Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

Rü’ä& KOSSUTH 8.2Ü Régi melöcliáJí. ÍI.09 Dók.-játék Kisfaludy Sá ul Jrról. lti.OS Zeneművészeink reflektor- fényben. jx.30 A Szabó-család. 12.2Ó Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Vita a korszerű mező- gazdaságról. 11.00 Áriák. 11-20 Mai témák — mai dalok. 14.36 Ember a vízben. 15.10 Csárdások. 15.21 Magyar századok. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.30 Táncdalok. 16.40 Az Ifjúsági Rádió műsora. 17.20 Dalok. 17.31 Nótacsokor. 17.55 25 év. 18.05 Húszéves a Rádióénekkar. 18.55 Sport. 19.35 Töltsön egy órát kedven­ceivel. 20.35 Gondolat. 21.18 Dzsesszzene. 21.28 Müvésztemezek. 23.03 A modem filozófia problé­mái. 23.18 Könnyűzene. 0.10 Áriák. PETŐFI 8 • 05 Haydn-zongoras*zonáták. 8.45 Ázsia munkásmozgalma. 9.00 Népi zene. ».40 Riport. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Zenekari muzsika. 33.03 Fúvós indulók. 13.12 Mátyás Mária énekel. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Kettőtől — hatig .. . 18.10 Kis magyar néprajz. 38.15 Népi zene. 18.40 Disznótor. 19.00 Wolf-dalok* 19.26 I. L. Caragiale: Goe úrfi kalandjai. Rádióváltozat. 20.28 Ady élete és költészete. 20.48 .t. Strauss: A denevér. 3 felv. operett. 03.15 Bach-művek. MAGYAR 9.00 Karinthy Ferenc: Víz. Tv-játék. 9.50 Jancsó Adrienne műsora. 10.15 Zenés film. 17.58 Hírek. 13.05 Pályaválasztási tanácsadó. 13.4:5 Emlékezés Szerb Antalra. .19.10 Esti mese. 19.20 Beszélgetés. 19.45 A ,,Felszabadult melódiák" sorozat. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Kék fény . .. 21.20 Tegeződjünk Zenés olasz film. II. rész. 22.00 Tv-híradó. 22.10 Ismerkedés a szobrászattal. POZSONYI 15.(A) Slavia VS—Academic Szófia férfi kosárlabda-mért*. 19.00 és 21.50 Tv-hírndó. 19.45 1970. Sí VB-tUdósítós. 19.50 Tv-riport. 20.10 A Hanussen-eset. II. rész. 22.10 Egy hét a hokipályán. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: 6 órakor. My Fair Lady ( Dupla hely árral!) EGRI BE KE: Ismeri a szandi-mandU? GYÖNGYÖSI PUSKIN: Bolondok hajója GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A 24—25-ös nem tér vissza HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Tanár úrnak szeretettel HATVANI KOSSUTH: Á legszebb kor FELNEMET: Egy remete Rómában FÜZESABONY: Galileó Galilei HEVES: Sex és a hajadon PÉTÉRVASÁRA: Mezítláb a parkban UESyELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. llirsimtMi a Milyen a jó titkárnő ? _ Ön szerint, kedves igaz­gató, főmérnök, vagy osz­tályvezető elvtárs, milyen a jó titkárnő? — Művelt. szorgalmas, ügyes, rendes, figyelmes, nem feledékeny, precíz, ápolt, érti a munkáját, ér­dekli, amit csinál, felelős­séggel ... — Elég, elég! — Hogy ennyi követel­ménynek, . igénynek eleget tegyen, ön, kedves titkárnő, mit tesz? — Beiratkoztam a TI I Titkárnőképző Kollégiumá­ra. — És mit ér ez a tanfo­lyam? _ Nagyon sokat. Hiszen c supa olyan tárgyú előadást hallgatunk, amely gyakor­lati munkánk során szüksé­ges. Magyar nyelvet és stí­lust, gazdasági ismereteket, ügyvitelt, levelezési ismere­teket, jogot, kulturált maga­tartást. Az érettsegizettek egy a nem érettségizetté c két’év alatt. Hallottam, 2 éves kísérleti tanfolyamot indítottak a gép- és gyors­író iskolai tanulók szamara is. A TIT József Attila Sza­badegyetemén tíz éve kez­dődött meg a titkárnők to­vábbképzése. A mai formá­ban 1967. óta működik. Vál­tozatos témákkal ismerked­nek, gyakorlati tanácsokat kapnak a hallgatók. og>ei- nek arra, hogy az órak ne legyenek fárasztók — hiszen hetente kétszer, 3—3 orara, munka után jönnek a tit­kárnők és a leendő titkár­nők. Több csoportban, 200-nal többen iratkoztak be a tan­folyamra — sok közöttük a gyakorló titkárnő, de bőven van gyors- és gépíró, admi­nisztrátor, technikus elő­adó. Járnak sajat elhatáro­zásukból és munkahelyük javaslatára. Néhányuknak a vállalat fizeti az évi 600 fo­rintos részvételi dijat Aaaat olyan is, akinek a tanfo­lyam elvégzése után terítet­ték meg költségeit, mert észrevették — megérte Jár­nák vidékről — Vacrol, Százhalombattáról. Monor- ról, Maglódról. Sőt, meg a kecskeméti TÜZÉP is kul dött egy hallgatót, termé­szetesen útiköltséget, szállo­dáját is fedezik. Néhány vállalat a fővárosban és vi­déken, kihelyezett titkarno- továbbképző tanfolyamot rendezett, így a Pamutnyo- móipári Vállalat, az Ózd. Kohászati Művek, ezenkivu Egerben, Szegeden, Debre­íyamen V“n üason16 tanfo- „S.és 4 »iasy vállalatok, szövetkezetek, irodák, intéz- tudományos intc?e- tek tűkarnoi ülnek a padok- oan. Az OKION-ból, „ Al- .alónos Épülettervező Válla­lattól, az Április 4. Gért művpkh' i “ Magyar Kábel- müvek bol, az OTP-ből Lsepeh Szerszámgépgyárból °!'3fg0s Meteorológiai Intézetből, a Kőbányai Tex- ülmuvekből. . yégighalgattam egy-eav °ffttagyar nyelvből, ügy vitelből és kulturált maga tartásból. Az előbbin nyelv­űn helyesírás, stílusgyakor­latok szerepeltek. Éppen a rokonertelmű szavakról a szólásokról, a közmondások- fL®? af idegen szavak írás módjáról es kiejtéséről esejt A többi tantárgy is ha- sonlo, erdekes, hasznos tud­Kámi°kaÍ ,tartogat- Posen Karolj ne dr., aki maga is tarnt levelezést és ügyvitelt s lelke, szervezője a tanfo­lyamoknak — mondja el — hogy rendszeresen megkér­dezi, miről hallanának még szívesen, mire kíváncsiak. S az utolsó órát ön fényképe­zésre használja - leíratia valamennyi hallgatóval egy- egy napját, mit csinált és hogyan. — Minden órámat szem- teltetessel, gyakorlati példá­val kezdem. Újsághírt olva­sok fel; a kezdőknek meg­mutatom, milyen az abla­kos boríték, a bizonylat. Azt szeretnénk elérni, hogy szin­te játékosán könnyedek le­gyenek az órák, tapaszta­latcserevei oldjuk meg a problémákat. Még én is ta­nulok tólük. ~ Látogatási jegyet veze- í s aki szorgalmasan hallgatta az órákat, elsajátí­totta az ismereteket, azok munkahelyére a TIT a tan- folj’-am befejeztével levelet ír. Többen kaptak már ele- velek revén jobb, megfele­lőbb beosztást. Olyan főnök is akadt, aki maga kereste tel levelevel a tanfolyamot hogy elmondja, nagyon hasz­nosnak találja, titkárnője gondosabb, hozzáértőbb lett. A fiatalok sokszor még túloznak, az idősebbek, gya- korlottabbak tudják, a mun­ka a fontos. ~ °h szerint milyen a jó titkárnő? Aki legalább 30 száza­lekban tehermentesíti főnó­Két. (K. M.) ; Nincs iskolaszer Kaiban . . . 'i * „Udvarias” huszkalauz ... * Válaszol az igazgató * KISZ-ház — villany nélkül...! * Miért zsúfoltak a besenyőtelki autóbuszok . . . ? * ’l eli esték Rükk- szeutmártonban... * Újjáalakult népművelési tanács Hatvanlan Szabó Agnes, negyedik osz­tályos általános iskolai ta­nuló Kálból azt írja, hogy amióta az fmsz felszámolta a papírüzletet, nem lehet az egyik boltban sem füzeteket és más iskolaszereket vásá­rolni. Valamennyi tanulótár­sa nevében kéri a szövetke­zet vezetőségét, hogy talál­janak valamilyen megoldást az iskolaszerek árusítására. Dr. Kövér Ferencné aba- sári olvasónk nem kis iró­niával egy kellemetlen uta­zás „élményeiről” számol be: 1970. január 24-én Gyöngyös­ről Miskolcra közlekedő, 13.30 órakor induló GA 62— 21 forgalmi rendszámú autó­buszra várakoztam a gyön­gyösi MÁVAUT-állomáson — írja levelében. — Szerettem volna minél hamarább ha­zajutni abasárra, hároméves kislányomhoz, akit az óvó* dából (szombat lévén) ha­mar hazaengednék és az ut­cán várakozik rám ... A fel­szállásnál arra lettem fi­gyelmes, hogy a kalauz dur­va hangnemben „szortírozza” az utasokat. Mindenkitől megkérdezte, hová utazik, de — amint kiderült — ko­rántsem azért, hogy figye­lembe vehesse a felszállás­nál. Például egy Domoszlőra utazó asszonynak is három apró gyerekkel a buszvezető „kegyelmezett” meg, s en­gem pedig már a busz belse­jéből tessékelt le, nem éppen stílusos kommentár kíséreté­ben ... Olvasónk joggal teszi fel a kérdést: Nem. lehetne a jövőben a hangnemen, a stí­luson és a hasonló tartha­tatlan helyzeteken változtat­ni .. .?! * A Népújság 1970. január 31-i számában megjelent „Vízben a kazánház ...” cí- cű cikkünkre válaszolt Po- povits József, a Heves me­gyei Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója. Levelé­ben sérelmesnek tartja a cikknek azt a kitételét, amely így szól: „... a ta­lajerőgazdálkodási vállalat gépét kérték segítségül, de a kérés nem talált meghallga­tásra ...” A sérelem jogos: téves in­formáción alapult a közlés: a gép dolgozott... * M. I.-né, Eger, Puky Mik­lós u. 2. sz. alatti lakos Eger elsőnek felépített K1SZ- házában lakik. Levelében ar­ról ír hogy az épületet 1ÍÍ68. szeptemberében adták át. s már akkor észrevették, hogy a lépcsőház világításá­nak kapcsoló óráját a föld­szint egyik lakásába (?!) sze­relték be. A lakók ezt már az átadáskor is kifogásolták, s több alkalommal ígéretet kaptak, hogy majd a garan­ciális javítások idején a „hi­bát” kiigazítják. Egy év múl­va valóban „kiigazították”: kiszerelték a kapcsoló órát — s azóta nincs világítás a iépcsőházban. A lakók jog­gal remélik, — írja olvasónk —, hogy ez az állapot nem tart újra egy évig... # Szigetváry József füzes­abonyi olvasónk arról ír, hogy a füzesabonyi vasútál­lomás és Besenyőtelek kö­zött közlekedő autóbusz — különösen a reggeli órákban Besenyőtelekről és a kora esti órákban Füzesabonyból induló járatok — túlzsúfol­tak. Gyakran előfordul, hogy többen lemaradnak a járat­ról. Az utasok — a besenyő­telkiek és a dormándiak — nevében kéri, hogy a MÄV- AUT illetékesei tegyenek in­tézkedéseket a túlzsúfoltság enyhítésére. * Merczel János bükkszent- mártoni vb-elnök örömmel számol be levelében a köz­ségben megrendezett téli politikai oktatásról. Bizo­nyára az érdekes témáknak köszönhető az a nagyfokú érdeklődés, amely a község lakosai körében megnyilvá­nult az egyes előadások iránt — Írja. — Különösen az idős tsz-tagok örültek a családlátogatásoknak, elbe­szélgetéseknek, amelyeken • -.VAWftWAIV«VWV»-.V.%W.*.V.W.VVyW«Ví,iWW.V.-.%VW.V.VWV'AVJWVl.,.VkVWWVVWWV^ $tfwrpedh ég fűrészkor Kezdetben vala az úgynevezett Kritikán Aluli . Italbolt. Kocs­ma. talponálló, bor- sör-pálinka kimérés, egyszóval kricsni. Ahol körös-körül „le volt rugdosva” a fal, aiiol a kőpadlón bokáig ért a kéthetenként fűrész­porral tömörített la­tyak, ahol a csapos hü­velykujja esetenként minima félig merült a stampedli cseresznyé­be. És ahol soha, sem­milyen ellenőrzés nem talált egyetlen dolgot sem rendben. Aztán jött a Határo­zat. A Felsőbb Szeri? Keze, mely egyetlen tollvonással hetekre, sőt hónapokra otthon­talanná tette a népes törzsvendégkoszorút: civilizálást, azaz átala­kítást rendelve el. Az építők fúrtak, fa­ragtak, véstek, bontot­tak — újjávarászoltak azért a 3, 4, 5 stb. százezerért. És végül eljött a ..határidő után három hónappá?'. ami­kor is megható kis há­zi ünnepség keretében — melyen a Felsőbb Szerv Kiküldötte is részt vett — átvágták a bejárati ajtón a nem­zetiszínű szalagot, s át­adták rendeltetésének a megszépült italkom- binaiot. A civilizáció befejez­te művét... Három, ffcrcc&L ké­sőbb már be is futott az első törzsvendég, Böncsök Alajos kétkezi szénlehordó szakmun­kás személyében. A népszerű Lojzi elké- pedten és határozott rosszallással nézett kö­rül a helyiségben. Má­sodik otthonát annyi hónapi távoliét titán, teljesen feldúltan talál­ta. A falakon vakító csempe. Az asztalok mellett modern vonalú, műbőrrel bevont szé­kek. A pult, a régi, kedves, sör-bor-pálin- kálében ázó pult most száraz, s ráadásul ci- rádás lapokkal van be­fedve. A mozaiklapos padlón sehol egy szét­taposott cigaretta, se­hol egy törött kinizsi;; üveg. És a Dagadt. Ir­galom atyja, a mindig csapzott, fekete körmii Dagadt! Ragyogó tisz­tára sikálva, hófehér köpenyben, középen ■nyílegyenesen elvá­lasztott pomádés haj­jal állt a pult mögött, s fontoskodó képpel mér egy féldecit, szent ég, pontosan egy fél decit a ráadásul telje­sen átlátszó pohárban. Lajzit nyomasztotta a nagy ragyogás. Bam­bán bámult a plafon­ra és zavartan köhé- cselt, akárcsak 43 éve, az első áldozáskor... Minden meggyőződés nélkül felhajtott hét- nyolc 4élde&t. ihtől ki- Cih, aijtmesieáíe magát: óvatosan, szinte kísér­leti jelleggel kétszer a padlóra köpött. A Da­gadtra. sandított. Az tüntetőén félrefordult, de mintha széles képén a régi, emberi, bamba vigyor első jelei mu­tatkoztak volna. „Még egyet”? — intett, s kő­hazakat, aztán gondos labtörlés után hitetlen- kedve visszajöttek. Va­laki, elcsukló hangon, citromos limonádét rendelt... És ekkor Lozji, szé­les mozdulattal a he­lyiség közepére dobta a csikket. Döbbent csend. Az addig halkan be­szélgető, jólnevelten félkönyökre támaszko­dó haverok izgatottan retlenül mérte is a ki­lencediket. Hüvelyk­ujja bátortalanul a po­hár szélére csúszott,.. Befutottak a have­rok. Néhányon vissza­léptek az ajtó elé, meg­nézték a házszámot, a cégért, a tauuszédos várták: most mi lesz? Nos, a Kossuth még füstölt egy darabig, aztán elaludt, de ezen­kívül az égvilágon semmi említésre méltó sem történt. Valaki halkan rázendített az „Akácos úf’-rai az öreg Pucsai megkezdte az „És akkor lecsapott mellém a lövészárokba egy digó gránát...” című állandó műsor­számát, a takarítónő, aki eddig tétlenül buj- dokoli az oszlop mö­gött, a köpenyzsebéböl fűrészport kezdett szór­ni a földre, a Dagadt pedig megkönnyebbült sóhajjal beeresztette hüvelyujját a követ­kező stampedlibe. A hangulat meg volt mentve. A 3, 4, 5 stb. száz­ezer sorsa viszont meg volt pecsételve. Egy hét múlva a ré­gi, jól bevált latyak­keverék borította a padlót, és eltűnt az utolsó hamutartó is. Két hét múlva kitört az első ablak. Három hét múlva kettészakadt az első műbőr székbevonat, s a többit. gazdasági megfontolásokból Mó- csai kartárs, az üzlet­vezető, behordotta u raktárba. Egy hónap múlva le­hullott az utolsó csem­pe is; ekkor nyerte vissza a helyiség tel­jes régi fényét, a törzsvendégnek annyi­ra hiányzó otthonos jellegét és ... és ekkor zárta így Mócsai kar­társ az elszámolóköny­vet: „Az átmenetileg visszaesett forgalom ma végre elérte, sót 16,7 százalékkal túl is szárnyalta az előző ét- hasonló időszakána1 bevételi szintjét...” — puskás — j az új nyugdíjtörvényről <$actt a legtöbb szó. Több előadó:} hangzott el a termelőszövet-« keze: gondjairól, valam ni az árak alakulásáról is. Va­lamennyi előadást hosszas vita követte. Unghy István, a Hatvani Városi Tanács személyügyi főelőadója levelében arról számolt be, hogy Hatvanban úi iáalakult a városi népmű­velési tanács. A tanácsülé­sén megjelentek a városban fovő üzemek, vállalatok, szö­vetkezetek és intézmények! képviselői, a társadalmi es tömegszervezetek vezetői, valamint vezető kulturális posztokon dolgozó szakem­berek. Részt vettek a város irányítása alá tartozó köz­ségek - Boldog. Heréd es Nagykökény es vb-élnökei is. Áz alakuló gyűlésen a nép- művelési tanács szerepéről és jelentőségéről Tóth Já­nos, a városi tanács vb-el- nokhelyette.se, gyakorlati népművelési kérdésekről pe­dig Kocsis István népműve­lési felügyelő tartott elő­adást. * Kovács Lajosáé, a horti Vöröskereszt helyi szerveze­tének egyik vezetőségi tag­ja tartalmas levélben számol, be a községi Vöröskereszt utóbbi években elért fejlődé­séről. Leírja, hogy 1967-ben mindössze 58 tagja volt a szervezetnek, összefogtak a község asszonyai, s valóság­gal újjászervezték a Vörös­keresztet. Ennek eredménye­ként 1968-ban már 98, 1969- ben pedig 237 tagja volt a Vöröskeresztnek. Fellendült a véradómozgalom, is: 1968- ban 131, 1969-ben pedig 329 horti lakos adott vért. A vöröskeresztes tagok azonban nemcsak lelkes, vér­adók; féltő gonddal őrköd­nék a községben a veszélyez­tetett csecsemők, gyermekek és egyedül álló öregek felett is. Jelenleg is 3 idős, egye­dülálló asszonyt gondoznák. Törődnek az egészségügyi felvilágosító munkával is. Ebben az évben például elő­adást terveznek gyermekkori megbetegedésekről, fogápo­lásról. nőgyógyászati kérdé­sekről, a helyes táplálkozás és életmód kialakításáról. Remélik, hogy ez a sok irá­nyú tevékenység hasznosan kamatozik majd az elkövet­kezendő években is. 8= Kisbenedek Mária, a pé- tervásári OTP-fiók szocialis­ta brigádjának vezetője arról írt levelében, hogy brigád­juk kapcsolatot létesített az elmúlt évben a pétervasan általános iskola „Béke" őrse­vei. Az együttműködés köl­csönös: hol a kis úttörők vesznek részt a szocialista brigád összejövetelein, hol pedig a brigád valamelyik tagja jelenik meg az őrsi foglalkozásokon. Legutóbb például Nagy József, az OTP-fiók vezetője Lenin életéről tartott előadást az úttörőknek. Az előadást be­szélgetés követte, ahoi az úttörője ■ elmondták tervei­ket, megvitatták a Lenin-év- fordulóval kapcsolatos eddi­gi gyűjtésük eredményét, il­letve a Leninről szóló ké­pekből összeállított tablókat. Nagy Piroska levelezőnk az ecsédi termelőszövetkezet zárszámadó közgyűléséről számol be: — A termelőszövetkezet tiszta vagyona 5 200 000 fo­rinttal növekedett. A tagok nagjr örömére a 74 forintos tervezett állag napibér 86 forintra alakult — írja le­velében. A közgyűlést derült hangulata kulturális müsor követte. 1970, február 4., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents