Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-31 / 26. szám
A bizonyítás éve Az egyesült gyöngyösi tsz a zárszámadásra j készül Ezekben, a hetekben nagyon nehéz az íróasztal mellett dolgpzó embereket szóra i bírni a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz központjában. Szakkay Imre főkönyvelő is húzódozva nyilatkozik, mert azt mondja, csak az a biztos, ami a közgyűlés elé kerül. Addig, a hivatalos jelentés elkészültéig, még semmi sem végleges. Most még csak a várható eredményekről lehet beszélni. Óvatosak a tsz vezetői. Most zárják az első évet, hiszen tavaly márciusban alakult meg a négy szövetkezetből a város mostam, egyetlen tsz-e. Annyi miniden kétkedés kísérte az egyesülés útját, hogy most nagyon odafigyelnék a szövetkezeti gazdák a számokra. Azt .ígérte annak idején a vezetőség, hogy az első évet a négy tsz átlagának megfelelő szinten fogják zárni. — Ezt az ígéretünket tar- tdni is tudtuk — mondja Visontai László elnök. — Ha a korábbi évek városi átlagát vesszük, nyugodtan mérhetjük össze a mostani adatokkal. A főkönyvelő már a számok nyelvén bizonyít. A tízórás munkanapra jutó átlagkereset 103 forint. Egy nmnkanoorma értéke hatvan fórint, ami szintén egyezik a tervezettel. Ennek a hatvan forintnak a hetven százalékát munkadíjként havonta, rendszeresen megkapták a tsz-gazdák. A fennmaradt harminc százalékot a zárszámadáskor fizetik ki. Márciusban úgy állították össze az évi tervüket hogy a volt négy tsz előzetes tervét összevonták. Ezt tehették azért is, mert szervezetileg a gazdaság üzemegységekre tagozódott, az üzemegység pedig a korábbi gazdaságoknak megfelelően ■ került ki az egészből. Csupáji a volt Új Élet és Hazafias Népfront területét vonták egybe. Akkor úgy határozták meg, hogy 39 millió forintot irányoznak elő bevételként. Miután a szőlőben a téli fagykár, a jégverés és a zöldrothadás nagy károkat okozott, de a zöldség és a gyümölcs is megszenvedte a rossz időt, négymilliós kiesés következett be. Sikerült a húscsirke nevelésével, a szőlőnek borrá való feldolgozásával és kétszer fejtett borként való értékesítésével, valamint a biztosítótól kapott kártérítéssel a károkat csökkenteni, illetve bepótolni Hogy a pincogazdasug beleegyezett a szerződés módosításába, és a bort vásárolta meg a tsz-től. maga ez is mintegy kétmilliós többlet- betvételt hozott. A tsz elismerően szólt a pincegazdaság megértő magatartásáról. Beállítottak ezer tojóhib- ridet is, és már októbertől napi 600-700 tojást tudnak a piacra vinni. Amilyen kétséges volt minden a tavalyi tavaszkor, annyira sikerült kievickél- niük a nehéz helyzetből a gyors és hatásos intézkedésekkel. Pedig kezdetben nem buzgott a lelkesedés a tsz m'-bäny munkacsapatában, látták, milyen károkat okozott a fagy a szőlőkben. Sokan mondták, nem erdemes bajlódni, úgy sem lesz pénz az év végén. Annyi bizonyos, a rideg időjárás adott tapasztalatot is: bebizonyította, hogy a kordonművelésű szőlőkben a fagy beállta előtt a vesszőt le kell húzni a földbe, így védeni a fagy ellen. Tavasszal aztán. ki lehet nyitni. Amennyire fájt a szőlő visszaesése, annyira örültek a kalászosak jó átlagtermésének. Az ősziek több mint egy • mázsával haladták túl a tervezett tizenhat mázsás átlagot, a tavaszi árpa pedig tizenkét mázsa helyett tizenötöt fizetett. Ügy javult az emberek hangulata is tavaly a tsz- ben, ahogy javult az időjárás. A nyár elejére már elmúlt a kétkedés, a kosergés. Hogy továbbra is óvatosan mérlegelték a várható eredményeket, azon nincs mit csodálkozni. Lassan minden a helyére került. Akik dolgozni akartak. munkát is kaptak. A kötelező munkanap mennyiséget szinte mindenki teljesítette. Ez önmagában is sokat mond. Elégedetten beszélnek arról is a szövetkezet, vezetői, hogy áruértékesítésük jobban sikerült, mint gondolták volna. Igyekeztek a lakosság ellátását azzal is fokozni, hogy újabb elárusító pavilonokat nyitottak meg 'Megszívleltek azt is, hogy a háziasszonyok elvárják a tsz-től. jó minőségű és nagy mennyiségű primőrt vigyenek a piacra. Ezért a kertészet továbbfejlesztésére az intézkedéseket már megtették. Mindent összevetve: az a kérdés, amit tavaly az év elején tettek fel az egyesülés után a Mátra Kincse Tsz gazdái, ma .már egyértelmű választ kap. Bebizonyosodott, hogy a nagy közösség érdeket csak az egyesüléssel lehetett szolgálni. A nehézségeket is csak az erők összefogásával lehetett átvészelni. A lakosság is méltán várja, hogy a nagy tsz több és jobb minőségű áruval jelentkezzek a piacon. (('. Molnár F.) Együtt a műszaki haladás útján ElőkészületbFU a Trabaní-kooperáció — Magyar közreműködéssel épül a drezdai metró — Széles körű munkamegosztás Magyarország és az ÍNDK között a gépiparban HAZÄNK ÉS AZ NDK között eddig több mint 30 szakosítási, kooperációs és közös kutatási szerződés -megkötésére került sor. Ezek több száz termék, illetve kutatási téma kooperációját körvonalazzák. A legkiterjedtebb együttműködés a közúti, járműgyárban alakult ki. Az NDK városi és közúti autóbuszigényeit kizárólag Magyarországról fedezi, s napjainkban mar több mint 10 000 Ikarus autóbusz közlekedik az NDK útvonalain. Jelenleg évente mintegy 1500, a következőkben pedig 3000 autóbusz szállítására kerül sor. Ezzel szemben hazánk személygépkocsi importjának körülbelül felét az NDK-ból .szerzi be. XVfost újabb tárgyalások folynak nagy horderejű Tra- bant-gvártási kooperációról. Az eddigi elképzelések szerint a magyar ipar átveszi a Trabant gépkocsik sebességváltóinak és fékberendezéseinek gyártását, s így az NDK-ban felszabadult kapacitások további gépkocsik 'szerelésére nyújtanának lehetőséget. Az eddigiek szerint a magyar ipar teljesen berendezkedik ezeknek az alkatrészeknek gyártására, s é/ente mintegy 150 000 sebességváltót' és fékberendezést szállít az NDK autógyárának. így - valamennyi Trabant gépkocsit magyar berendezésekkel láthatják el. Ha ez a -kooperáció létrejön — a szállítások ellenértékéként — évente . mintegy L0 000 darab Trabant gépkocsit kapunk. A nenizetköa: együttműködés mintapéldáinkéi f emlegetik a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és a lipcsei Bodenibearbeitungsy 5'ái c Werk között a mezőien dysá gj gépek gyártásában létrejött kooperációt. A két fél a jjputetágWl: a.m<!fez§ki fejleszlésen át a gyártásig minden fázisban együttműködik: közösem készítették el a külan- Ixiző niövényvéd'öszer-giépcsa- ládoik mintapéldányait, A prototípusok kipróbálása már megkezdődött, s ennek alapján döntenék majd arról, hogy — az adottságoknak megfelelően — melyik gyár. milyen típusú berendezések sorozatgyártására -rendezkedjék be. A KÉT ORSZÁG szerszámgépgyártó ipara tízfajta gép szakosításában állapodott meg. Számottevő az együttműködés a híradástechnikában is, ahol többféle fénycső, speciális adócső és híradás- technikai berendezés, gyártását szakosították. A műszeripar legjelentősebb együttműködését a Magyar Optikai Művek és a Zeiss Művek alakította ki. Ez az együttműködés tette lehetővé, hogy a magyar műszeripar napjainkban már nagy szériában és a Zeiss színvonalán álló minőségben állíthatja elő szemüveglencséit. Az Irodagép- és Finom- mechanikai Vállalat a tíeeu- ra-cégtől az A—20 típusú pénztárgépek teljes gyártási "dokumentációját vette át, s néhány éven belül évi 14 000 darab ilyen típusú pénztárgép előállítására rendezkedik be. A közelmúltban újabb megállapodás is született, amely szerint a magasabb műszaki színvonalon álló KI.—35 típusú pénztárgépek teljes gyártásét is a magyar vállalatnak adja át a Secura. A program1 szerint 1973-ban indul fi termelés és 1975-ben mái' várhatóan mintegy 10 000 ilyen korszerű pénztárgép készül a magyar vállalt- -d A vattással együtt az c:: ■'>t is -i nr yar váll- é -a év ; A ..... é-nn-’ létrejött egy é 1 ‘és e: >. két p. szág üröméi megosztották egymás között az autóköpeny-gyártást. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki az orvosi műszer gyiarak között is — csehszlovák partnerekkel közösen — komplett kórházi berendezések és kész kórházak exportjára is vállalkoznak. A gyógyszeriparban magyar—NDK kutatási megállapodás született; az egyes gyógyszerek kutatásával kapcsolatos munkát megosztották, hogy a rendelkezésibe álló erőket jobban hasznosíthassák. Előbb a tele, uxtán az épület £ «££? ‘SJfiJ hogy előbb az épület készül el, s csak utána húzzák rá a tetőt. Raduz Russ, csehszlovák szakember találmánya azonban megfordítja ezt a sorrendet. A brnoi vásár egyik pavilonját Russ módszere szerint készítik, s így a 170 tonnás tető már áll, s alatta még nincs épület. A képen: Nyolc különleges emelödaru teszi helyére a tető vázát. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az emberi kapcsolatok szervezője I ehet-e szervezni azt, amiben nagy sze- “■ repe van az ösztönösségnek, természetességnek, az érzelmeknek, sőt nemritkán az indulatoknak is?'Lehet-e szervezni az emberi kapcsolatokat? Nemcsak lehet, de szükséges is. Mert igaz, az emberi kapcsolatok egyik fajtáját, a barátságot, a szeretetet, szerelme; nevetséges erőlködés lenne „szervezni". ám annál szükségesebb e kapcsolatok másik fajtáját, s kisebb es nagyobb közössegekben szüntelenül alakuló, változó emberi viszonylatokat okosan irányítani. Szükséges, de: nem könnyű, s nem egyszerű teendő. Főként ott, ahol még elevenen hatnak fölbomlott, de erős gyökerű régi kapcsolatok. Például falun, s még közelebbről; a termelő- szövetkezetekben. Több közös gazdaságban kérdeztük: hol, miben, lat jak a közösséget összetartó magot, van-e élesztője, serkentője az emberi kapcsolatoknak, s ha igen, mik vagy kik azok? A válasz lényege mindenütt, azonos volt. A kommunisták a pártszervezet tagjai alkotják azt a magot, mely erővel vonzza maga köré á többieket, s éppen ezért az emberi kapcsolatok kovásza is ez a mag. A válasz lényege mindenütt azonos volt, az indoklás azonban már erősen eltérő. Egyik helyen arról beszéltek, hogy a szövetkezet nehéz napjaiban, amikor az elemi csapásokat, a tavaszi áradást követő nyári jég vei est a kapkodó vezetés melléfogásai tetézték, a kommunisták résen voltak, lelket öntöttek a csüggedőbe, s nem tűrtél;: a közösséget károsító dilettantizmust. Másutt arra hivatkoztak, hogy a párttagok a taggyűléseken mindazt szóvá teszik, amit napról napra a többiekkel együtt dolgozva hallanak, tapasztalnak, s nemcsak beszélnek, hanem intézkedéseket is követelnek. Volt, ahol a légkört, a nemes értelmű baráti szellemet említették, azt, hogy otthon érzik magukat mindannyian a közösben. s e légkör kialkotói —- nehéz csatákban —. erősítői a kommunisták voltak. Egy-egy közösség érzékeny műszerként reagál mindarra, ami benne s körötte végbemegy. Figyelni a sokirányú mozgást, s szükség szerint csillapítani, vag.y éppen serkenteni a lendületet, mérsékelni, vagy növelni a a reagálás nagyságát csak józan, higgadt fő- , vei lehet. A termelőszövetkezeti pártszervezetek nagy részét ma már olyan kommunisták alkotják, akik képesek erre. Hozzátehetjük: keserves küzdelmek, lassan beérő eredmények vezetnek idáig. A közös munka megkezdése, a vezetési tapasztalatlanág, az emberekben rejlő bizalmatlansag legyűrése nehéz terheket rakott azok vállára, akik a a párt tagjaiként az első sorban álltak. Embert, hitet próbára tevő évek voltak'ezek, s éppen ekkor kovácsolódott krazoknak a láncszemeknek a többsége, melyek ma már szorosan összefűznek volt zsellért és középparasztot, agrárproletárt és húszholdas gazdát. A kovácsok a kommunisták voltak, ám sűrűn maguknak kellett v állalniuk az üllő, a kalapács,' sőt, a tűzben izzó anyag szerepét is. Akkori helytállásuk a ■ mai eredményekben gyümölcsözik, mai telteik a holnaphoz formálnak alapot. Gazdag tapasztalatokkal a hátuk mögött indulhatnak tehát, napról napra harcba a közös gazdaságok kommunistái. Az emberi kapcsolatoknak ugyanis az a legfőbb jél- lemzője, hogy csak tettekkel, s nem ráolvasással alakíthatok. Tenni pedig legtöbbször: harc. A bajvívó ügyessége, szívóssága kell például ahhoz, hogy a békétlenség, a légkört mérgező irigykedés, pletykálkodás sűrűn kísértő árnyát legyűrjék. A hegymászó kitartása ahhoz, hogy újra meg újra tényekkel bizonyítsák a fejlettebb agrotechnika előnyeit, hasznát. A birkózó rugalmassága ahhoz hogy két vállra fektessék az elbizakodottságot, a vezetők némelyikének hajlandóságát arra. hogy az eredményeket kizárólag személyes sikerének és tulajdonának tekintse. Ez lenne az emberi kapcsolatok szervezése? Igen. S az is, hogy emberi gond. baj, esendőség ne maradjon észrevétlenül. A közösség valamennyi tagja előtt nyilvánvaló legyen: nem egy szál magában all, Iranern társak, támogatók, barátok, közös célokért fáradozók seregében. <i\f. O.) A ránc megrádult az orra mellett. — Hát én pedig nem logom. — bökte ki a bajusza alól és megfordította kezében a kalapot. — Kendben van, István bácsi. Akkor majd kiirtja más. Az öreg meggyűri- fekete kalap szélét, szörülte a torkát. — Azt ugyan ne. — Miért nem? — Mert az a ló az enyém. ■ — Azt a szőlőt esi beadta. Megint holtpt jutottak. Az elnök atradőlt a székbe -j; y.j- tt, nagyot sóhajtó jra kezdte. — István fc ihtíyetta szőlő helyett link. Olyat, amit .éj . h net kapálni, meg az1 ír n oet is terem. Az iroda iev- ö »egtelt füsttel. A; Ovik beszélt, Csukás Pb álldogált, a ka' ab: itta, és azt prábá ú, mii jelenthet feje föiött az. r jz. Nem nagjfc-a ’ „vei hogy mii mond a: -nc-k radt volt Mikor 1 nnadt, az elnök fel:. .imént az öreg e) llára tette a keaé KÁPTÁTON — No, megegyeztünk, Pista bácsi? — Hát majd meglátjuk — mondta az öreg és a fejébe nyomta a kalapot. Otthon levágta a kenyérnek a végét, letört egy jó darabot a kolbászból, az udvaron felvette a csákányt, és elindult a Vércse-dűlő irányában. Mikor a nagy emel- ’kedő - aljába ért, leült a malomkőre pihenni. Az a kő már akkor ott volt, amikor az apja először vitte ki a szőlőbe. Akkor ő nekirugaszkodott a Harmatos-kap- tatónak és egy szuszra végigszaladt rajta. Aztán fönt a tetőn leheveredett és úgy nézte az apját a diófa alól. ahogy lassan oldalazva jón föl a meredeken. Csukás Pista bácsi levele a kalapját, széthajtotta szürke zsebkendőjét és megtörölte a homlokát. A ritka, vékony szálú haj izzadtan tapadt a fejére. Amikor fel ért, ledobta a tarisznyát és a csákányt a diófa alá, leült. és nekivetette a hátát a fa törzsének. Elnézte a ki- feszített szárnyakkal köröző ölyvet, ahogy a domb folgte vadászott, és árnyéka végigsuhant a szőlőkarók között. Jó ez a szőlő. Mindig megadta a magáét. Felállt, levetette a kabátját, felgyűrte az ingujját, és kihúzta az első karót. Ledobta a diófa alá. A vékony fa halkan koppanta puha földön. Megállás nélkül dolgozott, amíg a karók szürke, ormótlan kupacba nem gyűltek, s a szőlő úgy nézett ki, mintha megko- pasztották volna. Pihenés közben harapott egy keveset, de nem ízlett az étel, így aztán visszacsomagott, fogta a csákányt, és a szőlősorok között lesétált a tábla aljára. Úgy tervezte, az alsó végén kezdi a vágást, hogy kevesebbet hajlítsa a derekát, aztán meggondolta magát, visszament pár lépést és alávágott annak a tőkének, amelyiket minden nyáron külön figyelt. A földbe úgy siklott bele a csákány vasa, mint csobbanó- vízbe az éles kavics. A tőke megreccsent, a gyökerek pattogva szakadtak,- ki a barna tőidből, nyitott sebet hagyva a szőlő helyén. Megtörölte a homlokát. E-lnézte a frissen kibuggyan! földet, aztán' felnézett az ég re. Az ölyv még mindig ott függeszkedett a feje felett és a zuhogó napban olyar volt, mint egy kereszt. Esteledett, amikor magáré vette a kabátot. A szél akadálytalanul suhant fel a kopasz tábla helyén és csak a- erdőben akadt el és zizzen- tette meg az ágakat. Leereszkedett a Harmatos-kap- taíón. A malomkő ott fehérlett az út mentén, ránézett, aztán tovább fordult £ Vércse-dűlő irányában. A villanyok sárgásán pislogtak, amikor beért a faluba. Megállt. Nézte az ablakokban éledő fényeket. A; ölyvre gondolt és a tőke helyén kiforduló földre. Me; egyszer látni akarta a szőlőt. A csákányt eldugta ai árok átereszében. Hátat fordított a falunak és lassar elindult visszafelé. Másnap találták meg c Harmatos-kaptató aljában A faluban azt beszélik, hogj a szíve szakadt meg, meri nem bírta a meredek emel kedőh Szigeíby András 1910. január 31.,
