Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

A ázorfalom bére

A munkapadoknál, az alkalmazotti és irányító posztokon mindennél nagyobb szükség van most a szorgalomra, a lelkiismeretességre. A tehetség, az alkotóképesség kibontakoztatásának is fő tényezője az odaadó munka. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a szocialista építőmunka ütemének meggyorsítása a tempó fokozását diktálja valameny- myiünk számára. Szó sincs persze áldatlan hajszáról, csupán olyan egészséges ritmus kialakításáról, ■ amelyet az értelmes alkotás — a hozzáértő irányítás, az elmélyült fejlesztés és a megbízható piackutatás — termékenyít meg. Ilyen értelemben a hatékonyságnak is fontos építőköve a szorgalom.

A nagyobb szorgalmat persze ösztönözni, elismerni anyagilag is honorálni kell. Pillanatnyilag gyakran éppen az lohasztja a munkakedvet, hogy a lusta, a feladatait hanyagul dolgozó is hasonló bért kap, mint az igyekvő ember. Az általános lazuláshoz néha elég egy-egy kirívó példa, a munkaidőben büntetlenül végzett maszekolás, lógás. Ilyenkor, mint valami fertőző betegség terjed a kedvtelenség. „Minek törjem magam, úgyis az ügyeskedők járnak jól”. A rend, a fegyelem, a jól irányzott fegyelmi büntetés'a napfényhez hasonlóan pusztítja a fertőző gócokat és a kórokozókat. A szorgalom, a kiemelkedő teljesítmény anyagi elismerése pedig ellenkező előjelű láncreakciót indít el: „Lám, mégiscsak érdemes jól dolgozni”.

A béreknek és a jövedelmeknek a végzett munkával arányos differenciálásáról nem lehet eleget beszélni. Annál is inkább, mert a gyakorlat nehezen zárkózik fel a követelményekhez. A témát jelenleg különösen az teszi időszerűvé, hogy a vállalatoknál megkezdték az 1970. évi bérfejlesztésiek végrehajtását, s az 1969-ben képződött nyereségrészesedés felosztásának előkészítését. (Néhány speciális munka területén központi elhatározásra emelik a béreket. A szabályozás módosításával egyébként minden vállalat számára némileg megkönnyítették a bérfejlesztéseket.) Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy így vagy úgy mindenkit érintenek ezek a részletekbe menő bérügyi döntések.

Ki, miért, mennyit kap? Erre a három kérdésre kell minden esetben egyértelműen és őszintén válaszolni. A kérdés időnként viszont így módosul: Ki, miért nem kap béremelést vagy nyereségrészesedést? Fontos, hogy az érdekeltnek is, a helyi közvéleménynek is félreérthetetlenül vála- ■ szóljunk. Kétszer ad, ki gyorsan ad — tartja a mondás, amelyet most úgy módosíthatnánk: Kétszer ad, ki határozott indokkal ad. Persze, nemet nehezebb mondani és magyarázni.

Különösen a részesedési alap felosztásánál szükséges körültekintően és lelkiismeretesen eljárni. Mint ismeretes, megszűnt a munkakör szerinti központi kategorizálás, s minden vállalatnál önállóan döntenek a részesedési alap felosztásáról. Naivitás lenne azt várni, hogy ettől automatikusan több lesz a részesedés, vagy eleve nagyobb összeg jut valamelyik rétegnek. A rendelkezésre álló pénz ésszerűbb, ösztönzőbb, igazságosabb felhasználására nyílik lehetőség. Megszüntethető például az a mechanikus gyakorlat, amely csak a munkakör, a beosztás szerint differenciált és nem tett különbséget a jól, a. közepesen vagy a rosszul dolgozó művezető között. Az új helyzetben lehetővé és szükségessé vált, hogy ne csak a beosztás, hanem azon belül a ténylegesen elvégzett munka szerint is különbségeket tegyenek. ’

Hasonló különbségtételre van szükség a műhelyek munkásai s a fejlesztő, a tervező részlegek, adminisztráló irodák beosztottjai között is. A szorgalmas, a lelkiismeretes munka társadalmi megbecsülése is elválaszthatatlan ettől a hatékony .'bérezési és jövedelmi differenciálástól. Alapfokú szemináriumi tétel, hogy aki nagyobb mértékben járul hozzá a társadalom javainak gyarapításához, az nagyobb arány- j ban is részesedjék belőlük. Vagyis a legjobb dolgozók élje- fi nek a legjobban, ők jussanak a legtöbb, a legigényesebb fogyasztási cikkekhez. Ha elismerés és megbecsülés övezi a jó munkát, s anyagilag, erkölcsileg és fegyelmi büntetéssel sújtják a hanyag, rossz munkát, ez végül is társadalmunk gazdasági erejét hatványozza meg. S ezerr az úton már növelni lehet a részesedési alapot, az egyes rétegek s az egész lakosság jövedelmét

K. J.

400 fi február 19-én 17 . budapesti lapok

adják hírül: a Vízművek

egyik dolgozója a Duna-par- ion, félig-meddig a Dunában fekve, egy férfiholttestet talált. A holttesten súlyos bántalmazás nyomai. Minden arra mutat, a férfit meggyilkolták. Az újságok találgatnak. Mi történt Dunakeszi és Budapest határában — teszi fel a kérdést a Népszava. Titokzatos gyilkosság a főváros határában — írja a Világ. S amit a február 19-i újsághírek csak sejtenek, azt 20-án már határozottan állítják. Valóban gyilkosság történt. Politikai gyilkosság, hangoztatják az ellenzéki lapok. Az áldozat nem más, mint a Népszava ismert, és sokak előtt tisztelt szerkesztője: Somogyi Béla. Egyes újságok már azt is feltételezik, hogy Bacsó Béla, a Népszava fiatal munkatársa —, aki az utóbbi időben szinte állandóan együtt volt Somogyi Bélával —, ugyancsak gyilkosság áldozata lett. Gyanújuk nem alaptalan, hiszen 17-e esti órái óta sincsen semmi hír. Holttestét 21-én ugyancsak a Dunában találják meg.

A közvélemény kivizsgálást követel. A közhangulatot figyelembe véve 20-án a kormánykörökhöz közel álló Űj Nemzedék is így nyilatkozik: „Az államrendőrség ... már mozgósította az összes rendőri és detektív testületeket, a hadügyminisztérium is utasította a városparancsnokot és a hadbíróságot, a fővezérség szintén meghagyta összes osztályainak, hogy ebben az ügyben a legmesszebbmenő nyomozást indítsák meg”. — S mintegy megnyugtatásként egy lapzártakor kapott érte- «■iigsi i* hozzáfűz, — jifc. íő=

vezérnek (Horthy Miklósról van szó) eltökélt szándéka, hogy a tetteseket, akár politikai, akár közöséges bűncselekményről legyen szó, személyi válogatás nélkül az igazságszolgáltatás kezére juttatja”. E nagyon határozott kijelentés ellenére Horthy és a fővezérség éppen az ellenkezőjét akarja. A polgári nyomozó testület igen hamar mutatott fel eredményeket. A nyomok magához a gyilkosságot „eltökélten” kinyomozni akaró fővezér közvetlen környezetéhez vezettek.

S

omogyi Bélát ezekben a körökben gyűlölték. A szociáldemokrata Somogyi Béla ugyanis 1919. augusztusától a fehérterror első napjaitól kezdve nyilvánosságra hozta a különítményesek gaztetteit. A Népszavában láttak napvilágot azok az írások, amelyek leleplező adatokat közöltek a tiszti századok dunántúli vérengzéseiről. A cikkek feldühítették a tiszteket és maga Horthy is helyeselte azokat a kijelentéseket, amelyek megtorlást helyeztek kilátásba. Somogyi Béla sorsát végül is az a cikk pecsételte meg, amelyik 1919. október 4-én jelent meg a Népszavában és azokat a rémtetteket leplezte le, amelyek Siófokon magának a fő- vezérségnek 'a központjában zajlottak le. Ez időtől kezdve Somogyi igen sok fenyegető levelet kapott. Ezért munkatársai, elvtársai óvták, hogy otthonában lakjék. Nem engedték, hogy egyedül bárhová is elmenjen. 1920. február 17-én este, amikor rácsaptak az Oszfetnburg-külö;

átnrflen*/* A Székesfehérvári Könnyűfémmű épülő szé- iTKt-l HL»»" lesszalag hengerművében újabb fontos gépegységek üzemi próbáját kezdték meg, több gépsor szerelése befejezéshez, közeledik. A kikészítöműben a daraboló gépsor próbaüzemei, a táblalemez gyorslágyítót üzemi próbákra készítik elő és a tekercslágyító harangkemencék szerelése jó ütemben halad.

A képen látható meleghengerállvány próbaforgatására még februárban sor kerül.

(MTI foto — Szilágyi Pál felvétele)

C

*«**äV*s A

rubeles

import

Vasárnap hazaérkezett Berlinből dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter- helyettes, aki a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában aláírta Magyarország és az NDK 1970-re szálé belkereskedelmi választékcsere megállapodását.

Dr. Juhár Zoltán megérkezése után nyilatkozott az MTI munkatársának:

— A megállapodás értelmében 1970-ben a két ország kölcsönösen körülbelül öt-öt millió rubel értékű árut importál, • illetve 400 millió *»• rint értékű árut cserél. Ez nagyjából az 1969-es szintnek felel meg, igaz. hogy a tavalyi megállapodást évközben kétszer is módosítottuk, bővítettük. Magyarország egyebek között textilárukat, ruha-, bútor és dekorációs szöveteket felső kötöttárut, női harsinyát, elektromos készülékeket. háztartási cikkeket, fa-, fém- és műanyag árukat, játékokat és papírárukat hoz be.

— Abban is megállapodtunk, hogy magyar bort cserélünk német sörért.

Háromszáz gabonakombájn- pótmegrendelésre

Traktorok is várhatók

Az Agrotröszt Vállalatai ismét felmérték a mezőgazdaság várható tavaszi-nyári gépigényét. A piackutatás adatai alapján a korábban lekötött ezer szovjet gabona- kombájnon felül további 300 SZK—4-est rendeltek az illetékes szovjet külkereskedelmi vállalattól. így az 1300 SZK—4-es még az aratás-; megelőző időszakban megérkezik hazánkba. Az első 50C gépet már át is vették a mezőgazdasági nagyüzemek.

Az Agrotröszt szovjet, csehszlovák, román és magyar külkereskedelmi- vállalatokkal, illetve üzemekké' traktor-pótszállításokrói folytat tárgyalásokat.

(MTI;

nítményhez tartozó gyilkosok, éppen szálláshelyére tartott Bacsó Béla társaságában. Meggyilkolását tehát Horthy Miklós és közvetlen környezete sugallta.

A gyilkosságok azonban „ügyetlenek” voltak. Elbizakodottságukban, a fővezérben bízva minden körültekintést mellőztek, így a nyomozás gyorsan azonosította az áldozatokat, sőt megállapította a gyilkosság körülményeit is. A kormányzói széket betölteni készülő Horthy számára különösen kellemetlen volt az eset időpontja. A hatalomért vívott harcát emberei baklövése megzavarta. Ezért gyorsan cselekedett. A nyomozást a fővezérség kivette a rendőrség kezéből és a katonai bíróság vette át. Mentették, ami' menthető, hiszen a nyilvánosság már szinte mindent tudott. Az ügyet elhallgatni nem lehetett, így megelégedtek azzal, hogy a bűnösöket bizonyítékok hiányában ideiglenesen szabadlábra helyezték. *

A kormány és a fővezérség azonban nem volt nyugodt. Nem engedélyezték a két áldozat közös temetését, de nem merték betiltani a temetési menetet. Így vált Somogyi Béla temetése február 22-én hatalmas tömegdemonstrációvá. Bár a temetési menet útvonalát a karhatalmi századok lepték el, végig az utcákon, amerre a menet elhaladt, proletárok ezrei néma tüntetéssel fejezték ki az ellenforradalmi rendszerrel való szembeállásukat. Szociáldemokraták és kommunistáit egyaránt

A KIS CSUVAS

A szónok jóformán el sem kezdte az ünnepi beszédet, amikor a hátsó padokban felsírt egy gyerek. Minden fej odafordult és érdeklődéssel figyelték.

— Sír a kis csuvas...

Fura becenév — morfondíroztam. Végül győzött a kíváncsiság és óvatosain megkocogtattam az előttem ülők hátát:

— Hogy mondták az

élőbb? Kis csuvas?

— Az, az. Fele ilyen, fele olyan gyerek.

A szünetben kerestem a göndörfürtös fejecskét. Kit ne érdekelne, ha valakire azt mondják: fele ilyen, fele olyan ? S vajon milyen olyan? Messzire kellett futnom, mire rátaláltam Felső- pakonyban Cseh Sándorné házára, s abban a kis csu- vasra, a majdnem kétéves Szergejev Zsuzsára. Anyja reve Cseh Rózsa, született Csebokszáriban, amikor a

C* omogyi Béla és meg~ gyilkolt fiatal társa emléke a proletariátus hősi harcainak részévé vált. Mert nemcsak a halál kötötte ösz- sze Somogyi Bélát, a Szociáldemokrata Párt régi harcosát, és Bacsó Bélát, a pályája kezdetén álló fiatal szocialista újságírót. Azért vált közös sorsukká a rettenetes halál, mert a proletáriátus igazáért küzdő nemes szándékban voltak egyek.

Somogyi Béla régi harcosa volt a szociáldemokrata mozgalomnak, bár nem tartozott a párt baloldali ellenzékéhez és programja alig ment' túl egy radikálisan demokrata, de a polgári rend kereteiben maradó átalakulás követelésén. Ezt a programot azonban harcos temperamentummal a sajtópolémia legélesebb fegyverének hozzáértő alkalmazásával szolgálta. Azt is tudjuk róla, hogy a Tanácsköztársaság idején szemben állt a kommunistákkal. Nem közeledett hozzájuk a fehérterror hatalmra jutása után sem, de azokhoz a szociáldemokratákhoz tartozott, akik a szociáldemokrata vezetők között elsőnek merték vállalni a munkásosztály érdekeit oly súlyosan sújtó ellenforradalmi rendszerrel szembeni harcot. Tragikus tévedése, hogy nem ismerte fel a különbséget, ami a hatalom rendszerében bekövetkezett. Azt hitte, olyan hangot üthet meg Horthy terroristái ellen, mint annak idején Tisza István despota főszol- gabí-áival szemben Pedig akkor már fasizmus volt. tiszteljük bátorságáért, áldozatvállalásáért, amit a magyar proletariátusért élete folyamán tett. Ezért emlékszünk tisztelettel halálának 50. évfordulóján.

Szabó Agam 8

hőmérő éppen mínusz negyven fokot mutatott.

A <** Mi

kék szemű Cseh Rózsa már az ócsai gimnáziumban kitűnt kiváló orosz nyelvtudásával. Egyszer kirándulni ment a felső tagozat s ott egy szovjet katona többször is megfordult utánuk. Rózsának is fordulhatnékja támadt. Rövidesen a pakonyi postás, ha cirillbetűs levél volt a táskájában, nem is törte magát az olvasással, egyenesen Csehákhez vitte.

★

Hosszú év és közben csak levelek. Az érettségi után Rózsa az MSZBT felsőfokú nyelvtanfolyamán az első lett Jutalmul egy hetet Moszkvában tölthetett annyira várt találkozás ismét elmaradt. Szargejevet Ka- zányba vezényelték.

Egy szép napon Rózsa bejelentette: ne haragudjanak rá, de ők megállapodtak: nem tudnak egymás nélkül élni, Pakonytól 3500 kilométernyire lesz az esküvő...

Kérés, sírás mit sem használt

— Ha látták volna, milyen szeretettel fogadtak. Egész magyar kultusz alakult ki körülöttem. Beszélni nehezen tudtunk egymással, csuvasul nem értek. Falcra a szülőik, az új rokonaim először kicsit furcsállkodva fogadtak. Számukra én voltam a Nyugat. (Ma már ősz- szeszoktunk.

Mit is kérdezhet elsőre az ember? Nehéz volt-e megszokni az éghajlatot, a más országot, népet, szokásokat?

— Csebokszári modern város, színházzal, mozikkal, központi fűtéssel, élénk forgalommal és sok-sok iskolával. Az emberek politikailag nagyon tájékozottak, sokat olvasnak.

Az első hetek magam sem tudom, hogyan teltek. Esküvő, utazás csuvas földön a rokonokhoz, mert ott nagyon szorosak a kötelékek. Aztán a berendezés. Modem, kétszobás lakást kaptunk. A bútor nem olcsó, a háztartási gépek viszont fillérekbe kerülnek. Rövidesein jött Zsuzsika... Tele a két kezem munkával, mégis el-elkap a honvágy. Olyan keveset süt a nap. Ezért lennék nagyon boldog, ha a férjemet közelebb helyeznék, valahova Ukrajnába. Munkács, ról, Nagyszőllősről csak álmodozni merek. Az év négy hónapján át mínusz huszonöt-harminc fok az fttlag, de akkor serr csodálkoznak, ha mínusz negyvtai van, mint amik-íf a gyerek született. Az első évben ki sem mertem menni az uteá- A nyolc-tízfokos hideg kellemes séiaidőnek számít. A nyár nagyon rövid, talán egyhónapos, de akkor nagyon jói, mert harminc fokra is felfut a higany. Akkor vitatkoztunk először, amikor mínusz huszonöt fokban a férjem kivitte a gyereket levegőzni. Csodálkozott, hogy miért vagyok kétségbe esve. Ma már én is megtanultam: alaposan le kell kenni a testünket vodkával. Főleg az arcunkat, akkor nem log a fagy.

. ★ Életforma, ételek, italok Azonos és mégis más. Egyszerűbbek az emberek, szerényebben öltöznek, kevesebb a külsőség. .Nggyon szeretik a társas életei Gazdag klubok, könyvtárak, sok a baráti program. Nagy keletje van a televíziónak, rádiónak és a szellemi tornának. A jó falatokat és a vodkát sem vetik még.

— Csodálatos dolog, de megterem a krumpli, a zöld. ség. Ezek és a hal. a;tej olcsó. Kevesebb a hús, nem használják a mi fűszereinket. A kedves vendéget hä. zisörrel és juhhúsos piroggal illik kínálni. Teljesen más jellegű ételeket főznek, az orosz konyhától is különbözőt. Az én főztömnek híre van, a férjem is teljesen átállt a magyaros ízekre.

A fiatal férj eddig nem szólt közbe. A bemutatkozáson kívül nem hallatta hang. ját, de itt elneveti magái Törve beszél magyarul, de mindent megért.

— f*5 Zsuzsika?

— Most még csak magyarul tud, de már keveri a Kél, illetve három nyelvet.

— Kislányom, hívd ide a nagymamát — biztatja a gyereket.

— Édes kugamaj, gyorsan igyom... — Magyarul, csuvasul, oroszul. Fele ilyen fele olyan gyerek — ennivaló, bogárfekete szemekkel.

★

Aztán újra a honvágyra terelődik a szó. Kétezer forint fejenként vonattal az útiköltség, több mint egyhetes az út, de minden évben jönnek. Amint elmúlt á rövid csebokszári nyár — jönnek a nyárba. Ha szeptemberben visszatérnek, néha éijel már hő fog szállingózni.

Rózsa most a csuvas nyelvet tanulmányozza. Ha pihenni akar, magyar úisákot vesz kezébe. Lesi az Elet is Irodalmat, bőrönddel viszi a folyóiratokat.

Rohan az idő. A kis család mosóporral, paprikával, a szülői ház jó fjével megrakodva indul s zordonjbb földre ahol a második haza vár-a őket.

Komáromi Magda (Megjelent a Fáklya február 1-1 számában.)

19700 febraáe' 1T, kedd

Somogyi és Bacsó