Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

Mi van a milliók f Ev végi számvetés az építőknél — Adatok és emberek Megyén belül, megyén kívül — Újain* ;ecb no lógta Külgazdaság: tágabb látóhatár lástűnt korokról, évezredes «sáliról tudósít a hozzáértő számára a nyelv. Ám a ki­fejezésben változások, a nyelv árnyalati gazdagodása érdekesen szemlélteti korun­kat is. A szakmai szóhaszná­latban az utóbbi esgy-két év nyelvi újdonságai — sok más mellett — ez a fogalom: Iiülgazdaság. Az avatatlan számára kérdéses, vajon a nyelv miért nem elégszik meg a hagyományos külke- .'.Teskedelem kifejezéssel? Azért nem, mert a két szó tartalma merőben különbö­zik. Naponta olvashatunk jelen­téseket nemzetközi közös vál­lalatok alakulásáról, Buda­pesten rendezett külföldi mű­szála hetekről, és viszont: a magyar gazdaság külhoni sze­repléséről. E jellegükben kü­lönböző hírekben az a közös tartalom található, hogy ko­runk mind gyorsabb ütemben alakítja át a nemzetgazdasá­gok kapcsolatait, s e kapcso­latok jellegét. A kor világ- gazdaságának jellemző fejlő­désiránya. hogy a külkeres­kedelmi együttműködés — az áruk kölcsönös szállítása — új formákkal gazdagodik. Pontosabban úgy jellemez­hetnénk ezeket a változáso­kat, hogy az országok és ezen belül az ágazatok, vállalatok kapcsolataiban már a külke­reskedelmet megelőző sza­kaszban létrejönnek ország­határokon átnyúló szálak. Az együttműködés módsze­rei sokrétűek, a marketing típusú kapcsolatoktól — s ide sorolható például az említett műszaki heteket —, a külke­reskedelmet közvetlenebbül előkészítő termelési — érté­kesítési kooperációkig. Az új szakkifejezés, a „kül­gazdaság” tömör sűrítésben fejezi ki e világgazdasági kapcsolatok újdonságelemeit. A szó egyszersmind gondo­lati asszociációkait is ébreszt, amelyek a világgazdasági fo­lyamat elvi lényegét idézik Árvízvédelmi készültség? m Tárnán A meleg eső, a gyors ol­vadás és a szelesebbre for­dult idő hatására a Dunán­túlon az utóbbi 24 órában 10—15 centiméterrel véko­nyodott a hótakaró, az or­szág keleti szegélyén Nyír­egyháza és Orosháza vonalá­tól a keleti határig pedig nem maradt hó a földeken. A Mátra lejtőiről lezúduló hóié árhullámot indított el a Tárnán. Hétfő estétől kedd délig Tarnaméránál mint­egy másfél méterrel emel­kedett a folyó vízszintje. fal. Ez pedag nem egyéb, mint az. hogy korunkban a nemzetközi gazdasági kap­csolatok mind kevésbé kor­látozódhatnak a nemzeti ha­tárok közé zárt piacokra. 8 az itt halmozódó tőkékre. A korszerű termelés, különösen a dinamikus ágazatokban, olyan tőkeigényessé vált. olyan költséges kutatási ala­pokat kíván, amilyenek elő­állításához nemzetközi együttműködésre, értékesíté­séhez pedig — a nagy sorozat gazdasági követelményeiből eredően — tág piacra van szükség. Köznapi megköze­lítésben arról van szó, hogy a világgazdaság kinőtte azt a korábbi szatócs-fázist, amely az adok-veszek élvre, áruk eladására és vásárlásá­ra korlátozódott. Más szó­val, mind hangsúlyozottabbá válik az a terület, ahol vég­eredményben kialakulhatnak az áruk korszerű és gazda­ságos előállításának feltéte­lei. A külgazdaság kifejezés természetesen sokkal tágabb érvényű a külkereskedelem­nél, a kettő azonban szoro­san összefügg, abban az érte­lemben is, hogy a nemzetkö­zi kapcsolatok új formái nagymértékben hozzájárul­nak a később áruszállítások­ban realizálódó eredmények­hez. Tegyük hozzá, mindez különösen fontos az iparilag fejlett kis országokban; a nemzetközi statisztika té­nyei szerint ugyanis ezek az országok az átlagosnál sokkal jobban érdekelték a világ- gazdaság áramlataiba való bekapcsolódásban. A mi számunkra e sajátos érdekek kézenfekvő és elő­nyös keretei: a KGST-orszá- gok piaci, vállalatközi kap­csolatai. Köztudomásúan, fej­lődő külgazdasági politikánk lényege,' hogy a szocialista országokhoz fűződő újszerű együttműködés híved va­gyunk, a vállalatközi szako­sítástól, kooperációtól a tá­gabb integrációs érintkezé­sig. Az utóbbi évek tényei bizonyítják, hogy erősödnek ezek az új formák, a KGST- országok kölcsönös érdekei, előnyei alapján. A tények egyszersmind azt is jelzik, hogy erősítjük eze­ket a szálakat az iparilag fej­lett kapitalista, illetve fej­lődő országokkal. Az utóbbi időben egész sor vegyes vál­lalatot alakítottunk külföldi cégekkel. Pillanatnyilag 29 ilyen vegyes vállalat műkö­dik — ebből huszonkettő Eu­rópában, négy Ázsiában, kettő Afrikában és egy az amerikai kontinensen, A fo­lyó tárgyalások alapján to­vábbi 18 vegyes vállalat ala­kításával számolhatunk. A közös vállalkozások eredmé­nyesen működnek; bővíti piacunkat például mexikói szerszámgép-érdekeltségünk, . erősíti külföldi gazdasági sze­repünket a magyar talál­mány forgalombahozatalára alakult magyar-svéd építő­ipari részvénytársaság. A külgazdaság végered­ményben azt jelenti, hogy igényeink, érdekeink alap­ján gazdálkodunk, de a ho­rizontot nem szűkítjük or­szághatárainkra, hanem a vi­lággazdasági folyamatok ré­szének tekintjük gazdasá­gunkat. (T. A.) Olvasom a hirt? „...durván bántalmazta lakótársát...” Értem. Van, aki lakótársát finoman, válasz­tékosán bántalmazza. Amikor erőteljesen be­lerúg, nem mulasztja el azonnal hozzátenni, hogy „elnézést, uram’’; s amikor a piszka­vassal a fejét veri lakótársának, rögvest hoz­záteszi: „bocsásson meg keménységemért, uram”. Bezzeg, aki „durván” bántalmaz! Két nagy pofon, egy nagy káromkodás és semmi bocsá- nalkérés, semmi udvarias elnézéstóhaj, csak verés és rúgás. Kétségtelen, ha már válasz­tanom kéllene a bántalmazás e két módszere között, messzemenően elutasítanám a durva bántalmazás műfaját. Ha már szétverik a pofámat, legalább tegyék hozzá: „Szíves el­nézést, de higgye el, uram, eredetiben sem volt szép (-ó) vagy az egyéni gondokat. Maga a közgyűlés nem elég arra, hogy állandó kapcso­latban legyünk a tagokkal. A réteggyűlések megelőzik a közgyűlést, hogy ott már ki­sebb jelentőségű dolgokkal ne kelljen foglalkozni, ne rabolja az időt. — Emeljen ki valami konifcrét problémát, amely réteggyűlésen merült fel — bérem Dudás András párt­titkárt. —• Lukács András földje nincs bevezetve a földkönyv­be. Ennek ellenére a tsz fi­zeti a földjáradékot, mert tudjuk, hogy hót holdat ho­zott be. Megkérdezte, mit le­hetne tenni az érdekében. A kérés után a járási földhi­vatalhoz fordultunk, hogy tisztázzák ezt a vitás kér­dést, mert ha el akarja adni a földjét a tsz-nek, akkor Okvetlenül szükséges a nyil­vántartásba vétel. — Milyen a tagok mű­veltségi szintje? — Sok fiatal, dolgozónk van, legt", báj ük szakiskolát végzett. Építőbrigádunkban majdnem mindenki szak­munkás. A főagronómus Debrecenbe jár főiskolára, a kertészetben van egy tech­nikus, a szerelőműhely bri- &ádvezetője Keszthelyen Végzi a felsőfokú techniku­mot, én jelenleg marxista esti egyetemre járok. — Az idősek helyzete mi­' ■ífe'" r' — A termelőszövetkezet saját pénzéből négyszáz fo­rintra egészíti ki a járadéko­soknak juttatott pénzt. Szá­mukra minden évben tar­tunk úgynevezett kis zár­számadást, ahol az öregeket tájékoztatjuk a végzett munkáról és elmondjuk, hogy mik a terveink. ★ A hatvani Lenin Tsz-ben az adiminisztratív dolgozók szocialista brigád megalakí­tását tervezik. Részlet az írásos javaslat­ból: „A termelőmunkában dol­gozók joggal elvárják, hogy az adminisztratív apparátus arra hivatott dolgozója az ügyiratokban az élő embert lássa, panaszuk megértésre találjon, ügyük intézése ha­lasztást ne szenvedjen.” ★ A szoba falán Szűz Maria­kép olajbarna keretben, a sarokban TH—672-es Sztár televízió. — Szeptemberben vettük, és éppen most romlott el. pontosan az ünnepek előtt, pedig úgy vártuk, hogy jó műsor lesz. — Mit vásároltak még mostanában? — Űj rádiót is vettünk, meg majd mosógépet és centrifugát is veszünk, de azt majd később, ha majd nem bírom annyira a mosást. — Régen dolgozik a taz­— Megalakulás óta, 10 éve. Beadtam a szőlőt és én is beléptem. — Azóta széles sorú táb­lák váltották fél a karó® sző­lőt. Megbarátkozott-e vele? — Megdolgoztam érte, én is ültettem, ugyanúgy az enyém is, mint a másé. Amit mi ültettünk újonnan, az már a miénk. Láttam, hogy hogy nő évről évre. — Két dolgot szeretnék kérdezni. Mi az, amit hely­telenít a tsz-ben, és mi az, amit jónak talál? Lévai Istvánné ölébe ejti a kezét, elgondolkozik. — A tsz mezőgazdasági nagyüzem. Miért nem lehet ugyanúgy nyugdíjba menni, mint más nagyüzemből? A legjobban annak örültem, hogy tavaly már többször volt szabad szombat a tsz- ben. — Ha saját magának kel­lene felelni arra. a kérdés­re, melyik jobb: ha meg­maradt volna a szőlőjük, vagy így a tsz-ben, mit vá­laszolna? — Egy hold szőlőből nem vittük volna ennyire. Hazánk a mezőgazdasági fejlődés két útja közül az úgynevezett porosz utat jár­ta végig. Azt is nagyon, las­san. Az 1848-as polgári for­radalom nem vezetett a hű- &§e4 bfetoteck fdszáraaoláeáiíct:,. ÜLÜNK AZ IRODÁBAN és Réz János, a Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatója néhány ki­fejező számot idéz: — Amíg 1968-ban a gene­rál termelésünk 339 milliót tett ki, egy évvel később már 410 milliót értünk el, a tervünket tízmillióval túltel­jesítve. A saját termelési értékünk meghaladta a 124 százalékot az egy évvel ko­rábbi szinthez viszonyítva. Ha a kormány által kiemelt munkákat nézzük, azoknál is több mint kétmillióval teljesítettük túl a tervünket. Nincs mit szégyenkeznünk a termelékenység kérdésében sem. Az egy dolgozóra jutó termelés közel 105 százalék­ra alakult, ha a bázishoz mérjük. De ha a 44 órás munkahetet vesszük alapul, akkor már tizenhárom szá­zalékos növekedést állapít­hatunk meg ilyen összeha­sonlításban. A bér a terve­zetthez viszonyítva most 105 százalék, ami jelez valamit. És mi ezt a jelzést megértet­tük, figyelembe is vesszük a következő időszakban. Ami a vállalat legfonto­sabb adatait érinti, azokat most elsoroltuk. Olyan eset­ben, mint amilyen ez a mos­tani év végi számvetés, nem tudjuk megkerülni a számo­kat. Még a kívülállóknak is mond valamit a viszonyított százalék, hiszen kifejezi a mozgást, akár a több, a ma­gasabb érték felé, akár a kisebb, az alacsonyabb szint felé zajlott is az le az év fo­lyamán. Sokkal Izgalmasabb vi­szont az, ami a számok mö­gött van. Ezért érdeklődünk az okok, az összefüggések iránt Réz János igazgatótól. Elmaradt a feladatok kö­zül két áruház. Egy Gyön­gyösön, egy pedig Hatvan­ban. Az egyik azért, mert közben módosításokat kér­tek, a másik pedig azért, mert plusz feladatot kellett elvégezniük. Itt a gyöngyösi központi fűtés beszerelésére emlékeztet az igazgató. FESZÜLTSÉGET OKO­ZOTT, hogy nyolc hónap alatt 240 lakásba kellett a központi fűtést bevezetni. Az így támadt torlódás áthúzó­dott más területre is. Az év végén a cementhiány adott gondot. Megint átcsoportosí­tás következett. Olyan épít­kezést kellett előnyben ré­szesíteni, ahol a folyamatos betonellátásra feltétlenül szükség volt Ezek miatt szünetelt pél­dául Gyöngyösön az OTP- lakóház, a szakközépiskola, de még a felsőfokú techni­kum munkálata is. s száz éven. keresztül, egé­szen az 1945-ös földreformig, merev gazdasági rendet és keserves kemény életet adott parasztságunkra. Móricz Zsigmond, aki ta­lán egyik legnagyobb isme­rője volt sorsuknak, így ír a Nyugat Irodalmi Figyelő rovatában 1928-ban. „Az emberiség által teremtett társadalmi helyzet oly mély­ségbe szorította őket, hogy azt kellene hinni, ember számára képtelen e szűk körben leélni és kiélni az életet.” ★ A falu házainak ablaká­ban esténként kék fénnyel dereng a televízió. Egyre több autó áll a kerítések mögötti udvaron. A trakto­rok, gépek megszabadítják a kezeket a legnehezebb mun­káktól. Szabad szombatot tartanak a termelőszövetke­zetben. Ez mind-mind be­férkőzik a köznapok gondol­kozásába. alakítja, tágítja a tudatot, formálja az egyént, új tervekre ösztönöz, új ér­tékrendszert teremt, s szo­rítja lejjebb a régit, amely­nek központjában egyetlen dolog állt: a föld. A móriczi ..rabtűzbőr’ ki­szabadult ember magára kezd figyelni, kezdi érteni a demokráciát, s a megadott keretet igyekszik megtölteni tartalmas, gazdag élettel. Ssigetbg András Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy a munka- szervezés lazasága mennyire nehezítette a helyzetet, ho­gyan súlyosbította azt. Na­gyon sokat szerepelt a belső tanácskozások napirendjén a szervezés kérdése. A máso­dik félévben sikerült jelen­tősebben megszilárdítani a koncentrálásra való törek­vést, amihez az építésveze­tők is sok segítséget adtak Az utolsó negyedévben ren­deződtek a dolgok, s bár ko­rábban még a lakásépítési feladatok hiánytalan telje­sítése is veszélyben forgott, az év végén mégsem zsúfo­lódott úgy össze a lakások műszaki átadása, mint egy évvel korábban. Eleget tettek kötelezettsé­güknek Egerben a tanárkép­ző főiskola tanszék-építke­zésén, a Finomszerelvény- gyárban, a Malomárok ut­cai iskola megépítésében, a tanácsi lakásprogram teljesí­tésében. Gyöngyösön az Egyesült Izzó félvezető üze­mét átadták próbaüzemelte­tésre, ahogy azt vállalták annak idején. Teljesítették a lakásépítési tervet, ahogy ezt Hatvanban is. Kiskörén a magasépítésnél van lemara­dás. Itt évek óta sok a gond, a fegyelmi eljárások megis­métlése nem sokat javított, pedig elég sok személyi cse- irét is végrehajtottak. Réz János azt is elmond­ja, hogy az üzemi megren­delők kívánságát maradék­talanul teljesítették. A ter­melési célokat tehát nem hátráltatta, hanem segítette a Heves megyei építőipari vállalat munkája. A TERVEZETTNÉL MA­GASABB bér mögött a szer­vezettség lazasága is meghú­zódik. Becsült szám szerint, mintegy 10—15 millióval több lehetett volna a telje­sítés, ha nincs lazaság a szervezettségben. De az egy év alatt elért 76 millió fo­rintos termelés-növekedés is okozza a szervezettség laza­ságát. A megnövekedett fel­adatok, a túlvállalások elke­rülhetetlenül alapot terem­tettek a lazább munkához, a torlódásokhoz, az idősza­kos feszültségekhez. És ad­dig, amíg a vállalat ezt az évi mintegy húszszázalékos termelési növekedést magá­nak előirányozza, számolni kell a túlvállalásokkal, a la­zább szervezettséggel is. Ép­pen a felfutásra való törek­vés miatt. És most előkerül egy má­sik kimutatás. Sorban ott vannak rajta azok az igé­nyek, amelyekkel 1970-ben kellene megbirkózni. Ezek­nek összértéke mintegy hat- százmillió forint. De a téte­lek fele még teljesen előké­szítetlen. Nincs még rájuk szerződés, mégsem utasítot­tak vissza egyet sem. Számí­tanak rájuk. De a szerződés nélküli munkákra nem lehet várni. A munkásokat folya­matosan foglalkoztatni kell. Hiába jön tehát a megren­delő majd az év közepén a szerződéssel, nem követelhe­ti, hogy a korábban jelzett igényét maradéktalanul ér­vényesítse a vállalat. Éppen időhiány miatt. Ezekből lesznek a feszült­ségek, a csúszások, a viták, a nézeteltérések. Mi sem volna könnyebb, mint arra várni, hogy a meg­rendelő csak akkor jelent­kezzék az igényével, ha már pénzügyileg és adminisztra- tíve mindent előkészített. Ez az állapot azonban egyelőre még csak a fantáziában lé- tezhet. MINDEZ ÉRTHETŐ, elfo­gadható. De miért kellett a Sokat ígérő, újfajta rostnö- vén/, a sága 6zárú kender vetőmagjának elszaporítását kezdik meg az idén. Csong- rád megyében több éven ke­resztül üzemi kísérletetekben eredményesen' termelték a hódmezővásárhelyi közös gazdaságokban; A esőembere*: & jöwgrcst» i ain túl, is in un sara jv. ...í:- keznie? Ha az ott fóliáik ;as- latott embereit itthon u. ia, enyhítene volna a szültséget. annvivai Lök... st adott volna termelni a megyén belül. Utóvégre en­nek a vállalatnak Heves 2- gyei célokat keli szolgai”.'.a. Az igazgató így magva.. za meg ezt: A külső munka nem ce. ja a vállalatnak. Bár jó üzlet. Ha azt veszi alapul, hogy a teljes létszámból, a 2500.-ból csupán ötven-hatvan ember dolgozik ezeken a külső munkákon, és azok is a hat­vani építésvezetőségtől, ahol időszakos felesleg mutatko­zik, az arány sok mindent megmutat. Ez a magyarázat tetszetős. Azt a részét húzzuk alá, amely szerint a külső munka nem célja a vállalatnak. Te­hát a jövőben tartózkodik tőle. Ez így helyes, hiszen egy sor nehézséget okoz a szétszórtság, és ha még üz­letnek jó is a külső munka, arra is alkalmas, hogy rossz hangulatot keltsen a válla­lat körül. A Heves megyei építők dolgozzanak itthon és csak akkor nézzenek máshol munka után, ha a megye ha­tárain belül ehhez nem tud­nak már hozzájutni. A félreértések elkerülése miatt pedig nem árt még ilyen esetben sem, ha kon­zultálnak a megye illetékes szerveivel, már csak önvé­delemből is. Nehogy utólag kelljen magyarázkodniuk, védekezniük. Mert itt van a lakásépítés is. Ogy terjedt el a megyé­ben, hogy a vállalat elállt a terven felüli mintegy há­romszáz lakás megépítésé­től. ELŐKERÜL A JEGYZŐ­KÖNYV. Ebben 213 plusz­lakásról van szó, amiből 166-ot az állami, a többit pedig a tanácsi építő Válla­lat készíti el. Egy kikötés­sel: ha a tervezői és a kivi­telezői megbízatást 1969. de­cember 1-ig megkapja. ,Ez a megbízatás még az év végén sem állt a vállalat rendelke­zésére. Ha már a lakásépítkezés­nél tartunk, mondjuk , el, hogy a vállalat új építkezé­si módot akar bevezetni ép­pen azért, mert a mostani évi ötszáz lakás helyett rö­videsen évente ezer lakást kell produkálnia. Ezért akar­nak átállni az úgynevezett alagút-zsalys módszerre, amely a mostani építkezési sebességnek a másfélszeresét nyújtja, méghozzá jóval ol­csóbban, mint a házgyári technológia, azaz: a hagyo­mányos építkezés költségei­nek megközelítően azonos szintjén. Ennél a sabtont vízszin­tes irányban lehet mozgatni, szobányi teret fogva be egy sablonba, amelyben a víz- es villanyszerelvények is a he­lyükön vannak már, sőt a vakolást sem kell elvégezni, olyan sima felületet ad a sablon. Az építők tehát nemcsak a mával, hanem a holnappal is törődnek, ebből is kitűnik. Ami az 1969-es tevékeny­ségüket érinti, abban el kell ismerni az eredményeket, megnyugtatóan kell tudomá­sul venni, hogy a hiányossá­gaikkal maguk is szamot ve­tettek, ezek megszüntetésé­re a szükséges lépéseket megtették, tehát most már időt kell adni a vállalatnak arra, hogy a megoldást vé­gigvigyék. G. Molnár Ferenc növényének nevezik a sárg;. szárú kendert, mert kedvező tulajdonságaival felülmúl minden más fajtát. w®, .jtoaöfíp eeerie A jövő rostnövénye:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents