Népújság, 1970. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

nOLBTASÍSti BBtBPCffli m ■ 1970. február 15., vasárnap Ma Ki kaphat nyereségpremiumot? (3. oldalon) Kismamák — nagy gondok i '4. oldalon) Heten voltak— és gonoszok... <7. oldalon) Huszonöt éve alakultak meg az üzemi bizottságok i Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa jelenti: Az Ideiglenes kormány iparügyi minisztere 25 évvel ez­előtt, 1945. február 15-én adta ki rendeletét, amelynek alap­ján az őtvennél több embert foglalkoztató üzemekben jogilag Is megalakultak az üzemi bizottságok. E forradalmi mun- kásszervezeick már a rendelet megjelenése előtt egész sor Szemben — csupán a fővárosban 177 helyen — létrejöttek, működésüket azonban ez a rendelet hagyta jóvá, szentesí­tett« Másfél millió ember helyzetét javítják a bér- és nyugdíjemelések Újabb nyugdijkorriffálások A 25 év eredményeiről, problémáiról a következő [nyilatkozatot adta Somosköt Gábor, a SZOT titkára: * _ Az üzemi bizottságok Voltak az első forradalmi munkásszervezetek, amelyek a felszabadulás után az ak­kor még tőkés tulajdonban levő vállalatoknál kezükbe vették a vezetést, a terme­lés irányításét. Korlátozták a kizsákmányolást, nevelték az embereket, sőt tevékenysé­gükben a munkások közvet­len érdekvédelmének elemei is kibontakoztak. A gyárak államosításával addigi ellen- aséki pozíciójuk megváltozott, többé nem állták szembeni, hanem segítették az üzemek vezetését. A szakszervezetek kongresszusaikon elhatározták, hogy az üzemi bizottságokat szakszervezeti bizottságokká szervezik at, amelyeknek feladata a ter­melés segítése és mindenek­előtt a dolgozók nevelese, érdekeinek védelme. Ez ma- ^át a szakszervezeti mozgal­mat is fellendítette _ Az ötvenes evek elején a szakszervezeti bizottságok munkájának jellege megyáb. •ozott, arányai eltolódtak. Háttérbe szorult a neveles, az érdekvédelem és a terme­lés tényleges segítése, s fö­léé a tervek mennyiségi tel­ítésének, túlteljesítésének, hajszolásával foglalkoztak. Ez visszavetette a szakszervezet bizottságok munkáját, gyak­ran formális, mechanikus volt a működésük, ami ki­hatott a szakszervezeti de­mokráciára és a tömegkap- úsolatokra is. — Az ellenforradalom okainak feltárása, a követ­keztetések levonása, az MSZMP elvi irányítása a szakszervezeti mozgalomban ■is gyökeres változás folya­matát indította el. Tartalmá­ban és arányaiban megvalto- í sott a szakszervezeti bizott­ságok feladata is. Amellett, hogy továbbra is feladatuk a íermeies segítése, a munka- ‘ verseny szervezése, fontos ! jeladatukUú vált, hogy be:ha- ■i Sóan foglalkozzanak bér- es i munkahelyi kérdéserckel. ■ a baleset-elhárítással, a társa­dalombiztosítással, az üdü- \ léssel, a dolgozók üzemi ei- 5 keztetésével. Segítsék a gyer- mekinézmények, a munkás- . szállások működését, s nem . utolsósorban közreműködje­nek a dolgozók nevcleséoen. $ ' E feladatok sikeres megolda-j iához azonban nem terem- í tődtek meg mindjárt a felté­teleit. Továbbra is hatottam i a korábbi beidegződések Az is hátráltatta munkaju ; kát, hogy az ellenforradalom •után az üzemi tanácsok ogy sor olyan kérdésekben dón lőttek, amelyek szakszerve­zeti hatáskörbe tartoznak. A (SZOT javaslatára azért szün­tette n. °g a kormány az üze­mi tanácsokat, jogaikat, ha­táskörüket pedig a szakszer­vezeti bizottságok vették at. , ‘ _ Röviddel az üzemi tana- i csak megszűnése után a SZOT-elnökség irányelvei HftpjQT, létrejöttek a válla­lati szakszervezeti tanácsok és bizottságok. Ezzel megte­remtődött annak lehetősége, hogy szélesebb alapokra he­lyezzük a szakszervezeti de­mokráciát. A vállalati szak- szervezeti tanácsoknak és bi zottságoknak döntési, egyet­értési, véleményezési, ellen­őrzési és vétójoguk van és ez lehetővé teszi, hogy a dolgozók egyéni érdekeit megvédjék, ugyanakkor azt össze tudják egyeztetni a társadalom, a vállalat és a csoportok érdekeivel. — Az elmúlt 25 év alatt az üzemi szakszervezeti szer­vek munkája — kisebb-na- gyobb megtorpanásoktól, visszaesésektől eltekintve — folyamatosan felfelé ívelt és két-három év kivételével be­töltötte szerepét. A gazdaság- irányítás jelenlegi rendszeré­ben —az MSZMP irányítá­sával és együttműködve a gazdasági vezetőkkel megvan a lehetősége an­nak, hogy a szakszervezetek funkciójuk mindkét részét gyakorolják, vagyis segítsék a termelést, az ország gaz­dasági erejének növelését, ugyanakkor védjék a dolgo­zók érdekeit, és neveljék az embereket. E kettős feladat­nak a vállalati szakszerve­zeti tanácsok és bizottságok fokozatosan ugyan, de mind­inkább megfelelnek. Vissza­húzó tényezők azonban még ma is vannak. Több bátor­ságra, kezdeményezésre, na­gyobb következetességre van szükség sok esetben a dolgo­zók érdekeinek védelmében. A munkaverseny szervezésé­ben még ma is fellelhetők formális vonások. Az említett tünetek egy egészséges fo­lyamat velejárói. (MTI) Lázár György munkaügyi miniszter szombaton tájékoz­tatta az újságírókat a kor­mány idei életszínvonal-poli­tikai intézkedéseiről. Elmondotta, hogy a harma­dik ötéves terv folyamán az életszínvonal gyorsabban nőtt a tervezettnél, ez azon­ban nem egyformán érintett valamennyi társadalmi réte­get, ami bizonyos arányta­lanságokat, ellentmondásokat idézett elő. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a gazdasági reform bevezetése óta a nyugdíjasok számára nem pótolták az áremelések­kel járó kiadásokat, mint ahogy ez a dolgozók­nál a bérek emelkedésével történt Az említett aránytalansá­gok csökkentésére és a nyug­díjasok helyzetének javításá­ra a kormány — a jelenleg lehetséges mértékben — je­lentős rétegeket érintő élet­színvonal-politikai intézke­désekről hozott határozato­kat Március 1-től több ka­tegória bérét felemelik, ezen­kívül növelik az 1968. de­cember 31-e előtt megállapí­tott 1600 forintnál alacso­nyabb nyugdíjakat. Az intéz­kedések körülbelül másfél * millió ember helyzetét javít­ják, egész évre számítva csaknem 1,7 milliárd fo­rintot fordítanak az érintett kategóriák élet- színvonalának emelésé­re. Az egészségügyi dolgozók egyes kategóriáinak bére­melésére egész évre számít­va 190 millió forintot fordí­tanak. Az ápolónők például pótlók formájában havi 200 —400 forint emelést kapnak, emelik az egészségügyi intéz­mények kisegítő személyze­tének járandóságát is. A fel­sőoktatásban az emelést fel­használják a bérek differen­ciálására. Az eltöltendő idő­vel járó automatikus fizetés- emelésekre ezentúl keveseb­bet használnak fel, viszont a korcsoportos bérezés helyatt bevezetik a tágabb határok közötti bért, ami azt jelenti, hogy az eltöltött időtől füg­getlenül is az eddiginél na­gyobb mértékben honorál­hatják a jobb munkát. A felsőoktatási intézmé­nyek bérezése mindenek­előtt az oktatókat érinti, de kiterjed a technikai személyzetre is. A MÁV dolgozók egyes ka­tegóriáinak béremelésére évi 150 millió forintot irányzott elő a kormány, ezt azonban • MÁV további 75 millió fo­rinttal kiegészíti. Az emelést • legnehezebb körülmények között dolgozók kapják. Ma­gasabb lesz az éjszakai pót lék, az utazással járó túlóra- díj. A nyugdíjemelésre szánt ŐKCzeg egész évre számítva 900 millió forint. As eredeti elgondolások­tól eltérően a rendelke­zésre álló Összegekből nem 60, illetve 40 forin­tos havi emelést kapnak » sajátjogú nyugdíjasok, illetve járadékosok, hanem az emelést oly módon használják fel, hogy a leg­alacsonyabb nyugdíjakat na­gyobb mértékben növelik, így némileg javítanak az aránytalanságokon. Az 1954. előtt megállapított nyugdíja­kat például 20 százalékkal javítják, ami a sajátjogúak­nái havi 80—120 forint, az özvegyi juttatásoknál 60—80 forintot jelent. Az 1954—58. között megállapított nyugdí­jak — amelyek az előbbiek­nél magosabbak — 10 száza­lékkal nőnek és 70—90 fo rinttal, illetve az özvegyi já­radékosoknál 50—70 forinttal javítják az eddigi összegeket. A 60, illetve 40 forintos eme­lés csak az 1958. után meg­állapított nyugdíjakra vonat­kozik. Azoknak a járandóságát, akik 1968. december 31-e után mentek nyugdíjba, s nyugdíjuk, illetve jára­dékuk alacsony, a szá­mukra folyósított össze­get havi 610, illetve öz­vegyi járadékosoknál 425 forintra egészítik ki. A munkaügyi miniszter el­mondotta, hogy szeptember végére elkészül az előter­jesztés, amelynek alapján 1971-tŐl évente 2 százalékkal automatikusan növekednék a nyugdíjak. (MTI) Lemondott a török kormány ANKARA: A török fővárosban ____. b aton reggel hivatalosan kö­zölték, hogy Suleyman De- mirel miniszterelnök felke*5 rés te Cevdet Sutjay elnököd és átnyújtotta kormányának írásbeli lemondását. Sunay államelnök Demlrril lemondott miniszterelnököt bízta meg az új török kor­mány megalakításával. A politikai megfigyelőket nem lepte meg, hogy ismét Demirelt bízták meg as új kormány megalakításával A» Igazságpárt . J>einlrel“-szár- nya ugyanis a 450 páriámén* ti mandátum közül 213-maS rendelkezik. A kisebb pártot körében is támogatásra szári mithat a kijelölt miniszter elnök. (DPA)-» i 11 Finn KP rendkívüli kongresszusa HELSINKI: Helsinkiben szombatom megnyílt a Finn Kommunis­ta Páirt rendkívüli kongresz- szusa. A kongresszus azokat az indítványokat vizsgálja meg. amelyeket a párt egy­ségének helyreállítását célzó tárgyalások folyamán dol­goztak ki. Az egységtárgyalások eredményeiről Aarne Saari­nen a párt elnöke és Taisto Sinisalo parlamenti képvise­lő tartott beszámolót A kongresszus elé ter­jesztett javaslatokat előzete­sen megvitatták és jóvá­hagyták a kerületi pártbi­zottságok és a Finn KP ta­valy április 15-i kongresszu­sának delegátusai, akik egy­ben a rendkívüli kongresz- szuson is képviselik párt- szervezeteiket (TASZSZ) „Budapest-hét Szófiában SZÓFIA-. Nagy Károly, az MTI tu­dósítója jelenti: A magyar főváros múltját ős főként mai életét, törté­nelmi műemlékeit és sok modem lakónegyedet bemu­tató fotókiállítás ünnepélyes megnyitásával, szombaton, Szófiában kezdetét vette a „Buda pest-hél” eseményso­rozata. Megrendezésére fő­városunk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából került sor Szófia Népi Ta­nácsa az ünnepségeken ven­dégül lába a budapesti fővá­rosi tanács küldöttségét is, amely Hántás Jánosaik, a végrehajtó bizottság elnök- helyettesének vezetésével már pénteken megértoeaett * bolgár fővárosba. A delegációt szombatom fo­gadta Petar Dikov, a Szófiai Népi Tanács végrehajtó bi­zottságának első elnökhelyet­tese. A találkozón több más vezető személyiség és a ma­gyar nagv-követség képvise­letében Sárái András taná­csos vett részt. Ezt követően Hantos János ■ nagvsikerű sajtófogadáson ismertette a bolgár újságírókkal Buda­pest szocialista fejlődését, a magyar és a bolgár főváros gvümölcsöző együttműködé­sét. A magvar tnűvészdélegá- ciót mára várják Szófiába. (MTI) BCSScroe «Ha-si! ho ©23^ nzsp alatti A tavass kontra tél pár­harcban nap mint nap'válto- zik a küzdelem állása. Leg­utóbb a tél került „lépésfór­ba” és komoly havazással köszöntött be a hét végén. Szombat reggelig kilenc cen­timéteres hó hullott megyénk területére Ismét hótakaró alatt van­nak az őszi vetések s így az esetleges hidegebb időjárás nem jelent veszélyt számuk­ra. Annál inkább a hirtelen olvadás, amely ha bekövet­kezik, jelentősen megnöveli a maximális kapacitásig te­lített földeken a belvízve­szélyt. Különösen a megye déli részén, Pély környékéi) számolhatunk jelentős bel­vízzel, mert a kötött talajon már a januári esőzések után több ezer holdon ádt a víz. A hétről hétre változó idő­járást, ingadozó hőmérséklet tet sem nézik jó szemmel n mezőgazdaság szakemberei, mert a szélsőséges körülmé­nyek komoly fejlődésben! visszamaradást idézhetne)* elő a növényeknél. W iÄ0BA legnemesebb hivatások egyikét a betegápolást választól v b B5v V ■ illlvSIl ták ezek, a képen is látható lányok, az Egri Egészségügyi Szakiskola II. e osztályának végzős hallgatói, akik szombaton, az intézet immár 15. bal­lagásán búcsúztak tanáraiktól, oktatóiktól, az alma matertől. Évfolyamukon ez alkalom­mal huszonhármán fejezték be tanulmányaikat, s a jövőben az ország 12 különböző egész­ségügyi intézményében folytatják munkájukat. Eddig egyébként 800 szakképzett dolgozót bocsátott útjára az egri intézet, s közülük sokan továbbra is itt, a megyeszékhelyen, pagy a közeli kórházakban végzik tiszteletreméltó feladataikat. •* í?"'>" y w ■■■•’ Béla felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents