Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
llifliszteri utasítás a muzeális emlékhelyekről Most jelent meg a müve lődésügyi miniszter utasítá sa. amellyel meghatározza az egyes kiemelkedő jelent- tőségű személyekre vágj- je- lentös történelmi esemé- ) nyekre vonatkozó emlék- ‘ anyagot őrző és bemutató muzeális emlékhelye! cél' ját, feladatait, létesítésük és elhelyezésük körülményeit. Ezek az emlékhelyek önálló gyűjtő- és feldolgozó munkát általában nem végeznek, hanem mint muzeális közgyűjtemények, állandó kiállítóhelyek működnek. Jellegük szerint: emlékmúzeumok, emlékházak és emlékszobák. Az emlékmúzeumok anyagaikat a kiemelkedő személyhez vagy történelmi eseményhez leginkább kapcsolódó helyen, teljességre törekedve mutatják be. Ahol nem adottak a múzeummá nyilvánítás feltételei, ott a muzeális emlékhelyet a Művelődésügyi Minisztérium emlékházzá, illetőleg emlékszobává nyilvánítja Az ilyen emlékhelyek létesítéséhez a Művelődésügyi Minisztérium előzetes hozzá- 3 árulása szükséges. HELGA Nyugatnémet film Telt házakat vonz a film és a nézőtéren akitora csend ül. mint amikor sok ember szuggesztív hatásnak engedelmeskedik. S valóban ez történik. A Helga képsorai az emberi elet keletkezéséről egy sor olyan kérdésre irányítják a figyelmünket, a két szemünkét, amelyekről eddig a tudomány szürke lapjai mondtak el szakszerűen lényeges tudnivalókat a kíváncsinak vagy a szák- embernek. de neim láttatta moziban a közönséggel a celluloid. Igaza van a film i tójának - rendezőjének — Erich F. Bendernek, hogy még napjainkban is sok a hamis szeméremérzet bennünk. A felnőttek többsége is kevéssé tájékozott a nemi kérdésekben. Ez a tájékozottság nemcsak biológiai, de lélektani értelemben is kevés vagy nem elegendő. A test belső' életéről, s különösen. a szexualitásról, annak lélektani kísérőiről kevés talpraesettet adtak át még' ebben az évszázadban is a szülők a gyermekeiknek. így esik aztán, hogy a gyermek, a mindenre kíváncsi serdülő lány és fiú „az utcán át’’ kapja értesüléseit a szerelemről. az élet keletkezéséről. Úttörő jellegű ez a film. okos és tervszerűen felépített képsoraival ámult figyelésre készteti a nézőt — néha perceken keresztül. Azért írjuk, hogy csak perceken keresztül, mert, a megtenné-1 kenyíilés izgalmas, mikroszkóp alatti felvételei és a szülés folyamata a leglényegesebb »Ízlése a filmnek. Egy ilyen vállalkozás a téma sokoldalú megragadásával igyekszik minél értékesebb hatást kelteni. A jó értelemben vett testi mezít- lenséget. az egészséges és helyénvaló ruhátlanságot elfogadja a család keretei között s elsősorban aziért. mert a felcseperedő gyermek így ismeri meg a legfontosabb tudnivalókat önmagáról is. Ügy tűnik, hogy a film irója-rendezője egyelőre felvilágosítani akarta a felnőtteket, a szülőket, azokról a kérdésekről, amelyeket a gyermekekkel meg kell tárgyalniuk. Közöl biológiai tényeket és folyamatokat, említést tesz érzelmi élet és a lelki kio .rőjelenségek létezéséről, figyelembevételéről. Ennél a pontnál azonban nem lehet megállni. A film megnézése az újabb igényt szüli: hogyan formálja-ala- kítsa, milyen módszerrel fe- gyehnékze a szülő a kamasz gyermek Világát, hogy a felnőtté érés stádiumában minél kevesebb megrázkódtatás érje. Ez a film ugyanis ezt a didaktikai részt úgy oldotta meg. hogy az orvosanya elővette az ő szakkönyveit és megmagyarázta négy lányának a tudományos szöveget. A gyakorlat mintha ennél másabb lenne. A telt ház és a filmre tapadó figyelem azt bizonyítja, hogy ez a film jó ajtón nyitott be. Tanárok, szülök nagy hasznát láffiatják ezeknek a filmkockáknak, ha okosan előkészítik gyermekeiket a téma hatására, mozibamenós előtt. A kitűnő operatőri munka miatt fel kell jegyeznünk Klaus Werner és Fritz Bader nevét. (farkas) Bohémélet (Kedd, 20.20): Operafilm. A filmre veit operaelőadást a milánói Scala előadásában láthatjuk, Franco Zeffirelli rendezésében. A Puccini-opera karnagya: Herbert Von Karájan. S a rangos nevek ezzel még feladatot. Bízik a snájd'ig Heiiwitz-ben, aki viszont — mivel az orvos túl sokat tudott meg — már eltökélte, hogy el fogja tenni láb alól. Kettejük utolsó vacsoráját jeleníti meg a film, ahol a nagy műveltségű, finom modorú grófról, annak arányában foszlik le minden és feljebb igyekezik kapaszkodni. Mi lesz veled, Eszterke ? (Vasárnap, 20.20): Magyar filmszatíra. A másfél éve bemutatott filmet Bárány Tamás novellájából Müller Péter írta filmre & Bán Róbert rendezte. A szatíra a házassági komédia ősi elemeiből épül fel, mai kisvárosa miliőbe helyezve a ’ szereplőket! Farsangi háború Hajóson Bácskában, ahol még élnek a farsangi népszokások, az idén már hagyományos bajai bunyevác prélón és asszonybálon kívül megrendezik a hajósi sváb bált is. A több nemzetiségű községben február 8-ra hirdették meg a mulatságot A műsorban felelevenítik majd a régi fonóestek látványos játékait. A legnagyobb „attrakció” ilyenkor mindig a farsangi háború volt: két fonóbeli társaság hadakozott egymással. Fegyverül a hamuval teli hurkatöltők szolgáltak, az ágyúkat pedig ekecsoroszlyák helyettesítették. A harcból végül mindenki kormosán került ki. A játékokban a babonás hiedelmek is szerepet kaptak. Farsangkor járták el a boszorkányűző seprőtáncot, meg a kendertáncot. A hiedelem szerint minél magasabbra kapkodták lábukat a táncosok, annál nagyobbra nőtt a kender, amely a község fő növénye volt egykor. i i Nagylány a lányom ... ? Negyedórája sincs, hogy elment az utolsó panaszos. \ Ilyenkor jólesik egy pohárka hűsítő, egy-két lépés, ke- | véske mozgás a szobában. Igaz, ez a néhány perces nyug*- i lom csak látszatpihenés, hiszen amíg levegőt engedek be < az ablakon, amíg elfogy a pohárból á limonádé, addig f, filmszerűen visszaperegnek az elhangzottak, a történetek, ' Ezúttal kenés idő jut a tűnődésre. Átlagosnál csino- < sabban öltözött hölgy lép a szobába. Nála csak a mögötte \ álló kislány csinosabb és szebb. £ — A lányom — mutatja be őt a mama, miközben mindketten helyet foglalnak. A- zonyt — a kozmetikát is ideszámítva — harminc . negyven közöttinek nézem, a lánya nem több tizenhétnek Tulajdonképpen alig hasonlítanak egymásra, de a, szemük, az orruk ívelése egyforma. A mama elnézést kér, idegesen cigarettát kotor elő a táskájából, rágyújt es egy mély szítás után kezdi a szói. — Kérem! En, illetve mi, életbevágóan fontos ügyben jöttünk. Igen, igen. Pontosan és jól tetszett érteni. Ezúttal életbevágó ügyről, mondhatnám úgy is, problémáról van szó. Katit, — vagy ahogyan mi a család odahaza nevezzük Katyát — szeretnénk elhelyezni ide önökhöz. a vidéki középiskolába ... Az asszony beszél. Dicséri a gyereket, elmesélj, hogy már az óvodában is az óvónéni kedvence volt, és... — Mii ért, kérem, „a vidék” alatt? — Már úgy értem, hogy én. illetve mi pestiek vagyunk. Katyus Budán egu gimnáziumban tanul és méghozzá nem is rosszul. Különösen a nyelveket szereli. Oroszból ötöse volt félévkor. A körülményesen előadott ügyek hallgatása közben mindig rosszkor érkezik a telefon. Kellemetlen, megzavar és bizony néha percek kellenek, amíg az ember újra visszazökkenhet a régi kerékvágásba. A fővárosi hölgynek viszont ezúttal úgy látszik, jót tesz a kétperces szi- lencium, mert utána már lényegesen rövidebbre fogja a mondanivalóját. — Egy szó mint száz, kérem év. elváltam a férjemtől. Rossz ember volt, goromba és féltékeny. Minden törvényes eljárás lezajlott már és most szabad- vagyok. Szabad és azt hiszem, még elég fiatal ahhoz, hogy új életet kezdjek. Húszadikára tűztük ki az esküvőt Lacival. Neki nincs lakása, a volt férjem viszont elköltözött. Katya nálunk maradna... azaz, hogy éppen az a gond, hogy egy ilyen nagy lány... ön férfi, megérti... Könnyeket töröl ki zsebkendője sarkával a szeméből. Katya semmitmondó tekintettel messze maga élé bámul. Látom, ide sem figyel. Nincs szerepe, csak statisztál az ügyben. A mama tovább játszik és elcsuklú hangon megkéri a lányát, menjen ki az előszobába. — Tudja, kérem. A férjem négy évvel fiatalabb nálam. Azt hiszem, egyetlen megoldás, ha a gyerek otthagyja Pestet és lejön vidékre. Vidéken is akadnak ma már jó iskolák és még ha az első hónapokban a kollégiumi felvétel nehezebben is menne, mi, úgy értem a férjem és én, természetesen szívesen vállaljuk a költségeket ... Amikor a mama elbúcsúzik, egy pillanatra beszólítom. a lányt. Áll a szoba közepén, ujjai között egy néger gumibabát gyötör. — Mii szól az ügyhöz? Fanyar mosolyyal félrehúzza a száját, ránt egyet a vállán és azt mondja: — Meg akarnak tőlem szabadulni. Ha akarja, intézze cl nekik... Szalay István Jelenet a „Hotel Germania” című tv-filmböl. (A tv február 7-i [szombati] műsorához!) nem érnek véget — Rodolph szerepét Giovanni Raimundi. Mimit Gisella Freni énekli. Hotel Germania | (Szombat, 17.35): A nézők kedvéért megismételve. 1958-ban a televízió első tv-játéka volt ez a Gábor Andor novellából készült dramatizáció. 1962-ben a rendező Mihálvffy Imre. Gárdos Miklós és Dene Gábor forgatókönyvírók segítségével tv-filmet készítettek belőle. Most az utóbbit láthatjuk. A történet a harmadik birodalom időszakában, 1933. őszén játszódik, amikor a világ figyelme a lipcsei perre irányult. A főszereplő dr. Wineoke (Benkő Gyula alakítja); fiatal német orvos. azt a megbízást kapja. Hellwitz gróf SA-tiszttől, ak: egyébként osztálytársa volt hajdan, hogy a per egyik részvevőjét „tegye alkalmassá” a nácik céljai számára. 'Karrierizmusból, anyagi előnyök reményében dr. Wi- necke vállalja a becstelen. W. immár 3b, sEorohat emberi, amilyen mértékben az orvos is felismeri, hogy nem áll fel élve a vacsora- asztaltól. Törtetők | (Szombat, 20.25): Először 1941-ben mutatták be Illés Endre kétrészes vígjátékét, egy évvel ezelőtt a Madách Kamaraszínház újította fel a művet, ami még ma is időszerű intelmeket tartalmaz, lévén. a történéstől, az elvtelen karrierizmusról szól a szatíra hangján. A cselekmény maga egy elfelejtett név következményeként bonyolódik? a nagy fémipari részvénytársaság elnöke egy protezsáltja nevét említi meg nyomatékosan a vezérigazgatójának (Ajtai Andor), aki elfelejti ezt a nevet, s minthogy újrakérdezni nem akarja, inkább két fiatalembert is előléptet, hogysem kimaradjon az, akire az elnök gondolt. A véletlen úgy hozza, hogy a vezérigazgató nem a kiválasztottat „futtatja” — nagyon rosszul emlékezett a névre. S a két törtető (Huszti Peter es Ba- lázsavits Lajos.) még feljebb. 25. — Egészen kíváncsivá tesz — vonja meg a vállát Honda kelletlenül, le sem veszi felöltőjét, úgy ül le a székre, jelezvén, hogy kevés az ideje. A másikat azonnal megüti a Hondából áradó tömény alkoholillat. Ohó, barátocs- kám — gondolja magában elégedetten —, eaek szerint igaz, amit a vállalatodnál sikerült még délelőtt megtudnom, te valóban megrögzött iszákos vagy! Annál jobb! Az erős szesz folyamatos élvezete megpuhítja a jellemet, lazítja az erkölcsi tartást, könnyen befolyásolhatóvá tesz. És rólad, te nyavalyás kocsmától telék, rólad mondta Mucur. hogy délben hipnotizáltad őt! Ugyan, elrestellte magát a nő előtt, ezt nem mert© bevallani az a hülye izompacsirta. Áthajol az asztalon, az arcát egészen közeltolja a másik lágyvonalú arcához, vállalva a kockázatot, hogy annak a leheletétől ő is be csiccsent. — öreg fiú, legyen erős, én mindent tudok! — Igazán ? — néz veie farkasszemet Honda. — Akkor már értem, hogy miért nem mutatkozott be az elején. — Micsoda!? — Egyszerű. Ha maga mindent tud, akkor maga — az isten. Az isten meg mi az istennek mutatkozzék be, őt ismernünk kell. — Hülye vicc — mondja Bálint- komoran. — Mind járt nem lesz maga ilyen nagylegény. Csak néhány címszót ajáuiok a szíves fi- gyeimébe. Bokánrúgoti fjarém —- hajol egészen Hon da füléhez. — Tudja, mit. ajánlok? Társuljunk. Beve szem az üzletbe. Ez a szint- patron, ez Nyugaton aranyat, érhet, bár most már bevallom, hogy lényegében nem is tudjuk, hogy micsoda és hogyan funkcionál. Nekünk elég, ha egy miniszterhelyettes félti. Az én főnököm viszont egy idióta, a munkatársam, aki a Bonbonban megfricskázta a maga fejét, a Mucur, szintén az. Eszem, ágában sincs, hogy kezükre játszam a szimpatront. Ezzel szemben itt vagyunk mi ketten, két értelmes, ügyes fickó. Mi majd megtaláljuk a módját, hogy kijussunk azokkal a bigyókkal Párizsba, vagy Londonba és saját zsebre profitáljunk belőlük Mert mi tudunk élni. Mit szól az ajánlatomhoz? Szívből örülnék, ha elfogadná. Honda lelkesen' bólint. —* Boldogan. Sőt, azt hiszem, már ma este le is bonyolíthatnánk az akció legfontosabb részét. Megszerezhetjük a szimpatront. Le - fotózhatjuk a műszaki leírást is. Soha ilyen kedvező alkalmunk nem lesz — Miért? — Ambrózy és az asszisztensnője ma házon kívül töltik az estét, a házvezetőnő a szomszédasszonynál alszik, mert fél a pincében levő állatoktóL És azt is tudom, hogy hol tárolják a szimpatronokat, a dokumentumokat... Csak egy bibi van. — Az az őriás véreb aa udvaron? Van nálam hangtompítóé revolver. — Nem, az ismer, beenged engem. De nern tudom kinyitni sem a kertajtót, sem a villa ajtaját. Nem értek az ilyesmihez, szerszámom sincs heart; Bálint elvigjtorodotfc. (Fofp*mjuk> falember a buszon, egy szolgálatban levő rendi fi törzsőrmester fondorlatos megtévesztése. Furcsa tárgyalás az Erőátviteli Vállalatnál. Jegy- / zőkönyv megsemmisítése. Minisztérium kettes osztály. Elég ennyi? A blöff bevált! A kis kopasz sápadt, mint a fal, a szeme kocsányon lóg, alsó ajka lefittyedt. Most kell ütni a vasat! Most, amíg meleg! — Mert. ha ez nem elég — sziszegi Bálint farkasmosollyal —, folytathatom. Ribonukleinsav. Dezoxiribo- nukleinsav. Ehető emlékezet. Szimpatron. Ennyi sem elég? Pedig ezért már jó néhány évet osztanak ki a Markóban, és azalatt piához sem juthat! Szünetet tart, élvezi, hogy a vele szemben ülő emberke úgy húzza magát össze, mint akii korbácsolnak, homlokán kiütött a veríték, az ujjai reszketnek. Hogyan is sejthetné,, hogy mindez lehetséges komédiázás. hogy a verítékező homlok mögött hidegen és egy komputer gyorsaságúval és pontosságával méretik meg minden szavának a súlya, jelentősége. Ö csak Honda meg-megcsukló hangját hallja. „ — Kérem, fiút akar tőlem? — Na, látja, így kellett volna kezdenie. Mert ne Mgyje. hogy í a professzor meg a tyúkja kiállnának-aga mellett. Fgy frászt 'faga az ö szemükben egy kísérleti nyúb leszerepelt, győ. Hiába hivatkozna rájuk, letagadnák és őket megvédi a Kossuth-díj, a doktori cím. Most már elhiszi, hogy a markunkban van, tönkre tehetjük, ha nem engedelmeskedik? — Mi... mit kell tennem? — Jóformán semmit. Maga most bejáratos a Malinké utcai villába, szerez nekünk abból a szimpatronból, lefényképezi a műszaki leírását és mi azt is elfelejtjük, hogy egyáltalán él a Földön egy Honda László. Nos? —■ Rendben van — suttogja a megzsarolt. — Mindent megteszek, csak ne adjanak a törvény kezére... Jaj! — kap fájdalmas fintorral az oldalához. — A nagy izgalom miatt... a vesém ... még jó, hogy mindig hordok magamnál papa- verint. Ha még nem ivott volna a szódájából... Bálint kegyesen int. tessék, Honda kotorász a zsebében. előszed egy apró fehér tablettát, bekapja, egy korty vízzel lecsúsztatja. Pár" pillanatig behunyt szemmel piheg. aztán ránéz az oldalszakállasra. — Akkor most megbeszéljük a részleteket? Bálintot hirtelen mélységes sajnálat fogja el a másik iránt. Fáj szegénynek a veséje. A nagymama, az Is mindig a veséjével kínlódott, És egyáltalán, ez egy nagyon szeretetre méltó kis- kopasz. lelke mélyén ő mindig is kedvelte a kiskopa- szokat. . — Most jól figyeljen, ké-
