Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

fgfcÄQ nOUBtMXSASi BGTESÜtjCTEK« A l MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXI. évfolyam, 25. szám ARA 80 FILLER 1970. január 30., péntek Moyvan lehetne nívósabb? Napirenden - a megyei tudományos kutatás Aktívaülés a megyei pártbizottságon Csütörtökön délelőtt a me­• gyei pártbizottság nagyta­nács termőben aktívaülést .ártották a megye tudomá­' nyos életének képviselői ■észvételével. Lévai Ferenc­nek, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének bevezető izavai után dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titká­ra ismertette a pártbizottság értékelését a megye tudo­mánypolitikai helyzetéről. Fejlődés — mutatókban Az értékelés megállapítot­ta, hogy az elmúlt két évti­zed folyamán egészségesen fejlődött megyénkben a tu­dományos kutatómunka. En­nek illusztrálására konkrét adatok sorát idézte Sípos István. Elmondotta többek közt, hogy megyénkben — a gazdasági helyzet következ­tében — elsődlegesen mező­gazdasági jellegű kutatások folytak. (A különböző szőlő­fajták nemesítése, a szőlő­művelés nagyüzemi módsze­reinek kidolgozása, a takar­mánynövények termesztése terén.) Hangsúlyozta, hogy az elért eredmények nem egy vonatkozásban országos je­lentőségűek is. Az orvostu­domány művelői elsősdrban . hematológiai, klimatológiai, szemészeti és sebészeti kísér­letek terén produkáltak a . hazai orvoskörökben bevált, elismert módszereket. Figye­lemreméltóak az Egri Tanár­képző Főiskolán folyó spektroszkópiai kutatások eddig elért eredményei is. Csillagászati kutatás terén a piszkés tetői obszervatórium­ban végzett nova- és super­nova megfigyelések váltottak ki szélesebb körű visszhan­got. Annak ellenére, hogy me­gyénkben önálló társadalom- tudományi ku ta tóint'izet nincs, e tudományok műve­lői is jelentékeny eredmé­nyeket produkáltak a törté­nelem, a régészet, a néprajz, <a marxizmus—leninizmuá, az (irodalom és nyelvtudomány I valamint a pedagógia és fizemszociológia területén. A kutatómunka rangját, értékét Számos megyei szerzö által publikált könyv, s több száz. tanulmány és cikk bizonyítja. ♦J Az eltelt húsz év alatt lé­• nyegesen javultak a kutató- ! pnunka eredményességét biz- 1 ftosító feltételek is. A felsza­badulás előtt megyénkben kevés kutatóhely és intézet , volt. 1945 óta a régieket kor­szerűsítették, s néhány új ! Jsutatóintézetet is hoztak létre. Megoldásra váró gondok | örvendetes, hogy a kutató- pbézis kiépülésével szinkron- , ban, képzett, szakmailag és J ideológiailag is jól felkészült ) kutatógárda nőtt fel: (me­| gyénkben jelenleg 179 szak- I ember foglalkozik tudomá- ! nyos kutatással, közülük I negyvenhármán dolgozna.* hivatásos kutatóként) még's 'akadnak az eredményesebb j munkát gátló fényezők it. Gondot jelent a szakmei I utánpótlás, ugyanis a fiatel ^^Kicsjelőltek” elsősorban a Viszonylag alacsony. bérezés miatt vonakodnak a kutató­intézeti tevékenységtől. Ugyancsak a fiatal kutatók esetében jelent gondot a nyelvtudás hiánya, mely gá­tolja a külföldi tanulmány­utak eredményességét s ki­zárja a külföldi szakirodalom elsőkézből történő, friss is­meretét. Az is előfordul egy­két esetben, hogy az idősebb kutatónemzedék merevsége, szakmai féltékenysége aka­dályozza az ambiciózus fia­tal gárda képességeinek ki­bontakozását. A tudományos minősítések jelenlegi rend­szere csökkenti a vidéki ku­tatók tudományos ambíciói valóraváltásának lehetőségét. Korigény a tervszerűség, cletköze’ség Az MSZMP kultúrpolitikai irányelvei lénveglátóan rög­zítik, hogy a tudományos munka eredményességének nélkülözhetetlen feltétele a realitásokon alapuló ésszerű tervezés, valamint a válasz­tott témák életköselsége. Hogy a megyei tudományos kutatás képviselői e téren is előrelátóan munkálkodtak, azt igazolja, hogy produkált eredményeiket a gyakorlat elfogadja. A beszámoló meg­említette, hogy a megye ter­melőszövetkezetei sikeresen hasznosították a szűkebb pátria kutatóintézeteinek és felsőoktatási tanszékeinek szőlészeti és kertészeti ered­ményeit. Ugyancsak elisme­réssel méltatta az előadó a megye iparvállalatainak és mezőgazdasági üzemeinek azt a helyes törekvését, hogy a hazai tudomány által elért egyéb eredményeket is elő­szeretettel alkalmazzák a mindennapok gyakorlatában. Feladatok — a jövőre Ezután ismertette Sípos István a megyei pártbizott­ság 1969. december 19-i ülé­sének — ezen tárgyalták meg a megye tudománypoli­tikai helyzetét, valamint a realitásokból fakadó felada­tokat — határozatát. Ez többek közt hangsú­lyozza, hogy nagy gondot kell fordítani a tudomány eredményeinek alkalmazásá­val összefüggő feladatokra, ezért állandóan és fokozot­tabban figyelemmel kell kí­sérni a tudományos kutatá­sokat és az azok gyakorlati alkalmazását. Feladatként szabja meg a határozat, hogy az egyes kutatóhelyeken és a felsőoktatási intézmények tanszékein célszerűen fejlesz- szék a külső munkatársi rendszert. Az eredményesebb kutatómunka érdekében szor­galmazza a határozat a fia­tal kutatók jobb anyagi do­tálását, rangosabb erkölcsi megbecsülését, $ a nyelvta­nulás érdekében intenzív tanfolyamok szervezését. Lé­nyeges feladat a társadalom- tudományok területén folyó kutatómunka tervszerűbbé, elmélyültebbé tétele, vala­mint a tudományos munká­val foglalkozó szakemberek ideológiai — politikai to­vábbképzése is. Sípos István expozéját vi­ta követte, melynek kereté­ben a megyei tudományos élet képviselői számoltak be mindennapi tevék enys ég ük eredményeiről és megoldásra váró gondjairól. A hozzászó­lóit legtöbbje hitet tett az életközelségű tudomány mel­lett. Sokan sürgették a mind gyakoribb eszmecseréket, s többen javasolták egy me­gyei tudományos tanács léte­sítését, mely összefogná, irá­nyítaná a különböző szakte­rületeken folyó tudományos tevéit enysóget. Az aktívaülés Lévai Fe­renc zárszavával ért véget. (pécsi) A nyolcadik év is sikerült Ifjúsági szövetkezet zárszámadása Lőrinciben fizet­Beszámolóinkat ez alka­lommal egy mini-gazdaság­ból érkezett jelentéssel foly­tatjuk: csütörtökön megtar­totta nyolcadik zárszámadó közgyűlését a lőrinci Ifjúsá­gi Mezőgazdasági Társulás tagsága is. Mint a beszámolóból érte­sültünk. a mindössze 44 ka- tasztrális hold földterületen munkálkodó kis szövetkezet­ben tavaly 30 holdon foly­tattak zöldségtermesztést. A fiatalok — valamennyien állami gondozottak — para­dicsomukat, paprikájukat, uborkájukat, borsójukat ko­rábbi szerződősük értelmé­ben túlnyomórészt a Hatva­ni Konzervgyárba szállítot­tál*, kisebb részben szabad­piaci áron értékesítették, s vm-anekkor ellátták termé­keikkel a helyi ÁFÉSZ bolt­jait is. A kertészetből, a ki­segítő melléküzemági tevé­kenységből és az állatte­nyésztésből összesen 462 ezer forintos bevételük szárma­zol* § étből mwkq génként 40 forintot hettek részesedésként. A szövetkezeti tagok egyé­nileg és együttesen is gyara­podtak, s ebben a fiatalok igyekezetén kívül számos „idegen” üzem, gyár, válla­lat is segített. Különösen értékes támogatást kaptak a Mátravidélti Hőerőműtől, a Selypi Cukorgyártól, a Mát- raalji Szénbányáktól, a nyíregyházi, a debreceni gépjavító állomásoktól, a MÁV-tól, a SZÖVOSZ-tól, a MESZÖV-től, a lőrinci ÁFÉSZ-tól. a megyei ta­nácstól és az AGROTERV- től. A tagságot dicséri, hogy e széles körű segítséget ér­tékes társadalmi munkák­kal egészítette ki, s ezzel a további, még jövedelmezőbb gazdálkodáshoz teremtettek jobb körülményeket. A gazdaság jó szolgálatot tett a gyakorlati nevelésnek, s a 35 leendő kertész von­zóvá tudta tenni ezt a mun­kát még a más érdeklődésű­ek, a kőművestanulók vagy éppen segédmunkások stá­mim fc> Ma Egy ötlet születése (3. oldalon) Az egészség szolgálatában (4. oldalon) Népi ellenőrök vizsgálták (8. oldalon» Kádár János és Fock Jené az NDK-ban A baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodó Kádár János és Focit Jenő (középen)) megtekintették a berlini Október V. Szerszámgép-Kombinátot. A magyar vezetőket (jobbról) Günter Mittag, az NSZEP KB tagja kalauzolta. Berlinben csütörtökön szü­neteltek a hivatalos tárgya­lások. Kádár János és Fock Jenő — kíséretük tagjaiva' — délelőtt az NDK iparának egyik fellegvárát, a 19 000 dolgozót foglalkoztató „Ok­tóber 7.” szerszám Gépgyártó kombinát Berlin-Marzahn-i üzemét kereste fel. Kádár János a kombinát vezérigazgatójának üdvözlő szavai után szót kért. A magyar nép a Ma­Q üiiszlBrlaisics illése A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A kül­ügyminiszter beszámolt Mir­ko Tepavac jugoszláv kül­ügyminiszter január 12 és 17 között, Magyarországon tett, hivatalos, baráti látoga­tásáról és a vele folytatott tárgyalásokról. A kormány megelégedéssel állapította meg, hogy a látogatás és a megbeszélések hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság köl­csönös megértésének, barát­ságának és együttműködésé­nek további erősítéséhez. A Minisztertanács a tájékozta­tót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány a külkereske­delmi miniszter előterjesz­tésére elhatározta, hogy ha­zánk felszabadulásának hu­szonötödik évfordulója alkal­mából kiállítást rendez Moszkvában. A kiállítás át­fogó képet nyújt a Magyar Népköztársaság szocialista építőmunkáiának rrgyedszá zados eredményeiről. Az Országos Tervhivata" elnöke a nezvedik ötéves terv kidolgozásával kapcso­latos kérdésekről és a továb bi tervezési munka irányel­veiről nyújtott be előterjesz­tést. A kormány a jelentést megvitatta és elfogadta, ez után egyéb ügyeket tárgyalt. gyár Szocialista Munkáspárt vezetésével — sikerrel dol­gozik a szocializmus teljes felépítésén. Építömunkánk eredményeiben nagy része pan annak, hogy nem elszi­getelten élünk, dolgozunk, harcolunk, hanem a Szovjet­unióval, a Német Demokra­tikus Köztársasággal és a többi testvéri országgal közösen küzdünk céljaink megvalósításáért. Mostani lá­togatásunk célja, hogy véle­ményt cseréljünk a bennün­ket kölcsönösen érdeklő, idő­szerű politikai kérdésekre, megvizsgáljuk együttműkö­désünk további bővítésének lehetőségeit, kicseréljük szo­cialista építőmunkánk során szerzett tapasztalatainkat, * nem utolsó sorban, hogy or- szág-világ előtt demonstrál­juk a Magyar Népköztársa­sig és a Német Demokrati­kus Köztársaság entsaget, pártjaink, kormányai: ik eyyüttmv ’-édesét, népeink barátságát. A délután! órákban a magvar vendégek a Női" t Szóda1 Ista Egvségpárt V ’ mellett működő Berlin-Raí” sdorfi Szocialista Gazdasó. • irányítási Központi Intézeté: látogattak. Este az állami opera ház ban Ma-art „Szöktetés i szénáiból” című operáját te­kintették meg. ,,Az önök baráti segítsége erőt ad a küide’emhez.. Vietnami delegáció látogatott; in egyen k ii e Vietnami vendégeink a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola előtt. (Foto: Kiss Béla) W J Csütörtökön délelőtt viet­nami delegáció érkezett me­gyénkbe. Le Trung Toan- nak, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság Árhivatala elnökhelyettesének vezeté­sével, A delegáció —- mely­nek tagjai magas rangú ál­lami és tömegszervezeti ve­zetők — az Országos Béke- tanács vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A vendé­geket Heves megyei útjukra elkísérte Xerényi István, az Országos Béketanács alelnö­ki is. A delegációt Egerben P6­ft • hm^íwinafta* Heves megyei Bizottságának titkára fogadta. A fogadá­son — amelyen megjelentek megyénk párt-, állami, tár­sadalmi és tömegszerveze­teinek képviselői is — Póti Jenő tájékoztatta a vendé­geket megyénk dolgozóinak életéről, politikai, gazdasági és kulturális eredményeink­ről. Le Trung Toan, a delegá­ció vezetője elismerően szólt eddigi magyarországi ta­pasztalataikról. Köszönetét fejezte ki az önzetlen test­véri támogatásért ámeíy ééméMwH p**. ajánlásaiban is megmutai ltozik. Beszédében többe között hangsúlyozta: — Népünk hálásan got dől mindig magyar barátai ra, s joggal mondhaton hogy az önök baráti segít sége erőt ad a küzdelemhe. amelyet az amerikai impt rialista agresszió ellen folt tatunk. A delegáció tagjai a kor délid -ni órákban Eger ne vezc:. jscr'cive1 --merited tel maid eílicogattak az atkái 3-iezőgazdasági termelőszc vetkezettje, s az esti órák fegg ateatak éL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents