Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Napirenden a művészeti együttesek — A szocialista és családi ünnepségek — Felmérés a cigányokról Hz SZMT kulturális, agitációs és propagandabizotlságának munkaprogramjáról j Negyedszázad az új kultúráért A szakszervezeti kulturális nevelőmunka, az agitációs és propagandatevékenység tar­talmát a felszabadulás 25. és r,enin születése 100. évfordu­lójával kapcsolatos ünnepsé­gek előkészítése, lebonyolí­tása, az évfordulókkal kap­csolatos politikai lehetőségek kihasználása szabja meg. E feladatok jegyében állította össze idei, első fél évi mun­kaprogramját az SZMT kul­turális, agitációs és propa­gandabizottsága. Megvizsgálják a Gagarin Hőerőmű beruházás terüle­tén folyó politikai, kulturális nevelőmunka és sporttevé­kenység helyzetét. Elemzik és értékelik a művészeti együt­tesek eddigi teljesítményeit, a továbbfejlesztés lehetősé­geit. Jelentést készítenek a szocialista és családi ünnep­ségek megrendezésének hely­zetéről és az ezzel kapcsola­tos szakszervezeti felada­tokról. Ellenőrzik a szociális és kulturális alapok felhasz­nálását az ÉDOSZ megyebi­zottságához tartozó üzemek­nél és vállalatoknál. A SZOT elnöksége 1962. március 24-én hozott határozatot a cigány származású lakosság helyze­WM) 11. Edward } (Kedd, 19.45): Történelmi játék két, rész­iben, a szolnoki Szigligeti Színház előadása, felvételről! Christopher Marlowe drá­májából dolgozta át a fiatar Bertolt Brecht a művet, amit dramaturgiai vizsgafeladat­ként kapott Lion Feucht- wangertől. A szolnoki tár­sulat 1968. decemberében, ősbemutatóként állította szín­re Berényi Gábor rendezésé­ben. a művet, amit a fiatalon elhunyt Marlowe a zsarnok­ságról. a hatalomról írt. Brecht természetesen a má­gia képmására formálta a művet, itt találkozhatunk először a brechti dramatur­gia ismert feliratával. Brecht akkoriban még a véletlent, mint történelemalakító erőt, S az egyén kiszolgáltatottsá­gát állította a középpontba, — az első világháború után vagyunk! — a két hatalomért harcoló főszereplő gyilkos küzdelme ábrázolásával. A művet először 1923-ban, Münchenben mutatták be. A fordít Tandori Dezső mWft- Icája, a címszerepet Linka György, ellenfelét, Morti- mert Upon' Péter alakítja. hangversenyéből, Alfonso Leng több mint 60 éve kom­ponált Andante című művé­tének javítására; megvizs­gálják, hogyan hajtották végre különböző szakszerve­zeti szervek a határozat Szabta feladatokat, s azt is, milyen további intézkedések szükségesek a tapasztalt hiá­nyosságok megszüntetésére. Értékeli a bizottság a szak- szervezeti olvasómozgalom helyzetét, s a könyvtárosok továbbképzését elősegítendő, kéthetes tanfolyamot szer­veznek majd márciusban, Gyöngyösön. Ugyancsak már­ciusban kerül sor a .,Társa­dalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok vezető propa­gandistáinak felkészítésére. Korábban közös megállapo­dás jött létre Pest, Komárom és Heves megye SZMT elnök­ségei között a kulturális, agi­tációs és propagandamunka összehangolására. A közös együttműködés kialakítására mpasztalatcsere-látogatáso­kát terveznek. (p. d.) Jelenet az Eurydike című nyugatnémet tv-filmbőh A népi múlt életre keltője Zsellérszülött volt. Apjá­nak egy hold „puszta” föld­ből kellett eltartania a csa­ládot, biztosítani a minden­napit, . Amikor 1945-öt írtak, fia­talember volt. A család még három holdat kapott a föld­osztáskor, őt mégis az új le­hetőségeket kínáló ipar von­zotta; Petöfibányára ment segédmunkásnak. Ott került kapcsolatba az akkor éléa- külő ifjúsági mozgalommal. Nemsokára ÉPOSZ-vezető lett belőle. Ecsédhez addig sem ma­radt hűtlen, mert kora ifjú­ságának emlékei vonzották a faluhoz. Ezek közül egyik legerösebo kötelek a népi tánc szeretete volt. Már negyvenöt előtt tagja volt a falusi tánccsoportnak. Arra gondolt: újra össze kellene hozni a gárdát, s folytatni a népi hagyomá­nyok ébren tartását. Igv újjászületett az azóta országszerte ismert népi együttes.., 1. Ä fiatalság nem ismer le­hetetlent. Amikor fmsz-ügy- vezetőséggel bízták meg. vállalta, nem zavarta az is­kolázatlanság. A ' fiatalság megérti az idők szavát, ami­kor kisebb beosztásba ke­rült. nem méltatlankodott. A fiatalság konokul makacs, ha álmairól van szó.' abban nem alkuszik. Ilyen volt Pé­ter József is, az együttes összetartásáról. vezetéséföl nem óhajtott lemondani. Oktatói szakképzettsége nem volt, de többszörösen pótolta ezt a hiányt a szer­vezőkészség, a született ér­zék. Nemcsak, összehozta, hanem egyben is tartolta a gárdát. És szabad idejében járta a falut, az idős embe­reket kereste, akiknek emlé­kezetében még frissen élt egy-égy tánclépés, egy-egy elhaló népi dallam. Aztán a részekből egész lett, meg­születtek az első produkciók. írta. összeállította, rendezte: Péter József. És jöttek az első sikerek is. — 194R-ban a Margitszige­ten lépett fel a gárda. Az elismerés jólesett, mert nem komfortosan jutottunk fel Pestre: Hatvanig gyalogol­tunk, pénzt akartunk meg­takarítani, mert az útikölt­séget mindenki a saját zse­béből fizette. A bemutató után francia táncpedagogu- sok kerestek fel: kérték, hívták a csoportot francia- országi vendégszereplésre: megtetszett nekik a táncok magyaros ritmusa, az ecsé- di népviselet sokszínűsége. 2. Akadtak válságosabb évek is, olyanok is, amikor meg­szűnt a híres együttes, s Péter József újra segédmun­kásnak ment Nógrád verőcé­re. Ecsédtől távol sem adta felejteni a megszokott gár­dát. Leveleket vitt a posta, s csak meglett a tízéves ta­lálkozó, újra együtt volt a régi gárda. 1963-tól indult as újabb sikersorozat. Rádiófelvételek, iv-szereplés. Azóta már or­szágszerte ismerik az Ecsédi lakodalmast. Eljutott a cso­port külföldre is, nemegy­szer jártak Csehszlovákiá­ban, Jugoszláviában. A csoport tagjainak jó ré­sze a termelőszövetkezetben dolgozik, de hetente egy­szer, este hattól fél tizen­egyig összejönnek és foly­nak a próbák. Fáradtság nem számít — erről beszél­tek a tagok is — ‘ csak az eredmény, a siker. Gondjaik akadtak, s most is akadnak. Hónapokkal ez­előtt a zenekar tagjai — munkalehetőség híján — el­hagyták Ecsédet. Akkor úgy látszott, a pillanatnyi válság az együttes létét veszélyez­teti. Azóta csak Iciláboltak; — Hetente egyszer vissza­jönnek zenészeink, tudunk próbálni, Igaz, a próbaidő túl hosszú, de kétszer! utaz­tatás és egyéb költségek miatt csak ezt a megoldást választhattuk. A lényeg az, hogy együtt maradt a gárda. Legközelebb Csehszlová­kiába várják az együttest. Többek közt a CSEMADOK ajánlott egy három bemu­tatóra szóió szerződést. — Még nem sikerült ki­jutni, megkötni az egyezsé­get, reméljük ez is rendező­dik ... Ötvenközelben sem fáradt ember. Ma is „járja” a köz­ség idős embereit, ma is gyűjti az elvesző táncmoti- vumokat. Nem megy el fi­gyelmetlenül a népi kultúra tárgyi emlékei mellett sem. Összegyűjtött egy mini falu­múzeumra való anyagot. Azon kesereg, hogy kétnapos bemutató után, kiállitóhe- lyiség' hiánya miatt raktá­rozni kellett a gyűjteményt­Közel az ötvenhez sem restell tanulni. Már ne­gyedik éve „hallgatója” a Táncoktató Továbbképző Is­kolának. — Sosem árt a szakérte­lem, akkor az ember nem­csak éi‘zi, hanem tudja is: mit és miért csinál, csinál­tat. Ilyen eredményekért, ek­kora ambícióért méltán jár­na forintos méltatás is. Pé­ter József mégis enélkül szervez, tervez, rendez. S ő ezt még természetesnek is tartja; annak ellenére, hogy emellett dolgozik, hogy csa­ládi gondjai is akadnak; minden próbán ott van, mű­sorokat tervez, s újabb öt­leteket sző. Magyarázata frappáns: — Hogy is mondjam;;; Van egy szólásmondás: „Aki a bort szereti, megissza ... Hát ezért... Egyszóval: szenvedélyből. Negyedszázad előtt és ne­gyedszázad múltán is. Pécsi István Körkép (Szerda, 19.00) a 'A műsor ezúttal a korsze­rűség kérdésével foglalko­zik, azt kutatja, hogy mit jelent a különféle művészeti us tudományágakban, a mo­dernség fogalma. A televí­ziós műfaj kapcsán erről Szinetár Miklós főrendező. Gyurkó László pedig Lenin című könyve és a Szerel­mem, Elektra című drámája alapján nyilatkozik: mit je­lent a modernség az író szá­mára. A dráma főszereplője volt Berek Kati, aki a ■ kér­dést a színészmesterség ol­daláról közelíti meg. Marton Ferenc pedig — aki az el­múlt évadban amerikai ta­nulmányúton volt — a szín­házművészet rendeződ vetüle_ lében vizsgálja a kérdést Kívülük még Darvas József írót és Koncz Zsuzsa tánc- dalénekesnőt is megkérdezik a riporterek. Zenei figyelő j (Csütörtök, 19.20): A Tv zenei újságja. Hazánk­ban először került színre a híres Gershwin-mű a Porgy és Bess. Az adás filmriport­tal számol be az Erkel Szín­ház premierjéről, amelyben a főszerepeket Házy Erzsé­bet és Radnay György ének­lik. Ugyancsak filmtudósí­tást láthatunk a Magyar Rádió és Televízió Szimfo­nikus Zenekarának zeneaka­démiai matinéhangversenye. tői. amelyet Willy Boskows- ky vezényelt, s amelyben műsorra került Mozart C- dúr zongoraversenye — köz­reműködött Ránky György zongoraművész — és Mozart: Kis éji zenéje. A chilei ka­marazenekar vendégszerepeit Budapesten, részleteket lát­hatunk zeneakadémiai ből. Érdekes esemény' szín­helye volt Budapest, ahová ,,visszaérkezett”' a Vérnász: a Finn Nemzeti Opera be­mutatta saját Vemász-pro- dukcáóját. A Figyelő erről is riportban, számol be. Britten Háborús rekviemjének pró­báiról — Vlado Perlemuter francia zongoraművész köz­reműködésével — valamint Bartók Béla a Kék szaltállú •herceg vára című operájá­nak aggtéleiki tv-filmforga- tásáról készült riportfilmeket láthatunk a Figyelőben be­fejezésül. Nyolc és fél | (Szombat, 22.25): Magyarul beszélő olasz film, a televízió Éjszakai előadás című sorozatának legújabb darabjaként. Federico Fellini immár világhírű műve 1964 tavaszán került a magyar mozinézők elé. ahogy akko­riban a kritikák aposztrofál­ták a művet, Fellini filmet készített a filmről, rendezői önvallomást az elvek megin­gásáról. Egy nagy rendező, Anselmi (Marcello Mastroi- anni alakítja) nagyszabású filmet készül forgatni, már minden készen áll, a stáb, a. sztárok, az atomkort idéző sejtelmes torony, amikor a rendező rádöbben, hogy nem képes és nem akar ilyen filmet készíteni, az irányí­tott konstrukció ugyanis most ellene támad, kicsú­szik kezei közül. Egy esz­ményeit vesztett társadalom közönye, ridegsége és az egyén magára maradottsága hangzik ki a filmből. Eurydike Mii). február 30« péntek (Vasárnap, 20.20): Magyarul beszélő nyugatné­met tv-film. Anouilh drá­májának tv-adaptációját lát- hatjtik, a mű színpadi vál­tozatát hazánkban először Várkonyi Zoltán Művész Színházában, majd néhány évvel ezelőtt vidéken rhulát­ták be. Az Anouilh-mű mo­dem környezetbe helyezetten mutatja be a régi mondát: Orpheus kávéházi hegedűs, Eurydike pedig egy közepes tehetségű színésznő. A hazai közönség néhány éve Fekete Orpheus címmel, egy néger szereplőkkel megformált vál­tozatot ú láthatott, amikor közelebb ment hozzá, érezte, hogy egészen más ember — rejtélyes és erősza­kos — rejtőzik a nyájasság és a jámborság álarca mö­gött. Két arc 14. Rá is, a fantasztikus bü­rokráciára is jellemző, aho­gyan hozzákezdett. Először írásban hagy összegű hitelt kért az Orosz—Ázsiai Bank igazgatójától — aki történe­tesen ugyancsak ő maga volt. A komédia további része még szebb. Putyilov, a ban­kár, hivatalosan értesítette Putyilovot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de annak, a legnagyobb sajnálatára, nem tehet eleget. Ezt az önlevelezést lobog­tatva fordult az államhoz az­zal a zsarolás-illatú követe­léssel, hogy adjanak a gyár­nak 36 miliő rubelt, Nem kölcsönbe, hanem szubrenci- óként, vagyis ajándékba. Joggal hihette, hogy meg­kapja — tombolt a háború, a hadseregnek égető szüksé­ge volt mindarra, amit üze­mei gyártottak. De éppen a háború miatt — nem kellett számolnia az- azzal a lehetőséggel, hogy az állam megtagadja követelé­sét és erőszakkal kényszerűi a további termelésre? De­hogynem: a Duma már ré­gen visszhangzott attól a követeléstől, hogy helyezzék katonai parancsnokság alá a Putyilov-műveket. Sőt, ennél jóval több is történt. A telj­hatalommal felruházott cári csúcsszerv, a Különleges Tá­rnics meg is szavazta a Pu- tyilovék katonai irányításá­val kapcsolatos döntést. Csakhogy a gyáros ekkor harcba dobta Raszputyint. A sztarec pedig a cárnét. Teljhatalom ide, teljhata­lom oda -— a frontról cári ukáz utasította a Különleges Tanácsot, „vizsgálja felül” a Putyilov-ügyet. Az intézke­dést hatályon kívül helyez­ték. A Duma elnöke, Rodz- janko őrjöngött. Felhívta egyik barátját, Gyersz admi­rálist, a Különleges Tanacs tagjai — Mit csináljak? — hal­latszott a síri hang a vonal másik végén. — Megparan­csolták, hogy szavazzak a katonai irányítás ellen. A sztarecnek ez az egyet­len közbenjárása 36 millió rubelt jelentett Putyilovnak. A Szentélyek Szentélye A Gorohovája utca 64. 20- as számú lakásában a sztarec kegyeihez a Szentélyek Szen­télyén keresztül vezetett a legbiztosabb út. A beavatot­tak tudták, hogy Raszputyin hírhedt otthonának megvan­nak a maga sajátos mezs­gyéi. A várakozóvá berende­zett tágas előszobába még mindenki bejuthatott. A fon­tosabb látogatók ezt kikerül­hették. Feljöhettek a hátsó lépcsőn és egyenesen az ebédlőbe vezették őket. A nemegyszer »nyitott ajtón az előszoba áhítatos ácsorgói láthatták. amint a sztarec íel-aiá sétál egy-egy méltó­ságteljes külsejű vendégevei. De az előszoba népség-kato­naságában is akadt egy cso­port, amelynek tagjai azon­nal bejuthattak a köznyelv által „szentélynek” nevezett helyre, Raszputyin hálószo­bájába: a csinos, fiatal nők. A Szentélyek Szentélye Pedig egy 1 cselédszobaszerű kis helyiség volt, amelynek egyetlen bútorzataként róka­prémmel letakart ági' hívo­gatott az egyik sarokban. Ha a szent ember itt tartózko­dott, csak abban az esetben szabadott megzavarni, ha Carszkoje Szelőből telefonál­tak. Ha nem vétkezünk... A Szentélyből, vagy a Szen­télyek Szentélyéből a nők a legkülönbözőbb arckifejezés­sel jöttek ki. Akadt, aki su­gárzó elégedettséggel („Rasz­putyin érzéki íellobbanásá- nak ereje — hangzik az Ide­iglenes Kormány vizsgáló bi­zottságának jelentése — meg­felelt hatalmas testi erejé­nek”), mások tépelődve, me­gint mások felháborodottan, sőt nemegyszer előfordult, hogy a látogatók egyenesen a rendőrségre mentek. Az őrszobákon már tud­ták, mi ilyenkor a teendő. Mindenesetre felvették a jegyzőkönyvet — jó, ha van —, aztán elsüllyesztették az aktát a többi közé, a vaskos dossziéba. A cselédszobába sosem le­hetett belátni. De a hálószo­bából nemegyszer résnyire nyitva maradt az ajtó és ki- hallatszott a sztarec forró suttogása: — Csak alázatos megbánás útján érhetjük el az üdvössé­get. De ha az ember nem vétkezik, nem is alázhatja meg magát. Ha Isten ránk küldi a kísértést, önként és ellenállás nélkül adjuk oda magunkat neki. ‘„Micsoda szent az ilyen ?...” Hangok a Szentélyek Szen­télyéből: Csókok cuppanása, tiltakozás, esetleg dulakodás hangjai és Raszputyin sértett mormogása: — Te azt hiszed, beszeny- nyezlek. De nem — én, meg­tisztítalak téged. Vagy: — Menj a templomba, lá­nyom, vedd magadhoz az Úrvacsorát, aztán az Ür Tes­tével gyere vissza hozzám. Fülöp-Miller leír a sok kö­zül egy tipikusnak tekinthe­tő esetet. ,.Egy fiatal lány. aki hal­lott a különös szentről, fel­jött vidékről a fővárosba, hogy nála keressen lelki út­mutatást. Raszputyin nyájas tekintete, elválasztott, vilá­gosbarna haja először bizal­mat ébresztett benne.. De A sztarec a lánnyal szem­ben ült, egészen közel húzó­dott hozzá és világoskék sze­me megváltozott, sötétebb lett. Szeme sarkából éles te­kintetet vetett vendégére, amely megbűvölte a lányt. Furcsa érzés bénította meg tagjait, amint a nagy, baráz­dált, vágytól eltorzult arc közeledett az övéhez. Érezte Raszputyin forró leheletét és látta, amint égő szeme — ki­ragyogva mély üregéből — mohón pásztázza az ő meg- igézett testét. Raszputyin hangja szenvedélyes sutto­gássá vált, különös szavakat mormolt a lány fülébe. Mikor már majdnem oda­adta magát csábítójának, hir­telen felvillant benne, hogy Istenről beszélgetni jött eh­hez az emberhez... Fokoza­tosan felébredt kábulatá­ból ... Küzdeni kezdett. Raszputyin rögtön meg­érezte a lány növekvő ellen­állását. Félig becsukódott sze­me kinyílt. Felállt, fölé ha­jolt és — lágy, atyai csókot lehelt a homlokára. Az imént még vágytól fel­dúlt arca most kisimult és újra egy vándorprédikátor arca volt. Jóságos, védelme­ző hangon beszélt, jobb kezét áldón emelte a homlokához. Már olyan pózban állt a lány előtt, mint Krisztus az orosz ikonokon. Tekintete nyájas, nemes, majdnem alázatos volt. Csak a kis szemek mélysége emlékeztetett arra a másik emberre, az iménti érzéki bestiára.” Rajongó hölgykoszorú Közismert, hogy a muzsik körül kialakult rajongó kö­vetőnőinek tábora. Ezek a fur­csa fanatikusok a sztarecnél is jobban felháborodtak, ha egy-egy új megkísértett nem akart kötélnek állni. (Folytatjuk}

Next

/
Thumbnails
Contents