Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

Rác&í 3.20 Magyar tájai dalai 9.00 Élni tudni kell 9.25 Operarészlat 10.05 Rácuoegyetem 10.35 Zenekari muzsika 12.30 Melódiakoktél 13.40 Riport 14.00 Mendelssohn: c-muli trió 14.39 Vakáció. Regényrészlet. 15.10 Bernstein vezényel 16.05 Beszélgetés 16.25 Filmmusicalból 16.48 Szolnok megye és a világ­piac 17.15 Táncdalok 17.25 Egy rádiós naplójából 18.30 Népdalcsokor 19.36 Puccini: Bohémélet. Négyíelv. opera 22.20 Afrika, 1970. 22.30 Népi zene 33.00 Elbeszélés 23.20 Szimf. zene 0.10 Tánczene PETŐFI 3.05 Kórusok 9.00 Könnyűzenei híradó 9.30 Gazdasági magazin 11.60 Magánvélemény, közügyekben 12.00 Barokk muzsika 13.20 Operaáriák .14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Rádióegyetem 18.40 Hangverseny a stúdióban 19.20 Népi zene 20.28 Ifjúsági Rádiószínpad-be- mutató: Visszaút. 21.28 Ritmusturmix 22.00 Hanglemezgyűjtők húsz perce 22.30 Operarészlet 23.10 Szimf. könnyűzene MAGYAK 10.00 Szünidei matiné 13.00 Hírek 18.05 A Káspi-tótól az Altájig. Szovjet kisfilm. 18.30 Rejtvényiskola 18.45 Udo Jürgens énekel 19.25 Esti mese 19.35 Ütijegyzet ; 20.00 Tv-híradó 20.20 A kockázat. Magyarul be­szélő lengyel filmsorozat. 14. Bekerítve. 21.15 Parabola 21.35 Integrál 22.15 Tv-híradó POZSONYI 16.10 Az utcánkon, Tv-játék 18.10 A világ íilmobjektiwel 20.15 Az első csoport. Cseh film 21.55 Ml a színes tv? Egerben este 7 órakor: Liliom (Bemutató-bérlet) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ha... GYÖNGYÖSI PUSKIN: A csendőr nősül GYÖNGYÖSI SZABABSÁG: Apáca HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A varázsló FÜZESABONY: Kémek randevúja ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsllinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. L A AA AAAAA A- Z t°T T T"T T ▼ T T"1 Hagy árok között a Vajdaságban 3. EGYIK REGGEL telefon­hoz hívtuk: az újvidéki rádió M. Stúdiójába vasárnap dél­előtt tartják a „Ki beszéT szé­pen?” vetélkedő nyilvános döntőjét Küldik a meghívót és arra kérnek, vegyek részt a vetélkedőn, örömmel tet­tem eleget a meghívásnak. Vasárnap reggel a zúzmará­ba öltözött Tito marsall su­gárútról egyenesen a rádió 2-es számú bejáratához siet­tem. (A vetélkedő főleg azért érdekelt, mert tudtam, hogy része annak a nagyszabású as sokszínű nyelvművelő programnak, amelyet a hi­vatalos szervek támo­gatásával az újvidéki rá­dióiskola és a Jó Pajtás cí­mű gyermelclap az általános iskolás korú gyermekek köré­ben végez. A Jó Pajtása Vaj­dasági Gyermeknevelési Ta­nács lapja. Hetenként 25 ezer példányban jelenik meg és valamennyi magyar tago­zatú iskolába eljut.) Az M. Stúdióban a nézőté­ren ülve együtt izgultam a versenyzőkkel és magam is 1 ittam: az anyanyelvhez tar­tozás élményét erősítik a gyermekekben olyan korban, amikor értelmük a szépre, a jóra, a nemesre a legfogé­konyabb. Beszélgettem Bor­bély Jánossal, a rádióiskola fiatal és lelkes vezetőjével. Elmondta, 26 általános isko­la több száz hallgatója vett részt a „Ki beszél szépen?” vetélkedőn, ahol a döntőben erős mezőnyben, színvonalas küzdelemben egy temerini kislány. Giricz Aranka került az első helyre. A kislányt a nagymama neveli, szülei vendégmunkások Dániában. Évente egyszer látogatnak haza ... A Vajdaságban élő magya­rok szellemi központja: Új­vidék. Ám ezt eléggé elbi­zonytalanodva mondom, mert igaz ugyan, hogy ebben a vá­rosban élnek és dolgoznak a legtekintélyesebb magyar nyelvű politikusok, írók, tu­dósok, de a Vajdaságban szeLlemi központ még Sza­badka is, népszínházával, a Hét Nap című hetilapjával, az Életjel című irodalmi ma- nifesztációjával, továbbá szellemi központ Zenta, To­polya, sőt Zombor is, a ma­ga módján. Mégis Újvidék áll az érdeklődés középpont­jában, Ott-tartózkodásom napjaiban ünnepi ülésen em­lékeztem meg az újvidéki rá­dió 20 éves fennállásáról és már készült a népszerű Ma­gyar Szó című napilap jubi­leumi száma. Az újvidéki rá­dió 20 éves, a Magyar Szó 25 éves. Rajcsán István, az új­vidéki rádió igazgatója meg­ismertette velem a rádió mű­ködését. Hat nyelven sugároz műsort, s talán egyetlen mondatban úgy foglalhatnám össze jelentőségét, hogy ez a rádió volt az első nagy lépés, hogy elismertessék a közvé­leménnyel a nyelvek egyen­jogúságát a gyakorlatban is. Egy napot Tenderingben töltöttem. Mintha Kunhe­gyes. vagy Dombóvár utcáit járnám. Mindenütt magyarul beszélnek: az utcán, a ven­déglőben, a szkupstinában, az iskolában, mindenütt. Az Iskola udvarán gyerekek hó­golyóznak és harsány „üsd, vágd, nem apád” kiáltások­kal bátorítják egymást, ök- rész Károly, a községi szkupetina elnöke állatorvos­ként dolgozott a községben, négy esztendeje választották meg a falu vezetőjének. Szé­les látókörű, művelt ember. Ez a vezérlő mondata: „Együtt kell élnünk, itt szü­lettünk, ez a hazánk”. Meg­ajándékozott Temerin törté­netével, amely magyar nyel­ven jelent meg Temerin köz­ség Szkupstinája Művelődési és Tanügyi Tanácsa kiadásá­ban Rendelet a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről A Magyar Közlöny 101-es száma közli a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevé­kenységét szabályozó egyes rendelkezések módosításáról kiadott kormányrendeletet, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vég­rehajtási rendeletét. A rendelet szerint alapve­tő szabálynak számít, hogy a mezőgazdasági nagyüzem csak a telephelyén végezhet tevékenységi körébe tartozó munkákat. A rendelet részle­tesen felsorolja az indokolt kivételeket is, és egyúttal meghatározza, hogy mit kell a telephely fogalmán érteni. A rendelkezés azt a helyes colt szolgálja, hogy meg kell szüntetni a mezőgazdasági nagyüzemeknek a telephely­től távol folytatott és az alap- tevékenységtől eltérő ipari jellegű tevékenységét. A mezőgazdasági nagyüze­mek értékesítő tevékenysé­gének kiszélesítésére a több csatornás termékforgalmazá­si rendszer bevezetésével már korábban megnyílt a lehető­ség. A fejlődést azonban egész sor tényező gá­tolta. A jogszabály most egyebek között lehetővé teszi, hogy a tsz-ek termelésszerve­ző tevékenysége ne csak a tagok háztáji tevékenységé­vel, hanem a termelési kör­zetben levő egyéni termelők­kel is szoros kapcsolatban legyen. A tsz a telephelyén önállóan, azon kívül pedig az állami, vagy szövetkezeti fel­vásárló szervtől kapott meg­bízatás alapján vásárolhatja fel a mezőgazdasági terméke­ket Az üzemeltetési engedélyt ezentúl — az érintett járási, szakigazgatási szervek bevo­násával — nem a tsz telep­helye szerint illetékes járási tanácsi vb., hanem közvetle­nül az árusítóhely sfcb. mű­ködési helye szerint illetékes járási, városi, vagy nagyköz­ségi tanács-vb adja meg. A fogyasztói szükségletek kielégítése, az értékesítő szer­vezetei! gazdaságos üzemeite- téss szükségessé tette azt Is, hogy a tsz-ek állandó árusítóhelyükön a saját és háztáji termékeken felül máshonnan beszerzett árut is forgalomba hozhas­sák. A kormány ezért — a korábban kiadott miniszteri rendeletet megerősítve — en- gedelyezte a kereskedelmi szervektől beszerzett cikkek eladását is. A jogszabály elrendelte a háztáji gazdaságban tartható állatállomány eddigi szám­szerű korlátozásának meg­szüntetését. A háztáji gazda­ságban lovait ezután sem le­het tartani, a háztájiban tart­ható állatlétszámot a tsz álla­píthatja meg az alapszabály­ban, annak figyelembevételé­vel, hogy a háztáji állattar­tással és a gondozással járó tennivalók ne akadályozzák meg a tagokat a tagsági vi­szonyból származó kötelessé­gek teljesítésében. (MTI) A MAGYAROKAT vaj- daságszerte elismerten jó földművelőknek tartják, s az újságok gyakran mutogatják be a kiváló állattenyésztő­ket, kukoricatermesztőket és rendszeresen méltatják a ku­bikosok országépítő munká­ját. Régebben, évekkel ez­előtt főleg földművelésből él­tek a vajdasági magyarok. Néhány év óta mind nagyobb számban találjuk őket az üzemekben. Elsősorban a fia­talok hagyják ott a mezőgaz­daságot, s az iparban, a ke­reskedelemben helyezkednek el. Nagyon sokan külföldön dolgoznak. Talán ez az oka annak, hogy a Vajdaságban élő magyarok egy része — feltehetően a nyugati propa­ganda hatására —, a való­ság minimuma nélkül beszél mai hazad viszonyainkról. Némelykor az volt az érzé­sem, hogy Ausztráliában élő honfitársaim tájékozottab­bak, jobban ismerik a mai magyar valóságot, mint a szabadkai vagy az északi ma­gyarok. Ennek ellenére a Magyarországról érkező min­dig szívesen látott vendég a Vajdaságban. VÉGÜL ÜJBÖL ott álltam az újvidéki pályaudvar hatal­mas, háromemelet magas vá­rócsarnokában és a Belgrád felől érkező gyorsvonatot vártam. Arra gondoltam, tíz nappal korábban az volt még a legnagyobb gondom, hol is kezdjem majd a beszámoló­mat. Most viszont, a hazain­dulás percében az a legna­gyobb bánatom, hogy a tél és az idő rövidsége miatt még a töredékét sem nézhettem meg abból, amit a Vajdaság önmagából „felkínált”. De majd legközelebb... Szekulity Péter i* V A My Lai-ban elkövetett Ifltmcils • tömeggyilkosságot szelídí­tette „sajnálatos incidenssé” a saigoni szenátus jelentése. A kép a helyszíni vizsgálat során készült. Látnivaló persze nem sok akadt már a kihalt, kiégett faluban, a tragédia visszavonhatatlanul lezajlott — a múlté. A felelősség azonban az élőké, a máé. (Telefoto — AP—MTI—KS) A jogról mindenkinek Gyermektartás, gyermekelhelyezés A gyermek származását a törvény szerint meg kell ál­lapítani, ez a gyermek és ál­talában az anya érdeke is. Másrészt azokról az esetek­ről szóltunk, amikor örök- befogadással lép a gyermek a család kötelékébe. A csa­ládjogi törvény és az azt ki­egészítő rendelkezések azon­ban számolnak a családi élet bonyolultságával, s így azzal is, hogy nem minden esetben nyilvánvaló: ki gon­doskodjék a megszülető gyermek eltartásáról. A törvény a gyermek el­tartása szempontjából sem tesz különbséget a szülők között, tehát az apa éppúgy köteles eltartani gyermekét, mint az anya. Ez természe­tesen nemcsak arra a — leg­gyakoribb — esetre vonat­kozik, ha a szülők egymás­sal házasságban és gyerme­kükkel együtt, közös háztar­tásban élnek. Alá nyilatko­zattal ismerte el az apasá­got. akit bírói ítélet kötelez erre, vagy alá utólagos há­zasságkötéssel vált a gyer­mek apjává, egyaránt köte­les az eltartásról gondos­kodni Az eltartásra szoruló ro­konok sorrendjében első a gyermek. A kiskorú gyer­meket mindenképpen el kell tartani a szülőnek, de köte­les a munkaképes korú gyer­meket is eltartani, amíg szakmát tanul, főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytat. Kivétel: ha a gyer­mek nem alkalmas a to­vábbtanulásra, kötelezettsé­Pici, kicsimf rugócska Az öngyújtó felta­lálója, a tűzkő állan­dó nyomásának biz­tosítására feltalálta a rugót. A rugó olyan spirális izé, amely rugózik, s így rugóz­va nyomja állandóan a tűzkő egyik végét, hogy a tűzkő másik vége odanyomódjon a kerékhez, ami csi­hol. Na már most, egy pici, kicsiny ru­gócska nem nagy do­log, de okos dolog, mert nem kell semmi mást csinálni, csak az ember kiveszi a kis alagutacskából a rugót, beteszi a tűz­követ és aztán egy ügyes körömcsavarin- tás a rugó. külső ro­vátkáit fején a ko­romheggyel és a tűz­kő máris... Hopp! Hová lett a pici, kicsiny rugócs- ka? Hehe. Nem is rugócska ez, hanem bolhácska, akkorát ugrik. De jó szemem van, oda ugrott, ni, az asztal lába mellé. Meg is van. Most te­hát ezt az okos talál­mányt, ezt a pici, ki­csiny rugócskát a külső rovátkáit fejé­nél és körmömnél fogva... Huss. Hová repült a kis madár? Elugrott megint a ru­gócska. Hová ugrott a rugócska? Tényleg, hová a fenébe pat­tant ez a vacak... Hogyhogy mit csiná­lok? Parkettások. .Neked, fiacskám, mindig van valami hülye kérdésed. Nem mászkálok a földön, abból már kinőttem, hanem ezt kerestem ni... A rugót. Mit né­zel? Nem örültem meg, igenis itt a ru­gó. Ami az öngyújtó­ba való. Na látod végre? Igen, drágít ara-­nyos kis feleségem, úgy kell ahogy mon­dod... Szépen a kö­röm hegyével csava- rintok rajta egyet, így ni... A keservit, hát nem elpattant ez a dög? Hogy a könyvszekrénybe ug­rott, azt mondod? Naná, ez egy kultu­rált rugócska, hogy a fene esne belé. Ahe­lyett, hogy a szádat jártatnád, inkább takarítanál... Nézd, ez a fehér ing mi­lyen piszkos lett... Ne ájuldozz, az isten áldjon meg... Ha le lett volna porolva a szekrény teteje, ak­kor most is fehér lenne az ingem... Tényleg, itt volt a rugócska... Most óvatosan csi­náljuk... Belehelyez­zük o pici kis dögöt az ő alagútjába, az­tán óvatos nyomás a UmJSlUUtéíam. A tee~ serves magassagos jó mindenségit... Most hová ugrott? Hát ez őrület! Ott... igen ott van, a rekamié alatt... Nem az. Le­het, hogy a függö­nyön van? Ne sikol­tozz, menj ki innen. Na és aztán, ha le­szakadt az a rohadt függöny... Gombház hej, száz is akad.'... Nem török és nem zúzok, a rugócskát keresem... Néhány vacak porcelán nem a világ... A rugóm, a rugócskám... A pi­ci, kicsiny rugócs­kám... — Kedves doktor bácsi, csak óvatosan. A körmével a fe­jem tetején lévő ro­vátkát tessék elfordí­tani és majd akkor én ugróm És maga lesz az ipi-apacs... ímrii.' geit elhanyagolja vagy ha eltartójával, illetve annak egyéb családtagjaival szem­ben meg nem engedhető magatartást tanúsít. Ugyan­csak nem köteles eltartani magasabb tanulmányokat folytató gyermekét az a szü­lő, aki ezzel saját fenntar­tását vagy kiskorú gyerme­keinek eltartását veszélyez­tetné. A tartásdíjat is meghatá­rozza a törvény: általános szabály, hogy legalább a tartásdíj fizetésére kötele­zett átlagos keresetének 20 százalékát állapítják meg. Kevesebbet csak ak,}u?r, ha két vagy több más gyermek eltartásáról is köteles gon­doskodni, illetve ha saját magát nem tudná így meg­felelően tartani, a másik szü­lőnek viszont olyan kerese­te van, amely mellett a gyer­mek megfelelő ellátása biz­tosítottnak tekinthető. Ha a testvérek más-más szülőnél vannak elhelyezve, a tartás­díjat úgy állapítják meg, hogy egymással szemben ne kerüljenek feltűnően hátrá­nyosabb helyzetbe. A tar­tásdíj fizetésére kötelezett személytől az összes tartási igény nem lehet több össz- keresete 50 százalékánál. Kiskorút illető tartási köve­telés érvényesítéséért a má­sik szülő továbbá az anya­könyvvezető, a gyámhatóság és az anya- és csecsemővé­delmi szervek is indíthatnak keresetet. Gyermektartási perekre természetesen leginkább ott kerül sor, ahol a szülők kü­lön éltek, elváltak, vagy nem házasságból származik a gyermek. A törvény rendel­kezik arról is, hogy a külön­élő vagy elvált szülők gyer­mekeit kinél kell elhelyezni. Általános szabály, hogy a gyermek érdeke a döntő. A serdületlen korúak nevelése az anyánál általában jobban megoldható, de ettől el lehet térni, sőt a gyermeket más rokonnál, például a nagy­szülőknél is el lehet helyez­ni. A fő szempont a gyer­mekelhelyezéseknél is — ezt a Legfelsőbb Bíróság ismé­telten hangsúlyozta dönté­seiben — a gyermek érdeke, neveltetésének lehető zavar­talansága, testi-szellemi fej­lődésének segítése. Ezért a gyermekelhelyezési perekben figyelembe veszik a szülők anyagi és lakáshelyzetét., de még ennél is nagyobb súlv- lyal: hogy melyik szülő sze­mélye nyújt több biztosíté­kot a gyermek egészséges neveléséhez, fejlődéséhez. (V. E.) , MII Jli-LZj 1938, január &, csütörtök Kép szöveg nélkül.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents