Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-04 / 3. szám

Váítosó követelmé — változó szabályozók lw folyik a télt szőlőmetszés a Balatonboglári Állami M Gazdaság 1600 holdas szőlőjében. A most metszett vesszők szaporításra kerülnek, a gazdaság ugyanis nagy mennyiségű oltványt exportál. Legnagyobb vevőjének, a Szovjetuniónak jövőre is egymillió-háromszázezer oltványt szállít különböző fajtákból. (MTI foto — Bojkar József fétv) Az éves tervek végrehajtá­sét. a gazdaság terv szerinti fejlődését 1968. óta — terv- utasítások helyett — a szabá­lyozók biztosítják. Ebből adó­dik. hogy a rövid távon ha­tó szabályozók egy részét —■ egyebek között a hitelpoliti­kát — évről évre összhang­ba hozzák a tervcélokkal. Egyes szabályozók módosítá­sát emellett működésük ta­pasztalatai is indokolttá te­hetik. Az elmúlt két évben a leg­több bírálat a bérszabályo­zás rendszerét érte, amely hozzájárult a létszám gyors növeléséhez és a termelé­kenység stagnálásához. Az új mechanizmus bevezetése előtt — mint emlékezetes — felmerült az aggály, hogy a vállalatok nyereségük növe­lése érdekében esetleg nagy­mértékben csökkentik lészá­múkat, ezzel szociális feszült­séget idéznek elő. Ezért olyan bérszabályozási rendszert ve­zettünk be, amely az átlag­bér-színvonalat maximálta, a bértömeget és a létszámot azonban nem. A vállalatok hamar felismerték, hogy eb­ben a bérszabályozási rend­szerben az 1 főre jutó része­sedést, illetve annak növeke­dését a legkönnyebben a lét­szám bővítésével lehet bizto­sítaná. Ennek következtében a foglalkoztatottak száma gyorsan és folyamatosan emelkedett — 1968-ban 4 százalékkal, 1969. I—X. hó­napban 30 százalékkal — az alapbérek mérsékelten, a ter­melékenység pedig legkevés­bé. Az 1 főre jutó termelés 1968- ban 1 százalékkal emelkedett, idén viszont 1 százalékkal visszaesett. Az 1969- ben bevezetett módosí­tás — az R-nyereségrész kiszámításánál a tényle­ges bérszínvonalat kell figye­lembe venni — hatástalan maradt. Az 1970-ben életbe lépő, új bérszabályozás lényegét ab­ban foglalhatjuk ősze, hogy adókedvezménnyel könnyíti a bérszínvonal-növelést, más­részt pénzügyi terhekkel megdrágítja a létszámnöve­kedést, és végül elhárítja a létszámcsökkentés vállalati szempontból hátrányos kö­vetkezményeit. Ha a vállalat doifi ózó inak létszáma 1970-ben csökken, a megtakarított létszám bér­tömegének 33 százaléka az R-nyereségrészt növeli Az új bérszabályozási rend­szertől 1970-ben az várható, hogy mérsékeli a létszámnö­vekedést s közvetett módon hat n munkatermelékenység javítására. A termelékenység gyorsabb ütemű növekedését változatlanul fékezi az a tény, hogy az élőmunka ma még aránytalanul olcsóbb, mint a technológiát korsze­rűsítő fejlesztés. 1969-ben kiéleződött az az ellentmondás, amely a belke­reskedelmi vállalatok anya­gi érdekeltségi rendszere és a fogyasztók, a társadalom ér­deke között már 1968-ban is — tompított formában — ér­zékelhető volt. A belkereske­delmi vállalatok részesedési alapja jelentős mértékben függ a készletek alakulásától, ami objektíve lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi vál­lalatok a fogyasztói érdek ro­vására — a készletek csök­kentésével, indokolatlan ár­emelésekkel — növeljék ré­szesedési alapjukat. Az ér­dekkonfliktus kiküszöbölésé­re 1970-től a kereskedelmi vállalatoknál maradó nyere­séget az 1968—1969. évi át­lagkészlet figyelembevételé­vel osztják fel a fejlesztési és a részesedési alap között, az 1970. évi készlet — annak növekedése vagy csökkenése — tehát nem befolyásolja az R-nyereségrészt. A hitelpolitika 1970-ben preferálja (előnyben részesí­ti) mindazokat a fejlesztési célokat, iparágakat és válla­latokat, amelyek lakossági igényeket elégítenek ld. (Textil-, ruházati ipar, építő- és építőanyag-ipar, vas-mű­szaki cikkek gyártása, lakos­sági szolgáltatósok.) Azok a váJUálatok, amelyek a szük­ségletek kielégítése érdeké­ben termelésüket gyors ütem­ben növelik, 5 éves lejárat­ra vehetnek fel forgóalap-hi­teleket. A hitelkedvezmények 1970­tól a szocialista gépimportra is kiterjednek. Az utóbbi években többet exportáltunk a szocialista országokba, mint amennyit ott vásároltunk. Az import elmaradása a kivi­teltől hátrányos abból a szempontból, hogy előbb- utóbb fékezni fogja a kivi­telt s így a termelést is, mi­után partnereink is mérleg­egyensúlyra törekszenek. A szocialista gépimport-serken­tést egyes iparágak — pl. textil- és nyomdaipar — re­konstrukciójára, a mezőgaz­dasági és építőipari géppark korszerűsítésére kívánjuk hasznosítani, E célból a szo­cialista országokból történő gépbehozatalt a bankok ked­vezményes hosszú ás középle­járatú idővel preferálják. 1969- ben mind a termelői, mind a fogyasztói árrendszer­ben bővitettük a kevésbé kö­tött és a szabad árak érvé­nyesülési körét. 1970- ben ilyen árforma- változásokra nem kerül sor. Módosulnak viszont — emel­kednek — az állati termékek felvásárlási árai s egyidejű­leg csökken az állattartás be­ruházásainak. illetve megszű­nik a mezőgazdasági gépja­vítások állami támogatása. A felvásárlási árak emelésének az a célja, hogy javítsa az állattenyésztés jelenleg rend­kívül alacsony — mindössze 0,3 százalékos — jövedelme­zőségi szántjét s jobban ér­dekeltté tegye a gazdaságo­kat, az állattenyésztés fej­lesztésében, a hozamok és az értékesítés növelésében. Végeredményben az álla­pítható meg, hogy a szabá­lyozók módosítása részben kanikrét, 1970. évi tervfela­datok — a belső ellátás ja­vítása, szocialista gépimport növelése, elhasználódott gé­pek nagyobb arányú pótlása, rekonstrukciók — megvalósí­tását kívánják előmozdítani, másrészt olyan, nem új kele­tű tevékenységek — munka­termelékenység, állattenyész­tés — ösztönzését szolgálják, amelyek jelenleg gazdasági fejlődésünk kritikus csomó­pontjai. Garamvölgyi István Döntés született a Szovjet­unió és Olaszország közötti transz-európai gázvezeték építésnek ügyében. Az olasz állami kőolaj- és gázegyesülés, az ENI, néhány évvel ezelőtt a szovjet kor­mányhoz fordult. Ezt szak­emberek, kereskedelmi és üz­leti képviselők találkozója követte. A Szovjetunióból in­duló transzeurópai földgázve­zeték létrehozása iránt Cseh­szlovákia, Ausztria és Fran­ciaország ig érdeklődést ta­núsított. 1967. júliusában a gázveze­ték, amely építőitől a Barát­ság nevet kapta, átlépte Cseh­szlovákia határát. 1968. szep­temberében Ausztria kapott gázt. 1969-ben fontos üzleti ta­lálkozóra került sor Olaszor­szág és Franciaország képvi­selőivel. A transzeurópai gázvezeték megvalósításának eszméje a felek közötti egyez­mény-tervezetekkel a megva­lósulás útjára lépett. Decem­ber 10-én Rómában, az ENI székhazában, aláírták azt a megegyezést, amely várható­an mint az egyik legjelentő­sebb nemzetközi üzlet kerül majd be a világkereskedelem történetébe. Az APN különtudősítójá- nak kérdéseire a Szovjetunió gázipari miniszterhelyettese, a Nemzetközi Gázszövetség elnöke, Alexej Szarokin vá­laszolt, aki a szovjet felet képviselte a tárgyalásokon, és részt vett az egyezmény alá­írásában. — Milyen lesz a gázveze­ték? — Pontos adatokat még nem tudok mondaná, de vi­tathatatlanul ez lesz a világ leghatalmasabb és legna­gyobb teljesítményű vezetéke. Hossza meghaladja az ötezer kilométert. Az előzetes meg­állapodás szerint a gázveze­ték általános tervét szovjet és olasz tervezőintézetek dol­gozták ki, a szükséges adatok megszerzése után azonnal munkához látnak. A Szovjet­unió területén a vezeték át­mérője 1420 mm, az üzemi nyomás pedig 75 atmoszféra lesz. A szovjet határon túl a vezeték átmérője 900—1000 mm között mozog. A gáz to­vábbítására a vezeték mentésn kompresszor-állomásokat lé­tesítenek. Figyelembe kell venni a közbeeső helyeket, a Kárpátokat, az Alpok nyúl­ványait, Olaszországban pe­dig az Appenineket. A kész vezetők kb. évi 10 milliárd köbméter gáz szállítására lesz alkalmas. — Mennyi gázt kap Olasz­ország? — A 20 évre kötött szer­ződés ideje alatt 109,6 milli­árd köbmétert. Először 1973- ban 1,2 milliárd köbmétert, 1974-ben már 2,4 milliárdot, • 1973-ben 4 milliárdot, 1976- tól pedig évi 6 milliárdot. Az olasz Sél kérte, az évi meny- nyiség 10 milliárd köbméter­re emelését. Ezt ugyanúgy megvizsgáljuk, mint a szer­ződés további meghosszabbí­tásának kérdését. — Milyen szovjet földgáz- lelőheh/ek fáplálják majd a vezetéket? — A nyugat-szibériai „gáz- óceánok", mindenekelőtt az észak-tümeniaiak: ezek feltárt készletei több trillió köbmé­terre tehetők. A gázvezték estetett ellátja azokat a kör­zeteket is, amelyeken áthalad, hiszen átmérője és teljesít­ménye erre lehetőséget nyújt — Mit lehet elmondani az ügy gazdasági oldaláról? — E kérdésiben érdekelt a Szovjetunió, Olaszország, Csehszlovákia és Ausztria, amelyek területén a vezeték végighalad. Ide kell még szá­mítani a szovjet gá» iránit nagy érdeklődést tanúsító Franciaországot. A megegye­zés itt is küszöbön áll. Olaszország hitelt nyújtott a Szovjetuniónak. E hitel ke­retében külkereskedelmi szerveink csővezetékeket, be­rendezéseket, gépeket, kábelt stb. vásárolnak olyan cégek­től, amelyektől kedvező aján­latot kapnak. A hitel kiegyen­lítése 1973-tól a gázszallítmá- nyok terhére történik. Mindez kölcsönösen elő­nyös a gázvezeték építésében részt vevő államoknak. Olasz kereskedelmi és ipari vállala­tok lehetőséget kapnak arra, hogy a Szovjetuniónak külön­böző termékeket adjanak él, nagy mennyiségben. Az ENI kiváló minőségű szovjet föld­gázhoz jut, ami elengedhe­tetlen az olasz ipar és a min­dennapi élet számára. A Szovjetunió pedig hosszú le­járatú kereskedelmi kapcso­lathoz jut. — Ki végzi a kivitelezést, ki irányítja a munkát? — Mindegyik ország a ma­ga területén. —- Nem lett volna célsze­rűbb mindent a szovjet gázipari minisztérium épí­tő-trösztjeire bízni, hiszen aligha van a világon olyan cég, amely náluk gyorsab­ban épít hasonló vezetéket? — A kérdés így fel sem merült. Nem kétlem azonban, hogy szükség esetén gyorsan és jól meg tudtuk volna va­lósítani az építkezést. Tröszt­jeinkre azonban rengeteg munka vár itthon is. A részt vevő országok, szakemberek és cégek közötti jó munkakapcsolat fontos szerepet játszik mind a veze­ték építésében, mind pedig üzemeltetésében. A gázveze­ték jelentősen hozzájárulhat a”, európai kontinens országai közötti gazdasági és baráti kapcsolatok tovább-- erősödé­séhez. (APN) ,1379. január 4L, «sasáraa* köre és jelentősége döntően megnövekedett a 16 éven fe­lüli állampolgárok személyi igazolvánnyal való ellátása­kor. A rendőri szerveink anya­gi, pénzügyi ellátottságát eb­ben az időszakban már sta­bilitás jellemezte Fejlőd teli technikai eszközeink. A pártnak állandóan jelen­tős nevelői munkát kellett végeznie az emberek tudatá­nak helyes alakítása érdeké­ben. Az 1950-ben megalakult, politikai nevelő osztály nagy segítséget nyújtott a pórtélét irányításában. Az 1953. évet követő idő­szakban az állomány köré­ben bizonytalankodás kelet­kezett, eluralkodott a politi­kai passzivitás s ilyen hely­zetben találta az állományt az 1956-os ellenforradalom. A Nagy Imre vezette kor­mány különböző felhívásai, kiáltványai csak fokozták az amúgy is zavaros helyzetet. Az utcákat ellepték a közön­séges és politikai bűnözők. Az üzemek nem dolgozták. Feldúlták a községi tanácso­kat. Üldözték, bántalmazták a funkcionáriusokat. Lever­ték a vörös csillagokat. Cél­juk volt leszámolni a szoci­alizmushoz hűséges elwtár- saikkai. H orthysta tiszti különít­mények kezdték meg szervezkedésüket. Listákat állítottak össze a „felelősség­re vonandókról”. A megyei rendőrség megbénult, tehe­tetlen volt az ellenforradal­márokkal szemben. A Mis­kolcról egymás után érkező küldöttségek felhívására a rendőrségen elvtelen, karri­erista elemekből is megala­kult áz úgynevezett Forradal­mi Tanács, amely eltávolí­totta a párthoz hű, becsüle­tes kommunistákat szolgála­ti helyükről. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a forradalmi mun- |rá<s—paraszt kormány meg­alakulásával, 1956. novem­ber 4-én, a szovjet harcosok segítségéved megkezdtük az ellenforradalom felszámolá­sát és végeit ért az eileforra- dalmi terror tobzódása. Ezt tekinthetjük második újjá­születésnek. A nyílt ellenforradalmi lá­zadás katonai leverése vi­szonylag rövid idő alatt meg­történt. Sokkal nehezebb volt a konszolidáció megteremté­se. Az MSZMP körültekintő politikája azonban kedvező alapokat teremtett az élet normalizálásához. A meggyő­ző érvelés, a karhatalmi erők megszervezése, mind nagyobb mértékben találkozott a be­csületes dolgozók egyetértésé­vel. A rendőri karhatalmi egy­ségek 1956. decemberében történt, aktív fellépése az el­lenforradalmárokkal szemben hatásosnak bizonyult. 1956. november 16-án újjá­alakult a rendőrségi párt- szervezet. mely motorja lett az egységes szellem kialakí­tásának. harcot indítottak a gyáva, megalkuvó beosztot­tak eltávolítása érdekében. 1957. január 9-én, újjá­szerveződött a Heves megyed Rendőr-főkapitányság. Meg­kezdte munkáját az egységes belügyi szerv. Fő feladat az utca rendjének biztosítása mellett az ellenforradadmárok felkutatása, felelősségre voná­sa, a börtönből megszökött rabok felkutatása és a fegy­verek összeszedése veit. A z erők összefogásának eredményeként több s uí’jrt áhítottak népbír á* sói elé. v.’gy internáltak. Több száz fegyvert, kézigrá­nátot, sok eíar lőszert sike­rült összeszedj Az ellenforradalmi kórok helyreállítása, a termelés za­vartalanságának biztosítása, a szocializmus építésének meggyorsítása, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése jelentősebb feladatokat rótt a rendőri szervekre is. Mind­emellett biztosítani kellett a szocialista törvényesség meg­szilárdítását. Előtérbe került a munka társadalmi színvo­nalának emelése, amelyet se­gítettek a különböző pártha­tározatok. A csatát vesztett vezető el­len forradalmárok mély ille­galitásba vonultak. Ez meg­nehezítette az ellenük folyó harcot, de az általuk irá­nyított, államellenas tevé­kenységet szerveinknek sike­rült lelepleznünk és a sze­mélyeket az igazságszolgálta­tás kezére juttatniuk. Az 1958. évi KB titkársági határozat felhívta a ügyei­met a társadalmi tulajdon fo­kozottabb védelmére, megha­tározva a gazdasági vezetők felelősségét is. Erre való fi­gyelemmel a nagyarányú be­ruházásokon a megelőzést összrendőri feladattá kellett tenni. Az új gazdaságirányí­tási rendszer a spekulációs tevékenységre irányította a figyelmet. A megnövekedett idegenforgalom felszínre hozta a devizagazdálkodás rendjét sértő bűntetteket is. A jól kialakított hivatalos és társadalmi kapcsolat a bűn­üldöző szervek és társadalmi szervek, n anikásőrség. ön­kéntes rendőrök segítségével évről évre csökken a nép­gazdaság rendjét és a társa­dalmi tulajdont károsító bűn­tettek száma, ami részben a megelőzés hatékonyságát, részben a munka színvonalá­ig emelését jelzi. A kedvező politikai, gaz­dasági és társadalmi tér yezők hatására állandó fS /Kkenő tendenciát; mutat a személyeik javai elleni bün­tették száma is. Ugyanakkor nem kívánatos módon ala­kultak az utóbbi években az erőszakos bűntettek. 1958. év­től szinte minden évben tör­tént egy-egy, ismeretlen tet­tes által elkövetett, élet el­leni bűntett, amelynek fel­derítése jelentős erőfeszíté­seket követel az egész sze­mélyi állománytól. Megnyugtató, hogy a kellő szakszerűséggel, nagy hi- vatásszeretettél végzett mun­ka sikerrel járt, valamennyi ilyen esetet felderítettünk. A körzeti megbízottak az ellenforradalmi tevékenység felszámolásába kezdettől ak­tívan bekapcsolódtak. Jól se­gíti munkájukat a több száz önkéntes rendőr, akik közül többen részesültek belügymi­niszteri kitüntetésben. A technikai ellátottság fo­kozatos javulása is kedvező­en éreztette hatását az össz­rendőri munkában. A belügyi pártszervezetek jól segítik a parancsnoki te­vékenységet. a parancsnokok ma már szilárdan építhetnek a kommunista koHektívákra. Y isszapillantva Heves ’ megye rendőrségének 25 éves múltjára, kellő biz­tosíték van arra, hogy a párt vezette harcokban ed­zett veteránok, a fiatal elv­társak segítségével, fiatalos lendülettel, soha nem szűnő hivatásszeretettel, újabb si­kereket érnek el nagy cé­lunk, a szocializmus teljes felépítéséért folyó küzdelem­ben. Pálinkás Ferenc, r. ezredes a Heves megyei RetKtór-főkapitányság vezetők?. A szibériai gázóceán táplálja Olaszországot A Szovjetunió gázipari miniszterhelyettesének nyilatkozata

Next

/
Thumbnails
Contents