Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
ítüia&G' {PROLETÁR.? AI. EG VESÜIJrETER; A2 MSZMP HEVES MEGYtl BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAHACS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 29. szám ARA 80 FILLER 1970. február 4., szerda Ma A budai vibu v*>öíejesés (4. oldalon) Postánkból (5. oldalon) Sportmérleg (6. oldalon) Növekedett az influenzások szóit ? (8. oldalon) Á Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1969. évi fejlődéséről 1909-ben a termelés a népgazdaság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedvezőbbé vált kúl- :ereskedelmi helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hoz- ájárultak ahhoz, hogy a III. Ötéves terv első négy évében a gazdasági növekedés üteme — a legfontosabb mutatószámok alapján — a tervnek megjelelő, ül. annál gyorsabb volt. A nemzeti jövedelem 1966 —1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a II. ötéves terv átlagos színvonalát az előirányzott 19—21 százalékkal szemben. A növekedési ütem 196G-ban az 1965. évi alacsony szinthez képest 3 százalék, 1967-ben nagy készletfelhalmozás és feszített beruházás mellett 9 százalék volt. Az ütem 1963— i96S-ben az új irányítási .•endszerre való átállás, az átrendeződés folytán a központi szándéknak megfelelően a belső és a külső egyensúlyi helyzet javulásával egyidejűleg mérséklődött (5, itt. 6 százalékra), de így is nagyobb volt, mint 1961— '965. években (4,5 százalék). Az ipari termelés 1969-ben 25 százalékkal volt nagyobb az 1965. évinél, és 1966—1969. évek átlagában az ötéves terv előírásának megfelelően évi 6 százalékkal nőtt. Az építő- pari termelés volumene 1969- öen 44 százalékkal nagyobb volt, mint 1965-ben és meghaladta az 1970-re előirányzott szintet is. A mezőgazdasági termelés négy év átlagában a tervnek megfelelően 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát. A nemzeti jövedelem növekedéséhez 1969-ben az ipari termelés hozzájárulása mérséklődő, a mezőgazdasági termelésé növekvő volt a korábbi évekhez képest. A foglalkoztatottak száma az elmúlt négy évben a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt. A termelékenység emelkedése az iparban nem érte el az előirányzott ütemet, az >gy foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt évi átlagban 3 százalékkal nőtt. a rervidőszakra előirányzott évi izb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonal emelésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt megvalósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Előzetes számítások szerint az 1969. évi fogyasztás kb. .25 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás .növekedése 1968-ban és 1969- ber, kismértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedését, a fogyasztás aránya a felhasználáson belül nőtt. A terv öt évre 9—10 százalékos reálbér-emelkedést és 14—16 százalékos reáljövedelem-emelkedést irányzott elő. 1969-ben a reálbér-ek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965- ben. A kiskereskedelmi forgalom összehasonlítható árakon az elmúlt év átlagában évi 8 százalékkal, ezen belül 1969- ben is 8 százalékkal nőtt. (1961—1965. években az évi átlagos növekedés 5 százalékot tett ki, a III. ötéves tervben enné) valami ve’ mérsékeltebb — 4,5 százalékos — növekedéssel számoltak.) A szolgáltatások volumenének növekedése 1968-ban is és 1969-ben is elmaradt az áruvásárlásokétól. — 1969. december 31-én a takarékbetétkönyvek száma 3,8 miiló volt, a betétállomány összege 35 milliárd forintot tett ki, 14,7 milliárd forinttal többet, mint 1965. év végén. A felhalmozásra jutó rész az 1966—1967. évi erőteljes növekedés után 1963-ban alig, 1969-ben is csak mérsékelten nőtt. A mérséklődés 1968- ban a beruházások változatlan színvonalából, 1969- ben a készletek előzőeknél kisebb mértékű emelkedéséből adódott. Az állóeszköz- növekedésre fordított összeg 1969- ben meghaladta az 1963. évit. A népgazdaság ötéves tervben előirányzott növekedési ütemének megfelelő, ill. annál valamivel gyorsabb fejlődése úgy következett be, hogy időközben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megváltozott.Azúj irányítási módszerekre váló áttérés előkészítése már a tervidőszak elején megkezdődött. Az 1968. elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer amellett, hogy biztosította a termelés és a forgalom, valamint az életszí í n vonal emelkedés folyama'.osságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is új. kedvező eredményeket hozott. A gazdálkodás egyik fontos új vonása, amely már 1963. második felében, különösen pedig 1969-ben érvényesült, hogy fokozódott az igényele, a kereslet hatása a termelésre. Megkezdődött a termelés ágazati- és gyártmány-összetételének, — a szükségletekhez igazodó — módosítása. A termelő-ágazatok értékesítése ugyanolyan, vagy nagyobb mértékben nőtt, mit termelésük ennek folytán a kész- letfelhalmozódás 1969-ben a korábbi éveiknél mérsékeltebb volt. 1969-ben a népgazdaság külső egyensúlya lényegesen javult. A különböző, ideiglenes és tartós tényezők együttes eredményeként a kivitel értéke mind a szocialista, mind a tőkés viszonylatban meghaladta a behozatalét, az 1969. évi külkereskedelmi forgalom jelentős aktívummal zárult. (Az 1968. évi egyenleg is kedvezőbb volt a korábbinál.) A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. Igazolódtak azok a feltételezések is, hogy az új irányítási rendszer teljes kibontakozásához és zavartalan érvényesüléséhez hosszabb idő szükséges. A gazdasági szabályozó eszközök gyakorlati alkalmazása során megmutatkozott, hogy azok működése elősegíti a központi célok megvalósítását, de egyeseket közülük tökéletesíteni kell. Az ötéves terv első négy évének, ezen belül az új mechanizmus bevezetése óta eltelt két évnek az eredményei egészében kedvezőek, szerves részét képezik s e~'1 szabadult ország 25 társadalmi és gazdasági fejlődésének és egyben szilárd bázist jelentenek a további növekedés számára. A gazdasági és a társadalmi élet fejlődését részleteiben a következőle jellemezték. Népesség — foglalkoztatottság 1970. január 1-én az ország lakossága 10,3 millió fő volt. mintegy 340 000 fővel, 3 százalékkal több, mint 1960. január 1-én. (A népszámlálás részletesebb adatairól a Központi Statisztikai Hivatal néhány napon belül külön jelentést ad ki.) Az aktív keresők száma — a folyamatos munkaerő-nyilvántartások szerint — 1970. január 1-én 5,1 millió volt, kereken 400 000 fővel több. mint tíz évvel ezelőtt. A 100 keresőre jutó eltartottak és inaktív keresők (pl, nyugdíjasok) száma tíz év alatt 112- ről 101-re csökkent. A foglalkoztatottak száma az utolsó két évben gyorsabban nőtt, mint a megelőző időszakban. A munkaerő iránti kereslet fokozódásában lentős részben létszámnöveléssel fedezték. A munkaerő iránti igényeket elsősorban az által lehetett kielégíteni, hogy ezekben az években jóval több fiatal érte el a munkaképes kort és vállalt munkát, mint korábban. A foglalkoztatottak számának emelkedésében, különösen 1969-ben nőtt a szerepük a nem teljes munkaidőben dolgozóknak, elsősorban a nyugdíjasoknak. A mezőgazdasági népesség elvándorlása korábban a többi ágazat számúra jelentős munkaerőforrást képviselt. Az utóbbi két évben az átáramlás lelassult, sőt helyenként visszaáramlás is volt. A létszámnövekedés mind 1968-ban, mind 1969-ben az 1Q68 1968-ban és 1969-ben újabb házgyári kapacitásokat helyeztek üzembe. 196S-ban az állami építőipar által átadott lakások 22 százaléka, 1969-ben 33,3 százaléka készült házgyárakba« gyártott elemek összeszerelésével. több tényezőnek volt szerepe. Közülük jelentős volt, hogy az iparban és az építőiparban, ahol az összes foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka dolgozik, a munkaidő- csökkentésre vonatkozó társadalompolitikai célkitűzés a tervezettnél korábban megvalósult, és ez két év alatt 5—6 százalékkal csökkentette az egy főre jutó munka- időalapot. A gyermekgondozási segély bevezetése, ill. az azt igénybe vevő nők számának emelkedése nyomán is szükségessé vált bizonyos pótlólagos létszámnövekedés. Mindezek mellett a vállalatok termelésük növelését jeépítőiparban és a kereskedelemben volt a legnagyobb (7—9 százalék). Az iparban 1968-ban 4 százalékkal, 1969- ben további 3 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma. A többi ágazatban (mezőgazdaság, közlekedés, szolgáltató ágazatok), csak kismértékben változott a létszám. 1968-ban és 1969-ben fokozódott a munkahely-változtatás. Ebben szerepe volt annak, hogy a kilépéseknek a munkavállalóra hátrányos következményei jelentősen enyhültek. A munkahely-változtatások többsége a dolgozók kezdeményezésére következett be. Beruházás 1969-ben költségvetésből, vállalati, szövetkezeti, tanácsi fejlesztési alapokból, bankhitelből több pénz állt rendelkezésre beruházásokra, mint 1968-ban. A beruházások volumene mintegy 7—8 százalékkal meghaladta az előző évit. A beruházások 1968—1969. évi eredményei, a vállalati magatartások azt igazolják, hogy a jelenlegi irányítási rendszer a beru- isi politika tervszerű valósulása szempontjából is előrelépést jelent. A beruházási kereslet és kínálat közötti feszültség azonban még nem oldódott fel. Az építőipar a termelés jelentős növelése mellett sem tudta a beruházók fizetőképes keresletét maradéktalanul kielégíteni. A gépipar megnövekedett exportkötelezettsége, valamint termékeinek a kereslettel nem mindig egybeeső választéka korlátozta a belföldi gépekkel való ellátottság nagyobb arányú emelkedését. Az importgép-beruházás 1969-ben 1968-hoz képest nőtt, de nem érte el az 1967. évi magas szintet. 1969-ben a beruházásokon belül nőti az építés aránya. Az 1968. évi szintet elsősorban a mező- gazdasági, a kereskedelmi és a kommunális beruházások haladták meg. 1969-ben többek között az alábbi fontos beruházásokat helyezték üzembe: a Tisza- menti Vegyiművek 8000 to/érv kapacitású új mosó- szergyúrát, a Nyíregyházi Gumigyár több új termelőüzemét. a Dunai Kőolajipari Vállalat évi 300 000 to kapacitású új benzin-reformá- ló üzemét, a Magyaróvári Timföld és Műkorundgyár 70 tonna gőz/óra és 10 mW villamos energia kapacitású üzemi erőmüvét. Korszerűsítették a csepeli vas- és acél- öntödéket és elkészült a Lenin Kohászati Művek új elektroacélműví csarnoka és ívkemencéje. A Dunai Vasműben befejezték az 5200 .m" óra kapacitású oxigéngyár, valamint a könnyűacél szerkezeti üzem beruházásait. A Debreceni Konzervgyárban évi 2000 vagon .konzervlcapacitás létesült és elkészült a Szigetvári Konzervgyár évi 174 vagon paradicsom feldolgozására ab kalmas új üzemrésze. A hűtőkapacitás bővítésére üzembe helyezték a győri új, 1000 vagonos hűtőházat, a tejellá- tást javítja a székesfehérvári új 1000 hl te i'nap kapacitású üzem. Megkezdte termelését az Alföldi Porcelán- gyár hódmezővásárhelyi új, 3000 to/év kapacitású háztartási edénygvárió üzemrésze. — Jelentősen nőtt, kü Ionosén a termelőszövetkc./ ■ lekben, az állat férőhelye, száma. Bővült az ország tá roló- és raktárkapacitása. —• Átadták a Gödöllői Agrártudományi Egyetem új gépészmérnöki karának épületeit, üzembe helyezték a Debreceni Kossuth Lajos Tüdomány- epyetem kémiai kísérleti intézetét. Ajkán új, nagy művelődési ház, Zalaegerszegé- új közfürdő épült. Koma romban átadták a 320 férőhelyes új állami gyermekotthont. Elkészüli: a rádió és televízió új irodaháza. — Toy vább bővült az egészségügyi, szociális, kulturális létesítmények hálózata, illetve be fogadóképessége. Átadták rendeltetésének a dombóvári 450 ágyas kórházat. Fejlesztették a csatorna- és víz vezeték-hálózatot. A jobb hírközlést szolgái ja a Laki-hegyi adóállomás évközben befejezett rekonstrukciója, valamint a budapesti Lipót és Teréz távbeszélőközpont hálózatbővítés' beruházása. Elkészült a Ceg- lég—Szajol közötti vasútvonal villamosítása, valamint i ceglédi vasúti felüljáró. tttti'J- ben több új szálloda és iiio tel beruházása fejeződött bt a Balaton partján és mái- fürdőhelyeken. Budapestei. az -év végén adták át az or szág legkorszerűbb új szál lódáját, a „Hotel Duna In tercor.tinental” szállodát. 1969-ben előzetes adatot szerint — kb. 62 00Ő lakás építettek. Ezzel a 3. ötéve. terv folyamán eddig el ke szült lakások száma 247 (fc ' re emelkedett. Ipar — építőipar 1969-ben az ipari termelés az előző évhez képest — a termékek mennyisége alapján számítva — 3 százalékkal nőtt. (Az ipar társadalmi terméke — az iparvállalatok és szövetkezetek ipari és nem ipari termelése együttvéve — becslések szerint ennél valamivel nagyobb mértékben emelkedett.) A termelés növekedése 1969-ben a szövetkezeti iparban nagyobb volt, mint az állami iparban. A budapesti ipartelepek kb. ugyanannyit, az ország többi telepei kb. 4 százalékkal többet termeltek, mint 1968- ban. 1969-ben az ipar 25 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. Az ipar értékesítése 1966— 1968. években kevésbé, 1969- ben nagyjából ugyanúgy emelkedett, mint a termelés, így a készletnövekedés 1969- ben, a célkitűzéseknek megfelelően, az előző évekénél kisebb volt. Az ipar a belkereskedelemnek kb. 7 százalékkal, a külkereskedelemnek 11 százalékkal, a beruházóknak 8 százalékkal adott el többet, mint egy évvel azelőtt. A termelőágazatok (és a termelőeszköz-kereskedelem) vásárlása lényegében az 1968. évi szinten maradt. A termelés mennyiségének 1969. évi viszonylag mérsékelt növekedése a legtöbb területen általában biztosította az igények túlnyomó részének kielégítését. Emellett a vállalatok és szövetkezetek magatartásában és tevékenységében olyan fontos minőségi változások következtek be, mint pl. a Készletnövekt dés mérséklésére, a rendelések fokozottabb figyelembevételére, a termelés összetételének átalakítására, a piackutatásra. az export fokozására stb. irányuló törekvések, 1969-ben a főbb ágazatok közül — elsősorban a műtrágyatermelés 17 százalékos és a kőolaj-feldolgozóipar termelésének 12 százalékos fokozódásával — továbbra is a vegyipar, valamint a villa- mosanergia-ipar fejlődött a lgnagyobb mértékben (több, mint 7 százalékkal). — A kohászat, a gépipar és az élelmiszeripar termelése ugyancsak az ipari átlagol kissé meghaladóan (egyaránt 4—4 százalékkal) emelkedett A vaskohászat termelése 4 százalékkal, az alumíniumkohászaté — elsősorban a timföld és az alumínium--félgyártmányok termelésének fokozódása következtében — 9 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt. A gépiparon belül az átlagot meghaladóan nőtt a híradás- és vákuumtechnikai ipar, a villamosgépipar. valamint a közlekedési eszközök — elsősor ban az autóbuszok — termelése (10, 9, ill. 8 százalékkal). 1969. második felében — a megvalósítás alatt álló közúti járműprogram keretében — megindult a Rába—MAN —Diesel-motor sorozatgyártása. — A bányászat termelése — a földgáztermelés 2U százalékos fokozódása és :. szén, valamint a kőolaj l;v~ melés 3 százalékos csökkent (Folytatás a 2c oldalam) 1
