Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
Napirenden a művészeti együttesek — A szocialista és családi ünnepségek — Felmérés a cigányokról Hz SZMT kulturális, agitációs és propagandabizotlságának munkaprogramjáról j Negyedszázad az új kultúráért A szakszervezeti kulturális nevelőmunka, az agitációs és propagandatevékenység tartalmát a felszabadulás 25. és r,enin születése 100. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek előkészítése, lebonyolítása, az évfordulókkal kapcsolatos politikai lehetőségek kihasználása szabja meg. E feladatok jegyében állította össze idei, első fél évi munkaprogramját az SZMT kulturális, agitációs és propagandabizottsága. Megvizsgálják a Gagarin Hőerőmű beruházás területén folyó politikai, kulturális nevelőmunka és sporttevékenység helyzetét. Elemzik és értékelik a művészeti együttesek eddigi teljesítményeit, a továbbfejlesztés lehetőségeit. Jelentést készítenek a szocialista és családi ünnepségek megrendezésének helyzetéről és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Ellenőrzik a szociális és kulturális alapok felhasználását az ÉDOSZ megyebizottságához tartozó üzemeknél és vállalatoknál. A SZOT elnöksége 1962. március 24-én hozott határozatot a cigány származású lakosság helyzeWM) 11. Edward } (Kedd, 19.45): Történelmi játék két, résziben, a szolnoki Szigligeti Színház előadása, felvételről! Christopher Marlowe drámájából dolgozta át a fiatar Bertolt Brecht a művet, amit dramaturgiai vizsgafeladatként kapott Lion Feucht- wangertől. A szolnoki társulat 1968. decemberében, ősbemutatóként állította színre Berényi Gábor rendezésében. a művet, amit a fiatalon elhunyt Marlowe a zsarnokságról. a hatalomról írt. Brecht természetesen a mágia képmására formálta a művet, itt találkozhatunk először a brechti dramaturgia ismert feliratával. Brecht akkoriban még a véletlent, mint történelemalakító erőt, S az egyén kiszolgáltatottságát állította a középpontba, — az első világháború után vagyunk! — a két hatalomért harcoló főszereplő gyilkos küzdelme ábrázolásával. A művet először 1923-ban, Münchenben mutatták be. A fordít Tandori Dezső mWft- Icája, a címszerepet Linka György, ellenfelét, Morti- mert Upon' Péter alakítja. hangversenyéből, Alfonso Leng több mint 60 éve komponált Andante című művétének javítására; megvizsgálják, hogyan hajtották végre különböző szakszervezeti szervek a határozat Szabta feladatokat, s azt is, milyen további intézkedések szükségesek a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére. Értékeli a bizottság a szak- szervezeti olvasómozgalom helyzetét, s a könyvtárosok továbbképzését elősegítendő, kéthetes tanfolyamot szerveznek majd márciusban, Gyöngyösön. Ugyancsak márciusban kerül sor a .,Társadalmunk időszerű kérdései” tanfolyamok vezető propagandistáinak felkészítésére. Korábban közös megállapodás jött létre Pest, Komárom és Heves megye SZMT elnökségei között a kulturális, agitációs és propagandamunka összehangolására. A közös együttműködés kialakítására mpasztalatcsere-látogatásokát terveznek. (p. d.) Jelenet az Eurydike című nyugatnémet tv-filmbőh A népi múlt életre keltője Zsellérszülött volt. Apjának egy hold „puszta” földből kellett eltartania a családot, biztosítani a mindennapit, . Amikor 1945-öt írtak, fiatalember volt. A család még három holdat kapott a földosztáskor, őt mégis az új lehetőségeket kínáló ipar vonzotta; Petöfibányára ment segédmunkásnak. Ott került kapcsolatba az akkor éléa- külő ifjúsági mozgalommal. Nemsokára ÉPOSZ-vezető lett belőle. Ecsédhez addig sem maradt hűtlen, mert kora ifjúságának emlékei vonzották a faluhoz. Ezek közül egyik legerösebo kötelek a népi tánc szeretete volt. Már negyvenöt előtt tagja volt a falusi tánccsoportnak. Arra gondolt: újra össze kellene hozni a gárdát, s folytatni a népi hagyományok ébren tartását. Igv újjászületett az azóta országszerte ismert népi együttes.., 1. Ä fiatalság nem ismer lehetetlent. Amikor fmsz-ügy- vezetőséggel bízták meg. vállalta, nem zavarta az iskolázatlanság. A ' fiatalság megérti az idők szavát, amikor kisebb beosztásba került. nem méltatlankodott. A fiatalság konokul makacs, ha álmairól van szó.' abban nem alkuszik. Ilyen volt Péter József is, az együttes összetartásáról. vezetéséföl nem óhajtott lemondani. Oktatói szakképzettsége nem volt, de többszörösen pótolta ezt a hiányt a szervezőkészség, a született érzék. Nemcsak, összehozta, hanem egyben is tartolta a gárdát. És szabad idejében járta a falut, az idős embereket kereste, akiknek emlékezetében még frissen élt egy-égy tánclépés, egy-egy elhaló népi dallam. Aztán a részekből egész lett, megszülettek az első produkciók. írta. összeállította, rendezte: Péter József. És jöttek az első sikerek is. — 194R-ban a Margitszigeten lépett fel a gárda. Az elismerés jólesett, mert nem komfortosan jutottunk fel Pestre: Hatvanig gyalogoltunk, pénzt akartunk megtakarítani, mert az útiköltséget mindenki a saját zsebéből fizette. A bemutató után francia táncpedagogu- sok kerestek fel: kérték, hívták a csoportot francia- országi vendégszereplésre: megtetszett nekik a táncok magyaros ritmusa, az ecsé- di népviselet sokszínűsége. 2. Akadtak válságosabb évek is, olyanok is, amikor megszűnt a híres együttes, s Péter József újra segédmunkásnak ment Nógrád verőcére. Ecsédtől távol sem adta felejteni a megszokott gárdát. Leveleket vitt a posta, s csak meglett a tízéves találkozó, újra együtt volt a régi gárda. 1963-tól indult as újabb sikersorozat. Rádiófelvételek, iv-szereplés. Azóta már országszerte ismerik az Ecsédi lakodalmast. Eljutott a csoport külföldre is, nemegyszer jártak Csehszlovákiában, Jugoszláviában. A csoport tagjainak jó része a termelőszövetkezetben dolgozik, de hetente egyszer, este hattól fél tizenegyig összejönnek és folynak a próbák. Fáradtság nem számít — erről beszéltek a tagok is — ‘ csak az eredmény, a siker. Gondjaik akadtak, s most is akadnak. Hónapokkal ezelőtt a zenekar tagjai — munkalehetőség híján — elhagyták Ecsédet. Akkor úgy látszott, a pillanatnyi válság az együttes létét veszélyezteti. Azóta csak Iciláboltak; — Hetente egyszer visszajönnek zenészeink, tudunk próbálni, Igaz, a próbaidő túl hosszú, de kétszer! utaztatás és egyéb költségek miatt csak ezt a megoldást választhattuk. A lényeg az, hogy együtt maradt a gárda. Legközelebb Csehszlovákiába várják az együttest. Többek közt a CSEMADOK ajánlott egy három bemutatóra szóió szerződést. — Még nem sikerült kijutni, megkötni az egyezséget, reméljük ez is rendeződik ... Ötvenközelben sem fáradt ember. Ma is „járja” a község idős embereit, ma is gyűjti az elvesző táncmoti- vumokat. Nem megy el figyelmetlenül a népi kultúra tárgyi emlékei mellett sem. Összegyűjtött egy mini falumúzeumra való anyagot. Azon kesereg, hogy kétnapos bemutató után, kiállitóhe- lyiség' hiánya miatt raktározni kellett a gyűjteménytKözel az ötvenhez sem restell tanulni. Már negyedik éve „hallgatója” a Táncoktató Továbbképző Iskolának. — Sosem árt a szakértelem, akkor az ember nemcsak éi‘zi, hanem tudja is: mit és miért csinál, csináltat. Ilyen eredményekért, ekkora ambícióért méltán járna forintos méltatás is. Péter József mégis enélkül szervez, tervez, rendez. S ő ezt még természetesnek is tartja; annak ellenére, hogy emellett dolgozik, hogy családi gondjai is akadnak; minden próbán ott van, műsorokat tervez, s újabb ötleteket sző. Magyarázata frappáns: — Hogy is mondjam;;; Van egy szólásmondás: „Aki a bort szereti, megissza ... Hát ezért... Egyszóval: szenvedélyből. Negyedszázad előtt és negyedszázad múltán is. Pécsi István Körkép (Szerda, 19.00) a 'A műsor ezúttal a korszerűség kérdésével foglalkozik, azt kutatja, hogy mit jelent a különféle művészeti us tudományágakban, a modernség fogalma. A televíziós műfaj kapcsán erről Szinetár Miklós főrendező. Gyurkó László pedig Lenin című könyve és a Szerelmem, Elektra című drámája alapján nyilatkozik: mit jelent a modernség az író számára. A dráma főszereplője volt Berek Kati, aki a ■ kérdést a színészmesterség oldaláról közelíti meg. Marton Ferenc pedig — aki az elmúlt évadban amerikai tanulmányúton volt — a színházművészet rendeződ vetüle_ lében vizsgálja a kérdést Kívülük még Darvas József írót és Koncz Zsuzsa tánc- dalénekesnőt is megkérdezik a riporterek. Zenei figyelő j (Csütörtök, 19.20): A Tv zenei újságja. Hazánkban először került színre a híres Gershwin-mű a Porgy és Bess. Az adás filmriporttal számol be az Erkel Színház premierjéről, amelyben a főszerepeket Házy Erzsébet és Radnay György éneklik. Ugyancsak filmtudósítást láthatunk a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának zeneakadémiai matinéhangversenye. tői. amelyet Willy Boskows- ky vezényelt, s amelyben műsorra került Mozart C- dúr zongoraversenye — közreműködött Ránky György zongoraművész — és Mozart: Kis éji zenéje. A chilei kamarazenekar vendégszerepeit Budapesten, részleteket láthatunk zeneakadémiai ből. Érdekes esemény' színhelye volt Budapest, ahová ,,visszaérkezett”' a Vérnász: a Finn Nemzeti Opera bemutatta saját Vemász-pro- dukcáóját. A Figyelő erről is riportban, számol be. Britten Háborús rekviemjének próbáiról — Vlado Perlemuter francia zongoraművész közreműködésével — valamint Bartók Béla a Kék szaltállú •herceg vára című operájának aggtéleiki tv-filmforga- tásáról készült riportfilmeket láthatunk a Figyelőben befejezésül. Nyolc és fél | (Szombat, 22.25): Magyarul beszélő olasz film, a televízió Éjszakai előadás című sorozatának legújabb darabjaként. Federico Fellini immár világhírű műve 1964 tavaszán került a magyar mozinézők elé. ahogy akkoriban a kritikák aposztrofálták a művet, Fellini filmet készített a filmről, rendezői önvallomást az elvek megingásáról. Egy nagy rendező, Anselmi (Marcello Mastroi- anni alakítja) nagyszabású filmet készül forgatni, már minden készen áll, a stáb, a. sztárok, az atomkort idéző sejtelmes torony, amikor a rendező rádöbben, hogy nem képes és nem akar ilyen filmet készíteni, az irányított konstrukció ugyanis most ellene támad, kicsúszik kezei közül. Egy eszményeit vesztett társadalom közönye, ridegsége és az egyén magára maradottsága hangzik ki a filmből. Eurydike Mii). február 30« péntek (Vasárnap, 20.20): Magyarul beszélő nyugatnémet tv-film. Anouilh drámájának tv-adaptációját lát- hatjtik, a mű színpadi változatát hazánkban először Várkonyi Zoltán Művész Színházában, majd néhány évvel ezelőtt vidéken rhulátták be. Az Anouilh-mű modem környezetbe helyezetten mutatja be a régi mondát: Orpheus kávéházi hegedűs, Eurydike pedig egy közepes tehetségű színésznő. A hazai közönség néhány éve Fekete Orpheus címmel, egy néger szereplőkkel megformált változatot ú láthatott, amikor közelebb ment hozzá, érezte, hogy egészen más ember — rejtélyes és erőszakos — rejtőzik a nyájasság és a jámborság álarca mögött. Két arc 14. Rá is, a fantasztikus bürokráciára is jellemző, ahogyan hozzákezdett. Először írásban hagy összegű hitelt kért az Orosz—Ázsiai Bank igazgatójától — aki történetesen ugyancsak ő maga volt. A komédia további része még szebb. Putyilov, a bankár, hivatalosan értesítette Putyilovot, a gyárost, hogy levelét megkapta, de annak, a legnagyobb sajnálatára, nem tehet eleget. Ezt az önlevelezést lobogtatva fordult az államhoz azzal a zsarolás-illatú követeléssel, hogy adjanak a gyárnak 36 miliő rubelt, Nem kölcsönbe, hanem szubrenci- óként, vagyis ajándékba. Joggal hihette, hogy megkapja — tombolt a háború, a hadseregnek égető szüksége volt mindarra, amit üzemei gyártottak. De éppen a háború miatt — nem kellett számolnia az- azzal a lehetőséggel, hogy az állam megtagadja követelését és erőszakkal kényszerűi a további termelésre? Dehogynem: a Duma már régen visszhangzott attól a követeléstől, hogy helyezzék katonai parancsnokság alá a Putyilov-műveket. Sőt, ennél jóval több is történt. A teljhatalommal felruházott cári csúcsszerv, a Különleges Tárnics meg is szavazta a Pu- tyilovék katonai irányításával kapcsolatos döntést. Csakhogy a gyáros ekkor harcba dobta Raszputyint. A sztarec pedig a cárnét. Teljhatalom ide, teljhatalom oda -— a frontról cári ukáz utasította a Különleges Tanácsot, „vizsgálja felül” a Putyilov-ügyet. Az intézkedést hatályon kívül helyezték. A Duma elnöke, Rodz- janko őrjöngött. Felhívta egyik barátját, Gyersz admirálist, a Különleges Tanacs tagjai — Mit csináljak? — hallatszott a síri hang a vonal másik végén. — Megparancsolták, hogy szavazzak a katonai irányítás ellen. A sztarecnek ez az egyetlen közbenjárása 36 millió rubelt jelentett Putyilovnak. A Szentélyek Szentélye A Gorohovája utca 64. 20- as számú lakásában a sztarec kegyeihez a Szentélyek Szentélyén keresztül vezetett a legbiztosabb út. A beavatottak tudták, hogy Raszputyin hírhedt otthonának megvannak a maga sajátos mezsgyéi. A várakozóvá berendezett tágas előszobába még mindenki bejuthatott. A fontosabb látogatók ezt kikerülhették. Feljöhettek a hátsó lépcsőn és egyenesen az ebédlőbe vezették őket. A nemegyszer »nyitott ajtón az előszoba áhítatos ácsorgói láthatták. amint a sztarec íel-aiá sétál egy-egy méltóságteljes külsejű vendégevei. De az előszoba népség-katonaságában is akadt egy csoport, amelynek tagjai azonnal bejuthattak a köznyelv által „szentélynek” nevezett helyre, Raszputyin hálószobájába: a csinos, fiatal nők. A Szentélyek Szentélye Pedig egy 1 cselédszobaszerű kis helyiség volt, amelynek egyetlen bútorzataként rókaprémmel letakart ági' hívogatott az egyik sarokban. Ha a szent ember itt tartózkodott, csak abban az esetben szabadott megzavarni, ha Carszkoje Szelőből telefonáltak. Ha nem vétkezünk... A Szentélyből, vagy a Szentélyek Szentélyéből a nők a legkülönbözőbb arckifejezéssel jöttek ki. Akadt, aki sugárzó elégedettséggel („Raszputyin érzéki íellobbanásá- nak ereje — hangzik az Ideiglenes Kormány vizsgáló bizottságának jelentése — megfelelt hatalmas testi erejének”), mások tépelődve, megint mások felháborodottan, sőt nemegyszer előfordult, hogy a látogatók egyenesen a rendőrségre mentek. Az őrszobákon már tudták, mi ilyenkor a teendő. Mindenesetre felvették a jegyzőkönyvet — jó, ha van —, aztán elsüllyesztették az aktát a többi közé, a vaskos dossziéba. A cselédszobába sosem lehetett belátni. De a hálószobából nemegyszer résnyire nyitva maradt az ajtó és ki- hallatszott a sztarec forró suttogása: — Csak alázatos megbánás útján érhetjük el az üdvösséget. De ha az ember nem vétkezik, nem is alázhatja meg magát. Ha Isten ránk küldi a kísértést, önként és ellenállás nélkül adjuk oda magunkat neki. ‘„Micsoda szent az ilyen ?...” Hangok a Szentélyek Szentélyéből: Csókok cuppanása, tiltakozás, esetleg dulakodás hangjai és Raszputyin sértett mormogása: — Te azt hiszed, beszeny- nyezlek. De nem — én, megtisztítalak téged. Vagy: — Menj a templomba, lányom, vedd magadhoz az Úrvacsorát, aztán az Ür Testével gyere vissza hozzám. Fülöp-Miller leír a sok közül egy tipikusnak tekinthető esetet. ,.Egy fiatal lány. aki hallott a különös szentről, feljött vidékről a fővárosba, hogy nála keressen lelki útmutatást. Raszputyin nyájas tekintete, elválasztott, világosbarna haja először bizalmat ébresztett benne.. De A sztarec a lánnyal szemben ült, egészen közel húzódott hozzá és világoskék szeme megváltozott, sötétebb lett. Szeme sarkából éles tekintetet vetett vendégére, amely megbűvölte a lányt. Furcsa érzés bénította meg tagjait, amint a nagy, barázdált, vágytól eltorzult arc közeledett az övéhez. Érezte Raszputyin forró leheletét és látta, amint égő szeme — kiragyogva mély üregéből — mohón pásztázza az ő meg- igézett testét. Raszputyin hangja szenvedélyes suttogássá vált, különös szavakat mormolt a lány fülébe. Mikor már majdnem odaadta magát csábítójának, hirtelen felvillant benne, hogy Istenről beszélgetni jött ehhez az emberhez... Fokozatosan felébredt kábulatából ... Küzdeni kezdett. Raszputyin rögtön megérezte a lány növekvő ellenállását. Félig becsukódott szeme kinyílt. Felállt, fölé hajolt és — lágy, atyai csókot lehelt a homlokára. Az imént még vágytól feldúlt arca most kisimult és újra egy vándorprédikátor arca volt. Jóságos, védelmező hangon beszélt, jobb kezét áldón emelte a homlokához. Már olyan pózban állt a lány előtt, mint Krisztus az orosz ikonokon. Tekintete nyájas, nemes, majdnem alázatos volt. Csak a kis szemek mélysége emlékeztetett arra a másik emberre, az iménti érzéki bestiára.” Rajongó hölgykoszorú Közismert, hogy a muzsik körül kialakult rajongó követőnőinek tábora. Ezek a furcsa fanatikusok a sztarecnél is jobban felháborodtak, ha egy-egy új megkísértett nem akart kötélnek állni. (Folytatjuk}