Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
\ — ....................................vTHTniinninn B z a neve annak a modem, saép- segesen szép és szilveszterkor átadott új szállodának, amely a pesti Duna parton lesz hívatva nemzetközi színvonalon öregbíteni a magyar vendéglátás hírnevét. Ez a nem mirelit-kacsalábon forgó szálloda- kastély minden bizonnyal enyhít az ország idegenforgalmát nehezítő férőhelygondokon és az is nyilt titok, hogy dolgozóinak kemény munkájával nem kevés kemény valutát óhajt szerezni népgazdaságunk számára. Érthető, hogy jómagam, aki érti és fontosnak tartja az idegenforgalmat, mint egyáltalában nem lebecsülendő nemzetgazdasági ágazatot, meleg szívvel és mély együttérzéssel ünnepeltem legalábbis lélekben, eme új szálloda-, étterem-, bárkombtnát felavatásának nagy napját Jól emlékszem, hogy — hála szállodaiparunk, ha még nem is kielégítő, de kétségtelenül dinamikus fejlődésének — a Balaton-parti Annabella Szálló is nagy örömet okozott nekem a többi, frissen épült szálloda-étterem társával együtt Boldoggá tett a budapesti körszálló elkészülte és boldoggá tett az ország számos más pontján, elsősorban azonban Pesten és a Balaton partján épülő új szállodák sora. Arra is emlékszem, hogyan néztek ki a Balaton-parti új szálloda halijából és hogyan csodálkoztak rám as egyik új budapesti szálloda drink-bárjában, amikor tökéletes magyarsággal kértem egy konyakot és kissé riadtan fizettem ki az árát. Megmondom kereken: valahogy kalapot forgató cselódlegénynek érzem magam az uraság kastélyában, ha belépek magyar hazám szociálisi KOKTÉL Duna Intercontinental ta vendéglátásának valamely új reprezentáns üzemegységébe. Az én zsebemben csak forint van, s nem kemény valuta, hozzá kell tennem, hogy olyan formt, amit bizony rendszeresen számon kell tartanom, minthogy nem kasszafúrásból, sikkasztásból, avagy más, nehezen ellenőrizhető tevékenységből kerülnek a forintok konfekcióé ruhám zsebébe. Tudom én azt nagyon jól, sőt annyira tudom, hogy még kevésnek is tartom, ami van: sok, modem szállóra, étteremre van szükség. Osztály felettire is. Reprezentatívra is. Ahol a nagypénzű külföldiek elkölthetik nagypénzük tetemes részét, mert az üzlet a szocializmusban is még üzlet. S miután ezt tudom, eszem ágába se jutna, hogy mondjuk a Balaton-parton pont egy ilyen méregdrága szállodát tüntessek ki szerény személyemmel és szerényen megkeresett forintjaimmal..: Ha.:: Ha lenne mis. De eme a remek szállók és remek éttermek méregdrága árai, s általában a szálloda- ipar, a vendéglátás koncepciójának sajátos törvényei szerint lassan eltűnnek az országból a másod- és harmadosztályú éttermek: legalábbis ami az árakat illeti. Eme új és pompás szállodák-éttermek hatása oly gyümölcsöző a vendéglátóipar egészére, hogyha a vendéglátás színvonala nem is, de az árak színvonala annál inkább megemelkedik. Kis hazám legváltozatosbb tájain megfordulva volt szerencsém (?) észrevételezni, hogyan lesz Mari héni lángossütőjéből — legalábbis az árai szerint — osztályon felüli bodega, hogyan változtak nagyképűen első osztályúvá, egyszerű, és olcsó étkek volt árai a piszkos abroszon, s a gyászos körmű pincér ujjai közt tartott plajbász varázslata nyomán. Ha valahol valamit avatnak, ami a vendéglátást illeti, én már rögtön tudom, vagy legalábbis gyanakszom, hogy az avatás költségeit nem felemelt színvonalon, csak felemelt árakon velem fizettetik meg! Jó, rendben van, én nem számítok. Egyek otthon, üzemi konyhán, vigyek magammal a zstoemben mit enni az útra, aludjak kempingben, — mit ugrálok, én itthon vagyak. De azt hiszem, hogy felemelt világszínvonalunk sem nyeri meg azért a külföldiek tetszését. Legalábbis a külföldiek nem is lebecsülendő hányadának tetszését. Tudniillik szerte a világon a turisztika, az idegen- forgalom forradalma, — kispénzű emberek forradalma. Igaz, hogy egy fontért itt nálunk többet lehet enni, venni, mint Angliában, viszont ott keményebben kell megdolgozni érte, s az angol turista, a dolgozó ember, megnézi, hogy mire adja ki a fontjait. Vagy a francia a frankjait, az amerikai a dollárjait! Mert nem igaz, hogy a milliomosok járják a világot. Azok is. De főleg a kisemberek, vagy legalábbis a kisebb pénzű emberek. És ők sem ragaszkodnak ahhoz, hogy egy országban csakis első osztályú szállodákat és árakat találjanak, — megelégednének másodosztályú árakkal és kiszolgálással. Ha az valóban másod- és nem ötöd- osztályú lenne. örülünk a Duna Intercontinentalnak. Szeretnék örülni mondjuk egy Tisza Intercontinerrtálnak: forintért is, udvarias kiszolgálásért és elfogadható árakért is. Hogy minek erről januárban szólni? Mert szóltunk már júliusban is! Már csak a pénz hiányzik Mennyit fejlődik Gyöngyös 1970-ben? Olyan dolog ez, hogy a pénz is csupán azért hiányzik, mert nincs együtt valami nagy páncélszekrényben vagy a városi tanács vb-etaó- kének fiókjában. Formalitás az egész lényegében, hiszen a fejlesztésre előirányzott, mintegy százötvenmillió forint aligha változik meg á kötelező hivatali út bejárása során. Ahogy a hivatalos írások nyelvezete mondja: Gyöngyös fejlesztési tervét felsőbb szerv főbb tervszámaiban jóváhagyta. Mi van hát ci „főbb tervszámok* mögött? Lássuk! Kezdjük előbb a közérdeklődésre számat tartó célokkal. Már befejeződik 1970- ben a város déli részén épülő 8/A tömb, ami a korábbi 8-as tömb szerves folytatása. Hiányozná fog ugyan az óvoda és a bölcsőde, valamint a tereprendezés. A járdák és az utak most kivétel* képeznek. Valahogy a karáb- bi évek kellemetlen tapasztalatai ebben mór jó irányban éreztetik hatásukat. Sikerült elérni, hogy utat és járdát a lakásokkal egyidőben építünk, ami jó a beköltöző embereknek, de jó az építőknek is, mert az anyagszállító járművek nyugodtan közlekedhetnek az építkezés területén. És ezzel nemcsak a járműveket kímélik meg, hanem lényeges mennyiségű anyagot is megtakarítanak. A bölcsődt és az óvoda megér még egy mondatot. Amit elértünk az utaknál és a járdáiénál, azt nem tudjuk még biztosítani ezeknél a létesítményeknél. Mintha nem számítana a sorrend. Pedig annyiszor elmondtuk, hogy a beköltöző családok már az első napoktól kezdve a környékükön levő bölcsődét és óvodái szeretnék igénybe venni. Nem pedig egy olyan intézményt, ami talán kilométerekkel mesz- szebb van. Ügv látszik, ebben a kérdésben még néhányszor vitatkozni kell. Menjünk tovább. A Mérges utcai lakótelep már ismert. Ennek munkáit még 1969- btn megkezdték. A 126 la- 1970 feladatai között talál- kós elkészítése viszont itt ható. Naqv gond az isk >k. ópités Két, nagyon fontos iskol«Í pitós is a megvalósítandó átok között szerepéi. Az egyik a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, amely a műhelyekkel és a kollégiummal együtt minden szükséges létesítményt magába foglal. Tagolt épületosoportjának főbb vonalai már ma is láthatók a Mátrába vezető út mentén. A város Ifjúsága szempontjából talán fontosabb a 16 tantermes szaközépiskola. Ez az intézmény az autóbuszpályaudvar szomszédságában, a kertmozi mögötti területen épüL Illetve élég sok nehézséggel küszködik. Főként cementhiány hátráltatja a munkát. Már most több hetes késéB alakult ki a belső vállalati tervhez viszonyítva. Ha szeptemberben itt nem lehet megkezdeni a tanítást, akkor Gyöngyösön sem a középiskolásokat, sem az általános iskolásokat nem lehet majd hói elhelyezni. A VI-os iskolába albérletbe befogadott gimnázium az új tanévben már nem maradhat ott, hiszen a kisebb diákoknak így sincs helyük a saját iskolájukban. A gond tehát elég nagy. Minden a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat vezetőin, munkásain múlik. Nem tartozik a mutatós feladatok közé, mégis rangban semmivel sem kisebb például a szennyvíztisztító telep bővítésének megvalósítása. Ilyen közmű nélkül egy város soha nem lesz valóban város. Majdnem tízmilliót kell erre a célra fordítaná. A fontosabbak közül emeljük tó például az új gázpalack-cseretelepet, amire több okból is szükség van. A mostani kicsi, a város egyik végén található, kilométereket kell megtenni az új városrészből Idáig. Ez a telep már csak úgy tud megfelelni céljának. ha máshol épül egy modem, nagy befogadóképességű, amely a forgalom nagyobb hányadát magára vállalja. Városhoz méltóan Sok kényelmetlenséget okozott az is, hogy néhány év alatt több gyógyszertárát elvesztette a város. Volt, amit lebontottak, volt amit más vállalatnak adtak át A Fő téri gyógyszertár zsúfoltságát a Kossuth Lajos utcában megnyitott szüksóghel yisé - - gél próbálták enyhíteni. Ezek a köruknényok magyarázzak meg, miért olyan jelentős a Nerrtecz József utcában építendő gyógyszertár, ami azzal is sok könnyebbséget ad, hogy a szakrendelő-intézé szomszédságában várja majd a betegeket A szokásos' feladatok között találjuk az út- és járdaépítést, a vízhálózat bővítését, a csatornázás folytatását. Csak egy tételt emeljünk még ki a sok közül befejezésül. Több mint ötvenezer forintot fordít majd a város különböző képzőművészeti alkotások, szobrok megvásárlására. Az elmúlt évben néhány kompozíció került ki a közterekre, felfrissítve környezetük arculatát. Ebek a szobrok hangulatot teremtettek maguk körül. Ami a városi ranghoz hozzá is tartozik. Azt mondhatjuk tehát, hogy a millióikkal gazdag programot valósít meg a város vezető testületé, felelősséggel gazdálkodik azokkal. G. Molnár Ferenc Pályadíjnyertes kép *úvMé™kar s£,t sége minden évben meghirdeti „Az év legjobb képe” pályázatot. Az idén 33 szerzőtől 228 kép érkezett be. A zsűri 20 dijat ítélt oda. Képünkön: Kovács Sándor (MTI foto) díjnyertes riportképe. Tömény A címül adott szót újabban igen gyakran halljuk. A következő mondatok példázzál:, milyen jelentésben vállal nyelvi szerepet: „Csak tó- ményt ittak” — „Egész este csak a tömény járta.” — „Sok töményt fogyasztott.” stb. Elég gyakran jelzős szerkezetekben Is találkozhatunk vele: „Tömény italt vásárolt”. A tömény szavunk régóta tagja a magyar szókincsnek. Nem eredeti szó, hanem török jövevény. Valamikor csak összetételben szerepelt. A töményezer szóösszetételben a tömény jelentése tízezer, sokezer. A töméntelen szóalakban ez az eredeti jelentése maradt meg, s a számtalan hangsorral vonható rokon értelmű sorba. A török és mongol nyelvben katonai műszóként szereplő tömény-tömény szó a XVIII. sz. vége óta melléknévi értékben, mint vegytani műszó aktivizálódik, és a koncentrált idegen nyelvi forma magyar megfelelőjeként szerepel. A leggyakrabban ezekben a szószerkezetekben találkozhatunk vele: tömény oldat, tömény esszencia, tömény alkohol, tömény szesz stb. Eleinte nem önállóan, hanem a tömény ital jelzős szerkezetben nevezte meg az úgynevezett rövid italokat, a rumot, a konyakot stb. Napjainkban ez a hangsor is többet vállal magára, s mint a liptai, a debreceni, a fekete szavak a nevek szószerkezeti kapcsolata alapján jelentés- átvitellel megnevezi a jelzett szó jelentéstartalmát is. Az ital, a pálinka, a rém, a konyak jelentése hozzátapad a tömény szóhoz. A tapadással, ráértéssel kialakult új jelentésű tömény szó lassan kiszorítja a rövid ital jelzős szerkezetben szereplő rövid szót is a nyelvhasználatból. Természetesen a tömény szó továbbra is műszói értékben vállal szerepet a tömény sav, a tömény oldat stb. szó- szerkezetekben s a tömény- ség, töménységi fok, töményen nyelvi képletekben. AZ év végi s az új esztendei ünnepi alkalmakon fogyasztott tömény italokhoz ezt a nyelvészeti megjegyzést elsősorban azért fűztük, mert egyik olvasónkat a nyelvi forma is érdekelte. Szilveszteri cikknek szántuk, s így „időszerű” is az ilyen jellegű „nyelvészkedés”. Dr. Bakos József Színészek, bohémek... A régi színészvilág emlékeiből Nagyon régen Miskolcon * 111. Richard került színre. Amikor Richard kétségbeesve felkiáltott: — ,,Egy országot egy lóért!" — valaki leszólt a karzatról: — Szamár is jó lesz magának! A színész szemrebbenés nélkül válaszolt a kedélyes- kedőnek: — Igaza van, jöjjön le! ★ Harmafh Imre színpadi szerző benyújtotta darabját az egyik színház igazgatójához, akiről köztudomású volt, hogy nem az ő véleménye a döntő, hanem amit a felesége mond. A darabot a színház nem fogadta el előadásra, mire Harmath a következő táviratot intézte az igazgatóhoz: — A fúria ítéletét megfellebbezem! ★ A régi idők népszerű kabarékomikusa. Szenes Ernő, akit a kövér Szenes néven ismertek, állandó pénzzavarral küzdött. A Lánchídon ment át egy barátjával. — Látod — szólt Szenes, — ha ez á királyi vár az enyém lenne, azonnal rendbe tudnék jönni anyagilag. — Mit érnél vele, ha a királyi vár a tiéd lenne? Szenes csodálkozva válaszolta: — Mit?! Hát egy húszast csak kapnék érte? ★ Az első világháború alatt Föld Aurél igazgató rendelkezése szerint, az akkori Városi Színház csak szombat— vasárnap tartott előadást. A színészek természetesen hetenként csak két napra kapták fizetést Amikor egymást követték a katonai behívások, az egyik színész keserűen megjegyezte: „Most már csupán az kéne, hogy Föld Aurélt is behívják katonának, s akkor csak szombat—vasárnap lenne háború!” ★ — Wem elég magas nekem ez a szálloda! ★ Honthy Hanna mesélte az alábbi történetet. A fiatal színészházaspár az Állatkertbe készült kicsi gyerekükkel. Mielőtt elindultak volna, megnyugtatták a gyereket: ne féljen az állatoktól, mivel azok senkit nem bántanak. Kiértek az Állatkertbe, a gyerek bátran, magabiztosan köszöntötte a ketrecben levő állatokat: — Szejvusz, majom, szej- vusz, kígyó... Amikor a hatalmas elefánt Egy népszerű vidéki tánckomikus nem kapott albérleti lakást, s kénytelen volt felkeresni a városka szállodáját. A színészt a portás nagy örömmel üdvözölte: — Miben lehetek szolgálatára, kedves művész úr? — Mibe kerül egy szoba az első emeleten? — kérdezte a színész. — Hat pengő. — A másodikon? — öt pengő. — Es a ha-módikon? — Ott csak 3 pengő. A színész köszönt és elindult. A portás utánaszólt: — Hát nem veszi ki a szobát? ketrecéhez értek, a gyerek megállt. Riadtan, nagy szemekkel nézte az állatot, majd szepegve megszólalt: — Kejitcótolom! Sebestyén Mihály
