Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
Rjáa& 3.20 4.40 3.23 10,47 13.38 1-.30 14.00 14.20 14.25 15.2» 16.06 17.05 n.io 18.03 18.25 1.0.50 19.50 21.00 22.13 22.30 0.10 KOSSUTH Lányok, asszonyok . . . Hallgassuk együtt! Toseanln vezényel Rádiós?, tubas: Kora esti látogató Verdi-bettősök Melódia koktél Opcrajelenet Kis magyar néprajz Ü* Zenei Újság Tánezcue Húszas stúdió Jelentés a Magyarország— NSZK kézilabda-mérkőzésről Emlékezés Latabár Kálmánra Gulyád László feldolgozásai Partizánlörténetek Kónya Sándor énekel Emberi gyarlóság Kapcsoljuk San Romot. Gálaest Vidám Jelenet Táncoljunk l Melódiákok tél PETŐFI 8.05 Kamarazene. 3.55 Színes népi muzsika íí.íd Válaszolunk hallgatóinknak 11.50 Versek 12.00 Barokk muzsika 13.03 Jegyzet 13.13 Áriák 14.00 Napraforgó . . . 15.00 Tamburazene 16.22 Az ismeretlen Mr. Morei 15.37 Brahms-szonáták 16.05 A hét műsora »bőt ÍR.45 Rádiójáték 39.34 Esztrádzenc 20.28 Nóták 21.12 Mark Twain humoreszkjeiből 22.12 Séta a Szépművészeti Múzeumban 22.27 Zenekari muzsika MAGYAR 9.30 Nótaszó 9.50 Kockázat ... 17. VVoli Gruppenführer 10.45 Riport film 11.05 DéKÚmentümíllm 15.53 Teleaportr á Magyarország- NSZK férfi kézilabdamérkőzés közvetítése 17.35 Nézőink .kedvére! Fejes Endre: Vigyori. (Tv- játék) 10.20 Hírek 10.25 Tv-opierakalauz. 16.50 A tv jelenti... .Vj.30 Cicavízió 19.40 Próza .a pódiumon 20.00 Tv-híradó 20.20 Mas Lapra tartozik .. . Sajtókabaré. U. rész 22.15 Tv-híradó 22.35 Jó éjszakát, felnőtte1 ltoboidirektor ?3.00 Keklámrevu POZSONYI 17.30 A világ filmobjektiven át Jfi.01) Lányok, fiúk magazinja 10.25 1970. VB 19.50 Különös állatok 20.15 A nevelés titka 21.15 A nagy vonatrabiás. (Angol film) l/w» 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 32-33) Az előadáson kezdete: 3 és este 7 órakor. My Fair Lady GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szeressétek Odor Emíliát GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Betyárok bosszúja HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Valahol Európában (Évfordulói filmhetek) HATVANI KOSSUTH: Ibrahim Dieng utalványt kapott FÜZESABONY: Egy őrült éjszaka FETERVASARA: Rejtély a stadionban <ÍÍHHfíz Egerben, délután 3 órakor: LILIOM (Petőfi ifjúsági bérlei) este 7 órakor: LILIOM (Katona-bérlet) ÜZEMIT VIETNAMIÉ. A holnapról - egyszerűen (Befejező rész.) Magam is kissé banálisnak tartottam volna koi-ébban azt a megállapítást leírni, amire itt most vállalkozom: a vietnami ember bizonyos a teljes győzelemben. Talán azért is élt bennem az az aggály, mert már sokszor leírtuk az újságok hasábjain, és sok olvasóban ilyén érzések is lappanghatnak: .,ki tudja ezt, hisz olyan messze élnek?" Persze, értjük, hogy a s/.o-, eialista világrendszer egyik, s legexponáltabb végvára most Vietnam — az ő harcuk bennünket is érint, az ő sikereik a mi világban elfoglalt helyzetünkre is visszahatnak. Segítjük őket; s ők mindenütt köszönetüket fejezték ki ezért az ott mindenfelé pontosan ismert segítségért. Tudjuk, hogy a vietnami nép jogos függetlenségi igényének, önrendelkezési jogának, igazságos harcának végül Délen is győzedelmeskednie kell. Az érzelmi hurok elsősorban a híradó képsorai nyomán, vagy alkalmi személyes találkozásokkor rezdülnek meg bennünk. Többre van szükség. A vietnami emberek szemében égő fényeket, a sík mezőn sorakozó bombakrátereket, az égre meredő kormos romok figvolmeztetését, a hétköznapokban megmutatkozó életszeretetet, béke- vágyukat is minél közelebbről meg kell ismernünk, hogy érzelmekben is erős meggyőződésünkké váljék: amikora vietnami nép munkahelyen, s ha kell, a védelmi állásokban erejét nem kímélve, haláltól sem rettenve harcol a hatalmas imperialista ellenféllel — azt a hazaszeretet belső parancsara teszi. Készen állnak a Írarcra — s készülnek a békés jövőre. Figyelmüket most olyan problémákra irányítják, amelyek révén nem csak a helyreállítás, hanem már a jövő felfelé Ívelő útja is bontakozik. Meglepő józansággal és éleslátással beszéltek például a csepeliek testvérüzemé- ben, a hanoi gépgyárban gondjaikról, s arról, mit kell tenniük, hogy ismét növekvő eredményeket tudjanak felmutatni. A Vinh-i cementgyárban sem csak azt mondták el. mi történt ott a bombázások éveiben, milyen tervek foglalkoztatják őket a gyárfejlesztést — a holnapokat — illetően, A számunkra egzotikus táj bűvöletében, a csodás Ha- long-i öböl láttán vagy éppen a csupa zöldbe rejtezett szép főváros utcáit róva, nem lesz a külsődleges látvány rabja az ide érkező vendég — lép- ten-nyomon találkozik a hétköznapok vaskos realitásaival, s az emberekkel együtt maga Is bogozni kezdi a jövő lehetőségeit. A vietnamiak felkészültek arra, hogy még nehezebb idők is köszönthetnek rájuk, hogy még hosszú az út, mig az ország sebei behegednek, az anyaföld szétdaraboltsága megszűnik. Ám mosolyogva adlak kezüket a búcsúzáskor: „A mielőbbi viszontlátásra — a teljes győzelem napján.” Harcra készen békés körülményeket teremteni — olyan kettős feladat ez, amely ke- méjny próba elé állítja a vietnami népet. Kiállják ezt is, mint történelmük annyi más tűzpróbáját —, hiszen az igazság az ő oldalukon van. s aki igazságos harcot folytat, annak minden pusztító erővel szemben is nagyobb a hatalma. Pálmafák halk rezdülése villan elém, a rizsföldeken hajladozó asszonyok munkaritmusa elkísér, a halászbárkák csendes lebegése a vízen, a kerékpárosok hullámzó sokasága — s hallom, mint futottak süvítve a célpontok fölé a légikalózok, mint robbantak gyors egymásutánban, szünet nélkül a bombák, mint ropogott az égő házak tetőzete, mint sírt a kisgyerek a pusztító égi- háborúban... Arról a hitről, meggyőződésről szerettem volna számot adni — egy testvéri nép üzeneteként —, amellyel leg- érzékelhetőbb formájában altkor találkoztam, amikor egy-egy romra mutatva azt mondták nekem: „ez az áruház”, „ez itt a mozi”; „ez a mi iskolánk”. Magamban minduntalan hozzátettem: volt és lesz. ök már jelenidőben beszélnek, mert a múlt sebeit begyógyító holnapokra gondolnak. Jenkei János GYERMEKI JÁTÉKOK NÖVÉNYEKKEL, kagylókkal, színes kavicsokkal már az őskorban is játszottak a gyerekek. Bronz já- lékedényékét, mozgó állatokat és figurákat egyiptomi ásatások tártak fel. A görögök és a rómaiak vázáikon játszadozó gyerekeket ábrázoltak. S tudjuk, hogy amikor a kicsinyek felserdültek, játékszereiket az isteneknek ajánlották „Aphrodité, kegyesen nézz bíbor-fátylú babámra! — írja Sappho. Ki ne ismerné az ötletes, bájos magyar népi játékokat? A kifújt tojásból készült madarat, az agyagból formált kotlóst. kiscsibét, a kukoricacsáléból, rongyból varrt babát, a sárból gyúrt disznót, lovat. Vagy a mesteri gonddal fara^tt, lestett mángorló, rokka, szövőszék, bölcső, agyagedény kicsiny játékmását. Csontból, növényi magvakból, krumpliból, makkból, tobozból, virágokból csináltak játékot maguknak a jobbágygyerekek. A mindszenti halászok gyerekei kis varsával, a mezőtúri fazekasok fiai, lányai kicsiny agyagedényekkel, a dunántúli pásztorok gyere.- kei faragott állatokkal játszottak. Kilencven évvel ezelőtt Margarete Steiff divatba hozta a textilállatkákat. A Teddy mackó a XX. század szülöttje, Theodor Roosevelt kreációja. De már a középkorban iparrá vált a játék- készítés. Nürnberg lett a játékkereskedelem központja. És messze földön hírnevet szereztek maguknak a cseh, a lengyel, az orosz, a tiroli népi játékok. Míg a felnőttek keresztes hadjáratokat vívtak, míg Napóleon seregében vonultak, a gyerekeknek ólom- és ónkatonákat adtak játékszerül. Viasz- és fahuszárokkal játszották el a magyar gyerekek a szabadságharc nagy csatáit, elevenítették fel a kuruc—labanc világ eseményeit. Finommívú, fegyver- kovács által készített játékkatonákkal ajándékozta meg Miksa császár a gyónnék II. Lajos, magyar királyt. A fiúk katonásdival, a lányok főzőcskével utánozták szüleiket. Kicsi játékkonyhában, játékedényben főz- ték-sütötték a játékuzsonnát. S fiúk, lányok együtt játszották, játsszák évszázadok óta a métát, a diabolót, ütik a tollaslabdát, hajtják a karikát. ugrálóköteleznek, görkorcsolyáznak. EGÉSZ SEREG játéknak vallásos, kultikus az eredete. Még a pólyások kezébe adott csörgőnek is. Zörgő kaviccsal, kereplővel a rossz szellemet akarták távoltartani a kicsinyektől. S olasz eredetű, vallási tárgyú játékokból származik a bábjáték. Ez az ősi művészet csak későn válik gyermeki mulatsággá. Egyes országokban — Japánban — még ma is inkább a felnőttek szórakoznak bábszínházzal. 1770-ben az Eszterházyak kismaratoni kastélyának bábszínháza számára Haydn szerezte a zenét. Az első, gyerekeknek készült kesztyű-bábokról a XVII. századból szól a feljegyzés. A gyermek Goethe 1753-ban kapott bábszínházát A legtöbb társasjáték is felnőtt mulatság volt. Egyik- másik ötezer éves és keleti eredetű. Céljuk, hogy az ügyességet, az emlékezetet, a figyelmet, a logikus gondolkodást, a kitartást, és az önfegyelmet feil-’-'-rik. „MINDEN NAGYON tetszett!” „Érdekes, szép játékok!” — írják a vendégkönyvbe az elismerő sorokat a gyerekek, felnőttek a Magyar Nemzeti Múzeum Gyermeki játékok című hangulatos, gazdag tartalmú kiállításán. (kádár) Karneváli elehé^zü elek Karnevál herceget és hercegnőt ez a 14 csinos főből álló test-őrség kíséri majd el az ünnepi mulatozások, során. Az egyenkosztümöt viselő, vörös-fekete strucctollas szőke lányok képünkön éppen főpróbát tartanak, műsorukban még egy tüzes ritmusú kazaktánc is szerepel. Ha hinni lehet saját szemeinknek, a lányoknak sikerük lesz! (MTI Külföldi Képszolgálat) Életkép—zsánerkép Nem érdemes vitatkozni e két kifejezés fölött. Valójában mindkettő ugyanazt fejezi ki, tehát nem két területről van szó. Francia nyelvi ben genre az életkép; innen származhat a kétféle elnevezés. Foglalkozzunk vita helyett inkább a betartandó szabályokkal. Igen fontos alapfeltétel a képből sugárzó élet. Ne üres életfolyamatot fényképezzünk tehát, vagy éppen mesterséges. beállított mozzanatot, hanem a lüktető, .rohanó élet érzelemre ható, cgy-egy pillanatát. A mozgalmas témák fényképezésére természetesen már nem alkalmasak a legolcsóbb gépek. Feltétlenül nagyabb fénverejü és rövid exponálási időkkel is dolgozó gépre van szükség. A felnőtt emberek kezébe kerülő, korszerű fényképezőgépek szinte mind ilyenek. A zsánerképben, vagy ha tetszik, életképben az emberen van a hangsúly. Az emberen és az embernek a munkához, pihenéshez, szórakozáshoz, vagy emberin r- sához, környezetéhez való viszonyán. Mivel pedig ilyen képpel az ember pillanatnyi hangulatát, munkakedvét, kedélyállapotát kell kifejeznünk, elengedhetetlen az éles rajzó, bemozdulásmentes kép. Megáll pl. egy vidéki autóbusz a vár előtt. Kiszállnak a kirándulók. Nyilvánvaló, hogy itt nem az autóbuszból való kiszállás tényét kell elmozdulásom életlenséggel ábrázolni, hanem azt a feszült érdeklődést, ami az egri nevezetességre kíváncsiak arcára van írva. Ugyanez vonatkozik Eger műemlékeinek szemlélőire is. De az egri pincék látogatóinál sem a rajtuk levő ruhák változatosságát akarjuk bemutatni. Zsánerkép készítéséhez igen sok esetben van szükség fényvédőm. ^ Fényvédőt azért használunk. mcjrt, az emberi alkatokat legjobban ellenfénnyel tudjuk a térben elhelyezni. Sok esetben árnyékban maradnak ugyan igy az arcok, mégis hatásosan alkalmazhatjuk az ellenfényt, mert praktikus hatásával levegőssé, mozgalmassá, élettel telítetté teszi a képet. Körmendi Károly 6n WHET Egerben: szombaton délután 2 kától hétfő reggel 3 óráig a Hajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától ii.ao óráig, va- ábmao délelőtt 8 órától to.so »Bis- Délután 16 oiávx UJUi ........... ................. ." t ó láig az Egészségház utcai rendelőben. Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órától kedd reggel 7 óráig a Bajcsy-Zstllnszky utcában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig a Il-es számú kórházban (Jókai utca. telefon: 16-3«. 16-44). Gyermekorv őst ügyelet: vasárnap deieiott 10 órát »1 12 óráig a pu: kin utcában, telefon: 16-36, 16-44. Hatvanban: szombaton IS órától hétfő reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Headeíés -,e.melccb rtfséte fe. A kahalapézíz í& V f Eg :álXitott hozzám c... a lit békés e rabér nt. Szokatlan mé íz ábrázatán. Tüstént mi ejtette mag* c a feje búbját Utrusst tőlem Lizi, — i. <9gte űen. értem, ügy élte- i mssMSio Könnycsepp guruit frissen vasalt zakójára. — Jól mondod. És mégis! Máris kiteregette bánatát. — A kabalapénz volt az oka. A féltve őrzött kékhasú, mely ott lapult a bukszája oldalrekeszében. Liza konokul hajszolta a szerezkedést. — Asszonyszokás. — Próbáltam vigasztalant. Türelmetlenül mért végig. — Kérlek, ne szakíts félbe. Liza rendhagyó eset. Lottózott, snúrozott és kanasztá- zott. De sohase nyert egy füXetlen gombot. Mégis fejébe vette, egyszer beüthet neki is, talán valami ügyes trükkel. Egyik barátnője ültette fülébe a bogarat, hogy a ferdenyomású húszas sokszorosát éri valamikor. Megmutatta a kabalapénzét nekem is. „Ide süss, te mulya! Négy milliméterrel keskenyebb a felső szegély, mint az alsó. Kivételes fogás. Szerencse- malac. Majdan aranyat ér". — Máris csúsztatta rejtekébe » papírpénzt. Jött a balesetbiztosító és szüksége lett volna egy húszasra. Nem lehetett összekaparni másképp, jptj&n egy fát nv&lva, hé-esi — ajánlotta. „Szívesen. Már harmadszor jövök hiába. Nem találtam itthon senkit". „Jó lesz magának akkor is" — húzta befelé az ajtót Liza. „Szegény öregember, hagyod mászkálni azért a pár rongyos forintért” — kockáztattam meg tárgyilagosan. Fölpaprikázódott. „Mit értesz hozzá, élhetetlen"! A hibásan I nyomott pénz ritkaság, mint az a tanganyi- kai bélyeg, amiért óriási ösz- szeget fizettek. Hiányzott egy cikkely a sarkából. De mondhatok más példát. Az izlandi repülöbélyeg kétszáz- szórását érte, mert véletlenül a Lofot-szigeti posta nyomta rá a stemplit. Kizárólag ezért. Elnémított ekkora előrelátás. Sokáig nem. esett szó a húszasról. Am egyszer fölágaskodott bennem a kíváncsiság ördöge. Kicsentem a papírt a rekeszből, hogy megtudakoljam az árfolyamát a bankban. Hátha máris gazdagok vagyunk. „Mit ér ez a papírbankó?’’ — hajoltam mélyen a pultra. A iupírfrizurás úgy méregetett, » szeme sarkából, mintha agyamra ment volna a kánikula.-,Éz, kérem? Egy húszast. Ká van nyomva betűvel és számmal.’’ A vérig sértettek indulatával néztem rá. „Ez nem közönséges huszas. Nem látja, hogy fölül keskenyebb? Nyvtnáshiba. Km lönlegességf’ „Kérem, ez gyakran előfordul. Ferdén nyisszantotta a gép. Beváltom névértékben. Nem vonok le semmit". Jól kieresztettem a hangom. Papírok ugrándoztak az asztallapon. „Nem most! Később. Mondjuk tiz év múlva. Akkor mit ér?" „Ennyit. Fillérrel se többet’’, — azzal elfordult, mert rájött a nevetőgörcs. Kirontottam a bankból és elsütöttem a kabalapénzt a legelső újságosnál. Liza nem szólt egy kukkot, csak a szívéhez kapott egy pillanatra Éppen születésnapja volt Másnap beadta a válókeresetet. Hunyadi István 1070. január ÜL, szombat
