Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

llifliszteri utasítás a muzeális emlékhelyekről Most jelent meg a müve lődésügyi miniszter utasítá sa. amellyel meghatározza az egyes kiemelkedő jelent- tőségű személyekre vágj- je- lentös történelmi esemé- ) nyekre vonatkozó emlék- ‘ anyagot őrző és bemutató muzeális emlékhelye! cél' ját, feladatait, létesítésük és elhelyezésük körülményeit. Ezek az emlékhelyek önálló gyűjtő- és feldolgozó mun­kát általában nem végez­nek, hanem mint muzeális közgyűjtemények, állandó ki­állítóhelyek működnek. Jel­legük szerint: emlékmúzeu­mok, emlékházak és emlék­szobák. Az emlékmúzeumok anyagaikat a kiemelkedő személyhez vagy történelmi eseményhez leginkább kap­csolódó helyen, teljességre törekedve mutatják be. Ahol nem adottak a múzeummá nyilvánítás feltételei, ott a muzeális emlékhelyet a Mű­velődésügyi Minisztérium emlékházzá, illetőleg emlék­szobává nyilvánítja Az ilyen emlékhelyek lé­tesítéséhez a Művelődésügyi Minisztérium előzetes hozzá- 3 árulása szükséges. HELGA Nyugatnémet film Telt házakat vonz a film és a nézőtéren akitora csend ül. mint amikor sok ember szuggesztív hatásnak enge­delmeskedik. S valóban ez történik. A Helga képsorai az emberi elet keletkezéséről egy sor olyan kérdésre irá­nyítják a figyelmünket, a két szemünkét, amelyekről eddig a tudomány szürke lapjai mondtak el szaksze­rűen lényeges tudnivalókat a kíváncsinak vagy a szák- embernek. de neim láttatta moziban a közönséggel a celluloid. Igaza van a film i tójának - rendezőjének — Erich F. Bendernek, hogy még napja­inkban is sok a hamis sze­méremérzet bennünk. A fel­nőttek többsége is kevéssé tájékozott a nemi kérdések­ben. Ez a tájékozottság nem­csak biológiai, de lélektani értelemben is kevés vagy nem elegendő. A test belső' életéről, s különösen. a szexualitásról, annak lélek­tani kísérőiről kevés talpra­esettet adtak át még' ebben az évszázadban is a szülők a gyermekeiknek. így esik aztán, hogy a gyermek, a mindenre kíváncsi serdülő lány és fiú „az utcán át’’ kapja értesüléseit a szere­lemről. az élet keletkezésé­ről. Úttörő jellegű ez a film. okos és tervszerűen felépí­tett képsoraival ámult figye­lésre készteti a nézőt — né­ha perceken keresztül. Azért írjuk, hogy csak perceken keresztül, mert, a megtenné-1 kenyíilés izgalmas, mikrosz­kóp alatti felvételei és a szü­lés folyamata a leglényege­sebb »Ízlése a filmnek. Egy ilyen vállalkozás a téma sokoldalú megragadá­sával igyekszik minél érté­kesebb hatást kelteni. A jó értelemben vett testi mezít- lenséget. az egészséges és helyénvaló ruhátlanságot el­fogadja a család keretei kö­zött s elsősorban aziért. mert a felcseperedő gyermek így ismeri meg a legfontosabb tudnivalókat önmagáról is. Ügy tűnik, hogy a film irója-rendezője egyelőre fel­világosítani akarta a felnőt­teket, a szülőket, azokról a kérdésekről, amelyeket a gyermekekkel meg kell tár­gyalniuk. Közöl biológiai té­nyeket és folyamatokat, em­lítést tesz érzelmi élet és a lelki kio .rőjelenségek léte­zéséről, figyelembevételéről. Ennél a pontnál azonban nem lehet megállni. A film megnézése az újabb igényt szüli: hogyan formálja-ala- kítsa, milyen módszerrel fe- gyehnékze a szülő a kamasz gyermek Világát, hogy a fel­nőtté érés stádiumában mi­nél kevesebb megrázkódta­tás érje. Ez a film ugyanis ezt a didaktikai részt úgy ol­dotta meg. hogy az orvos­anya elővette az ő szakköny­veit és megmagyarázta négy lányának a tudományos szö­veget. A gyakorlat mintha ennél másabb lenne. A telt ház és a filmre ta­padó figyelem azt bizonyítja, hogy ez a film jó ajtón nyi­tott be. Tanárok, szülök nagy hasznát láffiatják ezeknek a filmkockáknak, ha okosan előkészítik gyermekeiket a téma hatására, mozibamenós előtt. A kitűnő operatőri munka miatt fel kell jegyez­nünk Klaus Werner és Fritz Bader nevét. (farkas) Bohémélet (Kedd, 20.20): Operafilm. A filmre veit operaelőadást a milánói Sca­la előadásában láthatjuk, Franco Zeffirelli rendezésé­ben. A Puccini-opera karna­gya: Herbert Von Karájan. S a rangos nevek ezzel még feladatot. Bízik a snájd'ig Heiiwitz-ben, aki viszont — mivel az orvos túl sokat tu­dott meg — már eltökélte, hogy el fogja tenni láb alól. Kettejük utolsó vacso­ráját jeleníti meg a film, ahol a nagy műveltségű, fi­nom modorú grófról, annak arányában foszlik le minden és feljebb igyekezik kapasz­kodni. Mi lesz veled, Eszterke ? (Vasárnap, 20.20): Magyar filmszatíra. A más­fél éve bemutatott filmet Bárány Tamás novellájából Müller Péter írta filmre & Bán Róbert rendezte. A sza­tíra a házassági komédia ősi elemeiből épül fel, mai kis­városa miliőbe helyezve a ’ szereplőket! Farsangi háború Hajóson Bácskában, ahol még él­nek a farsangi népszokások, az idén már hagyományos bajai bunyevác prélón és asszonybálon kívül megren­dezik a hajósi sváb bált is. A több nemzetiségű község­ben február 8-ra hirdették meg a mulatságot A műsor­ban felelevenítik majd a régi fonóestek látványos já­tékait. A legnagyobb „att­rakció” ilyenkor mindig a farsangi háború volt: két fonóbeli társaság hadakozott egymással. Fegyverül a ha­muval teli hurkatöltők szol­gáltak, az ágyúkat pedig ekecsoroszlyák helyettesítet­ték. A harcból végül min­denki kormosán került ki. A játékokban a babonás hiedelmek is szerepet kap­tak. Farsangkor járták el a boszorkányűző seprőtáncot, meg a kendertáncot. A hie­delem szerint minél maga­sabbra kapkodták lábukat a táncosok, annál nagyobbra nőtt a kender, amely a köz­ség fő növénye volt egykor. i i Nagylány a lányom ... ? Negyedórája sincs, hogy elment az utolsó panaszos. \ Ilyenkor jólesik egy pohárka hűsítő, egy-két lépés, ke- | véske mozgás a szobában. Igaz, ez a néhány perces nyug*- i lom csak látszatpihenés, hiszen amíg levegőt engedek be < az ablakon, amíg elfogy a pohárból á limonádé, addig f, filmszerűen visszaperegnek az elhangzottak, a történetek, ' Ezúttal kenés idő jut a tűnődésre. Átlagosnál csino- < sabban öltözött hölgy lép a szobába. Nála csak a mögötte \ álló kislány csinosabb és szebb. £ — A lányom — mutatja be őt a mama, miközben mindketten helyet foglalnak. A- zonyt — a kozmetikát is ideszámítva — har­minc . negyven közöttinek nézem, a lánya nem több tizenhétnek Tulajdonképpen alig hasonlítanak egymásra, de a, szemük, az orruk ívelése egyforma. A mama elné­zést kér, idegesen cigarettát kotor elő a táskájából, rá­gyújt es egy mély szítás után kezdi a szói. — Kérem! En, illetve mi, életbevágóan fontos ügy­ben jöttünk. Igen, igen. Pontosan és jól tetszett érteni. Ezúttal életbevágó ügyről, mondhatnám úgy is, problé­máról van szó. Katit, — vagy ahogyan mi a család oda­haza nevezzük Katyát — szeretnénk elhelyezni ide önök­höz. a vidéki középiskolába ... Az asszony beszél. Dicséri a gyereket, elmesélj, hogy már az óvodában is az óvónéni kedvence volt, és... — Mii ért, kérem, „a vidék” alatt? — Már úgy értem, hogy én. illetve mi pestiek va­gyunk. Katyus Budán egu gimnáziumban tanul és még­hozzá nem is rosszul. Különösen a nyelveket szereli. Oroszból ötöse volt félévkor. A körülményesen előadott ügyek hallgatása közben mindig rosszkor érkezik a telefon. Kellemetlen, megza­var és bizony néha percek kellenek, amíg az ember újra visszazökkenhet a régi kerékvágásba. A fővárosi hölgy­nek viszont ezúttal úgy látszik, jót tesz a kétperces szi- lencium, mert utána már lényegesen rövidebbre fogja a mondanivalóját. — Egy szó mint száz, kérem év. elváltam a férjem­től. Rossz ember volt, goromba és féltékeny. Minden tör­vényes eljárás lezajlott már és most szabad- vagyok. Sza­bad és azt hiszem, még elég fiatal ahhoz, hogy új életet kezdjek. Húszadikára tűztük ki az esküvőt Lacival. Neki nincs lakása, a volt férjem viszont elköltözött. Katya ná­lunk maradna... azaz, hogy éppen az a gond, hogy egy ilyen nagy lány... ön férfi, megérti... Könnyeket töröl ki zsebkendője sarkával a szemé­ből. Katya semmitmondó tekintettel messze maga élé bámul. Látom, ide sem figyel. Nincs szerepe, csak statisz­tál az ügyben. A mama tovább játszik és elcsuklú hangon megkéri a lányát, menjen ki az előszobába. — Tudja, kérem. A férjem négy évvel fiatalabb ná­lam. Azt hiszem, egyetlen megoldás, ha a gyerek ott­hagyja Pestet és lejön vidékre. Vidéken is akadnak ma már jó iskolák és még ha az első hónapokban a kollégiu­mi felvétel nehezebben is menne, mi, úgy értem a fér­jem és én, természetesen szívesen vállaljuk a költsége­ket ... Amikor a mama elbúcsúzik, egy pillanatra beszólí­tom. a lányt. Áll a szoba közepén, ujjai között egy néger gumibabát gyötör. — Mii szól az ügyhöz? Fanyar mosolyyal félrehúzza a száját, ránt egyet a vállán és azt mondja: — Meg akarnak tőlem szabadulni. Ha akarja, intézze cl nekik... Szalay István Jelenet a „Hotel Germania” című tv-filmböl. (A tv február 7-i [szombati] műsorához!) nem érnek véget — Rodolph szerepét Giovanni Raimundi. Mimit Gisella Freni énekli. Hotel Germania | (Szombat, 17.35): A nézők kedvéért megis­mételve. 1958-ban a televí­zió első tv-játéka volt ez a Gábor Andor novellából ké­szült dramatizáció. 1962-ben a rendező Mihálvffy Imre. Gárdos Miklós és Dene Gá­bor forgatókönyvírók segít­ségével tv-filmet készítettek belőle. Most az utóbbit lát­hatjuk. A történet a harma­dik birodalom időszakában, 1933. őszén játszódik, amikor a világ figyelme a lipcsei perre irányult. A főszereplő dr. Wineoke (Benkő Gyula alakítja); fiatal német or­vos. azt a megbízást kapja. Hellwitz gróf SA-tiszttől, ak: egyébként osztálytársa volt hajdan, hogy a per egyik részvevőjét „tegye alkalmas­sá” a nácik céljai számára. 'Karrierizmusból, anyagi elő­nyök reményében dr. Wi- necke vállalja a becstelen. W. immár 3b, sEorohat emberi, amilyen mértékben az orvos is felismeri, hogy nem áll fel élve a vacsora- asztaltól. Törtetők | (Szombat, 20.25): Először 1941-ben mutatták be Illés Endre kétrészes vígjátékét, egy évvel ezelőtt a Madách Kamaraszínház újította fel a művet, ami még ma is időszerű intelme­ket tartalmaz, lévén. a tör­ténéstől, az elvtelen karri­erizmusról szól a szatíra hangján. A cselekmény ma­ga egy elfelejtett név kö­vetkezményeként bonyoló­dik? a nagy fémipari rész­vénytársaság elnöke egy protezsáltja nevét említi meg nyomatékosan a vezérigaz­gatójának (Ajtai Andor), aki elfelejti ezt a nevet, s mint­hogy újrakérdezni nem akarja, inkább két fiatalem­bert is előléptet, hogysem kimaradjon az, akire az el­nök gondolt. A véletlen úgy hozza, hogy a vezérigazgató nem a kiválasztottat „fut­tatja” — nagyon rosszul em­lékezett a névre. S a két törtető (Huszti Peter es Ba- lázsavits Lajos.) még feljebb. 25. — Egészen kíváncsivá tesz — vonja meg a vállát Hon­da kelletlenül, le sem veszi felöltőjét, úgy ül le a szék­re, jelezvén, hogy kevés az ideje. A másikat azonnal megüti a Hondából áradó tömény alkoholillat. Ohó, barátocs- kám — gondolja magában elégedetten —, eaek szerint igaz, amit a vállalatodnál sikerült még délelőtt meg­tudnom, te valóban megrög­zött iszákos vagy! Annál jobb! Az erős szesz folya­matos élvezete megpuhítja a jellemet, lazítja az erkölcsi tartást, könnyen befolyásol­hatóvá tesz. És rólad, te nyavalyás kocsmától telék, ró­lad mondta Mucur. hogy dél­ben hipnotizáltad őt! Ugyan, elrestellte magát a nő előtt, ezt nem mert© bevallani az a hülye izompacsirta. Áthajol az asztalon, az arcát egészen közeltolja a másik lágyvonalú arcához, vállalva a kockázatot, hogy annak a leheletétől ő is be csiccsent. — öreg fiú, legyen erős, én mindent tudok! — Igazán ? — néz veie far­kasszemet Honda. — Akkor már értem, hogy miért nem mutatkozott be az elején. — Micsoda!? — Egyszerű. Ha maga min­dent tud, akkor maga — az isten. Az isten meg mi az istennek mutatkozzék be, őt ismernünk kell. — Hülye vicc — mondja Bálint- komoran. — Mind járt nem lesz maga ilyen nagylegény. Csak néhány címszót ajáuiok a szíves fi- gyeimébe. Bokánrúgoti fja­rém —- hajol egészen Hon da füléhez. — Tudja, mit. ajánlok? Társuljunk. Beve szem az üzletbe. Ez a szint- patron, ez Nyugaton aranyat, érhet, bár most már beval­lom, hogy lényegében nem is tudjuk, hogy micsoda és hogyan funkcionál. Nekünk elég, ha egy miniszterhe­lyettes félti. Az én főnököm viszont egy idióta, a mun­katársam, aki a Bonbonban megfricskázta a maga fejét, a Mucur, szintén az. Eszem, ágában sincs, hogy kezükre játszam a szimpatront. Ez­zel szemben itt vagyunk mi ketten, két értelmes, ügyes fickó. Mi majd megtaláljuk a módját, hogy kijussunk azokkal a bigyókkal Párizs­ba, vagy Londonba és saját zsebre profitáljunk belőlük Mert mi tudunk élni. Mit szól az ajánlatomhoz? Szív­ből örülnék, ha elfogadná. Honda lelkesen' bólint. —* Boldogan. Sőt, azt hi­szem, már ma este le is bonyolíthatnánk az akció legfontosabb részét. Megsze­rezhetjük a szimpatront. Le - fotózhatjuk a műszaki le­írást is. Soha ilyen kedve­ző alkalmunk nem lesz — Miért? — Ambrózy és az asszisz­tensnője ma házon kívül töltik az estét, a házvezető­nő a szomszédasszonynál al­szik, mert fél a pincében levő állatoktóL És azt is tu­dom, hogy hol tárolják a szimpatronokat, a doku­mentumokat... Csak egy bibi van. — Az az őriás véreb aa udvaron? Van nálam hang­tompítóé revolver. — Nem, az ismer, been­ged engem. De nern tudom kinyitni sem a kertajtót, sem a villa ajtaját. Nem értek az ilyesmihez, szer­számom sincs heart; Bálint elvigjtorodotfc. (Fofp*mjuk> falember a buszon, egy szol­gálatban levő rendi fi törzsőr­mester fondorlatos megté­vesztése. Furcsa tárgyalás az Erőátviteli Vállalatnál. Jegy- / zőkönyv megsemmisítése. Minisztérium kettes osztály. Elég ennyi? A blöff bevált! A kis ko­pasz sápadt, mint a fal, a szeme kocsányon lóg, alsó ajka lefittyedt. Most kell ütni a vasat! Most, amíg meleg! — Mert. ha ez nem elég — sziszegi Bálint farkas­mosollyal —, folytathatom. Ribonukleinsav. Dezoxiribo- nukleinsav. Ehető emléke­zet. Szimpatron. Ennyi sem elég? Pedig ezért már jó néhány évet osztanak ki a Markóban, és azalatt piá­hoz sem juthat! Szünetet tart, élvezi, hogy a vele szemben ülő ember­ke úgy húzza magát össze, mint akii korbácsolnak, homlokán kiütött a veríték, az ujjai reszketnek. Hogyan is sejthetné,, hogy mindez lehetséges komédiázás. hogy a verítékező homlok mö­gött hidegen és egy kompu­ter gyorsaságúval és pontos­ságával méretik meg min­den szavának a súlya, je­lentősége. Ö csak Honda meg-megcsukló hangját hall­ja. „ — Kérem, fiút akar tőlem? — Na, látja, így kellett volna kezdenie. Mert ne Mgyje. hogy í a professzor meg a tyúkja kiállnának-aga mellett. Fgy frászt 'faga az ö szemükben egy kísérleti nyúb leszerepelt, győ. Hiába hivatkozna rá­juk, letagadnák és őket megvédi a Kossuth-díj, a doktori cím. Most már el­hiszi, hogy a markunkban van, tönkre tehetjük, ha nem engedelmeskedik? — Mi... mit kell ten­nem? — Jóformán semmit. Ma­ga most bejáratos a Malin­ké utcai villába, szerez ne­künk abból a szimpatronból, lefényképezi a műszaki le­írását és mi azt is elfelejt­jük, hogy egyáltalán él a Földön egy Honda László. Nos? —■ Rendben van — sut­togja a megzsarolt. — Min­dent megteszek, csak ne ad­janak a törvény kezére... Jaj! — kap fájdalmas fin­torral az oldalához. — A nagy izgalom miatt... a vesém ... még jó, hogy min­dig hordok magamnál papa- verint. Ha még nem ivott volna a szódájából... Bálint kegyesen int. tes­sék, Honda kotorász a zse­bében. előszed egy apró fe­hér tablettát, bekapja, egy korty vízzel lecsúsztatja. Pár" pillanatig behunyt szemmel piheg. aztán ránéz az oldalszakállasra. — Akkor most megbeszél­jük a részleteket? Bálintot hirtelen mélysé­ges sajnálat fogja el a má­sik iránt. Fáj szegénynek a veséje. A nagymama, az Is mindig a veséjével kínló­dott, És egyáltalán, ez egy nagyon szeretetre méltó kis- kopasz. lelke mélyén ő min­dig is kedvelte a kiskopa- szokat. . — Most jól figyeljen, ké-

Next

/
Thumbnails
Contents