Népújság, 1970. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

Fgyetérienek-e az Eiyeiértésttgíif

A káli Március 15 és a Károlyi Mihály Termelő- szövetkezet egyesült. A termelőszövetkezet új nevéül az Egyetértést választották.

GO O O

— Érdekes dolog. Ha két termelőszövetkezet van egy faluban a másikban mindig könnyebb a munka, kevesebbet kell dolgozni és rá- a; ásul még jobban is fizetnek Körülbelül ez volt a helyzet nálunk is.

— Ez volt az oka azösz- abevonásnak?

— Bármennyire furcsa, ez az indok is közrejátszott, de a rő ok nem ez volt. Együttesen sokkal hatékonyabban tudunk gazdálkodni. A két termelőszövetkezet az utóbbi időkben alig-alig kezdeményezett valami komolyabb beruházást. Az az igazság, hogy mindkettő várta az egyesülést és egyedül nem akart költeni semmire.

— Mikor vetődött fel az egyesülés gondolata?

— Tavaly1 októberben tárgyalt egymással a két vezetőség. majd ezt követően brigádértekezleteken beszéltük meg a tagsággal a tervet. Decemberben az alakuló közgyűlésen a titkos szavazás meggyőzött mindenkit arról, hogy a többség he- lj eslésével találkozott a vezetőség kezdeményezése. Több mint négyszázan szavaztak u javaslat mellett, huszonnégyen ellene.

— Voltak-e bonyodalmak a személyi kérdések körül?

— Nem. különösebb vita nem volt.

— Mi okozta a legnagyobb problémát?

— A névválasztás. Aztán megegyeztünk az Egyetértésben.

— Mik azok az. előnyök, amelyek már most a kezdet kezdetén igazolják gazdaságilag az egyesülést?

— Háromszáztizenkéi férőhelyes tehénistállót építünk. Ezt egyik tsz semeps- tette volna meg egyedül. Egyrészt. mert anyagilag nem bírta volna, másrészt külön-külön az állatállomány is kevés. A gépparkot az idén hét erőgéppel növeljük. Nagyon lényeges dolog. hogy a tervkészítés már együtt folyik és a közös földterület talaja olyan, hogy ideális vetésforgót lehet rajta kialakítani.

— Vezető beosztásban levő szakember nem került el a tsz-től?

— Mindenki maradt. A megváltozott viszonyoknak megfelelően változtak a beosztások is. A segédüzemág például amolyan mostoha gyerek volt, most egy vezető kezében futnak össze a szálak, szervezettebbé lehet tenni az üzem ág működését.

■— Hogy alakul a tagság

jövedelme az „új” tsz-ben?

— Eddig az egyik tsz-ben Ötven, a másikban ötvenöt forint volt a munkaegység. Most ötven és ötvenöt közé tervezzük.

— A vezetőségen belül hogyan osztozkodott a két tsz pozíció kérdésében?

— A titkos választás eredményeként a Károlyi Mihály Tsz főagronómusa lett az elnökhelyettes, én pedig a Március 15 Tsz elnökéből lettem az ..egyetér- tö”-elnök — mondja Varga Zsigmond.

, — Személyesen őrül-e a bét termelőszövetkezet ösz- szeolvadásának?

— Igen is, meg nem is.

— Túlságosan diplomatikus.

— Sokkal nagyobb gond, sokkal nagyobb felelősség és több munka. Ügy érzem viszont, hogy nagyobb súlya lett. komolyabbá vált a termelőszövetkezet.

A mezőgazdaságban mindenhol erősödnek az integrációs törekvések. Ahol a megosztottság gyengíti, hátráltatja az ésszerű gazdálkodást, a termelőszövetkezetek saját érdekükben kiigazítják, módosítják a formákat, a tartalom: a jobb, a célratörőbb, eredményesebb termelés érdekében.

Szigetby András

Huszonöt év - poszton.

Él Egerben egy' negyvenhat éves férfi, aki minden percében azért dolgozik, azért fárad, hogy mások félelem nélkül, biztonságban érezzék magukat, hogy gondtalanul szórakozzanak, s nyugodtan aludjanak éjszakánként. Aíata Ferenc alezredes, a megyei rend őr-főkapitányvágón a közrendvédelmi osztályt vezeti.

— Honnan dúlt?

— Messziről . mélyről Most is őrzi ummásköny"ít. A szükség .órán munkára verte. Ám a cselédsovsot se maga vá- ' cv ízt háttá. Jóllehet, Dunán- úlra szólította •••pina szerző- kése, lton vé- il almi munkára kötelezve, gróf Tisza Lajos T.álmán nugv- : untéi birtokára parancsolták. Orosz, len’- •yel és román ; v-.diíóglyokkal dolgozott. Nem sokáig birta. hazaszökött. szülőfalujába, Eg'erbaktára. Csendőrök jöttek érte. fegyverek között vitték vissza a birtokra.

Katonai behívót kapott. A csehszlovák határon, Fűzér- radvány közelében építette a tankcsapdákat. Egy nap német őrnagy érkezett hozzájuk, átnézte a tervrajzolsat, ellenőrizte a munkálatokat, köszönt és. autóján elszáguldott Nagy ribillió támadt ezután, minden munkát leállítottak. Kiderült ugyanis, hogy a német őrnagyi ruha egy szovjet tisztet álcázott A háború már magyar földön folyt, az égyüdörgések is Közelről hallatszottak. „Csak az országot el. ne hagyd, arra vigyázz...!” —■ jutott eszébe az apai intelem. S túl a Dunán, a határ felé menetelve, megszökött. Hosszú napokba telt, míg hasáig vergődött. Sötét este volt, amikor Bukta szélső házait megközelítette. Egy ember állt az útkereszteződésben. Köszönt illően, de választ nem kapott, az ember csak állt, moccanatlan. Alig haladt beljebb a házak között újra egy ember sötét alakja tűnt a szemébe. Mint előbb, most is köszönt, <Je választ hasonlóképpen nem kapott. Közelebb lépett az emiberalaikhoz. ÄZ ember kötélen csüngött, nyakában tábla: „így jár minden katonaszökevény!” Vigyázva osont hazáig, éppen csak megcsókolta anyját, élelmet

Az idd tél harmadik támadását indította a Kisalföldön is. Ács közelében mintegy félszáz gépkocsi vált rövid idő alatt a hó foglyává.

ty¥d¥e?i

Befejeződött az új borait fejtése Tokaj- Hegyalján. Szóval meg vannak fejtve az új borok, amelyek Tokaj-hegyaljaiak, már pedig egy Tolcaj-liegyaljai új bor van olyan, mint sok Tokaj-hegyaljai nem új bor. Nincs jobb a Tokaj-hegyaljai új borok fejtésénél, mert aki fejt az már tudja, hogy a hordd nem telién, mégis bort ad... Hehehe. Szóval uj bort fejtettek. Nagyon jó új bori, újújúj, de jó uj bort, s míg fejtették, addig én megfejtettem, hogy édesanyám is volt nékem, új bort fejtett mindig nékem, éljen Tokaj-Hegy- alja! S akkor azt énekelte nékem, hogy igyál... igyál... igyál... Nem ezt Marci bácsi mondta, miközben a tejet fejte az új bortól a Tokaj-Hegyalján, azt a mogyorós, szölő- vesszős kislcésit neki. Jó, bor jó egészség, szép asszony feleség, ha az asszony jó is, megissza a bort is, amit Tokaj-Hegyalján fejtettek... Hukk!

—de szép, de aranyos újsághír volt ez, iszom a lelkét!

í ■ ú , (—ó)

rakott hátizsákjába, s mii a hegyeknek. Mini u un; e rét. ü.y ismerte az érd., gondJlla ott me.it-i.-ket U* Iiü S „ .'z • .r..ilútás C'\

tant. fegyverek cső ve sz •; .• ződött melliuek. ..Ki vagy. ..S’rj.cőtt .v-oiiu... Lef.gy- vereaíék s egy bunkerba t tik. ahol nr v tő'-a an voll A 27-es tL -ral: ..fogvgá ■ került, akik egységesen d zertáitak. s .foglyaikat” az őrizték, nehogy elárulni, t őket valaki.

— Sokáig iartott a ha • amíg falunk megszabadu . Négyszer-ötször is gazdi." cserélt. Sok vér kifolyt are" a földre

Sógora vére is kifőz.. Csuk azért szökött ház: . Hogy .. ;itt'.let megláthass; . inaikor a szovjet katonák a falut elfoglalták, borral, kenyérrel kínálta őket. A r.z- motel; az erdő széléről, távcsővel Egyelték a jelentőé'

• amikor kis időre visszavették a falut. négy gránáto' vágtak a sógor bunkeréba, ü. éppen akkor, a szomszéd pincében. világra érkezeit egy kisfiú, aki sohasem ismerhette meg az édesapját

— 1945. január 15-én beléptem a Kommunista Pártba. Aztán azt mondták; „Te rendőrnek kellesz, fiam!” És negyvenöt május elsején rendőr lettem. Akkor úgy éltünk, kaptunk is /izetést meg nem is. Egyik vállamon a puska, másikon a kapa volt.

Közlekedésrendészeti tanfolyamra küldték. Ott volt Pócspetriben. ahol az iskolák államosításakor a plébános es néhány társa, meggyilkolták egyik társukat. .1949-ben közlekedési parancsnok. Gyöngyösön, öt megye útjai tartóztak „keze alá”. Pár év után Egerbe rendelik, s Itt él 1951. óta. Előbb a közlekedési osztályt vezeti, s őt állították a közrend, közbiztonság vezetői posztjára is.

Huszonöt éve all a poszton. Ott volt az elsők között, s szolgál ma is. Hat elemivé! került ki az iskolapadból, elvégezte a középiskolát is, jó eredménnyel megállta helyét a tiszti akadémián. Próbarendőrként kezdte, s onnan jutott az alezredesi rangig.

Negyvenhat eves. .Máskülönben gyakorló nagyapa. Két unokája van: kisfiú, kislány. „Civilben” szenvedélyes vadász.

Pataky Dezső

á hosszú távú népgazdasági tervezési bizottságok munká/ábói

A fejlettség három fokozata

A területfejlesztési poIitiLa eddigi eredményei

Kedvező helyzetet mutat az 1969-es év

egészségügyi gyorsmérlege

1.

Az ország különböző tájegységei, á megyecsoportok és megyék — eltérő természeti, földrajzi, gazdasági és történelmi okok együtthatása miatt — nem egyformán fejlődnek. Következik ebből a termelőerők kedvezőtlen, aránytalan területi elhelyezkedése és fejlettsége; az életkörülmények, a kultúra, a falvak és városok egyenlőtlen színvonala. Vagyis: az országban vannak gazdagabb és előrehaladottabb, szegényebb és elmaradottabb megyék, körzetek. A kiegyenlítés éveket, évtizedeket felölelő. hosszú folyamat, amely jól átgondolt fejlesztési politikát igényel. A mindenkori gazdaságpolitikának szerves része a területfejlesztés, az ebből eredő feladatokat a népgazdasági tervezéssel összehangoltan kél! kialakítani.

Az Országos Tervhivatal irányítása alatt két esztendeje szakbizottságok dolgoznak az 1971—1985 közötti 15 éves időszakra szóló távlati népgazdasági terv elkészílésén. E bizottságok egyike a hosszú távú népgazdasági tervezés területi bizottsága, tagjai a távlati területfejlesztéssel foglalkoznak. Ennék jobb megalapozásához a bizottság már elvégezte munkája első részét. Felmérte a megyék, körzetek, or- «záőnésaek eddigi előrehaladásának főbb eredményeit, a közöttük levő mai különbségek sajátosságait és az ezekből fakadó, megoldásra váró gazdasági, termelési, társadalmi problémákat. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — a felmérő elemzés főbb megállapításait ismertetjük.

A szocialista területfejlesztési politikának már két évtizedes múltja van. Ezen belül azonban más volt ez a politika 1957 előtt és más lett azután. Az ötvenes évek elején a túlzott iparosítás időszakában, főleg a már amúgy is iparosodott területeket fejlesztették. Ugyanakkor a mezőgazdaság és az úgynevezett infrastruktúra fejlesztése a háttérbe szorult. (Az infrastruktúra felöleli a termelést és a lakosságot kiszolgáló létesítményeket, intézményeket. Ide sorolható például a közlekedési hálózat, a közmű- és kommunális ellátás, a lakásépítés, az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem stb.). )957-ig az irányítás erős központosítása, a helyi szervek kis hatásköre is nagymértékben korlátozta, fékezte a területi aránytalanságok csökkenésének ütemét. Ezekben az években átmenetileg bizonyos aránytalanságok, még kirívóbbá is váltak. Például Budapest túlsúlya tovább nőtt, s ugyanígy a különbség iparosodott,

északi és a mezőgazdaságilag is elmaradott alföldi, tiszántúli körzetek között.

1957 után viszont, s kiváltképp az utóbbi időben, a gazdaságpolitika, a bővülő helyi hatáskör, kedvezőbb feltételeket teremtett az elmaradott területek gazdasági fejlesztéséhez. Ennek fő mozgatója, lendítője az ipartelepítés és az infrastrukturális alapok meggyorsult kiépítése volt. Ez a folyamat természetesen támaszkodhatott a korábbi gyors iparosítás mát meglevő bázisaira.

mintegy 20 éves eddigi fejlődés az ország térbeli arculatát is lényegesen módosította. A termelőerők ez idő alatt úgy fejlődtek, hogy/ az ország több körzetében megszűnt a felszabaduláskor örökölt, elviselhetetlen gazdasági elmaradás. Igaz, ha csak az iparosodottság szempontjából leszünk összehasonlításokat, az ország 19 megyéje között ma tízszeres eltérést is találunk. (Például Borsod és Tolna között.) De a gazdasági fejlettséget reálisan az ipar és a mezőgazdaság együttes fejlettsége fejezi ki. Ilyen összehasonlításban a legfejlettebb és legelmaradottabb megyék között már csak 2,8- szenes a gazdasági színvonal különbsége.

Mindez azt jelenti, hogy azokban a megyékben, ahol magas színvonalú a mező- S&zctasáe — példán! Bdke%

Somogy. Tolna — ez már ma is számottevően mérsékli, sőt, egyes körzetekben kiegyenlíti az ipar fejlettségének hátrányait. Fontos következtetés ebből: a gazdasági fejlettség területi különbségeinek csökkentésében elsődleges volt és maradt az ipar szerepe, de már nem kizárólagos. Mindinkább számolni lehet és kell a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban rejlő lehetőségekké', is.

Összegezve a különféle tényezőket: a távlati területfejlesztés problémái szempontjából az ország ma három, egymástól különbőz" területre tagolódik. Az egyik a budapesti agglomeráció, azaz a főváros és a körülötte tömörülő 45 települést magába foglaló terület. (Agglomeráció = tömörülés, sűrűsödés. Például egy nagyváros és környékén a népesség tömörülése.) A másik: a fejlett vidéki területek. Ide sorolható Baranya, Borsod, Fejér, Győr, Heves, Komárom, Nógrád, és Veszprém megye. A harmadik: a fejletlen vidéki területek, Bács, Békés, Csongrád, Hajdú, Somogy, Szabolcs, Szolnok, Tolna, Vas, és Zala megye.

A három területet persze nem választhatják el merev határok, egyben-másban egymáshoz is hasonlítanak. A legfontosabb különbség közöttük az iparosodottság fokában van, ezáltal pedig az ipar és a mezőgazdaság egymáshoz való arányában. Ez meghatározza az infrastnik- turális fejlettséget, további! a munkalehetőség és az élet- színvonal különbségeit is.

(Folytatjuk.)

* - tSz, S.)

Dr. Majercsik Sándor, az MTI főmunkatársa jelenti:

Gyorsmérleget készítettek a szakemberek arról, hogyan alakult hazánk egészségügyi helyzete, hogy szolgált az egészségünk 1989-ben. Egyértelmű negatívuma az óesztendőnek a közlekedési balesetek számának nagyarányú emelkedése: országosan 12, Budapesten IS százalékkal többen szenvedtek balesetet a közúti közlekedésben, mint 196S-ban. Még kedvezőtlenebbül alakult a halálos végű közlekedési balesetek száma. Országosan 14, a fővárosban pedig 30 százalékkal többen vesztették életüket ilyen balesetek következtében.

A halálokok között egyébként most is a szív- és keringési megbetegedések vezetnek. A halálozás ebben a kategóriáiban 8 százalékkal volt több az előző évinél. Kisebb mértékben — körülbelül 3 százalékkal — nőtt a másik fő halálok, a daganatos megbetegedések, a :rák áldozatainak száma is. Ezzel szemben a tüdőgyulladás, valamint a gümókór néhány százalékkal kevesebb ember életét követelte, mint a megelőző évben.

A többi fontosabb fertőző betegség közül a számáritö- högásbev. es a kanyaróban mutatott a statisztika az, előző évinél rosszabb helyzetet. Igaz. ez a viszonyítás nem ad teljesen hű képet, mert bár a szamárköhögés az előzi» »vittél -a saáMai.éüokai jqÖÉI

megbetegedést okozott, de az 1968-as óv ebből a szempontból kiemelkedően a legjobb volt és a tavalyi mintegy 200-as megbetegedési szám is a legalacsonyabbak közé tartozik. A kanyaró szintén a legutóbbi évek átlagát tartotta, bár a kiugróan jó 1968-as esztendőhöz képest itt is visszaesés következett be. 1969-ben kezdték meg a kötelező védőoltásokat, ezek azonban, még nem éreztethették hatásukat. A szakemberek szerint legalább három, év szükséges ahhexz, hogy az egész hat év alatti gyereík- nepesség megszerezhesse a védettséget.

Tavaly március—áprilisban zajlott le hazánkban az úgynevezett Hong Kong-i in fim enza-járvány. Ennek arányai elmaradtak a korábbi ével: nagy A 2 influenza-járványaitól. Influenzás megbetegedéssel mintegy 400 ezren jelentkeztek orvosnál, a megbetegedések valódi száma azonban ennél nyilván nagyobb volt. A járvány feltehetően szerepet játszott a szívbetegségek és a tüdő- gyulladás okozta halálozások számának emelkedésében, valamint abban, hogy a kora tavaszi hónapokban a táppénzes betegek arányszánrea is meghaladta az előző évit.

(MTI)

jansár 31, exerd*