Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
Pusztuló értékek ifjú mentői Látogatás a hatvani Bajza Gimnázium helytörténeti szakkörében Tizenhét—tizennyolc évesek, a hatvani Bajza Gimnázium diákjai. Tanulnak, szórakoznak, akárcsak hásonko- rú társaik. Különös i^mertetőjelük mégis van: a múlt, a hallgató évezredek titkait fürkészik, s elmúlt századot; lelet- anyagát mentik a következő nemzedékek okulására. Űk, a 10 éves jubileumát ünneplő helytörténeti szakkör tagjai. + Az alakulás történetét Németi Gábor igazgatóhelyettes, a szakkör vezetője idézi: — Évtizeddel ezelőtt egyik diákom hozott egy cserépdarabot. Napok múltán újabbakat. Őskori leletanyagnak sejtettem, kimentem a lelőhelyre. s beigazolódott az elképzelés. Ekkor gondoltam arra, hogy diákokból is lehet, toborozni a pusztuló értékek mentőit; Így jött létre a szakkör. Egy évtized eredményei igazolták az elképzelés élet- képességét. A szemfüles, érdeklődő fiatalok segítsége révén értékes leletanyag gyűlt össze, melynek jó részét már a hatvani múzeumban láthatják az érdeklődők. — Elméleti foglalkozásaink! során elsajátították az alapvető régészeti ismereteket, s hogy mennyire nem hiába, azt tények igazolták. És egyre-másra kerekednek a hiteles történetek. Az Apc—zagyvaszántói állomás mellett gátat emeltek. Már elkészült a létesítmény, amikor a szakköri tagok jelentették: sajátos elszínezö- désű a talaj, s edénymarad- ványokat találtak. A tüzetes ellenőrzés igazolta: valóban bronzkori leletanyagra bukkantak az ifjú „múltkutatók”. Az ő ügyességüknek köszönhető. hogy a város környékén több bronzkori telepre bukkantak a régészek. + Tevékenységük szerteágazó, mert nemcsak régész- kednek, hanem munkásmozgalmi gyűlést végeztek és végeznek ma is. ..Riporterként" vallatják nagy idők tanúit, részeséit élményeikről. Az összegyűjtött anyagot feldől- gpzzák, s a kis tanulmányokat az egyes foglalkozásokon felolvassák, s bírálják, kiegészítik egymás munkáit. Aztán, ha enged a tél: irány gyűjtőutakra, járni a határt, kutatni a múltat, felfedezni ,,üzeneteit...” + Beszélgetés közben mindegyik a maga történetét idézi. Van miből Válogatni. Varga Zoltán már három éve tagja a szakkörnek. Egy felfedezését eleveníti fel: — Sokat jártam a homokbánya felé. Néhányszor megfigyeltem a sajátos elszíneződést. Többször „nyomoztam” a helyszínen, s ráakadtam a bizonyító cserépdarabokra. Közel 30-at sikerült találnom, egy élelmiszertároló edény darabjai voltak. A negyedikes Balogh János és Üsztöke József annyira megszerették ezt az „amatőr’! régészkedést, hogy szívesen vettek részt abban a feltáró • munkában, melyet dr. Soproni Sándor régész irányított Nagygombos környékén. Czégel Irén „reszortja” a munkásmozgalmi emlékek gyűjtése. Lassan-lassan rutinra tett szert, de az első adatgyűjtés, az első „riport” nem folt könnyű: —■ Elsős koromban kerestem meg Nagy István bácsit. Illedelmesen kopogtattam, s mondtam is, hogy miről lenne szó. Lehet, zavartságom tűnhetett furcsának, de tény, hogy a bácsi elzavart. Igen ám, csakhogy nekem meg kellett csinálnom, amit eljelentős párttörténeti kiadványok a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából A Fárttörténeti Intézet ez évi munkatervében jelentős teret szentel a felszabadulás 25. évfordulójának. A .jubileum alkalmából az intézet számos kiadványt jelentet meg. Még az első negyedévben napvilágot lát „A magyar forradalmi munkás- mozgalom története” című munka harmadik kötete. A mű, amellyel egyébként ez a sorozat teljessé válik, először ad összefüggő képet a párt negyedszázados küzdelméről. a népi demokratikus fejlődésről. Az év folyamán számos monográfia is megjelenik. Ilyen lesz például a népi demokratikus átalakulással kapcsolatos elmélet kialakulásáról és fejlődéséről, a Magyar Front és az ellenállási mozgalom történetéről, a magyar szak- szervezeteknek ä népi demokratikus átalakulásban betöltött szerepéről szóló munka. Érdeklődésre tarthat számot „A szocializmus útján” című kiadvány is. amely a felszabadulást követő negyedszázad részletes, tudományos kronológiáját tartalmazza. Elkészül egy újabb emlékezés-kötet is. ..Szabadság. te szülj nekem rendet!” címmel. A kötet a szocialista építéshez fűződő visszaemlékezéseket tartalmazza. Figyelemre méltó az idei munkatervben a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiem"”--dő alakjai életrajzának elkészítése. Például az Akadémiai Könyvkiadó „Nagy emberek” című sorozatában rövid életrajz készül, .lletve jelenik meg Kun Béláról, Frankel Leóról, Landler Jenőről, Kunfi Zsigmondról, Rajk Lászlóról és másokról. Ugyancsak az idén jelenik meg a magyar forradalmi és demokratikus ifjúsági trozgal.aak válogatott dokumentumait tartalmazó kötet, amely az 1944 —48 közötti időszakból meríti anyagát. Ebben az évben teljes egészében elkészül a Munkásmozgalom- történeti Lexikon kézirata is. A felszabadulás 25. évfordulója alkalmából a Párttörténeti Intézet — más történettudományi intézményekkel együttesen — tudományos ülésszakot rendez, a magyar társadalom negyed- százados fejlődésének fontosabb kérdéseiről. (MTI) fi VNZ-vezetők íóriima Hatva ii ban Hatvanban a KISZ városi bizottsága és az Ady Endre Könyvtár szervezésében „KISZ-vezetők fóruma” címmel új sorozat indult. Minden hónapban egy alkalommal — a fiatalokat foglalkoztató témáról — előadás hangzik el, amelyet beszélgetés követ. Az első ilyen 195». február <>„, »é»tek találkozóra, beszélgetésre szerdán került sor: közel negyven KISZ-vezető hallgatta meg Szapudy Andrásnak, az Ifjúsági Magazin című folyóirat, egyik szerkesztőjének előadását a folyóirat szerkesztési elveiről, a most folyó — a folyóiratban publikált — vitáról. Legközelebb márciusban Kristó Nagy Istvánt, a Magvető Könyvkiadó egvik lektorát várják, aki Lenin éle léről tart majd előadást. _ vállaltam. Legközelebb újra próbáltam, akkor sem sikerült a megközelítés. Én azonban nem adtam fel, újra és újra próbáltam, végül csak elértem, amit szerettem volna. sőt a bácsi még meg is kínált. Később aztán nem adódott ilyen nehézség, mert1 nemegyszer szakkörre hívunk meg veteránokat, s így mindenki megtanulhatja azt is. ami a kopogtatáson túl jár ezzel a munkával. + Eredményeiket még felsorolni is sok időt igénylő, nemhogy írásba foglalni. Lelkesen újságolták, hogy a városban rátaláltak a francia ellenállási mozgalom egyik tagjára, hogy beszélgettek a szlovákiai partizánok közt harcoló két hatvani lakossal, hogy magnófelvételeket készítettek a város első párt- titkárával. Aztán az újabb témákat idézik. Balogh János a hatvani tsz-mozgalom történetét írta meg, Varga Zoltán a r, ugygombosi kutatások eretünényeiről készített ismertetőt: Üsztöke József a közelmúltban búvárkodott: a város közlekedésének fejlődését vizsgálta. Amikor arról kérdem őket, hogy miért áldozzák erre szabad idejüket, diákos egyszerűséggel magyarázzák: — Romantikus, nincs annál izgalmasabb, mint felfedezni eddig ismeretlen dolgokat. — Érdekességek sorát ismerjük meg, mindenki más területtel, témával foglalkozik, de értékeléskor megismerjük egymás témakörét is. — Jó előkészítő ez a szakkör annak, aki történelemszakos tanárnak akar menni. + Tíz éve tartotta a szakkör első foglalkozását. Azóta új tagok jöttek, az érettségizettek nemegyszer messze kerültek az iskolától, de magukkal vitték ns érdeklődés, a kutatás, az alkotás örömének szeretetét. Most jubileum van, évtizedes. Tervekre, ünneplésre gondolok, ám a szakkörvezető így válaszol: — Azzal ünnepiünk, hogy dolgozunk... Lehet ennél rangosabb jubileum ? Pécsi István Máius 18—23 11 miskolci A SZOT és Miskolc Megyei Jogó Város Tanácsa május 18. és 23-a között rendezi meg a 11. miskolci filmfesztivált. A rövidfilmek immár hagyományos hazai seregszemléjén a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központon kívül az idén első alkalommal tartanak vetítéseket ti Miskolci Galéria ösz- szes helyiségeiben. Itt két napon át fesztiválon részvevő tv-filmeket mutatják be. . A. fesztiválra a Lenin centenárium alkalmából emlékműsort állítanak össze. Az ünnepi vetítésen bemutatják a különböző órszágokban Leninről készült rövidfilmeket. A filmvesztiválra külföldi vendégeket is várnak, s részvételükkel több ankétet tartanak. A részvevők számára a vetítéseken kívül gazdag programot állítottak össze. Megismerkedhetnek Miskolc és a,környék nevezetességeivel, népművészeti kiállításod láthatják a borsodi népművészet legszebb darabjait, orgonahangversenyen vehetnek részt a műemlék avas! templomban. 1 í Tinrö szobrászművész a fiatal * BSZprenii Iliire művészgeneráció tagjának számít. 1958-ban végezte el a fó'iskolát, azóta önáltó művészként dolgozik. Tízéves alkotómunkájának eredményét önálló kiállításon mutatja be a Szépművészeti Múzeumban. (MTI foto Kovács Sándor felv.) Kéményseprők - fehérben .. Az első adat, amely a magyarországi kéményseprésről megemlékezik, Egerből keltezett: Estei Hyppolit egri püspök tiszttartója öt kemény forintokat fizetett ki 1598. szeptember 16-án annak a két olasz kéményseprőnek, kik Budáról érkezvén szekérrel, a várpalota kéményeit kitisztították... Ég mit jegyezhet fel (nem korommal és nem kéménybe!) a krónikás 462 évvel később, a kéményseprőkről? Öltözékük, ruhájuk, sapkájuk szuroktól fényes éppen úgy. mint a régvolt elődökké. S tán még a szerszámozat, a kapa rovás, a kotró és a kefe is hasonlít valamicskét azokhoz a hajdaniakhoz, melyekkel az olasz mesterek foglalatoskodtak az egri vár gótikus püspöki palotájának kürtőiben. Évszázadokra megállt ennek a szakmának a fejlődése. Talán csak annyit léptek előre, hogy nem szekérrel vagy gyalogszerrel, hanem kerékpárral, motoron közlekednek a kéményseprők. Nemrég ünnepelte húszéves jubileumát a Heves megyei Kéményseprő Vállalat. „Kíváncsiságból” összegezték, mit fejlődött ez idő alatt, mennyit jutott előbbre a vállalat. Igen jellemkő adat:'afcé( évtized során felettes szervüktől 140 000 forintot kaptak fejlesztésre; tehát évekre lebontva 7000 forint jutott csak arra, hogy fontos kérdéseket rendezzenek, problémákat megoldjanak. Az építkezési módok megváltoztak, a fűtéstechnika is forradalmi reformokon ment át. Az új energiahordozók, az olaj és a gáz, mindinkább teret hódit. Ez új feladatokat szab meg a kéményseprők számára. A készülékek üzembe helyezése előtt megvizsgálják, alkalmas-e a kémény az olaj- illetve a gáztüzelésre, s a későbbiekben is rendszeres ellenőrzéseket tartanak. A legtöbb munkát mai napig a hagyományos kémények adják. A kémények száma megyénkben kb. 190 000-re tehető, ezekről 71 kéményseprő gondoskodik, fii kéményseprők kevesen van-; raak, § számuk egyre fogyatkozik. A múlt évben tizenheu len köszönitek el a vállalat -i tói — „az ismert okok miatt”. Az okok: nincs egyetlen megfelelő telephelyük, a szociális létesítmények (öltözők, fürdők stb.) állapota elképesztően siralmas. Számos helyen, például Füzesabonyban, Hevesen szociális létesítmények egyáltalán nincsenek. Pedig a kéményseprőkben is él az igény, hogy munka után le- tisztálkodjanak, hogy szurok; tói fényes, koromtól fekete ruhájukat levetve, „fehérbe”' öltözzenek. Elemi, alapvető igények ezek, amit a vállalat önerejéből megoldani nem tud. A lakosság igényeitől függően — ezek felmérése most folyik — új szolgáltatásokkal bővíti tevékenységi körét a vállalat. Vállalják: a rossz, kémények javítását, kazánok, olaj- és cserápkálv- hák tisztítását is. Ez mindenképp újdonságot jelent. (kyd) HARMAT ENDRE: 2. Ide omlanak a táncolok egymás után, a gyolcsköle- gekre. Nem, itt nem számít a „kinti” házasság, sőt — ka netán igy tetőzik a té- bo'y — a rokonság foka sem. Ez lelki frigy, amelynek a test csak kerete. És különben is: hogyan üdvö- Vüijön az ember, ha előbb nem vezekel? És hogyan vezekeljen, ha előbb nem alázza meg magát? Raszputyint égés s életében azzal vádolták, hogy ennek a szektának a tagja. Soli a senki nem állapította meg po. losan. mennyi ebből az igazság. Maga az a tény azonban, hogy Oroszországban — és éppen Szibériában. éppen Verhotur.jében — volt ilyen gyülekezet, volt ilyen tanítás, legalábbis érthetőbbé teszi a pok- rovszkojei muzsika annyira jellemző különös kettősségét. A Fekete Szalon Grisa hazament Verhotöcjeből és iJEsgfertette csar lúdjának. hogy ót most jó ideig nem látják, mert sztrannyik lesz. A sztrannyik vándorló sztarec, vagyis szent ember, afféle zarándok volt. Évszázadokon át rongyokba burkolt sztrannyikok tömege járta Oroszország útjait. Prédikáltak. Néha azt, amit az egyház tanított, néha egészen mást. Sokszor börtönbe vetették őket, eretnekpereket zúdítottak a nyakukba. Ilyen vándor lett Grigori j Jefimovics Raszputvin és életének ebben a viszonylag rövid szakaszában komolyan is vette, amit fogadott. Apja, Jetim, ugyan fűnek-fának hajtogatta, hogy Grisa ,.a lustaság zarándoka”, hogy azért hagyta el a szülői házat, mert „mindig is jobban szeretett csavarogni, mint dolgozni” — de bizonyítékok vannak rá, hogy az öreg ezúttal igazságtalan volt a fiához. Több mint háromezer 'Kilométert áltaiAbnr nem lustaságból gyalogol az ember. ÍSgy meg. még kevésbé,, hogy közben rendszertelenül és keveset eszik, húst soha, még ha elvétve kínálják is vele; dohos odúkban húzza meg magát éjszakára, hogy hajnalban a kutyák koncertje közepétte magányosan induljon tovább. A „külső Úton”, hogy egyszer — talán évek, talán évtizedek múltán — megtalálja a „belső utat”. A Látnok Nagyjából ugyanebben az időben, de egészen más cél jegyében, egy másik fiatalember is járta Oroszországot. 1893-ban. egy esztendővel Miklós cár trónra lépése előtt, apja viseltes felöltőjében és kalapjában Pétervárra érkezett a huszonhárom éves Vlagyimir Iljics Uljánov, hogy megpróbálja megváltoztatni a világot, amelyet gonosznak és igazságtalannak talált Tudta, hogy nemcsak 4 testőrség, a híres Preob- razsenszklj ezred áll szemben vele. hanem a földkerekség legnagyobb fegyveres ereje. Tudta, hogy egyetlen áradat seperheti el a Minden Oroszok Cárjának hadseregét — a Minden Oroszok Cárjának népe. Jót nevetett volna a sok próféta és jó- vendőmondó — csak úgy nyüzsgött tőlük Szent. Oroszhon — ha valaki a kopoLtj korán kopaszodó jogászit» mutat és azt mondja: ez 4 fiatalember felforgatja maid) először a világ egyhatoday aztán a világot. A sok jövőbetekitntő közül Kronstadt! János volt 4 leghíresebb.^ Látnoknak nel vezte magát ez a pétervárj pap, akinek szónoklatait hatalmas tömegek hallgattak. Szaggatott mondatok, időnként szinte teljesen érthetetlen eksztatikus kiáltások —1 ez volt a látnok'stílusa. Ha nehéz döntés előtt állott, vagy beteg volt Valaki a famíliában, maga III. Sándor is elhivatta a Kronstadt it, Ezt a férfiút akarta Raszu putyin. az immár messze földön ismert sztarec éa sztrannyik megismerni, amikor 1903-ban — pontosan tíz évvel Vologya Uljanov után — Pétervárra érkezett. Í-Mjtfaijuk)