Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Essebben a hetekben csa- I fadob tízezrei töprengenek aiTiil, hogy mi legyen a1 gyerekből. Országos tapasztalatok szerint az általános J iskolát végzettek közül minden második äatal J szakmunkásképző iskolában i tanul tovább. Elsősorban ! rájuk és szüléikre gondol- | tunk, amikor eihatároztuk a január 1-én hatályba lépett szakmunkásképzésről | szóló új törvény és végrehajtási rendelkezésének is- ' mertetését. A szokásosnál j részletesebben — négy írásban összefoglalt — tájékoz- ! tatással szeretnénk megkönnyíteni az érdekelt szülök és fiatalok döntését, továbbá a szakmunkásképző I iskolák jelenlegi tanulói- , .nak és hozzátartozóinak a í szükséges informálódási. Írásainkban foglalkozunk a szakmunkástanuló, viszony keletkezésének és ; megszűnésének témájával, a tanulókat megillető pénzes egyéb juttatásokkal, a szakmunkásképző intézmé- ! nyék és a tanulók kötelezettségeivel. valamint a | szakmunkás képzettségei j szerzett fiatalok továbbtanulási lchetőségeiveL

Az új törvényrendelkezés alapján hazánkban szakmunkásképzés csak az Országos Szakmunkásképzési Jegyzékben megjelölt szakmákban és feltételek szerint folyhat. A jegyzék a korábbi 285 helyett az 1970/71-es tanévtől kezdve 186 szakma oktatására ad lehetőséget. Ezzel megA szakmunkásképzés új törvénye L

Ni Segyen a gyerekből?

szűnik egyes szakmák túlzott tagoltsága; egyes rokonszák- mák összevonásával bevezetik az úgynevezett alapszakmai képzést. Ilyen rendszerű oktatást topnak például a gépi forgácsoló, a gépszerelő, az éLektrolakatos szakmában, amelyek tanulóit a teljes képzési idő felében, vagy kétharmadában az alapszakma általános tudnivalóira’ oktatják, a megmaradó időt pedig a tanulók szakosodásénak megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretek tanítására fordítják.

íme erre egy példa. Tegyük fel, hogy valaki a gépszerelő alapszakmát választ- • ja. akikor először megtanulja' a Diesei-mozdonyszerelö, az építőgépszerelő, a géplakatos. a mezőgazdasági gépszerelő és a vasúti jármű- szerelő szakmák közös alapismeretéit, majd hajlama, kedve és választása szerint elsajátítja a felsorolt rokon- ^zakimák valamelyikének speciális tudnivalóit. Ily módon a gépszerelő szakmát tanultak. vagy más alapszakmai képzésben részesültek számára — miután általános és sajátos ismeretekkel egyaránt rendelkeznék — lényegesen kibővül az elhelyezkedési lehetőségek köre, a helyi, vagy akár- tehetségben igényeknek megfelelően.

Ki lehet szakmunkástanuló ?

A szakmunkásképzés alapintézménye a szakmunkásképző iskola, amely a törvény értelmében középfokú oktatási intézmény, sikeresen végzett tanulóinak szafcmun- kásképesí Lést és nem befejezett középiskolai képzést ad. Ezekben az iskolákban különböző, „A” „B” „C” és „D” tagozatokon, 1—3 éves képzési idővel oktatják, illetve

oktathatják a tanulókat. Az iskoláik hagyományos „A", vagy az emeltszintű ,,B” tagozatának elep évfolyamára azt a fiatalt vehetik fel, aki eredményesen befejezte általános iskolai tanulmányait, a Szakmunkásképzési Jegyzékben megállapított alsó felvégeid korhatárt a felvétel érvében eléri, a 18. életévét, középiskolai végzettség esetén

Olvasom a hírt a gyári rókavadászatról: a kőszegi bútorszövetgyár egyik villanyszerelője egy rókát vett észre az üzemen belül. Mozgósította munkatársait és dorongokkal, valamint egyéb eszközökkel sikerült sarokba szorítaniuk és, elejteniük a rókát.

A hír érdekes és elgondolkodtató is egyben. Tudom, hogy a róka az róka, néha veszett is, $ egyáltalán, ha ravasz, akkor miért olyan ostoba, hogy egy gyárban keressen csirkecombot. Ám mégis: egy rókát győzött le nem egy ember, hanem egy ember és munkatársai. Az egyes szám és többes szám ilyetén szembeállítása, megtetézve a dorongokkal és egyéb eszközökkel, kétségkívül a róka vesztét jelentette csak. Nem vagyok érzelgős lélek, a rókákhoz amúgy sincs semmi közöm, nekem meg tyúkot nem hoztak, mégis tudjisten, e hír kapcsán rókapárti lettem.

A többes szám, a dorongok és az egyéb eszközök miatt.

(—ó)

Csak pótalkatrésszel együtt rendelhet import fogyasztási cikkeket a belkereskedelem

A Kereskedelmi Értesítőben nem régen jelent meg a Belkereskedelmi Minisztérium állásfoglalása, amely az egyes fogyasztási cikkek jótállásának legkisebb kötelező mértékéről szóló rendeletre figyelmezteti vállalatait. A rendelet szerint ugyanis a javításokhoz szükséges alkatrészekről a termelő és. az importáló vállalat az értékesítővel megállapodva köteles gondolkodni. Az alkatrész-behozatali kötelei 'rtéá" tehát az Importáló ii’.-'ve a ío’-galmazo vá' • '*■ t.'-heli.

A '<1 forrasztási cikke1 • n V ' lók .i- val hosz- sza; . •*; használják, mirt

am o' garancia • tart.

^ert a kereskedelemnek

gondoskodnia kell az eladott áru rendeltetésszerű használhatóságáról. Ennek feltétele, alapvető követelménye, hogy az elromlott aifiktrészek pótolhatók legyenek. Ugyanez vonatkozik az importcikkekre is, ellenkező esetben az impprt- cikkek árusítása sérti a lakosság érdekeit.

A miniszteri állásfoglalás szerint a belkereskedelmi ágazathoz tartozó vállalatok •ezentúl csak akkor adhatnak importmpgbízást a kül- kere' kedélmí part nernek, ha egyidejűleg gondoskodnék a ‘-.üks’ges alkatrészek utánpótlásáról. Érnek elmulasztásáért a vállalat vezetőit felelősségre vonják. (MTI)

20. életévét— a felvétel évében még nem tölti he, és' megfelel az adótt szakmákra előírt egészségügyi követelményeknek. Ugyanez vonatkozik a szakmunkásképző iskolák „C” tagozatára jelentkezőkre is aizal a kiegészítéssel, hogy szamunkra a középiskola IV. osztályának eredményes elvégzése — tehát nem az érettségi bizonyítvány — a követelmény. Az iskolai végzettségre, valamint a felvételi korhatárokra vonatkozó előírások alól — különösen indokolt esetben — áz illetékes miniszter, illetve a szakmunkásképző iskola igazgatója felmentést, vagy — kizárólag az „A” tagozatokon — az iskolai végzett- ség megszerzéséhez haladékot adhat.

Felvétel előtt beszélgetés

Szakma tanulására a fiataloknak a szakmunkásképző iskolában keli jéténtkezmiük,- minden év február 1. és május 31. közötti időszakban. Azok, akiit a jelentkezés évében végzik el az általános iskolát, felvételi lapjukat az általános iskolában ad ják be. amely továbbítja azt a szakmunkásképző intézményhez. Akik az általános; vagy középiskolát a korábbi években végezték, vagy a középiskola IV. osztályát a felvétel évében végzők, közvetlenül a szakmunkásképző iskolákban jelentkezhetnek* tanulónak.

A szajkaniunkásképzö iskolákban március 1. és május 31. között bonyolítják le a jelentkezések elbírálását és a tanulók felvételét'. Ebből az alkalomból a szakmunkásképzésre jelen Övezett fiatalokat behívják az iskolába, ahol felvételi beszélgetésekre, szakmai alkalmasságot megállapító vizsgálatokra kerülhet sor. Ezek jelentősége és szükségessége függ az adott szakma sajátos követelményeitől és a jelentkezők számától. A íélvételékről az iskola igazgatója dönt, az e

célból szervezett, felvéteti bizottság véleménye alapján. A felvételről, vagy annak el utasításáról a döntést követően 8 napon bőiül írásban értesítik a tanulókat.

Mikor szűnik meg a tanulóvűzony ?

A szakmunkásképző isko Iában való felvétel csaik a tanuló beiratkozásával válik véglegessé. A tanuJóvisssohy á beiratkozással, annak napjától jön létre, és akkor szűnik meg. ha a tanuló az előírt időben sikeres szakmunkás vizsgát tesz, vagy ha törlik az iskola létszámából. Ez utóbbi egyebek között akkor következhet be, ha a Szakmunkásvizsga Szabályzat szerint a tanuló már nem bocsátható Újabb szakmun kás vizsgára; fegyelmi büntetésként az iskolából kizárják, vagy áthelyezili más is kólába; időközben egészségügy! ökokból alkalmatlanná válik az adott szakma elsajátítására és gyakorlására; a tanüló évfolyamismétlés után sem képes a magasabb osztályba való jutás követelményeit teljesíteni; a tanuló, vagy törvényes képviselője és az iskola a gyakorlati oktatást biztosító vállalattal megállapodik a tanulóviszony megszűri telesében.

Természetesen, lehetőség van arra, hogy a létszámból törölt tanuló — feltéve ha nem zárták ki az ország ösz- szes ■’ szakmunkásképző iskolájából —•, ugyanabban a szakmában, továbbá az egészségügyi okok miatt alkalmatlanná vált és a magasabb osztályba lépés követelményeit nem teljesítő fiatal más. számára alkalmasabb szakmában új tanuló- viszonyt létesítsem.

A következő rész tájékoztatást ad azokról a juttatásokról, kedvezményekről, amelyekben a szakmunkástanulók részesülhetnek.

Gy. Z.

Biztató jelentés

Február van, kezdjük megszokni, hogy 1970-et írunk, tudomásul vettük, hogy egy-kettőre npgöttünk az évtized. mb" a harmadik ötéves terv is és a korábbiaknál jóval biztosabb alapokon állva mind többet gondolunk a jövőre. Tervezünk. Országosan és egyénileg is, persze. Ezért talán kissé meg is lep bennünket az Országos Statisztikai Hivatal tegnap megjelent, eredeti formájában szokatlanul bőséges jelentése az 1969-es esztendőről,, valójában a tervidőszak mögöttünk álló első négy évéről, 19C6—63-ről

A jelentés lényege könnyen Összefoglalható: az .elmúlt évben az egész népgazdaságban számottevően nőtt a termelés, bővült a lakosság fogyasztása, többet építkeztünk és ruháztunk be, s jobbá lett külkereskedelmi helyzetünk is, mint az előző esztendőben, illetőleg esztendőkben volt.'

De nézzünk csak bizonyos részleteket. A foglalkoztatottak, a keresők száma nagyobb mértékben nőtt, mint számoltunk vele, ezzel szemben az egy dolgozóra jutó termelés növekedése — ami megközelítően a termelékenység emelkedését fejezi ki — alatta, maradt a tervezettnek. Az életszínvonal, a fogyasztás növelését célzó tervek mégis magvalósultaik, sőt négy év alatt kerek 25 százalékkal nővé, lett a fogyasztás, holott a tejfv öt. évre 18 százalékos többle tei számolt. És közben — mint, közismert — .'i.'i milliárdra szökött föl a lakosság takarék- betét állományának összege.

Nem kis elégtétel, s biztatás is egyben, hogy ebben az időszakban tért. át gazdaságunk az uj irányítási rendszerre, ami nem keres problémával járt. De helyesebb ma már, ha úgy fogalmazunk, hogy a reform bevezetése, minden nehézsége ellenére, máris eredményeket hozott.

Különösen örvendetes, hogy a növekvő termelésen belül az arányok és az úgynevezett gyártmány-szerkezet, azaz az egyes keresett termékek előállítása a korábbinál kedvezőbben, alakult, ennek következménye a készletek szükséges csökkentése is. Igaz, 'hogy bizonyos feszültségek nemcsak a beruházási piacon, nem csekély mértékben az i építőanyagok terén, de egyes ruházati cikkek és- nagyobb értékű fogyasztási áruk kereskedelmében is tapasztalhatók, de többnyire rohamosan bővülő kereslet mellett! És ami ugyancsak fontos: a gazdálkodás új, rugalmasabb rendszere, alkalmas az ilyen nehézségek leküzdésére, a termelés szerkezetének az igényekhez igazodó fokozatos megváltoztatására.

A jelentés részleteiben természetesen nincs itt módunk- belemélyedni. Ilyen ..részlet” például a lakásépítkezés vonatkozásában a tavaly tető alá került mintegy 63 ezer új, családi otthon, amellyel az ötéves tervben — négy év alatt — épített lakások száma már csaknem elérte a negyedmilliót. És noha a tartós fogyasztási cikkek forgalma részben kínálati, részben keresleti okok következtében — 1969-ben nem sakkal haladta meg az előző évit. érdemes egy pillantást vetni e tárgyak elterjedésének legújabb adataira. E szerint a múlt év szeptemberében a háztartások felében .volt mosógép, több mint negyedében porszívó, negyedében viüarnos-hűtőssékrény. csaknem a felében televízió és — ha ez meg nem is vagy szám, de a pár év előttivel összehasonlítva nagy változás — száz család közül mái’ hatnak van gépkocsija.

Még néhány szót a mezőgazdaságról- igrar. örvendetes a növénytermelés gyors fejlődése, a temésátlagoik ugyancsak kedvező alakulása. A gyümölcstermelésben helyenként már ismételtein a .sok” okoz gondot, de az állattartásban a kevés. Ismert problémák ezek, időközben hathatós intézkedések születtek leküzdésükre, de sok függ a végrehajtástól. Mint ahogy az iparban meg ii kereskedelemben., de még a hivatalokban, intézményekben is akad a munkán javítanivaló. Ezt természetesem eddig is hangoztattuk. A gazdálkodás új rendje azonban a korábbinál lényegesen több lehetőséget ad mindenütt kinek-kinek a hatékonyabb munkára és általában a boldogulásra is. És jó lehetőségünk van rá, hogy igyekezetünket ebben az évben, hazánk felszabadulásának 25, évfordulóján, a tavalyinál is szebb siker koronázza.

b. j.

Egy év megyénk közútjain:

1170 baleset* 3.2 millió kát*

r •

Harmincegyen meghaltak — „Élen” a gyorshajtás — Kritikus nap a szombat — 11 ezer gépjárműnek tilos I

Tavaly 1170 közlekedési baleset történt megyénkben, harmincegyen lelték halálukat közútjainkon, az anyagi kár 3,2 mülió forint. Tizenkilenc százalékkal több volt a baleset, mint 1968- ban, a károk is nagy mértékben, 1,2 millióval emelkedtek. Érdemes elidőzni ezeknél a számoknál, kielemezni azokat, hiszen megyénkben nem kevesebb. mint harmincezer gépjármű vess részt a forgalomban, negyvenezer jogosítvánnyal rendelkező ember élete kapcsolódik ki- sebb-nagyobb mértékben az országúti forgalomhoz.

1969 közlekedésének tapasztalatairól Kömyei László alezredest, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitánysága Közlekedésrendészeti osztályának vezetőjét kérdeztük.

— Hogy értékeli a múlt' évi közlekedés helyzetét?.

— A számok túlzottan pesszimista képet festenek. Való igaz, a balesetek száma emelkedett és ezt nem indokolja a gépjárműállomány növekedése. 19 százalékkal több volt a baleset, ugyanakkor mindössze 2,1 százalékkal több gépjármű vesz részt a forgalomban, mint egv évvel korábban. (Tavaly 3100 új gépjármű kapott forgalmi • engedélyt, tíz évvel ezelőtt megyénk SépjárműáRcmánya még fiaezer alatt volt!) Ami szépíti a helyzetet, 1170 baleset közül 513 nem járt sérüléssel. Az ilyen jellegű balesetek aránya 38 százalékkal nagyobb. A halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt tíz év átlagához képest alig változott, a súlyos sérülést okozó balesetek száma is csak kis mértékben emelkedett. A sérülés nélküli baleseteik különösen anyagiakban jelentkeztek, a becsült kárérték 3,2 millió forint. (A tényleges énnél jóval több.) Azt is meg kell mondani, hogy az országosan kiemelkedő idegenforgalom „'besegített” a megyének, nagyon sok balesetet az idelátogató turisták okozták.

— Vannak kritikus napok?

— Érdekesen alakult ilyen tekintetben a helyzet. Csökkent a balesetek száma vasárnap, ugyanakkor a legtöbb szombatra esik. Ezenkívül ötven százalékkal több a baleset pénteken. Ez feltétlenül az ötnapos munkahéttel magyarázható. Pénteken és szombaton a forgalom „erősebb”, vasárnap, a visszautazás már nem. olyan veszélyes. Tapa-ztalatink szerint délelőtt kilenc, délután öt óra körül tetőzik a forgalom.

— Hol volt a legtöbb baleset?

.. «- A 3«as számú fő közte»

kedósi úton. de a nyomvonalak korszerűsödésével a baleseti góc . egyre inkább kiterjed. A legtöbb baleset az egri járás területén történt volt, 27 százalékkal több, mint tavalyelőtt. Valamivel kisebb a' növekedés a füzesabonyi járásban. Egyedül a hevesi járás számai változatlanok. A harmadik negyedév és .különösen szeptember kivételével, kedvezőbb lenne a baleseti helyzet, akkor ugyanis a rendkívüli időjárási viszonyok mégzavarták a vezetőket, érthetetlen módon, elemi hibákat követtek el.

— Kik hibáztak legtöbbet'.'

— Első év, hogy a motorosok — bár táboruk a legnagyobb — lekerültek az élről és átadták helyüket, a

személygépkocsi-vezetőknek. Utóbbiak 124-gyel több balesetet okoztak. Második helyen szerepelnek a tehergépkocsi-vezetők. Rendkívül veszélyesnek tartom a rohamosan növekvő autóbusz- baleseteket. Számuk 115 százalékkal több. mint egy évvel korábbmi. Sokkul több bajt, okoztak a közutakon a kerékpárosok. A balesetet okozó .gépjárművezetők közül 14 -nek nem volt jojoe.it- mruia. Negyvennel több balesetet okoztak az „úrvezetők". Legtöbb balesetet olyan ge^járművezetok okoztak,

akik 3—5 éve kaptak jogosítványt. A sérülést okozó baleseteknél felfigyeltünk arra, hogy a baj az indulást követő harminc percen belül történt!

— Mi a, helyzet a gyalogosokkal?

— Az 1170 baleset közül 1027 járművezetők hibájából történt. A gyalogos balesetek megelőzését szolgáló propagandánk és akcióink hatásosak voltok, különösen a 7— 14 éves gyerekelv és a felnőttek körében kevesebb a szabálytalankodás. Romlott a helyzet a hat éven aluli gyermekeknél. Tavaly 21 apróság került bajba, közülük csak négy balesetért vonható felelősségre a gépjárművezető. Nem lehet elvitatni a szülők felelősségét.

— Milyen okokkal talál- Icoztak?

A — járművezetők hal esetei közül 24,1 százalékban gyorshajtást állapítottunk meg, 21 százalék gondatlan vezetés, s a rangsort az elsőbbségi jog es a követési távolság megsértése folytatja. Az összes balesetek okozói közül 15,7 százalék ittas volt. A kötelező műszaki felülvizsgálatok és gyakori bb - ellenőrzések eredményeként egyre kevesebb a műszaki hibából keletkezett baleset. A szigorúságra jellemzői hogy tizenegyezer gépjárműi vet vontunk ki a forgalomból — jejezte be válaszát a közlekedésrendészeti osztály vezetője.

1®30. február 5., csütörtök