Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
Fain - műveltség - fiatalság Nemcsak a XIX. század regényesben fordultak elő no- i0i2CfíáívUE fogadások. Adódik ilyesmi napjainkban is. Haüot- ten egyről nemrégiben. Két barátom egy kiló babkávéba fogadott, hogy egyik napilapunk hírrovatában harminc napon 'belül arról jelenik-e meg több hír, hogy fiatalkorú huiigá- aok elten indult eljárás, avagy a munkában, művészi tevékenységben. esetleg társadalmi cselekvésben kitűnt fiatalokkal foglalkozik számosabb közlemény. Eleinte a huligán híreikre fogadó barátom tűnt esélyesebbnek. .Hiába, egy sokvádlottas pör, melyben idegborzoló intimitásaik tárulnak föl, még a szocialista sajtóban sem ugyan- clyan szenzáció, minit a Tudományos Minősítő Bizottság közleménye a megvédendő kandidátusi disszertációkról. Aztán csöndes, konok gyakorisággal az ifjúság becsülni való tettedről beszámoló hírék kerülték túlsúlyba. Ha lassan, ha kevésbé látványosan is, végül is derülátó barátomat igazolta a hírek aránya, s övé lett a kiló kávé is. Adatgyűjtés tanulságokkal Komolyra fordítva a szót: á munka és a sport mellett a népművelés az a terület, melyen a fiatalok leginkább számot adhatnak önképzésük eredményeiről, ott bontakoztathatják ki a legszínesebben tehetségüket, a népművelés kínálta lehetőségek segítenek legjobban egyéniségük tudatos és harmonikus alakításában. Vajon, mennyire él ifjúságunk ezzel a lehetőségekkel? A Művelődésügyi Minisztérium a közelmúltban az ország két megyéjében és Budapest két kerületében megvizsgálta, milyen szerepük van a közművelődési intézményeknek az ifjúság — különösen a munkás- és pa- rasztfiatalpk — művelődésében, nevelésében, szabad idejük kulturált eltöltésében. Bár az adatgyűjtés során többnyire reprezentatív módszerek fölhasználására kellett szorítkozniuk, a munka tanulságai jobbára országos érvényűnek tekinthetők, mivel a vizsgált területeken csz- szesen 220 ezer fiatal él, a másfél millió KlSlZ-korosz- tálybeli fiú és leány jelentékeny hányada. Az adatgyűjtők első figyelmet keltő megállapítása, hogy a yizsgált művelődési otthonok látogatóinak 6záma egy év alatt több mint 6 millió volt. s a látogatók tömegének kétharmada a fiatalok közül került ki. Az adatok analizálása azonban már nem ád ilyen egyértelműen pozitív képet. Viszonylag kevés fiatal látogatja rendszeresen a művelődési otthonokat. Háromnegyed részük főként a táncmulatságok résztvevőjeként javítja a statisztikát. Nem kevés az olyan fiatal, aki egyáltalán él sem jut e művelődési intézményekbe. A két megye ismeretterjesztő szakköreiben összesen 3500 KlSZ-korosz- tálybeli tevékenykedik, a két fővárosi kerület szakköreiben összesen 3000. Viszonylag kevés e területeken a műszaki-technikai szakkör, öntevékenység Nem cétan, hogy e vizsgálat adatainak mindegyikét megismertessem az olvasóval. Bár föltétien figyelmet érdemelne az ifjúsági klubok mind sűrűbb hálózata, a fiatalok honismereti ’ propagandatevékenysége vagy az ifjúsági akadémiák •vitái. Inkább néhány mondatot most mór személyes tapasztalataim alapján az ifjúság művelődési tevékenységének egy-két vonásáról! Ügy tűnik: ahol nagyobb a szükség, ott nagyobb a buzgalom is. A városi élet több szórakozást, önművelése tehetőséget biztosit, mint a falu jelen adottságai. Falun nagyobb igény van ifjúsági klubokra. Jártam a tanyavilágban olyan ifjúsági klubban, ahol egy tsz-ipa- rosfiú vezetésével eleven szellemi élet alakult ki hang- 1 emezöemutatókkaa, helyismereti vetélkedőkkel, a tsz belső problémáinak megvitatásával, közös színházlátogatással, egészen az ifjúság sajátos kérdéseinek ankét- szerű megtárgyalásáig. Álta- mbm szont azt a figyelmet és anyagi támogatást, amit a falvak gazdasági vezetői az ifjúság ilyen irányú törekvéseinek szentelnek. Isten tudja miért, de egy nyolcadrangú labda- rógó-csapat támogatására hamarabb megnyílik a legtöbb tsz kulturális alapja, mint-. sem egy falusi ifjúsági, klub berendezéséhez járulnának hozzá néhány ezer forintjai Bár a teljes igazsághoz tartozik, hogy igazán jó, színes, sokaikat vonzó klubmunikát többnyire ott találtam, ahol a klubhelyiség megteremtésétől a programok kialakulásáig elsősorban a fiatalok öntevékenysége volt az alap. Nehéz fiatalság Keserűen pauaszcűta nemrégiben egyik falusi művelődési otthon igazgaitőjas — Eknernt a kedvem az egésztől Nékem még a tanács öreg hivatalsegédje is dirigálni akar. A tsz-etaök mindig viccekkel üti él, ha a gondjainkról beszélek neki, s a végén a minap is azt mondta: anyádnak meg azt üzenem, hozza vissza a hur- katöltőniket, mart holnap nálunk is disznóölés less. A panasz gyökere: az igazgató mindössze huszonnégy éves, mindenkinek atyafia; a tsz-elnök az unokabótyja, a tanácsi hivatalsegéd a keresztapja, az egész falu csak Fajaként emlegeti. igen. falun még mindig nem könnyű a fiatal népművelők helyzete. A gazdasági és politikai vezetők nem kis hányada csak papíron fogadja el őket partnerül. Bobén a falusi hagyományoknak csakúgy része van, mint a helyi vezetés elöregedésének. A főiskoláról kikerült friss diplomás népművelőfcneik bizony sok időt kell éltölteni- ük egy helyen, s nem kis eredményeket kell elérniük ahhoz, hogy a hajdani „rektor uram”-ék tekintélyéhez hasonlót vívjanak ki maguknak. Bizonyosan ez a felismerés is szülte az intézkedést, hogy a népművelőknek pályájukat többnyire a megye vagy a járás székhelyén kell kezdeniük. Napjainkban a hivatásos népművelők egynegyede ke rül ki a fiatalok közül. A falu ma sem jut annyi korszerűen képzett könyvtároshoz, művelődési otthon igazgatóhoz, mint ahányra szükség volna. Ebben az előbb említett okon kívül az is szerepet játszik, hogy a népművelők megbecsülése az esetek tekintélyes részében csak a hivatalos ünnepi beszédekre, és a kitüntetések ritka alkalmaira korlátozódik. Ki hinné például, hogy a falun megtelepedni óhajtó ifjú könyvtáros nem részesedhet abból a lakásépítési hitelakcióból, amely a pedagógusok ilyen gondjain nem lebecsülni való eredménnyel — enyhít. Nem szívesség Egy levélből idézek (szerzője S. I tsz-adminisztrátor L-ből): „Nálunk; ha az ifjúság bármi problémája szóba jön, mindjárt azt mondja az elnökünk: már megint valami van a fiatalolkücal. És aztán kirohan a fogatosokhoz, vagy átmegy a tanácshoz. Még az időt is sajnálja tőlünk. Pedig 6 már hatvankilenc éves és a fiatalok között ott van, aiki egyszer elnöke lesz a tsz-nek majd. Meg ott vannak azok, akik átveszik a munka, a vezetés minden gondját és hatalmát. Hogy lehet az, hegy egy csikó félnövekedését any- nyi türelemmel és törődéssel kísérd, a mi fejlődésünk pedig csak annyi, hogy „mór megint valami baj van?” A legutóbbi „valami” az volt, hogy a Röpülj páva megyei győzteseit szerettük volna meghívná a tsz-klubba, de nem jutott idő a dolog megbeszélésére ...” Az ifjúság művelődésének kérdésével foglalkozni — egyetlen falusi vezető részéről sem szívesség. Ugyanolyan fontos része a korszerű falu megteremtésére irányuló munkának, mint a bolthálózat kiépítése, az orvosi munka föltételeinek biztosítása, vagy a közművesítés. Talán nem is véletlen, hogy annyira hasonlít a két szó: közművesítés — közművelődés ... Bajor Nagy Ernő Hasson lakásra is Aligha a véletlen műve az üzemi lakásépítő akció megszületése- Az országban, s megyénkben is több ezer lakás nélküli, lakásra vágyó fiatal dolgozik a különböző üzemekben, vállalatoknál. Eddig a kenyéradók nem sok segítséget tudlak adni. a fiatalok la kásgond jainak megoldásához. „Honnan? Miből? Nincs rá törvény, rendelkezés” — hangzott a válasz a kérdésekre. Az elmúlt esztendő azonban jelentős változást hozott: törvényerőre emelkedett az a miniszteri rendelet, amely egyértelműen kimondja, hogy a nyereség és a fejlesztési alap terhére a vállalatok lakás- építési alapot képezhetnek, s így anyagilag is segítséget adhatnak a rászoruló dolgozóiknak. A rendelet megszületése után a fiatalok egymásnak adták a vállalati KlSZ-bizottsá- gok, az igazgatói irodák kilincseit. Az öröm azonban nem sokáig tartott: „Igen, megértjük panaszaikat, és segíteni is fogunk, de az 1968-as nyereséget már elosztottuk, így csak az 1969-es esztendő eredményes befejezése után van mód a segítségre” — kapták a választ. Nos, letelt az esztendő, az üzemekben, vállalatoknál ismét napirendre került a nyereség elosztása, a fejlesztési alap felhasználása, sőt, már az 1970-es tervek, elképzelések is papírra kerültek. A segítségadás ideje tehát elérkezett. Egészen biztos, hogy a tavalyi ígéretéről egyetlen vállalatvezető sem feledkezett meg, s e néhány sort nem is emlékeztetőnek, hanem bátorításnak szánjuk. Ha van rá mód, éljenek a lehetőséggel. Mert nemcsak a fiatalok járnak jól, hanem az üzem, a munkaadó is. A segítségül adott forintok kamatostul térülnek majd meg. Azzal, hogy megcsappan a munkaerő-vándorlás, megerősödik a lörzsgáxda, azzal, hogy a fiatal, tehetséges szakemberek végleg gyökeret engednek az üzemekben. Nem kidobott pénz tehát a segítségadás. Olyan emberek kérik, akik rászorulnak a segítségre, akik majd munkával, szívvel, lelkesedéssel fizetik vissza a forintokat. Az egri Finomszerelvéűiygvár már példát mutatott. A város déli részén már épülnek a vállalati segítséggel készítő ^ciSZ-la- kások. Nemes, követést érdemlő példa: a többi üzemben is szükség van a íehesésres szakemberekre, ne legyenek tehát szűkmarkúak. Mert a lehetőségekkel élve, az összefogást, az emberi megértést humanitással párosítva, nagyon sok fiatal juthat lakáshoz. R(* méli ük. fsrv lesz. Az an vaui segítségadás nemcsak forintokban térül majd meg. —(koős— Tervezik Miskolc új városnegyedét Megkezdték Miskolc tizedik új negyedének tervezését a helyi tervező vállalat szakemberei. Az új, mintegy 15 000 lakásos lakótelep az Avason, a nemzetközileg ismert miskolc-tapolcai fürdőhely irányában helyezkedik majd el. Az építkezés első ütemének munkálatai a negyedik ötéves terv időszakában fejeződnek be. Az első ütember 2300 lakás készül el a Miskolc-Tapolca felé vezető út mentén. A lakások fűtésére új hőközpontot építenek. w eg — Fáj valamid? — Igen. A lejem, szúr . . . — Mindjárt hozok \ rvus. Xgol. Szivem... Vigyázni kell, kis hajból is lehet nagy baj. Azzal meg ne törődj, hogy •áj. Maid elmúlik. A. természet igy jelzi, hogy valami bajon van Képzeld el. Szivem, ha a természet nem jelezné a fájdalommal, hogy valami bajoc van. Egyszer csak fajdalom nélkül meghalnál. Bizony. A fajdalom, az nagyon kell! —Mondd. drágám, honnan a ínyavalyából szedted, ezt a marhaságot? — kérdem dühöd- t-en nejemtől, mert egyre jobban szaggat a fejemben a természet jelzése. — Ez nem marhasug. Ez benne van „Az orvos a csaladban-ban!’’ Most vettem meg... Végem van. Holnap tovább lapoz. Üjjújj, lesz nekem még infarktustól kezdve a hepatitisig mhxden bajon De legalább fájni fog! <—ó) Különös „csillagszórók” • » Üzemzavar a Mátravidékí Hőerőműnél Egy izgalmas nap története Ez az év rosszul kezdődött a Mátravidéki Hőerő mű dolgozói számára. A vállalat az elmúlt napokban valósággal drámai órákat élt át. Január 1-én, a délelőtti órákban üzemzavar keletkezett az erőmű magasfeszültségű alállomásában. Az áramszünet megbénította a közvilágítást és a nyílt pályán megállásra kényszerítette a villamos vasúti szerelvényeket. A váratlan üzemzavar •— amelyhez hasonló legutóbb hat évvel ezelőtt. volt — részletes kivizsgálása most fejeződött be. Az elmúlt napok izgalmas krónikájáról Horváth Miklós főenergikustól kaptunk tájékoztatást. Mint elmondotta, az alál- lomásban bekövetkezett üzemzavart szilveszter éjjelén a nagy havazás és a hófúvás okozta. A vizes hó rátapadt a magasfeszültségű vezeték szigetelőrendszerére, az úgynevezett tányérokra. Súlyosbította a helyzetet, hogy akkor a szélirány olyan volt, hogy a szigetelőkön megtapadt hóra fújta azerő- mű kéményeiből kitóduló pernyét is. A hóval átitatott pernye pedig vezeti az elektromos áramot, így a szigetelők felmondták a szolgálatot, és szakkifejezéssel élve „elektromos feszültség-átívelést” tapasztaltak. Egy házassági hiv~ detés: Az első férjem jobb sorsra érdemes alkoholista volt. A második, sajnos abszti- nens. Keresem a hozzám illő harmadikat. ★ A segédmunkás jóképű fiatal férfi, óránként 5 forint 50 fillérért cipelte a vasúinál a hatalmas paradicsomosrekeszeket. Szóval trógerolt. A munkavezetője, irigy, fonnyadt izmű öregember, már napok óta kritikus szemmel figyelte, milyen könnyedén végzi a fiú a munkái. Azután délben rászólt: — Jenő, már nem vagy a régi, a szezon elején szebben tartottad a ládákat és a járásod is veszített könnyedségéből. gazellakecsességéből A mclús tudta, hogy most a vezető belékö- tött. Dörmögött valamit. amit ilyenkor dörmögni szokottá egy —melób, DCcwiei&k — Dörmögsz, fiam? Ez azért van, meri nem birod a kritikát. Ismerem én az ilyen fickókat. Fiatalok, beképzeltek, nem szeretik, ha az öregek oktatják őket. Egyikötök sem szereti a kritikát, csak a nőt, meg a hosszú hajat — szólt még egyszer a vezcio. Ekkor a fiú földhöz vágta a paradicsomosládát. Valószínű, a 30 foknak köszönhető, hogy felforrt az agya, mert a következő válaszra vetemedett: — Azt hittem, hogy óránként 3 forint 50 fillérért az öivenkilós ládákat kell bir'aom, nem a kritikát... Később ráfogták, hogy vándormadár. ik Korán nősült, ráért volna még. És szegények is voltak. Dől Wj&p&áidesáekJzaztmeftr-' tek és azt tették, amit ilyenkor tenni kell. Három hónapig bírta. Akkor, vasárnap délután, amíg a felesege aludt, leszökött. Hazament az anyjához, kért tőle egy húszast és elment a tánciskolába táncolni. Egy óra múlva a felesége is ott volt és szomorú szemmel láncolt egy idegen karjaiban. Tízkor hazamentek, szótlanul lefeküdtek ★ Egy angol fickó, bű- csúzkodni kezdett budapesti barátjától és azt mondta vendéglátó házigazdájánálc: — Nagyon szép ország az önöké. Víz, hegy, levegő! Kellemes két hetei töltöttem itt, önöknél. Vidám, barátságos emberek, mondhatnám boldog emberek kö- 0öt&,. És telek,, és az italok, nincs Is rájuk jelző. És a hölgyek nagyon csinosak. — De ha megengedi, egyet nem értettem. Két hete érkeztem ide, akkor kezdtek itt a szomszédunkban egy ház építkezéséhez és most, hogy utazom. még nincs kész. Árulja el nekem, mi lehet itt a baj? •k A korház folyosóján szaladgálok le-fel és dohányzom ... Odabenn az asszony vajúdik. Filmet nézek, a kórház folyosóján fiatal férj szaladgál le és fel és dohányzik Odabenn az asszony vajúdik. A tévé-jelentiben szombaton este mutatják a kamerák, hogy a kórház folyo- sőjtm, egy fiatal- Jferj szaladgál le és fel és dohányzik ... Odabenn az asszony vajúdik. A. hetilapban olvasom, hogy a kórház folyosóján a fiatal férj szaladgál le és fel és dohányzik... Odabenn az asszony vajúdik. Elgondolkodom. Mi lesz velünk, újságírókkal akkor, ha egyszer egy ilyen fiatal férj nem dohányzik majd? ik OTP-ország vagyunk. Eddig is sejtettem valamit, néhány tetemes kölcsö- nömből kifolyólag, most azonban teljesen megbizonyosodtam. A kisfiam Móni-gitárt kén és azt mondta-: — OTP-részletre is kapható. Én 12 eves koromban szájharmonikát kértem és azt sem tudtam, mi az a bank. Suha Andor j •Mindez délelőtt 10 óra 20 perckor kezdődött. Az első részleges „átívelás” hatására erőteljes sistergést, szikrázást észleltek a rendszerben. Sárgás, kékes színűén villogott a vezeték, mint egy csillagszóró. Rögtön kikapcsolt az automatikus feszült- ségmentesítő és áramtalaní- totta a sérült szakaszt. Megkezdődött a helyreállítás, az átnedvesedett szigetelők kicserélése. Tizenkét órakor részleges feszültség alá helyezték az alállomást. Egy órával később azonban drámai fordulat történt. Az említett rendellenességek akkor már sorozatosan jelentkeztek az alállomáson. Ismét áramtalanítóttak, és a szigetelő tányérokat nagynyomású vízsugárral egyenként lemosták. Négyórás, megfeszített munka után délután 5 órakor ismét áram alá helyezték a vezetékrendszert, s azóta zavartalan az áramszolgáltatás. A főenergetikus azt is elmondta, hogy 1957-ig sorozatosak voltak az ilyen jellegű hibák a centráléban. Évente 10—f2 üzemzavart kellett elhárítaniuk. Ugyanis nemcsak a hó, hanem a szitáló eső és a köd is ilyen problémákat okozhat. Ma már az alállomás szigetelőit víztaszító zsírral vonják be, amely a vízréteget nem engedi át. Egyes szigetelőket pedig korszerűbb típusokka! cserélték ki. Ezekkel a szigetelőkkel már sikerült csökkenteni az üzemzavarokat, de teljesen Mküszöbölni a mai napig sem lehet. Az üzemzavar okainak kivizsgálását a Magyar Villamos Művek és a közvetlen felügyeleti szervek képviselőinek bevonásával végezték el. Következésképpen megállapították, ami a jegyzőkönyvből is kitűnik; „.. .hogy az üzemzavari helyzethez hasonló állapotban (eső, havas eső, kedvezőtlen légköri viszonyok) a ködszigetelő szakaszolók kedvezőbben viselkednek, mint a hagyományosak ...” A Mátravidéki Hőerőmű vezetői rövidesen javaslatot tesznek a Magyar Villamos Műveknek, hogy az egész alállomást ködszigetelőkkel szereljék fel. Reméljük, hogy a javaslát. megértésre talál majd az illetékeseknél, s az újévihez hasonló meglepetés nem ismétlődik meg, Montasz Károly faaaár esssígríMk
