Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
KOSSUTH 8.2# Operarészletek !).#0 Mi a filozófiai 8.25 K(i: \ űzene 10.05 Kaaiarazen* 11.00 Iskolaráüiő 11.40 Operettrészletek 12.30 Tánczene 13.15 Verbunkosok 13.50 Kóruspódium 14.00 Tudod-e? 14.25 Ember a vízben 15.44 V. Zeanl énekei 16.05 így élünk 17.20 Filmzene 17.30 Láttuk, hallottuk... 17.50 Csárdások 17.58 Mikrofórum 18.13 Magnósok, figyelem! 19.25 Népi zene 20.00 Pódium 70! 21.55 Népi zene 22.50 Vita a gyárt tómé;,’sportról 23.10 Szimfonikus zene 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 Népi zene 9.00 Ezeregy délelőtt 11.49 Elbeszélés 12.00 Zenekari muzsika 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . • • 11.00 Rivaldafényben 14.50 ÜZENEtek 15.33 Rivaldafényben 17.00 ötórai tea 18.10 Falusi esték 19.00 Fúvósszextett 19.15 A romantikus dal mesterei 21.00 Gellért Endre írása 21.15 Nóták 21.43 Vita a gyári tömegsportról 22.03 Kórusművek 22.18 Tánczene 23.15 Operettrészletek MAGYAR 17.35 Pedagógusok fóruma 17.58 Hírek 13.05 Antenna 18.55 Esti mess 19.05 Riport 20.00 Tv-hiradó 20.20 Fekete fehér — igen, nem?1 22.20 Tv-hiradó POZSONYI 16.43 A tv-kamera szemével 13.15 Háborús napló 19.00 Tv-hiradó 19.35 A sí VB közvetítése 20.00 Utazó kamera 21.00 Jó éjt, babai Míkro- komódia \Fífn*\ EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: fél 6 és 8 órakor. A lanflerl kolónia EGRI BRÖDY: (Telefon: 14-07) Az előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. Maigret felügyelő csapdája FELNÉMET: A nagymenő GYÖNGYÖSI PUSKIN: My Fair Lady (Dupla helyárrall) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A nagy korallzátony (Csak délután!) Sirokkó (Este 8 órakor!) HATVANI KOSSUTH: Szeressétek Odor Emíliát HEVES: Kötéltáne FÜZESABONY: A csendőr nősül PÉTÉRVÁSARA: Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) <vmz Egerben, este 7 órakor: JÁNOS VITÉZ (Gárdonyi ifjúsági bérlet) UBYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajesy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Ilir Jessen a 25 éve történt Az első mozielőadás Gyöngyösön Február 13-án, Moszkvában 324 ágyú 24 sortüze üdvözölte a 2. és a 3. ukrajnai arcvonal hős csapatait, amelyek a magyar fővárost felszabadították. És Budán a fasiszták utolsó, elszórt csoportjai ellen még folytak a harcok. A korábban felszabadult Pesten az újjászülető élet egyik jeleként — 1945. február 3-án — megnyílt a fasiszta propaganda volt fellegvára, a Rákóczi úti Uránia filmszínház. A mozi vásznán már nem meneteltek többé diadalmasan a németek, nem rikácsoltak többé a náci vezetők, a közönség már a vereségük dokumentumait bemutató Oreli csata című, szovjet film előadásaira váltót jegyet. Abban a moziban, ahol éveken keresztül a fasizmust dicsőítő filmeket vetítettek, ahol a bar- nainges mozgalom megalakulásától a Jud Süss-ön keresztül, Rommel „dicső” hadjáratáig minden náci filmet lejátszottak, most szovjet filmet láthattak a pincelakásokból, óvóhelyekről előbújt emberek! Ez időben Gyöngyös már közel három hónapja szabad volt. A front innen rég tovább vonult, az élet, ha lassan is, de megindult. Februárban—márciusban mind több kulturális rendezvény, összejövetel rendezésére került sor. Az emberek felejteni akarták a háború borzalmait, szórakozni kívántak. Miközben a város lakossága a romokat takarította, a házak falain kétnyelvű falragaszok jelentek meg. Hírül adták, hogy a Katolikus Legényegyletben (ma Városi Művelődési Központ) a volt Futura épületében a szovjet helyőrség szovjet és (orosz feliratú) amerikai filmeket vetített — ingyenesen! A város két filmszínháza ekkor még szánalmas képet nyújtott. A patakparti Mátra mozgó (ma Szabadság) ajtajai tói, ablakaitól megfosztott épülete előtt üres filmszállító ládák, több száz méteres körzetben a néhány hónapja még játszott filmek apróra szaggatott celluloid maradványai. Bentebb, az előcsarnokban, a nézőtéren, az erkélyen, vigasztalan kép: egy szükségistálló maradványai, szenny és rom... A másik mozi, keskeny, hosszúkás nézőterének lejtő- sített faburkolata felszedve. Orosz katonák és „robotra” összetoborzott emberek téglából kemencét raktak. Hetet vagy kilencet? A kemencék elkészültek, de soha sem fűtötték be. Utána raktár lett a Szent Bertalan utcai mozgó. (Az épület ma az iparitanuló iskolához tartozik.) A fővárosba elvetődő emberek, az idekerülő újságok hírül hozták, hogy Budapesten már néhány mozi játszik, pedig ott sokkal nagyobb volt a háború! Jó volna már Gyöngyösön is moziba járni! Igen ám, de állapotuk siralmas, az áramellátás akadozik, a mozihoz film is kell! Lehetetlent nem Ismerő, lelkes emberekben nem volt hiány. Tudták, hogy a nagy pusztítás után csak önfeledt munkával, becsületes termelő eszközökkel lehet a lerombolt szakmát újjáépíteni és a közművelés szolgálatába állítani. A város akkori kommunista párttitkára: Krajesik Mihály, polgármestere: dr. Barna Sándor és nem utolsósorban a szovjet város- parancsnok minden segítséget megadott hozzá. Ezekről a régmúlt eseményekről beszélgettem el két mozigépésszel. Mráz Lajos néhány éve nyugdíjas, szakmáját a huszas években kezdte el. Vernyik János pedig, a Puskin Filmszínház gépésze, ő sem „mai gyerek” a szakmában, közel harminc éve dolgozik a moziknál. A Mátra moziról szólva, Mráz Lajos visszaemlékezését idézem: — Nehéz feladat volt a mozi beindítása. A vetítőgép elásva, az akkori tulajdonos házának kertjében volt, így tudta csak megmenteni. A tűzvédő dobozokat a patak medréből szedtem ki, a vetítővásznat a Kálvária partról hoztam el, A székek nagy részét a laktanyából szállítottuk visz- sza a moziba. Optikákat és erősítőt a fővárosból hoztunk — egy zsák lisztért. Az Apolló mozi újjáépítési munkáiról Vernyik János szavait jegyeztem fel: — A nézőtérre beépített kemencéket előbb még szét kellett szednünk. A padlózat lerakását, a különböző helyekről visszaszerzett csapószékek rögzítését Smóling László asztalosmesterrel együtt végeztük. Az áramátalakító berendezést Gyöngyöspatáról hoztuk vissza, vászon hiányában meszelt falra vetítettünk. Az év első napjaiban megalakult Gyöngyösi Nemzeti Bizottság egyik áprilisi ülésén foglalkozott a kommunista párt kérelmével és ennek alapján engedélyezte mindkét filmszínház üzembe helyezését. A megnyitás napja elérkezett. 1945. április 26- án, egy régi, megkopott, színes amerikai filmmel ünnepélyesen megnyílt a magán- tulajdonban levő Mátra filmszínház. Nem sokkal később, június 21-én, a kommunista párt mozijában, az Apollóban is peregni kezdett a film. A Szabadság mozgó néven megnyílt filmszínház a meghívott közönség előtt, ünnepi díszelőadásban mutatta be a „Tovaris P.” című szovjet filmet. Kísérőműsorban a „67 000 német hadifogoly vonul ót Moszkván” című riportfilmet vetítették. Tovaris P. — az anya, akinek gyermekét a békés szovjet falura törő náci horda elrabolja, hogy aztán tankkal morzsolja szét. Es mikor a megkínzott, gyermekét vesztett anya, immár nem a saját kicsinyéért, hanem minden gyermek életének védelmében, tigrisként rohant az ellenséges katonákra, a nézőtéren felhangzott a taps. A baltákat, husángokat ragadó Tovaris P. mellé álló parasztok a nézők lelkes kiáltásai, hurrái közben rohantak a hitleristákra... Emlékezetes napja marad ez a dátum a város kultúrtörténetének. E napon a gyöngyösiek valami újat láttak. Egy olyan ország küldte el üdvözletét filmművészete révén, amelynek katonái szabadságunkat adták vissza, és amelynek életét eddig szigorúan eltitkolták előtte. Száműzték a szovjet kultúra minden alkotását, hogy még könyvön, sajtón vagy filmen se ismerhessék meg a szovjet társadalom, a szovjet ember igazi arcát. Az ünnepi díszelőadást követte a többi, az ünnepi beszédek nélküli, a hétköznapi előadások sora. A város lakossága megtanult újból moziba járni, új, számára szokatlan, ismeretlen filmeket nézni, a mozidolgozók pedig egy társadalmasított mozit vezetni. Murai János A jő sportkép születésének három fő feltétele van. Jó felszerelés és alapos felkészültséRBel párosult rátermettség, sportismeret és nem utolsósorban szerencse. Jó felszerelés alatt az ötszázad, vagy ezred mp idővel dolgozó gépet értjük. Sok esetben mérsékelt gyújtótávolságú tele- objektívre is szükség van. Egy futballmérkőzésen pl. normál objektívvcl csak a kapu közelében helyezkedhetünk el, míg teleobjektivvel tágabbak a lehetőségeink. Az igaz, hogy nehezebb a helyzetünk, mert a teleobjektív kis látószöge miatt bajosabb az eseményeket nyomon követnünk és nagyobb az életlenség veszélye, ami a kis mélységélesség és berázás miatt állhat elő. Más a helyzet rfl. egy magasugró, vagy akadályt ugró lovas esetében. Itt előre be tudjuk állítani a gépet és a kellő pillanatban csak exponálnunk kell. Viszont más mértékkel mérjük az ilyen felvételeket. Míg az előbbinél a hatásos mozdulat elkapása a döntő, utóbbinál jő fényhatások, elmozdulá- sos életlenség, tetszetős képkivágás stb. is alapkövetelmények. Csak olyan területen vegyük kezünkbe a fényképezőgépet sportíelvételek céljából, ahol az v4 mezei Csodálatos. Magam sem láttam soha mezei horgászt, de hogy ez az egy is ilyen csalafinta legyen... A folyami horgász is beadja a horgot, de — a halaknak. Ezúttal a mezei horgász, ki a város főterén zöldelő park kellős közepén foglalt helyet hosszú horgászbotjával, nekem nyújtotta a horgot, s én azt akár egy buta halacska, be is kaptam. Az én mezei horgászom térdnadrágot, cirmos színű harisnyát viselt, hozzá zöld horgászkalapot. Ült a park zöld mezejének közepén, horgászbotját előrenyújtva „pecázoit”, mintha a fűvek között iáthatalan halak ficánkodnának. S a horoggal, a csalétekkel is kellő szakértelemmé iAnti hol megrántotta, aztán hagyta „húzni”, majd kirántotta a fűből az egészet, s látva, hogy a horog hal nélkül csillog, csalódottan meglóbálta a fejét és visszadobta — a fűbe. S egyre több nézője akadt. Már egy karéj embertömeg gyűrűzött körülöttem. Szájtáiva figyeltük, miként cserél a horogra friss gilisztát. Ha valaki bekiáltott hozzá, hogy vigyázzon, mert most kapja be a horgot egy csuka! — a tömeg felröhögött, de a horgász bősz- szúsan hátraintett: — Psztl Psztl Igen, határozottan, itt egy nem normális emberrel állunk szemben. Hozzá léptem határozottan: — Kérem, nem volna kedve velem, bejönni ide n vendéglőbe?, Elbeszélgetnénk. Éppen ebédidő is van, meghívnám ebédre. A horgász szemmel láthatólag kapott az alkalmon. Ez jó horog lesz neki — gondoltam, — majd onnan telefonálok a mentőknek. Leültünk egy sarokasztalhoz. 13 forintos ebédet rendeltem neki egy nagy igaz? — Bizony-bizony, — ingattam meg a fejemet, közben arra gondoltam, mégsem vitetem el szerencsétlent a mentőkkel. Hiszen senkinek sem árt. Ha ez a fixa ideája, hát csinálja. Mikor befejezte az ebédet, megkérdeztem: korsó sörrel, közben a mezei horgászéletről faggattam: — Nugyon-nagyon szeretek horgászni. Ez az egyetlen szórakozásom. Nyugdíjas vagyok négy éve, tudja, kicsi a. nuug- díi, alig 1WU forint, hát kell egy kis friss ital a horogra. Nem — Es mondja, fogott is már valamit? tMegtörölte zsíros száját, felemelte a korsó sört, nagyot húzott belőle és felelt: — Természetesen. Maga ma már a harmadik... Köszönöm 2z ebédet Déiuu Géza Tízéves a lépek BarAfnűg* . -elváll A Patrice Lumumbáról elnevezett moszkvai Népek Barát« sága Egyetem februárban ünnepli fennállásának tizedik év» fordulóját. Az egyetem célja, hogy segítséget nyújtson az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok szakemberképzéséhez. Tíz év alatt a Népek Barátsága Egyetem a tudomány és technika számtalan ágában vált az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok jól képzett szakembereinek előkészítő központjává Képünkön: Nyelvoktatás a legkorszerűbb eszközökkel. (Foto: APN—KS) Sportíelvételek eseményeket a szakember szemével tudjuk nézni. Mert csak így tudjuk az adott sporttevékenység legeredményesebb fázisát lefényképezni. A sportismereten kívül igen ,ió reflex, gyors és határozott cselekvési készség is szükséges az ezredmásod- pcrcnyi időre megjelenő arckifejezések, mozdulatfázisok megörökítéséhez. Bízhatunk ugyan mindent a szerencsére, de ez esetben igen sok film- és papíranyag és rengetek idő vész kárba, amíg egy jó kép megszületik. Hiába fényképezünk ni. egy magasugrót, ha nem tudjuk, melyik a magasugrás legkritikusabb fázisa, vagy ha nem tudjuk ezt a mozgásfázist lefényképezni. Dokumentációs képet kap’unk, nem igazi sportképet. A legjobb fényképezőgép, a legalaposabb felkészültség, a legnagyobb rátermettség és sportismereten kívül szerencsére is szükség van, mert a másodperc kis töredéke alatt megjelenő mozdulatot, vagy arckifejezést, esetleg mindkettőt egyszerre elkapni nem könnyű feladat. Nem beszélve az előre nem várható, vagy kiszámítható eseményekről, mint bukás, összeütközés, felfordulás stb., pedig ezek a legizgalmasabb események a sportban. Ezek teszik szenzációssá a képet. A háttér legyen nyugodt, mert zavar a különféle tárgyakkal, vagy alakokkal teli zárófal. Életlen tribün folthatása nem zavaró. Körmendi Károly i, EozaasHB „Érdeklődő” jeligére: A nyereségrészesedés felosztását minden üzemben a kollektív szerződés erre vonatkozó pontja szabályozza. Amennyiben a kollektív szerződésben úgy rögzítették, hogy azoknak is fizetnek részesedést, akik év közben. saját kívánságukra megszüntették munkaviszonyukat, akkor önnek is jár a ledolgozott hónapok arányában. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos panasszal is a vállalat munkaügyi döntőbizottságához kell fordulnia. Egercsehi asszonyok: Panaszukat továbbítjuk a községi tanácshoz, s a tanács válaszáról a szerkesztői üzenetekben tájékoztatjuk olvasóinkat. I. B.-né, Eger: A vállalat helyesen tájékoztatta, amikor közölték, hogy nem jogosult a gyermekgondozási segélyre. A bedolgozókra nyilván azért nem terjesztették ki még eddig ezt a kedvezményt, mert munkájukat otthon végzik, nem lakóhelyüktől, illetve lakásuktól távol. A bedolgozói rendszer keretében továbbra is lehetősége van az otthoni munkavállalásra. Hogy tervezik-e a gyermekgondozási segély kiterjesztését a bedolgozókra is, erről nem hallottunk még tájékoztatást. Ami a szülési szabadságot illeti, ön ön esetében is jár. Tóth József, Mátraballa: A jelzett boltban, mint megtudtuk, volt árleszállítás, dé nem minden áruféleségre. Csupán vegyes lakásvilágítási, illetve ruházati cikkekre. A hirdetés valóban adhatott félreértésre okot, ezért a szövetkezet vezetősége ezúton a vásárlók elnézését kéri. Sipos János, Kisköre: Valóban nagyon szép volt a szövetkezet vezetőségének intézkedése arra, hogy a nyugdíjasoktól és járadékosoktól nem kérték a háztáji föld megmunkálásának költségeit. A szövetkezet — mint a többi szövetkezetek is. anyagi erejükhöz mérten valóban igyekeznek segíteni a kisebb jövedelmű, idős tsz- tagokon. Dr. Kövér Ferencné, Abasár: Jogos panaszának helytadtunk lapunkban. Az AKÖV válaszáról tájékoztatjuk. A Iege!ogazdálkodás fejlesztésére A szarvasmarha tenyésztésnek fontos előfeltétele a rét- és legelőgazdálkodás. A terméseredmények azonban elég alacsonyak, ezért a megyék állami támogatásban részesülnek gazdálkodásuk javítására. Heves megye az idén három millió forintot kap erre a célra. Az összeg szétosztása az állattenyésztési felügyelőség feladata, figyelembe véve a gazdaságok szarvasmarha létszámát és fejlesztési programját. Tavaly 25 termelőszövetkezet részesült e támogatásból. Az idén csökkenteni kívánják ezt a számot, hogy az egy gazdaságra jutó beruházások összegét növelhessék. A támogatást, — melyhez a mezőgazdasági üzemeknek saját erőit is fel kell használnia — a műtrágya mennyiség fokozására, öntözésre és talajjavításra, valamint villanypásztorok felállítására fordítják. 1970. február 13.. pentek
