Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
Váítosó követelmé — változó szabályozók lw folyik a télt szőlőmetszés a Balatonboglári Állami M Gazdaság 1600 holdas szőlőjében. A most metszett vesszők szaporításra kerülnek, a gazdaság ugyanis nagy mennyiségű oltványt exportál. Legnagyobb vevőjének, a Szovjetuniónak jövőre is egymillió-háromszázezer oltványt szállít különböző fajtákból. (MTI foto — Bojkar József fétv) Az éves tervek végrehajtásét. a gazdaság terv szerinti fejlődését 1968. óta — terv- utasítások helyett — a szabályozók biztosítják. Ebből adódik. hogy a rövid távon ható szabályozók egy részét —■ egyebek között a hitelpolitikát — évről évre összhangba hozzák a tervcélokkal. Egyes szabályozók módosítását emellett működésük tapasztalatai is indokolttá tehetik. Az elmúlt két évben a legtöbb bírálat a bérszabályozás rendszerét érte, amely hozzájárult a létszám gyors növeléséhez és a termelékenység stagnálásához. Az új mechanizmus bevezetése előtt — mint emlékezetes — felmerült az aggály, hogy a vállalatok nyereségük növelése érdekében esetleg nagymértékben csökkentik lészámúkat, ezzel szociális feszültséget idéznek elő. Ezért olyan bérszabályozási rendszert vezettünk be, amely az átlagbér-színvonalat maximálta, a bértömeget és a létszámot azonban nem. A vállalatok hamar felismerték, hogy ebben a bérszabályozási rendszerben az 1 főre jutó részesedést, illetve annak növekedését a legkönnyebben a létszám bővítésével lehet biztosítaná. Ennek következtében a foglalkoztatottak száma gyorsan és folyamatosan emelkedett — 1968-ban 4 százalékkal, 1969. I—X. hónapban 30 százalékkal — az alapbérek mérsékelten, a termelékenység pedig legkevésbé. Az 1 főre jutó termelés 1968- ban 1 százalékkal emelkedett, idén viszont 1 százalékkal visszaesett. Az 1969- ben bevezetett módosítás — az R-nyereségrész kiszámításánál a tényleges bérszínvonalat kell figyelembe venni — hatástalan maradt. Az 1970-ben életbe lépő, új bérszabályozás lényegét abban foglalhatjuk ősze, hogy adókedvezménnyel könnyíti a bérszínvonal-növelést, másrészt pénzügyi terhekkel megdrágítja a létszámnövekedést, és végül elhárítja a létszámcsökkentés vállalati szempontból hátrányos következményeit. Ha a vállalat doifi ózó inak létszáma 1970-ben csökken, a megtakarított létszám bértömegének 33 százaléka az R-nyereségrészt növeli Az új bérszabályozási rendszertől 1970-ben az várható, hogy mérsékeli a létszámnövekedést s közvetett módon hat n munkatermelékenység javítására. A termelékenység gyorsabb ütemű növekedését változatlanul fékezi az a tény, hogy az élőmunka ma még aránytalanul olcsóbb, mint a technológiát korszerűsítő fejlesztés. 1969-ben kiéleződött az az ellentmondás, amely a belkereskedelmi vállalatok anyagi érdekeltségi rendszere és a fogyasztók, a társadalom érdeke között már 1968-ban is — tompított formában — érzékelhető volt. A belkereskedelmi vállalatok részesedési alapja jelentős mértékben függ a készletek alakulásától, ami objektíve lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi vállalatok a fogyasztói érdek rovására — a készletek csökkentésével, indokolatlan áremelésekkel — növeljék részesedési alapjukat. Az érdekkonfliktus kiküszöbölésére 1970-től a kereskedelmi vállalatoknál maradó nyereséget az 1968—1969. évi átlagkészlet figyelembevételével osztják fel a fejlesztési és a részesedési alap között, az 1970. évi készlet — annak növekedése vagy csökkenése — tehát nem befolyásolja az R-nyereségrészt. A hitelpolitika 1970-ben preferálja (előnyben részesíti) mindazokat a fejlesztési célokat, iparágakat és vállalatokat, amelyek lakossági igényeket elégítenek ld. (Textil-, ruházati ipar, építő- és építőanyag-ipar, vas-műszaki cikkek gyártása, lakossági szolgáltatósok.) Azok a váJUálatok, amelyek a szükségletek kielégítése érdekében termelésüket gyors ütemben növelik, 5 éves lejáratra vehetnek fel forgóalap-hiteleket. A hitelkedvezmények 1970tól a szocialista gépimportra is kiterjednek. Az utóbbi években többet exportáltunk a szocialista országokba, mint amennyit ott vásároltunk. Az import elmaradása a kiviteltől hátrányos abból a szempontból, hogy előbb- utóbb fékezni fogja a kivitelt s így a termelést is, miután partnereink is mérlegegyensúlyra törekszenek. A szocialista gépimport-serkentést egyes iparágak — pl. textil- és nyomdaipar — rekonstrukciójára, a mezőgazdasági és építőipari géppark korszerűsítésére kívánjuk hasznosítani, E célból a szocialista országokból történő gépbehozatalt a bankok kedvezményes hosszú ás középlejáratú idővel preferálják. 1969- ben mind a termelői, mind a fogyasztói árrendszerben bővitettük a kevésbé kötött és a szabad árak érvényesülési körét. 1970- ben ilyen árforma- változásokra nem kerül sor. Módosulnak viszont — emelkednek — az állati termékek felvásárlási árai s egyidejűleg csökken az állattartás beruházásainak. illetve megszűnik a mezőgazdasági gépjavítások állami támogatása. A felvásárlási árak emelésének az a célja, hogy javítsa az állattenyésztés jelenleg rendkívül alacsony — mindössze 0,3 százalékos — jövedelmezőségi szántjét s jobban érdekeltté tegye a gazdaságokat, az állattenyésztés fejlesztésében, a hozamok és az értékesítés növelésében. Végeredményben az állapítható meg, hogy a szabályozók módosítása részben kanikrét, 1970. évi tervfeladatok — a belső ellátás javítása, szocialista gépimport növelése, elhasználódott gépek nagyobb arányú pótlása, rekonstrukciók — megvalósítását kívánják előmozdítani, másrészt olyan, nem új keletű tevékenységek — munkatermelékenység, állattenyésztés — ösztönzését szolgálják, amelyek jelenleg gazdasági fejlődésünk kritikus csomópontjai. Garamvölgyi István Döntés született a Szovjetunió és Olaszország közötti transz-európai gázvezeték építésnek ügyében. Az olasz állami kőolaj- és gázegyesülés, az ENI, néhány évvel ezelőtt a szovjet kormányhoz fordult. Ezt szakemberek, kereskedelmi és üzleti képviselők találkozója követte. A Szovjetunióból induló transzeurópai földgázvezeték létrehozása iránt Csehszlovákia, Ausztria és Franciaország ig érdeklődést tanúsított. 1967. júliusában a gázvezeték, amely építőitől a Barátság nevet kapta, átlépte Csehszlovákia határát. 1968. szeptemberében Ausztria kapott gázt. 1969-ben fontos üzleti találkozóra került sor Olaszország és Franciaország képviselőivel. A transzeurópai gázvezeték megvalósításának eszméje a felek közötti egyezmény-tervezetekkel a megvalósulás útjára lépett. December 10-én Rómában, az ENI székhazában, aláírták azt a megegyezést, amely várhatóan mint az egyik legjelentősebb nemzetközi üzlet kerül majd be a világkereskedelem történetébe. Az APN különtudősítójá- nak kérdéseire a Szovjetunió gázipari miniszterhelyettese, a Nemzetközi Gázszövetség elnöke, Alexej Szarokin válaszolt, aki a szovjet felet képviselte a tárgyalásokon, és részt vett az egyezmény aláírásában. — Milyen lesz a gázvezeték? — Pontos adatokat még nem tudok mondaná, de vitathatatlanul ez lesz a világ leghatalmasabb és legnagyobb teljesítményű vezetéke. Hossza meghaladja az ötezer kilométert. Az előzetes megállapodás szerint a gázvezeték általános tervét szovjet és olasz tervezőintézetek dolgozták ki, a szükséges adatok megszerzése után azonnal munkához látnak. A Szovjetunió területén a vezeték átmérője 1420 mm, az üzemi nyomás pedig 75 atmoszféra lesz. A szovjet határon túl a vezeték átmérője 900—1000 mm között mozog. A gáz továbbítására a vezeték mentésn kompresszor-állomásokat létesítenek. Figyelembe kell venni a közbeeső helyeket, a Kárpátokat, az Alpok nyúlványait, Olaszországban pedig az Appenineket. A kész vezetők kb. évi 10 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas. — Mennyi gázt kap Olaszország? — A 20 évre kötött szerződés ideje alatt 109,6 milliárd köbmétert. Először 1973- ban 1,2 milliárd köbmétert, 1974-ben már 2,4 milliárdot, • 1973-ben 4 milliárdot, 1976- tól pedig évi 6 milliárdot. Az olasz Sél kérte, az évi meny- nyiség 10 milliárd köbméterre emelését. Ezt ugyanúgy megvizsgáljuk, mint a szerződés további meghosszabbításának kérdését. — Milyen szovjet földgáz- lelőheh/ek fáplálják majd a vezetéket? — A nyugat-szibériai „gáz- óceánok", mindenekelőtt az észak-tümeniaiak: ezek feltárt készletei több trillió köbméterre tehetők. A gázvezték estetett ellátja azokat a körzeteket is, amelyeken áthalad, hiszen átmérője és teljesítménye erre lehetőséget nyújt — Mit lehet elmondani az ügy gazdasági oldaláról? — E kérdésiben érdekelt a Szovjetunió, Olaszország, Csehszlovákia és Ausztria, amelyek területén a vezeték végighalad. Ide kell még számítani a szovjet gá» iránit nagy érdeklődést tanúsító Franciaországot. A megegyezés itt is küszöbön áll. Olaszország hitelt nyújtott a Szovjetuniónak. E hitel keretében külkereskedelmi szerveink csővezetékeket, berendezéseket, gépeket, kábelt stb. vásárolnak olyan cégektől, amelyektől kedvező ajánlatot kapnak. A hitel kiegyenlítése 1973-tól a gázszallítmá- nyok terhére történik. Mindez kölcsönösen előnyös a gázvezeték építésében részt vevő államoknak. Olasz kereskedelmi és ipari vállalatok lehetőséget kapnak arra, hogy a Szovjetuniónak különböző termékeket adjanak él, nagy mennyiségben. Az ENI kiváló minőségű szovjet földgázhoz jut, ami elengedhetetlen az olasz ipar és a mindennapi élet számára. A Szovjetunió pedig hosszú lejáratú kereskedelmi kapcsolathoz jut. — Ki végzi a kivitelezést, ki irányítja a munkát? — Mindegyik ország a maga területén. —- Nem lett volna célszerűbb mindent a szovjet gázipari minisztérium építő-trösztjeire bízni, hiszen aligha van a világon olyan cég, amely náluk gyorsabban épít hasonló vezetéket? — A kérdés így fel sem merült. Nem kétlem azonban, hogy szükség esetén gyorsan és jól meg tudtuk volna valósítani az építkezést. Trösztjeinkre azonban rengeteg munka vár itthon is. A részt vevő országok, szakemberek és cégek közötti jó munkakapcsolat fontos szerepet játszik mind a vezeték építésében, mind pedig üzemeltetésében. A gázvezeték jelentősen hozzájárulhat a”, európai kontinens országai közötti gazdasági és baráti kapcsolatok tovább-- erősödéséhez. (APN) ,1379. január 4L, «sasáraa* köre és jelentősége döntően megnövekedett a 16 éven felüli állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátásakor. A rendőri szerveink anyagi, pénzügyi ellátottságát ebben az időszakban már stabilitás jellemezte Fejlőd teli technikai eszközeink. A pártnak állandóan jelentős nevelői munkát kellett végeznie az emberek tudatának helyes alakítása érdekében. Az 1950-ben megalakult, politikai nevelő osztály nagy segítséget nyújtott a pórtélét irányításában. Az 1953. évet követő időszakban az állomány körében bizonytalankodás keletkezett, eluralkodott a politikai passzivitás s ilyen helyzetben találta az állományt az 1956-os ellenforradalom. A Nagy Imre vezette kormány különböző felhívásai, kiáltványai csak fokozták az amúgy is zavaros helyzetet. Az utcákat ellepték a közönséges és politikai bűnözők. Az üzemek nem dolgozták. Feldúlták a községi tanácsokat. Üldözték, bántalmazták a funkcionáriusokat. Leverték a vörös csillagokat. Céljuk volt leszámolni a szocializmushoz hűséges elwtár- saikkai. H orthysta tiszti különítmények kezdték meg szervezkedésüket. Listákat állítottak össze a „felelősségre vonandókról”. A megyei rendőrség megbénult, tehetetlen volt az ellenforradalmárokkal szemben. A Miskolcról egymás után érkező küldöttségek felhívására a rendőrségen elvtelen, karrierista elemekből is megalakult áz úgynevezett Forradalmi Tanács, amely eltávolította a párthoz hű, becsületes kommunistákat szolgálati helyükről. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi mun- |rá<s—paraszt kormány megalakulásával, 1956. november 4-én, a szovjet harcosok segítségéved megkezdtük az ellenforradalom felszámolását és végeit ért az eileforra- dalmi terror tobzódása. Ezt tekinthetjük második újjászületésnek. A nyílt ellenforradalmi lázadás katonai leverése viszonylag rövid idő alatt megtörtént. Sokkal nehezebb volt a konszolidáció megteremtése. Az MSZMP körültekintő politikája azonban kedvező alapokat teremtett az élet normalizálásához. A meggyőző érvelés, a karhatalmi erők megszervezése, mind nagyobb mértékben találkozott a becsületes dolgozók egyetértésével. A rendőri karhatalmi egységek 1956. decemberében történt, aktív fellépése az ellenforradalmárokkal szemben hatásosnak bizonyult. 1956. november 16-án újjáalakult a rendőrségi párt- szervezet. mely motorja lett az egységes szellem kialakításának. harcot indítottak a gyáva, megalkuvó beosztottak eltávolítása érdekében. 1957. január 9-én, újjászerveződött a Heves megyed Rendőr-főkapitányság. Megkezdte munkáját az egységes belügyi szerv. Fő feladat az utca rendjének biztosítása mellett az ellenforradadmárok felkutatása, felelősségre vonása, a börtönből megszökött rabok felkutatása és a fegyverek összeszedése veit. A z erők összefogásának eredményeként több s uí’jrt áhítottak népbír á* sói elé. v.’gy internáltak. Több száz fegyvert, kézigránátot, sok eíar lőszert sikerült összeszedj Az ellenforradalmi kórok helyreállítása, a termelés zavartalanságának biztosítása, a szocializmus építésének meggyorsítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése jelentősebb feladatokat rótt a rendőri szervekre is. Mindemellett biztosítani kellett a szocialista törvényesség megszilárdítását. Előtérbe került a munka társadalmi színvonalának emelése, amelyet segítettek a különböző párthatározatok. A csatát vesztett vezető ellen forradalmárok mély illegalitásba vonultak. Ez megnehezítette az ellenük folyó harcot, de az általuk irányított, államellenas tevékenységet szerveinknek sikerült lelepleznünk és a személyeket az igazságszolgáltatás kezére juttatniuk. Az 1958. évi KB titkársági határozat felhívta a ügyeimet a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére, meghatározva a gazdasági vezetők felelősségét is. Erre való figyelemmel a nagyarányú beruházásokon a megelőzést összrendőri feladattá kellett tenni. Az új gazdaságirányítási rendszer a spekulációs tevékenységre irányította a figyelmet. A megnövekedett idegenforgalom felszínre hozta a devizagazdálkodás rendjét sértő bűntetteket is. A jól kialakított hivatalos és társadalmi kapcsolat a bűnüldöző szervek és társadalmi szervek, n anikásőrség. önkéntes rendőrök segítségével évről évre csökken a népgazdaság rendjét és a társadalmi tulajdont károsító bűntettek száma, ami részben a megelőzés hatékonyságát, részben a munka színvonaláig emelését jelzi. A kedvező politikai, gazdasági és társadalmi tér yezők hatására állandó fS /Kkenő tendenciát; mutat a személyeik javai elleni büntették száma is. Ugyanakkor nem kívánatos módon alakultak az utóbbi években az erőszakos bűntettek. 1958. évtől szinte minden évben történt egy-egy, ismeretlen tettes által elkövetett, élet elleni bűntett, amelynek felderítése jelentős erőfeszítéseket követel az egész személyi állománytól. Megnyugtató, hogy a kellő szakszerűséggel, nagy hi- vatásszeretettél végzett munka sikerrel járt, valamennyi ilyen esetet felderítettünk. A körzeti megbízottak az ellenforradalmi tevékenység felszámolásába kezdettől aktívan bekapcsolódtak. Jól segíti munkájukat a több száz önkéntes rendőr, akik közül többen részesültek belügyminiszteri kitüntetésben. A technikai ellátottság fokozatos javulása is kedvezően éreztette hatását az összrendőri munkában. A belügyi pártszervezetek jól segítik a parancsnoki tevékenységet. a parancsnokok ma már szilárdan építhetnek a kommunista koHektívákra. Y isszapillantva Heves ’ megye rendőrségének 25 éves múltjára, kellő biztosíték van arra, hogy a párt vezette harcokban edzett veteránok, a fiatal elvtársak segítségével, fiatalos lendülettel, soha nem szűnő hivatásszeretettel, újabb sikereket érnek el nagy célunk, a szocializmus teljes felépítéséért folyó küzdelemben. Pálinkás Ferenc, r. ezredes a Heves megyei RetKtór-főkapitányság vezetők?. A szibériai gázóceán táplálja Olaszországot A Szovjetunió gázipari miniszterhelyettesének nyilatkozata
