Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
Hét nagy új beruházás indul az idén Az új olajtávvezeték menetrendje — Műtrágyagyár 8 milliárd forintért — Az észak-déli metró munkáinak előkészítése Idén a népgazdaságban közel 80 milliárd forint értékű beruházást hajtanak végre; a múlt évinél körülbelül 7 százalékkal többet. Az állami döntési körbe tartozó egyedi nagyberuházások előirányzata meghaladja a 15 milliárd forintot. Ez az összeg lehetőséget nyújt arra, hogy az év folyamán huszonkilenc nagy beruházást átadjanak rendeltetésének és további hét létesítését kezdjék meg. Ezekről az új nagyberuházásokról kértünk tájékoztatót a Beruházási Banknál. A következő ötéves terv egyik legnagyobb beruházása a Péti Nitrogén Művek új műtrágyagyára lesz. Létesítése összesen mintegy 8 milliárd forintba kerül majd, s a beruházás már idén megindul. A Gazdasági Bizottság felhatalmazása alapján megkezdték az importgépek szállítására vonatkozó szerződések kötését. Maga a beruházási javaslat várhatóan ez év közepére készül el. Az előkészületi munkákra egyébként idén már mintegy 180 millió forintot költenek. Az új műtrágyagyára tervek szerint évenként 890 ezer tonna kettős műtrágyát, valamint több mint 300 000 tonna mészammonsa- iétromot állít majd elő. A Barátság II. új olaj távvezeték ugyancsak az idén induL Beruházásaira több mint egymilliárd forintot költenek. Az országhatártól Polgáron keresztül Százhalombattáig vezet majd az új olajtáwezeték vonala. Első kiépítésében 1972. decemberében adják át rendeltetésének, s ekkor 5 millió tonna kőolaj szállítására lesz alkalmas. A beruházás teljes befejezését 1976-ra tervezik, s végső soron a távvezeték évi 10 millió tómra kőolajat továbbít. A Barátság II. építése összhangban áll kőolajiparunk jelentős távlati fejlesztésével, s a Dunai Kőolajipari Vállalaton kívül ellátja majd importolajjal a lei- építendő tiszaszederkényi íeldoigozókombinátot is. Textiliparunk korszerűsítéséhez nyújt lehetőséget a nyergesújfalui Viscosa gyár új poliakrilnitril üzeme, ahol évente 4600 tonna műszálat állítanak majd elő. A beruházás összesen több mint 800 millió forintba kerül, s a gyárat 1972-ben adják át rendeltetésének. Az eddigi tervek szerint a gyár termékének nagy részét — évi mintegy oOOŰ tonnát — a hazai ipar használja majd fel, míg a többletből a nyersanyagimportért fizetnek. Az osztrák Strickstoff Werke-vei ugyanis olyan megállapodást kötött a Viscosa-gyár, hogy az alapanyagot az osztrák cég, a kész terméket pedig a magyar vállalat gyártja. E munkamegosztás mindkét fél számára hasznos, mert jelentős beruházást tesz feleslegessé. Az új műszálgyár létesítéséhez • egyébként olasz cégek szállítanak különböző berendezéseket körülbelül 4,5 millió dollár értékben. 60 000 tonnával bővül farostlemezgyártó kapacitásunk az új mohácsi lemezüzem felavatása után. Az idén induló beruházás 1973- ban fejeződik be, több mint 400 millió forint ráfordítással. Megközelítően 3 millió dollár értékű gép importjára kerül sor. Az üzem a hazánkban nagyobb meny- nyiségben található cserfát dolgozza majd fel, farostlemezzé, s ezáltal jelentős fenyőfűrészáru importját teszi feleslegessé. A csomagolóeszközök iránti igények gyors kielégítése végett Nyíregyházán új hullámdoboz- és zsákpapírgyár épül. A gyár 1972-ben A sok gond között ne legyen az utolsó Zárszámadást előkészítő gyűlést tartottak az egyik nagy Tisza menti szövetkezetben az asszonyok részére. A nők elégedettek lehetnek az eredménnyel. Nagyszerű számokról beszélt a szövetkezet párttitkára. Több mint 12 millió forintot osztanak fel a tagok között a végzett munka arányában. Az asz- szonyok keresete átlagosan meghaladja a 12 ezer forintot. Milliós beruházások terveiről is számot adtak. Ötmillió gépekre, 10 millió sertéstelepre, s igény az angol licenc alapján épülő szarvasmarhatclepre. A milliós beruházási tervek után szinte furcsa volt hallani az asszonyok legnagyobb gondját, melynek megoldásához nem kellenek milliók. Nincs férőhely az iskolai napköziben, a szövetkezeti asszonyok első osztályos gyermekeit sem veszik fel. És hogyan dolgozzon így nyugodtan egy asszony? — tették fel a kérdési. Egyelőre nincs megoldás, — hangzott a valasz. — A tanácsnak nincs pénze az iskolai napközi bővítéséhez. A panasz nem csupán ebben a tsz-ben hangzik cl. És nem csak egy községet, termelőszövetkezetet érintő probléma. A gyermekintézményekben a férőhely városon cs falun egyaránt kevés, fontosa,libán: falun sokszor nincs is. És ez lassan egyik akadályozója a termelőszövetkezeti asszony gárda fiatalításának. Többen is vállalnák a szövetkezetben a munkát, ha megnyugtató módon elhelyezhetnék a «sermeKekeia A mai falst fiatal asszonyának más az igénye az élettel szemben, és ebben a megváltozott igényben benne van az is, hogy nem hajlandó követni az anyák útját, — hátára kötve kivinni a gyermekeket a határba, vagy bezárni egy darab kenyér cs egy pohár tej mellett. És ez a természetes. Most, amikor készülnek a termelőszövetkezetben a következő esztendő pénzügyi tervei, nem ártana ezt a mind jobban jelentkező igényt is számba venni. A szövetkezeti gazdaság fejlesztését szolgáló gépesítésre, korszerűsítésre fordított milliók mellett áldozni keílenc végre a szövetkezetekben is a gyermekintézményekre. Mert a legkorszerűbben gépesített szövetkezetben is szükség lesz még hosszú ideig az asszonyok munkájára. Hogy mennyit bír áldozni a szövetkezet erre a célra. az természetesen szövetkezetenként változó, mint ahogy az igény sem egyformán jelentkezik mindenütt. Hogy miből, — ennek eldöntése szintén a szövetkezetre tartozik, a szociális és a kulturális alapra tartalékolt összeg egyaránt kínál lehetőségeket. Mert megfontolandó például, hogyan ha-zilálja fel hasznosakban egyikmásik szövetkezet a kulturális alapot. — ha autóbuszra ülteti a szövetkezeti tagságság egy részét és kétnapos kirándulásra viszi a Balaton mellé, vagy a Mátrába, vagy ha ugyanezen a pénzen segítséget nyújt a gyermekek elhelyezéséhez. Ez utóbbi legalább olyan fontos a munkaerő es a muiikakedv biztosító: '.hoz. lép termelésbe, s évente 70 ezer tonna hullámpapírterméket állít elő. A beruházás költsége meghaladja a 450 millió forintot, s ezen belül körülbelül 2.7 millió dollár értékű gép importjára kerül sor, elsősorban Angliából, de ezen kívül az NSZK-ból és Franciaországból is szereznek be gépeket Idén adják át a forgalomnak Budapesten a kelet— nyugati metróvonal első szakaszát, de ez évben már megkezdődik az észak—déli vonal építésének előkészülete is. Egyelőre csak az első tervezési munkák készítésére, s néhány felvonulás megkezdésére kerül sor, de ez a munka már része annak a programnak, amely az eddigi tervek szerint 1983-ig tart, s megvalósítására 8,3 milliárd forintot költenek. Az észak—déli metró vonala Újpesttől a kispesti Határ útig halad majd, 14,8 kilométer hosz- szúságban. N. L. Az első nyilvános rádiótelefon Mezőtúron üzembe helyezték az ország első nyilvános tanyai rádiótelefonját, amely egyben az ország 460. tanyai segélykérő állomása. A budapesti Rádiótechnikai Gyár által készített URH rádiótelefon a várostól légvonalban 12 fcm-re lévő Új Elet Tsz központját köti ősz.-, sze a mezőtúri városi postával. A rádiótelefon a városi postaközpont közreműködésével távolsági beszélgetésekre is alkalmas. Képünkön: Mezei József munkavezető utolsó ellenőrzését tartja a rádiótelefon berendezésén. (MTI foto — Kovács Sándor fele.) Miniszteri utasítás az 1970 —71-es tanév iskoláztatási és pályaválasztási tennivalóiról Megjelent a művelődés ügyi miniszter utasítása az 1970— 71-es tanévre szóló iskoláztatási és pályaválasztási feladatokról. Eszerint az általános iskolákban végzők a jelentkezési lapon két olyan iskolát tüntethetnek fel, ahol tovább szeretnének tanulni. Akik gimnáziumi szakosított tantervű osztályba kérik felvételüket, a választott szaktárgyak megjelölésén túl azt Is be kell írniuk, hogy kedvezőtlen döntés esetén kérik-e felvételüket általános tantervű osztályba. A szakmai képzést nyújtó iskolákMiért nem ú jít ? Jónás György fiatal kohómérnök. Néhány éve szerzett diplomát a Miskolci Műszaki Egyetemen. Most az Egyesült Izzó gyöngyösi gyáregységének tervezési csoportján dolgozik. Eddig nyolcszor adott be újítást, de ezekért különösebb elismerést egyszer sem kapott. Azóta nem újít... Hogy miért? Erre kértem választ a fiatal szakembertől. — Megfogadtam, hogy a jövőben nem szívesen újítok, mert sem anyagilag, sem pedig erkölcsileg nem értékelik az újításaimat. Ott volt például —, hogy csak egyet említsek a nyolc közül — a szivattyúház öntvényeinek minőségi javítására kidolgozott elképzelésem. Ezt még 1967-ben beadtam a gyáregységünkhöz. Ugyanis korábban az öntödei vállalattól kapott gépöntvények 90 százaléka selejt volt. Az új öntvények prototípusai el is készültek, a szériagyártásra azonban már nem kerülhetett sor, mert a Magyar Hajó- és Darugyár öntödéje nem vállalta a sorozatgyártást. Mindezt azzal indokolták, hogy sok a munkájúk és így nem tudják vállalni. Az akkori újítási előadónk pedig azt mondta, hogy intézzem én tovább személyesen az „ügyet”, mert ő nem tesz egy lépést sem az érdekemben. Próbálkoztam is a Lenin Kohászati Műveknél, de nem tudtunk megegyezni. Végül is kétévi huzavona után elutasították az újításomat. Végeztem gazdaságossági számításokat. Az újításon. even te mintegy 200 ezer forintos anyagmegtaka- rítást jelentett volna. De hát úgy látszik, mégsem kellett. — Az elutasításban véleményem szerint nem kevésbé „ludas” a volt újítási előadónk, Somlai Z oltón, alti tavaly nyáron Münchenbe „távozott”. Elhatároztam, hogy nem újítok, annak ellenére, hogy most is van néhány elképzelésem. Inkább tanítok a gépipari technikum esti tagozatán és hegesztőtanfolyamot vezetek ... — Persze a „szenvedő alanyok” között nem csak én voltam egyedül. Rajtam kívül még több újitó kolléga elképzelése, ötlete „hevert” Somlai íróasztalában. Beszélgetésünk másik partnere Mongyi András, aki tavaly július óta az újítási előadó. — Rengeteg hibát követett el az elődöm. Bizony, nem könnyű ezeket korrigálni. Voltak olyan újítási leírások, amelyek közül sokat még 1964-ben, illetve 1965-ben adtak be a dolgozók. Ezekről most soron kívül döntöttünk, és a jogos újítási dijakat kifizettük. Valamit máris javult a helyzet, de több éves elmaradást nem könnyű pótolni... Eli Elgondolkodtató beszélgetés. Jónás György fiatal, kezdeményező szakember, aki szenvedélyesen szereti a szakmáját és korábban szívesen is újított. Mások lelkiismeretlensége miatt azonban többször elutasították elképzeléseit, ötleteit. A jövőben talán mégsem lenne céltalan — a megváltozott körülmények között —. ha ismét papírra vetné hasznos ötleteit. Valószínű, hogy igényt tartanának rá ... Hiszen — ahogy ő is mondta — most is van néhány elképzelése ... Mentusz Károly ba jelentkezőknek a tanintézet címén kívül fel kell tüntetniük a választott szakmát, illetve szakot is. Az általános iskolák igazgatói a jellemzéssel és javaslattal ellátott jelentkezé- , sí lapokat az első helyen megjelölt iskolának továbbítják. A felvételi kérelmet elbíráló iskola igazgatója döntéséről az általános iskolát értesíti, s elutasítás esetén a jelentkezési lapot eljuttatja a második helyen megjelölt tanintézetbe. Ha a második helyen is elutasítják a kérelmet, az érintett középiskolák a jelentkezési lapokat a megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi, Budapesten h kerületi tanács oktatási osztályának küldik meg. A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen — a kézhezvételt követő nyolc impair belül fellebbezhet. A fellebbezést a döntést hozó iskolánál kell benyújtani, cte a tanintézet közvetlen felügyeleti szervéhez címezve. A felvételi beszélgetéseket — ilyenek azokban a gimnáziumokban lesznek, ahol kétszeres, vagy annál nagyobb a túljelentkezés — április 15-ig bonyolít)ál; le. A fel nem vett tanulók lapját április 25-ig küldik meg *a második helyen megjelöli iskolához. Ha a kérelmezőt: onnan is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15- ig eljuttatják az illetékes megyei, megyei jogú városi tanács művelődésügyi, Budapesten május 31-ig a kerületi tanács oktatási osztályá hoz. (MTI) A kom 5ii un mi sík első uagjgiíilése Pesten |M|' ég füstölögtek Pesten x'-®- a romok, Budán harcok folytak, a Szabadság nevet viselő új lap első számaiban kétségbeesett emberek hozzátartozóikat kerestek. Harsányt Imre debreceni iparkamara) titkár gyermekeit, Évát, Zoltánt, Jánost, Burg Endréné Pesterzsébetről Tomi fiát. A hatéves gyerek Simonies Ferike álnéven bújkált. A tizennégy éves Katányi Katikát édesanyja kereste. Csereglei Judit, pedig József nevű fivére után kutatott, akit Izsák községben látták utoljára. Az ü'ö — Zilahy Lajos — így kezdte első vezércikkét: „Élek? Valiit a fénytelen téli reggel a pince sötétsége után, körmeim feketék, arcomon szakáll penésze, dúlt agyamban még ott vannak a nagy, szúró fények dörrenései, még sajognak bennem a halálfélelem fekete szívgörcsei. De étek”. Hideg január vége volt, az emberek kifosztottál!, éhesen, legyengültél! tértél; vissza betört ablaku lakásaikba, de szívükbe kezdett visszaköltözni a remény, az cfefeedú. a bizakodás, A fővárost felszabadító csapatok parancsnokának első számú rendeletét akkor .ragasztották a falakra. Figyelmeztette a hatósági emberéket: kezdjék meg hivatali tevékenységüket, a kereskedelmi és iparvállalatok tulajdonosait, hogy lássanak munkához, az orvosokat, hogy siessenek a segélyhelyekre és a kórházakba, a papokat: tartsanak istentiszteleteket. Azokat, akik fegyver, vagy lőszer birtokában voltait, arra kötelezte, hogy szolgáltassák be azokat, a lakosságot figyelmeztették; hogy gondoskodjon az elsötétítés előírásainak betartásáról. Zsukov tábornok seregei 220 kilométerre közelítették meg Berlint, kétezer kilométerre voltak Sztálingrádtól. Magyar területen a fővárostól nyugatra, Székesfehérvártól délre és délkeletre folytak súlyos harcok. Pesten sorra alakultak, a demokratikus partok kerüle ti szervezetei: valamennyi munkára, romeltakarításra, az elet elindításához hívta segítségül híveit •Január 28-án» Begt pisai békés vasárnap délelőttjén szabadíságünnepnélyt rendeztek a Magyar Színházban. A sebtében össze toborzott zenekar Sergio Faliórának, az Operaház olasz származású karnagyának vezényletével a Szózatot játszotta. Felhangzott az Intemacionálé, melyet Bartók- és Kodály-mű- vek követtek. A színészek Petőfi-, Ady-, József Attila- verseket mondtak. A bujkálásból visszatérve megjelent o. reflektorfényben Székely Mihály, s hosszú némaság után újra szárnyalt csodálatos hangja. A znap délután megtar- tolták a Magyar Kommunista Párt első nyilvános nagygyűlését a Magyar Színházban. 1919. óta első alkalommal szólalhattak nyilvánosan a kommunisták Budapest lakóihoz. A gyűlés szónokai a nép hálájának adtak hangot, a felszabadítókat köszöntöttek, a béliét, az elet újjászületését. Megállapítottak: hazánk túljutott a mélyponton. Hitler gyarmatából független ország lett. Népi demokráci át kell, teremteni — hirdették —t b annak legelső feltétele, — mondották —, hogy széles körű, gyökeres földreformot hajtsanak végre. A földosztás nemcsak a magyar paraszt évszázados álmát váltja valóra, de segít szétzúzni azt a feudális rendszert is, amely kétszer vitte Magyarországot háborús katasztrófába. A 1 ommimisták ezen a gyűlésen arról is beszél tok, hogy véget kell vetni a nemzeti gyűlölködésnek, mert a német és minden más imperial izmussal szemben, a szomszédos testvéri népekkel való szoros együttműködés nyújthat csak biztonságot a magyar népnek. Szóltak a munkásegységről, a demokratikus erők összefogásáról, felismerve annak szükségességét, hogy a nép alkotó erőit együttes cselekvésre hívják fel. A nagygyűlést követően erőteljes lendületet vett a pártszervező munka, a főváros kerületeiben, Csepelen, Újpesten, s a több: peremvárosban, s hamarosan a felszabadult Budapesten. (V. F.) 1970. jaijtiár 27., kedtí
