Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám

szakmunkásképzés új törvénye II. Á szakmunkástanulók kedvezményei, juttatásai A jövő munkásncmzcdckének szellemi, testi fejlődését, a kétkezi munka • fokozott megbecsülését szolgálják a szak­munkásképzésről született jogszabályok azon előírásai, ame­lyek a tanulókat megillető kedvezményekről és in*tatások­ról intézkednek. Tanulói szabadság helyett oktatási szünet Közvélemény-kutatás nél­kül is biztosan megállapít­ható hogy a fiatalokat két dolog érdekli mindennél jobban: az oktatási szüne­tek és a készpénzben kap­ható juttatások. Az új' tör­vény tanulói szabadság he­lyett — a középiskolákra ér­vényes szabályokhoz hason - lóan — a tanulóknak oktatá­si szünetet biztosít. A szak­munkástanulóknak minden évben legalább 30 nap jár, továbbá télen legalább két hét és tavasszal egy hét ok­tatási szünetet kell kiadni. A nyári oktatási szünetet, az elméleti oktatás szorgal­mi idejének befejezése után, . de legkésőbb szeptembe’- 1-ig egybefüggően kaphatják meg a tanulók. Egyes szak­mákban (szolgáltatóipar, ke­reskedelem, vendéglátóipar) a téli és tavaszi szünet idő­pontját az általánostól elté­rően Is megállapíthatják. Havonta két vasárnap Az oktatási szüneteken és a heti pihenőnapokon felül oktatási szünnapokat is kap­nak a tanulók. Ilyenek: hi- valatos munkaszüneti napok, március 15., és 21., a félévi tantestületi és tanévzáró ér­tekezlet napja, az igazgató által engedélyezett* illetve« miniszter által elrendelt oktatási szünnapok. Oktatási szünetben és munkaszüneti napokon & tanulókat sem el­méleti. sem gyakorlati fog­lalkozásra nem vehetik igénybe, kivéve, ha ezt a szakma sajátosságai szüksé­gessé teszik és a képzésre jogosult miniszter azt enge­délyezte. Ilyen esetben a ta­nulónak a bét másik munka­napján kell kiadni a szünna­pot, de ha gyakorlati okta­tásra rendszeresen vasárnap is sor kerül, akkor havonta legalább két pihenőnapot va­sárnap kell számára biztosí­tani. Felkészülési idő a vizsgára Az utolsó éves szakmun­kástanulót — minthogy ez­után nyári szünetet nem kaphat, — a szakmunkás­vizsgát megelőzően 15 napos felkészülési idő illeti meg. A sikeresen vizsgázott, és ezt követően munkába, lépett fia­tal a vizsga évében jogosult fizetett szabadságra is. A hatályba lépett rendel­kezések a tanulók elméleti es gyakorlati foglalkoztatási idejét heti 42, illetve napi 7 órában határozták meg. Az ötnapos munkahéten dolgozó vállalatoknál foglalkoztatott, és a szakmunkásképzésbe be­vont tanulók esetében a napi 7 óra túlléphető egy órával, de a foglalkoztatási idő ilyen esetben sem haladhatja meg a heti 42 órát, feltéve, hogy jogszabály ettől elté­rően nem rendelkezik. Ösztöndíj és szakmunkásbér Most pedig beszéljünk a pénzről. A munkaügyi mi­niszteri rendelet kimondja: „A rendeletnek a pénzbeni juttatásokra és térítési díjak­ra vonatkozó szabályait első ízben az 1970—71. tan­évben az I. évfolyamra be­iratkozott tanulókra kell al­kalmazni. Az 1970—71. tan­évben a II., III. évfolyamba lépő tanulók pénzbeni jut­tatásait és térítési díjait a tanulóviszonyuk hátralevő ideje alatt továbbra is a be­iratkozás időpontjában ér­vényben lévő jogszabályok alapján kell megállapítani'’. A szakmunkástanulók sem beiratkozási díjat; sem tan­díjat nem fizetnek. Tanuló- viszonyuk kezdetétől fogva ösztöndíjban részesülnek, m&y tanulóidejük, ntelsó fél­évében, szakmunkás bért kaphatnak. Az ösztöndíj mértéke függ a tanult szak­mától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől. minimális összege 40, maxi­mális összege pedig 700 fo­rint lehet havonta. Az el­méleti és gyakorlati oktatás idején kívül a tanulókat megilleti az ösztöndíj az ok­tatási szünetekre és a szün­napokra, a fizetett munka­szüneti napokra, a gyógy- üdültetés időtartamára, to­vábbá betegség idejére egy évig, tbc-s megbetegedés ese­tén. két évig'. A vállalat a tanulóval a korábban meg­jelent rendelkezés szerint társadalmi ösztöndíj szer­ződést is köthet. Erre fő­ként azokban a szakmákban van szükség és lehetőség, amelyek iránt a kívánatosnál lanyhább a fiatalok érdek­lődése. A szakmunkástanulók kép­zésük utolsó félévében, az iskola és a vállalat igazga­tójának közös megállapodása és a KISZ-szervezet véle­ménye alapján, szakmunkás bérben is foglalkoztathatók, feltéve, ha közepes, vagy ain­nál jobb a tanulmányi ered­ményük. A szakmunkás óra­bérben, vagy teljesítmény­bérben foglalkoztatott ta­nulóknak, -a letöltött mun­kaidőnek, illetve a telje­sítménynek megfelelő bér 90 százalékát lehet elszámol­ni és kifizetni. Ennek átlagát megkapják a tanulók az ok­tatási szünetre, a szakmun­kásvizsga előtti felkészülési időre, továbbá a gyakorlati oktatás idejére eső ok­tatási szünnapokra és a tantervben, előírt honvédelmi napokra is. Viszont a szak­munkás bérben foglalkozta­tottak az elméleti oktatás idejére sem bért, sem ösz­töndíjat nem kaphatnak. Szorgalomért, jó tanulásért prémium Á szakmunkástanulók igyekezetét, szorgalmát, fe­gyelmezett munkáját, jó magatartását és tanulmányi eredményét a vállalatok forinttal is elismerhetik, mert a kollektív szerződé­sük által meghatározott ke­retek között, az illetékes is­kola igazgatójával egyetér­tésben, tanulóiknak jutalmat, prémiumot, év végi részese­dést fizethetnek. A kereske­delmi és vendéglátóipari ta­nulók kiképzési idejük utol­só évében, vagy félévében az évi forgalomhoz igazodó jutalékot, jutalmat, célpré­miumot kaphatnak, ösztöndí­jukon felül. Mindez nemcsak az eredményes tanulásra ser­kentheti a kezdő szakmun­kásokat, hanem megköny- nyítheti annak felismerését is, hogy az egyéni boldogu­lás szorosan összefügg a kol­lektíva együttes erőfeszíté­seinek sikerével. A tanuló fiatalok napi egyszeri kedvezményes ét­keztetésben — ebéd — része­sülnek az elméleti és gya­korlati oktatási napokon, va­lamint a rendelet által meg­határozott szünnapokon, többletszabadnapon és a szakmunkásvizsga előtti fel­készülési időre eső napo­kon. Ha ez valamilyen ok­ból nem lehetséges, úgy a tanulók részére legkevesebb napi 6 forint ebédtérítést kej.1 fizetni. Amennyiben a gyakorlati oktatás a vállalat, vagy az iskola telephelyen kívül történik, a kiküldetés időtartama alatt a tanuló részére szállásról és napi há­romszori étkezésről termé­szetben kell gondoskodni. Fizikai dolgozók gyermekei előnyben A szakrnunkásk. pzés során számos olyan körülmény le­hetséges, ami atdqkolttá, tér szí a tanulók otthonban va­ló elhelyezését, vagy exter- nátusi ellátását. A mérsékelt térítési díj ellenében teljes ellátást nyújtó szakmunkás­tanuló otthonokban elsősor­ban a helyileg be nem is­kolázható szakmák tanulóit, továbbá az állami gondozot­takat. szociális helyzetül alapján rászoruló, vagy ve­szélyeztetett környezetben élő fiatalokat veszik fel, előnyben részesítve a fizi­kai dolgozók gyermekeit és az árvákat. Amennyiben bentlakásos elhelyezés, hely hiányában nem lehetséges, az arra rászoruló fiatalok­nak az iskola székhelyén externátusá ellátást bizto­sítanak. Az ebben részesülő tanulók családoknál . laknak, de ettől eltekintve ugyan­azokat a juttatásokat kapják, mint az otthonban elhelye­zett fiatalok. A gyakorlati oktatás so­rán a tanulót munkaruha, védőruha, védőfelszerelés, tisztálkodási esídköz éppen úgy megilleti, mint a vele hasonló feltételek között dolgozókat. Betegség', bal­eset, szülés vagy elhalálozás esetem a társadalombiztosítá­si szabályokban megjelölt szolgáltatások, egyebek kö­zött baleseti járadék, rok­kantsági nyugdíj, családi pótlék illeti meg. Jó tanul­mányi előmenetelének jutal­mául, továbbá egészségének védelme, fejlődésének előse­gítése céljából a szaíknaun- kástanuló kedvezményes üdültetésben részesülhet. A következő részben Is­mertetjük a szakmunkás­képző intézmények és a tanulók felelősségét, köte­lességeik Gy. Z. Mi is az a vak ufói? Kooperáció és üzleti lehetőségek már hiába keresné a hagyományos' gép­Ma valaki javító, állomásokat, ahol csu­pán gépek javításával fog­lalkoznak* A fejlődés, a konkurrencia bizonyos pro- filváltozásra késztette őket, s aki nem akar lemaradnia gazdasági versenyben, annak gyorsan és rugalmasan al­kalmazkodnia kell a körül­ményekhez. — Pusztán a mezőgazda- sági gépek .javítása ma már nem köti le a teljes kapaci­tásunkat — mondja Iievér Lajos, a hevesi Gépjavító Állomás igazgatója. .Ezért döntöttünk úgy, hogy be­kapcsolódunk a vakufol- gyártásba. — Mi az a vakuíol? — Van egy új silózási el­járás, ami a régebbieknél gazdaságosabb, előnyösebb. A lényege az, hogy nagy vázszerkezetre műanyagfóli­át feszítenek, s ebbe öntik Tréfás kedvű ez a mostani tél is: például az ember oly­kor Egerben csak szokatlan hűvösségét érzi, aztán, út­közben, Tarnalelesz, Féter- vására vidékén hózáporral szakad a nyaka közé. Recsk, Párád előtt mái- fékezi ,a gépkocsit, aztán fenn a he­gyekben, Mátraháza körül napsütéssel kacag a sze­münkbe, valamivel magasab­ban, Kékestetőn pedig szinte átláthatatlan, sűrű köddel, valósággal csontig hasító, ve­lőbe maró szélviharral fo­gad. S mindezt természete­sen röpke néhány óra alatt teszi! Amint kiszállunk autónk­ból a szanatórium előtt, így vélekedik a pár perc múlva érkező hóekés Dutra pilótá­ja, Babus Miklós is. — Ha hiszik, ha nem, reg­gel hétkor, amikor a volán mögé ültem a kocsimon, még semmi jel nem mutatott ar­ra, hogy helyet kell cserél­nem rövidesen! Nyugodtan nékirugaszkodtunk a mátrai útnak, a sástói kőbányában megpakoltunk, utána szép si­mán elvittem a szállítmányt Abasárra. Visszafelé, Gyön­gyösön állított meg a pa­rancs: azonnal váltsak át a Dutrára és túrjam le a ha­vat azon a vonalon, ahol az előbb fordultam! Jó tíz-ti­zenöt centis is lehetett már a ho, amikor megint felfelé jöttem a Mátrába .... — Hová megy innen, „az ország tetejéről”? — Egyelőre a mátraházi garázshoz, az ügyeletes kol­légához. Ő aztán majd meg­mondja, hogy a „szent fal­vak'” felé menjek-e tovább, vagy, éppenséggel lefelé, Pá­rádnak. T-*li Jrváncsiságunk visz beanunkel n „hóhányók”, az útbiztosítók hegyi támasz­pontjára. Olyan emberek kö­zé, akik már hosszú ideje a közutakon dolgoznak, a hi­deggel, jéggel, hóval csatáz­nak kemény kitartással. Egy Ids beszélgetésre azok tűz­helyéhez húzódunk, akiknek jobbára csak a munkáját emlegetik az újságok téli je­lentései. A hómaróst keressük. — A hómarós most éppen idefenn van — mondja a paprikás krumpliját főző Csatos László telefonos —, mert, hogy egyelőre nincs szükség rá odakinm. No, hi­szen. rá is fér már egy kis pihenés, hiszen idáig szinte alig volt megállása! A meglehetősen sokat em­legetett mátrai gépmonstrum, a valami 170 lóerős, nehéz gépkocsi vezetője a garázsból kerül elő. — Savella Sándor a ne­vem — nyújtja a kezét. — A helyiséget melegítettem éppen, hogy ha megint szük­ség lesz ránk, könnyebben induljon, a motor — magya­rázza. — Ebben a bolond időben sohasem lehet tudni, hogy mikor kapom az újabb parancsot.. ! , Bolond időnek nevezi a telet, s mint kisvártatva ki­derül: éppen elég oka van . rá! Ezt a mostani telet ugyanis nem kisebb terüle­ten, mint Szombathely és a Mátra között töltötte eddig. A pilótát ugyanis, gépével együtt kölcsön kérték a du­nántúli nagy munkákhoz. Még december 3-án elindult Vas megyébe, s csupán az idén. január 4-re szabadult Fejérből. •— Milyen feladatokat ka­pott? — Vasban egészen a győr­soprond határig jártam. Sár­vár. Celldömölk, Csorna vi­dékén, még a 8. számú fő közlekedési úton kellett fel­szabadítani az aszfaltot a hó fogságából. Egy-hat méteres torlaszoknak mentünk neki, s bizony belefáradtam néha, meg a gépem is „megizzadt”. — Hol volt a legnehezebb? — Székesfehérvár és Csór között, Egy 600 méteres út­szakasz átvágásaihoz 40 óra kellett..! A parádi elágazó közelé­ben levő kis támaszponton — a KPM Egri Közúti Igaz­gatóságának telepén — most a visontai téesztől bérelt há­rom jármű, a. hozzátartozó öt ember, meg a „hazaiak” ids csapata, négy dolgozó, két hóeke és egy maró telje­sít szolgálatot. Egymásnak segítve, egymást váltogatva indulnak melegedő helyisé geikből, hálószobáikból újra meg újra a hegyvidéki utak­ra sózni, salakozm, havat ta­karítani, hogy a közlekedés zavartalan legyen. Munká­jukra jellemző, hogy csupán a sózás alkalmával 120 má­zsa „jégolvasztót” hintenek szét Mátrafüred és Mátráké- vesztes között egyetlen nap alatt! Vajon meddig tart ez a té­li szolgálat? Nem könnyű ki­találni. Mert, ha most ugyan újra ki is sütött a nap, Mát­raháza alatt tavaszias jó időben sétálgatnak a fcirán- dv'ák, üdülővendégek, né­hány óra, vagy néhány nap alatt megint visszájára for­dulhat minden. Ilytai ez a február ... dyúéú Gyula bele a silótakarmányt. Egy- egy fóliába mintegy 10—12 vagonnal fér. Ezután vákuu­mos eljárással a levegőt ki­szívják.1 A takarmány, össze­zsugorodik, légmentesen el van zárva a külvilágtól. Nem kell silógödröket ásni, nincs veszteség, s gyakorla­tilag egy kerettel meg le­het oldani az egész munkál. Nos, mi a Pestvidéki Gép­gyárral közösen gyártjuk ezeket a szerkezeteket. Mi készítjük a vázakat, ők ra­gasztják a ípliát. s ők ké­szítik a vákuum-berendezést. — Mit jelent ez a gépja­vító állomásnak? — Egyelőre száz garnitú­rára van megrendelésünk, de ha az eljárás elterjed, s erre minden remény meg­van, akkor bőségesen lesz a jövőben is munkánk. A száz garnitúra egyébként ötmillió forint, s ezen felül nyolcvan emberünknek ad állandó munkát. — Hogyan született meg a kooperáció? — A Pestvidéki . Gépgyár partnert keresett, s így jöt­tek hozzánk is. Gazdasági számításokat végeztünk, s előnyösnek bizonyult a tár­sulás. — Üjabb lehetőségük nincs valamilyen közös munkára? — Most folytatunk tár­gyalásokat a Budapesti Fi­nommechanikai Vállalattal híradástechnikai berendezé­sek gyártására. Az előzetes tárgyalások szerint a koope­ráció májusban kezdődik, s még az idén mintegy két- száz fő foglalkoztatására nyí­lik lehetőségünk. Ha min­den sikerül, akkor körülbe­lül 150 új munkaerőt tu­dunk felvenni. — A technikai feltételek megvannak-e? — Igen. Most épül egy új csarnokunk, s így nem lesz gond az emberelv és gépek elhelyezése. A hevesi gépjavító tehát felismerte a helyzetet, ■ a megváltozott körülményeket. Nem csupán arra töreked­nek a vezetők, hogy a meg­levő munkaerőt foglalkoz­tassák, hanem szeretnek, ha az állomás fejlődne, terebé­lyesedne, egyre több em­bert foglalkoztatna. A köz­ség iparosodásában úttörő munkát • akarnak végezni. (kaposi) 1970. február péniefc r I ___, • I A lolyamszabálWzó és Kavirskotrií A állata* I OiyCnni onjoro tOnKnOjO tankhajót vásárolt ii Szovjetuniótól. Ez a,z első önjáró folyami tankhajó, amely magyar lobogó alatt közlekedik majd a Dunán. Ra­kománya !6ft tonna üzemanyag. Tavasztól mint úszó üzemanyagtöltő állomás, a. Dunán dolgozó kotróhajókat látja cl. Ez a tankhajó szállítja majd az üzemanyagot a jégtörő hajóknak is. (MTI foto — Kácsor László felv.) Emberek, télen Hatszáz méterhez 40 óra kellett □ Naponta: 120 mázsa só a Mátrában □ Bolondos február □ A hómarós visszapillant

Next

/
Thumbnails
Contents