Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Ulbricht saitóértekezfet Amire nem jutott idő... A Neues Deutschland, az NSZEP lapja, keddi számá­ban ismerteti azokat a vá­laszokat, amelyekre a hétfői sajtóértekezleten nem jutott idő. Az NDK államtanácsá­nak elnöke arra a kérdés­re, hogy mi a véleménye bi­zonyos nyugatnémet körök­nek a modus vivendi sza­bályozásával kapcsolatos óhajáról, a következőket vá­laszolta: Mindkét német ál­lam kormány köteles a la­kosságnak biztosítani a megkülönböztetés nélküli békés, egyenjogú egymás mellett élést, „a nemzetközi jog előírásainak megfelelő szerződés által szabályozott modus vivendit”. A nyugatnémet kancel­lárnak arra a megjegyzésé­re, hogy a kapcsolatok szer­ződéses rendezése nem le­het időben korlátozott, Ulb­richt kijelentette: az NDK javaslatát tízéves időtar­tamra tervezte. „Ügy vél­tük, hogy ez az NSZK kor­mánya számára jobban el­fogadható, mint egy hosz- szabb időtartam. De ha Brandt úr óhajtja, mi ké­szek lennénk húsz évre megkötni a szerződést.” Arra a kérdésre, vajon „az Európában állomásozó csapatok arányos csökkenté­sét" járható útnak tartja-e, Ulbricht így válaszolt: „Ne­künk németeknek a legfon­tosabb az, hogy a két állam között megegyezés szülessék a fegyverkezés korlátozásá­ról és az ABC fegyverekről EGY ÉV A FEHÉR HÁZBAN WASHINGTON ÉS EURÓPA BELGA VÉLEMÉNY AZ EURÓPAI KONFERENCIÁRÓL KEDDEN MÜLT egy esztendeje, hogy Richard Mul­house Nixon hivatalba lépett. Az amerikai és a világsaj­tóban sok értékelés és elemzés jelent meg a Fehér Ház új urának egyéves tevékenységéről. Feltűnő azonban, hogy az amerikai kommentárok úgyszólván hallgatnak Nixon európai politikájáról. Mintha el is feledkeztek vol­na arról, hogy az elnök első külföldi útja, tavaly feb­ruárban. éppen Európába vezetett. Emlékezik azonban Európa. Érdekes például a LEMP Központi Bizottsága lapjának kommentárja. A varsói Trybuna Ludu megállapítja: Washington most tar­tózkodóan viselkedik az európai kérdések iránt. Ez a magatartás azonban szándékos: így kívánják késleltetni az USA érdekeivel ellentétesnek tartott európai folya­matokat. Különösen megmutatkozik ez a szocialista or­szágok által kezdeményezett összeurópai biztonsági kon­ferencia vonatkozásában, továbbá az új nyugatnémet kormánynak a szocialista országokkal folytatott párbe­széde ügyében. Ezekkel a kérdésekkel az amerikai sajtó csak mellékesen és kurtán foglalkozik. A TRYBUNA LUDU véleménye szerint Washington azért kezeli fenntartással az euróRa; biztonsági értekez­let ügyét, mert-attól tart, hogy’Kelet- és, Nyuga't-Európa közeledése csökkentené az USA . befolyását Nyugat- Európára. A színfalak nrögött ezért gyakorol nyomást ' Nyugat-Éúrópára Washington abban az irányban, hogy kifogásokat hozzanak fel az összeurópai értekezlet ellen. Ez a taktika vitathatatlanul sikert hozhat — ideig- óráig. Tartós eredményre azonban alig számíthat Wa- shigton. lévén ez a tendencia ellentétes a történelem fo­lyamatának irányával, és az európai népek akaratával. Ezt a kívánságot pedig, minden washingtoni nyomós el­lenére, a nyugat-európai kormányok is kénytelenek fi­gyelembe venni. Például a holland kormány külügyminisztere, Luns, aki most éppen Szófiában tárgyal, s Bulgáriában — mi­ként már korábban is — az európai biztonsági értekezlet megtartása mellett foglalt állást. A Hollandiával szom­szédos Belgiumban is érnek az értekezlet feltételei. Mint a Pravda keddi számában — Victor Larock neves belga személyiséggel folytatott interjú alapján — megállapítja, a biztonsági értekezlet mielőbbi összehívásának gondolata egyre szélesebb körű támogatásra talál a belga politi­kusok körében. „A HÉT szocialista ország vezetőinek moszkvai csúcsértekezlete értékelésem szerint megmutatta, milyen nagy figyelmet szentelnek a szocialista országok vezetői a feszültség valódi enyhülésére irányuló erőfeszítések­nek” — jelentette ki Larock. Vajon, kormányzásának el­ső 365 napja után, el lehet-e ugyanezt mondani Richard Nixon külpolitikájáról is? való lemondásról. Az ame­rikai és a szovjet csapatok­ról a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell tárgyalnia. A nyugatnémet szövetségi kancellár azon­ban arra kérte az amerikai kormányt, hogy semmikép­pen se csökkentse Nyugat- Németországban állomásozó csapatainak létszámát,” Willi Gerns, a Német Kommunista Párt elnöksé­gének tagja kijelentette: azok a javaslatok, amelye­ket Walter Ulbricht, a Né­met ■ Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának el­ső titkára, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke kifej­tett hétfői sajtóértekezletén, teljes mértékben megfelel­nek a két német állam la­kossága érdekeinek. Az NDK sürgető felhívással fordul Brandt kancellárhoz, hogy a Német Szövetségi Köztársaság polgárainak ér­dekében cselekedjenek: is­merje el az európai status quót, tanúsítson készséget egy olyan megállapodás megkötése iránt, amely ren­dezi a két német állam nemzetközi jogi kapcsolata­it Befejezte i egyiptomi látogatását a szovjet küldöttség KAIRÓ: Befejezte hivatalos láto­gatását a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldött­sége, amely Kunajevnek, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­ge tagjának vezetésével tíz napot töltött az Egyesült Arab Köztársaságban. Elutazásakor Kunajev igen sikeresnek minősítette a szovjet parlamenti küldött­ség egyiptomi látogatását Az EAK vezető személyisé­geivel folytatott megbeszé­léseink —■ mondotta a szov­jet küldöttség vezetője — baráti, elvtársi légkörben zajlottak le. Labin Sukeir, az egyiptomi nemzetgyűlés elnöke, az ASZÚ Legfel­ső Végrehajtó Bizottságá­nak tagja válaszában rámu­tatott, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldött­ségének látogatása alkalmat nyújtott arra, hogy az egyip­tomi nép kifejezze a szov­jet nép iránt érzett mély baráti érzelmeit. képtővirönkon érkeze?? U Thant Párizsban PÁRIZS: U Thant ENSZ-főtítkár kedden egyórás megbeszé­lést tartott az Elysée-palo- tában Georges Pompidou francia köztársasági elnök­kel. A főtitkár elmondotta, hogy a megbeszélésen a ni­gériai, a közel-keleti és a vietnami helyzetről volt szó, de részletekről nem adott felvilágosítást. ’ U Thant „nagyon hasz­nosnak” nevezte a tárgya­lást. A világszervezet főtitkára este visszarepül New York­ba. Rendőrfőnök a Ken nedy-gy síkosságról WASHINGTON: .fesse Curry, Dallas volt rendőrfőnöke, aki John Ken­nedy elnök meggyilkolása után a helyi rendőri vizsgá­latot vezette, kijelentette: „az orgyilkosság körülményei mindmáig tisztázatlanok és nincs bizonyíték arra, hogy az elnököt valóban Lee Har­vey Oswald lőtte le.” Curry most megjelent könyvében azt hangoztatja, hogy a rend­őrségi, illetve az FBI által végzett vizsgálat koronata­núja, — akinek vallomása alapján jelentették ki a ha­tóságok, hogy Oswald volt az egyedüli gyilkos, — annak idején a rendőségen nem tett megbízható vallomást, később a Warren-bizottság mégis fenntartások nélkül fogadta el állításait. Az FBI a dal­lasi rendőrségtől számos más nyomra utaló bejelen­tést kapott, de sohasem kö­zölte, folytatott-e vizsgálatot ezekről a bejelentésekről, ha igen, milyen eredményre ju­tott. A volt rendőrfőnök több ér­dekes nyomozati anyagot tesz közzé könyvében. Meg­írja például, hogy az úgyne­vezet parafinvizsgálat nem mutatott ki lőpornyomokat Oswald arcán, holott ilyen nyomok szinte minden eset­ben jelentkeznek, ha valaki puskát süt el. Lőpornyomo­kat csupán a kezén találtak, ezek azonban revolver elsü­téséből származhattak. Több szemtanú vallomása szerint az ablakban, ahonnan a hi­vatalos adatok szerint a lö­vést leadták, több személy I volt látható. j Helmut Schmidt, az NSZK hadügyminisztere Párizsba érke­zett (a képen bal oldalt), hogy tárgyalásokat folytasson francia kollegájával, Michel Debrével. (Telefoto — AP—MTI—KSl Az Ojukivu vezette biafrai szeparatisták a végén már, mint képünkön látható — 12—14 éves fiúkat is harcba küldtek. Felvételünkön egy nigériai újságíró interjúvolja a volt biafrai kiskalonákat a fegyverletétel után. (Telefoto — AP—MTI—KS) Luns holland külügyminiszter hivatalos látogatáson Szófiá­ban tartózkodik. Képünkön: a holland külügyminiszter (bal oldal) Todor Zsivkov bolgár miniszterelnökkel (jobb oldalit folytat megbeszélést. (Telefoto — AP—MTI—KS; Kínai-amerikai nagyköveti találkozó Varsóban Külföldi lapszemle PÁRIZS: Varsóban kedven délután megkezdődött a 135. kínai --amerikai nagyköveti talál­kozó. Walter J. Stoesser ameri­kai nagykövet és a kíséreté­ben levő Paul Kreisberg, a washingtoni külügyminiszté­rium Kína-szakórtője pont­ban délután két órakor ér­kezett meg a Kínai Népköz- társaság nagykövetségének palotája ele, ahol a nagykö­vet távollétében Lej Jang ta­nácsos, ügyvivő fogadta. . A tárgyalóterembe, rövid időre beengedték a várakozó újságírókat, foto- és filmri­portereket. A fehér abrosz- szal leterített asztaloknál a 1 lt diplomata és kísérete egymással szemben foglalt helyet. A Mao elnök arcké­pével és mellszobrával dí- .Vielt termet nehéz vörös 1 ’ .’sonyfüggönyök sötétítet­ték el. Az előcsarnokban jftüaar 31., sz-erda Mao háromméteres bronz­szobra és a „kulturális for­radalom” jelmondatai, köz­tük az amerikai imperializ­mus elleni harcra szólító jel­szavak fogadták a vendége­ket. A 135. tanácskozásra több mint kétéves megszakítás után került sor. A megbe­szélések folytatását 1968. no­vember 26-án a kínai kül­ügyminisztérium javasolta, de végül is lemondta. Most amerikai részről kezdemé­nyezték a véleménycserét. A megbeszélések szigorúan titkosak. Napirendjük és tartalmuk ismeretlen. A ked­di varsói lapok azonban wa­shingtoni feltételezésekre hi­vatkozva, azt a véleményt fejtették ki, hogy a mostani találkozón nem kerülnek napirendre nehéz es lényeg­bevágó kérdések, mint pél­dául Tajvan vagy Vietnam ügye. A Zycie Warszawy „Kína és Amerika” című kommen­tárjában a többi között meg­állapította, hogy mindeddig nem tapasztalható alapvető változás az Egyesült Álla­mok kínai politikájában. „Washington változatlanul fenntartja a „két Kína” el­méletét. Az amerikai fél egyelőre inkább másodren­dű kérdéseket — köztük a gazdasági és kulturális kap­csolatok részleges könnyíté­sét szeretné megvitatni. Kína nem fűzött előzetes kommentárt a tárgyalások­hoz, hacsak az utóbbi napok pekingi szovjetellenes rá­galmainak fokozását nem te­kintjük állásfoglalásnak”. Ezeket a rágalmakat — hangsúlyozta a Zycie War­szawy — az amerikai sajtó széles körben idézte és a varsói megbeszéléseket a három nagyhatalom — Ame­rika. Kína és a Szovjetunió kapcsolatainak vonatkozásá­ban kezelte. Felhívta példá­ul a figyelmet arra, hogy a varsói kínai—amerikai meg­beszélésekkel egyi dohén folynak a oekingi szovjet— kínai lárgváiások, s a Hel­sinkiben megkezdett, maid Becsben folytatódó szovjet- amerikai tanácskozások. A francólstu kormány az 1962. évi nagy szociális konfliktusok óta a legna­gyobb szabású sztrájkmozga­lommal kénytelen jelenleg szembenézni — írja madridi jelentésében a l’Humanité. 40—50 000 dolgozó — astu- riai bányászok, katalán, an- daiúziai és sevillai vasasok és mezőgazdasági dolgozók, vesznek részt a jelenlegi sztrájkmozgalomban. A konf­liktusok még novemberben kezdődtek, amikor is Baszk­földön az Orbegozo vállalat 3000 vasmunkása lépett sztrájkba. rassz munkakö­rülményeinek megjavításáért. Tíz év alatt ugyanis ebben az üzemben 40 halálos és 200 súlyos sérüléssel járó üzemi baleset történt. A dolgozók tiltakozására a vállalat tö­meges munkáskizárással vá­laszolt és elbocsátotta a mozgalom 27 vezetőjét. Andalúziában 14 000 szőlő- termelő . munkás sztrájkja folytatódik, változatlan he­vességgel. Sevillában két he­te sztrájkol egy hajógyár 2500 dolgozója. Barcelonában egy mezőgazdasági gépgyár folyamodott elégedetlenkedő dolgozóival szemben a mun- k"? kizárás eszközéhez. Fe­szült a légkör Barcelonában a Fiat gépkocsikat összesze­relő Seat autógyárban is, ahol a 16000 munkás a hét eleje óta lassított ütemben dolgozik. Változatlan erővel folytatódik az asturiai bá­nyászok sztrájkja is. NEW YORK: Izraelnek minél előbb el kell ismernie a palesztinai- ukna, „mint fiatal nemzet­nek” a létét, — idézi a Time Magazin legfrissebb száma az izraeli munkáspárt egyik vezetőjének szavait. A Time a nyilatkozatot Arié Eliavnak, a munkáspárt újonnan megválasztott főtit­kárának tulajdonítja. A nyilatkozati nn egyebek között az alabbis-k olvasha­tók: „A csendes i'.'bbség né­zeteinek adói ív ot. Ez a többség nem pr/ ;álta még ki a körmeit, ds remélem, hogy egy napon ez is elkö­vetkezik”. Az első dolog, amit meg kell tennünk, hogy elismerjük a paleszti- naiaknak, mint fiatal nem­zetnek a létét. Ez a nemzet itt él. El kell ismernünk a létezését. Minéi előbb tesz- szük meg ezt, annál haszno­sabb lesz számunkra, szá­mukra és valószínűleg a bé­ke szamára is”. „Annektál- juk Jeruzsálemet. Ez tény, amelyet nem lehet meg nem történtté tenni Több terüle­tet azonban nem szabad be- toíbelezmaik.” LONDON: — Nagy-Britannia zsoldo­sokat bocsát a közel-keleti és az afrikai hűbérurak ren­delkezésére a nemzeti fel­szabadító mozgalmak elnyo­másához — írja a Sunday Times című londoni lap. A zsoldosokat egy magát függetlennek nevező Watch­dog LTD cég szállítja. A vál­lalat, vagy inkább vállalko­zás élén bizonyos Sterilt)'’, brit ezredes áll, aki annak idején hosszú ideig szolgált az angol hadsereg speciális légideszant hadtestében. A brit hadseregnek ez olyasfé­le alakulata, mint a francia idegenlégió. A hadtest reg. tagjai kö­zül ma számosán szolgálnak a rhodesiaí hadseregben. Ezt megelőzően Kongóban tevé­kenykedtek. mint zsoldosok. Sterling ezredes vállalta a jemeni monarchistáknak is segédkezet nyújtott zsoldo­sok es fegyverek szállításá­ban. Cég, mint minden más reuses cég, prospektusokat ad ki. Ezekben áruját reklámozza. Nemcsak .testőröket”. ha­nem „szabotoröker” és „el­lenforradalmi szakértőket” is reklámoz. A klientúra meg- válogatásában rendkívül óva­tos. A „nyugattal szemben ellenséges érzületű kormá- n”októl” például nem vesz fel megrendeléseket — jegy« td meg «. iúadaPi, ' ‘

Next

/
Thumbnails
Contents