Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

Nyilvános zársl adás tükrében vizsgálhatok. I'üra kívánság nyilvános aarszámadást követelni? Hi- S2fen amióta termelőszövet­kezeti mozgalom van, azóta kötelező a mérleget elkészí­teni, tanulságait levonni, és azt a tagsággal közölni. Sajnos azonban, a közös gazdaságok egy része ennek az előbb külső, majd inkább belső kötelezettségének mind mostanáig csak többe-kevés - bé tett eleget A mérlegkészí­tés mechanikus munkáját elvégezték ugyan, de annak tanulságait csak feliből-har- madából vonták le. A köz­gyűlésen a zárszámadást is­mertették ugyan, de olyan t1 kapkodva, olyan műsza­vaidra! megtűzdelt tolvaj­nyelvem, hogy abból a tag­ság édeskeveset értett. A legtöbben azt se tudták, mit szavaznak meg. Súlyos hiba volt ez min­dig, de ma százszoros vé­telt. Elmúltak ugyanis azok az idők, amikor az év lezá­rása alig több, mint formai aktus volt. Az új mechaniz­mus a téesz-tácnek tényleges önállóságot adott. Gazda­godhat a közösség, jól él­hetnek a tagok ott, ahol oko­san számolnak, de kiürül > a magtár, a tagoltnál pedig a kamra ott, ahol elvétik az irányt Ráadásul a mecha­nizmus nem merev, változat­lan keret Az ösztönző és fé­kező tényezőit halózata év­ről óvre módosul egy 'ki­csit. Éppen csak annyit, hogy elcsúszhat az, aki at tavalyi tényekben, számok­ban gondolkodik. 'Most például a üzasoa*;- marha és a sertés felvásár­lási árának emelése, de ugyanakkor a fehérjetakar­mányok költségeinek emel­kedése, a beruházási támo­gatás csökkentése teremtő bt új helyzetet Nagyon oda jcell figyelni a hitelpolitikai irányelvek apró változásaira is. Gondos tanulmányozást igényel az 1970. évi népgaz­dasági terv, mert az egy­százalékos növekedá», amit a mezőgazdaság számára előirányoztak, nem is olyan ikevés, mint gondolnánk Egyszóval változnak, ala­kulnak a külső körűimén vek amelyeket késedelem nélkül összhangba kell hozni a bel­ső adottságokkal. Ezek- pe­dig a legnagyobb részletes­séggel, a leghasznosabb fele­lősséggel mindig a zárszám­Mi tehát a teendő? El kell készíteni a mérleget az 1969. esztendőről, de el kell ké­szíteni a számadást a tanul­ságokról is. Nagy hiba len­ne bárhol megelégedni azzal, hogy a kiadott' nyomtatvá­nyokon a számok kereszt- ben-hosszában stimmelnek. Ez csupán áz alap. Amikor az alap készen van, akkor jön a nagyobb munka, arcát már nem a könyvelőknek, adminisztrá­toroknak, hanem a közös­ség minden vezetőjének, kell elvégeznie. Meg kell érteni­ük miről beszélnek a szá­mok. Él-e a gazdaság a me- chani anus lehetőségeivel ? Megfelelö-e a termelési szer­kezet, a tevékenységi kör? Eléggé foglalkoztatják-e a tagokat, kihozzák-e a ren­delkezésre álló eszközökből a maximumot? Az új vál­lalkozások eléggé hatéko­nyak-e és a közösség kezde­ményező képessége a leg­inkább előnyös irányokba mutat-e? Seregnyi kérdés, amire válaszolni csalt hozzáértő, aprólékos elemzőmunkával lehet Nem akarjuk túl ma­gasra állítani a mércét, nem kívánhatjuk, hogy a tevé­kenységnek már ebbe a sza­kaszába vonják be a tagság szélesebb köreit Lehetséges ugyan, de igen nehéz. Vi­A legutóbbi hármaB tra­gédiát okozó budapesti gáz­szerencsétlenség iámét a köz- érdeklődés előterébe helyez­te a gázszagosítás problémá­ját. Felmerült a kérdés, va­jon az e célra használt etil- merkaptón megfelelően fi­gyelmeztet-e a szivárgások­ra, vagy a nyitva felejtett gázcsapra? A vegyészek vé­leménye szerint ez az anyag nem teljesen megbízható. Ha ugyanis reakcióba lép a csö­vek iákor képződő rozsdá­val. elveszti a szagát. A Kő­olaj- és Gázipari Tröszt még 1%'7-btfli a Péti Nitrogén­művek szakembergárdáját bízta meg egy új, nagyhatá­sú tangositó anyag előállítá­sának és gyártási technoló­giájának kidolgozáséval. szont, aki számol, elemez, következtetéseket von le, an­nak tudnia kell, hogy a ha­tár mire alkalmas, a helyi hagyományok milyen irány­ba nyitnak, vagy csulcnak kaput, a tagság akar-e töb­bet dolgozni, és így to­vább! Ezért elengedhetetlen a nyilvános zárszámadás. Ezért bűn. ha a közgyűlésen feláll az elnök és hadarva felolvas egy előre leírt, s a többség számára érthetetlen szöveget. Alti a beszámolót tartja, annak egyszerre kell szakembernek és agitátornak,' előadónak és szónoknak len­nie. A leírt szöveg csak tá­masza legyen. Beszéd közben azonban figyelje a hangula­tot és egyetlen bekezdést se zárjon le addig, amíg nem látja, hogy az emberek meg­értették'. A közgyűlés: esztendőt zár és kezd. Fontos állomás tehát a közös gazdaság éle­tében. Hiba lenne tehát, ha ezen a fontos állomáson ép­pen csak lassítana, de nem állna meg — pihenőre, erő­gyűjtésre. a megtett és meg­teendő út fölmérésére — a közösség kocsija. Földéé ki Béla Az MTI, munkatársa tá­jékoztatást kért Kincses Gyula műszaki igazgatótól, az eddigi eredményekről és arról, hogy mikor kerülhet új szagosító anyag a gázve­zetékekbe? Az igazgató el­mondta , hogy sikerült előállí - tárniuk a tetrahidrotoféait — rövidített néven thf-t és ki­dolgozták annak gyártási technológiáját is. A labora­tóriumi méretekben előállí­tott szagosítáamyag a Székes­fehérvári Gázműveknél „vizsgázott” meglepően jó eredménnyel. Három és fél kilométer hosszú szakaszon szagosították tilt-vei a gáz­vezetéket. Hátasa az előző időszakhoz viszonyítva több mint tízszeresére nőtt a la­kossági bejelentések száma. Ez a tény azt dokumentálta, Előadás Egerben a bolgár erdőgazdálkodásról Az Országos Műszaki Fej lesztési Bizottság es a Mű­szaki-Természettudományi Egyesületek Szövetsége ja­nuár 7—16 .között „Bolgár műszaki hetet” rendez Bu­dapesten, a Technika Házá­ban. Ez alkalomból 28 bol­gár tudományos szervezet: kutató- és tervezőintézetek, vállalatok és felsőfokú intéz­mények képviselői vesznek részt a rendezvényeken. Ha­zánkat 19 tudományos inté­zet képviselői reprezentál­ják. A program érdekessége többek között a január 14-én Egerben sorra kerülő elő­adás. is, amikor délelőtt 10 órakor a Megyei Művelődési Központban Dimitrov Mari- nov Marian, a műszaki tu­dományok kandidátusa, egyetemi tanár ismerteti a bolgár erdőgazdaság fejlő­dését. Éveken át mindig a tél győzött: ha beköszöntött a hó, a fagy. az építők búcsút in­tettek egymásnak, s követke­zett a jól „'megérdemelt'’, a hogy a rendkívül erős szagú szerves kénvegyület a leg­kisebb hibára is figyelmez­tet. További előnye az eddig használt anyaggal szemben, hogy stabil, nem bomlik, és a vezeték legtávolabbi pont­ján is intenzív hatású. A Péti Nitrogénművek fel­készült a tht gyártására, és áprilisban megkezdik a ter­melést. Az új szagosítóanya­got „Gázodor” néven hozzák majd forgalomba'. Az új üzem kapacitásának megha­tározásakor figyelembe vet­ték a nagy külföldi érdeklő­dést is. Az elmúlt hónapok­ban szovjet és francia szál;- emberekkel tárgyaltak a péti vezetők a termék vásárlásá­ról, illetve a gyártás techno­lógiájának átadásáról. A legkisebb hibára is figyelmeztet Áprilisban már gyártják az új gózszagositó anyagot Ismerjük a fiatalokat ? Nálunk — de nem csak nálunk —, mindenki ifjúság- szakértőnek tartja masat. 5. Ahogy az időjárást, a gólter- rcré&t és a televízió műsorát össznépi É^orsálarnirjal-szen- veääiyel dicsérjük és szid­juk, ugyanúgy nap mint nap terítéken vannak a fiatalok is. Cselekedeteikkel, jellem­vonásaikkal, külsőségeikkel kapcsolatos jelző-készletünk kimeríthetetlen, általánosító hajlamunk meglepően fejlett, az okos és gyakran lapos viták róluk (de több­nyire nélkülük!), olyan meg­szokottak. mint a —'napfor­dulók. Mivel adnak óikat az ele­ven figyelemre és a tarka­barka véleményalkotásra? Jelenlétük súlyával, jelen­legi és jövendő társadalmi szerepük egész problematiká­jával. Egyszerre ' képeznek jogi, biológiai és társadalmi kategóriát, potenciális és perspektivikus erőt. Szám­arányuk világszerte, így ná­lunk is növekszik. Egy 1967. évi UNESCO-statisztika sze­rint a Föld lakosságának fe­le- 25 évnél fiatalabb, az eu­rópai kontinens lakosságának 36 százaléka 24 éven. aluli. Hazánkban a 24 éven aluli korosztály az: összlakc&sag 38. a huszonkilenc evon alu­liak korcsoportja pedig a tár­sadalom 45 százalékát ulkat- já, ’s. ez azt jelenti, "hogy több, mint 3 millió ember te­kinthető fiatalnak, a társa­dalmi elet cselekvő részesé­nek, illetve .felnőtt életre ké­szülőnek. Arcúkor személyes erényei­ket os hibáikat vizsgálgatjük, voltaképpen szocialista tár­sadalmunk jövőjéről, a .Mű fólj'LatáuaróJ próbálunk hi- aonyságot erezni, boagé- aakk át -iírttíkkk. aE eűTJá­rasztaiást azért is megkap­ják, mert egyesek szerint nem .lehet rájuk bízni a kommunista Magyarország felépítésének gondját, más- aldalrol azért is, mert. má­sok, mint „mi voltunk”. Ér­dekes, hogy amikor oktalanul rájuk húzzuk a vizes lepedőt, eszünkbe sem jut (vagy nem akarjuk elismerni?), bogy az ítéleteinkben saját tetteánik. is megmérettetitek es gyakran bizony könnyűnek találtat­nak ... Még ma is sole szélsőséges nézet van forgatómban az ifjúságról, a. fiatalokról. A leggy: ikoriabb.' ik közé tarto­zik a nemzedéki, ellentétek unos-urctalun felmelegítése, az ifjúság és a társadalom különválasztása, az ifjúság, az ifjúkor speciális jellegze­tességeinek tagadása az egye­di jelenségek, esetek mérték­telen általánosítása, annak hangoztatása, hagy az ifjú­ság állapota pontos tükörké­pe az óit környező felnőtt tár­sadalomnak. Akik ilyen es hasonló végletes ítéleteket fabrikálnak, hirdetnek, azok nagyon megfeledkeznek ma­gukról és azt bizonyítják, hogy nem ismerik, nem sze­retik, nem ‘is akarjál, meg­érteni és segítem az ifjú­ságot, s csak az előkelő ide­gen tógájában tetszelegnék. • Milyenek válójában a mi fiataljaink? Ennek a kérdés­nek kévés értelme van, de sűrűn elhangzik. Nincs jobb azó. mint nz, hogy — külön- bözcte . >•' dfjgyük egy külön vis v ;• erről kár megfő- iedkeznüni Olyanok, ami­lyenné a . -ittoiájKk. a tar­OKtekrú +f. kebb, konkrét környezet for­málták és alakítják öltét. So­hasem volt könnyű utat ta­lálni a bonyolult és még bo­nyolultabb korokban, különö­sen nehéz most. Világrend- szerek harcának kellős köze­pébe, ráadásul a tudomá­nyos-technikai forradalom, az atomkor kellős közepébe, summa summárum: átmeneti korban születtek, amelyben a tapasztaltabbak: is nehezen igazodnak el. Átmeneti sza­kaszban van társadalmunk, amelyben eszmélnek, s ennek az átmenetnek az ellentmon­dásai, kisebb-nagyobb konf­liktusai átszövik életüket, szőkébb és tágabb körben szerzett tapasztalataikat. Át­meneti szakaszba jutott a család, amely első fokon ne­veli őket, hisz már nem ter­melői egység, de még nem demokratikus család. Végül: átmeneti korban vannak ők maguk is, ha azt nézzük, hogy már nem gyerekek, még nem felnőttek. Mindezt a tör- tencämi-tansadalmi fejlődés hozta magaval, s kár csodál­kozni azon, hogy olyanok, amilyenék: itt es most ter­mészetesen különbözőek. Meggyőződésem, hogy túl­nyomó többségben értékeseb­bek, mint bármely kor ma­gyar ifjúsága, mert a leg­korszerűbb eszmét, a kom­munizmus eszméjét sajátít­ják el, azt vallják, azt akar­jál: szolgálni egész életükben, egész tevékenységükkel, Gyakori, hogy konikrét ese­tekben moghökkeivünk a sa- ' ját neveltjeink tulajdonsá­gai tói. müveltüáigétől. aszmé- fSKöta, HaásssádSc tEaysssk megfeledkezni arról, hogy azzal a mércével kell mérni tetteiket amivel minden em­berét. Mivel az ifjúság min­denkor a társadalom elvá­laszthatatlan része, erényei és hibái mindig a társada­lom életében gyökereznek. Csepüljük őket, mert észre­veszik es nem szeretilé a sza­vak és tették diszharmóniá­ját, a képmutatást, a mióság elkendőzését, s ezt a maguk módján léi is „tálalják”. Ha erre mi kérjük őket, akkor milyen alapon lepődünk meg a nyers őszinteségükön? Cso­dálkozunk, hogy nem olyan lelkeseik, mint „mi” voltunk. Az is példa számukra, hogy az embereié néha restellik a lelkesedésüket, s az is igaz, hogy számukra a szocialista társadalom természetes, meg­szokott, prózai tény. nincs mögöttük az új társadalomért vívott harcok személyes él­ménye, más úton jutnak aL a szocializmushoz, másképpen folytatják az építőmunkát. A prózai tény ritkán szül pá­toszt és külsöséges lelkese­dést. A konkrét, pontos és közvetlen célok, az önálló, próbára tevő, bizalomteljes feladatok anná! inltabb ma­gukkal ragadják őket. Ezek­ből várnak, kérnék többet. „Nem ismerjük a gyerme­kei!” — figyelmeztetett egy­koron Rousseau. Néha mi. itt és most bevallhatjük, hogy nem ismerjük eiégge a fia­talok az ifjúság problémáit sem. A mérce az o esetükben is mindenhol és mindenkor Ugyanaz lehet, mint minden embernél: a kotelességtelje- sítés, a tett. a szocializmus szolgálata. Hogy jól vizsgáz­zanak, azért mindannyian .'íeltícsségse) tartozunk. R-P-, A" A munka akrobatái. vékony pénztárcával járó fagysz# badság. Tél tábornok uralkodásá­nak azonban mái- vége: a ki­próbált. .megedzett építők ki­fogtak a hidegen. ..Kitalál­ták” a munkahelyek télié,sí“ tését, és hiába a hó, a szél. a fagy. az építőknél nincs teli szünet.. Erről tájékoztatott bennünket, Pataky Csaba, a Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat egri főépítésve­zetőségének technikusa is.... — Valamennyi dolgozónkat foglalkoztatjuk, sőt még plusz munkaerőre is szükségünk lenne. A munkahelyeket téli- esítettiik, így zavartalanul megy a munka. — Jelenleg hol s min dol­goznak? — Csak a nagyobbakat em­lítem. Javában tart az egri Egészségiráz utcai OTP-laká- so.k válaszfalazása, vakolása. Már a vízvezetékszerelők is munkához láttak. Jól hala­dunk a kivitelezéssel, s igy nem félünk a szeptemberi át­adás időpontjától. — A vállalat építi az egri AFIT-szervizt is. .őz egri es a környékbeli autótulajdono­soknak van-e valami biztató híre? — Van. A létesítmény mű­szaki átadása még karácsony előtt megkezdődött. Már a gé­peket szerelik. — A tervezett áladás idő­pontja? — Ez év lebraár 15"e, — És elkészülnek? — Egészen biztosan. — De folytassuk: hol dol­goznak még? — Megkezdtük az egri Fi­nomszerelvénygyur galvuni ■ •ációs üzemének alapozását. Kőkútról vízhálózatot veze­tünk a Mátravidékj Fémmű- vekbe. Építjük a beruházási vállalat Triititárius úti iroda­házai, és jól haladunk a Klapka utcai irodaház déli szárnyának építésével is. — ÉS az északival? — Itt sajnos több problé­ma zavarja munkánkat. Egy­részt kevés pénzük van az építtetőknek, es sa.ihos gya­kori a tervmódosítás is. A las­súbb tempó nem rajtunk mú­lik. Mindenesetre mi nagyon szeretnénk tartani a határ­időt, s ez ev végén átadni az épületet... — És mi újság a Heves me gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál? — Kőtele ki Dénes főmérnöktől kértünk infor­mációt — A mai nap kerül sor a részletes eligazításra. Az biz­tos, hogy akik egész évben lelkiismeretesen.. becsülete­sen, példamutatóan dolgoz­tak, azoknak télen sem lesz kényszerpihenő. — A nagyobb munkálatok? — Dolgozunk a Tudomá­nyos Akadémia mátraházi üdülőjén, az atkari kastély felújításán, új - üzemet épí­tünk az egri Homok üli tég­lagyárnak. A részletes prog­ram . a inai megbeszélése*) alakul ki ... A tél az egyik legnagyobb ellenségé se. építőknek. De mint az elmondottak is bizo­nyítják: ezúttal is az építők győznek. Dacobiak a hideg­gel. a hóval, a faggyal — dol­goznak. —k— Gépesítés — de hogyan? Iti az új esztendő, ti nap­tár az új év első n/i.pjaii jelzi. Valahogy megszokott dolog ilyenkor, hogy a csa­ládokban. is, de a vállalat latoknál, termelőszövetke­zeteknél is kezdetét veszi a nagyobb ütemű tervezés, új ötletek, elképzelések születnek. S bár a közös gazdaságoknál a zárszáma­dó közgyűlésekre még ké­sőbb kerül sor, máris azon törik a fejűket a gaz­dák, a vezetők, hogy a ren­delkezésükre olló pénzt miként tudnak a legjobban, legcélszerűbben Jelhasznál­ni az év során. Általában alig akad olyan gazdaság, ahol ne tervez­nék be a gépvásárlásokat, annál is inkább, hogy a szövetkezetek gépparkja elég hiányos és elavult. S itt kell említést tenni egy évről évre megismétlődő jelenségről — nagyon sok szövetkezetben úgy vannak vele, hogy veszünk öt, vagy hat traktort s ezzel a gé­pesties kérdési dodik. * is n nig ni­Nem vitás, liogy erögé­pék re szükség van, hiszen nélkülük egyszerűen nem boldogul egyetlen közös 7izdacag sem. Hiba azon­ban a kérdést csupán az erőgép Tere leszűkíteni. A szaJccmbcnde. szerint egwté inkább a komplex gépesí­tés a fontos, az egyes mun- kafotyamatcéc teljes gépe­sítése. Minden termeti) üzemben van olyan mánké, amelynek elvégzése nehéz, akar üzért, mert nincs ele­gendő munkaerő, akár azért, mprl nehéz fizikai igénybevételt kivan. Éppen ezert, célszerű mondjuk a gabonatermesztés, kuko ri­ce,-, vagy cukorrépatenne- lés maximális gépesítése. A közös gazdaságok bel­ső Ugye az, hogy a rendel kezésükre állá pénzt mire és miképpen költik el. Eb­be nem is szólhat és nem is akar beleszólni senki. Érdemes azonban újra és újra megemlíteni, hogy a gépesítést •— különösen a jövőben — nem lehet csu­pán az erőgépekkel megol­dani. Könnyei/, lehetséges, hogy jooban jár az a gaz­daság, amelyik számolva u körű linenyék két, lemond égy-egy erőyep vásárlásá­ról s helyette inkább egy műnk a f olya mai komp Les. gépesítésére törekszik. (kap ősi) ffme Január 6,» !&tlö Megkezdődött az egri AFfT-nzerviz átadása Nincs téis sziinsf az építőknél

Next

/
Thumbnails
Contents