lyek a magyar fővárost fel­szabadították. És Budán a fasiszták utolsó, elszórt cso­portjai ellen még folytak a harcok. A korábban felszaba­dult Pesten az újjászülető élet egyik jeleként — 1945. február 3-án — megnyílt a fasiszta propaganda volt fel­legvára, a Rákóczi úti Urá­nia filmszínház. A mozi vásznán már nem menetel­tek többé diadalmasan a né­metek, nem rikácsoltak töb­bé a náci vezetők, a közön­ség már a vereségük doku­mentumait bemutató Oreli csata című, szovjet film előadásai­ra váltót jegyet. Abban a moziban, ahol éveken keresz­tül a fasizmust dicsőítő fil­meket vetítettek, ahol a bar- nainges mozgalom megalaku­lásától a Jud Süss-ön keresz­tül, Rommel „dicső” hadjá­ratáig minden náci filmet le­játszottak, most szovjet fil­met láthattak a pincelaká­sokból, óvóhelyekről előbújt emberek! Ez időben Gyöngyös már közel három hónapja szabad volt. A front innen rég to­vább vonult, az élet, ha las­san is, de megindult. Febru­árban—márciusban mind több kulturális rendezvény, összejövetel rendezésére ke­rült sor. Az emberek felej­teni akarták a háború bor­zalmait, szórakozni kívántak. Miközben a város lakossága a romokat takarította, a házak falain kétnyelvű falragaszok jelentek meg. Hírül adták, hogy a Katolikus Legényegy­letben (ma Városi Művelő­dési Központ) a volt Futura épületében a szovjet hely­őrség szovjet és (orosz fel­iratú) amerikai filmeket vetí­tett — ingyenesen! A város két filmszínháza ekkor még szánalmas képet nyújtott. A patakparti Mátra mozgó (ma Szabadság) ajta­jai tói, ablakaitól megfosztott épülete előtt üres filmszál­lító ládák, több száz méteres körzetben a néhány hónapja még játszott filmek apróra szaggatott celluloid maradvá­nyai. Bentebb, az előcsar­nokban, a nézőtéren, az er­kélyen, vigasztalan kép: egy szükségistálló maradványai, szenny és rom... A másik mozi, keskeny, hosszúkás nézőterének lejtő- sített faburkolata felszedve. Orosz katonák és „robotra” összetoborzott emberek téglá­ból kemencét raktak. Hetet vagy kilencet? A kemencék elkészültek, de soha sem fű­tötték be. Utána raktár lett a Szent Bertalan utcai moz­gó. (Az épület ma az ipari­tanuló iskolához tartozik.) A fővárosba elvetődő em­berek, az idekerülő újságok hírül hozták, hogy Buda­pesten már néhány mozi ját­szik, pedig ott sokkal na­gyobb volt a háború! Jó vol­na már Gyöngyösön is mo­ziba járni! Igen ám, de ál­lapotuk siralmas, az áram­ellátás akadozik, a mozihoz film is kell! Lehetetlent nem Ismerő, lelkes emberekben nem volt hiány. Tudták, hogy a nagy pusztítás után csak önfeledt munkával, becsületes terme­lő eszközökkel lehet a le­rombolt szakmát újjáépíteni és a közművelés szolgálatába állítani. A város akkori kom­munista párttitkára: Kraj­esik Mihály, polgármestere: dr. Barna Sándor és nem utolsósorban a szovjet város- parancsnok minden segítsé­get megadott hozzá. Ezekről a régmúlt esemé­nyekről beszélgettem el két mozigépésszel. Mráz Lajos néhány éve nyugdíjas, szak­máját a huszas években kezdte el. Vernyik János pe­dig, a Puskin Filmszínház gé­pésze, ő sem „mai gyerek” a szakmában, közel harminc éve dolgozik a moziknál. A Mátra moziról szólva, Mráz Lajos visszaemlékezését idé­zem: — Nehéz feladat volt a mozi beindítása. A vetítőgép elásva, az akkori tulajdonos házá­nak kertjében volt, így tudta csak megmenteni. A tűzvédő dobozokat a patak medréből szedtem ki, a vetítővásznat a Kálvária partról hoztam el, A székek nagy részét a laktanyából szállítottuk visz- sza a moziba. Optikákat és erősítőt a fővárosból hoztunk — egy zsák lisztért. Az Apolló mozi újjáépítési munkáiról Vernyik János szavait jegyeztem fel: — A nézőtérre beépített kemencéket előbb még szét kellett szednünk. A padlózat lerakását, a különböző helyek­ről visszaszerzett csapószékek rögzítését Smóling László asztalosmesterrel együtt vé­geztük. Az áramátalakító be­rendezést Gyöngyöspatáról hoztuk vissza, vászon hiá­nyában meszelt falra vetítettünk. Az év első napjaiban meg­alakult Gyöngyösi Nemzeti Bizottság egyik áprilisi ülé­sén foglalkozott a kommu­nista párt kérelmével és en­nek alapján engedélyezte mindkét filmszínház üzembe helyezését. A megnyitás nap­ja elérkezett. 1945. április 26- án, egy régi, megkopott, szí­nes amerikai filmmel ünne­pélyesen megnyílt a magán- tulajdonban levő Mátra film­színház. Nem sokkal később, június 21-én, a kommunista párt mozijában, az Apolló­ban is peregni kezdett a film. A Szabadság mozgó néven megnyílt filmszínház a meg­hívott közönség előtt, ünne­pi díszelőadásban mutatta be a „Tovaris P.” című szovjet filmet. Kísérőműsorban a „67 000 német hadifogoly vo­nul ót Moszkván” című ri­portfilmet vetítették. Tovaris P. — az anya, aki­nek gyermekét a békés szov­jet falura törő náci horda elrabolja, hogy aztán tank­kal morzsolja szét. Es mikor a megkínzott, gyermekét vesztett anya, immár nem a saját kicsinyéért, hanem minden gyermek életének vé­delmében, tigrisként rohant az ellenséges katonákra, a nézőtéren felhangzott a taps. A baltákat, husángokat ra­gadó Tovaris P. mellé álló parasztok a nézők lelkes ki­áltásai, hurrái közben ro­hantak a hitleristákra... Emlékezetes napja marad ez a dátum a város kultúr­történetének. E napon a gyön­gyösiek valami újat láttak. Egy olyan ország küldte el üdvözletét filmművészete ré­vén, amelynek katonái sza­badságunkat adták vissza, és amelynek életét eddig szigo­rúan eltitkolták előtte. Szám­űzték a szovjet kultúra min­den alkotását, hogy még könyvön, sajtón vagy filmen se ismerhessék meg a szov­jet társadalom, a szovjet em­ber igazi arcát. Az ünnepi díszelőadást kö­vette a többi, az ünnepi be­szédek nélküli, a hétköznapi előadások sora. A város la­kossága megtanult újból mo­ziba járni, új, számára szo­katlan, ismeretlen filmeket nézni, a mozidolgozók pedig egy társadalmasított mozit vezetni. Murai János A jő sportkép születésének há­rom fő feltétele van. Jó felsze­relés és alapos felkészültséRBel párosult rátermettség, sportis­meret és nem utolsósorban sze­rencse. Jó felszerelés alatt az ötszá­zad, vagy ezred mp idővel dol­gozó gépet értjük. Sok esetben mérsékelt gyújtótávolságú tele- objektívre is szükség van. Egy futballmérkőzésen pl. normál objektívvcl csak a kapu kö­zelében helyezkedhetünk el, míg teleobjektivvel tágabbak a lehe­tőségeink. Az igaz, hogy nehe­zebb a helyzetünk, mert a tele­objektív kis látószöge miatt ba­josabb az eseményeket nyomon követnünk és nagyobb az élet­lenség veszélye, ami a kis mély­ségélesség és berázás miatt áll­hat elő. Más a helyzet rfl. egy magas­ugró, vagy akadályt ugró lo­vas esetében. Itt előre be tud­juk állítani a gépet és a kellő pillanatban csak exponálnunk kell. Viszont más mértékkel mérjük az ilyen felvételeket. Míg az előbbinél a hatásos moz­dulat elkapása a döntő, utóbbi­nál jő fényhatások, elmozdulá- sos életlenség, tetszetős képki­vágás stb. is alapkövetelmények. Csak olyan területen vegyük kezünkbe a fényképezőgépet sportíelvételek céljából, ahol az v4 mezei Csodálatos. Magam sem láttam soha me­zei horgászt, de hogy ez az egy is ilyen csa­lafinta legyen... A folyami horgász is beadja a horgot, de — a halaknak. Ez­úttal a mezei hor­gász, ki a város fő­terén zöldelő park kellős közepén fog­lalt helyet hosszú horgászbotjával, ne­kem nyújtotta a hor­got, s én azt akár egy buta halacska, be is kaptam. Az én mezei hor­gászom térdnadrá­got, cirmos színű harisnyát viselt, hoz­zá zöld horgászkala­pot. Ült a park zöld mezejének közepén, horgászbotját előre­nyújtva „pecázoit”, mintha a fűvek kö­zött iáthatalan halak ficánkodnának. S a horoggal, a csalétek­kel is kellő szakérte­lemmé iAnti hol megrántotta, aztán hagyta „húzni”, majd kirántotta a fűből az egészet, s látva, hogy a horog hal nél­kül csillog, csalódot­tan meglóbálta a fe­jét és visszadobta — a fűbe. S egyre több nézője akadt. Már egy karéj embertö­meg gyűrűzött körü­löttem. Szájtáiva fi­gyeltük, miként cse­rél a horogra friss gilisztát. Ha valaki bekiáltott hozzá, hogy vigyázzon, mert most kapja be a hor­got egy csuka! — a tömeg felröhögött, de a horgász bősz- szúsan hátraintett: — Psztl Psztl Igen, határozottan, itt egy nem normá­lis emberrel állunk szemben. Hozzá lép­tem határozottan: — Kérem, nem vol­na kedve velem, be­jönni ide n vendég­lőbe?, Elbeszélget­nénk. Éppen ebédidő is van, meghívnám ebédre. A horgász szem­mel láthatólag ka­pott az alkalmon. Ez jó horog lesz neki — gondoltam, — majd onnan telefoná­lok a mentőknek. Leültünk egy sa­rokasztalhoz. 13 fo­rintos ebédet rendel­tem neki egy nagy igaz? — Bizony-bizony, — ingattam meg a fejemet, közben ar­ra gondoltam, még­sem vitetem el sze­rencsétlent a men­tőkkel. Hiszen sen­kinek sem árt. Ha ez a fixa ideája, hát csinálja. Mikor befejezte az ebédet, megkérdez­tem: korsó sörrel, közben a mezei horgászélet­ről faggattam: — Nugyon-nagyon szeretek horgászni. Ez az egyetlen szóra­kozásom. Nyugdíjas vagyok négy éve, tudja, kicsi a. nuug- díi, alig 1WU forint, hát kell egy kis friss ital a horogra. Nem — Es mondja, fo­gott is már valamit? tMegtörölte zsíros száját, felemelte a korsó sört, nagyot húzott belőle és fe­lelt: — Természetesen. Maga ma már a har­madik... Köszönöm 2z ebédet Déiuu Géza Tízéves a lépek BarAfnűg* . -elváll A Patrice Lumumbáról elnevezett moszkvai Népek Barát« sága Egyetem februárban ünnepli fennállásának tizedik év» fordulóját. Az egyetem célja, hogy segítséget nyújtson az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok szakemberképzé­séhez. Tíz év alatt a Népek Barátsága Egyetem a tudomány és technika számtalan ágában vált az ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai országok jól képzett szakembereinek előkészítő központjává Képünkön: Nyelvoktatás a legkorszerűbb esz­közökkel. (Foto: APN—KS) Sportíelvételek eseményeket a szakember sze­mével tudjuk nézni. Mert csak így tudjuk az adott sporttevé­kenység legeredményesebb fázi­sát lefényképezni. A sportisme­reten kívül igen ,ió reflex, gyors és határozott cselekvési kész­ség is szükséges az ezredmásod- pcrcnyi időre megjelenő arcki­fejezések, mozdulatfázisok meg­örökítéséhez. Bízhatunk ugyan mindent a szerencsére, de ez esetben igen sok film- és papír­anyag és rengetek idő vész kár­ba, amíg egy jó kép megszüle­tik. Hiába fényképezünk ni. egy magasugrót, ha nem tudjuk, me­lyik a magasugrás legkritikusabb fázisa, vagy ha nem tudjuk ezt a mozgásfázist lefényképezni. Dokumentációs képet kap’unk, nem igazi sportképet. A legjobb fényképezőgép, a legalaposabb felkészültség, a leg­nagyobb rátermettség és sport­ismereten kívül szerencsére is szükség van, mert a másodperc kis töredéke alatt megjelenő mozdulatot, vagy arckifejezést, esetleg mindkettőt egyszerre el­kapni nem könnyű feladat. Nem beszélve az előre nem várható, vagy kiszámítható események­ről, mint bukás, összeütközés, felfordulás stb., pedig ezek a legizgalmasabb események a sportban. Ezek teszik szenzációs­sá a képet. A háttér legyen nyugodt, mert zavar a különféle tárgyakkal, vagy alakokkal teli zárófal. Élet­len tribün folthatása nem za­varó. Körmendi Károly i, EozaasHB „Érdeklődő” jeligére: A nyereségrészesedés felosztá­sát minden üzemben a kollek­tív szerződés erre vonatkozó pontja szabályozza. Amennyiben a kollektív szerződésben úgy rögzítették, hogy azoknak is fi­zetnek részesedést, akik év köz­ben. saját kívánságukra megszün­tették munkaviszonyukat, akkor önnek is jár a ledolgozott hó­napok arányában. A nyereség­részesedéssel kapcsolatos pa­nasszal is a vállalat munkaügyi döntőbizottságához kell fordul­nia. Egercsehi asszonyok: Panaszukat továbbítjuk a köz­ségi tanácshoz, s a tanács vá­laszáról a szerkesztői üzenetek­ben tájékoztatjuk olvasóinkat. I. B.-né, Eger: A vállalat helyesen tájékoztat­ta, amikor közölték, hogy nem jogosult a gyermekgondozási se­gélyre. A bedolgozókra nyilván azért nem terjesztették ki még eddig ezt a kedvezményt, mert munkájukat otthon végzik, nem lakóhelyüktől, illetve lakásuk­tól távol. A bedolgozói rendszer keretében továbbra is lehető­sége van az otthoni munkavál­lalásra. Hogy tervezik-e a gyer­mekgondozási segély kiterjeszté­sét a bedolgozókra is, erről nem hallottunk még tájékoztatást. Ami a szülési szabadságot ille­ti, ön ön esetében is jár. Tóth József, Mátraballa: A jelzett boltban, mint meg­tudtuk, volt árleszállítás, dé nem minden áruféleségre. Csu­pán vegyes lakásvilágítási, il­letve ruházati cikkekre. A hir­detés valóban adhatott félreér­tésre okot, ezért a szövetkezet vezetősége ezúton a vásárlók el­nézését kéri. Sipos János, Kisköre: Valóban nagyon szép volt a szövetkezet vezetőségének intéz­kedése arra, hogy a nyugdíja­soktól és járadékosoktól nem kérték a háztáji föld megmun­kálásának költségeit. A szövet­kezet — mint a többi szövetke­zetek is. anyagi erejükhöz mér­ten valóban igyekeznek segíte­ni a kisebb jövedelmű, idős tsz- tagokon. Dr. Kövér Ferencné, Abasár: Jogos panaszának helytadtunk lapunkban. Az AKÖV válaszáról tájékoztatjuk. A Iege!ogazdálkodás fejlesztésére A szarvasmarha tenyész­tésnek fontos előfeltétele a rét- és legelőgazdálkodás. A terméseredmények azonban elég alacsonyak, ezért a me­gyék állami támogatásban részesülnek gazdálkodásuk javítására. Heves megye az idén három millió forintot kap erre a célra. Az összeg szétosztása az állattenyész­tési felügyelőség feladata, figyelembe véve a gazdasá­gok szarvasmarha létszámát és fejlesztési programját. Ta­valy 25 termelőszövetkezet részesült e támogatásból. Az idén csökkenteni kívánják ezt a számot, hogy az egy gazdaságra jutó beruházások összegét növelhessék. A tá­mogatást, — melyhez a me­zőgazdasági üzemeknek sa­ját erőit is fel kell használ­nia — a műtrágya mennyi­ség fokozására, öntözésre és talajjavításra, valamint vil­lanypásztorok felállítására fordítják. 1970. február 13.. pentek

Next

/
Thumbnails
Contents