Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
Brandt válasza Stophnak Történelemkönyvek Nixon és Goodpaster ZsirkoT Svoboda találkozó Képtávírőnkon érkezett. A Csehszlovákiában tartózkodó Xodoi- Zsivkov miniszterelnököt, a Bolgár Kommunista Párt első titkárát fogadta Luővik Svo- boda csehszlovák köztársasági elnök. Legyeit tirrá az emliei* a Italálgépezeíek fölött A leszerelési értekezlet szerdai ülése A szerdai nap egyik legérdekesebb eseménye kétségtelenül az a telexüzenet volt. amelyet Bonn juttatott el Kohlnak, az NDK államtitkárának. Ez tartalmazza Willy Brandt kancellár válaszát az NDK miniszterelnökének, Willi Stophnak leg. utóbbi levelére. Brandt elfogadta Stoph berlini meghívását, csak időpont módosítást kért, február helyett március második vagy harmadik hetében akar menni. (Februárban ugyanis tart a Bundestag költségvetési vitája, március elejére pedig Londonba hívták meg Brandtot.) Brandt válaszának elküldésével egyidőben a bonni kormány nyilatkozatot tett közzé, miszerint a kancellár által kifejezésre juttatott tárgyalási készség kísérletet A szerdai napot vidéken töltötte a hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügyminiszter. Heggel kíséretével együtt Plovdivba, az ország második legnagyobb városába utazott, amely iparáról is híres — köztudott, hogy itt tartják a nemzetközi vásárokat is —, de egyben Bulgária jelent a két német államot érintő olyan kérdések megvitatására, amelyek közelebb hozzák, nem pedig elválasztják őket. Amennyiben tehát márciusban Berlinben sor kerül a Stoph—Brandt tárgyalásra, úgy ez lesz húsz év óta az első ilyen magasszintű találkozó az NDK és az NSZK között. Mint ahogy két év óta először fordult elő az is, hogy egy vezető nyugatnémet államférfi nyilvánosan megbírálja az NSZK iskoláiban használt reakciós történelem- könyveket. Ezt tette Gustav Heinemann bonni államelnök. . „Nagyszerű szavak, szükség volt erre az önkritikára. Jobb későn, mint soha! Most már csak azt várjuk hogy az NSZK elnökének bíráló szavai nyomán legtermékenyebb földű és legnagyobb kiterjedésű mezőgazdasági vidékének, az úgynevezett Trák-alíöldnek is központja. A magyar külügyminisztert bolgár részről Ivan Basev kísérte el. Péter János és Ivan Basev este a kíséretükben levő személyiségekkel együtt visz- szatért Szófiába. (MTI) valóban gondosan és kritikusan helyreigazítják a nyugatnémet’ történelemkönyveket” — így kommentálta a hírt a varsói Trybuna Ludu. Külpolitikai témájú üzenetet • intézett szerdán Nixon elnök az amerikai kongresszushoz. Az amerikai és a világközvé. leményt a kérdéscsoportok 'közül természetesen a vietnami probléma érdekli a legjobban. Nixon arról beszélt, hogy nehéz döntések előtt áll: miközben az USA fokozatosan csökkenteni kívánja lekötöttségét az ázsiai szárazföldön (ez lenne a háború „vietnamizálása”), ugyanakkor továbbra is eleget tesz szövetségesei iránt vállalt szerződéses kötelezettségeinek. Ez jelentené viszont az amerikai , csapatkivonások, csigalassúsagú-ütemű fenntartását? Goodpaster tábornok; az Európában állomásozó ame. rikai haderők főparancsnoka is nyilatkozott, mégpedig a washingtoni képviselőházban. Szerinte az Európában állomásozó amerikai NATO-csa- patok nagyobb arányú csökkentése „veszélybe sodorná az USA biztonságát”. Adós maradt annak meghatározásával, hogy ugyan ki fenyegeti az Egyesült Államok biztonságát Európában? Nehéz is erre komolyan válaszolni, minthogy — senki sem fenyegeti. Akkor viszont ennek kellene levonni a konzekvenciáit és csakugyan kivon ni a jenki csapatdkat Európából. Ehhez azonban Goodpaster tábornoknak nyilván nem fűlik a foga. GENF Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti1: U Thant beszélt a genfi leszerelési értekezlet szerda délutáni ülésén, amelyre ez alkalommal a sajtó képviselői is bebocsátást nyerték. A nemzetek palotájának nagy tanácstermében megtartott ülésen Alva Myrdal asszony, a svéd leszerelési küldöttség miniszteri rangú ve'zetője elnökölt. Üdvözölte az ENSZ főtitkárát és felkérte érdeklődéssel várt beszédének megtartására. Genfben úgy tudják, hogy az ENSZ főtitkára két napot tölt a városban és programjában szerepel egy megbeszélés közel-keleti megbízottjával, Gunnar Jarring moszkvai svéd nagykövettel. A leszerelési bizottság szerdai ülésének zárt ajtók mögött megtartott második felében Alva Myrdal asszony, a svéd leszerelési fődelegátus mondott majdnem egyórás beszédet. Sürgetően szükségesnek nevezte a bizottság „munkatermelékenységének” gyors növelését. Megjegyezte, hogy a leszerelési tárgyalások vonalán előrehaladást vár két eseménytől: az egyik az atom- sorompó-szerződés márciusra várható hatályba lépésé, a másik a hadászati fegyver- rendszerek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai érdemi tárgyalások megkezdése Bécsben, április derekán. Aggodalommal szólt viszont az atomcsendszerződés megszegéséről, arról, hogy 1963. óta, svéd adatok szerint, 19 olyan földalatti atomfegyverkísérlet történt, amelynek alkalmával rádioaktív szeny- nyeződés került a légkörbe. Alva Myrdal felszólította a leszerelési bizottságot, bizonyítsa be a világnak, hogy „az ember úrrá lehet á halálgépezetek fölött”, '. Lord Chalfont, a brit küldöttség vezetője még áz ülés alatt. sajtónyilatkozatban reagált U Thantnak a gázcent- rifugás, urániumdúsítási módszerekkel- kapcsolatban tett megjegyézésre. A brit diplomata igyekezett - megnyugtatni , • a világközvéle- ményt, hogy az e területen kialakult brit—nyugatnémet —holland ■ együttműködés nem áll ellentétben az atom- sorompó-szerződés követelményeivel. A leszerelési bizottság következő ülését ma délelőtt 11 TASZSZ SlBixon üzenetéről Három bombamerénylet egy nap alatt tartja. . (MTI) A magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 22. évfordulója alkalmából Ünnepi gyűlés cs Vlagyimir lljics gyárban Esza.í- és Dé.'-irországban Nixon elnök terjedelmes üzenetet intézett a kongresz- szushoz. Az üzenetet Washingtonban úgy értékelik, mint a kormány kül- és katonapolitikai programdokumentumát az elkövetkező évekre. Bár az üzenetben szó esik arról, hogy „gondosan felül kell vizsgálni néhány régi álláspontot” és „új módon” kell megközelíteni a világon fennálló problémákat, az Egyesült Államok külpolitikájának alapvető céljai ugyanazok, mint eddig. Nixon, jóllehet beismeri, hogy a vietnami háború „már szakadást idézett elő az amerikai társadalomban”, megerősíti az Egyesült Államok kormányának „vietna- mizálási” irányvonalát, vagyis azt, hogy a saigoni bábok útján, az Egyesült Államok támogatásával folytatják az agresszív vietnami háborút. Annak ellenére, hogy Nixon hangsúlyozza Washington „pártatlanságát” a közel- keleti konfliktusban, világosan tudtul adja, hogy az Egyesült Államok fegyvert szándékszik küldeni „Tel Avivnak. Az elnök szavai szerint az Egyesült Államok a szövetségeseihez és más országokhoz fűződő kapcsolataiban át akar térni az „uralkodás” politikájáról a „partnerség” politikájára. Valójában arról van szó, hogy az Ázsia számára kidolgozott „Guam- doktrinát” — ahogyan most a Nixon-doktrinát nevezik —, át akarják vinni más térségekre is. Mint ismeretes, ez a doktrina előirányozza más országok aktívabb felhasználását az Egyesült Államok katonai-politikai céljainak elérésére. Mint az elnök nyilatkozatából kitűnik, az Egyesült Államok európai politikájának fő iránya: a NATO és az amerikai katonai jelenlét fenntartása e térségben. Az üzenetben egyrészt azt hangoztatja, hogy békés helyzetet kell teremteni Európában, másrészt nem kevés kifogással el, amelynek célja: — az összeurópai biztonsági Í970. február 19.. csütörtök j értekezlet ... összehívásának megakadályozása. A? üzenetből megállapít-' ható, hogy az Egyesült Ál-' lamok az amerikai külpolitika alapjának továbbra is a katonai erőt tekinti. Nixon kijelentette, hogy 1969-ben lefektették a szovjet—amerikai kapcsolatok „jó alapját”. Megjegyezte azonban, hogy „egészében e kapcsolatok helyzete még távolról sem kielégítő”. Bár az elnök arra buzdított, hogy ne élesszék fel a hidegháború szellemét, az üzenetben mégis kirohanásokat intézett a Szovjetunió és más szocialista országok ellen, és kísérletet tett arra, hogy másokra hárítsa a felelősséget az amerikai külpolitika kudarcaiért. — A Lenin-centenáriumra jelenik meg Amerikában Lenin „Állam és forradalom” című műve. — A „Mi a teendő?” Lenin legnépszerűbb könyve az amerikai fiatalok körében. James Allen, az Egyesült Államok legrégibb progresz- szív hagyományokkal rendel. kező kiadójának szavait idéz. zük. Az International Pub- liciers igazgatója így folytatta az APN tudósítójának adott nyilatkozatát: — A legjobbkor jött! Egy Órával ezelőtt fejeztem be tárgyalásaimat a „Britannica Enciklopédia” gondozásában megjelenő „Nagy könyvek” című sorozatról. Ez a sorozat az emberi történelem legnagyobb alkotásait öleli fel. A kiadóvállalat tanácsa a napokban hozott döntést az „ÁUam és forradalom” megjelentetéséről a Lenin-cente- nárium tiszteletére. A példányszám igen magas lesz, hiszen csupán az előfizetők száma száznegyvenezer. A mű a mi fordításunk alapján készül. A „Britannica” mindez ideig „nem ismerte el” Lenint. Most azonban úgy látszik^ belátták, hogy a „Nagy könyvek” című sorozat egyszerűen elképzelhetetlen nélküle. Tartsa szem előtt, hogy véleményem szerint ez igen fontos fordulat, s ön az első, aki erről tudomást szerez. — Érdeklődést kelte^ek-e a mai Amerikában Lenin müvei? LONDON: Szerdán az Ír Köztársaság területén, közel az észak-írországi határhoz, ismeretlen merénylők felrobbantották az ír köztársasági televízió adótornyát. A torony nem dőlt ugyan romba, de megroggyant és műszakilag használhatatlanná vált. A televíziós adások a körzetben egyelőre szünetelnek. Valószínű, hogy a merénylet a köztársasággal szemben ellenséges körök művei volt. Dublinban, az Ír Köztársaság fővárosában a központi postahivatalban a rendőrség egy ketyegő pokolgépet talált és hatástalanított. Ügy akadtak a po— Az érdeklődés állandó és igen jelentős. A példányszámot illetően az „Állam és forradalom” áll az i első helyen. A könyv a húszas évek -közepén jelent meg először Amerikában, ötezer példányban. A harmincas évek elején százezer példányban adtuk ki. Azóta több kiadásban jelent meg, legutóbb tavalyi kiadásunkban, húszezer példányban. A második helyen „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” című Le- nin-művet említeném. — Ügy tudom, az önök kiadványait már megelőzte néhány Lenin-kiadás Amerikában. — Valóban. 1924-ig néhány kisebb kiadó gondozásában jelent meg a „Levél az amerikai muskásokhoz”, „A szovjethatalom soron következő feladatai”. „A balolda- liság a kommunizmus gyermekbetegsége”. és néhány más Lenin-mű. De bátran mondhatom, hogy 1924-ben alakult kiadóvállalatunk az első, amely tervszerűen, tudományos alapossággal és jó fordításokban közölte Lénán, műveit. 1927-ben mi adkolgép nyomára, hogy egy ismeretlen telefonáló közölte a dublini esti lap szerkesztőségével, a postahivatalban negyven percen belül bomba robban. Belfastban Észak-írország fővárosában ugyancsak szer- 'dán délelőtt bomba robbant egy bírósági tárgyalóterem közelében. Éppen öt vádlott állt a bíróság előtt egy csővezeték elleni megkísérelt korábbi bombamerénylet vádjával. A robbanás alaposan megreszkettette a bírói pulpitust, de emberéletben kár nem esett. Mindhárom merénylet tettesei egyelőre ismeretlenek. (MTI) tűk ki először az Egyesiüt Államokban a „Materializmus és empiriokriticizmus” című könyvet, a világhírű Lenin-müíiek ez volt az első igazán jó angol nyelvű fordítása. A húszas évek végén és a harmincas évék elején sorozatban adtuik ki Lenin írásait. — Milyen példányszámokban? — Az első munkák ötezer példányban, a harmincas években kiadott 12 kötetes Lenin-válogatásunk tízezer példányban jelentek meg. Amerikai viszonylatban, s egy tizenkét kötetes sorozat számára ez igazán magas példányszám. Valamennyi példánv elfogyott. — Mennyire tehető az Egyesült Államokban kiadott Lenin-művek összpél- dányszáma? — Nehezen tudnám megmondani. A moszkvai nemzetközi könyvkiállításra, melyet a , Lenin-centenárium tiszteletére rendeznek, már pontos adatokkal- szeretnénk érkezni. Könvveink is ott természetesen a kiállításon amelyen külön napot szentelaete a kiadónk - maik. • •’ MOSZKVA:--"T" f''/’ Csütörtökön1 a szovjet főváros egyik nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező üzemében, ahol Lenin nemegyszer mondott beszédet, a Vlagyimir lljics elektromechanikai üzemben, a dolgozók ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a mágyaf— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásának 22. évfordulójáról. A szovjet és magyar zászlókkal az örök és megbonthatatlan magyar—szovjet barátságot éltető feliratokkal ékesített hatalmas művelődési termet zsúfolásig megtöltötték a gyár dolgozói, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság kollektívájának tagjai. Megismertetjük a látogatókat azokkal az amerikai népdalokkal, versekkel, amelyekben a szociális igazságosságért folytatott harc lenini eszméi tükröződnek. A centenáriumra gyűjteményei kiadást jelentetünk meg, címe: „Lenin az Egyesült Államokról”. Szépen illusztrált kiadásban jelentetjük meg Krupszkaja visszaemlékezéseit Leninről. Üj kiadásban jelenik meg az 1963-ban készült háromkötetes Lenin- gyűjtemény. Tavaly újra kiadtuk a „Mi a teendő ?”-t. Míg 1962-ben például háromezer példányt, öt évvel ezelőtt pedig hatezer példányt adtunk el, addig az utóbbi időkben már félévenként kel el tízezer példánv. 1969 végén húszezerre emeltük a példányszámokat, s a könyvek igen , gyorsan fogynák. — Kik a legszorgalmasabb vevők? / — A fiatalok. Elsősorban ( a diákifjúság. A „Mi a teen- dő?”-ben saját kérdéseikre keresnek választ. Igen fontos tény ez a mai Amerika megértéséhez. Az ifjúságot olyan kérdések foglalkoztatják, mint a forradalmi öntudat problémái, a kispolgári individualizmus és áz anarchizmus szerepe a forradalomban, a munkásosztály h:- vatása a társadalom átölalr- tásában. Lenin a legmodernebb szerző Amerikában ... G, BoiO’ib ■ Á. gyűlést\Pankov, a'Szöy- jfeí Baráti Társságok Szövetségének alelnöke nyitotta meg, 'majd Jevdokija Karpova, az Oroszországi Fődé- ráció miniszterelnök-helyettese, a .Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségi ..tagja mondott beszédet. Magyarországi úti élmépyei és tapasztalatéi alapján ismertette a hazánkban végbemenő hatalmas iramú gazdasági és kulturális fejlődést. Elismeréssel szólt J az MSZMP-nek a nemzetközi kommunista mozgalom, egységéért kifejtett tevékenxsé- 'gévől. Ezután Csaba Ferenc, . a moszkvai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője méltatta a 22 : esztendővel ezelőtt aláírt szerződés jelentőségét. Hangsúlyozta: Számunkra a magyar—szovjet barátság nem időleges és véletlen jelenség, hanem az objektív valóságból eredő állandó jellegű politika. Az üzem dolgozói viharos tapssal' fogadták Kádár János idézett szavait: A ' magyar—szovjet barátságnak nemcsak jelene^,. Hanem vérrel megpecsételt múltja, tehát biztos jövője van. A gyűlésen jeleli volt Pjotr Fedoszejev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Marxizmus-—Leniniz- rrrus Intézet igazgatója, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke. Megjelentek a szovjet külügyminisztérium vezető munkatársai, valamint a moszkvai magyar nagykövetség diplomáciai beosztottjai. (MTI) Lengyel belkereskedelmi delegáció E. Sznajder belkerekedel- mi miniszter vezetésével szerdán lengyel delegáció érkezett Budapestre. A küldöttség részt vesz a lengyel—magyar belkereskedelmi munkacsoport ülésén, maid a lengyel—magyar kereskedelmi műszaki-tudományos együttműködési és a két ország közötti idei választékcsere megállapodásról tárgyak (MTI) Leifn művei az Egyesült államokban (New York-i levél) \ Péter János Plovdivban
