Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
Milyen less Eger? r Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium alig néhány évvel ezelőtt rendelte meg a Várostervezési Tudományos Tervező Intézetnél valamennyi magyar város általános rendezési tervét, s a jövő Eger portréja már el is készült. Komoly, fekete színű, keményborítású kartonokban, dossziékban nyugszik Zámbori Ferencnek, Eger város Tanácsa építési- és közlekedési osztálya vezetőjének hivatalában. Zámbori Ferenc gondosan szétnyitja a legnagyobb kartont, de tartalmát — egy hatalmas, a majdani Egert ábrázoló, színes térképet — csak a szoba padlóján lehet megszemlélni, mert még a hosszú tárgyaló- asztalon sem fér el. (A különböző színfoltok az egyes városrészek beépítési magasságát jelzik.) Nézegetjük a térképet, s közben újabb kartonok és dossziék kerülnék elő, amelyek ugyancsak az általános rendezési tervhez tartoznak. — Mi az oka, hogy viszonylag ilyen gyorsan elkészült a terv s miért vált szükségessé? — Valóban rövid idő alatt elkészült, s ennék magyarázata Eger műemléki jellegiében és idegenforgalmi vonzóerejében rejlik. Az első hat város közé került Eger az általános rendezési tea-vek elkészítésének sorrendjében. — Ami pedig a terv elkészítésének szükségességét illeti, arról röviden csak any- nyit: ma már nem lehet várost építeni, fejleszteni anélkül, hogy valamennyi városrész, utca és épület helyét, funkcióját ne látnánk egy távoli, szinte végleges városképben. Más szóval: várost építeni is annyi, mint egy bármilyen egyedi épületet* amelynek egyes elemeit helyiségeit nem lehet elképzelni az egész épület ismerete, pontos megtervezése nélkül. Ugyanakkor az általános rendezési tervet nem szabad összetéveszteni a rövidebb-és hosszabb távra szóló fejlesztési tervekkel — Mi a kettő között a különbség? _ Erre az „általános’ jelző is utal. Vagyis ez a terv nem tartalmaz konkrét költségvetési, kezdési és befejezési határidőket, adatokat — mint a fejlesztési tervek —, hanem elsősorban területfelhasználási lehetőséget ad. Megjelöli, hogy mely területeken, városrészekben milyen szintű (magasságú) épületeket lehet építeni, hol milyen méretű, irányú főbb útvonal, park, tér helyét kell biztosítani ahhoz hogy a városkép — részleteiben és egészében — egységes koncepciót, harmóniát és „lakájos” elrendezést tükrözzön. Emellett a terv tartalmazza az ipartelepítés helyét, nagyságát, a lakosság számarányának várható alakulását. Röviden szólva: az általános rendezési terv o terület felhasználása szempontjából (milyen épületeket, utakat, tereket hova), s mely régi épületek szanálandók, illetve melyek és hogyan építendők, fejleszthetők újjá, korszerűbbé, meglehetősen, sőt precízen konkrét. Abban viszont általános, hogy ezek a lehetőségek mikor valósulnak meg. — Noha az elmondottakból általában kitűnik, hogy mit tartalmaz a terv, jó lenne azonban néhány konkrétumot is hallani arról: milyen lesz Eger? — A várog nemcsak belső arányaiban, de a külső — természeti és közigazgatási — környezetbe is harmóni- kusan illeszkedik. Joggal adhatnánk a tervnek egy ilyen alcímet: „Város a Bükk és a Mátra kapujában ..sőt egy kicsit az ölében. Eszerint néhány környező község — nevének meghagyása mellett — Eger mellökvárosává, közvetlen közigazgatási irányítása alá rendeződik. E „mellékvárosok” (Szarvaskő, Fel- *5tárkány, Noszvaj, Egersza- |fe és Egerszólái <űAz optimális létszám: 100 ezer lakos „Mel lekvárosok” — üdülőtelepek Gyorsíorgalmű autópálya Budapestig ... Beszélgetés Eger általános rendezési tervéről sősorban) üdülőtelepekké fejlődnek fokozatosan. Ezzel természetszerűen együtt jár a széles nyomvonalú, jó útak kiépítése is, amelyek főútvonalként keresztülhúzódnak a városon — összeköttetésben a nagyobb, országos főútvonalakkal. Lesz egy új főútvonalunk is, amely a tervben az M 25-ös nevet viseli. Ez a négynyomvonalas út köti össze a déli (Tihamér, Merengő) városrészt az északi (Malomárok, Felnémet) városrésszel. Az út szinte törés nélkül — alagúton áthaladva a vár alatt — szeli keresztül majd a várost. Egyébként ez a főút — múlt gyorsforgalmú autópálya — kárpótol majd bennünket a vasúti fővonalért: megállás nélkül lehet rajta eljutni Budapestre ... Ezenkívül még három négynyomvonaias főútvonal szeli át a várost, amelyek a Lenin, Vörösmarty, Baktai és a Vöröstüzér utcákon haladnak majd. — A város egybként négy nagyobb és hat kisebb egységre, városrészre tagozódik, A nagyobb városrészek: városközpont (belváros) északi városrész, déli városrész, Felnémet. Kisebb egységek: belváros (Népkert, Csákó); északi lakótelep, Tetemvár, Vécsey-völgy; Tihamér, Merengő, Almagyar); délnyugati városrész (Lajosváros, Szépasszony-völgy); északnyugati városrész (Hajdúhegy, Szala- árok, Szalapart) és a hatodik Felnémet. — A beépítési magasság szerint pedig három kategóriát különböztet meg a terv: magas szint (négytől húsz emeletig) — ilyen lesz az új északi lakótelep, a Hadnagy utca és folytatása. A belváros középmagas épületekből (kettőtől négy emeletig) fog állni, s lesznek alacsonyan beépített. városrészek (egy emeletig): a hajdúhegyi kertváros, Lajosváros, Vécsey- völgy, Felnémet. — Az ipari üzemek a déli városrészben helyezkednek el, mivel az uralkodó széljárás, amely északkeleti irányból tör be as egri vclgykat- lanba, csak így nem pásztázza végig a várost szennyezett levegővel. — A terület, ahol és amed• dig a város terjeszkedik, illetve terjeszkedhet, meghatározott. Ezek szerint valahol lennie kell egy optimális városlétszámnak is? — Van is. A terv szerint ez 100 ezer lakos. Ebben a lakásszaporulat mellett benne foglaltatik az ipari mező- gazdasági és szolgáltató üzemék, munkahelyek foglalkoztatási lehetősége is. Amiatt azonban nem kell aggódni, hogy Egeiben rövidesen „megtelik a létszám”, s nem adnák letelepedési engedélyt. Ugyanis — az általános rendezési terv egyik vizsgálata szerint — a várható népesség-gyarapodás a mostani 45 ezerről 1980-ig ugyan ugrásszerűen felszökik 59 ezerre, de már a következő húsz évben. — 2000-ig — lényegesen lassúbb lesz a növekedés, mert kfo. 67 ezer lakosra lehet akkor számítani. Vagyis a növekedés a most következő évtizedéhez képest az 50 százalékot sem éri el. 67 ezer 2000-ben — és hol van még a százezres „csúcs”: határa időben....? — Távoli találgatások helyett itt kell megjegyeznem csak úgy zárójelben azt a segítséget, amelyet a rendezési terv a közelebbi fejlesztési tervekhez nyújt számunkra: a mostani lakáshelyzetet és az 1980-ig bekövetkező gyors népesség- gyarapodást figyelembe véve, mintegy 8700 lakást kell építenünk a következő évtizedben. Ebben a vonatkozásban tehát az általános rendezési terv nem puszta lehetőséget, hanem parancsoló szükség- séget jelent... ★ Gondosan, tudományos számítások és tervek, de mégis a város lakóinak igénye szerint épül a város — a mai és a jövő nemzedékek számára. A tervezést megelőzően széles körű vita és beszédtéma volt: milyen legyen a város? Huszonkilenc gyűlésen közel másfél ezer egri mondta el véleményét, s 1967 végén a városi pártbizottság és a városi tanács együttes ülése — „Várospolitikai célkitűzések” címmel — hozta meg azokat a határozatokat, amelyek a rendezési terv fundamentumát jelentik. Az elkészült terv jóváhagyását is számos részletvita, beszélgetés előzi még meg. így alakul ki á város tegnapi és mai arculatából a holnapi portré, amelyen egy kicsit megmaradnak a kedves régi, és az erőteljes mai vonások is... Faludi Sándor Klub qz qldebfői Űj Élet Tsz-ben tSzigetvárt) József tudósítása): A múlt év novemberében az aldebrői Üj Élet Termelőszövetkezetben 52 taggal szőlő- és növénytermesztési szakkör alakult A munkát a Nő tanács és a Hazafias Népfront patronálja. A tagok havonta öt forint tagsági díjat fizetnek. Az összgyűlt tagdíjat tanulmányi kirándulások és kulturális rendezvények megtekintésének a fedezésére fordítják. Tanulmányi kirándulások alkalmával a termelőszövetkezet szállító eszközt biztosít a szakkör tagjainak részére. A klubszerűén működő szakkör a mezőgazda- sági szalanunkások továbbképzését szolgálja. A téli hónapokban havonta két, más hónapokban pedig havonta egy előadás hangzik el k Izgatott felháborodással olvastam e MHz „Károly walesi herceget, a brit trón örökösét ünnepélyesen bemutatták a Lordok Háziban, amelynek ezentúl rendes tagja lesz Először még csak azt nem értettem, hogy miért kell Károly walesi herceget bemutatni a Lordok Házában, de aztán rájöttem, hogy minden bizonnyal azért, mert a Lordok Házában még nem ismerték Károly walesi herceget. S az a minimum, hogy ha valaki brit király akar lenni, azt legalább a Lordok Házában ismerjék. A dokkok környékén teljesen felesleges. Ezek után fogott el az izgatott felháborodás. Bemutatják a walesi herceget a Lordok Házában, a lordoknak, de nem mutatják be a walesi herceget nekem, aki tényleg nem ismeri Károlyt. A feszes, merev angol etikett, íme bakóit lőttl Most már ezek után hiába is hoznák nekem ide ezt a Károlyt, nem érdekel, meg se ismerném. Nekem ma már egy olyan valaki ne hencegjen, aki király lesz, amikor arra is fütyülök, aki most király, . j Mégha ász lennel Megyénk es a zöldségtermesztés Tovább csökken-e cr terület? Ä burgonya-, zöldség-,' gyümölcstermesztésnek Heves megyében évtizedekre nyúló hagyományai vannak. Kialakultak a különböző zöldség- termelő tájak, s ma már a boldog! paprikának, a hevesi és a csányi dinnyének, a horti és az ecsédi paradicsomnak országos híre van. A megyében az említett zöldségféleségekből. de ezen túl az uborkából, a babból, a tökből és a káposztafélékből is jelentős mennyiséget termeltek. Elsősorban a lakosság elltására, de exportra & konzervipari feldolgozásra is. Heves megye zöldség-, gyümölcstermelésben általában a negyedik helyet foglalta a 19 megye közül. De nemcsak a múltnak vannak hagyományai, hiszen jelenleg is számottevő a megye termelése. A fejlesztési irányelvek a harmadik ötéves terv végére mintegy 15 ezer katasztrális hold zöldségtermő területet jelöltek meg. Ezzel szemben, sajnálatos módon visz- szaesés következett be. Amíg 1957-ben mintegy 13 500 holdon termesztettek zöldséget megyénk falvaiban, addig a múlt évben már csupán mintegy 10 ezer holdon. Különösen csökkenő tendenciát mutat a görög- és a sárgadinnye, a zöldbab, az uborka és a vöröshagyma vetésterülete. De más cikkeknél — mint például az őszi étkezési burgonyánál is — tapasztalható visszaesés. A burgonya- és a zöldségtermő területek csökkenésének okai között megtalálhatók a munkaerővel kapcsolatos problémák, valamint az egyes cikkek termésátlagával Összefüggő, alacsony árbevételi és az egyéb közgazdasági tényezők. VégeredJ®i<enfes m munkáról ÉPÍTŐIPAR IF j • 1 i B 1 1 | • • » 9 9 s I • • « t 1 ÍJ 1 9 I • 1 1 j I*’ 1 !"■• ! F31"::: 1 1 5 a i 11 i j IF 1 üiíüD Ö iüü! A harmadik ötéves terv elsó' három évében 185000 lakás épült. ggp jp| 1969-ben Ó20Q0 lokój épuit Az építőipari termőiét alakulóm Á házgyári lokávoi. arányának növekedése c 9SSSBS felépít*tt lokál szárnóttoz viszonyítva menyben tehát az előállítási költségek magasak, s ezek a felvásárlási árban nem minden. esetben térülnek meg kellően. A megye zöldségtermő területének csökkenése érzékenyen érinti a szerződött zöldségáruk mennyiségét is. Az 1963-as évhez viszonyítva a tavalyi felvásárlás megközelítően 40 százalékos csökkenést mutat. Emelkedés csupán gyümölcsnél mondható, ami a termőre fordult téli álma, őszibarack és szőlő- területeknek köszönhető. A fenti számok értékelésénél — már ami a MÉK felvásárlását illeti —, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy időközben életbe lépett a többcsatornás értékesítési rendszer, s megnövekedett a szabadpiaci értékesítés, de közvetlenül vásárolnak fel a fogyasztási szövetkezetek és a HUN- GAROFRUCT is. A csökkenő termőterületek még inkább fokozzák a feladatokat, hiszen el kell látni a lakosságot a megfelelő mennyiségű zöldségfélével, gyümölccsel, burgonyával, segíteni kell a budapesti lakossági ellátást, s ezenkívül ki kell elégíteni az export-, valamint az ipari igényeket is. Az országos irányelvek — figyelembe véve a szakma tevékenységét — továbbra is egyértelműen hangsúlyozzák. hogy a burgonya, a zöldség és a gyümölcs biztonságos értékesítésének legfontosabb útja továbbra is. a szerződéskötés. Ennek köszönhető, hogy a megyében az idei évre már _ megkezdtük, sőt jelentős részben már be is fejeztük a szerződéskötéseket. Eddig mintegy 70 termelőszövetkezettel és több fogyasztási szövetkezettel kötöttünk szerződést, kereken 3800 vagonra. Megítélésünk szerint a 4200 vagonos előirányzat — ha nem is teljes egészéiben —, de teljesíthető lesz. Azért, hogy a termőterületek további csökkenését meggátoljuk —, amelyet eddig megfelelő ter- mésatlag-növekedég nem ellensúlyozott —, megítélésünk szerint néhány fontos intézkedést kell tenni. A megyében eddig mintegy 60 ezer négyzetméteren folytatott fólia alatti hideghaj- tatásí többszörösére szükséges növelni, mivel é módszer — a felszerelést is ideszámítja — lényegesen olcsóbb, mint az egyéb, hagyományos hajtatás. Hogy ez az elképzelés meg is valósuljon, a magunk részéről még anyagi kockázatot is vállalunk. így például ez év tavaszára három termelőszövetkezetnek — mintegy 40 ezer forint értékben —• 50 fólia-alagutat és három fólia-sátrat biztosítunk, részben a zöldséghaj tatás elősegítésére, másrészt a szamóca érési idejének előrehozására. A fólia alatti hajtatás szakszerűségének növelésére a Kertészeti Egyetem közreműködésével három termelőszövetkezetnél talaj erő-visz- szapótlási szaktanácsadás;: biztosítunk, másrészt a szakmai fogások elsajátítására a megye területéről nyolc termelőszövetkezeti kertész szakember a MÉK illetélíes szakembereivel együtt részt vess ugyancsak a Kertészeti Egyetem által vezetett tanfolyamon. Szükséges lenne, hogy a zöldségtermesztésben a hagyományos fajtáit mellett nagyobb mértékben kerüljenek termesztésre az új, nagyhozamú zöldségfélék. Az új- és a nyári burgonya termésmennyiségének növelésére szükséges lenne műanyag burgonyacsíráztató sátor alkalmazása. A zöldségtermesztésben a palántakori betegségek ellen általában — ha nem is kielégítő mértékben — van védekezés. Annál kevésbé végeznek védekezést a szántóföldi kártevők ellen. Éppen ezért megítélésünk szerint intenzívebb növényvédelmet kell folytatni ellenük. A megye gyümölcstermesztése — mint azt korábban, is említettük — fejlődött. Megfelelő termőterület van téli almából, körtéből, őszibarackból, málnából és csemegeszőlőből. Ugyanez nem mondható el a cseresznyéről, a meggyről. A Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesület a MÉK-ék által rendelkezésre bocsátott anyagi erőkből a Kertészeti Kutató Intézettel megfelelő meny- ■nyiségű nagy termőképessé™ gő cseresznye- és meggy- szaporító anyagot állíttatott elő, amit a MÉK-ek biztosítanak a szövetkezeteknek. A felsorolt tennivalók és a megtett, vagya megvalósulásra váró feladatok természetesen a burgonya-, zöldség- gyümölcstermesztés fellendítésének csak egy-egy részéi jelentik. Ahhoz, hogy az igényeket — köztük a MÉK kezelésében levő, mintegy 7U zöldségbolt igényét — maradéktalanul ki lehessen elégíteni, még több, széles körű és összehangolt intézkedésre van szükség. Megítélésünk szerint azonban ezek az intézkedések csak helyileg nem valósíthatók meg, hiszen bizonyét, szervezeti kérdések tisztázására is szükség van. Reméljük azonban, hogy a vitás kérdések rendezésére rövidesen sor kerüL Hanti Imre MÉK-osztálwo/.ető ÍJ! ftJdLSJ 1970. íebruat 13* yétílek
