Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

Pályakesdés előtt u iői színészei ^ Színház és Filmművészeti Főiskola IV. r77 c , • ^ T , •" £ves színészhallgatói: Bus Katalin, Piros ilaikv, Sunyovszky Szilvia, Bodnar Erika, Papp János, Tóth Titusz, Lencz György, Blaskó Péter és Sip&ki Tibor. (MTI foto — Keleti Éva felvétele) Műteremlátogatás Kishoníhy Jenőnél Az elnökasszon y visszanéz ÉVEKKEL EZELŐTT, az egri Vármúzeumban láttuk Kishonthy Jenő portréit. Ak­kor felfigyeltünk az arcok mélyszántású gondjaira. Ar- ra a fojtottságra, bizonyos mértékű ' elfogódottságra, amellyel a művész hősei, közvetlen rokonai — nem egy önarcképén a művész maga is — csaknem tapint­ható aggodalmaskodással te­kintenek ki a világiba. A szorongás, úgy érez­tük, ráült az ecset­re. Majdhogynem azt hittük, a festő óvatosan néz ki környezetére, történt-e valami újabb veszedelem amely az ő nyugiálmát, test- telennefc tűnő elmélkedését megzavarná. A színfoltok és a formák vonulatukban is követték az alkotó bezárkó­zott magányát. Akkor min­den bátorító elismerésünk mellett ezt a külső világgal szemben támadt félénkségét nem akartuk a mai szavak határozottságával rögzíteni, mert tartottunk attól, hogy szükségtelen belső konflik­tust támasztunk az amúgy is visszahúzódőan érzékeny művészben. Mostani műteremlátogatá­sunk egylvori aggodalmainkat megszüntette. Kishonthy — ha nem is beszél erről — életének fiatalkori emberi és művészi buktatók:, sikerrel jutott túl. A botladozó sza­vaknál biztosabban, fogalmaz képekben, arcokban, formák­ban, színekben. A műterem tele van áradó munkakedv­vel és egy sor képpel. Ezek is portrék, ugyancsak hát­tér nélkül, mint eddig. A vá­szonról dinamikus arcok te­kintenek le. határozottság uralkodik a férfiak és nők Új gépek* új könyvek Kiállítás Poroszlón A Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztató Központja is ..besegít” a poroszlóiaknak az idei mezőgazdasági könyvhó­nap egyébként is gazdag programjába. A keddi meg­nyitó ünnepség résztvevői már láthatták a művelődési ház előcsarnokában megren­dezett tablókiállítást, amely az NDK új mezőgazdasági gépeit mutatja be és amely­hez az anyagot az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja adta. A kiállítás február 28-ig lesz nyitva és ugyanott az érdeklődők megismerkedhet­nek a hazánkban kiadott, új mezőgazdasági könyvekkel is. Poroszlón a következő na­pokban több előadás kereté­ben is ismertetik a szakiro­dáimat, több szakmai kérdés r 'vitatására is sor kerül, -uár 22-én dr. Páka Géza ’Idátus látogat Poroszló- r - és előadásában a nyúlte- ■r>vesztéssel foglalkozik majd. V#7d. február 4., szerda tartásán, akik most a mű­vész környezetét, témáit ad­ják. A KÉPEK KÖZEPE, gyúj- pontja és fő mondanivalója most is a szemek körüli táj. De ezek a szemek és arcok már nem passzív, szenvedő szemlélői a világnak, nem ügy tekintenék ránk, mintha csak magukat akar­nák közölni velünk, hanem tartozni és szólni is akarnak hozzánk. Érezzük, hogy a művész a drámai feszültsé­get sugárzó arcokkal hatni kíván, azt akarja, hogy ami benne végbemegy, azt fogad­juk el, abból nyerjünk él­ményt és szépséget. Kishonthy színei ném vál­toztak meg' különösképpen. Uralkodó színfoltjai a sárga, a zöld, a barna, de az a har­mónia,, ami ezekből a szín­foltokból és formákból elénk tárul, már új, lebilincselő. A foltok nem olvadnak egy­másba, ahogyan a festéket a művész felrakja a vászonra, „egy-egy hurkáiban”. Úgy is maradnak. Szándékosan hi­ányzik az a műgond és fi­nomság amellyel eddig biz­tosítani akarta az arc össz­hangját. A technikailag is módosu­ló festés azonban meghagy­ja az eddigi módján és he­lyén az anatómiailag is hi­telesen ábrázolt szemet, s az adja a kép értelmét, fényét és báját. Minden dísz hiány­zik, csak a lényeget kívánja megszólaltatni a festő. De (Befejező rész) Mire Andrea a tett szín­helyére ért, Hondá mellett már a professzor is eszmé­letlenül feküdt a földön. Egy pontos horogütés terí­tette le. A doktorkisasszony nem kezdett sikoltozni, hiába is tette volna e kihalt vidé­ken, hanem elhajítva reti- küljét, tíz körömmel ugrott neki Mueurnak. Félperc múlva a saját saljával a szájában, összekötözött kéz- zel-lábbat, ott feküdt ő is a barátai mellett. Mucur egy kétes tisztasá­gú zsebkendővel feiitatta a vért alaposan összekarmolt képéről, aztán nyújtózott egy nagyot, ez a ma esti cé- có nagyon a kedve szerint alakult. Jó lehet, hogy ő nem olyan tapasztalt, mint miszter Palmer, nem olyan fineszes, mint Bálint, de melyikük végzett volna ilyen tiszta munkát nem egészen öt perc leforgása alatt? Méghozzá úgy, hogy a mama kedvence a volán mögött és ez a tudós ürge a fűben félórán belül bizto­san nem tér magához, a lányból múmiát csinált, a kis kopasz viszont csak egv azt aztán korábbi énjéhez képest teljes agresszivitással I Nemcsak az arc néz velünk szembe drámai feszültséggel, de ehhez a hatni akaráshoz lélzáiikózik a legtöbb eset­ben a felsőtest is. Továbblépett; Kishonthy abban is, hogy a formáiban is megnövekvő képeken már két arcot, két felsőtestet ál­lít elénk. Ezek hol egymás mellett, egymás hatásának erősítésére jelennek meg, hol egymás ellentéteként. A ha­tóerő mindenképpen, az ar­con van, s az nem engedi el tekintetünket. TIZENHAT FESTMÉNYT —egy egész kiállításra valói; — láttunk ez alkalommal a műteremben. A Házaspár kettőse nyugalmat és szere- tetet sugároz. A Fiatal nő sárgában a színek játékában gazdag. A Csavargó arca az ultramarines villódzásban, a teljes nyomort és annak de­rűs önigazolását nyújtja még komor színeiben is. A csa­vargó arca bamuszínii. mint az állandó megalázkodásé. Á Fiatal lány karminszínű rú­nában csendes, derűs lobo- gás. Az Apa lányával riasz­tó ellentét.: a lány szépsége tünékenyen lebeg az apa sú­lyos gondjai mellett, amint az legömyed. A lány itt vö­rösben jelenik meg, az öreg piszkos-zöldben és az ellen­tétele kiáltóak. Egy másik képen nagy testű férfi kö­nyököl az asztalra, szándé­kosan elrajzolt vállal, s te­felebarátí símogatást kapott, annak mindjárt észnél kell lennie. És a stukkert igény­be sem vette, bedobta a kocsiba. Előbb a professzor mellé guggolt le, kulcscsomót hú­zott ki a zsebéből, minek kínlódjék sperhaknikkal, amikor ezek a házhoz szál- lítódtak. Aztán Hondához lépett, felrántotta a föld­ről, talpra állította, de úgy, hogy háttal légyen neki, megrázta. — Ébresztő! Következik a harmadik, a döntő menet. — Igenis — suttogta Hon­da még félájultan, csípős, sós ízzel a szájpadlásán. — Mit kell tennem? — Ugyanazt, amire már korábban bátorkodtam meg­kérni. Közbejött ugyan ez a kis cvikli, de mi rá se rántunk. Felöltője gallérját meg­markolva. úgy vitte át ma­ga előtt Hondát az úttes­ten, a villa kapujához, hogy annak jóformán alig érte a lába a talajt. Kinyitotta a zárat, pajzsként tartva ma­ga előtt a másikat, belé­pett a kertbe. A következő pillanatban a hatalmas újfunlancH etil termett mellettük. , ia., kintetében érezzük földhöz tapadó sorsát Az egyik legfojtottabb ha­tást kiváltó alkotása a Fiatal nő sötét figurával. A lány arcán ott fészkel a szatír- nak való kiszolgáltatottság minden félelme, ahogyan karját bizonytalanul feje kö­ré fonja, emelve maga fölé a haját védekezésnek is, dísznek is. A háttérben ott figyel az elmosódó, energi­kus férfiarc. Tanulmányszerű az a fér­fiarc is, amelyen az ecset szinte önfeledten játszott el. Az öreg bolond gumiarca ol- dalfényben, ijesztő és figyel­meztető, ahogyan gyűrött ar­cával gyűrött ujjaira támasz­kodik. Az Önarcképen is csak a szem és környéke a fontos, a többi; a szín- és foltritmus azért, hogy a művész vallo- másszerűen kinyíló tekintetéi: keretbe fogja. Téli hangulat című képe szobabelső, ahon­nan látni az egész havas és egyhangú világot. Hangulati elemei felvillanyoznak. Megrendelésre készült For­gács Miklós ülő portréja. Túl a realisztikus ábrázolá­son, a megrendelő határozott jellemzésére törekedett a művész. Szikrázó drámai feszültség hevíti a Halott és az anyja címen bemutatott képet. Nem tudni, hogy a halott fi­át felemelt karral néző anya átokra vagy áldásra emeli-e fel kezét. a rak törő élmény gazdagságával hagytuk el Kishonthy Jenő műtermét. Szeretnénk vele hamarosan kiállításon találkozni. Farkas András Hondát barátságosan ar­con nyalta, eÍrhez a műve­lethez még csak ágaskodnia sem igen kellett, aztán kí­váncsian vette szemügyre a másik látogatót. — Hű, az áldóját! — szit­kozódott magában Mucur. — Erről a dögről egészen megfeledkeztem. A stukker a kocsiülésen maradt! — Ide figyelj, hajasbaba — mondta Hondának oly szelíden, amennyire csak tellett tőle, nehogy az állat megérezze a köztük levő ellenséges viszonyt —, ha csak egy mozdulattal, egyet­len pisszenéssel megrpóbá- lod rámúszítani ezt a fene­vadat, annyi időm minden­képp marad, hogy eltörjem a nyakadat. Elhiszed? — El — suttogta a má­sik. Testileg, lelkileg ször­nyen megviselt állapotban volt, de az agya. . — Ké­rem. ez a kutya úgy van kiképezve, arra nevelték, hogy ha valaki a fejére te­szi a jobb kezét és azt mondja: „Szervusz, Bodri”, azt nem bántja, sőt, min­denkivel szemben megvédi. — Állati klassz! — mond- (H őszinte elismeréssel Mu­Nemegyszer írtunk már Tóth Ferencnéről, a szarvas ­kői vb-elnökról; nemegyszer méltattuk lelkiismeretes üg> buzgalmát. S most mégis újra őt ke­restük fel. Ennek a beszélge­tésnek nemcsak az adott ap­ropót, hogy az elnökasszony negyedszázada tevékenyke­dik községe tanácsán, hanem az is, hogy sorsa, életalaku- lása szemléletesen érzékelte­ti az eltelt huszonöt év min­den változását... Otthonos, elegáns iroda. Ha a tekintet elkalandozik az ab­lakszemeken túlra, nem tud betelni a Bükk csúcsainak varázsával. Talán épp ezért lepett meg a túl nyílt kez­dés. — Hat elemi, plusz életis- kola; ezzel kezdtem... És mondja tovább. Szem­léletes szavai nyomán látom a negyedszázad előtti asszony tragédiáját: egyedül marad­ni, férj nélkül, három gye­rekkel. Tóthné kéréssel for­dult a képviselőtestülethez: — Hadd lássam el férjem helyett a kisbíróságot... így is lett, s öt éven át (1945—50-ig) járt a felnéme­ti körjegyzőségre, s dobolta a faluban évekig három párt hirdetményeit is. A kis fi­zetés kevés volt három éhes gyerekszájnak. A napi munka után otthon a szövőszék vár­ta. 1950. Ez az év emlékezetes marad Tóth Ferencné számá­ra. Ekkor választották ta­nácselnökké, s az ma is, ti­zenöt év múlján. A kezdés nem volt könnyű — bizonygatja. Helyettese, ugyanis a közigazgatásban jártas, volt főnöke, a hajdani körjegyző lett. S kezdődött az idegháború, a hat elemi említése. S ez így ment nap mint nap: — Nem. vezet az jóra, ha asszony ül .a bafcoji..J — Fura dolog ez. ha fel­fordul a világ, s a hatelemi- sek próbálnak regnálni. De hol a hozzáértés .. ! Akkor nyersebb, hatalmi szóval talán könnyű lett vol­na elhallgattatni ezeket a mondatokat, de az újdonsült elnökasszonynak — mindany- nyian emberek vagyunk — kisebbségi érzete volt a haj­dani főjegyzővel szemben. Ezért inkább nyelt, és szí­vósan próbálta ellesni az igazgatás tudományát. Csak­hogy ez nem ment könnyen, cur —, így lesz a legjobb, éljünk békességben. Elengedte a másik gallér­ját, jobb kezét a kutya fe­jére tette. — Szervusz, Bodri! Szempillantás múlva már a földön feküdt, egy hatal­mas mancs a mellkasán, közvetlenül az arca felett Herkules úr látott szája, akkora fogakkal, csoda, hogy elfértek a roppant áll­kapcsokon, és a legpará­nyibb mozdulatra halk, de iszonytatóan vésztjósló mor­gás. — Hát eddig csak eljutot­tunk valahogy — jelentette ki Honda, és nehézkesen le­huppant a bejárati lépcső legalsó fokára. Micsoda éj­szaka volt ez! És micsoda szerencse, hogy a gőg nem­csak emberi tulajdonság! Mélységes tiszteletem, Her­kules úr, ön megnyerte ne­künk a harmadik, a döntő menetet. Én most egy-kéí percet pihenek, aztán An- dika segítségével beszállí­tom ide a professzor urat is, meg azt a csirkefogót is az Opelből. Kérem, szíves­kedjék addig is folytatni az éber ellenőrzést e felett a modortalan látogató felelt. Megteszi? Hálásan köszö­nöm. Akkor én indulhatok is. A részletekkel majd a rendőrség és a bíróság fog­lalkozik. ' Felállt, nyögve, az állát tapogatva kacsázott kifelé a kénből... mert a volt í önök nem óhaj. lőtt átadni egyelte műfogást sem. De Tóthné hitt az élet- iskola erejében is. Leült a gép mellé, s kereste a betű­ket, hónapok telhettek, de csak gyorsabban-gyorsabban kattogtak azok a bűvös bil­lentyűk ... És adódtak nehéz percek is: a begyűjtések krízisévei. — Néha sírtam otthon. El­határoztam: lemondok. Eb­ből az értéktelen szarvaskői tőidből nem lehet többet ki­sajtolni ... Az elnökasszony ma is melegen idézi a falusiak megértését, emberségét ezek­kel az időkkel kapcsolato­san. Azt mondja: nekik kö­szönheti, hogy akkor meg­maradt posztján. Csak mellesleg kerül emlí­tésre volt főnöke, a hajdani főjegyző. — Ötvenhatban igazi ar­cát mutatta, azt tudom, hogy érdemelt büntetést kapott ér­te. De hogy mi lett tovább vele? Indulatot lestem a szavak mögött. Rájöttem: ilyet az emberség nem tűr... Negyedszázad hosszú idő. Azóta új ..ruhát” öltött a fa­lu. Új iskola, közvilágítás, tanácsház, 14 új közkút, s még lehetne sorolni. Ebben nem kis része van az elnök­asszonynak : — Más is megtette volna, de hogy némi részt én is vál­lalhattam, az jólesik, Negyedszázad hosszú idő, az alatt változtak a munka­társak is. Nem a munkahelyi légkör miatt mentek el: — Szerettem mindig a fiatalokat, amit tudtam, át­adtam nekik. Olyan is akadt, aki továbbnőtt, jogot végzett, s Egerbe került. Az elnökasszony nem szí­vesen beszél a nyugdíj évei­ről. Hogy mennyire életele­mé a munka, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a négy év. amit; már pluszként dolgozott. — Felnőttek a gyerekek, s nekem maradt a munka, a megszokott környezet. Tudja, az ember szinte hozzánő az ismerős arcokhoz, tárgyak hoz. Egyelőre nem tudom el­képzelni, hogy nyugdíjba menjek. Szerencsére 1971. még elég messze... Látom: elhessegetné azt a pillanatot, amikor búcsúznia kell majd a megszokott hi­vatástól. Mintha rám érezne: — Ha erre gondolok, szin­te megborzongok, nem is tu­dom elképzelni, mint lesz majd tovább ... Egy biztos, nyugdíjasként is be-be nézek ide... Félig tréfásan odaszól a fiatal tanácstitkárnak: — Ugye, befogadsz, Pi­tyu .. ? Lehet erre mást válaszol­ni, mint igent? Pécsi István Közületek, vállalatok figyelem! Minden igényt kielégítő, modern kivitelű hirdetés elkészítését rövid határidővel, meglévő rek­lámok karbantartását elő­nyös feltétellel vállalja, Eger és Vidéke Lakásépítő Ktsz, neonrészlege. Telefonszám: 17-57,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents