Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1969, évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) se mellett — lényegében az 1963. évi szinten maradt A könnyűipar összességében ugyanannyit, bútorokból, papíripari és nyomdaipari termékekből többet, textíliákból é$ ruházati termékekből kevesebbet termelt, mint 1968ban.— Nem érte el az előző évi szintet az építőanyagipar (elsősorban a tégla, cement, mész. vasbetongerenda) termelése. Több ágazatban a termelésen és az anyagfelhasználáson belül nőtt a modernebb, korszerűbb termékek aránya. A szénhi<irogének (kőolaj és földgáz) részesedése az alap- energia-hordozók termelésében egyötödrészében, a nitrogen műtrágya-termelés teljes egészében a korszerűbb földgáz bázison alapul. Tovább fokozódott az előx-e gyártott elemek, a műanyagok, szintetikus anyagok és szálak termelése, valamint felhasználása. A vásárlók értékítéletének fokozottabb érvényesülése következtében bizonyos — korszerűségben, minőségben, vagy árban nem megfelelő — termékek iránt csökkent a kereslet. Ez az adott termék termelésének csökkenéséhez, esetleg a gyártás teljes megszüntetéséhez vezetett. Ezzel egyidejűleg azonban az igé- vagy árban nem megfelelő — termékek üzemszerű gyártása — ami hosszabb előkészítést igényel — nem minden esetben bontakozott ki. 1969-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak száma — 1968-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző évben. A bányászatban a létszámcsökkenés tovább folytatódott, a többi főbb ágazatban a foglalkoztatottak száma elérte, ill. meghaladta az 1968. évit. Legnagyobb mértékű a vegyiparban (8 százalék), az élelmiszeriparban (7 százalék), valamint a gépiparban (4 százalék) volt .§npfkecjés. — A létszám- nd.wR&Ws teljes egészében a Budapesten kívüli ipartelepeken következett be. Az ipari termelés és a létszám 1969-ben azonos mértékben emelkedett, így az egy foglalkoztatottra jutó termelés az előző évi szinten maradt, ezen belül a köny- nyű-, az építőanyag- és az élelmiszeriparban valamivel csökkent, a többi fontosabb ágazatban kisebb-nagy óbb mértékben nőtt. Az egy munkás által teljesített órák száma csökkent, ennek folytán az egy teljesített munkásórára jutó termelés több mint 5 százalékkal meghaladta az előző évi színvonalat. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 3,5 százalékkal emel- iíedett 1968-hoz viszonyítva. Az iparban kifizetett összes bér a létszám és az átlagkereset növekedésének hatására mintegy 7 százalékkal több volt az előző évinél. Az egyéb bérjellegű kifizetések, elsősorban az 1968-ra kifize.- tett nyereségrészesedés jelentős emelkedése folytán, a bérkifizetésnél jobban nőttek. Az építőipar 1966—1969. években átlagosan kb. 9 százalékkal, ezen belül 1968-ban és 1969-ben 6—7 százalékkal növelte termelését. A termelés a jelentős növekedés ellenére elmaradt az igényektől, az építőipari vállalatok kapacitáshiányra hivatkozva a megrendeléseknek 20—25 százalékát 1968- ban és 1969-ben is visszautasították. A gépi és a munkaerő-kapacitás valamelyest koncentráltabb lett. 1969-ben kevesebb, de nagyobb volumenű építkezést kezdtek meg, mint 1968-ban, csökkent a kivitelezés alatt álló építkezések száma is. 1968-ban és 1969-ben újabb házgyári kapacitásokat helyeztek üzembe: 1968-ban az állami építőipar által átadott lakások 22 százaléka, 1969- ben egyharmada készült házgyárakban gyártott elemek összeszerelésével. Az építőipari árak 1968- ban 13 százalékkal magasabbak voltak, mint 1967-ben, 1969-ben — részben a piaci feszültség hatására — 5 százalékkal tovább emelkedtek. Szerepe volt az 1968. évinél magasabb árszínvonalban többek között egyes építőanyagok áremelkedésének. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelése az 1960-as években — 1963. ev kivételével évről évre emelkedett és 1969-ben — előzetes számítások szerint 5—6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Az 1968 —1969-es évek átlagában a mezőgazdasági termelés volumene 15 százalékkal nagyobb volt az 1961—1965-ös évek átlagánál. Az 1969. évi növekedést a növénytermelés fejlődése eredményezte, az állattenyésztés 1969-ben nem érte el az előző évit. A két legfontosabb szemes termény, a búza és a kukorica termésmennyisége 1969-ben tovább nőtt és a hazai igényele (fogyasztás és tartalékolás) kielégítése mellett búsából exportra is jutott. 1969-ben a búza és a kukorica vetésterülete számottevően nem változott az előző évhez képest, a nagyobb termés a magasabb termésátlagok következménye volt. A BÚZA ÉS A KUKORICA TERMÉSMÉNNTISBGE ÉS TERMÉSÁTLAGA :961. 1965. évek átlaga 1966. 1969. évek átlaga Ezen belül 1968. év 1969. év A főbb szántóföldi kapás - növények közül burgonyából 200 000 tonnával, 18—20 százalékkal több, cukorrépából kb. 6—7 százalékkal kevesebb termett 1969-ben. mint az előző évben. Az 1969. évi szőlőtermés — lényegében az előző évivel azonos nagyságú területen — mintegy 950 000 tonnát tett ki, 14 százalékkal többet, mint a jó termésű 1968. évi mennyiség'. A gyümölcstermés is meghaladta 1969-ben az előző évi és az eddigi legmagasabb, 1967. évi szintet is. Az almatermés kb. 650 000 tonna volt, alig valamivel kevesebb, az 1967. évi, kiemelkedően nagy mennyiségnél. A nyár elején érő gyümölcsfélékből az előző évekhez és az igényekhez képest kevés termett.. Termésmennyiség mill, tonna Termésátlag q/ha Búza Kukorica Bűaa Kukorica 2.0 3.3 18,6 26,1 3.1 4,0 35,1 32,0 3,4 3,8 25,2 29,9 3,6 4,7 27,1 38,0 ItfiU. február 1* azerda. 1969. december 31-én — előzetes számítások szerint — a szarvasmarha-állomány 1 925 000 darabot — a sertésállomány 5 400 000 darabot tett ki. Mind a szarvasmarha-, mind a sertésállomány kisebb volt az egy évvel korábbinál (92 000, ill. 400 000 darabbal). Az állomány csökkenését a hozamok emelkedése ne-m ellensúlyozta, ennek folytán az ágazat termelési értéke nem érte el az 1968. évi szintet Az 1969. december 31-i sertésállomány mind a nagyüzemekben, mind a kisgazdaságokban lrisebb volt nemcsak az előző évinél, hanem a három évvel korábbinál is. A mezőgazdasági üzemék értékesítése (szabadpiaci forgalom és a kiskereskedelem közvetlen beszerzése nélkül) 1969-ben 9 százalékkal meghaladta az 1968. évi szintet Növényi eredetű termékből 20 százalékkal több, vágókhatokból és mink termékekből kb. ugyanannyi volt az értékesítés, mint az előző évben. A műtrágya-felhasználás az 1966—1968. évi gyors ütemű (évi 26—30 százalékos) növekedés után 1969-ben kb. 10 százalékkal nőtt. Egy hektár szántó-, kert-, szőlő-, gyümölcsterületre 1961—1965. években átlagosan (hatóanyagban) 50 kg. 1969-ben mintegy 120 kg műtrágya jutott. A mezőgazdaság gépellátottsága 1969-ben tovább nőtt, a traktorállomány az év végén valamivel több volt, mint egy évvel azelőtt. Emelkedett a mezőgazdasági munkagépek állománya is. 1969- ben a termelőszövetkezetek — állami támogatással — jelentős összegeket fordítottak a közös gazdaságok állatférőhelyeinek bővítésére. qbo ni* rom 81Q marom 1969. évi szőlőtermés lényegében az előző évivel azonos nagyságú területen — mintegy i»50 UüO tonnát' 'tett ki, 14 százalékkal többet, mint a jó termésű 1966. évi mennyiség. hogy az áruszállításban nőtt a közúti közlekedés és a cső- vezetékes szállítás szerepe. 1969-ben a közlekedési vállalatok Ö6szes áruszállítása — súly alapján, számolva — 1 százalékkal! emelkedett, eken belül a vasúti szállítás 2 százalékkal kisebb, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 4 százaié ideal, a csővezetéke,.; 16 százalékkal nagyobb volt az 1968. évinél. A vasút áremelés kiemelkedő eredméi- nyek, egyes lökésszerűen jelentkező, nagy volumenű szállítási igényeknek, a fuvaroztatók túlzott kapacitás- lékötéemék stb. A távolsági személyszállításon beliül ugyancsak fokozódott a közúti (autóbusz) szállítás szerepe. A helyi személyszállítást illetően a budapesti közlekedés helyzete a legnehezebb. Külkereskedelem A népgazdaság külső egyensúly helyzetét nagymértékben befolyásoló külkereskedelmi forgalom egyenlege az utóbbi években — 1966 kivételével — passzív volt. 1968-ban a passzívum jelentősen mérséklődött, 1968-bei pedig nagymértékű kiviteli többletünk volt. A külkereskedelmi egyenleg javulása elsősorban a szocialista országokkal lebonyolított forgalomból adódott, de 1969- ben — évek óta első ízben — a nem szocialista országokkal is aktív Icülkcreske- delmi egyenleg alakult ki. 1969-ben összes külkereskedelmi forgalmúink 68 százalékát a szocialista országokkal, 32 százalékát a tőkés országokkal bonyolítottuk le. Az 1969. évi külkereskedelmi tevékenység legjellemzőbb vonása az export nagymértékű, 16 százalékos növekedése volt. Különösen erőteljesen nőtt a kivitel 1968- hoz képest a nem szocialista országokba: 32 százalékkal, 1968-ban ebbe az orezágeso- portban az előző évinél mintegy 6 százalékkal kevesebbet exportáltak. A kivitel ilyen nagymértékű növekedését több tényező kedvező egybeesése idézte elő. A nemzetközi kereskedelemben 1969-ben általában élénk konjunktúra volt. Exporttermékeink tőkés világpiaci ára is kedvezően alakult AZ 1883. év végéről 1969-re áthúzódó szarvasmarha-szállítások, valamint az 1969. éri jó mezőgazdasági termés számottevően növelték az export-árualapot. Az iparvállalatok egy része a belföldi rendelések átmeneti mérséklődése miatt külföldön keresett piacot termékei számára és exportremiabésekkel kötötte le kapacitását. Az ipari termelés viszonylag mérsékelt növekedése mellett az iparcikkek exportja mintegy 14 százalékkal emelkedett. (A szocialista ipar összeg értékesítésének az exportátadésok egyötödét teszik ki.) Az iparcikk-kivitelen belül 1967-ben és 1968- ban a késztermékek, 1969- ben az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek exportja nőtt erőteljesebben. Az anyag-, félkésztermék- és alkatrész-export 1969. évi növekedésében jelentős szerepe volt a kohászati termékek kivitelének. Az ipari késztermékek (gépek és fogyasztási cikkek együttes) exportja 1969-ben az előző évinél kisebb mértékben, 7 százalékkal nőtt. A növekedés elsősorban a szerszámgépek, a műszerek és a híradástechnikai cikkek kivitelének fokozódásából adódott. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele a korábbi évek fokozatos emelkedése után 1968-ban kismértékben csökkent. Az 1969. évi külkereskedelmi aktívum viszonylag dinamikus, mintegy 7 százalékos importnövekedés mellett alakult ki. A behozatal több mint felét kitevő anyagimport 5 százalékkal nőtt. A lakosság jövedelmei és fogyasztása A lakosság szempontjából az új gazdaságirányítási rendszer egyik kedvező vonása az volt, hogy bevezetése óta a jövedelmek folyamatosan emelkedtek. 1968- ban és 1969-ben a jövedelmek növekedési üteme meghaladta a termelését. Az egy főre jutó reáljövedelem 1969- ben 6—7 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. A lakosság jövedelmének csaknem háromnegyed részét kitevő pénzbevételek 1969- ben 10 százalékkal nőttek. A munkabérösszeg 8 százalékkal emelkedett. E növekedés úgy jött létre, hogy a foglalkoztatottak száma 3,5 százalékkal, az átlagkereset mintegy 4 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. A munkabéreknél jóval nagyobb arányban, mintegy másfél- szeresére nőttek a munkások és alkalmazottak számára a részesedési alapból fizetett összegek. A nominális pénzbevételek reálértékét a fogyasztói árak emelkedése valamelyest mérsékelte. A munkások és alkalmazottak egy keresőre számított reálbére, amely az átlagkeresetek, a részesedés, valamint a fogyasztói árak változását együttesen fejezi ki, 1969-ben átlagosan kb. 5 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. E népesség- csoport reáljövedelme, amely a reálbér mellett . tükrözi a keresők arányának az emelkedését, valamint a társadalmi juttatások növekedését is, a munkás-alkalmazotti népesség egy főjére számítva mintegy 7 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti színvonalat. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresője,. .*a különböző ágazafókkán nagyjából hasonló mértékben (3,5 —4 százalékkal) emelkedett; Az egész évi jövedelmeket jelentős részben befolyásoló nyereségrészesedés ágazatonként és az ágazatokon belül kategóriánként is eltérően alakult, ami a jövedelmek differenciáltabb növekedését eredményezte. A reáljövedelem alakulásában 1968-ban és 1969-ben nagyobb szerepe volt a foglalkoztatottság emelkedésének, mint a korábbi években. A keresők és eltartottak arányának változása az egyes családokat eltérően érintette, ez a családonkénti jövedelmeket ugyancsak differenciálta. 1969-ben a mezőgazdasági munkával kapcsolatos pénzbevételek, amelyek a paraszti jövedelmek több mint félét teszik ki, 9 százalékkal, reálértékben 7 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági népesség saját termelésből származó fogyasztása évek óta fokozatosan csökken. A saját termékek fogyasztását fogyasztói árakon magában foglaló egy főre jutó paraszti reál- jövedelem 1969-ben 5 százalékkal emelkedett. .4 harmadik ötéves terv eddig eltelt időszakában a lakosság fogyasztása folyamatosan emelkedett. A mennyiségi fejlődésen túlmenően kedvező irányban változott a fogyasztás szerkezete is. Az élelmiszer-fogyasztás aránya évről évre csökkent, az iparcikkeké pedig nőtt. Csaknem valamennyi szükséglet kielégítésében egyre nagyobb szerepet kaptak a jobb, korszerűbb termékek. Az élelmi- szerfogyasztáson belül pl. az alapanyag-felhasználás 1969-ben — az előző három évhez hasonlóan — viszonylag lassan, kb. 2 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszerek forgalma jelentősen nőtt (pl. a húskészítményeké 17 százalékkal, a tejtermékeké 11 százalékkal, a süteményeké, tésztáké 11—14 százalékkal, a zöldség- és gyümölcskészítményeké 16 százalékkal. (Továbbra is gyors volt a déligyümölcs. a csokoládé, a ka kaó, a fűszer, az ital, a kávé és a cigaretta fogyasztás növekedése, az utóbbiakon belül bővült a választék, a kereslet a jobb, a korszerűbb termékek felé tolódott el. A ruházati cikkek forgalma a korábbi években viszonylag lassan emelkedett és a lassú emlkedést is átmeneti visszaesések szakították meg. A 3. ötéves terv első négy évében a lakosság kiegyensúlyozottan, évenként kb. 7 százalékkal növelte ruházati cikk vásárlását, Az 1969. évi 6—7 százalékos vq - lumennövékedésből 2—3 százalékot az tett kí? hogy a váSrRF^-Té^lőa' az élet- •feórttlinényék ~ javulásával összefüggésben — nagyobb arányban vásároltak jobb, korszerűbb, igényesebb termékeket, mint korábban (kártolt szövet helyett fésűsszövetet, olcsó pamutáru helyett szintetikus anyagból készült pulóvereket, ingeket stb.), előfordult azonban az is, hogy egyes keresett, olcsóbb termékek nérh voltak kaphatók. A tartós fogyasztási’ cikkek forgalma 1969-ben — a korábbi évektől eltérően alig emelkedett. A mérsékelt emelkedés arra vezethető vissza, hogy a személy- gépkocsi, a motorkerékpár és a televizióeladás kisebb volt, mint 1968-ban. Személygépkocsiból a kínálat csökkent, televízióból elsősorban a kereslet, bár a kínálat sem volt mindig megfelelő. A többi tartós - fogyasztási cikk együttes ;,for- galma 1969-ben is dinamikusan (kb. 15—20 százalékkal) emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek állománya 1960. óta., de az utolsó négy évben is jelentősen gyarapodott. iá« háztartásra jutó Állomány (darab) Villamos mosógép Villamos porszívó Villamos hűtőszekrény Televízió (előfizetők száma) Motorkerékpár Személygépkocsi 1969-ben a kiskei-eskede- lem — összehasoxxlítható áx-akon számolva — 8 százalékkal több árut adott el, mint 1988-baxx és 37 százalékkal többet, mint 1965- bexi. 1965-höz képest bővült a bolthálózat és a kereskedelmi dolgozók száma is, de kisebb arányban (6, ill. 13 százalék), mint a forgalom. Jelentős forgalomnövekey dés mellett egyes termékekből időnként hiányok voltak. A kora nyári időszakban kevés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év második felében egyes hónapokban nem volt eleI960. 1965 1969. év végér. szept. ,30 14,7 37,2 50,6 3.5 . 14.7 27.0 1,2 8,2 25.2 ■ 3,4 26.7 48.1 7.7 12,5 17,0 1.0 3,2 5,8 gendő hús. zsír- es étkezési szalonna, tüzelő és cement. Hiányos volt több esetben a ruházati cikkek, különböző apró közszükségleti cikkek kínálata is. A gazdaságirányítás és a vállalatok az év- második felétől kezdve már törekedtek a hibák felszámolására. megfelelő meny- nyiségü és összetételű árumennyiség beszerzésére. Az iparvállalatok, a kereskedelem szerződései az áruellátás javulására utalnak. Az áremelkedés belül maradt az 1969. évi népgazdasági tervben megengedett (Folytatás a 3. oldalon.) Szállítás — hírközlés A közlekedési vállalatok áruszállítása 1968-ban és 1969-ben, amellett, hogy a szállítási igényeket általában kielégítette, viszonylag mérsékelte^ a nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben nőtt. 1968-ban és ^öS^ben is folytatódott az a tendencia, szállításának csökkenése a belföldi szállítások mérséklődéséből adódott, a külkereskedelemmel kapcsolatos és a tranzit-szállítás nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A vasút áruszállításában 1969. második félévében előfordultak torlódások. Ebben szerepük volt a növényteriqóa IQ Ót?
