Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
MOZI Sok Beszélgetés Pók Lajossal, a Heves megyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával 2G 664 előadást tartottak megyénk filmszínházai 1969-ben, s az előadásokat 2 010 000 néző tekintette meg (1968-ban: 18 197 előadást 1 837 000 néző). A filmszínházak kihasználása 49,1 százalékos, s ezzel Heves megye a legjobb az országban. Ezekkel a. száma 'ltokkal kezdtük a beszélgetést Púk Lajossal, a Heves m.gyei Moziüzemi Vállalat igazgatójával, az elmúlt esztendő eredményeiről, a filmforgalmazás gondjairól, valamint a mozik állapotáról. Ék Sándor grafikus és festőművész legújabb alkotása a Lenin-centenáriumra készül. A festmény Lenint ábrázolja Szamuely Tibor és Kun Béla társaságában. (MTI foto — Szebellédy Géza felv.t Szabadságunk negyedszázados ünnepére Emlékoszlopot építenek Kékestetőn — A számadatokat összevetve kiderül, hogy isimben közel 10 százalékkal emelkedett a nézők száma. Őszintén szólva nem tudom, örüljünk-e ennek az eredménynek. A számok ugyanis a kulturális életben gyakran félrevezetnek bennünket. Vajon milyen i Űrnek hozták az emelkedést? A Csendőr nősül, vagy a Szemüvegesek? A vitatható kommerszfilmek, vagy a mi eszmei világunkat tükröző művészi alkotások? —- Nehéz kérdés, de vem egy statisztikánk. Az összlá- togatók 58,8 százaléka nézeti meg szocialista országokban készült filmeket — magyar filmet 51 százaléka — míg a tőkés országok filmjeit 40.5 százaléka. Ezek a számok már jelzik műsorpolitikánkat is. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg: jobbak vagyunk az országos átlagnál. — Igen, ezek a számadatok már többet mondanak a* előbbieknél, bár megjegyzem, hogy ez a kategorizálás felül vizsgálatra szorul. Nem hiszem, hogy Jó dolog ilyenformán csoportosítani a filmeket. Láttunk mi már nem egy olyan magyar filmet, amelytől hasznosabb lenne óvni a közönséget, és tudunk Borohii olyan Nyugatról érkezett filmeket, amelyeknek haladó gondolatához, művészi színvonalához semmi kétség nem fér. —- Ez igaz. De van nekünk egy másik kimutatásunk is. Az eszmei és művészi szempontból kiemelt filmek forgalmazásában 1968-ban a megyék közötti versenyben a 19. helyen álltunk, míg most az ötödik helyen. — Ez valóban szép eredmény, s ez már azt is mutatja, hogy a vállalat fontosnak tartja a kultúrpolitikai célkitűzések érvényesítését. — Ez az egyik legfontosabb feladatunk. De ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy vállalat vagyunk, mégpedig tervkötelezett vállalat. Az állam jelentős összeggel dotálja a moziüzemi vállalatot. Ügy is mondhatnám, hogy minden megváltott jegyhez két forint harminc fillért fizet. Figyelnünk kell tehát a gazdaságosság mutatóit is. Ezért jelentős számunkra, hogy bevételi tervünket 103,7 százalékra teljesítettük az elmúlt esztendőben. — Ezek után beszéljünk a moziparkról. A közelmúltban megjelent egyik cikkünkben szóvá tettük azt. hogy milyen korszerűtlenek és elhanyagoltak Heves megye filmszínházai. Ml a véleménye erről a moziüzemi vállalat igazgatójának? — Sajnos igaz. Sőt elmondhatom. hogy a mozik 90 százaléka korszerűtlen, s nem felel meg a mai követelményeknek. Mozijaink többségében rosszak a látási viszonyok. korszerűtlen a gépi' felszerelés, rossz az akusztika, nem beszelve arról, hogy a helyiségek hidegek. szinte fűthetetlenek. s e gy ál falában a lkaimat I .■ i nők filmszínház céljára. Óriási ellen «mondás —, de ez az igazság! —. mi terjesztjük az egyik legkorszerűbb művelődési és szórakozási anyagot, s mindezt korszerűtlen, nemegyszer primitív körülmények között. — Miért vannak ilyen elhanyagolt állapotban Heves megye filmszínházai? — Ha évekre visszamenőin kere- fik a választ, el kel] Aiondar.cn:. hegy elég salt huzavona akadályozta a mo- aik korszerűsítését. Gyakori volt az ellentét a mozik és a tanácsok között, nagyon kevés volt a fejlesztésre fordítható pénz is. Ma már a községi filmszínházak 85 százaléka a kultúrházakban van. Ez a szám is bizonyítja, milyen nagymértékben megváltozott a helyi tanácsok szemlélete, már sajátjuknak tekintik a mozit, segítenek is, zsebbe is nyúlnak, ha kell. — Az űj gazdasági mechanizmusban a vállalatnak is nagyobb lehetősége van a fejlesztésre. Saját pénzügyi alapjukból évenként hány mozit tudnak korszerűsíteni? — Évenként harmat-négyet. — Gyors számítás: 125 mozija van a vállalatnak, s ebből több mint száz elavult, korszerűtlen. Ez 25 év! — Igen. 25 év lenne, ha a tanácsok nem segítenének. Csakhogy a helyi tanácsokkal nagyon jó a kapcsolatunk, s együttműködünk a filmszínházak korszerűsítésében is. Füzesabonyiján például még ebben az évben felépül egy új modem mozi. A költségek kétharmad részét a járási tanács fedezi, a többit i«i. Nagyrédén a járási és ä helyi tanács segítségével építünk korszerű filmszínházat. Mezőtárkány- ban, Vámosgyörkön, Heréden, Nagytályán, Mátraszent- imrén új művelődési ház épül, ebben lesz a mozi is. A helyi tanácsok ezekben a községekben is sokat segítenek. Ebben az évben olyan nagy a korszerűsítés iránti igény, hogy fejlesztési alapunkból már nem győzzük. Most abban reménykedünk, hogy a megyei tanácstól is kapunk egy kis anyagi segítséget. Amint -a fentiekből kiderül, nem csak egyszerűen mozifejleszitésről, hanem művelődési ház építésről van- szó a felsorolt községekben. — Figyelembe véve a tanácsok segítségét, milyen 4. A cár naplója A cár titkos naplójában 1905. november 1. jelzés alatt a következő bejegyzés olvasható: „Ma megismerkedtünk egy istenfélő emberrel. a Tobolszk-tarto- mánybeli Grigorijjal.” Ugyanebben a naplóban, pontosan egy esztendővel később, 1906. november elsején ez a .mondat áll: „Grigorij 6.45-kor érkezett. Meglátogatta a gyerekeket és 7.45- ig beszélgetett velünk. Milica és Sztana velünk vacsoráztak. Grigorijról folyt a szó egész este.” Az Igaz Oroszok tervének első része tehát sikerült: a szibériait Sztanán keresztül bejuttatták a birodalom legszentebb szentélyébe. Hogyan történt? A trónörökös — erre később még hosszasan visszatérünk — beteg volt, halálos beteg és a cárné már zokogni sem tudott. Anasztázia Nyikolájevna nagyhercegnő érkezését jelentették. Sztana belépett és azt mondta: — Ne aggódjék, Alek- szandra, minden jóra fordul. Az Igaz Oroszok, a monarchia leghívebb támaszai iu-' láltak egy Istennek kedves szibériai muzsikot, akiben ütemben tudják korszerűsíteni a községi filmszínházukat? — A negyedik ötéves terv végére filmszínházaink 70 százaléka korszerű lesz. Erre vonatkozóan elkészültek már a terveink is. természetesen közösen a helyi tarrá- ' csókkal. Ebben az időszakban közel 20 milliót költünk filmszínházaink modernizálására, s ugyanennyit áldoznak a helyi tanácsok is. Különösen a füzesabonyi és a gyöngyösi járási tanács karolta fel ezt a korszerűsítési mozgalmat. El kell mondanom azt is, hogy a korszerűsített filmszínházakban természetesen emelkedik az üzemeltetés költsége is, de ezzel együtt nem emelkedik az állami dotáció. Ilyen körülmények között. hogy a költségeink megtérüljenek. előfordulhat, hogy több kommorszfi lmot kell bemutatni. Mondanom sem kell, ez nem szolgálja kultúrpolitikai célkitűzéseinket. Emb- .ttem már: terv- kötelezett^’; vagyunk. —• Ha jól értettem, arról van szó, hogy a« anyagi érdekeltség szempontjából hasznosabb egy elavult falusi mozi, mint ugyanott egy korszerűsített filmszínház üzemeltetése. — Ezt nem én mondtam. De sajnos így van. Arról nem is ítészéivé, hogy ha nem teljesítjük a tervet, nincs elegendő pénzünk a korszerűsí tésre. Remélem azonban, hogy ebben az évben is sikerül megnyernünk a közönséget, s így teljesíthetjük tervünket. mégpedig úgy. hogy érvényesüljön a kultúrpolitika és a gazdaságosság is. Ez a kettő ugyanis nálunk összetartozik. E rövid beszel gélén ismét meggyőzött arról, hogy a film ma meg nem csak művészet, áru is egyben. Bár különleges áru, mégis mintha a szükségesnél jobban érvényesülnének anyagi vonatkozásai. Ügy látszik, még nem sikerült megtalálni azokat az ösztönzőket, amelyek jobbban és hasznosabban kiemelnék e különleges áru eszmei és művészi jellegét. Márkusz László gyógyító erő lakik. Tegnap este nálunk volt és azt üzeni önnek: „Jelentsd a cérnának hogy meggyógyítom a fiát. Mire katonasorba serdül, kutya baja lesz.” Ezzel a jóindulatúan tenyeres-talpas mondattal robbant be az orosz nagypolitikába Grigoríj Jefimovics Raszputyin. .Jöjj el Isméi, Bátyuska!” Ennek az embernek valahogy aíkkor is, később is, minden olyan természetes és egyszerű volt. Megérkezésekor Fiüöp-Miller szerint „cuppanós csókot” nyomott a bámuló cári pár arcára, aztán odament a szenvedő gyerek ágyához, aki zavaros félálmában valami megnyugtatóan kellemes dörrnö- gésre lett figyelmes. — Ne félj semmit, Ajljosa, most szépei elkergetjük ezeket a csúnya fájdalmak-. Holnapra egészséges leszel és akkor játszunk ám csak vígan. Most pedig hallgasd csak: mesélek neked. A szobába bezuhogott Szibéria szikrázó végtelenje. Havas tájakon beszélő állatok és csodás emberek suhantál;. A pokrovszkojei paraszt ismerte az emberek, állatok és tárgyak léförék ab-. Az ötlet a KISZ Gyöngyösi Városi Bizottságán született, még a tavalyi nyáron: felszabadulásunk 25. évfordulójára emlékoszlop hirdesse Kékestetőn a fiatalok háláját. S a kompozíció megtervezésével azért bízták meg éppen Racskó Gyulát, a fiatal építészt, mert ő már korábban is jelentős szerepet vállalt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség programjának valóra váltásából — sok ifjú ember új otthonának kialakításában segítkezett. Időközben aztán el is készült a tervdokumentáció — amelyet a Képző- és Iparművészeti Lektorátus némi kiegészítéssel jóváhagyott december 3-án. Azóta pedig a kivitelező Heves megyei Állami Építőipari Vállalat tekintélyes áldozatvállalásával, a gyöngyösi vállalatok, intézmények. üzemek anyagi támogatásával már hozzáláttak a tulajdonképpeni munkához. ban a világban, amelyről mesélt A gyerek jobban lett, kinyi tóttá a szemét és azt mondta: — Holnap jöjj el ismét, Bátyuska. Ez volt a sztarec életénei; igazi fordulópontja. Ebben a pillanatban vált bizonyossá, hogy kellemes baritonján beduruzsűilta magát a történelemi: „A gyermeket Alekszejnek kereszteltük el...” . .. 1904. augusztus 12-én Miklós ezt írta naplójába: „Nagy, felejthetetlen nap. Isten kegyelme világosan megnyilatkozott. Alix egy órakor fiút szült. A gyermeket Alekszejnek kereszteltük el.” Pétervár és - Kronstadt ütegeiből háromszáz ágyúlövés dördült el. A XVII. század óta először született fia trónon ülő cárnak. A keresztelő után — ameiyen ortodox szokás szerint az anya nem lehetett jelen — hat héttel tűnik fel a cár naplójában az első felhő, a «zulői és uralkodói boldogság odíjig felhődön kJ; cg’’ „Alix és én nagyon aggódunk. Minden ok nélkül vé- nezni kezdeti a kút Alekszej A feladatok megoldására korántsem Ideális körülmények között kerülhetett sor. Mint Ismeretes, ilyenkor télen rendkívüliek az idő- és terepviszonyok „az ország tetején”. Szerencsére azonban mindez nem riasztotta vissza az építőket; erőgéppel, szánnal vontatták a szükséges anyagokat a csúcsra, az állványerdőt náddal borították körül, s ugyancsak a vállalat jóvoltából sikerült egy melegítő kazánt is szerezniük, ami mellett a legnagyobb hidegben is betonozhattak. A kompozíció nagy része így már elkészült, jelenleg a kiegészítő pilléreket és támfalakat építik. No, de voltaképpen milyen is lesz hát az emlékoszlop? Mint megtudtuk: az északi sípálya felső, kiszélesedő részén, a csúcstól mintegy 40 méternyire, enyhén lejtős terepen készülő kompozíció több részből áll. Maga az köldöke. Felhívtuk Fjodorov sebészt. A gyerek nyugodt, sőt, vidám volt, mi mégis magunkon kívül vagyunk a ' félelemtől.” így és ékkor született meg ebben a két emberben az a rettegés, amely egész további életükön végigkísérte őket, és amely valószínűleg nemcsak az ő egyéni sorsukat befolyásolta. Múltak a hónapok, a gyerek felállt es járni próbált. Ha elesett, kis duzzanatok támadtak a karján, a lábán és néhány óra múlva sötétkék daganatokká nőttek. Feltámadt, majd beigazolódott a gyanú: Oroszország nagyhercege, a cárevícs vérzékenységben szenvedett. Massie motívuma 1967 végén és 1968 elején az amerikai könyvpiac egyik szenzációja Robert K. Mas- sie „Nicholas and Alexandra” című munkája volt. A fiatal amerikai író fiának vérzékenysége, hemophiliája van. Érdekelte, a múltban hogyan álltak szemben a családok ezzel a nyomasztó dilemmával. Így jutottéi a leghíresebb hemophiliásig, Alekszej cárevicsig. És addig a meggyőződésig, hogy ez a betegség a cári Oroszország bukásának lényeges komponense volt. A koncepcióval kapcsolatos tévedés teljes. Egy, a világ egyhatodán uralkodott rend bukásáért e°v gyermek betegségét és nem a termelési-társadalmi viszonyokat felelö«sé tenni — képtelen - tég. De a részletekben Mas- síe úttörő munkát végzett. Ráadásul a cárévá» vsrzeemlékoszlop 16,80 méter magasságú,, nyersbeton-felületí. karcsú építmény, felső hi romnegyed részének cserkü- borításán ötágú csillaggal Az oszlopot 1,25 méter magasságban negyven centü vastagságú. 11 négyzetméteres területű vízszintes vasbetonlemez metszi, tagolja, két végért cserkőpillérek alá támasztásával. A pilléreken egy 2, illetve 2,60 méter átmérőjű műtálca, amelyeken majd a hálaiűz ég. Mindez: pedig két oldalról cserkőbői készült támfal „kíséri”. A két támfal között lesz a lép csőfeljáró. A fiatal gyöngyösi tervezi, kompozíciója im pózán- minden bizonnyal ékesség ■ lesz majd a megújuló., egyre szépülő kékestetői környezetnek. Negyedszázados ürme pürrkre feltétlenül elkészül, s ettől kezdve szabadságunk évfordulóin megyénk fiataljai — itt lobbanthatják lángra a hagyományos hálatüzet. (gyónj) kenységének egyfajta politikai jelentősége kétségtelenül volt. Nem az, amit Massle tulajdonít neki. Hanem az, ami ennek a történetnek a számára döntő fontosságú. Arról van szó, hogy Raszputyin karrierje nem következett volna be Alekszej hemophiliája nélkül. Massie a maga szomorú tapasztalata alapján így írja le a vérzékeny gyermek anyjának lelkiállapotát: „A hemophilia mindig magányosságot jelent az édesanyának. Eleinte a jellegzetes anyai reagálás tapasztalható: kell lennie valahol egy specialistának, aki kideríti, hogy tévedés történt, vagy hogy igenis létezik gyógymód. Egyik szakorvossal. tanácskozik a másik után. És egyik szakorvos rázza szomorúan a fejét a másik után. A sajátosbiztonságérzet, amit különben az orvosok jelentenek betegség esetén, eltűnik. Az anva felismeri, hogy magára maradt.’! A hisztérikus, misztikumra hajlamos cárné ebben az esetben pontosan azt tette, amit várni lehetett tőle: kétségbeesetten kereste a kapcsolatot földöntúli hatalmakkal. Sokat imádkozott, hiába. Ez nyilván annyit jelent, hogy Isten az ő imáit nem hallgatja meg. De lennie kell valakinek, aki köze lebb áll Hozzá, aki meg baüganatik. (VolytaijukJ HARMAT ENDRE
