Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
A vállalati belső mechanizmus Anyagi érdekeltség - gazdálkodás Megyénk negyven ipari üzeme nem önálló vállalat, többségük jogi, gazdasági és ügyviteli önállósága az 1962— 64-ben végrehajtott átszervezés következtében megszűnt. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára, .a cukorgyárak, nz egercsehi bánya, az ércbányászat, a cementgyárak, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége és más jelentős ipari üzemek megyén ki' üli székhelyű nagyvállalati dz tartozik. Több mint 17 ezer ember, a niegye szocialista iparában dolgozók 41 százaléka, a gyáregységeknél keresi kenyerét, onnan kapja bérét, prémiumát és részesedését De a gyáregységek egy része nem készít önálló mérleget, még kalkulációt sem, nincs beleszólásuk az értékesítésbe és a fejlesztésbe, többségüket ma is tervutasításos módszerekkel • irányítják. Nem a vállalaü átszervezés ellen szólunk, mert az anyagi és a szellemi erő koncentrálása világjelenség, nálunk is szükséges és hasznos. Arra a feszültségre szeretnénk fi!> í- nyitani a figyelmet, hogy az új mechanizmus megváltoztatta a népgazdaság makro- mechanizmusát, az elmúlt két év alatt lényegesen megváltozott az állam és a vállalatok viszonya, de kevés változást tapasztalunk a nagy- vállalatok és a gyáregységek irányításában. A vállalatok a szocialista tervgazdálkodás jelenlegi fejlettségi fokának megfelelő önállóságot kaptak, ténylegesen gazdálkodnak, de több gyáregységnek csak a terv- utasítás végrehajtásához van joga. Népgazdasági és vállalati szinten a munka hasznosságának mércéje a nyereség lett, de az üzemekben, a gyáregységeknél, ahol a nyereség jelentős része képződik, nem mérik a nyereséget, megfelelő kalkuláció hiányában nem elemzik a költségeket Ilyen körülmények között hogyan lehet gazdaságosan, jól szervezni a termelést, vajon mikor jutnak előbbre a gyártásfejlesztéssel? Megyénk ipari üzemeiben az idén több millió forintot fizetnek ki béremelésre, pré- imum és részesedés címén. De hogyan, milyen objektív ismeretek alapján osztják el a vállalatok és a gyáregységek közötti anyagi eszközöket és a különféle • juttatásokat? A selypi és a bélapátfalvi cementgyárnál a nyereség hetven százalékát a bérek arányában osztják el és csak harminc' százalékát a tényleges üzemi eredmény alapján. Valójában az eredmény milyen hányada függ a gyáregység munkájától? Ugyanis a termékösszetételt, a mennyiséget és a beruházásokat „fentről” diktálják, a tervutasításokat év közben többször módosítják. A Köny- nyüipari Gépgyártó Vállalat tíz gyáregysége közül az egri nagyság szerint a második. De pénzügyi önállósága nincs, a hitel és az értékesítési ügyek a központhoz tartoznak, az, egriek az esetek többségében azt se tudják, hogy termékeiket mennyiért, milyen haszonnal adta el a központ. A Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregységénél nem beszélhetünk objektív érdekeltségi rendszerről, hiszen minden lényeges ügyben a központ dönt. Igaz, hogy jórészt a VÖCSI gazdasági, személyi helyzetéből adódik az a szélsőség. A dohánygyárak központja az elmúlt évben gyáregységeinek nemcsak az átlagbért, hanem ezen belül a munkás és az alkalmazotti bérátlagot is meghatározza. A túlzott centralizáció akadályozta a dohánygyárak Önálló gazdálkodását. Az elmúlt év végén miniszteri utasítás jelent meg a nagyvállalati és a tröszti szervezetek korszerűsítésére, az érdekeltségi rendszer tökéletesítésére. Az érc- és ásványbányászat országos vezetői különböző érvekkel indokolják a vezetés, túlzott központosítását, és ez üzemek eredményei ne,' .'’élűiről” irányított kiég., ...ol.ét. De arra nem lehet eléggé »eggyőző érv, hogy a termelőegységek nyereségtervét csak az év közepe felé határozzák meg, a béralappal, a prémiummal és jutalommal a központ utasítására év közben szűkmarkúan bánnak. Természetesen más a nagy- vállalat és már a gyáregység hatásköre, önállósága, de az érthetetlen, hogy akik „fentről” igénylik a nagyobb önállóságot, az ésszerű és a szükséges hatáskört „lefelé” vonakodnak megadni. A gyáregységek többségétől eltérően* a parádi üveggyárban és az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában, illetőleg ezek vállalati központjá- ! ban sokát tettek a kollektív és az egyéni érdekeltség helyes megvalósítására, az egyéni, a vállalati és a népgazdasági érdeket közelebb hozták egymáshoz. Mindkét gyáregység közvetlen kapcsolatot tart a vevőkkel, a dolgozók bérének emelése, á prémium és a részesedés elsősorban a gyáregység munkájától függ. Persze, ezt még sem Párádon, sem Gyöngyösön nem érzi mindenki, nem állítjuk, hogy az emberek többsége ennek megfelelően dolgozik, de a két gyáregység érdekeltségi rendszere és újabb eredményei között feltétlenül összefüggést látunk. Min alapszik a gazdaság- irányítási reform? A népgazdaság tervezésére és a piac szerves egységére építették, éppen ezért az új mechanizmus a nyereséget tette a vállalati gazdálkodás közvetlen céljává és az eredmény legfőbb mércéjévé. Hogyan jellemezhetnénk a mai helyzetet? Új mechanizmus a népgazdság irányításában, de ó-mechanizmus, merev, tervutasításos vezetés az üzemekben. Természetes, hogy a gazdasági reform első szakaszában inkább a vállalatok és az állam kapcsolatában történt változás, de a vállalati belső mechanizmus a szükségesnél és a lehetségesnél is lassabban bontakozik ki. Pedig a vállalati mechanizmustól függ, hogy mikor és mennyire sikerül a vállalati, illetve az egyéni érdeket a közös célkitűzések felé, a közérdeket pedig a vállalatok és az egyén számára közvetlen érdekeltségként közvetíteni. Az idézett példák azt mutatják, hogy ma még jórészt nem a tényleges eredménytől függ, hogy a nemzeti jövedelemből melyik üzem és melyik dolgozó milyen mértékben részesül. Az egyenlős- di, illetve a szubijektív megítélés túl nagy szerepet játszik. Márpedig a gazdaság- irányítási reform alapkérdése, hogy mindenütt és mindenki a nyereség növelésére törekedjék — természetesen tisztességes módszerekkel. Ezen múlik, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseinket tervszerűen megvalósíthassuk. Minden vállalat és üzem adottsága, személyi feltétele más, ezért a vállalati mechanizmus működését nem lehet „fentről” elrendelni, ennek szabályait nem lehet központilag megállapítani, ezt minden vállalatnak önmagának kell megoldania. De az biztos, hogy mielőbb felül kell vizsgálni a vállalaton belüli gazdasági egységek önállóságát és elszámolási rendszerét. Szükséges, hogy a termelési költségek alakulását elemezzék, a termelő egységek eredményét a valóságnak megfelelően állapítsák meg, a gyáregységek nyereségrészesedésének nagyobb hányada függjön a saját eredménytől, az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gyáregységek érdekeltségi rendszerének fejlesztésére. Tudjuk, hogy ez országos probléma, de megoldani csak közös erővel lehet. A gazdálkodó egységek keressék a megfelelő módszereket, de a nagyvállalati központok is adjanak az eddiginél több segítséget ahhoz, hogy a gyáregységek mindinkább közgazdsági módszerekkel gazdálkodjanak. Br. Faaekas Lásstö Szocialista brigádok vetélkedőié Kedden ülést tartott a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöíksége. Többek között napirendjére tűzte a szocialista brigádok második országos vetélkedőjének élőkészítését, illetve a már lezajlott üzenni elődöntők tapasztalatait 1863 brigád cséknesn 10 000 tagja — a hedyíipari szocialista brigádok mintegy 40 százaléka, a brigádtagok 18,3 százaléka — versenyzett; az üzemi elődöntőkön. A vetélkedőt azzal a céllal szervezték; hogy a politikai nevelés az ismeretterjesztés sajátos formájaként a brigádok művelődési mozgalmává váljék. Megemlékeznék a versenyeken hazánk felszabadulásának évfordulójáról, a Lemn-centenáriumról. A megyei és budapesti középdöntőkre ez év február IO. és március 15. között kerül sor, majd az országos előselejte- aő és döntő április 18—19-én lesz Budapesten a SZOT központi iskolájának épületében. Az elnökség megvitatta) a szociálpolitikai csoport létrehozására előterjesztett javaslatot. A egoport alakítását a tagságnak az érdekvédelem iránt növekvő igénye, az új szakszervezeti feladatok, a szakszervezeti munka hatékonyabbá tétele indokolja. A szociálpolitikai csoport feladatául jelölték meg többek között a vezető szervek határozatai végrehajtásának segítségét,' ellenőrzését, illetve szervezését. Figyelemmel kíséri a dolgozók élet- és munkakörüfenényednek alakulását. Nézzünk a füvébe Ezer lakán egy tömbben — Kilencvenágyas kórházi pavilon Szociálist otthon Mátraíüreden — ,tjjabb bölcsődei és óvodai férőhelyek — Százszemclyes diákotthon Nem kell hozzá boszorkányság hogy öt évre előre lássunk Gyöngyös jövőjébe, csupán azt a programot kell kézbe venni, amit a városi tanács állított össze a IV. ötéves terv időszakára. Mit találhatunk ebben a tervezetben? Arról már korábban is tettünk említést, hogy a Mérges utcában egy újabb lakótelep épül, amelyben összesen ezer lakást kapnak a ■ gyöngyösiek. Az OTP tovább folytatja a Kálvária-dombon a társasházak építtetését, és ide már ebben az időszakban egy hetvenötszejnélyes óvoda is elkészül. Szó volt arról, hogy a Vörös Hadsereg útja nyugati oldalát lebontják. A regi házak helyére többszintes épületek kerülnek. Erre a programra csak úgy lehet számítani, ha a szanálási kiadásokat is beszámítják azok, ákik itt társasházákat akarnak építtetni. A város ivóvízzel való ellátása hosszú évek óta okoz gondot. A mostani atkáni mezőben újabb kutakat fúrnak, de a gyöngyossolymosi víztároló munkálatainak előkészítését is megkezdik, ha a vizsgálatok eredménnyel járnak. A vízhálózatot a következő években csak, olyan mértekben szabad bővíteni, amilyen mértekben az ivóvíz rendelkezésre áD. Valamivel mostohább a program az utak vonatkozásában. Ojabb utakat csak a lakótelepeken, készíttet a tanács, a meglevő utak karbantartása mellett. A járdák kialakítása az eddigi ütem szerint folyik majd tovább. A közvilágítás további öt és fél kilométer hosszúságban bővül a lakatéi epeken. A kórházban Mteneven ágyas pavilont alakítanak ki de felújítják a Nemecz utcai elmepavilont is. Máitra- füred új arvoe rendelőt kap. Negyven kisgyerek részére építenék további ' férőhelyet a Lénán utcában. Az óvodák a lakótelepi programmal együtt készülnek el. A gyöngyösi szociális otthon zsúfoltsága miatt Mátrafüreden 150, idős ember befogadására alkalmas otthon létesüL Figyelemre méltó. hogy Mátrafüreden négytantermes általános iskola, mellé egy százszemélyes diákotthon épül meg, ahol a Mátra üdülőrészetoek tanulóit helyezik el. A középiskolások pedig Gyöngyösön kapnak egy kétszázszemélyes kollégiumot. Nyolctanterm.es iskola várja majd a nehezebben tanuló és irányítható kisdiákokat Gyöngyösön. A volt Pacsirta-telep helyére háromszáz személy befogadására alkalmas mozit, mellé klubkönyvtárat képzelnek el a város vezetőd. Az új művelődési ház, amely a város kulturális életének a központja lesz, a Nemecz tér déli részére kerül. Ennek a formájában és méreteiben is figyelemre méltó létesítménynek a tanulmányterveit már készítik. Az új ötéves terv időszakában a város sportolói is újabb létesítményeket vehetnek majd birtokukba. Kialakul majd az Energia Sporttelep, amely most már valóban városa jellegű lesz. Mátraháza és Kékestető között kötélpálya szállítja majd . a turistákat és a sportolókat. Régóta húzódik a Csatinókért kiépítése. Erre a területre sportpálya és park kerül majd, mint. ahogyan volt ez valamikar, a régebbi időkben. Ezek a varosa tanács által kezdeményezett fejlesztés; tervek körvonalai. Majd csak akkor válik mindez véglegessé, ha bejárja a hivatalos utat, és minden felsőbb liatóság rányomja a pecsétet. Tudunk még arról, hogy a Mátrában szálloda megépítésével foglalkoznak, esetleg még egy nemzetközi vállalkozásra is sor kerülhet. A Kékesen megépül az új tv- torony a vendéglátó egységgel együtt. Az 1971—75-ös évek tehát sok jót ígérnek Gyöngyösnek és a városhoz tartóz 5 mátrai területeknek. (fftnf) Számadás egy negyedszázadról — dokumentál mokkái, emléktárgyakkal, y vJ 7 makettekkel, fotókkal Február közepén nyílik a központi jubileumi kiállítás a Szépművészeti Múzeumban „Huszonöt éves a szabad Magyarország” címmel február közepén — Budapest felszabaduiaaáTBak negyedszázados évfordulója alkal mából —- a Szépművészeti Múzeum termeiben központi jubileumi kiállítás nyűik. A gazdag anyago* a kronológiád sorrendnek megfelelő történeti .jellegű témák szerint csoportosítják, ám az időt és teret szabadabban kezelik, mánt az a történeti kiállításokon megszokott. „A fel- szabadulás” tematikájába tartozó anyag felsorakoztat egy sor, az eHenfarradalim! rendszert jellemző dokumentumot, e bemutatja a fasizmus elleni harc sok értékes emléket Nagy terepasztalon, elektromos berendezésű Eu- rópa-téképe« jelemnek meg a második világháború főbb eseményei, Lengyelország megtámadásától egészen a fasiszta Németország kapitu- lipásáig. A kísérő, magyarázó szöveget hangszóró közvetíti majd. Külön helyet kapnak a hazánk felszabadításáért vívott harcok, a népi demokratikus magyar államiság kibontakozásának emléked, dokumentumai. A kfiállításraafc „Az ország a népé — hazánk arculatának átalakulásai” című fejezete az 1956-ig lezajlott eseményekről ad számot. Bemutatja az újjáépítés, esz 1945—#7-es évek pofttáfcai küzdelmeit csakúgy, mint az 50-es évek első felének eredményeit, harcadt, az erényeket és a hibákat- Érdekesnek Ígérkezik az az összeáUításs, Híd az egri Kossuth Lajce utcában. Kritikus hely. A megyei tanács felől itt szoktak nagy sebességgel berobbanni a kanyarba felelőtlen gépkocsivezetők, hogy aztán szinte átrepüljenek a hídon, ami mögött gyalogátjáró, (sajnos, a csíkozás már nem látszódik), szálloda és étterem található. Most meghatóan fegyelmezetten közlekednek a gépkocsik, mintha földre született angyalok ülnének a volánnál. Az előírt sebességgel veszik a kanyart, szép lassan átgurulnak a hídon; a gyalogjárók veszély nélkül, nyugodtan kelnek át az átjárón ... Csoda történt talán? Kék-fehér színű URH-s kocsi áll a híd lábánál, mellette szigorú tekintetű rendőr törzsőrmester,»» * Két kőműves beszélget az egyik építkezésen: — Te! Hazajött a Lagotí — Melyik Lajos? — Hát az, amelyik dtss2Ä- dált a nyáron, Az a műszerész. JUAkixjutíjdt megtörtérrt ... ÉS nem előszűr... — Az? Hát, az itthon is elég gyengenáci volt, mi - e frásznak kellett neki Nyugatra mennie? Tán azt hitte, hogy „Rócsild” lesz belőle? Aztán hogy néz ki az ürge? — Csont meg a bőr. Azt mondja, hogy a dohánya megvolt, de nagyon meghajtották érte. Még azt is felírták az üzemben, amikor félredolgára ment. így hát inkább hazasírta magát... — Ugye a Pirinek udvarolt? — Annak hát. Annak a ferdeszájú lánynak. A Galagonyáson van a szőlőjük — No és, mit fog itthon f csinálni a Lajos? — A nyavalya tudja. Majd felhizlalják, aztán melózhat, ha akar. Nem probléma — Hm... Hallod-e, de megéheztem. Gyere, harapjunk egyet, < meg gyújtsunk ■rá. Ne félj, nálunk mm írják fel * Bánatosan komiul az egri Rozália temető kápolnájának harangja, temetéshez készülődnek. A ravatal körül sárgán lobognak a gyertyák, a frissen esett havon sötét ruhába öltözött emberek toporognak. A család,- a rokonok és az ismerősök még egyszer utoljára szívükbe akarják zárni a drága halott szeretett arcvonásait, s sorban odazarándokolnak a még le nem zárt koporsóhoz. — De hiszen ez nem a Mari néni — kiált fel rémülten az egyik menyecske, s Jani bácsi, az elhunyt élettársa szinte megbénultam motyogja maga elé: — Csak a ruhája stim- mel.„ Ez nem az én Marim... Az egészben az a szomorú, hogy az eset valóban — Delightful.,. Csodálatos... Mr. Bajor, ezért a látványért nálunk Amerika - bah minimum öt dollárt kellene fizetni! De mondja csak: hol vannak a lanovkák, a szállodák, meg az éttermek? Ezek nélkül nincs üzlet... És Mr. Bajor -r azaz Bajor Ernő, a gályái SZOT- üdülő vezetője — velünk együtt még csak mentegetőzni sem tud, kénytelen- kelletlen elismerni, hogy a Mátrának csak a szépsége, a vonzereje van meg, de vajmi keveset teszünk azért, hogy ebben a ritka természeti szépségben minél többen. gyönyörködhessenek. Mr. Pollack — nevezzük így tengerentúli vendégünket — például éjszakára kénytelen volt visszatérni Budapestre, mert a Mátrában egyszerűen nincs szálloda. , • Ezelőtt húsz évvel sem volt... Mikor lesz ... ? Somodor József amely vitrinekbe épített te- levízióképemyő nagyságú vetítő felületen jelenik meg korabeli filmhíradókból. AI továbbiakban nyomon követi a kiállítás' az 1955-oe éUenfarradaiam eseményeit, bemutatja az eBenforrada- lom leverésének, s az azt követő konszolidációnak dokumentumait, tárgyi anyagát. Az 1957-től 1962-ig terjedő időszak . főbb események ugyancsak; képekkel, dokumentumokkal, grafikonokkal, makettekkel, modellekkel szemlélteti. Összeállítást ad azután egyebeik között a kiváló áruk fóruma emblémáját viselő cikkekről, s mindjárt mellettük íotomontáas segítségévei — a hiánycsk- kekről. Az ipar, a mezőgazdaság munkájából, az építés mozzanataiból összeállított színes poliplánfS'lm (egyidejűleg három, különböző alakú mezőben vetíti képeit) foglalja össze a témát, A „Fővárosunk Budapest című részben a romokban heverő, ezer sebtől vérző város, majd az újjáépítés, Nagy-Budapest kialakulásának, a főváros mai életéinek, fejlődésének képei, emléktár gyai jelennek meg. A tártat Itövestkező fejezetén az iskolarendszer, a népművelés; a könyvkiadás, a sajtó, a rádió, a televízió, a film, a színház, a zene, a képzőművészet és a tudományos élet fejlődésével, eredményeivel ismeretet meg a látogatókat. Látványos, mozgalmas a kiállításnak az elmúlt 25 év ifjúságát megjelenítő része. Szemlélteti az ifjúsági maz- gakan történetét, a fiatalod, életét, munkáját, szórakozását és az elmúlt negyedszázad legnagyobb magyar sporteikereit is. (MTI) Porgy és Bess a budapesti operaszínpadon Február 6-án és 8-án, két párhuzamos szereposztásban mutatják be az Erkel Színházban Gershwin egyetlen” operáját, a Porgy és Bess-t, Mikó András rendezésében, Makai Péter díszleteivel és jelmezeivel. A premier egyben, magyar- országi bemutató is lesz, meri az opera hazai színpadon teljes egészében most kerül először előadásra. A címszereplők: Radnay György, illetve Beganyi Ferenc és Hazy Erzsébet, illetve Andor Éva. Az előadásokon Pál Tamás ás Bolberitz Tarrá* vezényel. (MTI)
